Élet és Irodalom, 1988. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1988-08-05 / 32. szám - Bata Imre: Pásztor Béla emlékezete • megemlékezés (8. oldal) - Bodri Ferenc: A Literatura új száma (8. oldal) - Szikszai Károly: Kaparj, kurta! avagy: Judith és az apró ember a jövőbe tekint • rajz (8. oldal)
Pásztor Béla emlékezete Nevével életemben először akkor találkoztam, mikor Weöres Sándor közelében időztem, és utóbbinak Egybegyűjtött írások című gyűjteményét rendeztük sajtó alá. A Holdaskönyvet Pásztor Bélával együtt írták, de magától értetődőn soroltuk a Weöres-írások közé; természetesen azért, hogy Pásztor Bélát így is kiragadjuk a feledésből. Nem mintha akárkit is ki lehetne menteni annak szakadékos mélyiből. S éppen Weöres tartja azt, hogy sokkal biztonságosabb, ha magunkra és munkánkra reácsukódik a feledés koporsófödele. Mégis, Pásztor Béla nevét azért mentettük át az Egybegyűjtött írásokba, hogy meg ne feledkezzen róla senki, aki forgatja az Egybegyűjtött írásokat. vet.Ketten írták a Holdaskönyv 1940-ben, mikor Pesten éltem, gyakran eljött hozzám, ilyenkor valósággal fürödtünk a felelőtlen, kacskaringós, elszabadult versfabrikálásban. Négysoros strófákat rögtönöztünk, furcsa és kusza versikéket; ha az egyik elkezdett valamit, folytatta a másik; ha az egyik leírt valamit, belejavított vagy belerontott a másik; javítás-e, rontás-e, nem sokat törődtünk vele: úgy hajszoltuk az ötletet, mint a szél a vízfodrot, a lehullt lombot, a port.” Nemzedéktársak voltak. Fontosabb azonban, hogy a versről hasonlóképpen gondolkodtak, mint ahogy lírai gondolkodásmódjuk is rokonságban volt. Pásztor Béla ugyan négy esztendővel idősebb Weöresnél, de verseskönyve később jelent meg, mint az első Weöres-kötet, a Hideg Van. Ezt a kilencszázharmincnégyes esztendő látta, a Vajda János Társaság harminckilencben adta a Méregkóstolók című Pásztor Bélakötetet. Aztán nem volt tovább. Ukrajna földje kilencszáznegyvenháromban rekkentette Pásztor Bélát, annyi munkaés szolgálatossal együtt. De amiben sokadmagával részesült, élete és verse által jelentéssel teljessé emelkedett. Mint Weöres írja: „Lénye szinte nem is e világból való volt...” Tegyük hozzá: meg sem érdemelte ez a világ! Vagy ahogy a Holdaskönyv utolsó darabja végén olvashatjuk: „Elunta a harangját, / megszökött a harangláb. / Most a harang égen lóg, / lábát űzik a kopók.” né Augusztus nyolcadikén töltenyolcvanadik esztendejét, hogyha Ukrajnából hazatérhetett volna. Bata Imre 1983. AUGUSZTUS 5. KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA (augusztus 4-től 17-ig) TOLDI MOH 4- től 10-ig 6 VOLT EGYSZER EGY VADNYUGAT I—II. (ol.) 5- én és 7-től 9-ig flo SUTTOGÁSOK ÉS SIKOLYOK (svéd)*** 5- én éjjel flo ÉLETHALÁLHARC (fr.) • 6- án éjjel flo A TŰZ HÁBORÚJA (kanadai)** lf-én éjjel flO TRÓN, AVAGY A SZÁMÍTÓGÉP LÁZADÁSA (am.) TANÁCS MOZI 4-től 7-ig £ 0, 112, 12 BALFACÁN (fr.) 4-től 7-ig £ 4, hS RÉGI NYÁR (magy.—svéd) 4-től 7-ig 8 NAPLÓ GYERMEKEIMNEK (magy.) 8-tól 10-ig 110, 112, 12 SPAGETTI HÁZ (ol.)* 8-tól 10-ig 14, h6 CSÁRDASKIRALYNŐ (magy.—NSZK) 8-tól 10-ig este 8 NAPLÓ SZERELMEIMNEK I—II. (magy.) 11-től 17-ig fl6, 112, 12 ALADDIN (ol.) 11-től 17-ig £ 4, h6. 8 A MENYASSZONY GYÖNYÖRŰ VOLT (magy.—ol.) VÖRÖSMARTY MOZI 4- én 14, h6. 8 EGY MARÉKNYI DOLLÁRÉRT (ol.) 5- én 14, hB. 8 PAT GARRETT ÉS BILLY, A KÖLYÖK (am.) 6- án £ 4, 06, 8, 10 RANTS FEGYVERT (am.) 7- én 14, h6, 8 FELTÁMAD A VADNYUGAT (am.) 8- án f4, h6, 8 SILVERADO (am.) 9- én 14, h6, 8 A FEHÉR TÖRZSFŐNÖK (ara.) 10- én £ 4, 17 VOLT EGYSZER EGY VADNYUGAT I—II. (am.)ölj ZRÍNYI MOZI 4-től 10-ig fl6, fl2. £ 2 SZÁRNYAS FEJVADÁSZ (am.) 4-től 10-Ig £ 4,1B SZENVEDÉLY VÉGSZÓRA (fr.) 4-től 10-ig este 8 BRAZIL (ang.) HONVÉD MOZI 4-től 10-ig £ 10, £ 1 TÁVOL AFRIKÁTÓL I—II. (am.)* 4-től 10-ig £ 4, h6, 8 MADÁRKA (am.) KAMARATEREM 4—5-én és 8-tól 10-ig 10, £ 1 . BETTY BLUE (fr.) 4-től 10-ig 3, n6 TISZTA AMERIKA (magy.) 4-től 10-ig 18 ÜGY ÉREZTE, SZABADON ÉL (magy.) DIADAL MOZI 4- én £ 4, £ 7 CASANOVA I—II. (OI.) 5- én £ 4, h6, 8 SWANN SZERELME (fr.) 6- án f4, h6, 8 MARIA SZERELMEI (am.) 7- én £ 4, 6, 19 PÁRIZS, TEXAS (am.) 8- án f4 EGY TISZTA NŐ I—II. (ang.) 9- én f4, h6, 8 A SZENVEDÉLY HATALMA (dán) 10- én £ 4, 6, 10 FRANCES (am.) FÉNY MOZI Stúdióprogram: kedden hó 9-én ÉDEN BOLDOGBOLDOGTALANNAK (f r.)*** 16-án EROTIKUS KÉPREGÉNY (japán) ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram: hétfőn este 8 8-án A SZÉP FOGOLYNŐ (fr.) ** 15-én SZENT LŐRINC ÉJSZAKÁJA (ol.)* A műsorváltoztatás jogát a Budapest Film fenntartja! MEGÉRI, HA KÉRI SZERENCSE PALKÓT! Kiváló rejtvények, ragyogó nyeremények: A Zseni Totó felnőttpályázaton öröklakást, Zala bútort, bankkötvényeket - a Varázslat gyermekpályázaton 15 kg csokoládét, Vidám Park bérleteket nyerhet! Minden helyes megfejtés pályázik: Budapest IL Lajos u. 1 Kezdő, haladó, vizsga Heti 2x2, 2x3 vagy 2x4 óra délelőtt vagy délután vagy 4 óra szombat délelőttönként. Beiratkozás SZEPTEMBER 12-16. délután 4 és 7 óra között. . ' ' ' • 60 óra 2100, 72 óra 2500 forint. . . 'V v U " ________- -A KORTÁRS augusztusi számából Illyés Gyula naplójegyzetei a hatvanas évekről Juhász Ferenc verse Mándy Iván novellája Vámos Miklós kisregénye Az erdélyi helységnevek sorsa Beszélgetés áttelepültekkel A gazdaságirányítási reform két évtizede Náday István feljegyzései, 1939-1943 Szikszai Károly: Kaparj, kurta! avagy: Judith és az apró ember a jövőbe tekint A Literatura új száma Nem csekély késéssel jelent meg a napokban az irodalomelméleti és -történeti folyóirat új száma (1986. 3—4. sz.). Hasonlóképpen az előzőekhez, sok izgalmat és érdekességet, feltehetően nem csupán a „szakmát” érintő és érdeklő tanulmányokat tartalmaz.A Literatura az MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata, évente négyszer, sokszor összevont füzetekben jelenik meg 1974 óta. Első szerkesztője még Béládi Miklós volt, akinek korai halála után (1983) örökébe Bodnár György és Pomogáts Béla lépett, R. Takács Olgával közösen, hármasban szerkesztik tovább a folyóiratot, folytatva a „régi Kritika” eleven hagyományait.) Az egykori és a mai szerkesztők eléggé tágan értelmezik az „irodalomtudományt”. Az elméleti írások, a kongresszusi előadás-sorozatok, és a hasonló, „elvontabb jellegű” tanulmányok mellett bepillantást kívánnak nyújtani az irodalomtörténet szellemibb szempontú műhelymunkáiba is. Az elmélet és a „történet” ezekben a tanulmányokban rendszerint közös nevezőre talál. Az első szám Beköszöntőjét az Intézet akkori vezetője, Sőtér István írta, aki felelős szerkesztőként is jegyezte egykor a folyóiratot. „ ... Alkotó módszereiben változatos, de eszmeiségében, hitében egységes szocialista irodalomért szállunk síkra__” — olvashatjuk, és ez a szándék és folyamat az eddigi évfolyamok lapszámaiban egyre szélesedő horizonton is megmutatkozott. Egy új irodalomtudós és irodalomtörténész gárda jelentkezett, nőtt fel és mutatkozott be a folyóirat eddigi tizenhárom évfolyamának lapjain, a kétesztendős késés (hiszen 1988-ban már a tizenötödik évfolyamánál kellene a Literaturának tartania) korántsem a tudomány hanyagságát vagy vákuumát mutatja, inkább — mint sok más akadémiai folyóirat esetében — az apadó anyagi lehetőségeket. A legújabb számban a szűkebben értelmezhető „irodalomtudomány” köréből csupán két igencsak alapos és új horizontokat nyitó tanulmány olvasható, Egri Péteré (Axológia és romantika) és a Nagy Géza—Ádám Anikó párosé (Az irodalomtörténeti terminológia problémái a filozófiai metodológia szempontjából). De az olvasónak a címeken kívül csak ritkán kell az idegen szavak szótáráért nyúlnia, hiszen izgalmas értekezéseket olvashat itt a romantika korának jelentős alkotóiról és főleg költőiről, illetve a szimbólum fogalmáról vagy éppen az avantgárd és a realizmus kapcsolatának elévülhetetlen kérdéseiről. A további tanulmányok szinte egységesen a huszadik századi magyar irodalom egy-egy alkotójáról vagy éppen jelentős művéről tárnak fel eddig fel nem dolgozott folyamatokat, vizsgálják az életműveket új szempontok szerint. Melczer Tibor Babits Mihály „európaiságát”, Koncz Virág Illyés Gyula magyarságszemléletét elemzi, Pomogáts Béla Bánffy Miklós Erdélyi történetének teljes trilógiáját mutatja be, Cseke Péter az Erdélyi Fiatalok kutatásának mérlegét állítja fel. E sorok jegyzője egy egykori Ady-rajongó (egyben egy Ady-verssel is megajándékozott), Wojticzky Gyula zegzugos pályaképét rajzolja meg (1887—1953). Jakabos Enikő Szilágyi Domokos montázsverseit, Simon Zsuzsanna a befejezetten is befejezetlen életű Szabó István munkásságát állítja a mai irodalomtudomány górcsöve alá. Sok ismeretlen dokumentumot mutat fel Budai Balogh Sándor remek tanulmánya Szabó Dezső és a Magyar Nemzet kapcsolatáról, az író harcairól 1940 és 1942 között. Hasonlóképpen új értékeket felmutató tanulmányt közöl Szörényi László Vörösmarty lírájáról és Fejér Ádám Tolsztoj nagyregényeinek „poétikájáról”. Az említett szerzőkkel és témákkal teljes a Literatura új számának tüköre. Mutatva egyben az irodalomtudomány és -történet korszerű jelenlétét, az alkotó műhelyek folyamatosságát, megkésettségében a meglassult lehetőségeket is. Pedig hát hitünk és reményeink szerint közfigyelemre érdemes és közérdeklődésre számot tartó tanulmányok sora olvasható itt, az irodalmat és az irodalomtörténetet kedvelő olvasó minden bizonnyal örömét leli a ritkán és eléggé szűkre szabott példányszámban meg-megjelenő folyóirat friss és korszerű tanulmányaiban. Bodri Ferenc