Élet és Irodalom, 1988. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1988-08-05 / 32. szám - Bata Imre: Pásztor Béla emlékezete • megemlékezés (8. oldal) - Bodri Ferenc: A Literatura új száma (8. oldal) - Szikszai Károly: Kaparj, kurta! avagy: Judith és az apró ember a jövőbe tekint • rajz (8. oldal)

Pásztor Béla emlékezete Nevével életemben először akkor találkoztam, mikor Weö­res Sándor közelében időztem, és utóbbinak Egybegyűjtött írások című gyűjteményét ren­deztük sajtó alá. A Holdas­könyvet Pásztor Bélával együtt írták, de magától értetődőn soroltuk a Weöres-írások kö­zé; természetesen azért, hogy Pásztor Bélát így­­ is kiragad­juk a feledésből. Nem mint­ha akárkit is ki lehetne men­teni annak szakadékos mé­­lyiből. S éppen Weöres tart­ja azt, hogy sokkal biztonságo­sabb, ha magunkra és mun­kánkra reácsukódik a feledés koporsófödele. Mégis, Pásztor Béla nevét azért mentettük át az Egybegyűjtött írásokba, hogy meg ne feledkezzen róla senki, aki forgatja az Egybe­gyűjtött írásokat. vet.Ketten írták a Holdasköny­v 1940-ben, mikor Pesten él­tem, gyakran eljött hozzám, ilyenkor valósággal fürödtünk a felelőtlen, kacskaringós, el­szabadult vers­fabrikálásban. Négysoros strófákat rögtönöz­tünk, furcsa és kusza versiké­ket; ha az egyik elkezdett va­lamit, folytatta a másik; ha az egyik leírt valamit, belejaví­tott vagy belerontott a másik; javítás-e, rontás-e, nem sokat törődtünk vele: úgy hajszoltuk az ötletet, mint a szél a víz­fodrot, a lehullt lombot, a port.” Nemzedéktársak voltak. Fon­tosabb azonban, hogy a versről hasonlóképpen gondolkodtak, mint ahogy lírai gondolkodás­­módjuk is rokonságban volt. Pásztor Béla ugyan négy esz­tendővel idősebb Weöresnél, de verseskönyve később jelent meg, mint az első Weöres-kötet, a Hideg Van. Ezt a kilencszáz­­harmincnégyes esztendő látta, a Vajda János Társaság har­minckilencben adta a Méreg­kóstolók című Pásztor Béla­­kötetet. Aztán nem volt tovább. Uk­rajna földje kilencszáznegy­­venháromban rekkentette Pásztor Bélát, annyi munka­és szolgálatossal együtt. De ami­ben sokadmagával részesült, élete és verse által jelentéssel teljessé emelkedett. Mint Weö­res írja: „Lénye szinte nem is e világból való volt...” Tegyük hozzá: meg sem érdemelte ez a világ! Vagy ahogy a Holdas­könyv utolsó darabja végén olvashatjuk: „Elunta a ha­rangját, / megszökött a ha­rangláb. / Most a harang égen lóg, / lábát űzik a kopók.” né Augusztus nyolcadikén tölte­nyolcvanadik esztendejét, hogyha Ukrajnából hazatérhe­tett volna. Bata Imre 1983. AUGUSZTUS 5. KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA (augusztus 4-től 17-ig) TOLDI MOH 4- től 10-ig 6 VOLT EGYSZER EGY VADNYUGAT I—II. (ol.) 5- én és 7-től 9-ig flo SUTTOGÁSOK ÉS SIKOLYOK (svéd)*** 5- én éjjel flo ÉLETHALÁLHARC (fr.) • 6- án éjjel flo A TŰZ HÁBORÚJA (kanadai)** lf­-én éjjel flO TRÓN, AVAGY A SZÁMÍTÓGÉP LÁZADÁSA (am.) TANÁCS MOZI 4-től 7-ig £ 0, 112, 12 BALFACÁN (fr.) 4-től 7-ig £ 4, hS RÉGI NYÁR (magy.—svéd) 4-től 7-ig 8 NAPLÓ GYERMEKEIMNEK (magy.) 8-tól 10-ig 110, 112, 12 SPAGETTI HÁZ (ol.)* 8-tól 10-ig 14, h6 CSÁRDASKIRALYNŐ (magy.—NSZK) 8-tól 10-ig este 8 NAPLÓ SZERELMEIMNEK I—II. (magy.) 11-től 17-ig fl6, 112, 12 ALADDIN (ol.) 11-től 17-ig £ 4, h6. 8 A MENYASSZONY GYÖNYÖRŰ VOLT (magy.—ol.) VÖRÖSMARTY MOZI 4- én 14, h6. 8 EGY MARÉKNYI DOLLÁRÉRT (ol.) 5- én 14, hB. 8 PAT GARRETT ÉS BILLY, A KÖLYÖK (am.) 6- án £ 4, 06, 8, 10 RANTS FEGYVERT (am.) 7- én 14, h6, 8 FELTÁMAD A VADNYUGAT (am.) 8- án f4, h6, 8 SILVERADO (am.) 9- én 14, h6, 8 A FEHÉR TÖRZSFŐNÖK (ara.) 10- én £ 4, 17 VOLT EGYSZER EGY VADNYUGAT I—II. (am.)ölj ZRÍNYI MOZI 4-től 10-ig fl6, fl2. £ 2 SZÁRNYAS FEJVADÁSZ (am.) 4-től 10-Ig £ 4,­­1B SZENVEDÉLY VÉGSZÓRA (fr.) 4-től 10-ig este 8 BRAZIL (ang.) HONVÉD MOZI 4-től 10-ig £ 10, £ 1 TÁVOL AFRIKÁTÓL I—II. (am.)* 4-től 10-ig £ 4, h6, 8 MADÁRKA (am.) KAMARATEREM 4—5-én és 8-tól 10-ig 10, £ 1 . BETTY BLUE (fr.) 4-től 10-ig 3, n6 TISZTA AMERIKA (magy.) 4-től 10-ig 18 ÜGY ÉREZTE, SZABADON ÉL (magy.) DIADAL MOZI 4- én £ 4, £ 7 CASANOVA I—II. (OI.) 5- én £ 4, h6, 8 SWANN SZERELME (fr.) 6- án f4, h6, 8 MARIA SZERELMEI (am.) 7- én £ 4, 6, 19 PÁRIZS, TEXAS (am.) 8- án f4 EGY TISZTA NŐ I—II. (ang.) 9- én f4, h6, 8 A SZENVEDÉLY HATALMA (dán) 10- én £ 4, 6, 10 FRANCES (am.) FÉNY MOZI Stúdióprogram: kedden hó 9-én ÉDEN BOLDOG­BOLDOGTALANNAK (f r.)*** 16-án EROTIKUS KÉPREGÉNY (japán) ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram: hétfőn este 8 8-án A SZÉP FOGOLYNŐ (fr.) ** 15-én SZENT LŐRINC ÉJSZAKÁJA (ol.)* A műsorváltoztatás jogát a Budapest Film fenntartja! MEGÉRI, HA KÉRI­­ SZERENCSE PALKÓT! Kiváló rejtvények, ragyogó nyeremények: A Zseni Totó felnőttpályázaton öröklakást, Zala bútort, bankkötvényeket - a Varázslat gyermekpályázaton 15 kg csokoládét, Vidám Park bérleteket nyerhet! Minden helyes megfejtés pályázik: Budapest IL Lajos u. 1 Kezdő, haladó, vizsga Heti 2x2, 2x3 vagy 2x4 óra délelőtt vagy délután vagy 4 óra szombat délelőttönként. Beiratkozás SZEPTEMBER 12-16. délután 4 és 7 óra között. . ' ' ' • 60 óra 2100, 72 óra 2500 forint. . . 'V v U " ________- -A KORTÁRS augusztusi számából Illyés Gyula naplójegyzetei a hatvanas évekről Juhász Ferenc verse Mándy Iván novellája Vámos Miklós kisregénye Az erdélyi helységnevek sorsa Beszélgetés áttelepültekkel A gazdaságirányítási reform két évtizede Náday István feljegyzései, 1939-1943 Szikszai Károly: Kaparj, kurta! avagy: Judith és az apró ember a jövőbe tekint A Literatura új száma Nem csekély késéssel jelent meg a napokban az irodalomelméleti és -történeti folyóirat új száma (1986. 3—4. sz.­). Hasonlóképpen az előzőekhez, sok izgalmat és érde­kességet, feltehetően nem csupán a „szakmát” érintő és érdeklő ta­nulmányokat tartalmaz.­­A Litera­tura az MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata, évente négyszer, sokszor összevont füze­tekben jelenik meg 1974 óta. Első szerkesztője még Béládi Miklós volt, akinek korai halála után (1983) örökébe Bodnár György és Pomogáts Béla lépett, R. Takács Olgával közösen, hármasban szer­kesztik tovább a folyóiratot, foly­tatva a­ „régi Kritika” eleven ha­gyományait.) Az egykori és a mai szerkesztők eléggé tágan értelme­zik az „irodalomtudományt”. Az elméleti írások, a kongresszusi elő­adás-sorozatok, és a hasonló, „el­­vontabb jellegű” tanulmányok mellett bepillantást kívánnak nyúj­tani az irodalomtörténet szellemibb szempontú műhelymunkáiba is. Az elmélet és a „történet” ezekben a tanulmányokban rendszerint közös nevezőre talál. Az első szám Beköszöntőjét az Intézet akkori vezetője, Sőtér Ist­ván írta, aki felelős szerkesztőként is jegyezte egykor a folyóiratot. „ ... Alkotó módszereiben változa­tos, de eszmeiségében, hitében egy­séges szocialista irodalomért szál­lunk síkra__” — olvashatjuk, és ez a szándék és folyamat az eddigi évfolyamok lapszámaiban egyre szélesedő horizonton is megmutat­kozott. Egy új irodalomtudós és irodalomtörténész gárda jelentke­zett, nőtt fel és mutatkozott be a folyóirat eddigi tizenhárom évfo­lyamának lapjain, a kétesztendős késés (hiszen 1988-ban már a ti­zenötödik évfolyamánál kellene a Literaturának tartania) korántsem a tudomány hanyagságát vagy vá­kuumát mutatja, inkább — mint sok más akadémiai folyóirat ese­tében — az apadó anyagi lehető­ségeket. A legújabb számban a szűkebben értelmezhető „iroda­lomtudomány” köréből csupán két igencsak alapos és új horizontokat nyitó tanulmány olvasható, Egri Péteré (Axológia és romantika) és a Nagy Géza—Ádám Anikó párosé (Az irodalomtörténeti terminológia problémái a filozófiai metodológia szempontjából). De az olvasónak a címeken kívül csak ritkán kell az idegen szavak szótáráért nyúlnia, hiszen izgalmas értekezéseket ol­vashat itt a romantika korának je­lentős alkotóiról és főleg költőiről, illetve a szimbólum fogalmáról vagy éppen az avantgárd és a rea­lizmus kapcsolatának elévülhetet­len kérdéseiről. A további tanulmányok szinte egységesen a huszadik századi ma­gyar irodalom egy-egy alkotójáról vagy éppen jelentős művéről tár­nak fel eddig fel nem dolgozott folyamatokat, vizsgálják az élet­műveket új szempontok szerint. Melczer Tibor Babits Mihály „európaiságát”, Koncz Virág Illyés Gyula magyarságszemléletét elem­zi, Pomogáts Béla Bánffy Miklós Erdélyi történetének teljes trilógiá­ját mutatja be, Cseke Péter az Er­délyi Fiatalok kutatásának mérle­gét állítja fel. E sorok jegyzője egy egykori Ady-rajongó (egyben egy Ady-verssel is megajándékozott), Wojticzky Gyula zegzugos pálya­képét rajzolja meg (1887—1953). Jakabos Enikő Szilágyi Domokos montázsverseit, Simon Zsuzsanna a befejezetten is befejezetlen életű Szabó István munkásságát állítja a mai irodalomtudomány górcsöve alá. Sok ismeretlen dokumentumot mutat fel Budai Balogh Sándor remek tanulmánya Szabó Dezső és a Magyar Nemzet kapcsolatáról, az író harcairól 1940 és 1942 között. Hasonlóképpen új értékeket felmu­tató tanulmányt közöl Szörényi László Vörösmarty lírájáról és Fe­jér Ádám Tolsztoj nagyregényei­nek „poétikájáról”. Az említett szerzőkkel és témák­kal teljes a Literatura új számá­nak tüköre. Mutatva egyben az irodalomtudomány és -történet korszerű jelenlétét, az alkotó mű­helyek folyamatosságát, megké­­settségében a meglassult lehetősé­geket is. Pedig hát hitünk és re­ményeink­ szerint közfigyelemre érdemes és közérdeklődésre számot tartó tanulmányok sora olvasható itt, az irodalmat és az irodalom­­történetet kedvelő olvasó minden bizonnyal örömét leli a ritkán és eléggé szűkre szabott példányszám­ban meg-megjelenő folyóirat friss és korszerű tanulmányaiban. Bodri Ferenc

Next