Élet és Irodalom, 1993. január-június (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-05-07 / 18. szám - Szerk.: Megkérdeztük dr. Liszi János rektort, mi újság a veszprémi egyetemen? • Csőposta (4. oldal) - Ladányi Ibolya: A legmuzikálisabb város • híroldal • Veszprém (4. oldal)

CSŐPOSTA Megkérdeztük dr. Liszi János rektort, mi újság a veszprémi egyetemen? — A város két ponton is csatlakozik az ország tudo­mányos életéhez, a veszpré­mi egyetemen és a Veszpré­mi Akadémiai Bizottságon keresztül. Az oktatott tudo­mányágakban kapcsolatban vagyunk a többi egyetem­mel. A közelmúltban Debre­cenben, Szegeden és Pécsett tartottam előadást. A vesz­prémi oktatók közül sokan tagjai az akadémiai bizottsá­goknak. A VEAB pedig a ré­gió — Közép- és Nyugat- Dunántúl — tudományos életét koordinálja, mely na­gyon sok szakterületre kiter­jed. Például a környezet- és korrózióvédelemre, vala­mint jogra. —­ A veszprémi egyetemen már nemcsak vegyészeket képeznek, az utóbbi eszten­dőkben más karokkal is bő­vült az oktatás. Milyen to­vábbi elképzelésekkel foglal­koznak? — A mérnöki karon példá­ul környezetmérnökséget, műszaki informatikát, mű­szaki menedzserséget is ta­nítanak, természetesen a ha­gyományos mérnöki szakok megtartása mellett. A tanár­képző kar tantárgyai között angol és német nyelv, vala­mint számítástechnika is szerepel. A tanárképző kar­ból idővel kialakulhat egy bölcsészet- és természettu­dományi kar. Mindkettőnek megvannak a csírái. A mér­nöki karból villamosmérnö­ki kar is létrejöhet. Ezeket a folyamatokat azonban nem szabad siettetni. — Nőtt a hallgatói lét­szám. Hol fognak lakni, ta­nulni? — Az oktatáshoz hely kell, nagy segítséget jelente­ne a volt MSZMP oktatási központjának egyetemhez kerülése. Ez még mindig bi­zonytalan, és rendkívüli mó­don felháborít a körülötte lé­vő huzavona. Pozitívum vi­szont, hogy megvásároltuk a volt NEVIKI-t. Ott tanter­meket, laboratóriumokat ala­kítunk ki, már folyik a terve­zés. További helyiségekre is szükség van, mert tavaly ős­szel annyi elsőévest vettünk fel, mint amennyi a teljes di­áklétszám volt öt évvel ez­előtt. Amiben még rosszab­bul állunk, az a kollégiumi elhelyezés. Területünk és el­képzelésünk van, pénzünk azonban nincs. Legfeljebb kis szakkollégiumokat tu­dunk kialakítani. A hallga­tók számára nem lesz más megoldás, mint az albérlet. Keller György HÍROLDAL Élet és Irodalom Alapítvány Bankszámlaszám: OTP BANK 217-98089/580-004339 ■mm mm· A legmuzikálisabb város .­­ Ha Veszprém­­­ben él az ember, előbb-utóbb megkérdezik tő­le: nem jönnél énekelni? Mert a rokon, isme­rős vagy az ismerős ismerőse, biztosan kórustag. Esetleg a ze­­netanárnő kéri fel közreműkö­désre: a gimnázium diákkara adventi koncertet készít, de az igazi az lenne, ha a tanárok ka­marakórusa is fellépne egy kis háromszólamú Csendes éjjel. Szívesen, de hát engem nyolca­dikban kiraktak az iskola ének­karából. Nem számít, gyere. Hozd a gyereket a próbára, mert a kicsiket is fölléptetném. A ta­nárnő eközben a karácsonyi koncertre gyakorol az énekka­rával, mert a Brit karácsonyon a városi vegyes kar és a szimfoni­kus zenekar mellett a diákkórus majd közreműködik. (A tan­árok kamarája osztatlan sikert aratott a diákok körében, a gye­rek jövőre is fel akar lépni, a Brit karácsonyon pedig mint­egy ezerötszázan tapsoltak az előadóknak.).Lehet, hogy nem mindenki kapja föl a fejét ezek hallatán, de én nem tartottam elegendőnek azt a magyaráza­tot, hogy Veszprémben nagy hagyománya van a kórusmuzsi­kának. Erdélyi Ágnest, a városi vegyes kar vezetőjét kerestem meg, kíváncsi voltam arra, ő milyennek látja ezt a helyzetet. Négy éve dolgozik az együttes­sel. A pontos tájékoztatáshoz az ér­deklődőknek először egy rö­vid veszprémi kóruskalauzt mel­lékelhetek: Veszprémben négy felnőtt- és négy diákkórus működik. Veszprém Város Ve­gyeskara 1956-ban alakult Zámbó István vezetésével (s négy éve Erdélyi Ágnes a veze­tő karnagy). A veszprémi Liszt Ferenc Vegyeskar 1958-ban alakult, harminc éve Kollár Kálmán vezetésével dolgozik. A Hóvirág énekegyüttes 1977- ben alakult, művészeti vezető­jük Rostetter Szilveszter. 1986- tól létezik a Dowland Kamara­kórus Tóth Mária irányításával. E kórus utánpótlása elsősorban a Lovassy László Gimnázium énekkarának tagjai közül kerül ki, melyet ugyancsak Tóth Má­ria vezényel. Az alig négy éve létrehozott Vetési Albert Gim­názium kórusát Tóth Zsuzsanna vezeti. A Zeneművészeti Szak­­középiskola Reneszánsz Kama­rakórusa már négy éve dolgo­zik, vezetőjük a Borbás kar­mester házaspár. A zeneiskola leánykarát pedig Zámbó István Liszt-díjas karnagy vezeti, aki 1990 óta az intézmény igazga­tója. Valójában az ő sokéves munkája teremtett hagyományt a veszprémi kóruséneklésben. Erdélyi Ágnestől megtudom, hogy nemrég tértek vissza a 4. budapesti nemzetközi kórus­­versenyről, ahol a veszprémi kórusok egy arany- és két ezüstdiplomát, valamint két karmesteri díjat kaptak. A zsűri nagyon szigorú volt — mondja a karnagy, azt hiszem, ezért ér­tékes számukra az első helyezés és a karmesteri díj. A másik karmesteri díjat Borbás Károly hozta haza, az ezüstdiplomákat pedig a Liszt Ferenc kórus és a Reneszánsz együttes. Valójában véletlenül történt, hogy a város­ból három együttes nevezett be a megmérettetésre, a vége­redmény pedig az, hogy Vesz­prémet kiáltották ki az ország legmuzikálisabb városának. Saját környezetének zenei életét ismerve most ki-ki mér­legre teheti, mennyire igazolt ez a cím. Erdélyi Ágnes ezt mintha túlzásnak tartaná. Azt hiszem, a kórusok mellé stabil zenekarra lenne szükség — ve­tem föl a kérdést, mert ő nem akar panaszkodni. Természete­sen. A vegyes kar nagyon szí­vesen énekel például oratóriu­mot, de a zenekari kíséret kér­dését nehéz megoldani. A vá­rosnak nincs megfelelő hang­versenyterme, nincs alkalmas orgonája, de még egy valóban jó zongorája sincs. A karnagy az anyagi gondokról sem szíve­sen beszél, azt is mellesleg em­líti, hogy a vegyes kar teljesen amatőr alapon működik. Veszprémben a zenét a kórus­muzsika jelenti. Tavaly nyáron mintegy ezer énekest vonzott ide a nemzetközi éneklőhöz, s máris folynak a következő, 1996-os rendezvény előkészü­letei. A legközelebbi kórustalálko­zót, az amerikai—magyar kó­rusnapokat június végén tartják meg, és nehéz lenne felsorolni, hogy addig hány ifjúsági talál­kozón, kül- és belföldi hangver­senyen vesznek részt az együt­tesek, és hány apró alkalmi fel­lépésük lesz még a tanári és egyéb kamarakórusoknak. Ladányi Ibolya * Magyarok Veszprémben Május 15-én, délután háromkor Dérczy Péter irodalomtörténész, a Magyar Napló főszerkesztője leplezi le a veszprémi Fecskendő-ház falára helyezett Cholnoky Viktor-emlék­­táblát, Várnagy Ildikó szobrász alko­tását.* A Veszprémi Városi Művelődési Központban bábszínház kezdte meg működését. Vezetője Sarkadi Nagy László bábtervező és rendező, vala­mint Végh Zsolt pedagógus, bábmű­vész. A színház tájolható színpadát Lévai Sándor, a Magyar Televízió báb- és díszlettervezője tervezte. A stúdió első előadását április 17-én tartották meg. Marék Veronika, Sur­ranó és Brekkenő darabját mutatták be. Május 4-én Veszprémben, május 12-én Ajkán lesznek a következő előadások. * A veszprémi Gizella-napok ren­dezvénysorozatának keretében az EX Symposion szerkesztősége rend­hagyó irodalmi estet szervez. Május 11-én, kedden, 19 órakor a Városi Művelődési Központ kamaratermé­ben Mirko Kovac és Filip David iro­dalmi estjét tartják Thomka Beáta, Tolnai Ottó, Radics Viktória és a rendezvény iránt érdeklődők közre­működésével. Az esemény különle­gessége, hogy a két barát, az emigrá­cióban élő Mirko Kovac és a belső emigrációba vonult Filip David szá­mára ez a rendezvény teszi lehetővé, hogy újra találkozzanak egymással. Megjelent az EX Symposion fo­lyóirat 3-4. száma, amelyet Danilo Kisnek szenteltek a szerkesztők. A hagyaték néhány értékes novellája és az ezekhez kapcsolódó jegyzetek mellett a szám tartalmazza Danilo Kis összes verseit, barátainak emlé­kezéseit, Danilo személyének és életművének néhány sajátos megkö­zelítését. A közép-európai író kedve­lői most a belgrádi bohémmel is megismerkedhetnek. A tematikus számban többek között Balázs Attila, Thomka Beáta, Mirko Kovac, Filip Dávid, Géczi János, Tolnai Ottó írásai, Petri György versei olvashatók. A terjedelmes szám képanyaga az író hagyatékából való, és nem illusztráció, hanem a sze­mélyiség bemutatásának fontos eszköze. 1993. MÁJUS 7. i'dimyn AZ EZREDFORDULÓ LEGÁTFOGÓBB, LEGMODERNEBB EGYETEMES ÉS MAGYAR ISMERETTÁRA A MAGYAR NAGYLEXIKON 1 kötetben, minden negyedik kötet végén az előző kötetekhez képest pótlásokkal, adatfrissítésekkel, kötetenként kb. 800 oldalon, kb. 9-10 000 címszóban, 1000 négyszínnyomású és fekete-fehér képpel, kb. 50 térképpel. AZ ÉV KÖNYVE A MAGYAR NAGYLEXIKON I. kötete 1993 novemberétől kapható a könyvesboltokban. A további 15 kötet az ezredfordulóig megjelenik. Az I. kötet ára: 3800 forint Előfizetőknek: 3000 forint Előfizetési csekkek igényelhetők az Akadémiai Kiadó Kereskedelmi Osztályán: 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca 19—35. vagy előfizethető a kiadó könyvesboltjaiban, valamint az ország nagyobb könyvesboltjaiban. A könyvgyűjtőknek, a szép könyv szerelmeseinek, a különleges könyvcsemegék kedvelőinek, korláto­zott példányszámban, velúrbársony kötésű, dísztokban elhelyezett luxuskiadás készül. Ára: 6000 forint A luxuskiadás is előfizethető!

Next