Élet és Irodalom, 1994. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-02-25 / 8. szám - Bata Imre: • Szerkesztői üzenetek (8. oldal)
Fekete hálózsákok Az Eve Art Galériában (Budapest VI., Király utca 981b.) március 14-éig látható Maurits Ferenc Fekete hálózsákok című kiállítása. Maurits Ferenc vajdasági grafikusművész legújabb munkáiban éppúgy vibrál a játék- és a rendvágy, éppúgy szerveződnek a vonalak, és éppoly varázslatos-vibráló a vonatvezetés, mint korábbi rajzain. Csak éppen a mondanivaló bővült ki a rendet, a szerveződést, a faktúrát bomlasztó erők érzékeltetésével, a valami valamit fenyeget kirajzolásával. Maurits „csak" eddigi pokoljárását folytatta, már meglévő látványkészlete egy-egy elemét hangosította a végsőkig, és így váltak teljessé a szorongás, az iszonyat harmóniái. MÁS Itt a Duna Hol a Duna? Sebők Péter ezt a címet adta fotókiállításának, amely a Duna Múzeumban (Esztergom, Kölcsey Ferenc utca 2.) látható március 18-áig, naponta 13-17 óráig. Petőfi Irodalmi Múzeum * Február 25-én nyílik Hegedűs 2 László kiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban (Budapest V., Károlyi Mihály utca 16.), Kierkegaard- és Esterházy-idézetek címmel. Megtekinthető március 20-áig, hétfő kivételével naponta 10-16 óráig. Mozart: Zaide A Bartók Béla Szakközépiskola Kamarazenekara február 26-án 19 órai kezdettel a Zeneakadémia Kistermében mutatja be Mozart Zaide című kétfelvonásos daljátékának magyar nyelvű koncertelőadását. Vezényel: Füzesséry Tibor. Vigadó Galéria Február 25-én 17 órakor nyílik Halmy Miklós festőművész kiállítása a Vigadó Galériában (Budapest V., Vigadó tér 2.). Megtekinthető március 20-áig, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig Seattle — Budapest Képzőművészeti cserekiállítás a Vizualart Galéria szervezésében, a galéria kiállítóhelyiségében (Budapest I., Mária tér 3.). Megtekinthető: március 10-éig, hétfőtől péntekig 14-17 óráig. Koncept-művek és vizuális költészet Lakner László festő és multimédia-művész, 1936-ban született Budapesten. 1954-től 1960 ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, 1968-an az esseni Folkwang Múzeum ösztöndíjával először utazott Németországba, 1974 óta Berlinben él. Emmett Williamsszel (született 1925-ben, New Yorkban), a Fluxus-mozgalom és a legendás hírű avantgárd kiadó, a Something Else Press társalapítójával, a vizuális költészet klasszikusával közös kiállításon Lakner azokat a műveket mutatja be, amelyek kettejük költői és konceptuális munkásságának különbözőségét dokumentálják. Ez lesz Lakner első nagyobb magyarországi kiállítása azóta, hogy húsz évvel ezelőtt elhagyta az országot. A megnyitóra, amelyen a művészek is jelen lesznek, Emmett Williams performance-ot tervez. A kiállítás február 28. és március 15. között tekinthető meg a Goethe Intézet Kiállítótermében (Budapest VI., Andrássy út 24.), szombat-vasárnap kivételével naponta 10-18 óráig. Egy fényképező szerzetes Palatin Gergely (1851-1927) Kiállítás a Galéria 11 -ben (Budapest XI., Irinyi J. utca 11.). „A pannonhalmi könyvtárnak van egy sajátos, titkokat őrző részlege a mindenki által ismert nagyterem alatt. A gyűjteményt Benedictinának hívják, a pannonhalmi bencés szerzetesek kéziratai, publikációi, szellemi hagyatéka várja itt a kutatókat. A 410. szám Palatin Gergelyé. A több csomag kézirat mellett dobozokban, ládákban több száz lemez fényképet őriz a századforduló, az első világháború idejéből." A kiállítás megtekinthető március 1. és 19. között. Hibaigazítás Múlt heti számunk 4. oldalán El Kazovszkij rajzát sajnálatos módon elfordítottuk, így az álló rajzból fekvő lett, ezenkívül az 5. és a 15. oldalon ugyanazt a rajzát kétszer közöltük. A művésztől és olvasóinktól ezúton kérünk elnézést. Irodalmi pályázat A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatot hirdet a kortárs magyar irodalom művelői számára. A pályázatnak tematikai, műfaji és stílusbeli megkötése nincs, azonban a meghirdetők elsősorban a magyar történelem és a honvédelem kapcsolatát, sorsfordulóit, a Magyar Honvédség életét bemutató és a honvédelem eszmeiségét kifejező irodalmi alkotásokat várnak. A Magyar Honvédség 70 000 forint és 20 000 forint közötti díjakat ad ki. A beérkezett műveket elbíráló szakértő zsűri tesz javaslatot a díjak odaítélésére és azok mértékére. A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség a munkák kiadására nem vállalkozik. A pályázaton eddig meg nem jelent művekkel lehet részt venni. A pályázatokat három példányban, gépelve kérjük a Magyar írószövetség címére (1062 Budapest, Bajza utca 18.) megküldeni. A művek beadási határideje: 1994. július 1. A díjak átadását 1994 októberében tervezzük. Magyar Írószövetség MH Kulturális Főigazgatóság INFORMÁCIÓÉLET ÉS!· 1994. FEBRUÁR 21. Szerkesztői üzenetek E héten válaszol: BALOGH JÁNOS, VESZPRÉM. Újságírás vidéken. Veszprém című írásával (levelével) egészen egyet tudok érteni, ha azzal nem is, hogy a Nyugatot és írói nemzedékét az újságírás és az újságírók körébe sorolja. Félre ne tessék érteni, nem azért teszek különbséget a Nyugat és az újság között, mert ezzel értékrendet akarnék állítani, hiszen ahogy van jó irodalom, van jó újság és újságírás is, s a kettőt nem kell összemérni. A Nyugat két hetente megjelenő irodalmi és művészeti folyóirat volt, és semmiképpen nem újság, s ez már abban is megnyilvánult, hogy míg az újság naponta és sok példányban jelent meg, a Nyugat — mint írtam — két hetente, s alig ezer példányban. Továbbá említi Ön Osvát Ernőt, aki a Nyugat egyik legendás szerkesztője volt, s aki alig-alig írt, mert inkább szerkesztett, ami által irodalmi életet szervezett. Igaz Ignotust újságírónak is tekinthetjük, akárcsak Ady Endrét, Móricz Zsigmondot, Kosztolányi Dezsőt vagy Krúdy Gyulát, s ők valamennyien a legkiválóbb újságírók is voltak. Viszont rajtuk kívül is, a valóban csak újságcsinálásban jeleskedők is igen-igen rangosak voltak, legalább az élvonal, és valóban a századelő újságírói sokkal kiválóbban voltak, mint az utánuk következő generációk tagjai. Ám az is lehet, hogy ez perspektivikus tévedésünk. Mert a két világháború közt is akadt néhány kiváló újságíró — például Bálint György —, s talán utóbb, negyvenöt után, sőt ma is. Abban azonban van igazság, hogy a mai újságírás nívójához szó férhet. De ahol sok az eszkimó, ott természetes a novellálódás. És ma sokkal több a hivatásos újságíró, mint valaha. Azt is érdemes megfontolnunk, hogy a diktatúrás időkben az újságírói hivatás nagyon is devalválódott, de nem kevésbé a pedagógusi hivatás is. Mikor a falusi tanítónak tojást begyűjteni kellett mennie a tanácselnök parancsára, ott kezdődött a hivatás hanyatlása. Nem kell mondanom ezek után, hol az újságíróé. Hogy azután miként van ez Veszprémben, azt Ön jobban képes megítélni. Azt írja utóiratként: „Váltás és változás, ez az ami hiányzik a veszprémi szellemi közéletből." Idéz valahonnan egy strófányi verset, ezt is ide írom: „Vidéki város egy kis országban, / rosszkor születtél, rossz helyen, / közöttük élsz, de mégsem velük, / más vagy mint ők. Idegen." Szép, ifjonti lázadás, de hadd mondjam meg, már a századelőn is olyan volt az, mint az Ön írásából olvasom. Mit lehet tenni? Különbnek kell maradni! DR. JELINEK ISTVÁN, BUDAPEST. Nagyon megköszönjük beküldött két írását, minden szavával egyetértünk. Ha mégsem közöljük azokat, arra magyarázatképpen tessék elfogadni, mint a két írás általános marad. Az egyik szöveg címe: Gondolatok az életről. Bölcs és tiszta mondatok, néhány ragyogó idézettel spékelve. A nagy sztoikustól, Marcus Aureliustól vett idézetét ki is emelem: „Az emberek egymásért születtek, vagy tanítsd, vagy tűrd hát őket..." S mennyire igaza volt ma is érvényes gondolatával a haza bölcsének, Deák Ferencnek! „...tanulnunk kell s művelnünk magunkat, mert korunkban csak olyan nemzetnek van tartós politikai jövendője, mely komolyan törekszik az általános műveltség színvonalára emelkedni, s azon előrehaladni. Ami pedig másik írását illeti, a Gondolatok a könyvről című idézetgyűjteményt, szinte valahány idézett szentenciát ide kellene idéznem, az egész azonban, mint egységes írás nem közölhető, s nemcsak azért nem, mert állítólag mi már a Gutenberg-galaxis utáni időben élünk, vagyis legalább annyi bevezető kellett volna az Ön idézetgyűjteményéhez, hogy épp ezért a „post-állapot"-ért tartja fontosnak idézeteit. De két gyöngyszemét mégis ide írom — engedelmével. Az egyik Renan bölcs mondása: „Mit nem adnék érte, ha lopva bepillanthatnék egy-egy könyvbe, melyből az elemi iskolás gyermekek fognak tanulni száz év múlva.” A másikat Gárdonyi írta: „A könyvre kiadott pénz, látszólag eldobott pénz. Mint a vetőmag." IRODALOM