Élet és Irodalom, 1998. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1998-07-24 / 30. szám - Bán Zoltán András: A tükörlakó • könyvkritika | Követési távolság • Cholnoky László: Szokatlan vendégség. Novellák (Noran, 1998.) (12. oldal) - Rácmolnár Sándor: rajza • kép (12. oldal)

A HÉT KÖNYVEI Ebben a rovatban lehetőleg minél több könyvújdonság megjelenéséről sze­retnénk beszámolni, ezért kérjük a kiadókat, a megjelenés hetében értesít­sék szerkesztőségünket kiadványaikról (azaz adják meg egy gépelt lapon az alábbiak mintájára a fontosabb adatokat) és küldjenek recenziós példányt is - csak ebben az esetben vesszük föl könyveiket a listára, feltéve, ha azok kereskedelmi forgalomba kerülnek. Köszönjük az írók Boltjának (Bp. VI. Andrássy út 45.) a lista elkészítéséhez nyújtott segítségét. Összeállította: Tóth Andrea. Költészet Családi körben (Antológia) Alterra Svájci-Magyar Kiadó, 163 old., 1100 Ft Herman Levente: Közhelyek 111.: Porkoláb Károly Alterra Svájci-Magyar Kiadó, 51 old., 360 Ft A kereszt vigasza (Istenes versek) Alterra Svájci-Magyar Kiadó, 189 old., 1100 Ft Szívek hóparázsa (Antológia) Alterra Svájci-Magyar Kiadó, 208 old., 1100 Ft Wass Albert: A bujdosó imája (össze­gyűjtött versek) Püski Kiadó, 112 old., 480 Ft Dráma Sulyok Kálmán: A kisbéri mecánás (Kossuth külügyminisztere. Történelmi dráma három felvonásban) Multi Graft Kft., 108 old., 560 Ft Elbeszélő próza Hugo Ball: Fiametti avagy a szegények dandyzmusa Ford.: Nemes Péter JAK-Jelenkor Kiadó, 194 old., 880 Ft Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére Ford.: Bartos Tibor Európa Könyvkiadó, 339 old., 950 Ft Baryl Markham: Követem a Napot Ford.: Bíró Judit, Kiss Árpád, ill.: Kiss Anna Kávé Kiadó, 284 old., 920 Ft Alekszandr Szolzsenyicin: Lenin Zürich­ben Ford.: N. Sándor László Pannonica Kiadó, 304 old., 1200 Ft Szórakoztató irodalom George Remanos: Bűntett Ford.: Tompa Mária Kairosz Kiadó, 224 old., 980 Ft H. P. Lovecraft: Árnyék az időn túlről LÁZI Kiadó, 200 old., 670 Ft Valentini Zsuzsa: Fog­ságom naplója Múzsák Könyvkiadó, 94 old., 690 Ft Publicisztika Szűts Pál: Bukaresti Napló (1985-1990) Osiris Kiadó, 337 old., 920 Ft Tarnai László: Nincs tovább (A szegedi 13. hadosztály emlékének) Fotók: Veréb Simon, Markovics Mátyás Gulipán 93 Bt., 77 old., 350 Ft Irodalomtudomány Dávidházi Péter: Per passivam resistenti­am (Változatok hatalom és írás témájá­ra) Argumentum Kiadó, 409 old., 980 Ft Művelődéstörténet, néprajz Hegedűs Géza: Mózes, a népvezér Pannonica Kiadó, 176 old., 1200 Ft Siklód temploma és népe Szerk.: Andor Csaba, Fehér György; angolra ford.: Székely György Kairosz Kiadó, 228 old., 1780 Ft Történelem, politika Dobszay Tamás-Estók János-Salamon Konrád—Szerencsés Károly—Tombor László: Tisztelt Ház! (A magyar ország­­gyűlések története, 1848-1998) Puskás Tivadar Távközlési Technikum, 216 old., 2990 Ft Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar sze­génypolitika történetéből (2. kiad.) Kávé Kiadó, 159 old., 920 Ft Az írországi információs társadalom (Stratégia terv. Az ír Információs Társa­dalmat Irányító Bizottság jelentése) Szerk.: Varga Csaba, ford.: Krekó László ORTT-OMFB-HEA Stratégiakutató Intézet, 127 old., 540 Ft Rácz József: Ifjúsági (szub)kultúrák, in­tézmények, devianciák (Válogatott tanul­mányok) Scientia Humana Társulás, 236 old., 900 Ft Szikinger­ István: Rendőrség a demokra­tikus jogállamban Sík Kiadó, 181 old., 990 Ft Zöld könyv az információs társadalom­ról Portugáliában Szerk.: Varga Csaba, ford.: Bárdos Zsu­zsanna ORTT-OMFB-HER Stratégiakutató Intézet, 152 old., 540 Ft Filozófia Boros János: Pragmatikus filozófia (Igazság és cselekvés) Jelenkor Kiadó, 292 old., 1100 Ft Modern politikai filozófia Szerk.: Huoranszki Ferenc, ford.: Babar­­czy Eszter, Krokovay Zsolt Osiris Kiadó-Láthatatlan Kollégium, 197 old., 1450 Ft Per Naroskin: A felnőtté válás útján Ford.: Steiner­ Dániel Dóra Édesvíz Kiadó, 170 old., 890 Ft Önarckép háttérrel (Magyar pszicholó­gusok önéletrajzi írásai) Szerk.: Bodor Péter, Pléh Csaba, Lányi Gusztáv Pólya Kiadó, 318 old., 890 Ft Művészetek Hemző Károly: Fotográfiák Szerk., az utószót írta: Gera Mihály; an­golra ford.: Szász Eszter Gust-Art Stúdió Bt., 159 old., 2970 Ft A magyar neoavantgard első generációja (1965-72) Szerk.: Reczetár Ágnes Szombathelyi Képtár, 195 old., 3070 Ft A száz éves Vígszínház (Mozaikok tíz évtized történetéből, 1896-1996) Főszerk.: Radnóti Zsuzsa A Vígszínház kiadása, 211 old., 1850 Ft Orvostudomány Mar­i­ Hillebrecht: Akupresszúra Ford.: Magyar Vivien Bioenergetic Kft., 199 old., 1160 Ft Életmód Dr. Oetker: Vad és vadszárnyas különle­gesen elkészítve Ford.: Török Irén Magyar Könyvklub-Grafo Könyvkiadó, 127 old., 850 Ft Szociológia Pszichológia KÖVETÉSI TÁVOLSÁG ■ A tükörlakó ■ Cholnoky László: Szokatlan vendégség. Novellák. A kötetet összeállította és az utószót írta Ne­meskéri Erika. Nórán, 1998. 305 oldal; 996 Ft Az 1929-ben önmagát vízbefúlá­­sos halálra ítélő Cholnoky Lászlóról bizonyára Krúdy írta a legszebb és egyben legtisztánlátóbb nekrológot. Mi sem természetesebb, hiszen Cholnoky László, mint írótestvére Viktor is, Krúdy-alak volt, valódi „ködlovag”, a nagy nekibuzdulások, világbírói fölhorgadások és az ezek­kel brúderkodó viszonyban álló si­vár hajnali kiábrándulások, jeges ki­józanodások jellegzetesen magyar alkoholista íróalakja. (Ne feledjük, a magyar irodalom egyik legtragiku­sabb verse, A vén cigány sem más, mint bordal.) .A tabáni kiskocsmák világában, az álomvilágban, ahol délutánonként azért is szokás az ivó­asztal mellett könyökölni, hogy a borivó fiatalkori boldogságaira gon­doljon; a kísértetes bormérő helyett álmodozásában szép leányt lásson; a tikkadt szomjúságban a mély pincék borain kívül álomkortyokban is üdüljön a lét valósága elől; miköz­ben ezeregyéjszakás nőalakok men­­degélnek el az ablak előtt (...) itt haltak meg öngyilkosok módjára ba­rátai: Bitskey, egy költő, akire ma­napság alig emlékeznek; Czakó, egy művész, akit csak a Tabánban ismer­tek. (...) A rejtelem volt az írósá­ga... A lélek, a mámor, az emberfö­­löttiségek detektívregényeivel bajló­dott, amikor kakaslépteivel a Tabán földbe dugott kiskocsmái körül ólál­kodott, és a párás ajtónyíláson át be­nézett, vajon találhatna-e odabent megbízhatókat, akiknek egy korty borital mellett elmondhatná mind­azt, amit a pesti hidakon jövet ma­gában gondolt?” Krúdy­­ súlyos al­koholista maga is, de önmaga iránt társainál sokkalta kíméletlenebb - mindenkinél mélyebben látta ezek­nek a figuráknak apró bűneit, mese­beli nagyzolásait, vastag színekben pácolt öncsalásait, életük összes operásan felduzzasztott kisszerű sze­rencsétlenségét, ám ezzel egyidejű­leg felismerte forradalmas mámoru­kat, elbűvölő valósághamisító képes­ségeiket - amely már a művészet kü­szöbe -, az élet pálinkázásba men­tett költészetét. Ezt a szituációt ma­ga Cholnoky jellemezte igencsak komoly önismerettel az új kötetben most először kinyomtatott önéletraj­zi vázlatában: „mindig, még a leg­szörnyűbb percekben is meg tud­tam érteni és élvezni tudtam az élet­nek - nem a romantikáját, mert az együgyű dolog -, hanem a líráját. A legpiszkosabb lebujokban is min­dig mintha távoli, ütemes, lágy ze­nét hallottam volna, a legszennye­­sebb szerelmeimben is olimpusi is­tennőkkel paráználkodtam.” Szín­pad a kocsma, olyan, ahol mindenki önmaga szerepét formálja, de meg­formálja - és ez a lényeg. Az életmű­vészet terepén járunk tehát, ott, ahol mű és élet, valóság és fikció egybeesik vagy legalábbis igen nagy a hajlandósága erre az összecsim­­paszkodásra, hiszen ezen a színpa­don az alkohol töri be a súgó szere­pét. Aligha lehetne sokatmondób­ban jellemezni e magatartást, mint ahogy maga Cholnoky tette a Berta­lan éjszakája című kisregényében, amely­­ a Prikk mennyei úra társa­ságában — bizonyosan legjobb, leg­­összefogottabb, legátgondoltabb, nyelvileg is leginkább kreatív műve (sajnos egyikük sem került bele eb­be a mindenekelőtt a lappangó ira­tokra koncentráló kötetbe). Berta­lan beül a kocsmába, hogy bocsá­natkérő levelet írjon Kohaninszky­­nek, öreg söntéscimborájának, aki­nek egy akaratlan csalás következté­ben elnyerte minden pénzét. Berta­­lan­ Cholnoky hosszan ecseteli a le­velet, annak minden túláradását, szóvirágát, áriásan ívelő retorikáját, a hatalmas nyelvi erejű önvallomá­­sos szöveg­oldalakon át hömpölyög megállíthatatlanul. Az olvasó meg­nyugszik, és semmi oka, hogy két­ségbe vonja: Bertalan valóban meg­írta e levelet, benne leszámolt eddi­gi bűnös életével, közel a gyógyulás. De másnap, mikor Bertalan holtré­szeg álmából a Városliget egyik pad­ján felébred, kutakodni kezd a zse­bében. ,A gyűrött bankók közt szeny­­nyes papírlapot talált, amelyre ceru­zával ennyi volt írva: - Kedves, öreg barátom...”. A mű helyett csupán a kezdemény, a döntő lépés helyett csupán annak öncsaló szándéka, szerepjátszás, amelyben a színész és a néző egy -­ez Cholnoky alkoholis­ta figuráinak alapmozdulata. Nehéz elfojtani az érzést, hogy nagyjából ilyesfajta, hatalmas tervű, de megíratlan, magában óriási szán­dékokat vizionáló, de végül mégis kidolgozatlan iratok alkotják Chol­noky László egész munkásságát. Az ebben a kötetben közölt, többnyire kéziratból publikált novellák, tár­cák, apróságok csak fokozzák ezt az érzést, és nem magyarázzák, miért becsülte oly sokra az írót Krúdy vagy a nála a szó minden értelmében sokkalta józanabb Schöpflin Aladár, aki szerint a Prikk a világirodalom egyik legmélyebb alkoholizmus-áb­rázolása. (Talán csak a Füstcsóva cí­mű elbeszélés nevezhető teljes érté­kűnek, bár ebben is rengeteg az ön­ismétlés.) Meglehetősen bosszantó, hogy Cholnoky nem szégyelli, hogy többször is egész bekezdéseket vi­gyen át régebbi novelláiból, kisregé­nyeiből egy másikba; ez az önmáso­lás több mint puszta svihákság, egy bohém és eladósodott író olcsó trükkje. Jellegzetesen alkoholista gesztus ez is, a vég kezdete, amikor a művészt már csontja velejéig át­hatja az igénytelenség, amikor már nincs ereje ahhoz, hogy komolyab­ban átgondoljon egy szöveget. Ez is az öncsalás egyik változata. És ennek kocsmatársa az önsajná­lat. Cholnoky akkor nagyszerű - mindenekelőtt már említett két kis­regényében -, amikor képes mint­egy szétcsavarozni főhősei agyát, akik persze a szerző alakmásai, hogy kianalizálja cselekedeteik rugóit. Prikk és Bertalan egyként Krisztussá tolja fel magát, életük önmaguk szemléletében szenvedéstörténet (sokkal később ugyanez a világlátás uralkodik a világirodalom egyik leg­nagyobb alkoholistájának, Venye­gyikt Jerofejev Moszkva-Petuski cí­mű főművében), a Mi Urunk kálvá­riájának profán változata. Mindkét alak öngyilkos lesz a regények vé­gén, de szabadon választott halálu­kat megváltásként élik át - a Prikk­­szövegnek már a címe is egyértel­műen utal erre -, lelkük diadalma­san szárnyal felfelé. ,A nedves iszap kicsúszott Bertalan lába alól, és ő már szállt is az ibolyakék csillagpár felé.” - szól a Bertalan éjszakája utolsó mondata. A Prikk-kisregény még ennél is tovább megy; miután Prikk, jellemző módon egy süket számára, megtartotta Krisztus hegyi beszédének holtrészeg variációját, elindul önnön keresztje, az előre ki­választott fa felé. „Aki arra jár, nézze meg azt a pompás szilfát. Annak egyik ágáról röppent az égbe Prikk lelke fehéren, tisztán, mint valami hófehér, hatalmas sirály.” Az alko­holista önstilizációja véget ért. E hősök tükörlakók. Egyedül vannak, és önmaguk számára csakis önmaguk lehet az egyetlen megfe­lelő társaság. Nem a kocsmában, hanem a tükörben van az igazi ott­honuk. Cholnoky mély szimboliká­jában a legkevésbé sem véletlen, hogy Bertalan inasa, legjobb cim­borája egy Mirvár Jakab névre hall­gató vásári tükör, hogy Prikk a kira­katüvegben önmagával találkozik és így aztán - másnak híve önma­gát - önmagát késeli meg. A tükör objektivál, mintegy megfagyasztja, megformálja a beletekintők tökéle­tesen formátlan, széthullott létét. És ítélkezik is egyben: Prikk önma­gát öli meg a kirakatüvegben, de a lényeg, hogy elpusztítja, ugyanis ez nyitja meg számára a megváltás út­ját. És tükörlakó volt maga Cholno­ky László is. Legjobb műveiben csakis a saját élete stilizálására volt képes, hogy előbb alakmásaiban le­gyűrve önmagát, az öngyilkosság­ban megváltást találjon maga is. Ez kétségkívül kissé egyanyagúvá teszi művét. De két kisregénye meggyőz Krúdy igazáról: „rendkívüli író volt, amilyenek alig maradnak utána eb­ben a kimarjult kezű, lábú ország­ban.” Így aztán, bár igen érdekes e no­velláskötet, és a szöveget gondozó Nemeskéri Erika példás filológusi munkát végzett, egyre elodázhatat­­lanabbnak tűnik Cholnoky ma már antikváriumban is megszerezhetet­­len mester­ regényeinek újrakiadása. Tudnám ajánlani a Magvető Fehér holló sorozatába... £ Λ & Af o L Aza ^ i °S 9 ?­Rácmolnár Sándor rajza 7^h fr' ÉLET ÉS|·­ IRODALOM 1 12 1998. JÚLIUS 24.

Next