Élet és Irodalom, 2001. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

2001-05-11 / 19. szám - Dr. Sándor Zsuzsa: A gép szignál • reflexió | Visszhang • A szekszárdi kábelbarátok II. (ÉS, 2001. április 27.) • Dr. Sándor Zsuzsa sajtószóvivő (2. oldal) - Fischer István: Zárójelben sem • reflexió | Visszhang • Fischer István: Egy hadvezér bosszút áll (ÉS, 2001. 18. szám) (2. oldal) - Révész Sándor: Tiszta a pelenkánk • reflexió | Visszhang • Kovács Zoltán: Élet (ÉS, 2001. május 4.) (2. oldal) - Geréb László: Elmaradt kézfogások • reflexió | Visszhang • B. Ádám László: Mi a botrány? (ÉS, 2001. április 27.) (2. oldal) - Arany Zsuzsanna: A Legrand ikrek esete • reflexió | Visszhang • Pályi András: Ex libris (ÉS, 2001. március 23.) (2. oldal) - Kovács Erzsébet: Minden lehetséges?! • reflexió | Visszhang • Váncsa István: Nyitott sliccű zsidózás (ÉS, 2001. április 13.) (2. oldal) - Eva S. Balogh: Offer II. • reflexió | Visszhang • Aczél Endre: A Jane's kabátja és annak gombja II. (ÉS, 2001. április 27.) • Eva S. Balogh Ph. D., Yale University (2. oldal)

A gép szignál Tisztelt Főszerkesztő Úr! Kérem, hogy A szekszárdi kábelbarátok II. cí­mű - az ÉS április 27-i számában megjelent — cikk kapcsán szíves­kedjék a következő lapszámban az alábbiakat közzétenni: A cikkben idézett Bíró T. Tamás állításával ellentétben a Pal Com + Plusz cég irataival a Fővárosi Cégbí­róság elnöke személyesen soha nem foglalkozott. A Cégbíróságon automatikus szignálás van, így e cég iratait - ahogyan az minden más esetben történik - a számító­gép az éppen sorra kerülő bíróra szignálta. Csak a teljesség kedvéért jegy­zem meg, hogy az igazságügy-mi­niszternek 1997 óta megszűntek a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogosítványai. Ezért Bíró T. Tamás ügyvéd úr fölöslegesen fáradna, ha panaszával az igazságügy-miniszter asszonyt zavarná. Dr. Sándor Zsuzsa sajtószóvivő azonban szó sem volt. A vitacikkeket és olvasói leveleket közlő rovat (alul­írott) vezetőjének elutasító döntései ellen már jó néhányan fellebbeztek a főszerkesztőhöz, de senki sem járt sikerrel, és nem is fog. Dr. Mátrai Márta sem utal sem­miféle korábbi levélre, csupán ar­ra, hogy lehetősége volt az MSZP április 21-i rendezvényén elhang­zottakra reagálni, de a reagálása nem kapott helyet a lapban, így történt. A lap munkatársa megkér­dezte őt, hogy mi a véleménye, ő pedig elmondta. Ez a nyilatkozat azonban nem jelent meg, miután az ügyeletes szerkesztő és a főszer­kesztő úgy vélekedett, hogy érdek­telen. Ezt nehezményezte dr. Mát­rai Márta. A levelezési rovat többek között arra való, hogy az olvasók leírják, miért neheztelnek a lapra, ha ne­heztelnek. Dr. Mátrai is ilyen olva­só. A főszerkesztő a levelet a szer­kesztőségi értekezleten felolvasta, a jelenlévők derültek, és általános volt a vélemény, hogy nincs okunk megfosztani az olvasót dr. Mátrai Krályának élvezetétől. A levélre ér­keztek reakciók, azokból is közlünk majd egyet-kettőt. Egyetértek Kovács kollégával ab­ban, hogy sokan, sokszor a kelleté­nél sokkal jobban be vannak szar­va. De ebben az ügyben a mi pe­lenkánk tiszta. Révész Sándor Zárójelben sem Az ÉS 18. számában megjelent cik­kem (Egy hadvezér bosszút áll) alá zá­rójelbe tett lábjegyzet került, mely szerint „A szerző történész”. Ezúton köszönöm a szerkesztő­ségnek a közlést, a felettébb meg­tisztelő címet azonban kénytelen vagyok nyomatékosan helyesbíteni. Dokumentumfilmesként készítet­tem ugyan az utóbbi húszegyné­hány évben többtucatnyi történel­mi témájú filmet és riportot (a né­met televízió első műsora, az ARD számára), ám ettől történész még zárójelben sem lettem. Mivel félek, Antonescu marsall II. világháborús hadvezetésének tényeit ismertető dolgozatom nem mindenütt fogad­ják majd osztatlan örömmel, a „címbitorló” téves lábjegyzetet koc­kázatosnak és feltétlenül helyesbí­tésre szorulónak tartom. A közölt szöveg tulajdonképpen filmterv, s eredetileg a Tényvázlat egy dokumentumfilmhez alcímet is vi­selte. A Magyar Történelmi Film­alapítvány tavalyi pályázatán (ugyanezen dolgozat alapján) a film elkészítésének támogatását - sajnos - elutasították. Sajnos, mert a leírt események utolsó szemtanúi nem­sokára már nem lesznek életben. Köszönettel Fischer István ÉS-vacsorák a Vasas Családi Vendéglőben a májusi szakácsok: Csuhas István és Gács Anna A vacsorákat mindig a hónap utolsó csütörtökén - májusban tehát 31-én - rendezzük 19 órától. Az előzetes hely­­foglalás feltétlen ajánlott, ezt az étterem 212-8777-es telefonszámán kell meg­tenni. Az étterem címe: II., Pasaréti út 11-13. Vendégeink természetesen az étterem saját étiapjáról is választhatnak. Figyelem! Negyed nyolckor Pápai Erika és Vallai Péter felolvas. Kérjük, addigra foglalják el helyüket. ÉLET ÉS IRODALOM 2001. MÁJUS 11. Tiszta a pelenkánk Kedves kollégám, Kovács Zoltán (­­kz­) egy légből kapott feltételezésből kiindulva messzemenő következteté­sekre ragadtatja magát (Élet, május 4.). Azt feltételezi, hogy egy magas rangú kormánypárti funkcionárius küldött a Népszabadságba egy írást, ezt az illetékes szerkesztő visszautasí­totta, a főszerkesztő pedig leközöl­­tette, miután a visszautasított szerző panaszos levelet írt neki. Ilyesmiről VISSZHANG Elmaradt kézfogások B. Ádám László úgy véli: Izrael nagykövetnőjét jogosulatlanul hív­ták meg a parlament holokauszt­­emlékülésére, mert a vészkorszak idején Izrael állam nem létezett (Mi a botrány?, ÉS, április 27.). Jid­disül az ilyesfajta meddő okosko­dást hochmecolásnak nevezik. Nyilvánvaló, hogy a holokauszt megtörténte nélkül ma Izrael ál­lam nem létezne. Már Adolf Eich­­mann ügyvédjének az 1962-es je­­ruzsálemi perben hasonló jogi alapra épített feszegetése az izraeli bíróság ítélkezési jogáról sem talált meghallgatásra, a nemzetközi jogi gyakorlat alapján. A tényt magát, hogy Orbán Vik­tor a nagykövet asszonyt üdvözlés­re sem méltatta, aligha könyvel­hetjük el csupán a tőle megszokott nyegleség újabb megnyilvánulásá­nak. A diplomáciában nincsenek véletlenek. Annál is kevésbé, hi­szen Orbán néhány héttel koráb­ban egy újságírói kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e a követ­kező választásokon a MIÉP-pel va­ló együttműködést, kitérő választ adott. Az izraeli nagykövetnővel való kézfogás elmaradása tehát jel­zésértékű, mint ahogy az is, hogy az a személy, akiben Orbán akár koalíciós minisztertársat lát, a ho­­lokauszt-emlékülés alatt, mint ol­vasom, tüntetőleg a Parlament fo­lyosóján tartózkodott. Eszembe jut egy korábbi törté­net. Németország „miniszterelnö­ke” az 1936-os berlini olimpián el­mulasztott kezet nyújtani Jesse Owensnek, a négy aranyérmet nyert fekete bőrű atlétának. Geréb László A Legrand ikrek esete A 2001. március 23-án megjelent lapszámban többek között Federico Andahazi-Kasnya argentin író egyik regényét, A harmadik nővért is „górcső alá vette” Pályi András (Ex libris). El­ismeri, hogy a szerző erőteljesen ke­veri a fiktív elemeket a valósággal, majd az alábbi kijelentést teszi: „A harmadik nővér írója a roman­tikus szabadsághős és szerelmi kalandor Lord Byron, valamint titkára, Polidori Nyilatkozat Alulírott társadalomkutatók megdöbbenésünknek és felháborodá­sunknak szeretnénk hangot adni azzal kapcsolatban, hogy a 2001. évi népszámlálás lebonyolítása során az adatvédelmi és népszámlálási tör­vény előírásait semmibe véve, a tudományos kutatás alapvető etikai normáit megsértve, az egyes fontos pozíciókat betöltő személyek kör­nyezetében lakó állampolgárok adatait a Köztársasági Őrezred tagjai gyűjtötték össze, civil kérdezőbiztosnak adva ki magukat. Ez az eljá­rás, azon túl, hogy alapvetően sérti a demokratikus jogállamiság nor­máit, és az egyébként is rendkívül sérülékeny közbizalom további ron­gálásához vezet, helyrehozhatatlan károkat okoz az empirikus társa­dalomtudományok számára. Köztudomású ugyanis, hogy mindenféle szociológiai, társadalomstatisztikai adatgyűjtés alapja csak a bizalom lehet. Az a tény, hogy a Belügyminisztérium, ezzel a bizalommal visz­­szaélve, az állampolgárokat tudatosan félrevezetve, a Köztársasági Őr­ezred tisztjeivel végeztette el ezt a feladatot több ezer honfitársunk la­kásában, éppen ezt az egyébként is igen sérülékeny, és rendkívül gyenge lábakon álló közbizalmat ásta alá, hiszen mostantól a társada­lomtudományi adatgyűjtést a kétségek és gyanakvások légköre veheti körül. Ez pedig hosszabb távon az egész hazai empirikus társadalom­­kutatást lehetetlenítheti el. Mindezek fényében követeljük, hogy a Belügyminisztérium adjon megnyugtató garanciákat arra vonatkozóan, hogy a népszámlálás so­rán gyűjtött adatokat kizárólag a népszámlálási törvényben rögzített célra használják, a törvénysértő eljárást kivizsgálják és felelősségre­­ vonják mindazokat, akik felelőssége ez ügyben megállapítható. Mind­ezen túl követeljük, hogy a kormány nevezze meg azokat a garanciális feltételeket, amelyek megnyugtatják az állampolgárokat arra vonatko­zóan, hogy ilyen eset a jövőben soha többet nem fordulhat elő. Budapest, 2001. május 4. Angelusz Róbert, Csákó Mihály, Csepeli György, Dessewffy Tibor, Galló Béla, Heller Mária, Kárpáti Zoltán, Ladányi János, Losonczi Ágnes, Neményi Má­ria, Örkény Antal, Siklaki István, Somlai Péter, Surányi András, Surányi Bá­lint, Sükösd Miklós, Szabó Ildikó, Szalai Erzsébet, Székelyi Mária, Szemán Zsuzsa, Tausz Katalin, Tibori Tímea, Várhegyi Éva, Vásárhelyi Mária, Volo­­sin Hédi doktor alakja köré szövődött számos mendemonda közül az egyik legrejtélye­sebbet, a Legrand ikrek esetét veszi gór­cső alá, kinyomozván, hogy a két Euró­­pa-szerte ismert hölgynek, Colette-nek és Babette-nek van egy harmadik, igazi torzszülött ikertestvére”... Mindezek arra engednek követ­keztetni, hogy a Legrand ikrek va­lóban létező személyek voltak, s egyedül a harmadik testvér Anda­­hazi „szörnyszüleménye”. Valójá­ban azonban nem létezett sem Co­lette Legrand, sem Babette Le­grand - legalábbis a Byron-Polido­­ri-üggyel kapcsolatban sehol sem merül fel a nevük. A szerző lelemé­nyességét dicséri, hogy eme megté­vesztő játékkal végképp elmosta a határokat valóság és fikció között. Arany Zsuzsanna natot. Ahogy beléptünk, kezdték volna tenni a nekünk a szépet, mire az SS leintette őket: nem szabad hozzánk szólniuk, mert zsidók vagyunk. Döbbenetes csend, majd egyetlen szó bugy­­gyant ki a szájukon: unmöglich (lehetetlen). És minden bizonnyal összegyűrő­dött zsebükben a zsebkendő, hiszen nem csöpögött az orrunk, a fülünk nem volt lejjebb, mint az orrcim­­pánk, és csámpásak sem voltunk. Hát honnan gondolhatták volna ezek a Hitler által nevelt és neki kö­szönhetően szó szerint és átvitt ér­telemben is megnyomorított gye­rekemberek, hogy mi zsidók lehe­tünk? Hiszen nem hasonlítottunk a Völkischer Beobachter zsidókat úgy ábrázoló karikatúráira, ahogy ma, 2001 áprilisában Franka Tibor új­ságíró is látni véli a zsidókat. Egy nyolcvanéves asszony akarta elmondani ezt a kis történetet a har­madik évezredben élő fiataloknak. Kovács Erzsébet M­inden lehetséges?! Olvasom: egy magyar állampolgár feljelentette Franka Tibort, a MIÉP dabasi képviselőjelöltjét egy rendezvényen tett kijelentése mi­att, és kérte, vizsgálja meg a rend­őrség, a mondottak nem merítik-e ki a közösség elleni izgatás tényál­lását. (Népszabadság, 2001. április 18.) Ezt megelőzően Váncsa István tett félreérthetetlen célzást fent ne­vezettre: „Nyitott sliccű zsidózás” (Me­tán, ÉS, 2001. ápr. 13.). Jómagam hét hónap Auschwitz után, a jó- és vakszerencse folytán egy csehországi lágerbe kerültem (akkor: Mährisch Weisswasser). Civilben és nem csíkos rabruhá­ban jártunk, mellünkön nyilván­tartási számunk, amit azonban, ha nem csoportosan mentünk, az SS- nek általában levetettek, mert az utunkba kerülő csehek nemigen mulasztották el, hogy kiköpjenek­­ az SS(ek) előtt. így volt ez 1945 februárjának-márciusának egyik napján is, amikor ötünket a szom­széd városba vittek valamilyen munkára. Kendő volt a fejünkön, úgy bekötve, hogy látható legyen immár kinőtt vagy kinövőfélben lévő hajunk. A kis állomás váró­termébe vittek, ahol néhány, a frontról láthatóan komoly sebesü­lésekkel hazatérő, fiatal német ka­tona várta hangos jókedvvel a vo­ Offer II. Mondják meg Aczél Endrének, hogy nem kell bocsánatot kérnie. A nyelvésznek nincs igaza (A. E.: A Jane’s kabátja és annak gombja II., ÉS, ápr. 30., ill. Rádai Gábor nyelvész visszhang-írása, ápr. 20.). A fiának sem. Ebben a mon­datban az „offer” szó nem jelenti azt, hogy „receive” vagy „get.” Aczél helyesen fordította le a mondatot. Már majdnem ötven éve élek az USA-ban, egyetemei­met is (beleértve a Ph.D.-t) itt vé­geztem, de a biztonság kedvéért megkérdeztem egy itt született tősgyökeres amerikait, aki nagyon jól ismeri az anyanyelvét. Szóval, nem kellett volna bocsá­natot kérnie. Eva S. Balogh Ph. D. Yale University A TGM-vita Romániában című sorozat e heti cikke anyagtorló­dás miatt kimaradt, a vita követ­kező számunkban folytatódik. □ ÉLET ÉS IRODALOM] Kiadja az Irodalom Kft., ÉS Alapítvány Journal Art Alapítvány Megjelenik minden pénteken Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: TARNÓI GIZELLA VÁNCSA ISTVÁN Olvasószerkesztő: SZIRA PÉTER Szerkesztők és fogadóórák: Vers: CSUHÁS ISTVÁN kedd 10-13 Széppróza: DÉRCZY PÉTER kedd 10-13 Könyvkritika: KÁROLYI CSABA csütörtök 9-13 Publicisztika (külföld): PETŐCZ GYÖRGY Interjú: SERES LÁSZLÓ hétfő 11-13 Tárlat, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 T­ervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: BAKÁCS TIBOR S. DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET ORBÁN OTTÓ VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS Korrektor: WEISZ GYÖRGYI Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU­ ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Rezső utca felől) Budapest 1443. Pf. 274 Telefon: 303-9211, 210-0969, 210-5861 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Internet-cím: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Levilágítás: Chroma-TOP Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás:­­ West Hungary Nyomdai Centrum Nyomda igazgató: Jens Danhardt A lap a Soros Alapítvány, a József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány, valamint az Inertia Kft. támogatásával készül. További támogatóink: EGIS Rt., Hazay Interservice Kft., valamint olvasóink, akik adóforintjaikkal támogatták a lapot. Az ÉS kommunikációs partnere: f­--­üléssel[ mm *Kapcsolat-­ Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. Előfizetési információk A Magyar Posta Rt. Levél és Hírlapüzletági Igazgatóságnál (1089 Bp., Orczy tér 1.) és kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban illetve a hírlapkézbesítőknél az előfizetési díj egy évre 7894 Ft, fél évre 4200 Ft, negyedévre 2244 Ft, egy hónapra 780 Ft. Kedvezményes éves előfizetés 7400 Ft a Pont Könyvesboltban (Budapest V., Nádor u. 8) valamint a szerkesztőségben. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonon, a 303-9241 -es faxon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül. Éves előfizetési díj: 110 USA-dollár, a környező országokba 90 USA-dollár a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). További előfizetési információk a honlapunkon www.es.hu Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain.

Next