Élet és Irodalom, 2003. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)
2003-03-14 / 11. szám - Dr. Fazekas Sándor: A Bíróság válaszlevele • levél (8. oldal) - Nyílt levél • levél (8. oldal)
A Bíróság válaszlevele Tisztelt Vásárhelyi Mária Asszony! A 2003. február 12-én érkezett beadványát, melyet nyit levélként is publikált hivatalomnál fogva panaszbeadványként kell elbírálnom. Ez azt jelenti, hogy személyesen vizsgáltam meg az Ön által indított magánvádas büntetőeljárás iratait. Az Ön feljelentése alapján - amely 1999. október 11-én érkezett a bíróságra - nyomozást kellett elrendelni, hiszen a feljelentés nem tartalmazta a megvádolt személy, Bayer Zsolt címét. A bíróság - a Magyar Nemzeten keresztül - kiderített egy címet, melyről akkor úgy tűnt, hogy az a vádlott valóságos lakhelye. Az ügyet ekkor a bíró besorolta a nála tárgyalásra váró többi ügy közé. Ennek kapcsán azonban feltétlenül tudatnom kell Önnel néhány - egyébként már többször publikált - adatot. A Pesti Központi Kerületi Bíróság egy-egy bírája az elmúlt években folyamatosan havonta 200-220 üggyel dolgozott. Jól tudom, hogy még a társadalmi problémákra egy átlagosnál érzékenyebben figyelő ember számára is a saját ügye a legfontosabb, hiszen ezzel mindenki így van, így természetesen azt is tudom, hogy önt állampolgárként ez a tény nem kell, hogy érdekelje. Ebben Önnek személy szerint igaza is van. A realitásokhoz azonban sajnos ez az adat is hozzátartozik. Mint ahogyan az is, hogy a bíró nem sorolhat előbbre egy magánvádas ügyet pusztán azért, mert annak szereplői ismert személyek, közszereplők. Egy ilyen eljárást a kívülállók joggal sérelmeznének. Az ügyek érkezési sorrend szerinti kitűzésének követelményét csak a törvényben előírt (pl. előzetes letartóztatásban lévő vádlottak ügyei, hatályon kívül helyezett ügyek), vagy a bíróság elnöke által elrendelt soronkívüliségek törhetik meg. A bíró 2002 júniusára tűzte ki a magánvádas ügyekben kötelezően előírt személyes meghallgatást. Sem ekkor, sem a következő időpontban Bayer Zsolt nem jelent meg, idézése „nem kereste” jelzéssel, kézbesítetlenül érkezett vissza. A bíróság ezt követően, a bírói gyakorlatnak megfelelően, tárgyalást tűzött ki. További három idézési kísérlet maradt eredménytelen, miként nem járt sikerrel a rendőri útbaindítás, valamint az arról a címről való többszöri idézés sem, amelyet Bayer Zsolt maga adott meg a rendőrségnek. Nem vezetett eredményre a központi lakcímnyilvántartó ismételt ellenőrzése sem, mert az változatlanul a korábban ismert lakás címét jelezte. Ekkor függesztette fel a bíróság a büntetőeljárást. A bíróság teljes mértékben felhasználta mindazt az eljárási eszközt, amelyet a törvény lehetővé tesz számára. Hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az Ön igen tapasztalt és jó nevű ügyvédje, a szakma doyenje, egyetlenegyszer sem kifogásolta a bíróság eljárását. Bizonyára azért nem, mert tisztában van azzal, hogy a bíróságnak (egyszerűen) nincs más eszköze, mint a postai kézbesítés, illetve a rendőrség megkeresése. Hiába közszereplő valaki, hiába publikál hetente, vagy jelenik meg valamelyik televíziós csatornán rendszeresen, a magyar eljárásjog sajnos nem ismeri azt a más jogrendszerekben alkalmazható - kétségtelenül igen hasznos kézbesítési módot, amikor a vádlottnak közvetlenül adják át az idézést, hogy itt és most, bárhol vegye azt át. Ugyancsak - mondhatom, sajnálatos módon - nem ismeri a mi eljárásjogunk a „bíróság megsértésének” intézményét sem, továbbá a magánvádas ügyekben azt a lehetőséget sem, hogy a következetesen meg nem jelenő vádlottal szemben a távollétében is lehessen ítéletet hozni. Miután levelének utolsó bekezdésében „visszavonja feljelentését” annak másolatát elhelyeztem a büntetőügy irattárában, további, annak megfelelő intézkedés megtétele érdekében. Amennyiben a panaszára adott válaszom nem kielégítő, annak felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Bíróság Elnökétől. A közvélemény hiteles és objektív tájékoztatása érdekében a magam részéről hozzájárulok ahhoz, hogy az Önnek, a fentiekben írt válaszomat nyitt levélként a sajtóban közzétegye. Tisztelettel Dr. Fazekas Sándor elnök * Az ÉS február 14-i számában Vásárhelyi Mária nyílt levelet intézett a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökéhez abból az alkalomból, hogy az 1999 szeptemberében, Bayer Zsolt ellen indított becsületsértési perben az alperest a sokadik tárgyalásra sem sikerült beidézni. Vásárhelyi Mária a nyílt levél közlésével egyidejűleg a pertől elállt. Mit csinál a kormány? II. .Mit csinál a kormány? Ahelytt, hogy őrködnék, mélyen mélyen alszik Fönn a haza tornyán" Petőfi Sándor Feketepiros dal (Pest, 1848. május) A fenti rendhagyó költői kérdést tette fel a Beszélő szerkesztősége tavaly március 15-e alkalmából Petőfit idézve. Idén ismét megkérdezzük: „mit csinál” a mostani, új kormány? A kérdésre - a szokásos (immár hetedik) ünnepi Elő Beszélő-esten - neves újságírók, szerkesztők válaszolnak a Merlin Színházban. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Időpont: 2003. március 15.15 óra Helyszín: Merlin Színház, 1052 Budapest, Gerlóczy utca 4. Nyílt levél Alulírottak évek óta növekvő felháborodással figyeljük a tevékenységet, melyet Fáy Miklós „zenekritikusként” fejt ki a Népszabadság hasábjain súlyos károkat okozva a magyar zenésztársadalomnak, a hazai zenei közízlésnek, zenei gondolkodásnak. „Zenekritikai” munkásságát nem csupán az teszi számunkra elfogadhatatlanná és etikátlanná, hogy hangvétele nemegyszer bulvársajtóba illőn botránykeltő, fogalmazásmódja felületes, megállapításai legtöbbször sommás ítéletek, melyek nélkülözik az érveket, s még csak nem is az, hogy amúgy megengedhetetlen módon - gyakran tartalmaznak gúnyolódást a megbírált művészek és közéleti személyiségek testalkatával, ruházatával, hajviseletével, fogazatával kapcsolatban. Mindez, megismételjük, megengedhetetlen, mégsem csak ezért kell a magyar muzsikusnak Fág zenekritikusként való foglalkoztatása, írásainak közlése ellen tiltakoznia. A zene nemcsak művészet, hanem szakma is, amelynek művelése szakértelmet igényel. A manapság innenonnan felhangzó vélekedéssel ellentétben magára valamit adó sajtóorgánum zenekritikusává nem léphet elő bárki az érdeklődő közönségből - ha mégoly választékosan fogalmazza is meg gondolatait. Ez a szemlélet mára végleg idejétmúlttá vált, a 19. század gondolkodásmódját jellemezte - a 21. század azonban a szakértelem évszázada. A zenét művelő szakember - előadóművész, zeneszerző, karmester, muzikológus, zenepedagógus - nem a pecsétes diplomát kéri számon a zenekritikustól. A diploma önmagában nem a tudás és széles látókör garanciája. Amit azonban számon kérünk, az a megalapozott ismeretanyag. A zenekritika nem lehet hangulatokon alapuló, laikus élménybeszámoló. Művelőjétől elvárható a szaktudás. Ennek minimuma a zenei írás-olvasás ismeretének magabiztos birtoklása: a zenekritikusnak tudnia kell kottát, sőt partitúrát olvasnia, hiszen számtalanszor előfordul, hogy benyomásait kontrollálva, egy meghallgatott hangversenyt utólag, felvételről, partitúrával kezében kell újra hallgatnia. Kodály Zoltán azért küzdött, hogy legyen a zene mindenkié - de nem azért, hogy a zenekritika zenei analfabéták prédájául essék. Kodály halála után harminchat évvel Szabolcsi Bence és Tóth Aladár hazájában az ország legnagyobb példányszámú napilapjának zenekritikáit olyan szerző írja, aki nem tud kottát olvasni. Fáy Miklósról ez a tény bíróság előtt bizonyosodott be. A társadalom elvárja, hogy a mesterségek képviselői értsenek ahhoz, amit hivatásszerűen művelnek. A sarlatánok tevékenységét a törvény erejével is üldözi: aki orvosi szaktudás nélkül operál, mérnöki ismeretek nélkül tervez hidat, jogi felkészültség híján adja ki magát ügyvédnek, bűncselekményt követ el. Csak a zene volna törvényen kívüli? Mindaddig az marad, amíg akad olyan lap, amelynek szerkesztői nem látják át: a felelősség nemcsak azé, aki a cikket írja, hanem azé is, aki nem ismeri el művészetünket szaktudást igénylő mesterségként, s nem hagy fel a zene és a zenekritika becsületét sértő, társadalmi hitelét rontó újságírói tevékenység felelőtlen támogatásával. Airizer Csaba énekművész; Bánfalvi Béla hegedűművész; Batta András zenetörténész; Bényi Tibor gordonkaművész; Berkes Kálmán klarinétművész; Berlász Melinda zenetörténész; Boldoghy Kammert Péter gordonművész; Botvay Károly gordonkaművész; Budapesti Vonósok; Csengery Adrienne énekművész; Cserhalmi Ferenc énekművész; Decsényi János zeneszerző; Demény Attila zeneszerző; Devich János gordonkaművész; Devich Márton újságíró; Falvai Sándor zongoraművész; Falvy Zoltán zenetörténész; Földes Imre zenetörténész; Fülöp Attila énekművész; Forrai Katalin zenepedagógus; Frankó Tünde énekművész; Fried Péter énekművész; Gerdesits Ferenc énekművész; Gonda János zeneszerző; Göncz Zoltán zenei szerkesztő; Gőz László harsonaművész; Gráf Zsuzsanna kórusvezető; Gregor József énekművész; Gulyás Dénes énekművész; Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész; Hamburger Klára zenetörténész; Hantos Balázs énekművész; Harazdy Miklós zongoraművész; Hollós Máté zeneszerző; Horn András klarinétművész; Ittzés Mihály zenepedagógus; Kalmár Magda énekművész; Kertész Ingrid énekművész; Kertész Iván zenekritikus; Keszéi Borbála énekművész; Kevehán Gyöngyi zongoraművész; Kocsár Miklós zeneszerző; Kolonits Klára énekművész; Kovalszki Mária zongoraművész; Kukely Júlia énekművész; Láng István zeneszerző; László Ferenc zenetörténész; Sáry Andrea énekművész; Lukin László zenepedagógus; Lukin Márta énekművész; Madarász Iván zeneszerző; Matina János zenetörténész; Márta István zeneszerző; Medveczky Ádám karmester; Meláth Andrea énekművész; Moldován Domokos rendező; Molnár András énekművész; Németh Judit énekművész; Németh Pál fuvolaművész; Orbán György zeneszerző; Pászthy Júlia énekművész; Petheő Zsolt zongoraművész; Pogány Imola zongoraművész; Rozsos István énekművész; Sándor Judit énekművész; Sán József zeneszerző; Sólyom-Nagy Sándor énekművész; Szecsődi Ferenc hegedűművész; Székely András zenetörténész; Ligetvári Andrea számítógépes zenész; Szirányi János, a Bartók Emlékház igazgatója; Takács-Nagy Gábor hegedűművész; Temesi Mária énekművész; Tihanyi László zeneszerző; Várjon Dénes zongoraművész; Vidor Máté zeneszerző; Virágh László énekművész; Wolf Péter zeneszerző; Zádori Mária énekművész.A szervezők levelüket először a Népszabadságnak ajánlották fel közlésre, ám ezt a lap elhárította. Lapzártánk utáni információk szerint a Népszabadság a levelet mégis közölni szándékozik.) Batykó Róbert munkája (részlet) Reggelente Ami este még nem jellemző, az reggelre már-már állandósult. Az AGB Hungary adatai alapján az öt televízió versenyében, a mögöttünk álló héten hétköznapokon országosan a Nap-keltét (37,7 százalék) újfent egyedül többen nézték, mint az RTL Klub (19,8 százalék) és a tv2 (16,6 százalék) műsorát együttvéve. Több év után a műsorsorozatban pénteken újfent műsorvezetőként kapott szerepet Betlen János, aki Nap-keltés színekben ugyancsak messze a legnagyobb közönségarányt érte el. a Nap-kelte a legnépszerűbb! Közönségarányok 2003.10. hét (március 3-től március 9-ig), országosan III. 3. III. 4. III. 5. III. 6 III. 7. III. 6 III. 9. Heti orsz. átl. Heti áll. Orsz. átl. hétköznap (kábel, AM hétvégén micro, UPC) MTV Nap-kelte 39,0 38,9 38,7 36,0 35,7 32,6 30,1 37,7 36,3 31,3 Magyarén 2,4 1,8 2,4 2,4 1,9 2,1 1,2 2,2 3,5 1,7 HTVCub 18,2 16,8 21,6 20,9 21,6 18,7 18,1 19,8 14,6 18,4 tv2 18,1 166 15,0 15,9 17,2 27,9 30,2 16,6 11,1 29,1 Dunán 3,1 2,7 2,8 2,2 2,0 1,9 2,0 2,6 4,0 1,9 1 Forrás: AGB Hungarym hétfő: Bánó András péntek: Betlen János kedd: Mélykúti Ilona szerda: Aczél Endre csütörtök: Forró Tamás szombat: Verebes István vasárnap: Lakat T. Károly producer: Gyárfás Tamás Nap-kelte, a KÉRDÉSEK műsora A Nap-kelte internet-elérhetősége: napkelte.fotexnet.hu ÉLET ÉS# IRODALOM 2003. MÁRCIUS 14.