Élet és Irodalom, 2003. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)
2003-06-06 / 23. szám - Pályi András: Titánok kora • könyvkritika | Követési távolság • Földényi F. László: A gömb alakú torony (Jelenkor Kiadó, 2003.) (22. oldal)
■ Földényi F. László: A gömb alakú torony. Jelenkor Kiadó, 2003. „Soha olyan magasrendűnek nem érezte magát az európai civilizáció, mint éppen most, a sokakban máris szorongást keltő ezredforduló idején. De soha nem is volt ennyire fenyegetett a léte. Mintha nem is az ezredfordulóhoz, hanem egy végső, ijesztő megmérettetéshez közelednénk. Egy olyan apokalipszis felé, amelyet aligha követ majd apokatasztázis. S ez annak a jele, hogy isten végleg elfordította rólunk a tekintetét. Érezzük ezt valamennyien. Soha nem volt ennyire önelégült az ember - olyan, mint egy magára hagyott felelőtlen gyermek, akinek végre mindent szabad. Ám aki, ha esteledni kezd, szabadságával nem tud mit kezdeni, és félni, szorongani kezd” - írja Földényi egy 1996-os keltezésű esszéjében, amely a Dosztojevszkij Szibériában Flegelt olvassa, és sírva fakad beszédes címet viseli, s amely mellesleg hollandul előbb jelent meg, mint magyarul, hogy aztán németül, spanyolul és angolul is napvilágot lásson. A kötetvégi jegyzetekből egyébként kitűnik, hogy Földényi szívesen látott szerző az európai - mindenekelőtt a német és a holland folyóiratokban (hozzáteszem, nem csupán a folyóiratokban, könyvei több nyelven is megjelentek), amin nincs mit csodálkoznunk, hisz ez a Dosztojevszkijt és Hegelt szembesítő írás sem pusztán a modern európai esszé legjobb hagyományait idéző szellemi eleganciájával és oldottságával ragad el, hanem kérdésfelvetésének mélységével, távlatosságával és időszerűségével is. Földényi számára ráadásul külön intellektuális csemegét jelent egyegy ilyen szellemi párbaj, amit Dosztojevszkij vív Hegellel vagy Sesztov Husserllel, hisz mindannyiszor a modern ember által elveszített transzcendens dimenzió és az önmagában (mégiscsak) elégtelennek bizonyuló ráció konfliktusáról van szó. Vagyis arról, ami ott rejlik mai „elveszettségünk” mögött, de amit az újkor polgára többnyire nem akar tudomásul venni, inkább lefokozza létét a „tökéletes közöny”, a „hézagtalan immanencia” állapotára, lehetőleg elterelve „a figyelmet azokról a gyökerekről, amelyek az embert a rajta kívüli mindenséghez kötik, s amelyek fölött se hatalma, se befolyása nincsen”. De mit jelent az, hogy „isten végképp elfordította rólunk a tekintetét”? Vagy a globalizáció Bábel-tornyáról szólva, mit értsünk azon, hogy az emberiség e „gömb alakú toronnyal” végül is „ahelyett, hogy közelebb került volna Istenhez, végképp szem elől tévesztette őt”? Sesztovnak lenne hát igaza, aki szerint nem azért vesztette értelmét a prédikatív idealizmus, mert meghalt az isten, hanem „azért halt meg az Isten, mert a prédikálással, a moralizálással... megöltük”. Vagy Nietzschének, aki nem félt leleplezni az észszerűségbe vetett görcsös hegeli hitet, tisztán látva, hogy „amit történelemnek neveznek, többnyire konstrukció, szemellenző, önvédelmi mechanizmus”, azaz „az isten hiánya okozta rettegés” ilyen egyszerűen nem ellensúlyozható. De ellensúlyozható-e egyáltalán? Földényi nem bonyolódik teológiai vagy apologetikai vitákba, nem megy bele olyan XIX. századi szájtépésbe, hogy van-e isten, vagy nincs; holott, mondhatnánk, nem mindegy, hogy az ember tényleg elfordult-e istentől, vagy csak rájött, hogy eddig saját illúzióinak a rabja volt, az előbbi esetben ugyanis illenék visszatérnie hozzá; másrészt a meghaladott múltba akkor se vagyunk képesek visszatáncolni, ha manapság már nem csupán Földényi emlegeti iróniával „a feltartóztathatatlan haladás mámorától megrészegült európai embert”; vagyis egy percig nem kétséges, hogy A gömb alakú torony szerzője a szekularizált világ polgárának tartja magát, ez a talaj a lába alatt, habár azt nem merném kijelenteni, hogy otthon is érzi magát benne. De hát mi is ez a bizonyos szekularizáció? Földényi találóan jegyzi meg, hogy „Hegel történelemfilozófiájában - miként az egész mai nyugati kultúrában az »isten« legalább olyan gyakran visszatérő szó, mint az »ésszerűség«”. Ám ez az „észszerűségnek kiszolgáltatott isten” nem a szabadság, hanem a politika és a hódítás istene. A szekularizáció pedig „ennek az újkori istennek a vallása”. Magyarán az ő szekularizációképe alapvetően negatív: úgy érzi, e teljesen elvilágiasodott világban, amely elsősorban „az embernek és a Létnek (kozmosznak, istennek) a viszonyáról feledkezik meg”, az ember végképp gyökértelen lesz. Tagadja, hogy a szekularizáció a felvilágosodás következménye lenne, noha nyilván az azt követő kor terméke. Inkább valamiféle „rossz gazdálkodásról” van szó, a felvilágosodás szellemének elárulásáról, állítja, lévén meggyőződése, hogy a felvilágosodás jelentette az utolsó autentikus kísérletet „az európai kultúra nagy metafizikai hagyományának” a megőrzésére, ráadásul oly módon, hogy „már a jövő felé is megnyílt”, azaz „Isten helyett az emberi autonómiára fektetett különös hangsúlyt”. Miközben tehát a mai civilizáció „a transzcendenciáról való lemondást győzelemként könyveli el”, vegyük észre azt is - írja Tarantino Ponyvaregénye kapcsán -, ami ennek a mélyén rejlik: „az ürességet, a végtelen unalmat, a minden nagyságot nélkülöző borzalmat - egyszóval az Isten léte iránti tökéletes közönyt.” Igen ám, de ő maga mutat rá, hogy a felvilágosodás transzcendenciája már nem isten volt, hanem az Ember, a maga „szabadságpátoszával”, amely abból merítette erejét és hitelét, hogy „a kor látott maga előtt egy célt törekvéseinek volt tárgya, amely túlmutatott az adott viszonyokon”, azaz „azokhoz képest transzcendens volt”. Ezen a ponton azonban megáll. Holott e két kijelentés közt feloldásra váró ellentmondás feszül. Biztos, hogy az „isten léte iránti tökéletes közöny” egyenlő a nihilizmussal? Ez a vallásos olvasat. És ha ez a „közöny” arra ösztönzi az embert, hogy „isten halála” után is utat találjon önmaga meghaladására? Akkor nem a leglényegesebb lépést teszi meg? Nem ezt sugallja ő maga is, amikor e viszsza-visszatérő teológiai dilemmát újra meg újra lefordítja az antropológia nyelvére? Mi hát itt a bökkenő? Alighanem olyasmit kérek rajta számon, amiben nem érzi magát illetékesnek. Nem hiszem ugyanis, hogy ne tudná levonni akár a legradikálisabb következtetést is. Csakhogy ehhez az embert puszta önmagára kellene redukálnia, ki kellene szakítania a maga kulturális-civilizációs közegéből. Lehetséges ez egyáltalán? Ha igen, ha nem, kívül esik a kultúrakritika kompetenciáján, ami lényege szerint a szkeptikus ráció önreflexiója. Ez pedig aligha terjedhet túl a racionálisan elemezhető jelenségek körén. Ráadásul Földényi könyve amúgy egy szokványos eszszékötet, amely az elmúlt hat-hét esztendő elméleti vizsgálódásainak összegzése (is), így minden egyneműsége ellenére különféle anyagokból áll egybe. Található benne ezredvégi körkérdésre adott válasz, többféle kultúrantropológiai eszmefuttatás, Petőfiről, az élő magyar kultúráról svájciaknak, németeknek íródott értekezések, a filmkritikus, a Kleist-szakértő, a Mészölyt, Kertészt, Esterházyt köszöntő kolléga írásai, a Berlinben második hazára lelő, kelet-közép-európai értelmiségi naplója, s az egészet végül - hangsúlyosan különállóan - A lassúság dicséretét zengő esszé zárja. „Minél gyorsabb a civilizáció, annál mohóbb is, és minél mohóbb, annál kielégületlenebb” - írja ebben, hogy hangot adjon „az idővel való szembeszegülés” reményének. ,A lassúság - hangsúlyozza - anakronisztikus. A remény elve élteti. A léleknek az a reménye, hogy saját magán belül még van hová visszavonulnia.” Igen, tudatosan anakronisztikus kíván lenni, de úgy, hogy minden ízében érzékelje a kort, amelyben él. Védőszárnyai alá venni azt, ami elveszett, és elfogadni azt, ami van. A múlt mindig gazdagabb és több a jelennél, de „az immanencia megvalósult világbirodalmára”, ami a mai civilizáció, s ami „magát a szabadságot tette illuzórikussá”, különösen érvényes ez. Ma egyszerűen abban a hiszemben leledzünk, hogy akkor vagyunk szabadok, „amikor a világ és a körülmények leveszik rólunk saját létezésünk terhét”. Holott „az európai hagyomány ennek épp az ellenkezőjét tanította”: az igazi szabadsághoz valamiképp meg kell haladni magunkat, másképp soha nem ízleljük meg. Hogyan? - kérdhetnénk. Ám ő csak a diagnózist kívánja felállítani. A múzsák meghaltak, a titánok korát éljük. „Azokat az erőket láthatjuk ismét növekedni, amelyek a mitológiákban a káoszért felelősek, s amelyeket, hogy a káoszt rendezett kozmosszá lehessen varázsolni, korról korra meg kellett fékezni.” A többi a jövő titka. A születendő istenek és múzsák világáról mit se tudhatunk, kivéve, hogy „semmiben sem szabad majd hasonlítaniuk az eddigi istenekre.” 296 oldal, 2600 Ft KÖVETÉSI TÁVOLSÁG -Pályi András ———— Titánok kora A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Márkus József. Költészet Márgay Elek: Útban a menny felé Biró Family Kft., 65 old., 500 Ft Víg Béla: Visszatérés Alterra Svájci-Magyar Kiadó Kft., 194 old., 1700 Ft Elbeszélő próza Isaac Asimov: Teljes Alapítvány-Birodalom-Robot univerzuma Ford.: Baranyi Gyula és Németh Attila Szűkíts Könyvkiadó, 685 old., 3800 Ft Stephanie Benson: Áldozatok a könyvtárban Ford.: Mihancsik Zsófia Réz és Társa Kiadó, 203 old., 1580 Ft Ézsiás Erzsébet: Babanapló Felsőmagyarország Kiadó, 166 old., 1900 Ft Győre Balázs: A 91-esen nyugodtan elalhatok Madách Irodalmi Társaság, 136 old., 1000 Ft Ann-Christine Henshher: Meleg vér. Tartozás Dánielnek Ford.: Miszográd Gábor Réz és Társa Kiadó, 316 old., 1780 Ft Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley Ford.: Jász István Geopen Könyvkiadó, 343 old., 1990 Ft Patrícia Highsmith: Vágyak pórázán Ford.: Valló Zsuzsa Réz és Társa Kiadó, 375 old., 1980 Ft Peter Kassovitz: Ezeregy ok az elkeseredésre Ford.: Székely Ervin Vince Kiadó, 182 old., 2295 Ft Keller György: Szelídítések Veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 178 old., 700 Ft Kodolányi János: Az égő csipkebokor I—II. Szent István Társulat, 563+541 old., 5200 Ft Mészöly Miklós: Sutting ezredes tündöklése Jelenkor Kiadó-Kalligram Könyvkiadó, 185 old., 1800 Ft Németh Tibor: Bársonyos léptek. I. kötet: Egy macskadinasztia története Alterra Svájci-Magyar Kiadó Kft., 123 old., 1500 Ft John Polidori: A vámpír Ford.: Benedek Szabolcs Dekameron Könyvkiadó, 95 old., 1450 Ft Szieberth Tünde: Súlytalanság Alterra Svájci-Magyar Kiadó Kft., 159 old., 1700 Ft Életrajz, napló Gandhi. Az igazság szolgálója Szerk. és az összekötő szöveget írta: Sitkéry Zoltán Ursus Libris , 264 old., 1750 Ft Schneider sz. Elekes Emilia: Életem. A gyergyóújfali Elekes család története Mentor Kiadó, 211 old., 1260 Ft Serdián Miklós György: Magyar napló Editio Plurulingua, 161 old., 700 Ft Serdián Miklós György: Havannai napló Editio Plurulingua, 238 old., 900 Ft Ifjúsági Irodalom A Hollókirály és más mesék Pállay Szilvia rajzaival General Press Kiadó, 201 old., 2000 Ft Róka koma és a nyulacskák Vál., és rajzolta: Füzesi Zsuzsa General Press Kiadó, 64 old., 1900 Ft Petre Ispirescu: A hegyek tündére Szegedi Katalin rajzaival, ford.: Kerekes György General Press Kiadó, 100 old., 2300 Ft Sven Nordqvist: Ki az úr a háznál? Ford.: Csépányi Zsuzsanna General Press Kiadó, lapszámozás nélkül, 1500 Ft Sven Nordqvist: Tűzijáték a rókának Ford.: Csépányi Zsuzsanna General Press Kiadó, lapszámozás nélkül, 1500 Ft Richard Scarry: Tesz-vesz ABC Magyar szöveg: Réz András Lilliput Könyvkiadó, 49 old., 1750 Ft Publicisztika, riport Mária Ballendux-Bogyay: Magyar-holland találkozások. Az üzleti és társadalmi kapcsolatok során felmerülő kultúrabeli különbségek áthidalása Aduprint Kft., 229 old., 2300 Ft Benke László: És hirtelen leszáll az este. Öregek menedéke Hét Krajcár Kiadó, 209 old., 1180 Ft Tanulmányok, esszék Gyönyörű ez a mai nap. A nyolcvanas és a kilencvenes évek magyar művészete - történet és elmélet Vál.: Aknai Katalin és Rényi András Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, 254 old., 2500 Ft Közművelődés és felnőttképzés, írások Maróti Andor 75. születésnapjára Szerk.: B. Gelencsér Katalin és Pethő László, magyar, német és angol nyelven Élethosszig Tartó Művelődésért Alapítvány, 428 old., 3000 Ft George Orwell: Az oroszlán és az egyszarvú I—II. esszék, tanulmányok, publicisztikák Cartaphilus Kiadó, 456+404 old., 4900 Ft Szántó F. István: Zárójelek között. Centók könyve Fiatal írók Szövetsége, 160 old., 1500 Ft Vasy Géza: Költői világok Széphalom Könyvműhely, 435 old., 2100 Ft Művelődéstörténet, néprajz Daidódzsi Józan: A Busidó alapjai. Szamuráj törvénykönyv Ford.: Tóth Andrea Szenzár Kiadó, 131 old., 1750 Ft Kovalcsik József: A kultúra csarnoka. A közösségi művelődés színterei utópiák, mozgalmak, társadalomszervezés, a művelődési otthonok kialakulása Editio Pluralingua, 938 old., 4970 Ft Szabó Miklós: Művelődés és gazdálkodás az újkori Erdélyben. Erdélyi értelmiség, városfejlődés és paraszti gazdálkodás a XVI-XIX. században Mentor Kiadó, 288 old., 1680 Ft Történelem, politika Anonymus: Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről Szent István Társulat, 131 old., 990 Ft Balogh Tamás-Csepregi Oszkár: A Szent István csatahajó és a csatahajók rövid története General Press Kiadó, 207 old., 4800 Ft H. László Béla Czimbalmos: Történelmi helyreigazítás. Ez is 1956 volt csak egy kicsit másként Czimbalmos László, 63 old., 790 Ft Huszár Tibor : Kádár János politikai életrajza - 1957. november-1989. június. 2. kötet Szabad Tér Kiadó-Kossuth Kiadó, 384 old., 2980 Ft Krausz Tamás: Lenintől Putyinig. Tanulmányok és cikkek 1994-2003 La Ventana, 201 old., 2450 Ft Makkai Béla: Végvár vagy hídfő? Az idegenben élő magyarság nemzeti gondozása Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában 1904-1920 Lucidus Kiadó, 376 old., 2400 Ft Szabó Miklós: Az újkonzervativizmus és a jobboldali radikalizmus története 1867-1918 Új Mandátum Könyvkiadó, 396 old., 3200 Ft Robert Caputo: National Geographic fotóiskola. Portré és riport Ford.: Teveli Gábor Geographia Kiadó, 159 old., 3500 Ft Frank Altona-Zeke Gyula: A másik város Kijárat Kiadó, 101 old., 1990 Ft Koltai Tamás: Mesterkurzus. 25 színész - 25 mondat Hanga Kiadó, 159 old., 4000 Ft Természet- és orvostudomány Ingeborg Stadelmann: A bába válaszol. Természetes kísérés a várandóság, a szülés, a gyermekágy és a szoptatás idején gyógynövényekkel, homeopátiás szerekkel és illóolajokkal. Ford.: Stockinger Éva és Szvetelszky Zsuzsa Cartaphilus Kiadó, 394 old., 3400 Ft Filozófia, aforizma David Schiller: Zen bölcsességek Ford.: Gálvölgyi Judit Saxum Könyvkiadó, 392 old., 1490 Ft Vallás Golarits István-dr. Prokopp Mária: Árpád-házi Szent Erzsébet magyar-német-olasz-angol nyelven Tertia Kiadó, 194 old., 7490 Ft John F. Kavanaugh: Krisztus követése a fogyasztói társadalomban. A kulturális szembenállás lelkisége Ford. Jávorné Barsi Boglárka Ursus Libris-Altern Csoport, 271 old., 1750 Ft Pszichológia, pedagógia Fóris-Ferenczi Rita-Orbán Gyöngyi-Székely Melinda-Vincze Kata Zsófia-Zágoni Melinda: Beszélgetőkönyv a megértő irodalomoktatásról T3 Kiadó, 350 old., 3667 Ft Gerő Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikuma és más írások Flaccus Kiadó, 232 old., 2200 Ft Allan és Barbara Pease: Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő? Park Könyvkiadó, 356 old., 2500 Ft Művészetek Reform, alternatív és progreszív műhelyiskolák 1896-1944 Szerk.: Köves Szilvia Magyar Iparművészeti Egyetem, 144 old., 2600 Ft Okkultizmus, ezoterika Biga Cubensis: A világvége-csapda. Mit üzen a Jelenések könyve? Dekameron Könyvkiadó, 267 old., 2750 Ft Richard Rohr-Andreas Ebert: Enneagramm. A lélek kilenc arca Ford.: Tenigl-Takács László Ursus Libris, 269 old., 2450 Ft Gasztronómia, útleírás Ez Európa! A legszebb tájak és városok Ford.: Farkas Tünde Magyar Könyvklub, 256 old., 7900 Ft Magyar Borok Évkönyve 2003 Szerk.: Kele István Ackermann Consulting Kft., 193 old., 6900 Ft Raffaella Piovan: Tunézia Ford.: Zöldi Mihály Gabo Kiadó, 136 old., 4990 Ft Claudia Lugliano: Magyarország Ford.: Zöldi Mihály Gabo Kiadó, 135 old., 4990 Ft Általános művek, lexikonok FISZ évkönyv 2003. A Fiatal írók Szövetsége tevékenységéről Szerk.: Bíró Gergely Fiatal írók Szövetsége, 219 old., 500 Ft Hegedűs Gyula: Történelmi dokumentumok lexikona Athenaeum 2000 Kiadó, 310 old., 2490 Ft Minden nap első a Nap-kelte! A kiegyensúlyozottság alighanem az egyik legnagyobb erénye az MTV reggeli műsorának, a Nap-keltének. Az AGB Hungary adatai alapján a öt reggeli televízióműsor versenyében a mögöttünk álló héten, akárcsak 2002. szeptember 22. óta állandóan ekkor került vissza az MTV-be a Nap-kelte — újfent a hét minden napján a Nap-kelte érte el a legmagasabb közönségarányt. Az MTV műsorának országos átlaga hétköznapokon 39,7 százalék volt, míg az RTL Klubé 21,5 százalék, a tv2-é 12,2 százalék, a Magyar ATV-é 2,2 százalék és a Duna tv-é 1,6 százalék, együttvéve 37,5 százalék. Közönségarányok 2003.22. hét (május 26-tól június 1-ig), országosan ΙΜΒΙΙΒ^^ V. 26. V. 27. V. 28. V.29. V. 30. V.31. VI. 1. Helil“ *· Hello,Lárszi“· hétköznap (kábel, AM hétvégén micro, UPC) hétfő: Bánó András kedd: Mélykúti Ilona szerda: Aczél Endre MTV Nap-kelte 37,6 42,7 41,9 41,0 35,5 30,5 36,2 39,7 34,8 33,3 Magyar MtV 1,8 1,9 2,4 2,8 2,1 4,0 1,8 2,2 3,4 2,9 RTL Klub 26,4 20,5 18,4 20,3 22,0 16,6 11,8 21,5 19,5 14,2 tv2 11,5 12,4 13,6 12,6 11,3 29,9 26,1 12,2 8,7 28,0 Buna IV 1,9 1,8 1,7 1,5 1,2 1,4 0,4 1,6 2,5 0,9 mull Hr 1 if1 Μ1 i ii i ill 'n ι 11 hi ill mil 1 mi In null i 1 1 1 li 1 lNi llif "mii 1 Wi1 liiillih WillialWWBWWWH I Forrás: AGB Hungary"] péntek: Pallagi Ferenc szombat: vasárnap: producer: Verebes István , Lakat T. Károly Gyárfás Tamás Nap-kelte, a KÉRDÉSEK műsora A Nap-kelte internet-elérhetősége: napkelte.fotexnet.hu ÉLET ÉS|_ IRODALOM | _____________| 22 km