Élet és Irodalom, 2003. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)

2003-06-06 / 23. szám - Pályi András: Titánok kora • könyvkritika | Követési távolság • Földényi F. László: A gömb alakú torony (Jelenkor Kiadó, 2003.) (22. oldal)

■ Földényi F. László: A gömb ala­kú torony. Jelenkor Kiadó, 2003. „Soha olyan magasrendűnek nem érezte magát az európai civilizáció, mint éppen most, a sokakban máris szorongást keltő ezredforduló ide­jén. De soha nem is volt ennyire fe­nyegetett a léte. Mintha nem is az ezredfordulóhoz, hanem egy végső, ijesztő megmérettetéshez közeled­nénk. Egy olyan apokalipszis felé, amelyet aligha követ majd apoka­­tasztázis. S ez annak a jele, hogy is­ten végleg elfordította rólunk a te­kintetét. Érezzük ezt valamennyien. Soha nem volt ennyire önelégült az ember - olyan, mint egy magára hagyott felelőtlen gyermek, akinek végre mindent szabad. Ám aki, ha esteledni kezd, szabadságával nem tud mit kezdeni, és félni, szoronga­­ni kezd” - írja Földényi egy 1996-os keltezésű esszéjében, amely a Dosz­tojevszkij Szibériában Flegelt olvassa, és sírva fakad beszédes címet viseli, s amely mellesleg hollandul előbb je­lent meg, mint magyarul, hogy az­tán németül, spanyolul és angolul is napvilágot lásson. A kötetvégi jegy­zetekből egyébként kitűnik, hogy Földényi szívesen látott szerző az európai - mindenekelőtt a német és a holland­­ folyóiratokban (hozzáte­szem, nem csupán a folyóiratokban, könyvei több nyelven is megjelen­tek), amin nincs mit csodálkoznunk, hisz ez a Dosztojevszkijt és Hegelt szembesítő írás sem pusztán a mo­dern európai esszé legjobb hagyo­mányait idéző szellemi eleganciájá­val és oldottságával ragad el, hanem kérdésfelvetésének mélységével, távlatosságával és időszerűségével is. Földényi számára ráadásul külön intellektuális csemegét jelent egy­­egy ilyen szellemi párbaj, amit Dosztojevszkij vív Hegellel vagy Sesztov Husserllel, hisz mindannyi­szor a modern ember által elveszí­tett transzcendens dimenzió és az önmagában (mégiscsak) elégtelen­nek bizonyuló ráció konfliktusáról van szó. Vagyis arról, ami ott rejlik mai „elveszettségünk” mögött, de amit az újkor polgára többnyire nem akar tudomásul venni, inkább lefokozza létét a „tökéletes közöny”, a „hézagtalan immanencia” állapo­tára, lehetőleg elterelve „a figyelmet azokról a gyökerekről, amelyek az embert a rajta kívüli mindenséghez kötik, s amelyek fölött se hatalma, se befolyása nincsen”. De mit jelent az, hogy „isten vég­képp elfordította rólunk a tekinte­tét”? Vagy a globalizáció Bábel-tor­­nyáról szólva, mit értsünk azon, hogy az emberiség e „gömb alakú toronnyal” végül is „ahelyett, hogy közelebb került volna Istenhez, vég­képp szem elől tévesztette őt”? Sesz­­tovnak lenne hát igaza, aki szerint nem azért vesztette értelmét a pré­­dikatív idealizmus, mert meghalt az isten, hanem „azért halt meg az Is­ten, mert a prédikálással, a morali­­zálással... megöltük”. Vagy Nietz­­schének, aki nem félt leleplezni az észszerűségbe vetett görcsös hegeli hitet, tisztán látva, hogy „amit törté­nelemnek neveznek, többnyire konstrukció, szemellenző, önvédel­mi mechanizmus”, azaz „az isten hi­ánya okozta rettegés” ilyen egysze­rűen nem ellensúlyozható. De ellensúlyozható-e egyáltalán? Földényi nem bonyolódik teológi­ai vagy apologetikai vitákba, nem megy bele olyan XIX. századi szájté­pésbe, hogy van-e isten, vagy nincs; holott, mondhatnánk, nem mind­egy, hogy az ember tényleg elfor­dult-e istentől, vagy csak rájött, hogy eddig saját illúzióinak a rabja volt, az előbbi esetben ugyanis illenék vissza­térnie hozzá; másrészt a meghala­dott múltba akkor se vagyunk képe­sek visszatáncolni, ha manapság már nem csupán Földényi emlegeti iróni­ával „a feltartóztathatatlan haladás mámorától megrészegült európai embert”; vagyis egy percig nem két­séges, hogy A gömb alakú torony szer­zője a szekularizált világ polgárának tartja magát, ez a talaj a lába alatt, habár azt nem merném kijelenteni, hogy otthon is érzi magát benne. De hát mi is ez a bizonyos szekula­rizáció? Földényi találóan jegyzi meg, hogy „Hegel történelemfilozó­fiájában - miként az egész mai nyu­gati kultúrában­­ az »isten« legalább olyan gyakran visszatérő szó, mint az »ésszerűség«”. Ám ez az „észszerű­ségnek kiszolgáltatott isten” nem a szabadság, hanem a politika és a hó­dítás istene. A szekularizáció pedig „ennek az újkori istennek a vallása”. Magyarán az ő szekularizációképe alapvetően negatív: úgy érzi, e telje­sen elvilágiasodott világban, amely elsősorban „az embernek és a Lét­nek (kozmosznak, istennek) a viszo­nyáról feledkezik meg”, az ember végképp gyökértelen lesz. Tagadja, hogy a szekularizáció a felvilágoso­dás következménye lenne, noha nyilván az azt követő kor terméke. Inkább valamiféle „rossz gazdálko­dásról” van szó, a felvilágosodás szellemének elárulásáról, állítja, lé­vén meggyőződése, hogy a felvilágo­sodás jelentette az utolsó autentikus kísérletet „az európai kultúra nagy metafizikai hagyományának” a meg­őrzésére, ráadásul oly módon, hogy „már a jövő felé is megnyílt”, azaz „Isten helyett az emberi autonómiá­ra fektetett különös hangsúlyt”. Miközben tehát a mai civilizáció „a transzcendenciáról való lemon­dást győzelemként könyveli el”, ve­gyük észre azt is - írja Tarantino Ponyvaregénye kapcsán -, ami ennek a mélyén rejlik: „az ürességet, a végtelen unalmat, a minden nagy­ságot nélkülöző borzalmat - egyszó­val az Isten léte iránti tökéletes kö­zönyt.” Igen ám, de ő maga mutat rá, hogy a felvilágosodás transzcen­denciája már nem isten volt, hanem az Ember, a maga „szabadságpáto­szával”, amely abból merítette erejét és hitelét, hogy „a kor látott maga előtt egy célt­­ törekvéseinek volt tárgya, amely túlmutatott az adott viszonyokon”, azaz „azokhoz képest transzcendens volt”. Ezen a ponton azonban megáll. Holott e két kije­lentés közt feloldásra váró ellent­mondás feszül. Biztos, hogy az „is­ten léte iránti tökéletes közöny” egyenlő a nihilizmussal? Ez a vallá­sos olvasat. És ha ez a „közöny” arra ösztönzi az embert, hogy „isten ha­lála” után is utat találjon önmaga meghaladására? Akkor nem a leglé­nyegesebb lépést teszi meg? Nem ezt sugallja ő maga is, amikor e visz­­sza-visszatérő teológiai dilemmát új­ra meg újra lefordítja az antropoló­gia nyelvére? Mi hát itt a bökkenő? Alighanem olyasmit kérek rajta számon, amiben nem érzi magát il­letékesnek. Nem hiszem ugyanis, hogy ne tudná levonni akár a legra­dikálisabb következtetést is. Csak­hogy ehhez az embert puszta önma­gára kellene redukálnia, ki kellene szakítania a maga kulturális-civilizá­ciós közegéből. Lehetséges ez egyál­talán? Ha igen, ha nem, kívül esik a kultúrakritika kompetenciáján, ami lényege szerint a szkeptikus ráció önreflexiója. Ez pedig aligha terjed­het túl a racionálisan elemezhető je­lenségek körén. Ráadásul Földényi könyve amúgy egy szokványos esz­­székötet, amely az elmúlt hat-hét esztendő elméleti vizsgálódásainak összegzése (is), így minden egyne­műsége ellenére különféle anyagok­ból áll egybe. Található benne ez­redvégi körkérdésre adott válasz, többféle kultúrantropológiai eszme­­futtatás, Petőfiről, az élő magyar kultúráról svájciaknak, németeknek íródott értekezések, a filmkritikus, a Kleist-szakértő, a Mészölyt, Kertészt, Esterházyt köszöntő kolléga írásai, a Berlinben második hazára lelő, ke­­let-közép-európai értelmiségi napló­ja, s az egészet végül - hangsúlyosan különállóan - A lassúság dicséretét zengő esszé zárja. „Minél gyorsabb a civilizáció, annál mohóbb is, és mi­nél mohóbb, annál kielégületle­­nebb” - írja ebben, hogy hangot ad­jon „az idővel való szembeszegülés” reményének. ,A lassúság - hangsú­lyozza - anakronisztikus. A remény elve élteti. A léleknek az a reménye, hogy saját magán belül még van ho­vá visszavonulnia.” Igen, tudatosan anakronisztikus kíván lenni, de úgy, hogy minden ízében érzékelje a kort, amelyben él. Védőszárnyai alá venni azt, ami el­veszett, és elfogadni azt, ami van. A múlt mindig gazdagabb és több a je­lennél, de „az immanencia megvaló­sult világbirodalmára”, ami a mai ci­­vilizáció, s ami „magát a szabadságot tette illuzórikussá”, különösen érvé­nyes ez. Ma egyszerűen abban a hi­­szemben leledzünk, hogy akkor va­gyunk szabadok, „amikor a világ és a körülmények leveszik rólunk saját létezésünk terhét”. Holott „az euró­pai hagyomány ennek épp az ellen­kezőjét tanította”: az igazi szabad­sághoz valamiképp meg kell haladni magunkat, másképp soha nem ízlel­jük meg. Hogyan? - kérdhetnénk. Ám ő csak a diagnózist kívánja felál­lítani. A múzsák meghaltak, a titá­nok korát éljük. „Azokat az erőket láthatjuk ismét növekedni, amelyek a mitológiákban a káoszért felelősek, s amelyeket, hogy a káoszt rendezett kozmosszá lehessen varázsolni, kor­ról korra meg kellett fékezni.” A többi a jövő titka. A születendő iste­nek és múzsák világáról mit se tud­hatunk, kivéve, hogy „semmiben sem szabad majd hasonlítaniuk az eddigi istenekre.” 296 oldal, 2600 Ft KÖVETÉSI TÁVOLSÁG -Pályi András ———— Titánok kora A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A lis­tát összeállította: Márkus József. Költészet Márgay Elek: Útban a menny felé Biró Family Kft., 65 old., 500 Ft Víg Béla: Visszatérés Alterra Svájci-Magyar Kiadó Kft., 194 old., 1700 Ft Elbeszélő próza Isaac Asimov: Teljes Alapítvány-Birodalom-Robot univerzuma Ford.: Baranyi Gyula és Németh Attila Szűkíts Könyvkiadó, 685 old., 3800 Ft Stephanie Benson: Áldozatok a könyvtárban Ford.: Mihancsik Zsófia Réz és Társa Kiadó, 203 old., 1580 Ft Ézsiás Erzsébet: Babanapló Felsőmagyarország Kiadó, 166 old., 1900 Ft Győre Balázs: A 91-esen nyugodtan elalhatok Madách Irodalmi Társaság, 136 old., 1000 Ft Ann-Christine Henshher: Meleg vér. Tartozás Dánielnek Ford.: Miszográd Gábor Réz és Társa Kiadó, 316 old., 1780 Ft Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley Ford.: Jász István Geopen Könyvkiadó, 343 old., 1990 Ft Patrícia Highsmith: Vágyak pórázán Ford.: Valló Zsuzsa Réz és Társa Kiadó, 375 old., 1980 Ft Peter Kassovitz: Ezeregy ok az elkeseredésre Ford.: Székely Ervin Vince Kiadó, 182 old., 2295 Ft Keller György: Szelídítések Veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 178 old., 700 Ft Kodolányi János: Az égő csipkebokor I—II. Szent István Társulat, 563+541 old., 5200 Ft Mészöly Miklós: Sutting ezredes tündöklése Jelenkor Kiadó-Kalligram Könyvkiadó, 185 old., 1800 Ft Németh Tibor: Bársonyos léptek. I. kötet: Egy macska­dinasztia története Alterra Svájci-Magyar Kiadó Kft., 123 old., 1500 Ft John Polidori: A vámpír Ford.: Benedek Szabolcs Dekameron Könyvkiadó, 95 old., 1450 Ft Szieberth Tünde: Súlytalanság Alterra Svájci-Magyar Kiadó Kft., 159 old., 1700 Ft Életrajz, napló Gandhi. Az igazság szolgálója Szerk. és az összekötő szöveget írta: Sitkéry Zoltán Ursus Libris , 264 old., 1750 Ft Schneider sz. Elekes Emilia: Életem. A gyergyóújfali Elekes család története Mentor Kiadó, 211 old., 1260 Ft Serdián Miklós György: Magyar napló Editio Plurulingua, 161 old., 700 Ft Serdián Miklós György: Havannai napló Editio Plurulingua, 238 old., 900 Ft Ifjúsági Irodalom A Hollókirály és más mesék Pállay Szilvia rajzaival General Press Kiadó, 201 old., 2000 Ft Róka koma és a nyulacskák Vál., és rajzolta: Füzesi Zsuzsa General Press Kiadó, 64 old., 1900 Ft Petre Ispirescu: A hegyek tündére Szegedi Katalin rajzaival, ford.: Kerekes György General Press Kiadó, 100 old., 2300 Ft Sven Nordqvist: Ki az úr a háznál? Ford.: Csépányi Zsuzsanna General Press Kiadó, lapszámozás nélkül, 1500 Ft Sven Nordqvist: Tűzijáték a rókának Ford.: Csépányi Zsuzsanna General Press Kiadó, lapszámozás nélkül, 1500 Ft Richard Scarry: Tesz-vesz ABC Magyar szöveg: Réz András Lilliput Könyvkiadó, 49 old., 1750 Ft Publicisztika, riport Mária Ballendux-Bogyay: Magyar-holland találkozá­sok. Az üzleti és társadalmi kapcsolatok során felmerülő kultúrabeli különbségek áthidalása Aduprint Kft., 229 old., 2300 Ft Benke László: És hirtelen leszáll az este. Öregek menedéke Hét Krajcár Kiadó, 209 old., 1180 Ft Tanulmányok, esszék Gyönyörű ez a mai nap. A nyolcvanas és a kilencvenes évek magyar művészete - történet és elmélet Vál.: Aknai Katalin és Rényi András Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, 254 old., 2500 Ft Közművelődés és felnőttképzés, írások Maróti Andor 75. születésnapjára Szerk.: B. Gelencsér Katalin és Pethő László, magyar, német és angol nyelven Élethosszig Tartó Művelődésért Alapítvány, 428 old., 3000 Ft George Orwell: Az oroszlán és az egyszarvú I—II. esszék, tanulmányok, publicisztikák Cartaphilus Kiadó, 456+404 old., 4900 Ft Szántó F. István: Zárójelek között. Centók könyve Fiatal írók Szövetsége, 160 old., 1500 Ft Vasy Géza: Költői világok Széphalom Könyvműhely, 435 old., 2100 Ft Művelődéstörténet, néprajz Daidódzsi Józan: A Busidó alapjai. Szamuráj törvény­­könyv Ford.: Tóth Andrea Szenzár Kiadó, 131 old., 1750 Ft Kovalcsik József: A kultúra csarnoka. A közösségi mű­velődés színterei utópiák, mozgalmak, társadalomszer­vezés, a művelődési otthonok kialakulása Editio Pluralingua, 938 old., 4970 Ft Szabó Miklós: Művelődés és gazdálkodás az újkori Er­délyben. Erdélyi értelmiség, városfejlődés és paraszti gazdálkodás a XVI-XIX. században Mentor Kiadó, 288 old., 1680 Ft Történelem, politika Anonymus: Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről Szent István Társulat, 131 old., 990 Ft Balogh Tamás-Csepregi Oszkár: A Szent István csata­hajó és a csatahajók rövid története General Press Kiadó, 207 old., 4800 Ft H. László Béla Czimbalmos: Történelmi helyreigazítás. Ez is 1956 volt csak egy kicsit másként Czimbalmos László, 63 old., 790 Ft Huszár Tibor : Kádár János politikai életrajza - 1957. november-1989. június. 2. kötet Szabad Tér Kiadó-Kossuth Kiadó, 384 old., 2980 Ft Krausz Tamás: Lenintől Putyinig. Tanulmányok és cikkek 1994-2003 La Ventana, 201 old., 2450 Ft Makkai Béla: Végvár vagy hídfő? Az idegenben élő magyarság nemzeti gondozása Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában 1904-1920 Lucidus Kiadó, 376 old., 2400 Ft Szabó Miklós: Az újkonzervativizmus és a jobboldali radikalizmus története 1867-1918 Új Mandátum Könyvkiadó, 396 old., 3200 Ft Robert Caputo: National Geographic fotóiskola. Portré és riport Ford.: Teveli Gábor Geographia Kiadó, 159 old., 3500 Ft Frank Altona-Zeke Gyula: A másik város Kijárat Kiadó, 101 old., 1990 Ft Koltai Tamás: Mesterkurzus. 25 színész - 25 mondat Hanga Kiadó, 159 old., 4000 Ft Természet- és orvostudomány Ingeborg Stadelmann: A bába válaszol. Természetes kí­sérés a várandóság, a szülés, a gyermekágy és a szoptatás idején gyógynövényekkel, homeopátiás szerekkel és illó­olajokkal. Ford.: Stockinger Éva és Szvetelszky Zsuzsa Cartaphilus Kiadó, 394 old., 3400 Ft Filozófia, aforizma David Schiller: Zen bölcsességek Ford.: Gálvölgyi Judit Saxum Könyvkiadó, 392 old., 1490 Ft Vallás Golarits István-dr. Prokopp Mária: Árpád-házi Szent Erzsébet magyar-német-olasz-angol nyelven Tertia Kiadó, 194 old., 7490 Ft John F. Kavanaugh: Krisztus követése a fogyasztói tár­sadalomban. A kulturális szembenállás lelkisége Ford. Jávorné Barsi Boglárka Ursus Libris-Altern Csoport, 271 old., 1750 Ft Pszichológia, pedagógia Fóris-Ferenczi Rita-Orbán Gyöngyi-Székely Melin­­da-Vincze Kata Zsófia-Zágoni Melinda: Beszélgető­könyv a megértő irodalomoktatásról T3 Kiadó, 350 old., 3667 Ft Gerő Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikuma és más írások Flaccus Kiadó, 232 old., 2200 Ft Allan és Barbara Pease: Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő? Park Könyvkiadó, 356 old., 2500 Ft Művészetek Reform, alternatív és progreszív műhelyiskolák 1896-1944 Szerk.: Köves Szilvia Magyar Iparművészeti Egyetem, 144 old., 2600 Ft Okkultizmus, ezoterika Biga Cubensis: A világvége-csapda. Mit üzen a Jelené­sek könyve? Dekameron Könyvkiadó, 267 old., 2750 Ft Richard Rohr-Andreas Ebert: Enneagramm. A lélek kilenc arca Ford.: Tenigl-Takács László Ursus Libris, 269 old., 2450 Ft Gasztronómia, útleírás Ez Európa! A legszebb tájak és városok Ford.: Farkas Tünde Magyar Könyvklub, 256 old., 7900 Ft Magyar Borok Évkönyve 2003 Szerk.: Kele István Ackermann Consulting Kft., 193 old., 6900 Ft Raffaella Piovan: Tunézia Ford.: Zöldi Mihály Gabo Kiadó, 136 old., 4990 Ft Claudia Lugliano: Magyarország Ford.: Zöldi Mihály Gabo Kiadó, 135 old., 4990 Ft Általános művek, lexikonok FISZ évkönyv 2003. A Fiatal írók Szövetsége tevékeny­ségéről Szerk.: Bíró Gergely Fiatal írók Szövetsége, 219 old., 500 Ft Hegedűs Gyula: Történelmi dokumentumok lexikona Athenaeum 2000 Kiadó, 310 old., 2490 Ft Minden nap első a Nap-kelte!­ A kiegyensúlyozottság alighanem az egyik legnagyobb erénye az MTV reggeli műso­rának, a Nap-keltének. Az AGB Hungary adatai alapján a öt reggeli televízióműsor versenyében a mögöttünk álló héten, akár­csak 2002. szeptember 22. óta állandóan­­ ekkor került vissza az MTV-be a Nap-kelte — új­fent a hét minden napján a Nap-kelte érte el a legmagasabb közönségarányt. Az MTV műsorának országos átlaga hétköz­napokon 39,7 százalék volt, míg az RTL Klubé 21,5 százalék, a tv2-é 12,2 százalék, a Magyar ATV-é 2,2 százalék és a Duna tv-é 1,6 százalék, együttvéve 37,5 százalék. Közönségarányok 2003.22. hét (május 26-tól június 1-ig), országosan ΙΜΒΙΙΒ^^ V. 26. V. 27. V. 28. V.29. V. 30. V.31. VI. 1. Helil“ *· Hello,L­árszi“· hétköznap (kábel, AM hétvégén micro, UPC) hétfő: Bánó András kedd: Mélykúti Ilona szerda: Aczél Endre MTV Nap-kelte 37,6 42,7 41,9 41,0 35,5 30,5 36,2 39,7 34,8 33,3 Magyar MtV 1,8 1,9 2,4 2,8 2,1 4,0 1,8 2,2 3,4 2,9 RTL Klub 26,4 20,5 18,4 20,3 22,0 16,6 11,8 21,5 19,5 14,2 tv2 11,5 12,4 13,6 12,6 11,3 29,9 26,1 12,2 8,7 28,0 Buna IV 1,9 1,8 1,7 1,5 1,2 1,4 0,4 1,6 2,5 0,9 mull Hr 1 if1 Μ1 i ii i ill 'n ι 11 hi ill mil 1 mi In null i 1 1 1 li 1 lNi llif "mii 1 Wi1 liiillih WillialWWBWWWH I Forrás: AGB Hungary"] péntek: Pallagi Ferenc szombat: vasárnap: producer: Verebes István , Lakat T. Károly Gyárfás Tamás Nap-kelte, a KÉRDÉSEK műsora A Nap-kelte internet-elérhetősége: napkelte.fotexnet.hu ÉLET ÉS|_ IRODALOM | _____________| 22 km

Next