Élet és Irodalom, 2004. janár-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

2004-06-04 / 23. szám - Balázs Eszter Anna: A rész lovagja • könyvkritika | Könyvhét 2004 • Békés Pál: A bűntárs (Palatinus Könyvkiadó, Budapest, 2004.) (24. oldal) - Hahner Péter: Két könyv a sötét XX. századról • könyvkritika | Könyvhét 2004 • Martin Amis: Koba, a rettenetes. A nevelés és a húszmillió (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2004.) | Romsics Ignác: Múltról a mának. Tanulmányok, esszék a magyar történelemről (Osiris Kiadó, Budapest, 2004.) (24. oldal)

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG - Takáts József ■ Györffy Miklós: Magyar elbeszélő szólamok. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2004. 330 oldal, 2200 Ft Nem hiszem, hogy bárki is kezdett jobban kritikát magyarul az elmúlt húsz-huszonöt évben, mint Györffy Miklós, aki ezt írta 1989-ben Szent­­kuthy Frivolitások és hitvallások című kötetéről: „Szentkuthy Miklósnak mozgalmas éve volt tavaly: nyolcvan­­éves lett, Kossuth-díjat kapott, megje­lent Frivolitások és hitvallások cmű ön­életrajzi vallomása és­­ meghalt.” Bármely más magyar író esetében kegyeletsértőnek éreznénk e monda­tot, ám Szentkuthyhoz, aki a blaszfé­­mia nagymestere volt, tökéletesen il­lik. Györffy mostani könyvhétre ki­adott kötetében is találhatunk né­hány hasonlóan remek „megnyitást”. Mivel én korántsem tudom ilyen erő­sen elkezdeni a bírálataimat, ezúttal kölcsönvettem tőle egyet. A Magyar elbeszélő szólamok 330 olda­las könyv, kétharmad részben külön­böző XX. századi magyar regények­kel és regényírókkal foglalkozó tanul­mányokat tartalmaz, egyharmad rész­ben az elmúlt tíz évben megjelent magyar regényekről írt bírálatokat, melyekhez két kritikai munkáról írott bírálat és egy ankétra készített hozzá­szólás csatlakozik. Az első rész egy­részt (Kaffka-, Móricz-, Kosztolányi-) regényértelmezésekből, másrészt ma­gyar és más nyelvű irodalmi teljesít­mények összevetését elvégző tanul­mányokból (Musil és Csáth, Ottlik és Musil), harmadrészt egy nagy terje­delmű, készülő monográfiát sejtető Márai-dolgozatból, negyedrészt két írói arcképből (Mándy, Mészöly) áll, s e két utóbbi írás át is vezeti az olvasót a kötet kortárs elbeszélő prózával fog­lalkozó részébe. E kritikai rész írásai olyan szerzők műveiről szólnak, aki­ket Györffy érezhetően nagyra be­csül, jelentős vagy egyenesen nagy íróknak tart, függetlenül attól, hogy itt tárgyalt regényüket sikerült vagy sikerületlen alkotásoknak tartja. Szo­rosabb értelemben nem is mindegyik írás bírálat: a Harmonia coelestisről pél­dául inkább értelmezést írt, a Milotá­­ról viszont igazi kritikát. Györffy régi vágású kritikus, olyan erényekkel, amelyeket a szakmában manapság nem tartanak sokra vagy legalábbis túl keveset hangsúlyoznak. .Minden kritikája összefoglalja a tár­gyalt regény cselekményét, felvázolja a szerkezetét, jellemzi az elbeszélő(k) pozícióját és stílusát, részben hogy az olvasó követni tudja a fejtegetéseit akkor is, ha nem olvasta a művet, részben hogy el tudja dönteni, el kí­vánja-e olvasni ezután. Nem más hi­vatásos olvasóknak beszél bennük, hanem a művelt közönségnek. Györffy roppant alapos olvasó: olyan regények bonyolult rendszerét is nagy figyelemmel térképezi fel, ame­lyeket elhibázott műveknek tart. Ta­lán azért érezheti olvasója megbízha­tónak a kritikáit, mert ítéletei mérsé­keltek és gyakran latolgatok. Ugyan­azon mondatban ír arról nagy tanul­mánya elején, hogy Márai prózájá­nak eredetisége és szépsége gyakran magával ragadó, ám néha „az egyszó­­lamúság és öngerjesztés veszélyei fe­nyegetik”. Hasonlóképpen Kraszna­­horkai­ írás­a végén megjegyzi, hogy a szerző japán regénye bizonyára sok olvasót irritálni fog „esztétizáló stilizá­­ciójával”, ám másokat, akik bele tud­nak feledkezni, megigéz szépségével. Értelmezéseinek kiegyensúlyozott­ságra törekvése abban is felismerhe­tő, hogy a XX. század első felének magyar regényeit, amelyekről koráb­ban jórészt tematikus magyarázatok készültek, prózapoétikai szempontból elemzi, a kortárs regények kapcsán viszont azt teszi szóvá, hogy mennyire „kínosan kerüli” az újabb próza kriti­kája, hogy az irodalmi alkotásokat ar­ra a valóságra is vonatkoztassa, amelyben elkészültek. Györffy szemé­ben viszont a TündérVölgy­nek vagy a Milotának nagy erényei közé tartozik, hogy képesek megidézni a Kádár­korszak nyelvi és nem nyelvi világát. Feltűnő az is, milyen sokféle írói gya­korlatot és formát talál érdekesnek vagy lenyűgözőnek; olyan egymástól távol állókat, mint Móriczé vagy Má­­raié, mint Darvasié vagy Kukorellyé. Könyvének első tanulmánya (A re­génycselekmény modernsége) arról igyek­szik meggyőzni olvasóit, hogy azok az irodalomtudományi modellek, ame­lyek művek egy szűk csoportjához kötve néhány sajátos eljárást, nyelv­kezelési módot kiemelve határozzák meg, hogy mi a modern a XX század első felének irodalmában, mennyire keveset tudnak mondani az ugyan­azon időszakban készült másféle, ám éppúgy kiváló alkotásokról, s meny­nyire elfedik az őket éltető regényírói eljárásokat. E tanulmányban elsősor­ban a Kulcsár Szabó Ernő nevéhez kötődő modernség-szakaszolással folytat polémiát. Ugyancsak a mérséklet szelleme hatja át a posztmodern prózához való viszonyát. Egyrészt a magyar iroda­lom történetének nagy váltásaként je­leníti meg az 1970-es évek végén a posztmodern nemzedék fellépését, másrészt azt úja, „mélységesen meg­értem azt, aki ragaszkodik az élet és a művészet egységének emlékeihez”, saját magát mint a klasszikus európai kánon hívét jellemzi, s némi gúnnyal veszi észre, ha egy regényíró „a köte­lező posztmodern penzumhoz” alkal­mazkodik, akár elbeszélendő anyaga ellenében is. Figyelemre méltó az is, hogy a posztmodern fogalmát jóval tágabb értelemben használja, mint ahogyan idehaza meghonosodott. Nemrégiben Balázs Imre József fejte­gette hosszabban egy, a Kaligramban megjelent interjúban, hogy a magyar kritikában túl korán szilárdult meg a posztmodern fogalma, a referenciális szövegeket jelölve (olyanokat tehát, amelyeknek a jelentését nem lehet, nem érdemes a valóságra vonatkoz­tatni), s ezért a megszilárdulás utáni másféle irodalmi fejlemények, példá­ul a Jadviga párnája vagy a 90-es évek végének „áltörténelmi álregényei”, amelyek egy nyitottabb posztmodern fogalomba beilleszthetők volnának, kiszorultak belőle, egyben túl szűk­nek is mutatva a magyar kritikában honos posztmodern fogalmát. Györffy, ellentétben e szűk fogalom­­használattal, posztmodernnek nevezi például Rakovszky Zsuzsa és Szilágyi István néhány éve megjelent nagyre­gényeit is. Az is megkülönbözteti Györffyt a mai kritikusok többségétől, hogy nemcsak a szöveg, az alkotás vég­eredménye érdekli, hanem a folya­mata is, a szöveg ilyenné vagy olyan­ná alakításának a feltehető szándéka is. Minden bizonnyal összefügg ez az­zal, hogy ő nemcsak kritikus, hanem (német) szépprózai művek fordítója is, sőt, talán az egyetlen jelentős mai kritikus, aki egyben jelentős műfordí­tó is. Fordítóként mondatról mon­datra azt is végig kell gondolnia, va­jon miért úgy alakítja művét az író, ahogy, milyen formáló szándék teszi épp olyanná a mondatot, amilyen. S e fordítói tapasztalatot kritikusként se felejti el. Kötetének legjobb bírálatá­ban (Závada Pál Mikolájáról szólóban) egy nagyra tartott író elhibázottnak tartott alkotását vizsgálja, alaposan, rokonszenvvel, részletszépségek soka­ságára rámutatva, a „hol, s miért hi­bázta el?” kérdését állítva a közép­pontba, s abban találva meg a választ, hogy az író olyan formát kényszerí­­tett rá elbeszélt anyagára, amely nem illett hozzá. Belülről, epikai anyagá­nak konkrét lehetőségei felől igyek­szik rápillantani a megvalósult műre, s nem általában vett poétikai vagy ideológiai normák felől. Györffynek nemcsak a kritikakez­dései, de a zárlatai is gyakran illesz­kednek, nem tematikusan, de szelle­mükben (ha lehet még ilyen avult ki­fejezéssel élni), nem kifejtő módon, hanem rámutatóan a kritika által tár­gyalt életműhöz. Mészöly­ arcképe például úgy zárul, hogy felidézi azt a „mi”-t, magyar vagy közép-európai közösséget, utaláskultúrát, amelyben s amelynek az író a műveit írta. Ba­lassa Péter beszélt egy interjúban ar­ról, visszatekintve saját 80-as évekbeli kritikusi pályájára, hogy abban az év­tizedben írók és kritikusok még úgy alkottak, hogy azt képzelték, létezik egy magyar közösség, amelynek a számára írnak - s ezt a 90-es években már nem lehetett gondolni. Bár Györffy Miklós biztosan másként látta ezeket az évtizedeket, mint Balassa vagy bármely más kritikustársa, ez a hit, úgy látom, megvolt benne is, megvolt a Magyar elbeszélő szólamok darabjainak az írásakor is - vagy ha benne nem is, de megvolt, megvan magukban az írásokban. Mérséklet a kritikában A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A lis­tát összeállította: Márkus József. Költészet Beney Zsuzsa: Tél­iek, Belvárosi Könyvkiadó, 81 old., 1300 Ft Bihari Sándor: Egymást diktáló versek Orpheusz Kiadó, 200 old., 2000 Ft Csató László: Inga Hungarovox Kiadó, 187 old., 1200 Ft László Deák: A media voz Spanyol-magyar kétnyelvű kiadás. Ford.: Ma­ria Teresa Reyes és Georges Ferdinandy Isla Negra Editores, 78 old., 2000 Ft Gutai Magda: Fiam könyve Orpheusz Kiadó, 96 old., 1200 Ft Tony Harrison: V. Ford.: Ferencz Győző Sziget Könyvkiadó, 45 old., 800 Ft Hárs Ernő: Palacküzenet Orpheusz Kiadó, 195 old., 2000 Ft Jaskó István: Sámánmozgó Corvinus Kiadó, 93 old., 890 Ft Kalász Márton: Más esték, más rurália Orpheusz Kiadó, 58 old., 1200 Ft Károlyi Amy: Hazatérés. Válogatott versek Vál. és szerk.: Steinert Ágota Károlyi Amy örököse és az Argumentum Kiadó, 369 old., 2800 Ft Ladik Katalin: Fűketrec Orpheusz Kiadó, 79 old., 1500 Ft Sajó László: Dögcédulák Nyitott Könyv, 102 old., 1280 Ft Somos Béla: Felelni a csöndnek Felsőmagyarország Kiadó, 82 old., 1300 Ft Szarka István: A bíbor oroszlán Curiosa Nova Kiadó, 97 old., 999 Ft Varga Rudolf: Lélegzetvisszafojtva Felsőmagyarország Kiadó, 154 old., 1500 Ft Dráma Tasnádi István: Taigetosz csecsemőotthon Schilling Árpád próbanaplóival Jelenkor Kiadó—Krétakör Színház, 277 old., 2100 Ft Antológia A jövő a számtantudósoké Gyűjt. és összeáll.: Róka Sándor és Valcsicsák Dóra Nórán Könyvkiadó, 287 old., 2000 Ft A mindig szép Balaton. Válogatás Cholnoky Jenő írásaiból (1914—1944) Szerk.: Németh Ákosné Balatonfüred Önkormányzata-FAA Produkt-Vá­­rosi Könyvtár, Balatonfüred, 256 old., 2800 Ft Beatköltők Ford.: Eörsi István, Jánosy István, Kántor Pé­ter, Nagy László, Orbán Ottó és Somlyó György Sziget Könyvkiadó, 212 old., 1980 Ft Eurovízió Szerk.: Nagy Gabriella és Keresztury Tibor Litera Könyvek, 253 old., 2490 Ft Vajúdó idők küszöbén Gyűjt, összeáll. és szerk.: Pomogáts Béla Nórán Könyvkiadó, 489 old., 2800 Ft Elbeszélő próza Csorba Piroska: Az aranykor vége Felsőmagyarország Kiadó, 197 old., 1600 Ft Czakó Gábor-Banga Ferenc: Még hetvenhét magyar rémmese Boldog Salamon Kör, 158 old., 3392 Ft Dessewfy József: Bártfai levelek Felsőmagyarország Kiadó, 177 old., 1800 Ft Jaroslav Hasek: Betyárhistória Cartaphilus Kiadó, 287 old., 2750 Ft Hermann Hesse: Csodálatos ifjúság Ford.: Csősz Róbert, Fekete Zsuzsa, Horváth Géza és Kis Zita Cartaphilus Kiadó, 374 old., 3400 Ft Kabdebó Tamás: Róma szolgáló leánya h21 hungarus, 223 old., 1470 Ft Serdián Miklós György: 21 magyar szöveg h21 hungarus, 118 old., 1050 Ft Szabó Magda: Abigél Európa Könyvkiadó, 387 old., 1900 Ft Varga Rudolf: Döglött kutyák mennyországa Bíbor Kiadó, 236 old., 1500 Ft Életrajz, napló Apor Klára: Vándormadarak Argumentum Kiadó, 359 old., 2200 Ft Bognár Irma: „Adjanak hálát a sorsnak...”. Deportálásunk története Sík Kiadó, 129 old., 1200 Ft Ifjúsági irodalom Darvas József: A törökverő Korona Kiadó, 256 old., 1950 Ft Fekete István: 21 nap Szent Gellért Kiadó, 68 old., 800 Ft Lengyel Balázs: A szebeni fiúk Kalligram Könyvkiadó, 231 old., 1990 Ft Marék Veronika: A Csúnya Kislány Móra Könyvkiadó, lapszámozás nélkül, 1290 Ft Móra Ferenc: A hatrongy ősi kakasok Móra Könyvkiadó, 211 old., 1790 Ft Nemes Nagy Ágnes: Bors néni könyve Pásztor Gábor rajzaival Kalligram Könyvkiadó, 55 old., 1700 Ft Pálfy Julianna: A kölyökkutya felnő Móra Könyvkiadó, 46 old., 980 Ft Simkó Tibor: Tikirikitakarók Damó István rajzaival Kalligram Könyvkiadó, 77 old., 1800 Ft Publicisztika, riport Bóta Gábor: Új beszélgetések Budapest-Print Kiadó, 388 old., 2998 Ft Tempfli József: Horgony és vitorla. Jezsó Ákos beszélgetése Tempfli József nagyváradi megyés püspökkel magyarságról, egyházról és Trianonról Válasz Könyvkiadó, 159 old., 2650 Ft Tanulmányok, esszék Czigány György: Tizedek Szent István Társulat, 73 old., 980 Ft Horányi Károly: Eredet és jelkép Argumentum Kiadó, 235 old., 1500 Ft N. Pál József: „A megtartók jöjjenek...” Felsőmagyarország Kiadó, 368 old., 2000 Ft Nemes Péter: Dekonstrukció és romantika Kijárat Kiadó, 263 old., 1800 Ft Roskó Gábor-Turán Tamás: Képfogyatkozás Akadémiai Kiadó, 178 old., 3885 Ft Simor András: 7 tanulmány a hispán-ameri­­kai költészetről Eötvös József Könyvkiadó, 150 old., 1838 Ft Sturm László: Könyvek által a világ Felsőmagyarország Kiadó, 287 old., 1900 Ft Tüskés Tibor: Két nemzedék Felsőmagyarország Kiadó, 240 old., 2000 Ft Nyelvészet A nyelv és a nyelvek Szerk.: Kenesei István Akadémiai Kiadó, 281 old., 2205 Ft Művelődéstörténet Bartha Mária: Machu Picchu Pannónia Könyvek, 143 old., 3400 Ft D. Magyari Imre: Antikolás Korona Kiadó, 225 old., 2900 Ft Történelem, politika Jean-Pierre Derrienic: Polgárháborúk Ford.: Blazsek Dóra és Csizmadia Sándor Jelenkor Kiadó, 267 old., 2900 Ft Egyed Ákos: 1848 erdélyi magyar vezéralakjai Mentor Kiadó, 218 old., 1680 Ft Hahn István: A zsidó nép története Makkabi Kiadó, 229 old., 1800 Ft Sipos Balázs: A politikai újságírás mint hivatás Napvilág Kiadó, 251 old., 1800 Ft Filozófia Ars Moriendi Ford.: Virág László Arcticus Kiadó, 100 old., 2450 Ft Julius Evola: A rasszok és a tradíció Ford.: Turóczy Ferdinánd Nemzetek Európája Kiadó, 248 old., 2400 Ft Hársing László: Nyitott gondolkodás Eötvös József Könyvkiadó, 155 old., 1680 Ft Kalmár Zoltán: Az exponáló ember Veszprémi Humán Tudományokért Alapít­vány, 191 old., 1600 Ft Mannhardt András: A kultúra elavulása Szerzői kiadás, 240 old., 1990 Ft Seneca: Seneca prózai művei II. Ford.: Bollók János, Kopeczky Rita, Kovács Mihály, Szőke Ágnes és Takács László Szenzor Kiadó, 849 old., 4600 Ft Patataki a Vetési «orena Budapest Ύ, "Kürt­hy Danubi­a Szimfonikus Zenekar Kamarazenekara " Június 17., 20 óra (Esőnap: június 27, 20 óra) * Benkó Dixieland Band Június 25., 20 óra (Esőnap: június 27., 20 óra) Kaláka, Sebő együttes és a Merlin Kommandó Június 28., 19 óra (Esőnap: június 29., 19 óra) Vit­estér­­íny 'Mozorrnijah IrM-n· 16. www.­prin.Uk Carlo Goldoni A régiséggyűjtő családja, avagy az anyós és a meny ősbemutató Előadások: június 18., 23., július 7. és 9. Esőnapok: június 21., 24., július 8. és 11. Az előadásokra jegyeket : A­mstimi és az ismert jegyiro a muzeum jegypénztárában •iákban lehet vásárolni. I_______... _ . 24 ÉLET ÉS|·! IRODALOM L ΊI A Nap-kelte továbbra is veretlen! kedd: Betlen János szerda: Aczél Endre csütörtök: Bánó András péntek: Pallagi Ferenc szombat: Verebes István vasárnap: Lakat T. Károly producer: Gyárfás Tamás Tovább tart a Nap-kelte veretlenségi soro­zata! A 15 éves jubileumát ünneplő regge­li műsort 2002. szeptember 22-től lehet újra látni az M­TV-ben, azóta rendíthetetle­nül a legnépszerűbb a jelentkezése idősza­kában. A mögöttünk álló héten, hétköz­napokon az AGB Hungary adatai alapján országosan 36,9 százalékos közönség­­arányt ért el, egyedül többet, mint a két országos kereskedelmi csatornáé, az RTL Klubé (24,5 százalék) és a tv2-é (11,4 százalék) együttvéve (35,9 százalék). A hétvégén, szombaton és vasárnap je­lentkezése időszakában ugyancsak a Nap­keltét nézték a legtöbben. Közönségarányok 2004. 23. hét (június 1-jétől június 6-ig), országosan VI. 1. VI. 2. VI. 3. VI. 4. VI. 5. VI. 6. Heti orsz. átl. hétköznap Hall áll. (kábel, AM micro, UPC) Orsz. átl. hétvégén MTV Nap-kelte 36,2 36,1 37,9 37,3 31,9 33,1 36,9 35,2 32,5 RTL Klub 23,4 24,1 23,8 26,5 24,9 18,9 24,5 19,3 21,8 12 12,0 10,3 12,3 11,2 16,9 20,1 11,4 8,1 18,6 Duna TV 2,7 1,3 1,7 1,7 1,7 2,7 2,9 2,2 A Nap-kelte internet-elérhetősége: napkelte.fotexnet.hu Nap-kelte, a KÉRDÉSEK műsora IM 2004. JÚNIUS 11.

Next