Élet és Irodalom, 2004. janár-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

2004-03-12 / 11. szám - Takáts József: Történészeknek • könyvkritika | Követési távolság • Gyáni Gábor: Posztmodern kánon (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.) (26. oldal)

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG- Takáts József :" . . Történészeknek ■ Gyáni Gábor: Posztmodern ká­non. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. 135 oldal, ár nélkül Azt ajánlom az olvasónak, hogy Gyáni Gábor könyvecskéjét a végén, a 133. oldalon kezdje olvasni, ahol megtalálja a kötetbe foglalt hat írás­mű eredeti megjelenési helyének listáját. E tanulmányok irodalmi, il­letve jogtudományi folyóiratokban, szociológiai festschriftben jelentek meg, s olyan gyűjteményekben, amelyek interdiszciplináris témák (például a közösségi emlékezet) kö­ré szerveződtek többféle humán tu­domány szerzőinek együttműködé­sével. A hazai humán tudományok között általában alig van átjárás, az egyes tudományágakban nem na­gyon tudják, miféle újabb kutatások folynak a másikban, ha hivatkoznak egy másik tudományág eredménye­ire, azok gyakran több évtizeddel korábbiak, s csak néhány szerző tudja átlépni saját tudományága ha­tárait - Gyáni Gábor közéjük tarto­zik. Ám annak ellenére, hogy köny­vének tanulmányait nem történet­­tudományi folyóiratok közölték, címzettjei elsősorban a történészek, a szakma, amelynek átfogó bírála­­tát-önbírálatát olvashatjuk a Poszt­modern kánon lapjain. A könyv első három írása a poszt­modern történelemelméletnek a történészek bevett eljárásai, elbeszé­lései, s főként hitei feletti kritikáját foglalja össze. Eszerint a történetírás régi kánona a XIX. századtól kezdve (amikortól hivatásos, szakképzett történészek művelik, s nem bármifé­le művelt emberek) azon a hiten nyugodott, hogy a történész fel tud­ja tárni a múltat a maga objektivitá­sában, ha elfogulatlanul és aprólé­kos figyelemmel vizsgálja a doku­mentumokat, a múlt nyomait, s ha történetírásában személytelen, átlát­szó nyelvet használ, amelyen, mint valami üvegen keresztül, az olvasó megpillanthatja a feltárt múltat. Bár e régi kánonhoz sokan és régóta fűz­nek szkeptikus megjegyzéseket, az elmúlt két-három évtized történe­lemelméleti gondolkodása kérdője­lezte meg alapjaiban e tételeket. A dokumentumokról be kellett látni, hogy nem objektív nyomok, hanem maguk is konstrukciók: a múlt egy­idejű értelmezései - azaz a történész nem egyszerűen a múlt nyomait vizsgálja, hanem értelmezéseket ér­telmez. A történészi nyelvről kide­rült, mennyire metaforikus, s hogy metaforái nem díszek, hanem a szö­vegek jelentésgenerálói; kiderült, mennyire állandóak a történészek által használt elbeszéléstipusok, s mi­lyen nagy a szerepük a folytonos múlt látszatának kialakításában. Az 1990-es évek vége óta minder­ről eleget lehet olvasni magyarul is. Gyáni ekkoriban megjelent cikkein kívül elsősorban Hayden White le­fordított könyvében, a Thomka Beá­ta szerkesztette Narratívák 4. A törté­nelem poétikája, illetve a Kisantal Ta­más által válogatott Tudomány és mű­vészet között című tanulmánykötetek­ben. A történelemelmélettel foglal­kozók közül sokan nem gyakorló történészek (például az imént emlí­tett magyar gyűjtemények szerkesz­tői sem), Gyáni azonban az. Ha jól emlékszem, 1998-ban tette közzé el­ső történelemelméleti tárgyú írását, korábban társadalomtörténettel fog­lalkozott, alapvetőnek számító köny­vek és tanulmányok sorát publikálta főként az 1870 és 1945 közti időszak magyar társadalmáról, a cselédek életkörülményeiről, a polgári lakás­­viszonyokról, az utcai térhasználat­ról, azaz olyan történész volt (vagy majdnem olyan), aki többé-kevésbé a régi kánon szerint dolgozott, még ha többet is foglalkozott saját mód­szereivel, s szenvedélyesebben is ér­deklődött a másokéi iránt, mint szakmabeli társainak többsége. Leg­alábbis így valahogy értelmezte saját pályáját néhány évvel ezelőtti, a Sic Itur Ad Astra című lapban megjelent interjújában, fordulatként írva le társadalomtörténészi munkái és újabb, Emlékezés, emlékezet és a történe­lem elbeszélése című kötetében (2000) közzétett szövegei közti viszonyt. Mostani könyvének első fele e ko­rábbi kötetének a folytatása, máso­dik fele viszont újdonság: a nemzet­központú történetírás jellemzése. Bár az előző bekezdésekben tárgyalt régi kánon máig befolyásolja a törté­nészek gyakorlatát, teljesen sosem határozta meg. A történetírás más­képpen (is) működött, mint e norma megkívánta volna: mindig is áthatot­ta a politika, a jelen befolyásolásá­nak vágya, sokszor az erkölcsi taní­tás igénye, esetleg az esztétikai ambí­ció. Gyáni maga is tisztában van az­zal, mennyire paradox jelenség, hogy a történészeknek a nacionaliz­musok megfogalmazásában és ter­jesztésében játszott szerepe időben egybeesett és össze is kapcsolódott a szakma hivatásossá válásával és a régi kánon kialakulásával. Miközben a történetírók a mindenkori politika számára „használható múltak” előál­lításával foglalkoztak, ami általában a „használható nemzeti múltat” je­lentette, egyben küzdelmet folytat­tak a népi emlékezet sokféle műfaja és helyi formája ellen is, tudomány­talannak minősítve őket. E kettős tö­rekvés Gyáni szerint máig működik a történettudományban: „önkritiku­san meg kell vallanunk, tudomá­nyunk működési feltételeit többé­­kevésbé ma is egy ilyesféle kontextus hallgatólagos érvénye ruházza fel az­zal a jelentőséggel, amely kellő indo­kul szolgál e tudásforma intézmé­nyes fenntartásához.” A régi kánon leírásában és bírálatá­ban (amely, mint kiderülhetett, sok­kal inkább tárgya e könyvecskének, mint a posztmodern kritika utáni történetírás lehetséges útjainak a be­mutatása) Gyáni nem tudott magyar történész elődökre rámutatni, legfel­jebb néhány kortársára mutathatott volna, olyan történészekre, akik ma­guk is rendszeres határállépők, hi­szen Kövér György vagy K. Horváth Zsolt szintén gyakori vendégei iro­dalmi vagy éppen filmelméleti folyó­iratoknak. A nemzetközpontú törté­netírás leírásában és bírálatában for­dított a helyzet: rá tud mutatni egy roppant jelentős magyar történész­elődre, Szűcs Jenőre, és nem na­gyon hivatkozhatna történész kor­társaira (inkább antropológusokra vagy irodalomtörténészekre). Azt hi­szem, Gyáni törekvései szakmáján belül leginkább azon társadalom­vagy kultúrtörténészek álláspontjá­hoz állnak közel, akik (mint például Klaniczay Gábor) már jó ideje éle­sen bírálják a politikatörténet és az államfejlődés primátusát valló törté­nettudományi felfogást. Kötete má­sodik felének írásai arra is rámutat­nak, mennyire érdekes és művelen­dő terület volna a hazai történetírás története, s mennyire másként kelle­ne művelni a régi kánon kétségessé válása után, mint korábban. Szűcs Jenő példája nem egyszerű­en a történetírás nemzeti látószö­gének elemzése miatt fontos Gyáni számára. Amikor azt olvassuk köny­vében, hogy Szűcsnél „az interdisz­ciplináris útkeresés vezetett a szem­léletváltás sikeréhez”, eszünkbe jut­hat a könyv szerzőjének interdisz­ciplináris nyitottsága is. Már megint arra biztatom az olvasót, lapozzon a Posztmodern kánon végére, a bibliog­ráfiai oldalakra, hogy felmérhesse, milyen sokféle humán tudomány­ban jártas a szerző. Gyáni Gábor „fordulatának” s azt követő tanul­mányainak a jelentősége jóval túl­megy saját történészi pályája határa­in, s talán tudományágának egészét képes lesz befolyásolni. Lehet, hogy tíz vagy húsz év múlva a magyar tör­ténetírás a Posztmodern kánon nyelvét fogja beszélni, vagy legalábbis be­szélni fogja ezt a nyelvet is. Az írók Boltja márciusi programjai 24., kedd: Nemes Nagy Ágnes: Egy ezüstnyárfát adj nekem - válogatott versek. Paál Zsuzsanna illusztrációival. Bemutatja: Lator László 25., csütörtök: Jelenkor Kiadó és folyóirat szerkesztőségi délutánja. 29., hétfő: Kortina - Daniel Kehlmann: Én és Kaminski. Bemutatja: Reményi József Tamás 31., szerda: Barrus Kiadó - Grandpierre Attila: Életünk és a Mindenséget átható rend. Bemutat­ja: Jankovics Marcell A programok délután 4-kor kezdődnek az írók Boltja teázójában. Eljött a növekedés ideje MKB I. Kötvény 12,83%— Érvényes 2004. május 6-ig Kiemelkedő kamat Negyedéves kamatfizetés - rendszeres jövedelem További információ: 06-40-333-666 vagy' www.mkb.hu •MKB· λ \11 nőst (, - Κι \ V­­ le­ć Biz­­­o­nsAo banki \ ÉLET ÉS|·' IRODALOM A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Márkus József. Költészet Haraszti Ágnes: Őszinte legyek Ab-Art Könyvkiadó, 71 old., 900 Ft Pessoa/Ricardo Reis: Ódák Íbisz Könyvkiadó, 150 old., 1935 Ft Antológia Kosztolányi összes regényei Szerk.: Réz Pál Szűkíts Könyvkiadó, 623 old., 3700 Ft Elbeszélő próza Balogh Attila: Egy véleményen Amaro Drom, 91 old., 1600 Ft Bánki Vera: Előváros Magvető Könyvkiadó, 300 old., 2390 Ft Bárczi Zsófia: A keselyű hava Ab-Art Könyvkiadó, 223 old., 1300 Ft Benedek István Gábor: A komlósi tóra magyar és szlovák nyelven Tevan Kiadó, 138+146 old., 2420 Ft Bereményi Géza: Legendárium Holnap Kiadó, 170 old., 1900 Ft Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége Ford.: Körtvélyessy Klára Európa Könyvkiadó, 403 old., 1900 Ft M. Csepecz Szilvia: Egyszerű viselet Ab-Art Könyvkiadó, 135 old., 1300 Ft Münz András: Reményfutam Pro Plus, 144 old., 1590 Ft Zoé Valdés: A Semmi Edenében Ford.: M. Nagy Miklós Európa Könyvkiadó, 162 old., 1700 Ft Ifjúsági irodalom Kulcsár Ferenc: Ördögszekér. Bodrog­közi legendák, mondák, regék és hiedel­mek a honfoglalástól a huszadik száza­dig Lilium Aurum, 135 old., 2300 Ft Z. Németh István: Tündérvirág Balázsy Géza rajzaival Ab-Art Könyvkiadó, lapszámozás nél­kül, 1900 Ft Tanulmányok, esszék Az okkult az orosz és a szovjet kultúrá­ban Szerk.: Bernice Glatzer Rosenthal Európa Könyvkiadó, 465 old., 3600 Ft Ösvények Turgenyev és Dosztojevszkij művészi világához. Szövegelemzés, iro­dalomelmélet Szerk.: Kroó Katalin ELTE Eötvös Kiadó, 250 old., 2308 Ft Dérczy Péter: Vonzás és választás Csokonai Kiadó, 230 old., 980 Ft Publicisztika Lelkes Péter: Az igazak tovább élnek. Sinkovits meg a többiek Codex Print Kiadó, 128 old., 1190 Ft Művelődéstörténet, néprajz Vajkai Aurél: Néprajz. Tudománytör­ténet és módszertan Jószöveg Műhely Kiadó, 261 old., 1990 Ft Történelem, politika Csejtei Dezső-Juhász Anikó: Amerika felfedezése és az új globális rend I—II. I.: Az alteritás és a Ius Gentium kérdése Vitoria és Sepúlveda írásaiban. II.: Francisco de Vitoria és Juan Ginés de Sepúlveda írásai. Attraktor, 369+229 old., 6900 Ft Csikány Tamás: Csata Komáromnál 1849. július 2-án, avagy a szabadság­­harc harcászata Hadimúzeum Alapítvány, 166 old., 2100 Ft Gergely Jenő: Magyarország a század­­fordulótól az ezredfordulóig. Száz év magyar történelme 1896-2000 Palatínus Könyvkiadó, 177 old., 960 Ft Kalavszky Györgyi: Emigrációban a szabadságért magyar, olasz és német nyelven Hadimúzeum Alapítvány, 167 old., 3200 Ft Puntigán József: 1848 losonci emlé­kezése)­ Plectrum, 156 old., 1500 Ft Filozófia G. W. F. Hegel: Előadások a művészet filozófiájáról Ford.: Zoltai Dénes Atlantisz Könyvkiadó, 373 old., 2895 Ft Bernard Mandeville: A méhek meséje. Avagy magánvétkek - közhaszon Ford.: Tótfalusi István Helikon Kiadó, 266 old., 2290 Ft Shaftesbury: Értekezés az erényről és az érdemről Ford.: Ano­t Judit Helikon Kiadó, 146 old., 1990 Ft Turay Alfréd: Istent kereső filozófu­sok. Teodicea Szent István Társulat, 202 old., 1900 Ft Francis Wheen: Karl Marx Ford.: Göbölyös Magdolna és Konok Péter Napvilág Kiadó, 364 old., 2900 Ft Vallás Buddha beszédei Vál. és paliból fordította: Vekerdi József Helikon Kiadó, 212 old., 2490 Ft Hetényi Varga Károly: Beszélgetés a Mesterrel. Imák és elmélkedések az if­júság számára Szent István Társulat, 589 old., 1600 Ft Pszichológia Verena Kast: Búcsú az áldozatszereptől Ford.: Murányi Beatrix Európa Könyvkiadó, 171 old., 1600 Ft Művészetek Lipcsey György: Jelek Ab-Art Könyvkiadó, 79 old., 3000 Ft Réti István: A nagybányai művésztelep Vince Kiadó, 195 old., 5995 Ft Szombathy Bálint: Art Tot(h)al. Tóth Gábor munkásságának megközelítése 1968-2003 Ráció Kiadó, 201 old., 2800 Ft IH­D//v/ 2004. MÁRCIUS 12.

Next