Élet és Irodalom, 2004. janár-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
2004-03-12 / 11. szám - Takáts József: Történészeknek • könyvkritika | Követési távolság • Gyáni Gábor: Posztmodern kánon (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.) (26. oldal)
KÖVETÉSI TÁVOLSÁG- Takáts József :" . . Történészeknek ■ Gyáni Gábor: Posztmodern kánon. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. 135 oldal, ár nélkül Azt ajánlom az olvasónak, hogy Gyáni Gábor könyvecskéjét a végén, a 133. oldalon kezdje olvasni, ahol megtalálja a kötetbe foglalt hat írásmű eredeti megjelenési helyének listáját. E tanulmányok irodalmi, illetve jogtudományi folyóiratokban, szociológiai festschriftben jelentek meg, s olyan gyűjteményekben, amelyek interdiszciplináris témák (például a közösségi emlékezet) köré szerveződtek többféle humán tudomány szerzőinek együttműködésével. A hazai humán tudományok között általában alig van átjárás, az egyes tudományágakban nem nagyon tudják, miféle újabb kutatások folynak a másikban, ha hivatkoznak egy másik tudományág eredményeire, azok gyakran több évtizeddel korábbiak, s csak néhány szerző tudja átlépni saját tudományága határait - Gyáni Gábor közéjük tartozik. Ám annak ellenére, hogy könyvének tanulmányait nem történettudományi folyóiratok közölték, címzettjei elsősorban a történészek, a szakma, amelynek átfogó bírálatát-önbírálatát olvashatjuk a Posztmodern kánon lapjain. A könyv első három írása a posztmodern történelemelméletnek a történészek bevett eljárásai, elbeszélései, s főként hitei feletti kritikáját foglalja össze. Eszerint a történetírás régi kánona a XIX. századtól kezdve (amikortól hivatásos, szakképzett történészek művelik, s nem bármiféle művelt emberek) azon a hiten nyugodott, hogy a történész fel tudja tárni a múltat a maga objektivitásában, ha elfogulatlanul és aprólékos figyelemmel vizsgálja a dokumentumokat, a múlt nyomait, s ha történetírásában személytelen, átlátszó nyelvet használ, amelyen, mint valami üvegen keresztül, az olvasó megpillanthatja a feltárt múltat. Bár e régi kánonhoz sokan és régóta fűznek szkeptikus megjegyzéseket, az elmúlt két-három évtized történelemelméleti gondolkodása kérdőjelezte meg alapjaiban e tételeket. A dokumentumokról be kellett látni, hogy nem objektív nyomok, hanem maguk is konstrukciók: a múlt egyidejű értelmezései - azaz a történész nem egyszerűen a múlt nyomait vizsgálja, hanem értelmezéseket értelmez. A történészi nyelvről kiderült, mennyire metaforikus, s hogy metaforái nem díszek, hanem a szövegek jelentésgenerálói; kiderült, mennyire állandóak a történészek által használt elbeszéléstipusok, s milyen nagy a szerepük a folytonos múlt látszatának kialakításában. Az 1990-es évek vége óta minderről eleget lehet olvasni magyarul is. Gyáni ekkoriban megjelent cikkein kívül elsősorban Hayden White lefordított könyvében, a Thomka Beáta szerkesztette Narratívák 4. A történelem poétikája, illetve a Kisantal Tamás által válogatott Tudomány és művészet között című tanulmánykötetekben. A történelemelmélettel foglalkozók közül sokan nem gyakorló történészek (például az imént említett magyar gyűjtemények szerkesztői sem), Gyáni azonban az. Ha jól emlékszem, 1998-ban tette közzé első történelemelméleti tárgyú írását, korábban társadalomtörténettel foglalkozott, alapvetőnek számító könyvek és tanulmányok sorát publikálta főként az 1870 és 1945 közti időszak magyar társadalmáról, a cselédek életkörülményeiről, a polgári lakásviszonyokról, az utcai térhasználatról, azaz olyan történész volt (vagy majdnem olyan), aki többé-kevésbé a régi kánon szerint dolgozott, még ha többet is foglalkozott saját módszereivel, s szenvedélyesebben is érdeklődött a másokéi iránt, mint szakmabeli társainak többsége. Legalábbis így valahogy értelmezte saját pályáját néhány évvel ezelőtti, a Sic Itur Ad Astra című lapban megjelent interjújában, fordulatként írva le társadalomtörténészi munkái és újabb, Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése című kötetében (2000) közzétett szövegei közti viszonyt. Mostani könyvének első fele e korábbi kötetének a folytatása, második fele viszont újdonság: a nemzetközpontú történetírás jellemzése. Bár az előző bekezdésekben tárgyalt régi kánon máig befolyásolja a történészek gyakorlatát, teljesen sosem határozta meg. A történetírás másképpen (is) működött, mint e norma megkívánta volna: mindig is áthatotta a politika, a jelen befolyásolásának vágya, sokszor az erkölcsi tanítás igénye, esetleg az esztétikai ambíció. Gyáni maga is tisztában van azzal, mennyire paradox jelenség, hogy a történészeknek a nacionalizmusok megfogalmazásában és terjesztésében játszott szerepe időben egybeesett és össze is kapcsolódott a szakma hivatásossá válásával és a régi kánon kialakulásával. Miközben a történetírók a mindenkori politika számára „használható múltak” előállításával foglalkoztak, ami általában a „használható nemzeti múltat” jelentette, egyben küzdelmet folytattak a népi emlékezet sokféle műfaja és helyi formája ellen is, tudománytalannak minősítve őket. E kettős törekvés Gyáni szerint máig működik a történettudományban: „önkritikusan meg kell vallanunk, tudományunk működési feltételeit többékevésbé ma is egy ilyesféle kontextus hallgatólagos érvénye ruházza fel azzal a jelentőséggel, amely kellő indokul szolgál e tudásforma intézményes fenntartásához.” A régi kánon leírásában és bírálatában (amely, mint kiderülhetett, sokkal inkább tárgya e könyvecskének, mint a posztmodern kritika utáni történetírás lehetséges útjainak a bemutatása) Gyáni nem tudott magyar történész elődökre rámutatni, legfeljebb néhány kortársára mutathatott volna, olyan történészekre, akik maguk is rendszeres határállépők, hiszen Kövér György vagy K. Horváth Zsolt szintén gyakori vendégei irodalmi vagy éppen filmelméleti folyóiratoknak. A nemzetközpontú történetírás leírásában és bírálatában fordított a helyzet: rá tud mutatni egy roppant jelentős magyar történészelődre, Szűcs Jenőre, és nem nagyon hivatkozhatna történész kortársaira (inkább antropológusokra vagy irodalomtörténészekre). Azt hiszem, Gyáni törekvései szakmáján belül leginkább azon társadalomvagy kultúrtörténészek álláspontjához állnak közel, akik (mint például Klaniczay Gábor) már jó ideje élesen bírálják a politikatörténet és az államfejlődés primátusát valló történettudományi felfogást. Kötete második felének írásai arra is rámutatnak, mennyire érdekes és művelendő terület volna a hazai történetírás története, s mennyire másként kellene művelni a régi kánon kétségessé válása után, mint korábban. Szűcs Jenő példája nem egyszerűen a történetírás nemzeti látószögének elemzése miatt fontos Gyáni számára. Amikor azt olvassuk könyvében, hogy Szűcsnél „az interdiszciplináris útkeresés vezetett a szemléletváltás sikeréhez”, eszünkbe juthat a könyv szerzőjének interdiszciplináris nyitottsága is. Már megint arra biztatom az olvasót, lapozzon a Posztmodern kánon végére, a bibliográfiai oldalakra, hogy felmérhesse, milyen sokféle humán tudományban jártas a szerző. Gyáni Gábor „fordulatának” s azt követő tanulmányainak a jelentősége jóval túlmegy saját történészi pályája határain, s talán tudományágának egészét képes lesz befolyásolni. Lehet, hogy tíz vagy húsz év múlva a magyar történetírás a Posztmodern kánon nyelvét fogja beszélni, vagy legalábbis beszélni fogja ezt a nyelvet is. Az írók Boltja márciusi programjai 24., kedd: Nemes Nagy Ágnes: Egy ezüstnyárfát adj nekem - válogatott versek. Paál Zsuzsanna illusztrációival. Bemutatja: Lator László 25., csütörtök: Jelenkor Kiadó és folyóirat szerkesztőségi délutánja. 29., hétfő: Kortina - Daniel Kehlmann: Én és Kaminski. Bemutatja: Reményi József Tamás 31., szerda: Barrus Kiadó - Grandpierre Attila: Életünk és a Mindenséget átható rend. Bemutatja: Jankovics Marcell A programok délután 4-kor kezdődnek az írók Boltja teázójában. Eljött a növekedés ideje MKB I. Kötvény 12,83%— Érvényes 2004. május 6-ig Kiemelkedő kamat Negyedéves kamatfizetés - rendszeres jövedelem További információ: 06-40-333-666 vagy' www.mkb.hu •MKB· λ \11 nőst (, - Κι \ V leć BizonsAo banki \ ÉLET ÉS|·' IRODALOM A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Márkus József. Költészet Haraszti Ágnes: Őszinte legyek Ab-Art Könyvkiadó, 71 old., 900 Ft Pessoa/Ricardo Reis: Ódák Íbisz Könyvkiadó, 150 old., 1935 Ft Antológia Kosztolányi összes regényei Szerk.: Réz Pál Szűkíts Könyvkiadó, 623 old., 3700 Ft Elbeszélő próza Balogh Attila: Egy véleményen Amaro Drom, 91 old., 1600 Ft Bánki Vera: Előváros Magvető Könyvkiadó, 300 old., 2390 Ft Bárczi Zsófia: A keselyű hava Ab-Art Könyvkiadó, 223 old., 1300 Ft Benedek István Gábor: A komlósi tóra magyar és szlovák nyelven Tevan Kiadó, 138+146 old., 2420 Ft Bereményi Géza: Legendárium Holnap Kiadó, 170 old., 1900 Ft Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége Ford.: Körtvélyessy Klára Európa Könyvkiadó, 403 old., 1900 Ft M. Csepecz Szilvia: Egyszerű viselet Ab-Art Könyvkiadó, 135 old., 1300 Ft Münz András: Reményfutam Pro Plus, 144 old., 1590 Ft Zoé Valdés: A Semmi Edenében Ford.: M. Nagy Miklós Európa Könyvkiadó, 162 old., 1700 Ft Ifjúsági irodalom Kulcsár Ferenc: Ördögszekér. Bodrogközi legendák, mondák, regék és hiedelmek a honfoglalástól a huszadik századig Lilium Aurum, 135 old., 2300 Ft Z. Németh István: Tündérvirág Balázsy Géza rajzaival Ab-Art Könyvkiadó, lapszámozás nélkül, 1900 Ft Tanulmányok, esszék Az okkult az orosz és a szovjet kultúrában Szerk.: Bernice Glatzer Rosenthal Európa Könyvkiadó, 465 old., 3600 Ft Ösvények Turgenyev és Dosztojevszkij művészi világához. Szövegelemzés, irodalomelmélet Szerk.: Kroó Katalin ELTE Eötvös Kiadó, 250 old., 2308 Ft Dérczy Péter: Vonzás és választás Csokonai Kiadó, 230 old., 980 Ft Publicisztika Lelkes Péter: Az igazak tovább élnek. Sinkovits meg a többiek Codex Print Kiadó, 128 old., 1190 Ft Művelődéstörténet, néprajz Vajkai Aurél: Néprajz. Tudománytörténet és módszertan Jószöveg Műhely Kiadó, 261 old., 1990 Ft Történelem, politika Csejtei Dezső-Juhász Anikó: Amerika felfedezése és az új globális rend I—II. I.: Az alteritás és a Ius Gentium kérdése Vitoria és Sepúlveda írásaiban. II.: Francisco de Vitoria és Juan Ginés de Sepúlveda írásai. Attraktor, 369+229 old., 6900 Ft Csikány Tamás: Csata Komáromnál 1849. július 2-án, avagy a szabadságharc harcászata Hadimúzeum Alapítvány, 166 old., 2100 Ft Gergely Jenő: Magyarország a századfordulótól az ezredfordulóig. Száz év magyar történelme 1896-2000 Palatínus Könyvkiadó, 177 old., 960 Ft Kalavszky Györgyi: Emigrációban a szabadságért magyar, olasz és német nyelven Hadimúzeum Alapítvány, 167 old., 3200 Ft Puntigán József: 1848 losonci emlékezése) Plectrum, 156 old., 1500 Ft Filozófia G. W. F. Hegel: Előadások a művészet filozófiájáról Ford.: Zoltai Dénes Atlantisz Könyvkiadó, 373 old., 2895 Ft Bernard Mandeville: A méhek meséje. Avagy magánvétkek - közhaszon Ford.: Tótfalusi István Helikon Kiadó, 266 old., 2290 Ft Shaftesbury: Értekezés az erényről és az érdemről Ford.: Anot Judit Helikon Kiadó, 146 old., 1990 Ft Turay Alfréd: Istent kereső filozófusok. Teodicea Szent István Társulat, 202 old., 1900 Ft Francis Wheen: Karl Marx Ford.: Göbölyös Magdolna és Konok Péter Napvilág Kiadó, 364 old., 2900 Ft Vallás Buddha beszédei Vál. és paliból fordította: Vekerdi József Helikon Kiadó, 212 old., 2490 Ft Hetényi Varga Károly: Beszélgetés a Mesterrel. Imák és elmélkedések az ifjúság számára Szent István Társulat, 589 old., 1600 Ft Pszichológia Verena Kast: Búcsú az áldozatszereptől Ford.: Murányi Beatrix Európa Könyvkiadó, 171 old., 1600 Ft Művészetek Lipcsey György: Jelek Ab-Art Könyvkiadó, 79 old., 3000 Ft Réti István: A nagybányai művésztelep Vince Kiadó, 195 old., 5995 Ft Szombathy Bálint: Art Tot(h)al. Tóth Gábor munkásságának megközelítése 1968-2003 Ráció Kiadó, 201 old., 2800 Ft IHD//v/ 2004. MÁRCIUS 12.