Élet és Irodalom, 2004. janár-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
2004-02-13 / 7. szám - B. Gy.: A híres csoda • glossza | páratlan oldal (13. oldal) - -ung-: Az is valami • glossza | páratlan oldal (13. oldal) - -ich-: Konklúzió • glossza | páratlan oldal (13. oldal) - -óá-: Heuréka! • glossza | páratlan oldal (13. oldal) - Zsigmond Anna: Móka, kacagás • glossza | páratlan oldal (13. oldal) - Dévai Gábor: Objektív média • glossza | páratlan oldal (13. oldal) - Illés Mihály: „Szárnyat igéz a malacra” • glossza | páratlan oldal (13. oldal) - -ila-: Akinek fülei vagynak • glossza | páratlan oldal (13. oldal) - Podmaniczky Szilárd: Szép magyar szótár • glossza | páratlan oldal (13. oldal) - Szikszai Károly: Brigádnapló • kép | illusztráció | grafika | rajz (13. oldal)
páratlan oldal A HÍRES CSODA Tudósok szerint található tudományos magyarázat arra, miért vált szét az Egyiptomból menekülő zsidók előtt a Vörös-tenger. A közelmúltban több lapban és weboldalon is olvasható volt a szenzációs felfedezés, miszerint az eddig csodának vélt eseményt egyszerű természeti jelenségek - időjárás, vízállás, szárazság, erős szél - különös együttállása okozhatta. Ideidézném ez alkalomból Martin Buber egyik régi haszid történetét: „Egy tudós természetbúvár messze földről érkezett a Baal Semhez, és így szólt hozzá: Kutatásaim alapján megállapítottam, hogy abban az órában, amikor Izrael gyermekei átkeltek a Nádas-tengeren, annak a természet rendje szerint szét kellett válnia. Hol van itt akkor a híres csoda? A Baal Sem így válaszolt neki: - Nem tudod, hogy Isten teremtette a természetet? Mégpedig úgy, hogy abban az órában, amikor Izrael gyermekei átkeltek a Nádas-tengeren, annak szét kellett válnia. Ez az a nagy és híres csoda.” Nincs új a nap alatt. B. Gy. ominózus mondatot: ....olyan országban, ahol rend, biztonság és kiszámíthatóság van, az emberek megértéssel és együttérzéssel viszonyulnak egymáshoz, ott ilyesmi nem történhet meg.” Köszönet a fasisztázó sms-írónak és az azt beolvasó Tilos-műsorvezetőnek, most legalább tudjuk, hogy mikor nem beszélhetünk egymás iránti együttérzésről, megértésről, és hogy mikor nincs rend, biztonság és kiszámíthatóság egy országban. Vágyakozva emlékezünk vissza Orbán Viktor miniszterelnökségének időszakára, mikor is egymás iránti tiszteletből, megértésből és együttérzésből nyilvánította Orbán Viktor minisztere, egykori pártelnöke és kollégiumi jó barátja embertársait szellemi homelessnek, prostituáltnak, tetőnek, aljasnak, strigának, honkupecnek, kígyónak, mosléknak, féregnek, nyűnek, gonosznak, mocsadéknak, terroristának, hazaárulónak és bolsevik kutyának, és javasolt egyeseknek kötelet és a pince vastag gerendáját. Biztonság is volt meg rend is, hiszen Orbán miniszterelnök főtanácsadója csak a rend és a biztonság tudatába mondhatott olyat embertársára, hogy „egy tisztességes helyen az ember ilyenkor lecsatolja a fegyverét, és lelövi, mint egy kutyát”, hogy már ne is említsük az egykori miniszterelnök kedvenc rádióműsorában és folyóiratában elhangzott és megjelent egyéb idézeteket, melyek mind-mind az egymás iránti tisztelet, megértés és együttérzés, valamint a rend és biztonság aranykorát hozzák emlékezetünkbe. -idh- AZ IS VALAMI Jóllehet, az amerikaiak és szövetségeseik nem találták meg Irakban Szaddám tömegpusztító fegyvereit, legalább sikerült megsemmisítő csapást mérniök a Bagdad-Abony-tengelyre.ung- KONKLÚZIÓ Már-már közszolgálati magasságokba emelte Orbán Viktor az őt lefasiztázó sms-t, mikor is a Naptévében így kommentálta a Tilos Rádió élő adásában beolvasott 2004. FEBRUÁR 13. HEURÉKA! Mindig kíváncsi voltam, vajon a Magyar helyesírási szótár (Akadémiai Kiadó, Bp., 1999) tartalmaz-e helyesírási hibát. Munkám során sűrűn forgatom, ám eddig még egyet sem találtam. Ma viszont az 510. oldalon szembetűnt: televíziós közvetítés. Heuréka! Mentségükre legyen mondva: a közvetítés címszónál (309. oldal) helyesen szerepel a kifejezés. -au- ΜΟΚΑ, KACAGÁS Sok mindent elnéz az ember kedvenc műsorának. De van határ. A Tilos Rádióval történtek után a közvélemény bemutatta, hogy folyamatosan mennyire kihasználja a több mint kényes helyzeteket. Ám azt nem fogja, ami a Heti hetes január 31 -i adásában elhangzott. A zsidózás, úgy tűnik, szalonképes a műsorban. Igen egyszerű dologról van szó: ne zsidózzanak! Ne zsidózzanak semmilyen formában, se nyíltan, se burkoltan. Nem lehet szavakat találni Farkasházy Tivadar tematizálására: egy ismerőse szerepet kapott Kertész Imre Sorstalanság című könyvéből készült filmben és ezért 20 kilót kellett fogynia. Erre Bajor Imre spontán reagált („24 kg-ból lefogy húszat, még marad?”), és a zavarban lévő Gálvölgyi János mondata zárta le a témát („Weisz bácsi fogyókúrája?”) - a döbbenet feloldása nem sikerült. A többi szereplő és a közönség csendben volt. Kertész Imre Nobel-díjas regénye nem fogyókúra sztárkönyv. Tudatosan kerülöm az érzelmi minősítést, pedig lenne mit mondanom. Morális megítélés alapján ugyanis ezt az adást büntetni kellene, de ez nevetséges, hiszen az antiszemitizmus az amúgy is sok zsidóviccben - megengedhetetlenül -jelen van a Heti hetes adásaiban. Megjegyzem, a zsidózás tilos Németországban, de itthon a Soá eddig még nem szerepelt viccként. Ami elhangzott, mélyen megrázó volt. Semmi nem mentheti fel a szereplőket, és a szerkesztőket sem. Mindannyian felelősek vagyunk, hogy tudatosítsuk, a holokauszt a magyar történelem része. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy a holokauszt a helyére kerüljön a magyar történelemben azért, hogy ilyen megjegyzések ne hangozzanak el sehol. Ez az eset is jól példázza, hogy mennyire hiányzik a társadalomból a felelősségérzet, hogy akik még élnek, emlékeztessenek azokra, akiknek emléke csak füstben maradt fent. A Heti hetes szereplőit nem lehet felmenteni. Igaz, nem bünteti őket senki. Tehát amit nem büntetnek, azt lehet. Zsigmond Anna SZIKSZAI KÁROLY: BRIGÁDNAPLÓ Védett korban OBJEKTÍV MÉDIA A Tilos Rádióban két műsorvezető közül az egyik egy olyan alpári smst olvasott be, amit nem lett volna szabad, nem illett volna beolvasni. Mi volt az sms-ben? „Orbán Viktor egy köpönyegforgató, fasiszta patkány, ne dőljünk be neki! Pusztuljanak az egyházak! Éljen Barangó!” (a polgári körök honlapjáról). Hogyan reagált erre a Tilos két műsorvezetője? „...hát mi evvel nem értünk egyet... hát egyáltalán nem, egyáltalán nem értünk egyet... pláne köpönyegforgató fasiszta patkánnyal... hát azzal egyébként tényleg nem, avval egyáltalán nem értünk egyet, se avval, hogy pusztuljanak az egyházak...” (a Magyar Nemzet honlapján közzétett hanganyagból). Hogyan lehet ezt tálalni? „...Csabai Gábor szerint a két műsorvezető még az adásban elhatárolódott, bár a rádió honlapján található hangfelvételen hallható, hogy az egyik rádiós gúnyosan Orbán Viktorra célozva azt mondja: Hát mi evvel nem értünk egyet..., pláne »a köpönyegforgató fasiszta patkánnyal«” (a Magyar Nemzet honlapjáról). Hogyan tudósít a sajnálatos eseményről a közszolgálati rádió? „A rádióban beolvastak egy Orbán Viktort és a keresztény egyházakat súlyosan sértő sms-t, amelytől a műsorvezető elhatárolódott” (forrás: a Magyar Rádió honlapja). A kiemelések tőlem valók. Befejezésül: „Ellenben a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól való” (Máté 5,37). Dévai Gábor „SZÁRNYAT IGÉZ A MALACRA” A sajtó azon jeles képviselői, akiknek világszerte az a feladatuk, hogy kéthárom halálesetből legalább félévente globális és megállíthatatlan járványt jövendöljenek, most új kihívás előtt állnak. A pánikkeltésre ezúttal az eddig hozzávetőleg tucatnyi áldozatot követelő úgynevezett „madárinfluenza” adott alkalmat. A kór terjedéséről eddig szinte semmit sem tudunk, és az sem bizonyított, hogy terjed-e emberről emberre. Mindenesetre a legfrissebb hírek szerint, mintha már sertések között is megje A 13 Te gyümölcslé, keveredne. )a vodka, milyen jól wjjjjr ír_ta Sántha Attila: Kemál és Ámál Ulpius-ház Kiadó, 200 szado-mánia 4 www.kemalesamal.hu lent volna a - kvázi az emberiség egészét közvetlenül fenyegető - betegség. A kihívás tehát ebben áll: ki kéne találni valami új nevet neki... Illés Mihály AKINEK FÜLEI VAGYNAK A független közrádió mindentől független vezetői szerint az uszító szöveget tartalmazó nagykőrösi hangkazetta érthetetlen. Érthető. -ila- SZÉP MAGYAR SZÓTÁR vadidegen: Egyszer csak egy vadidegen férfi tűnt föl a városban. Nemhogy öltözködése, de arca is kirítt a többi közül. Ez az arc ápolt, a tekintet értelmes, hangja és beszéde könnyed és barátságos volt. Mindenki ellenszenvesnek találta. zakó: A zakón elöl egyetlen gomb állt, egyrészt a hosszadalmas gombolás elkerülésére, másrészt egy egész gombsor erősebben kirajzolná a nem is olyan kis pocakot. Viszont így az egy gombra a terhelés többszöröse jutott, de szerencsére nem akkora, hogy a zakóban egyszerre több ember is elférjen. zselé: A fiú negyedik randijára készült, de még mindig nem volt biztos benne, hogy hatással van a csajra. Fogta a zselét, bezselézte a haját, hátha az kihozza az érzelmeket. Jó jel, gondolta a fiú, mikor átvonult a nappalin, anyja a szeme elé kapta a kezét. ács: Az ács már húsz éve dolgozott a szakmában, de nem tudott úgy munkába állni, hogy el ne énekelje legalább magában a „Dolgoznak az ácsok, hullnak a forgácsok” kezdetű dalt. Miután először tört el alatta a léc, gyakran hozzáénekelte: „potyognak az ácsok”. cella: Egy rendőr annyira féltette a kerékpárját, hogy a bűnözők helyett azt tartotta elzárva a cellában. Minél kifinomultabb a rendőri idegrendszer, annál sötétebb a bűnözés. És fordítva, állította a rendőr tettének bizonyítására, hagzik: Tavasz volt, a férfi nyitott ablaknál aludt, de minduntalan fölébresztette valami hátborzoló gyereksírás. Amikor kiszökött szeméből az álom, rájött, nem gyereksírás ez, a macskák vonyítanak így, mikor bagzanak. Mindenesetre rettenetes, gondolta, micsoda hangok övezik a biológiai reprodukció bizonyos szakaszait!? csalinkázik: A kézikocsi kerekei úgy csalinkáztak, hogy volt pillanat, mikor nem lehetett eldönteni, merre tart majd a következőben. Az idős férfi imádta tologatni az utcán, ahogy kezében a markolat kicsiket billenve és rándulva élőlényre emlékeztette a kiszámíthatatlanságával. Podmaniczky Szilárd ÉLET ÉS ÍR IRODALOM 1