Élet és Irodalom, 2005. július-december (49. évfolyam, 26-52. szám)
2005-08-12 / 32. szám - Beck András: Huszadik századi memoár • könyvkritika | Követési távolság • Kolnai Aurél: Politikai emléiratok (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005.) (22. oldal)
KÖVETÉSI TÁVOLSÁG - Beck András Huszadik századi memoár ■ Kolnai Aurél: Politikai emlékiratok. Fordította Balázs Zoltán és Palotai Borbála. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005. 570 oldal, 3800 Ft Kolnai Aurél most megjelent szellemi önéletrajzának ríme megtévesztheti mindazokat, akik szerzőjéről korábban nem hallottak: egy politikus, mindenestre a politikai döntések gyakorlatát belülről ismerő ember emlékiratának vélhetik. Csakhogy Kolnai ebben az értelemben nem volt aktív politikus, miközben életét mégiscsak meghatározta a politika, úgy is, mint gondolkodásának egyik legfontosabb tárgya. A kötet egyébként, mely csak szerzője halála után negyedszázaddal, 1999-ben jelent meg Angliában, eredetileg a Huszadik századi emlékiratok címet viselte, nagyvonalú tárgyilagossággal idézve meg a század felfokozott várakozásait, és jórészt beváltatlanul maradt, politikai kataklizmáiban megcsúfolt reményeit, mégis személyre szabottan, hiszen Kolnai, egyidős ezzel a századdal. 1900-ban született Budapesten jómódú asszimilált zsidó polgárcsaládban. Gimnazistaként (a legendás Fasori Gimnáziumba járt ő is, mint Wigner Jenő vagy Neumann János) bekapcsolódik a baloldali radikális Galilei Körbe, 18 évesen pedig a Jászi Oszkár-féle Huszadik Században publikál, melynek napjai már meg vannak számlálva. A Tanácsköztársaság idején betiltott lap utolsó számában az állandó és a változékony (politikai) álláspont lélektanáról értekezik. Ezt szinte jelképesnek is tekinthetjük, hiszen Kolnai egész élete, gondolkodásának és szellemi tájékozódásának útja, a maga kanyarulataival együtt mintha ezt az állásfoglalást bontaná ki, az állandóság és a változás indázó egyensúlyának megtartásáról, szerves fejlődéséről tanúskodna. Az állandóság eleme annál is figyelemre méltóbb, mert emlékirataiban Kolnai már 14 évesen szinte készen áll előttünk, legalábbis sok tekintetben kialakította azt a szellemi álláspontját, mely gondolkodását a későbbi években is meghatározta. Az első világháború kitörésekor környezetének egészével szemben az ellenséges antanthatalmak képviselte értékek mellett kötelezte el magát, míg Németországot a rossz és önkényes hatalom, az erkölcsi korlátokat és a hagyományos európai rendet leromboló erő megtestesítőjének látta. A választás végső soron a civilizáció és a barbárság közötti választásként jelentkezett számára, s ha a dilemmát nem is pontosan így fogalmazta meg akkoriban, döntése gondolkodásának integritását, a dolgok tárgyilagos szemléletének szokatlan képességét jelzi. (Alighanem visszaemlékezéseinek politikai kerete magyarázza, hogy míg a világháborúval kapcsolatos állásfoglalásának körülményeiről hosszan ír, itt egyetlen szóval sem tesz említést arról a másik nagy horderejű, de tisztán személyes érdekű korai döntéséről, mellyel eredeti családi nevét (Stein) elhagyta, és - A Pál utcai fiúk Kolnayja után, aki hagyta kiszáradni az egyleti gittet - felvette a Kolnai nevet.) Az objektivitásra való hajlamának köszönhetően, mely arra késztette, hogy minduntalan kiigazítsa és pontosítsa adott vagy választott szellemi közösségének kereteit, némiképp kívül is marad rajtuk. A kettősség, a belső megosztottság tapasztalata - mely rálátást biztosít önmagunkra, viszonyulást teremt saját ösztöneinkhez és konformista késztetéseinkhez - végigkíséri életét, és alighanem szerepet játszik viszonylagos ismeretlenségében is, abban, hogy mindig valahogy kilógott a sorból, vagyis egyik szellemi, politikai vagy filozófiai irányzat sem tekinthette minden további nélkül magához tartozónak. Még 1942 szeptemberében, a konzervativizmus melletti végleges elköteleződésének idején is így fogalmaz egy Jászinak írt levélben: „Baloldali vagy jobboldali, vagy a kettő között vagyok-e, nem tudnám megmondani, mert e kérdésekről túl sokat gondolkoztam.” Magyarországot a Tanácsköztársaság utolsó heteiben hagyja el, megtapasztalva az önmaga szuverén akaratát bálványozó ember kísérletét arra, hogy fölébe kerekedjen a világnak, és ezzel megszüntesse sokféleségre épülő rendjét. Ettől kezdve a totalitárius eszmerendszerek és törekvések változatainak elemzése és kritikája lesz az az állandó, melynek finom elmozdulásai, konzervatív szempontjainak kiteljesedése és történetileg árnyalt motívumai adják a Politikai emlékiratokban feltáruló életút sajátos rajzolatát. A politikai tapasztalatok és a gondolkodás szoros egymásba fonódása adja visszaemlékezéseinek fonalát, ahogy általában véve is ez határozza meg gondolkodásának jellegét, szembeállítva a spekulatív filozófiával. Vagyis a filozófiai gondolatmeneteknek nem az emberi értelem vagy képzelet önhitt szüleményeire kell hagyatkozniuk, hanem pontról pont az ember szellemi élményei mentén kell felépülniük. A Bécsben megtelepedő Kolnai számára a húszas évek eleje a szellemi útkeresés legmozgalmasabb időszaka. 1920-ban a Pszichoanalitikai Társaság felolvasóülésén találjuk, amint a liberális szocializmus és a kommunizmus pszichoanalitikai értelmezését adja elő, s még ugyanebben az évben könyve jelenik meg Pszichoanalízis és szociológia címmel. A pszichoanalízishez is politikai és etikai érdeklődés vezeti, a tudattalan ösztönök civilizálásának, racionális mederbe terelésének lehetősége, majd ugyanaz távolítja el tőle, mint a két említett politikai mozgalomtól, az absztrakt értelem rendszermániája, a gondolkodás szubjektivitásának kiteljesedése, a tárgy szuverenitásának, a megismerésnek, mint befogadásnak a tagadása, a józan ész megvetése. Ezek a vonzalmai a fenomenológiai vizsgálódás módszerében (1922-26 között a bécsi egyetemen hallgat filozófiát), valamint a katolicizmus és az intézményes vallás nyújtotta keretek elfogadásában találnak nyugvópontra. Megtéréséhez Chesterton adta a döntő impulzusokat. Chesterton - akinek kedélyes csevegésbe és paradoxonokba burkolt gondolatai csillámló szövetében ráismer az életbe ágyazott neoobjektivista idiómára - ekkoriban arra is példaként szolgál számára, hogyan lehet az ember katolikus anélkül, hogy konzervatív lenne. Baloldaliságából ugyanis csak fokozatosan „gyógyul ki”. 1930 és 1934 között még az osztrák szociáldemokrata pártba is belép, melyet a demokratikus rend támaszának ítél a fenyegető fasizmussal szemben, 1934 és 1942 között pedig merev antibolsevista álláspontjából enged, a nácizmus elleni harcot szem előtt tartva. 1938-ban jelenik meg Londonban a nemzetiszocialista eszmerendszerről írt vaskos monográfiája a Háború a Nyugat ellen. Ekkorra elhagyja Bécset, Angliában és Franciaországban él, majd 1940-ben Amerikába utazik. A progresszív demokráciáról nyert amerikai tapasztalatai, az egyenlőség és az uniformitás trendjeiben érzékelt totalitarizmus érlelik meg végső állásfoglalását a konzervatív alkotmányosság és szabadságfogalom mellett: ennek kiindulópontja nem az emberi szabadság és egyenlőség elve, hanem egy változtathatatlan értelmi és erkölcsi rend, melynek a társadalom tagjai alávetik magukat. Az Ember megistenülése és totális szolgaságba vettetése című tanulmánya, melyet a kommunizmusról, a totalitarizmus klasszikus és felülmúlhatatlan típusáról írt spanyolul, 1952-ben jelent meg. Ezzel az évvel zárulnak visszaemlékezései is - igaz, a magyar kiadás kiegészül az 1956-os forradalmat elemző tanulmányával -, de Kolnai bonyolult szövetű, ám világos szerkezetű, irodalmi erényeket is megcsillantó könyve számunkra inkább a kezdetet, a vele való megismerkedés kezdetét jelenti. Filozófiai írásaiból néhány éve megjelent ugyan már egy kötet, mely zömében kései tanulmányaiból válogatott, de nagyszabású és sokrétű életművének szinte egésze még lefordításra, kiadásra vár. A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Báliké Nándor. Költészet Júlia szép leány Székely balladák Kriza János gyűjteményéből Vál.: Kriza Ildikó Helikon Kiadó, 103 old., 3490 Ft Jánk Károly—Toshio Yoshizumi: Vadnyom Koinónia Kiadó, 103 old., 1600 Ft Sólymos Tamás Géza: Szerpentin magánkiadás, 117 old., 980 Ft Törő István: A győzelem íze Biró Family Kiadó, 205 old., 1292 Ft Elbeszélő próza Karen Blixen: Volt egy farmom Afrikában Ford.: Gy. Horváth László Európa Könyvkiadó, 383 old., 2300 Ft Gittai István: Bohémvirág magánkiadás, 173 old., 1580 Ft Günter Grass: A Hal Ford.: Bor Ambrus. A versbetéteket ford.: Kalász Márton Európa Könyvkiadó, 747 old., 2900 Ft Jámborné Balog Tünde: Árapály a Vizes utcában Széphalom Könyvműhely, 174 old., 1900 Ft Marian Keyes: Görögdinnye 1-2. Ford.: Sóvágó Katalin Ulpius-ház Könyvkiadó, 253 és 254 old., 3480 Ft Nedzsma: Badra szerelme Egy arab asszony erotikus naplója Ford.: Frankovits Judit és Székely Miklós Trivium Kiadó, 194 old., 2390 Ft Szirtes András: Vándorszem Jonathan Miller Kft., 485 old., 2340 Ft Turczi István: A többi csak kaland volt Ister Kiadó, 469 old., 2800 Ft Varga József: Tudatformáló idők Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület, 205 old., 1200 Ft Virginia Woolf: Jacob szobája Ford.: Gy. Horváth László Európa Könyvkiadó, 211 old., 2200 Ft Antológia Kincses Erdély Erdélyi magyar írók novellái Vál. és szerk.: Hunyadi Csaba Zsolt Lázi Kiadó, 206 old., 2000 Ft Letidó-beszéd Versek és prózai írások Szerk.: Bodrogi Huszár Katalin Accordia Kiadó, 106 old., 1500 Ft Rejtjelenések. Versek és prózai írások Szerk.: Bodrogi Huszár Katalin Accordia Kiadó, 75 old., 1300 Ft Szavak délkörei Versek és prózai írások Szerk.: Bodrogi Huszár Katalin Accordia Kiadó, 94 old., 1400 Ft Életrajz, napló Gaby Naher: A sárkánnyal harcoló Őszentsége a 17. Karmapa Láma Ford.: Tótisz András Trivium Kiadó, 270 old., 2490 Ft Tímár Gábor: Hősök vagy bűnösök Helikon Kiadó, 238 old., 2290 Ft Ifjúsági irodalom Langer Mose: Élijáhu kincse Makkabi Kiadó, 116 old., 1200 Ft Marék Veronika: Boribon, a játékmackó Móra Könyvkiadó, 1290 Ft Schein Gábor: Isten nevetett Koinónia Kiadó, 35 old., 1450 Ft Irodalomtudomány Angyalosi Gergely et al.: Pomogáts-változatok Littera Nova Kiadó-MTA Irodalomtudományi Intézet, 179 old., 1990 Ft Szigeti Csaba: Magyar versszak Balassi Kiadó, 408 old., 2500 Ft Yoo Jin-Il-Yi Jin-Min: Aprily Lajos költészete A halál motívumai Littera Nova Kiadó, 105 old., 1490 Ft Tanulmányok, esszék Hagymás István: Magfejtés 12 esszé Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület, 203 old., 1200 Ft Történelem, politika Bölöny József-Hubai László: Magyarország kormányai 1848-2004 Akadémiai Kiadó, 549 old., 3600 Ft Kopátsy Sándor: Kállai kettős Magyarország 1945-1990 C.E.T. Belvárosi Könyvkiadó, 213 old., 1490 Ft Szociológia, közgazdaságtan, jog Domokos Pál Péter: Moldvai útjaim Magyar-román kétnyelvű, román nyelvre fordította: Bartha György Hargita Kiadóhivatal, 339 old., 1680 Ft Székely András Bertalan: Határhártyák Interetnikus folyamatábrák és pillanatképek a Kárpát-medencéből Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület, 306 old., 2000 Ft Filozófia, aforizma Kolnai Aurél: Politikai emlékiratok Ford.: Balázs Zoltán és Palotai Borbála Európa Könyvkiadó, 570 old., 3800 Ft Maurice Merleau-Ponty: A filozófia dicsérete Ford.: Sajó Sándor Európa Könyvkiadó, 380 old., 1800 Ft Sarnyai Tibor: Valódi műhely A Szegedi Lukács Kör története (1979-2004) Áron Kiadó, 227 old., 2200 Ft Vallás Rosenberg Leopold: A zsidó vallás törvényei. A Sulchan Aruch dióhéjban Makkabi Kiadó, 124 old., 1800 Ft Szent Jeromos (Sophonius Eusebius Hieronymus): Levelek 1-2. Ford.: Adamik Tamás, Puskely Mária és Takács László Szenzor Kiadó, 498 és 579 old., 5990 Ft Pszichológia, pedagógia Lányi Gusztáv: Politikai pszichológia - Politikai magatartásvizsgálatok A politikai pszichológia szemléleti sajátosságairól (Vitakötet) Jószöveg Műhely, 295 old., 2590 Ft Művészetek Zuzana Vitálová-Dusan Slugen: Zene és bor Ford.: Kövesdi Gergely Méry Ratio Kiadó, 114 old., 2350 Ft Életmód, gasztronómia, útleírás Horváth-Takács Róbert: Osztrák Alpok Nem csak hegymászóknak Gulliver Könyvkiadó, 141 old., 3490 Ft Sebestyén Árpád: Biliárdkönyv Pool, snooker, karambol Sirály Kiadó, 191 old., 2980 Ft Egy televízió, amely humánus, hiteles, független, amelyen egyre több népszerű tudományos műsort dokumentumfilmet, kulturális műsort és meghitt beszélgetést láthat. A FŐNIX TV IRODALMI-KÖZÉLETI MŰSORA MINDEN PÉNTEKEN 19-30-kor ÉS SZOMBATON 16.00-kor a képernyőn. ....ÉS.... arcok E heti vendég Váradi Júlia, beszélgetőtárs: Wiegmann Alfréd FILMSZEM augusztus 14., vasárnap, 19 óra Rendszerváltó Izsák c. dokumentumfilm (55 perc), majd Somogyvári Rudolf beszélget Martinidesz Lászlóval. FŐNIX TV - UHF 31. AZ IGÉNYES EMBEREK TELEVÍZIÓJA 22 ÉLET ÉS# IRODALOM jbuSh Nap-kelte fölény hétfő: kedd: Orosz József Bánó András szerda: Aczél Endre csütörtök: Betlen János péntek: Pallagi Ferenc szombat: vasárnap: producer: Verebes István Lakat T. Károly Gyárfás Tamás Egészen kimagasló, 45,7% volt a vasárnapi, Lakat T. Károly vezette Napkelte közönségaránya, de ettől alig marad el a szombat, amikor Verebes István műsorvezetésével az MTV 43,7%-ot ért el. Pusztán érzékeltetésül: három vetélytársa, az RTL Klub, a tv2 és a Duna TV műsora a Nap-kelte jelentkezése időszakában együttesen 31,8%-os eredményt tud a hétvégén felmutatni. Hétköznap ugyancsak mindannyiszor messze a Nap-kelte bizonyult a legnépszerűbbnek. Közönségarányok 2005. 31. hét (augusztus 1-től augusztus 7-ig), országosan ■■■ Vili. 1. Vili. 2. Vili. 3. Vili. 4. Vili. 5. Vili. 6. Vili. 7. Országos átlag Országos átag hétvégén hétköznap TIO MTV Nap-kelte 41,0 36,4 37,6 31,4 36,1 43,7 45,7 36,3 44,7 10 031 RTL Klub 20,1 19,9 14,5 19,8 18,4 14,5 15,6 18,6 15,1 tv2 18,5 16,6 17,5 18,6 20,8 14,4 12,6 18,5 13,5 3CD- Duna TV 1,3 1,8 3,2 1,9 2,5 1,3 5,1 2,1 3,2 A Nap-kelte honlapcíme: napkelte.wisdom.hu 2005. AUGUSZTUS 12.