Élet és Irodalom, 2005. július-december (49. évfolyam, 26-52. szám)

2005-08-12 / 32. szám - Beck András: Huszadik századi memoár • könyvkritika | Követési távolság • Kolnai Aurél: Politikai emléiratok (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005.) (22. oldal)

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG - Beck András Huszadik századi memoár ■ Kolnai Aurél: Politikai emlékira­tok. Fordította Balázs Zoltán és Pa­lotai Borbála. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005. 570 oldal, 3800 Ft Kolnai Aurél most megjelent szelle­mi önéletrajzának ríme megtéveszt­heti mindazokat, akik szerzőjéről ko­rábban nem hallottak: egy politikus, mindenestre a politikai döntések gyakorlatát belülről ismerő ember emlékiratának vélhetik. Csakhogy Kolnai ebben az értelemben nem volt aktív politikus, miközben életét mégiscsak meghatározta a politika, úgy is, mint gondolkodásának egyik legfontosabb tárgya. A kötet egyébként, mely csak szer­zője halála után negyedszázaddal, 1999-ben jelent meg Angliában, ere­detileg a Huszadik századi emlékiratok címet viselte, nagyvonalú tárgyilagos­sággal idézve meg a század felfoko­zott várakozásait, és jórészt beváltatla­nul maradt, politikai kataklizmáiban megcsúfolt reményeit, mégis sze­mélyre szabottan, hiszen Kolnai, egy­idős ezzel a századdal. 1900-ban szü­letett Budapesten jómódú asszimilált zsidó polgárcsaládban. Gimnazista­ként (a legendás Fasori Gimnázium­ba járt ő is, mint Wigner Jenő vagy Neumann János) bekapcsolódik a baloldali radikális Galilei Körbe, 18 évesen pedig a Jászi Oszkár-féle Hu­szadik Században publikál, melynek napjai már meg vannak számlálva. A Tanácsköztársaság idején betiltott lap utolsó számában az állandó és a válto­zékony (politikai) álláspont lélektaná­ról értekezik. Ezt szinte jelképesnek is tekinthetjük, hiszen Kolnai egész éle­te, gondolkodásának és szellemi tá­jékozódásának útja, a maga kanyaru­lataival együtt mintha ezt az állásfoglalást bontaná ki, az állandó­ság és a változás indázó egyensúlyá­nak megtartásáról, szerves fejlődésé­ről tanúskodna. Az állandóság eleme annál is figye­lemre méltóbb, mert emlékirataiban Kolnai már 14 évesen szinte készen áll előttünk, legalábbis sok tekintet­ben kialakította azt a szellemi állás­pontját, mely gondolkodását a ké­sőbbi években is meghatározta. Az első világháború kitörésekor környe­zetének egészével szemben az ellen­séges antanthatalmak képviselte ér­tékek mellett kötelezte el magát, míg Németországot a rossz és önkényes hatalom, az erkölcsi korlátokat és a hagyományos európai rendet lerom­boló erő megtestesítőjének látta. A választás végső soron a civilizáció és a barbárság közötti választásként je­lentkezett számára, s ha a dilemmát nem is pontosan így fogalmazta meg akkoriban, döntése gondolkodásá­nak integritását, a dolgok tárgyilagos szemléletének szokatlan képességét jelzi. (Alighanem visszaemlékezései­nek politikai kerete magyarázza, hogy míg a világháborúval kapcsola­tos állásfoglalásának körülményeiről hosszan ír, itt egyetlen szóval sem tesz említést arról a másik nagy horderejű, de tisztán személyes érde­kű korai döntéséről, mellyel eredeti családi nevét (Stein) elhagyta, és - A Pál utcai fiúk Kolnayja után, aki hagyta kiszáradni az egyleti gittet - felvette a Kolnai nevet.) Az objektivitásra való hajlamának köszönhetően, mely arra késztette, hogy minduntalan kiigazítsa és pon­tosítsa adott vagy választott szellemi közösségének kereteit, némiképp kí­vül is marad rajtuk. A kettősség, a belső megosztottság tapasztalata - mely rálátást biztosít önmagunkra, vi­szonyulást teremt saját ösztöneinkhez és konformista késztetéseinkhez - vé­gigkíséri életét, és alighanem szerepet játszik viszonylagos ismeretlenségé­ben is, abban, hogy mindig valahogy kilógott a sorból, vagyis egyik szelle­mi, politikai vagy filozófiai irányzat sem tekinthette minden további nél­kül magához tartozónak. Még 1942 szeptemberében, a konzervativizmus melletti végleges elköteleződésének idején is így fogalmaz egy Jászinak írt levélben: „Baloldali vagy jobboldali, vagy a kettő között vagyok-e, nem tudnám megmondani, mert e kérdé­sekről túl sokat gondolkoztam.” Magyarországot a Tanácsköztársa­ság utolsó heteiben hagyja el, megta­pasztalva az önmaga szuverén akara­tát bálványozó ember kísérletét arra, hogy fölébe kerekedjen a világnak, és ezzel megszüntesse sokféleségre épü­lő rendjét. Ettől kezdve a totalitárius eszmerendszerek és törekvések válto­zatainak elemzése és kritikája lesz az az állandó, melynek finom elmozdu­lásai, konzervatív szempontjainak ki­­teljesedése és történetileg árnyalt mo­tívumai adják a Politikai emlékiratok­ban feltáruló életút sajátos rajzolatát. A politikai tapasztalatok és a gondol­kodás szoros egymásba fonódása adja visszaemlékezéseinek fonalát, ahogy általában véve is ez határozza meg gondolkodásának jellegét, szembeál­lítva a spekulatív filozófiával. Vagyis a filozófiai gondolatmeneteknek nem az emberi értelem vagy képzelet ön­hitt szüleményeire kell hagyatkozni­uk, hanem pontról pont az ember szellemi élményei mentén kell fel­épülniük. A Bécsben megtelepedő Kolnai számára a húszas évek eleje a szelle­mi útkeresés legmozgalmasabb idő­szaka. 1920-ban a Pszichoanalitikai Társaság felolvasóülésén találjuk, amint a liberális szocializmus és a kommunizmus pszichoanalitikai ér­telmezését adja elő, s még ugyaneb­ben az évben könyve jelenik meg Pszichoanalízis és szociológia címmel. A pszichoanalízishez is politikai és eti­kai érdeklődés vezeti, a tudattalan ösztönök civilizálásának, racionális mederbe terelésének lehetősége, majd ugyanaz távolítja el tőle, mint a két említett politikai mozgalomtól, az absztrakt értelem rendszermániája, a gondolkodás szubjektivitásának kitel­jesedése, a tárgy szuverenitásának, a megismerésnek, mint befogadásnak a tagadása, a józan ész megvetése. Ezek a vonzalmai a fenomenológiai vizsgálódás módszerében (1922-26 között a bécsi egyetemen hallgat filo­zófiát), valamint a katolicizmus és az intézményes vallás nyújtotta keretek elfogadásában találnak nyugvópont­ra. Megtéréséhez Chesterton adta a döntő impulzusokat. Chesterton - akinek kedélyes csevegésbe és para­doxonokba burkolt gondolatai csil­lámló szövetében ráismer az életbe ágyazott neoobjektivista idiómára - ekkoriban arra is példaként szolgál számára, hogyan lehet az ember ka­tolikus anélkül, hogy konzervatív lenne. Baloldaliságából ugyanis csak fokozatosan „gyógyul ki”. 1930 és 1934 között még az osztrák szociál­demokrata pártba is belép, melyet a demokratikus rend támaszának ítél a fenyegető fasizmussal szemben, 1934 és 1942 között pedig merev antibol­­sevista álláspontjából enged, a náciz­mus elleni harcot szem előtt tartva. 1938-ban jelenik meg Londonban a nemzetiszocialista eszmerendszerről írt vaskos monográfiája a Háború a Nyugat ellen. Ekkorra elhagyja Bé­cset, Angliában és Franciaországban él, majd 1940-ben Amerikába utazik. A progresszív demokráciáról nyert amerikai tapasztalatai, az egyenlőség és az uniformitás trendjeiben érzé­kelt totalitarizmus érlelik meg végső állásfoglalását a konzervatív alkotmá­nyosság és szabadságfogalom mellett: ennek kiindulópontja nem az emberi szabadság és egyenlőség elve, hanem egy változtathatatlan értelmi és er­kölcsi rend, melynek a társadalom tagjai alávetik magukat. Az Ember megistenülése és totális szol­gaságba vettetése című tanulmánya, melyet a kommunizmusról, a totali­tarizmus klasszikus és felülmúlhatat­lan típusáról írt spanyolul, 1952-ben jelent meg. Ezzel az évvel zárulnak visszaemlékezései is - igaz, a magyar kiadás kiegészül az 1956-os forradal­mat elemző tanulmányával -, de Kolnai bonyolult szövetű, ám világos szerkezetű, irodalmi erényeket is megcsillantó könyve számunkra in­kább a kezdetet, a vele való megis­merkedés kezdetét jelenti. Filozófiai írásaiból néhány éve megjelent ugyan már egy kötet, mely zömében kései tanulmányaiból válogatott, de nagyszabású és sokrétű életművének szinte egésze még lefordításra, ki­adásra vár. A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Buda­pest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Báliké Nándor. Költészet Júlia szép leány Székely balladák Kriza János gyűjtemé­nyéből Vál.: Kriza Ildikó Helikon Kiadó, 103 old., 3490 Ft Jánk Károly—Toshio Yoshizumi: Vad­nyom Koinónia Kiadó, 103 old., 1600 Ft Sólymos Tamás Géza: Szerpentin magánkiadás, 117 old., 980 Ft Törő István: A győzelem íze Biró Family Kiadó, 205 old., 1292 Ft Elbeszélő próza Karen Blixen: Volt egy farmom Afrikában Ford.: Gy. Horváth László Európa Könyvkiadó, 383 old., 2300 Ft Gittai István: Bohémvirág magánkiadás, 173 old., 1580 Ft Günter Grass: A Hal Ford.: Bor Ambrus. A versbetéteket ford.: Kalász Márton Európa Könyvkiadó, 747 old., 2900 Ft Jámborné Balog Tünde: Árapály a Vi­zes utcában Széphalom Könyvműhely, 174 old., 1900 Ft Marian Keyes: Görögdinnye 1-2. Ford.: Sóvágó Katalin Ulpius-ház Könyvkiadó, 253 és 254 old., 3480 Ft Nedzsma: Badra szerelme Egy arab asszony erotikus naplója Ford.: Frankovits Judit és Székely Miklós Trivium Kiadó, 194 old., 2390 Ft Szirtes András: Vándorszem Jonathan Miller Kft., 485 old., 2340 Ft Turczi István: A többi csak kaland volt Ister Kiadó, 469 old., 2800 Ft Varga József: Tudatformáló idők Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület, 205 old., 1200 Ft Virginia Woolf: Jacob szobája Ford.: Gy. Horváth László Európa Könyvkiadó, 211 old., 2200 Ft Antológia Kincses Erdély Erdélyi magyar írók novellái Vál. és szerk.: Hunyadi Csaba Zsolt Lázi Kiadó, 206 old., 2000 Ft Letidó-beszéd Versek és prózai írások Szerk.: Bodrogi Huszár Katalin Accordia Kiadó, 106 old., 1500 Ft Rejtjelenések. Versek és prózai írások Szerk.: Bodrogi Huszár Katalin Accordia Kiadó, 75 old., 1300 Ft Szavak délkörei Versek és prózai írások Szerk.: Bodrogi Huszár Katalin Accordia Kiadó, 94 old., 1400 Ft Életrajz, napló Gaby Naher: A sárkánnyal harcoló Őszentsége a 17. Karmapa Láma Ford.: Tótisz András Trivium Kiadó, 270 old., 2490 Ft Tímár Gábor: Hősök vagy bűnösök Helikon Kiadó, 238 old., 2290 Ft Ifjúsági irodalom Langer Mose: Élijáhu kincse Makkabi Kiadó, 116 old., 1200 Ft Marék Veronika: Boribon, a játék­mackó Móra Könyvkiadó, 1290 Ft Schein Gábor: Isten nevetett Koinónia Kiadó, 35 old., 1450 Ft Irodalomtudomány Angyalosi Gergely et al.: Pomogáts-vál­­tozatok Littera Nova Kiadó-MTA Irodalomtu­dományi Intézet, 179 old., 1990 Ft Szigeti Csaba: Magyar versszak Balassi Kiadó, 408 old., 2500 Ft Yoo Jin-Il-Yi Jin-Min: Aprily Lajos köl­tészete A halál motívumai Littera Nova Kiadó, 105 old., 1490 Ft Tanulmányok, esszék Hagymás István: Magfejtés 12 esszé Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesü­let, 203 old., 1200 Ft Történelem, politika Bölöny József-Hubai László: Magyar­­ország kormányai 1848-2004 Akadémiai Kiadó, 549 old., 3600 Ft Kopátsy Sándor: Kállai kettős Magyarország 1945-1990 C.E.T. Belvárosi Könyvkiadó, 213 old., 1490 Ft Szociológia, közgazdaságtan, jog Domokos Pál Péter: Moldvai útjaim Magyar-román kétnyelvű, román nyelvre fordította: Bartha György Hargita Kiadóhivatal, 339 old., 1680 Ft Székely András Bertalan: Határhártyák Interetnikus folyamatábrák és pil­lanatképek a Kárpát-medencéből Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület, 306 old., 2000 Ft Filozófia, aforizma Kolnai Aurél: Politikai emlékiratok Ford.: Balázs Zoltán és Palotai Borbála Európa Könyvkiadó, 570 old., 3800 Ft Maurice Merleau-Ponty: A filozófia di­csérete Ford.: Sajó Sándor Európa Könyvkiadó, 380 old., 1800 Ft Sarnyai Tibor: Valódi műhely A Szegedi Lukács Kör története (1979-2004) Áron Kiadó, 227 old., 2200 Ft Vallás Rosenberg Leopold: A zsidó vallás törvényei. A Sulchan Aruch dióhéjban Makkabi Kiadó, 124 old., 1800 Ft Szent Jeromos (Sophonius Eusebius Hieronymus): Levelek 1-2. Ford.: Adamik Tamás, Puskely Mária és Takács László Szenzor Kiadó, 498 és 579 old., 5990 Ft Pszichológia, pedagógia Lányi Gusztáv: Politikai pszichológia - Politikai magatartásvizsgálatok A politikai pszichológia szemléleti sajá­tosságairól (Vitakötet) Jószöveg Műhely, 295 old., 2590 Ft Művészetek Zuzana Vitálová-Dusan Slugen: Zene és bor Ford.: Kövesdi Gergely Méry Ratio Kiadó, 114 old., 2350 Ft Életmód, gasztronómia, útleírás Horváth-Takács Róbert: Osztrák Alpok Nem csak hegymászóknak Gulliver Könyvkiadó, 141 old., 3490 Ft Sebestyén Árpád: Biliárdkönyv Pool, snooker, karambol Sirály Kiadó, 191 old., 2980 Ft Egy televízió, amely humánus, hiteles, független, amelyen egyre több népszerű tudományos műsort dokumentumfilmet, kulturális műsort és meghitt beszélgetést láthat. A FŐNIX TV IRODALMI-KÖZÉLETI MŰSORA MINDEN PÉNTEKEN 19-30-kor ÉS SZOMBATON 16.00-kor a képernyőn. ....ÉS.... arcok E heti vendég Váradi Júlia, beszélgetőtárs: Wiegmann Alfréd FILMSZEM augusztus 14., vasárnap, 19 óra Rendszerváltó Izsák c. dokumentumfilm (55 perc), majd Somogyvári Rudolf beszélget Martinidesz Lászlóval. FŐNIX TV - UHF 31. AZ IGÉNYES EMBEREK TELEVÍZIÓJA 22 ÉLET ÉS­# IRODALOM jbuSh Nap-kelte fölény hétfő: kedd: Orosz József Bánó András szerda: Aczél Endre csütörtök: Betlen János péntek: Pallagi Ferenc szombat: vasárnap: producer: Verebes István Lakat T. Károly Gyárfás Tamás Egészen kimagasló, 45,7% volt a va­sárnapi, Lakat T. Károly vezette Nap­kelte közönségaránya, de ettől alig marad el a szombat, amikor Verebes István műsorvezetésével az MTV 43,7%-ot ért el. Pusztán érzékelteté­sül: három vetélytársa, az RTL Klub, a tv2 és a Duna TV műsora a Nap-kel­te jelentkezése időszakában együtte­sen 31,8%-os eredményt tud a hétvé­gén felmutatni. Hétköznap ugyancsak mindannyiszor messze a Nap-kelte bi­zonyult a legnépszerűbbnek. Közönségarányok 2005. 31. hét (augusztus 1-től augusztus 7-ig), országosan ■■■ Vili. 1. Vili. 2. Vili. 3. Vili. 4. Vili. 5. Vili. 6. Vili. 7. Országos átlag Országos átag hétvégén hétköznap TI­O MTV Nap-kelte 41,0 36,4 37,6 31,4 36,1 43,7 45,7 36,3 44,7 1­0 031 RTL Klub 20,1 19,9 14,5 19,8 18,4 14,5 15,6 18,6 15,1 tv2 18,5 16,6 17,5 18,6 20,8 14,4 12,6 18,5 13,5 3CD- Duna TV 1,3 1,8 3,2 1,9 2,5 1,3 5,1 2,1 3,2 A Nap-kelte honlapcíme: napkelte.wisdom.hu 2005. AUGUSZTUS 12.

Next