Élet és Irodalom, 2005. július-december (49. évfolyam, 26-52. szám)

2005-07-22 / 29. szám - Károlyi Csaba: Egy fenyőfa tette • könyvkritika | Követési távolság • Nemes Nagy Ágnes: Az öt fenyő (Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2005.) (22. oldal)

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG - Károlyi Csaba Egy fenyőfa tette ■ Nemes Nagy Ágnes: Az öt fe­nyő. Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2005. 111 oldal, 2200 Ft Botrány! - kiáltotta június 6-án Varga Lajos Márton cikke a Népsza­badságban, mikor megjelent az ün­nepi könyvhétre Nemes Nagy Ág­nes kiadatlan kisregénye, Az öt fenyő. Irodalmi szenzációt is emleget, de aztán nem erről, hanem e könyv ürügyén az írók halála után megje­lenő műveinek kiadási körülménye­iről szól általában (illetve foglalja össze Ferencz Győző gondolatait), és azt a kérdést teszi fel, vajon „joga van-e az utókornak, a jogörökös­nek, a kiadói szerkesztőnek, iroda­lomkutatónak a tiltakozni immár képtelen író, költő nem kiadásra szánt műveit közzétenni”. Elolvasván Az öt fenyőt nem érzek semmi botrányosat. (Amint Takács Ferenc sem írt ilyesmiről kritikájá­ban - Népszabadság, július 16.) És az irodalmi közéletben sem érzékelek egyelőre semmilyen botrányt. In­kább azt látom, hogy a kiadást köve­tően nem sok minden történt. Nem­hogy botrányt nem váltott ki a könyv megjelenése, de irodalmi szenzáció se nagyon lett még belőle. Az örökös, Lengyel Balázs (akinek jogi értelemben nyilván joga van a közzétételhez) a fülszövegben megír­ja, tisztában van a kiadás problemati­­kusságával, mégis úgy döntött: „aki olyan szinten részt vett és részt vesz ma is a magyar irodalomban, mint ő [mármint Nemes Nagy], az minden művében - még a kifogásolhatóban is­­ fontos lehet”. Szerintem igaza van. Az öt fenyőt szerzője nem sem­misítette meg (sőt sajnálta, hogy le kellett mondania a kiadásáról, hi­szen eredetileg ki akarta adatni, csak visszakapta). Fikciós műről van szó, személyes érzékenységeket nem sért, hiszen szereplői kitalált figurák (sokkal inkább sérthet személyes ér­zékenységet Nemes Nagy levelei­nek, jegyzeteinek némely csípős megjegyzése, mely kortársaira vo­natkozik). Ráadásul a kisregény író­ja a XX. század második felének egyik legnagyobb,magyar költője és esszéistája. Az öt fenyő kuriózum is: szerzőjének egyetlen elbeszélő pró­zai műve, újabbat 1991-es haláláig tudomásunk szerint nem­ írt. Most láthatjuk, hogy nemcsak az értekező próza lehetett volna a költészet mel­lett fontos és sajátosan megművelt területe a verseiért 1946-ban Baum­­garten-díjat nyert nagy tehetségnek, hanem - ha abba nem hagyja ezzel a kézirattal 1948-ban - akár a regény­írás is. Ez a szöveg nem hoz szégyent szerzőjére, nem lehet azt mondani, hogy a remek költő pocsék prózát írt volna. Ezzel szemben azt lehet mondani, hogy Nemes Nagy Ágnes tehetséges fiatal prózaíró volt. Botrány, mondjuk, a Szabad ötletek jegyzéke... megjelenése volt, ponto­sabban az igazán botrányos a József Attila-szöveg maga, de az - ha sza­bad így mondanom - a legáltaláno­sabb lételméleti és esztétikai szem­pontokból botrányos. Másfelől a személyesség szférájának, a magán­élet intimitásának feszegetése miatt érezhették sokan botrányosnak (ál­talában minél idősebb volt az olvasó, annál inkább érezte kínosnak) Ba­bits beszélgetőfüzeteinek közreadá­sát, ám az ilyen jellegű problémákat az idő hamar megoldja: meghalnak az emlegetett figurák, sőt az utódaik is, ezzel irodalomtörténetté válik az egész. Külön eset az, amikor a ha­gyaték birtokosa tudatosan a meg­halt szerző kívánságával ellentétes döntést hoz, mert nem venné a lel­kére, ha az emberiség meg lenne fosztva azoktól a remekművektől, amelyek elégetését tőle kérték - ezért olvashatjuk ma (Max Brod jó­voltából) Kafka regényeit. Itt most a három közül egyik esettel sincs dol­gunk: ez a mű nem égbekiáltó, nem intimitásokat tartalmazó és nem is zseniális. A Szabad ötletek elég jelen­tősen módosította a József Attila-ké­­pünket. Az öt fenyő nem fogja jelen­tősen módosítani a Nemes Nagyról alkotott képünket. Babits füzetei sok érdekes apróságot dokumentál­tak a szerző utolsó éveiről és kör­nyezetéről. Az öt fenyő csak azt a ké­pet árnyalhatja, amit a negyvenes évek környékének fiatal művészvilá­gáról eddig alkothattunk magunk­nak, mondjuk Ottlik Hajnali házte­tőkje révén. Kafka regényei nélkül más lenne a XX. századi európai próza története. Az öt fenyő nem fog­ja átírni a háború utáni magyar próza történetét. Mindent összevetve mégis egyér­telműen örülhetünk annak, hogy ez a kisregény most megjelent. Főleg azért, mert nem rossz. Bár, mint Nemes Nagytól is tudjuk, Schöpflin Aladár sem ajánlotta kiadásra, igaz, dicsérte is, aztán egy kiadó (Balogh Tamás alapos utószava szerint a Franklin vagy a Révai) sem találta kiadásra érdemesnek a regény első változatát. Ennek ellenére - tárja fel a történetet részletesen Balogh - a szerző átdolgozta, bővítette a művet, addig-meddig, míg aztán a negyve­nes évek végétől már egyébként sem lehetett reménye a kiadásra. Később pedig nem foglalkozott vele, csak le­gyintett rá, „pocsék rossz regény”­­nek, „olyan kis utánzatregény”-nek, Kosztolányi-, Ottlik- és Illés Endre­­stílusutánzatnak nevezte a Látkép, gesztenyefával című, 1981-ben megje­lent, Kabdebó Lóránt által készített nagy interjújában. Lengyel Balázs fülszövege Szerb Antal regényeivel rokonítja Az öt fenyőt, a fennmaradt és az utószóban közölt kiadói lektori jelentés is Szerb Antalt és Virginia Woolfot emlegeti, joggal. Balogh Tamás utószava ehhez még Agatha Christie-t teszi hozzá, aki Nemes Nagy kedvenc krimiírója volt. Ezen koordináták alapján már nagyjából el is képzelheti az olvasó ezt a krimi­szerű művészregényt. Az alaphelyzet a következő: egy nagyrészt fiatal képzőművészekből és művészettörténészekből álló tár­saság egyik tagját, Tamást halva ta­lálják az erdőben egy vihar után. A körülmények rejtélyesek, a szerep­lők sokféle szállal kötődnek egymás­hoz, az érzelmek, a vágyak, az indu­latok, a vonzások és taszítások bonyolult képletekbe rendeződnek. Fölmerül, hogy vajon nem gyilkos­ság történt-e. A nyomozást igazából a jegyző helyett Viktor, a festő kezdi el, aki a művészettörténész Tamás barátja (képet is fest róla) és bizo­nyos értelemben riválisa. Miután hosszan körüljártuk, hogy ki kivel milyen viszonyban van, és vajon Ta­mással kinek milyen lehetett épp a kapcsolata, Viktor megoldja a rej­télyt: egy fenyő dőlt rá Tamásra - Viktor épp a fenyőket festette, teg­nap még öt volt, mára egy hiányzik. Szimpla történet, kicsit kurtán is van a vége megírva, de ügyes kifordított krimi kerekedik belőle, melyben a „ki a tettes?” körüli rejtvényfejtés vé­ge az lesz, hogy kiderül: nincs is gyilkos. De nem ettől jó a mű, ha­nem elsősorban a figurák viszony­­rendszerének finom rajza miatt, a társaságon belüli rokonszenvek és ellenszenvek ügyes feltérképezése miatt, a hol indulatos karakterű, hol lefojtott érzékiségű, hol kissé me­lankolikus, de mindig izgalmasan érzékeny párkapcsolatok, három­szögek, sokszögek leírásában és boncolgatásában. Amiket viszont a nem beazonosít­ható lektori jelentés írója (Czibor Já­nos?, Rónay György?, Vajda Endre? - Balogh Tamás nem tudja eldönte­ni) kifogásként emleget, ma akár pozitív kitételek is lehetnének egy fi­atal író jellemzésében: „bizonyos fo­kig ideges, nyugtalan elhallgatások­kal, közbeiktatásokkal, szimultán ábrázolásokkal dolgozó regénytech­nika”, „in médiás rés ugró misztikus félhomály, melyben a szerző regé­nye elején személyes helyzete s kiléte felől hagy”, az atmoszféra fontosabb, mint a lélektan, „a fejezetek megle­hetősen monoton módon ugyanúgy kezdődnek”. Abban viszont igaza van a lektornak, hogy a társaság megrajzolása kissé belterjes, és a dia­lógusok sokszor nem elég jók. Azt már én teszem hozzá, hogy a tájleírások és a természeti jelensé­gek leírásai néha zavaróan túl lírai­ak, úgy látszik költőnők prózájában gyakori jelenség ez, például újab­ban Rakovszky Zsuzsa regényeiben is szembesülhetünk vele. Itt nem tud a nap csak úgy a szobába sütni, hanem „vörös tócsává sűrűsödik” a szőnyegen, a pergamenlámpán (!) keresztültűzve. Itt nem süt csak úgy a nap hőseink fejére sem dél­ben, hanem „mint trópusi gyöngy­­függöny az égboltmagasságú ajtón, úgy hullottak rájuk a függőleges sugarak.” Ami versben jó, az sok­szor a prózában zavaró. De én mondtam? Tudta ezt jól későbbi ér­tekező prózájában Nemes Nagy Ág­nes (és versben is sokkal visszafo­gottabb volt később). Sok apró sajátosság fölfedezhető viszont eb­ben a kisregényben, ami későbbi műveiben is visszaköszön. Legelő­ször a fák fontossága. A fenyők, a tölgyek, a gesztenyék, a bikkfák ott vannak a versekben, esszékben, in­terjúkban, a kötetcímeiben is. Az 1986-os összegyűjtött verseknek, A Föld emlékeinek a nyitóversévé emelt Fák című remeklés végén például ezt olvashatjuk: „meg kell tanulni itt a fák­­ kimondhatatlan tetteit”. Talán nem haragudna meg a köl­tő, amiért e két veretes sor is eszem­be jutott a regényzárlat kapcsán. Igaz, a Fák című költemény nehezen mondható titkához képest Az öt fenyő titka sokkal egyszerűbb. A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Balikó Nándor. Költészet Kaláka - Kosztolányi CD-melléklettel Helikon Kiadó-Gryllus Kft., 48 old., 4490 Ft Katona B. Katalin: Hullócsillagok Alterra Svájci-Magyar Kiadó, 62 old., 1200 Ft Mócsai Gergely: Eléig Ráció Kiadó, 46 old., 1000 Ft Szegedi Kovács György: Pompeji mozaikok Ráció Kiadó, 91 old., 1500 Ft Szöllősi Mátyás: Halálba menő Alterra Svájci-Magyar Kiadó, 128 old., 1700 Ft Dráma Carl Merz-Helmut Qualtinger: Kari úr Ford.: Parti Nagy Lajos, CD-melléklettel Kortina Kiadó, 96 old., 3600 Ft Elbeszélő próza Herbert Ernest Bates: Jó széllel francia partra Ford.: Róna Ilona Új Palatínus Könyvesház, 315 old., 2490 Ft Bródy Sándor: Jegyzetek a szerelemről Fekete Sas Kiadó, 143 old., 1280 Ft Agatha Christie: Macska a galambok között Ford.: Kosáryné Réz Lola Európa Könyvkiadó, 277 old., 1500 Ft Julio Cortázar: Játékok Ford.: Blastik Margit et al. L’Harmattan Kiadó, 366 old., 2700 Ft ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ford.: Csergő Hugó Míves Céh, 239 old., 1260 Ft Unger Ego (Dr. Maria Magyar): Szélkiáltó Gladiátor Kiadó, 386 old., 2150 Ft Sandra Gullard: Napóleon felesége Ford.: Kós Krisztina Tericum Kiadó, 411 old., 2870 Ft Rudi Hermans: Törökbálint messze van Ford.: Gera Judit Tinta Könyvkiadó, 79 old., 1199 Ft Carl E. Olson-Sandra Miesel: A­da Vinci­blöff Ford.: Békési József Cold Book Kft., 286 old., 1999 Ft Sajó Elise: Ezüst skorpió Elstrade Kft., 167 old., 2780 Ft Terök Nándor: Felsírás Alterra Svájci-Magyar Kiadó, 128 old., 1700 Ft Antológia Eötvös József összes versei és novellái Szerk.: Kováts Dániel Eötvös József Kiadó, 255 old., 2415 Ft Életrajz, napló Komlóssy Viktor: Éljen a művészet! Éljen a bor! Alterra Svájci­ Magyar Kiadó, 243 old., 2500 Ft Irodalomtudomány Féja Géza: Móricz Zsigmond Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 216 old., 2520 Ft Lőrinczy Huba: Az emigráció jegyében Savaria University Press, 254 old., 2500 Ft Magyar Ferenc: Karneváli kavargás - Fur­­fang és kaland Savaria University Press, 182 old., 1700 Ft Vasy Géza: „Hol zsarnokság van” Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 304 old., 2825 Ft Művelődéstörténet, néprajz Szabó László: Népi építészeti gyökerek felmérése, kutatása diákjaimmal 1976-2001 Építésügyi Tájékoztatási Központ, 268 old., 3675 Ft Történelem, politika A monori tanácskozás 1985. június 14-16. Szerk.: Rainer M. János 1956-os Intézet, 289 old., 3900 Ft Bartis Ferenc: Az összmagyar eszme Összmagyar Testület, 303 old., 3231 Ft Mészáros István: Mindszenty és Baranko­vics Eötvös József Kiadó, 114 old., 788 Ft Szociológia, közgazdaságtan, jog Gerő András: A zsidó szempont PolgART Könyvkiadó, 179 old., 2490 Ft Miszlivetz Ferenc: Új szuverén születik: az európai konstrukció Savaria University Press, 196 old., 2500 Ft Filozófia, aforizma Szabó Tibor: Életutak és életelvek Dantétól Derridáig Eötvös József Kiadó, 267 old., 3150 Ft Vallás Kozmikus teológia Vál. és szerk.: Bugár M. István. Ford.: Bu­­gár M. István et al. Kairosz Kiadó, 535 old., 3500 Ft III. Ince pápa: Az emberi lét nyomorúságáról Ford.: Lőkös Péter Eötvös József Kiadó, 73 old., 945 Ft Lódó Harada: Bódhidharma ösvényén Ford.: Egy Csepp Szangha munkacsoport, valamint Dettre Gábor Filosz Kiadó, 326 old., 2480 Ft Pszichológia, pedagógia Benedek László: Játék és pszichoterápia Könyvfakasztó Kiadó, 348 old., 3500 Ft Pier Vroon-Anton van Amerongen-Hans de Vries: A rejtett csábító Ford.: Varga Orsolya Korona Kiadó, 268 old., 2500 Ft Művészetek Budai Aurél: Környezetesztétika, elmélet és gyakorlat Építésügyi Tájékoztatási Központ, 120 old., 1974 Ft Gelencsér Gábor: Más világok Új Palatínus Könyvesház, 221 old., 2500 Ft Gabo Rindo-Hollódi Gergely: Retró-repró - A magyar lemezborító Chelsea Bt., 290 old., 3150 Ft Rosch Gábor: Alpár Ignác építészete Enciklopédia Kiadó, 223 old., 3200 Ft Schneller István: Az építészeti tér minőségi dimenziói Teve Kiadó, 277 old., 2500 Ft Schäffer Zsuzsa: Amerre én járok... Gera Mihály írásával Városháza Kiadó, 2500 Ft Életmód, gasztronómia, útleírás Roald Amundsen: Roald Amundsen északi útja Ford.: Halász Gyula Enciklopédia Kiadó, 179 old., 2200 Ft Sir Ernest Shackleton: Az Antarktisz szívében Ford.: Halász Gyula Enciklopédia Kiadó, 219 old., 2200 Ft Technika, műszaki Dr. Seregi György-Kristófi Ákos: Kovács­­művesség Építésügyi Tájékoztatási Központ, 176 old., 2982 Ft főnixtelevízió városi televízió Egy televízió, amely humánus, hiteles, független, amelyen egyre több népszerű tudományos műsort, dokumentumfilmet, kulturális műsort és meghitt beszélgetést láthat. A FŐNIX TV IRODALMI-KÖZÉLETI MŰSORA MINDEN PÉNTEKEN 19-30-kor ÉS SZOMBATON 16.00-kor a képernyőn: ....ÉS.... arcok E heti vendég Károlyi Csaba, beszélgetőtárs: Wiegmann Alfréd FILMSZEM - dokumentumfilmek és -filmesek július 24., vasárnap, 19.30 Báron György vendége Bacsó Péter FŐNIX TV - UHF 31. AZ IGÉNYES EMBEREK TELEVÍZIÓJA -kelte 5000. adás: 47,3% É­s a­­ hétfő Orosz József kedd, szerda: Aczél Endre csütörtök: Betlen János péntek: szombat: vasárnap: producer: Pallagi Ferenc Verebes István Lakat T. Károly Gyárfás Tamás A közönség, a legfontosabb is méltányolta a Nap-kelte jubileumát. A mögöttünk álló héten a szombati 5000. adás 47,3 százalékos közönségarányt ért el (a városokban 52,6 százalékos volt az eredmény). Közönségarányok 2005. 28. hét (július 11-től július 17-ig), országosan VII. 11. VII. 12. VII. 13. VII. 14. MMMI VII. 15. VII. 16. VII. 17. Országos átlag Országos átlag hétköznaphétvégénTIOP? MV Nap-kelte 34,1 36,1 36,4 34,7 35,8 47,3 40,0 35,4 43,5 8*M­m­m 22,4 21,4 19,6 18,1 18,1 15,0 17,4 20,0 16,3 031 Zrt 18,3 14,3 17,4 15,3 17,7 11,2 16,0 16,5 13,7 3CD Q) Duna TV 2,6 3,5 1,8 2,9 2,9 1,3 3,0 2,7 2,2 A Nap-kelte honlapcíme: napkelte.wisdom.hu ÉLET ÉS 19 9? IRODALOM 2005. JÚLIUS 22.

Next