Élet és Irodalom, 2010. július-december (54. évfolyam, 26-52. szám)
2010-10-29 / 43. szám - Kovács Zoltán: Élet - Orbán veszít (4. oldal) - Rajnai Attila: A vértesi csődgombolyítók (4. oldal)
Ez év május 19-én a Vértesi Erőmű Zrt. megkezdte a felkészülést a társaság végelszámolásának a megindítására. A közgyűlés megválasztotta az új igazgatósági tagokat. Szabó Pált a második Gyurcsány-kormány közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztere, a 90- es években az ÁPV Rt., az ÁPISZ, majd a Magyar Posta vezérigazgatója egy negyvenhét éves, Csíkszeredai születésű közgazdász, Magyari József követte a vezérigazgatói székben. Az augusztus 24-i rendkívüli közgyűlés nem a végelszámolás, hanem a csődeljárás mellett döntött. Közleményük szerint: a „fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet megoldása érdekében a Társaság csődvédelmet kér (...). A kialakult helyzet legfőbb oka a System Consulting Zrt.-vel 2008-ban létrejött villamos energia szállítási szerződések” (Lásd részletesen: Bodoky Tamás:Az MVM alkotmányos költsége, ÉS, 2010/36., szept. 10.- a szerk.). A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2010. augusztus 26-án elrendelte a csődeljárást, a vagyon felügyeletére pedig a Budapest Holding Első Hazai Vagyonkezelő Zrt.-t jelölte ki. De miként került az állami vállalat élére a feljelentésekkel tarkított felszámolói múlttal bíró Magyari József, a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. egykori tulajdonos-vezérigazgatója?, érdeklődtünk a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. kommunikációs osztályán. A kérdésünkre azonban kompetencia hiányában nem tudtak érdemi választ adni, mondván: Magyari jelölése az előző vezetéshez fűződik. Azt, hogy Magyarit személy szerint ki javasolta igazgatónak, nem sikerült kiderítenünk. Anynyit megtudtunk, az MVM-nek púp volt a hátán a Vértesi Erőmű Zrt., nem csak a Kapolyi-féle szerződések, elsősorban a veszteséges termelés, valamint a jelentős rekultivációs költségek terhei miatt is, ezért a cég végleges megszüntetésén gondolkodtak. Ennek előkészítésében volt szükség egy jelentős felszámolói rutinnal bíró igazgatóra, akinek kormányváltáskori kinevezése a régi és az új vezetés kompromisszumának eredménye. Magyari József húszéves szakmai tapasztalatával indokolta lapunknak, hogy neve felmerült az állami nagyvállalat vezetésére, amit pályafutása kiemelkedő feladatának tart. Háttérinformációink alapján megállapítható: Magyari végre fogja hajtani a jelenlegi tulajdonosi vezetés intézkedéseit is, de az eltakarításra találhattak volna kevésbé támadható múlttal rendelkező személyt. Holdingból holdingba A Magyari József vezette Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. 2003. október végén szűnt meg, de még működött, amikor kivált belőle a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Rt., valarrint a Kossuth Holding Üzleti és Befektetési Tanácsadó Rt. Utóbbi cég vezérigazgatója az MSZP alapította Táncsics Alapítvány felügyelőbizottsági tagja, Barát Tamás. A Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. által végzett, folyamatban lévő felszámolásokat a Válságkezelő Rt. látta el. Mindhárom cég egy ideig Kossuth Holding Rt. rövidítést használt, ami nemegyszer eredményezett zavaros helyzetet a felszámolások körül. Az egyik polgári perben, amelyet az első Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. ellen indítottak egy felszámolás kapcsán, a periratok szerint a vagyonkezelő cég jogutód nélkül szűnt meg, a cégbírósági adatok szerint viszont a létrejött kossuthos cégeket a szétváló társaság jogutódjaként jelentették be. Magyari József arra felvetésre, hogy a Kossuth holdingos múltja miatt szocialista-közeli vállalkozónak titulálják - miközben egy jobboldali kormány vezette állami vállalatot irányít -, azt válaszolta: egy állami vállalatot is úgy kell vezetni, mint bármely más céget, betartva a hatályos törvényeket és a társasági szabályozásból eredő kötelezettségeket. Természetesen minden vállalatvezetőnek figyelemmel kell lennie a folyamatosan változó külső környezetre is, konkrétan a politikai, szakpolitikai, iparági, helyi közösségi érdekekre. Hozzátette, mindezek miatt Barát Tamás úr kiemelése szerinte indokolatlan. A Vértesi Erőmű Zrt. csődeljárásában a kijelölt vagyonfelügyelő a Budapest Holding Első Hazai Vagyonkezelő Zrt. A cég tavaly kinevezett vezérigazgatója, Kovács Zoltán, korábban a Duna Libra Zrt. első embere volt. Felvetésünkre nem mondható túl szerencsésnek ez a felállás, mivel a Központi Nyomozó Ügyészség szerint a Duna Libra Zrt. a Kossuth Holding érdekeltségébe tartozó cég volt, nem beszélve arról, hogy Kovács Zoltán ellen büntetőeljárás van folyamatban, bírósági szakban, miközben e munkakör betöltésének alapvető feltétele a büntetlenség - Magyari József a következőket válaszolta: szerinte a vezetése alatt álló Kossuth Holding Vagyonkezelő Zrt. tevékenységét a magas színvonalú, hitelezők és a bíróságok megelégedettségét elérő színvonal jellemezte. Ami pedig a Vértesi Erőmű Zrt. vagyonfelügyelőjét illeti, őt a bíróság jelöli ki. - Szakmai előéletem és munkám miatt a legtöbb vagyonfelügyelettel foglalkozó szakembert ismernem kell, nincs ez másképpen Kovács úrral kapcsolatosan sem - tette hozzá. Az alábbi büntetőügyek aktái ennél árnyaltabbá teszik a vezérigazgató érveit. Meghurcolt felszámolók 2004. szeptember 14-én Borbély József, a kecskeméti székhelyű Glória Bútoripari Rt. felügyelőbizottságának elnöke, valamint Rácz Lajos, a részvénytársaság vezérigazgatója feljelentése alapján nyomozás indult a Bács- Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon. A büntetőeljárás iratai szerint a két feljelentő megállapodott Magyari Józseffel, a Kossuth Holding Rt. felügyelőbizottsági tagjával, valamint Tóth Ferenccel, a Hunyadi Válságmenedzser és Felszámoló Rt. felügyelőbizottsági tagjával, hogy bírósági kapcsolataikon keresztül elintézik: a Bács- Kiskun Megyei Cégbíróság a Glória Rt. felszámolásához a Hunyadi Rt.-t jelölje ki. Az alku ötvenmillió forintról szólt, amely alapján a Hunyadi Rt. a felszámolást úgy folytatja le, hogy a cég vagyona a Borbély József által megjelölt gazdasági társaság tulajdonába kerüljön, így is lett. A cég ingatlanai végül az Euro Mobel Line Kft.-hez kerültek, amelynek 2002-ben Borbély József lett az ügyvezetője. Magyari és Tóth tagadta a feljelentők állításait, az ügyészség az ügy büntetőjogi elévülése miatt az eljárást megszüntette. Az Euro Mobel Line Kft. felszámolása azonban nem ment ilyen simán. Borbélyt - vallomása szerint - összehozták Kovács Zoltánnal, a Duna Libra Közgazdász Zrt. vezérigazgatójával, hogy megállapodjanak a cég felszámolásáról, de a cég végül nem került vissza az ügyvezető érdekeltségébe. A 4,6 hektáros kecskeméti belterületen működő üzem „menekülési értékét” a cégnek hitelező Magyar Fejlesztési Bank 2002-ben 922 millió forintban állapította meg. Az ipartelep berendezései az irodaépületekkel együtt végül 80 150 000 forint + áfa áron keltek el, a vevő az Immobil 2000 Ingatlanközvetítő és Hasznosító Kft. volt. Az ügyben több büntetőeljárás indult. Az egyikben - irányított felszámolás gyanúja miatt - Tóth Ferencet és Kovács Zoltánt hivatali befolyással üzérkedés bűntettével vádolták meg. A Csongrád Megyei Bíróság a vádlottakat 2008. március 27-én felmentette. Bár az eljárás során kiderült, hogy Borbély és Kovács az Euro Mobel Line Kft. felszámolását megelőzően személyesen is találkozott, a bíróság ítéletének indoklása szerint a perben „nem került minden kétséget kizáróan bizonyításra az, hogy Borbély József egyezséget kért a vádlottaktól, illetve az, hogy a cég vagyona hova kerüljön”. Az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, így az jogerőssé vált. Bíró a céghálóban A fenti ügyben perújítási kérelem van folyamatban, valamint a perben meghallgatott tanúkat is feljelentette az egyik károsult, mert véleménye szerint hamis vallomást tettek. A feljelentés, valamint a perújítás alapját egy a Központi Nyomozó Főügyészség előtt zajlott büntetőügy aktái képezik. Főszereplője dr. Varga Miklós bíró, a Bács- Kiskun Megyei Cégbíróság volt vezetője, akit - egyéb bűncselekmények mellett - vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt gyanúsítottak meg. Az öt évig tartó nyomozás megállapításai szerint Varga bíró „hivatalával össze nem egyeztethető módon közeli, személyes kapcsolatot tartott fenn olyan gazdasági társaságok vezetőivel képviselőivel, amelyek felszámolási tevékenység végzésére jogosultak”. Az ügy végül nem került bíróság elé, mert az eljárást a főügyészség múlt év május 18-án megszüntette. Határozatuk szerint az eljárás lehallgatási jegyzőkönyvei annak ellenére sem használhatók fel a büntetőügyben, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság a bizonyítási eszközként történő felhasználhatóságukat két esetben is megerősítette. (Lásd erről részletesen: Rajnai Attila: Egy bíró és a felszámolók, ÉS, 2009/39., szept. 25. -a szerk.) A nyomozó ügyészségi eljárásban Magyari Józsefet ötrendbeli, felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettével gyanúsították meg. A gyanúsítás alapját a nyílttá tett, terjedelmes menynyiségű lehallgatási jegyzőkönyvek képezik, amelyeken Magyari folytat beszélgetéseket, illetve ad utasításokat konkrét felszámolási ügyben Varga bíró ügyvéd fiának, aki ezeket nagyrészt telefonon továbbítja apjának. A büntetőeljárás aktái azonban az aggályosnak talált lehallgatási jegyzőkönyveken kívül is számos adalékkal szolgálnak. A nyomozó ügyészség szerint ugyanis Magyari József, a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Rt., valamint az Euro-Faktor Rt. tulajdonlása mellett „egyidejűleg részt vett a felszámolási tevékenységet folytató Duna Libra Közgazdász Zrt., a Szunyadi Válságmenedzser és Felszámoló Rt. (többek közt a Kecskemétre sebtében áthelyezett Hajdú Bét Rt.felszámolója is [lásd részletesen: Rajnai Attila, Libator, ÉS, 2008/14., ápr.4.-a szerk.]), valamint a Novum Kft. irányításában, tevékenységük koordinálásban”. Az ügyészségi vélelmet az egyik tanú is megerősítette a kihallgatásán. A jegyzőkönyv szerint kijelentette: „azt tudni kell, hogy a Hunyadi Rt. és a Duna Libra Rt. egy körbe tartozik: a Kossuth Holdinghoz. Ennek Magyari József a tulajdonosa”. A büntetőügyben az egyik kihallgatott könyvvizsgáló is elismerte, hogy azok a Kossuth Holding érdekeltségébe tartoznak. Elmondta: Kovács Zoltánt is a Kossuth Holdingból ismeri, ő is kapcsolódik Magyarihoz. Hajdú Ágnes, a Hunyadi Rt. vezérigazgatója - aki az eljárás időszakában havi rendszerességgel beszélt Magyarival - azt állította, Magyarinak nincs köze a Hunyadi Rt.hez, azt viszont elismerte, hogy az Euro- Faktor Zrt. - amelyben Magyari felügyelőbizottsági tag, valamint 2007-ig részvénytulajdonos volt -, mint faktoring cég, hitelezője volt az általuk folytatott felszámolásoknak. Nyomásra fizettek Az Euro Mobel Line Kft. felszámolása ügyében indult másik büntetőeljárásban Kovács Zoltán, a Duna Libra Zrt. vezérigazgatója, valamint a cég alkalmazásában álló Karkus Éva felszámolóbiztos ellen társtettességben elkövetett hitelező jogtalan előnyben részesítése vétségének bűntettében emeltek vádat. Az ügyészség szerint az Euro Mobel Line Bútoripari Kft. felszámolása során a bérgarancia alapból fizették ki a telephelyet őrző Berta Biztonsági Szolgálat Kft.-nek járó 23 451 376 forintot. A bérgarancia alap által átutalt több mint ötvenmillió forintot azonban csak a felszámolt cég dolgozói elmaradt munkabérének kifizetésére használhatták volna fel. A visszatérítendő támogatást végül nem fizették vissza az alapnak. Az őrző-védő céget Berta Attila, Budapest volt rendőr-főkapitánya alapította, amelyet 2005. december 29-én Pintér Sándor őrző-védő cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. vásárolt fel. Pintér ebben az évben, belügyminiszterré történő kinevezése előtt vált meg a cégtől. (Az ismertetett nyomozó ügyészségi eljárásban Berta Attila, tanúként történt kihallgatása során, elismerte, hogy több mint tíz éve ismeri Magyart. A Hunyadi Rt., valamint a Duna Libra Rt. vagyonvédelmi megbízásait is, személyesen tőle kapta a cég.) A perben Kovács Zoltán visszautasította a vádat. Védekezése szerint nem a felszámoló cég vezérigazgatóját, hanem a felszámolóbiztost terheli a felelősség. Karkus Éva viszont azt vallotta, hogy semmiben nem volt rendelkezési joga, minden a főnöke utasítására történt. Vallomását a korábbi felszámolóbiztosok is megerősítették. Egyikük többek közt azt vallotta: a „Berta Biztonsági Szolgálat Kft. részéről egy folyamatos nyomás volt a kiegyenlítetlen számlák kifizetése miatt, ez folyamatos téma volt a felszámolási eljárás során”. Karkus Éva az ominózus számlák igazolásával kapcsolatban felidézte a bíróságon a főnökével folytatott párbeszédet: - Muszáj ezeket a számlákat aláírnom? - kérdezte Karkus. - Muszáj neked, Éva, itt dolgoznod? - válaszolta a jegyzőkönyv szerint Kovács. A szegedi Városi Bíróság Ila Tóthné dr. Vörös Erika vezette büntetőtanácsa 2010. május 4-én helyt adott a vádnak. Kovács Zoltánt, valamint Karkus Évát bűnösnek találta társtettességben elkövetett hitelező jogtalan előnyben részesítése vétségében, kétkét évre próbára bocsátotta, valamint egyetemlegesen a bűnügyi költségek megfizetésére kötelezte őket. Az ítéletet Karkus Éva tudomásul vette, az jogerőre emelkedett. Kovács Zoltán fellebbezést nyújtott be. A per másodfokú tárgyalását 2011. január 21-én 9 órára tűzte ki a Csongrád Megyei Bíróság. RAJNAI ATTILA RIPORTJA: A vértesi csődgombolyítók Kormányváltáskor Magyari Józsefet nevezték ki a Vértesi Erőmű Zrt. vezérigazgatójának. Korábbi cégcsoportjának vezetésében több poszton is fellelhető a szocialista Táncsics Alapítvány felügyelőbizottságának egyik tagja. A csődeljárás alá vont erőmű vagyonfelügyeletére kijelölt cég vezetője, Kovács Zoltán - az ügyészség szerint - korábban egy Magyari érdekeltségébe tartozó felszámolócéget (Duna Libra Zrt.) irányított. Egy bútorgyár felszámolása során mindkettőjüket feljelentették, de Magyari ellen az ügyet elévülés miatt megszüntették. Kovácsot viszont a hitelező jogtalan előnyben részesítésének vétségéért nem jogerősen elítélték. Magyari mindezek ellenére megfelel az új tulajdonosi vezetés elvárásainak. A kialakult helyzetről szóló közleményeiben az állami nagyvállalat egyedül a Kapolyi Lászlóval kötött szerződéseket teszi felelőssé. ÉLET ÉS ÍR IRODALOM „Pert vesztett Orbán Viktor Veres Jánossal szemben.” Ez a megrázó hír hét elején látott napvilágot, és az a nagy szerencséje Magyarországnak, hogy nem keltett különösebb feltűnést a többi, főleg a nemzet fölvirágzásáról szóló információ között, különben tán meg is bénult volna az élet. A Legfelsőbb Bíróság úgy döntött felülvizsgálati eljárásában, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével ellentétben Veres János volt pénzügyminiszter (és a szavait közzétevő Népszava) nem sértette meg Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök személyiségi jogait, amikor azt mondta róla, hogy „ki mint él, úgy ítél, ha Orbán Viktornak lehetősége lenne rá, biztosan ellopná a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott pénzt”. Azt nyilván nem kell hangsúlyozni, hogy a volt pénzügyminiszter még a fülkeforradalom előtt mondta, amit mondott, amikor még volt értelme feltételes módban beszélni, egészen pontosan 2008 decemberében, a boldog békeidőkben, ami már a stíluson is látszik. Nincs állítás, hogy Orbán lop, elvesz, rekvirál, eltulajdonít, csak a feltételezés, hogy mit tenne, ha a pénz és a hatalom közelébe jutna. Hát lopna - vonja le a következtetést a pénzügyminiszter. Gyorsan hozzá kell tennünk, hogy Veres János mondata erős utánérzés, semmiképpen sem önálló szellemi produktum, ha úgy tetszik, plágium, amennyiben nem sokkal előtte egy fórumon Orbán Viktor jelentette ki a szocialisták és az IMF pénzének kapcsolatáról, hogy „ezt a pénzt elköltik, kisöprik a választások napjáig, tehát az IMF-től kapott hitel az utolsó fillérig az MSZP választási céljait fogja majd szolgálni”, azaz: mit fognak tenni a szocialisták? Lopni vonta le a következtetést. Tartalomelemzés nélkül is látható, hogy Veres János csak megfordította a mondat lényegét, s a gazdája felé irányította, aki ezen mélységesen fölháborodott, szinte levegőt se kapott annak feltételezésétől, hogy ha úgy adódna, ő esetleg hozzányúlna a máséhoz, s mint demokratikusan gondolkodó úriember, a jogállam normáinak megfelelően a bírósághoz fordult. Első fokon vesztett, másodfokon nyert, végül és végérvényesen pedig veszített. Itt tartunk most, megokosodva, a jogállamiság simogató szelével a hátunkban, a szabadság édes ízével a szánkban, hiszen írás van róla, hogy bármikor kimondhatjuk, a világ négy sarka felé kiálthatjuk, hogy ha Orbán Viktornak lehetősége volna rá, biztosan ellopná az IMF pénzét. Jó, ez most egy ideig nem aktuális. Ám ha akarnánk, azt is ugyanilyen szabadon, következmények nélkül kiálthatnánk a szélbe, hogy Orbán Viktor, ha lehetősége lenne rá, biztosan ellopná az emberek nyugdíjpénztárakban összekuporgatott pénzét. Vagy némi szolidaritást vállalva a magyar társadalom legújabb hátrányos helyzetű rétegével, az alkotmánybírákkal, azt is kiálthatnánk, hogy ha Orbán Viktornak lehetősége volna rá, biztosan ellopná még az alkotmánybírák talárját is; nagyon úgy néz ki, hogy nagyjából ennyi maradt nekünk a fülkeforradalomban visszaszerzett nemzeti önrendelkezésből. Hanem amikor tavaly a bíró még első fokon Veres Jánosnak adott igazat, az indoklásban azt mondta: „nyilvánvalóan senki nem gondolhatott arra, hogy a szó szoros értelmében 16 vagy akár 1 milliárd eurót valaki zsákban hazavisz és saját céljára használ fel”, ebből következően a kritika nem Orbánt, a magánembert érte. Szegény bíró mekkorát tévedett! Hiszen a fülkeforradalom éppen azért végződött úgy, ahogy végződött, mert ebben a mi tudás alapú társadalmunkban igen sokan, úgy kétmilliónyian gondolták úgy, hogy márpedig a milliárdos eurókötegeket a kommunisták zsákban lopják el az éj leple alatt, sőt egy internetes blogban azt olvastam, hogy Gyurcsánynak kulcsa van az ország aranykészletéhez; végtére Kun Béla is repülőn vitte Moszkvába az ékszereket, ilyen végtelenül egyszerű tud lenni a világ. Mint ez a per is, a miniszterelnök vesztett. Gondolom, alkotmányjogászok egy csoportja már dolgozik a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyának a felülvizsgálatán, különös tekintettel a bíróságok jogkörére és önállóságára. Megyesi Gusztáv Orbán veszít ELET 2010. OKTÓBER 29.