Élet és Irodalom, 2010. július-december (54. évfolyam, 26-52. szám)

2010-10-29 / 43. szám - Kovács Zoltán: Élet - Orbán veszít (4. oldal) - Rajnai Attila: A vértesi csődgombolyítók (4. oldal)

Ez év május 19-én a Vértesi Erőmű Zrt. megkezdte a felkészülést a társaság vég­­elszámolásának a megindítására. A köz­gyűlés megválasztotta az új igazgató­­sági tagokat. Szabó Pált­­ a második Gyurcsány-kormány közlekedési, hír­közlési és energiaügyi minisztere, a 90- es években az ÁPV Rt., az ÁPISZ, majd a Magyar Posta vezérigazgatója­­ egy negyvenhét éves, Csíkszeredai szü­letésű közgazdász, Magyari József kö­vette a vezérigazgatói székben. Az au­gusztus 24-i rendkívüli közgyűlés nem a végelszámolás, hanem a csődeljárás mellett döntött. Közleményük szerint: a „fizetésképtelenséggel fenyegető hely­zet megoldása érdekében a Társaság csődvédelmet kér (...). A kialakult hely­zet legfőbb oka a System Consulting Zrt.-vel 2008-ban létrejött villamos ener­gia szállítási szerződések” (Lásd részlete­sen: Bodoky Tamás:Az MVM alkotmányos költ­sége, ÉS, 2010/36., szept. 10.- a szerk.). A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2010. augusztus 26-án elrendelte a csőd­eljárást, a vagyon felügyeletére pedig a Budapest Holding Első Hazai Va­gyonkezelő Zrt.-t jelölte ki. De miként került az állami vállalat élére a feljelentésekkel tarkított felszá­molói múlttal bíró Magyari József, a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. egykori tulajdonos-vezérigazgatója?, ér­deklődtünk a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. kommunikációs osztályán. A kérdésünkre azonban kompetencia hiányában nem tudtak érdemi választ adni, mondván: Magyari jelölése az elő­ző vezetéshez fűződik. Azt, hogy Ma­gyarit személy szerint ki javasolta igaz­gatónak, nem sikerült kiderítenünk. Any­­nyit megtudtunk, az MVM-nek púp volt a hátán a Vértesi Erőmű Zrt., nem csak a Kapolyi-féle szerződések, első­sorban a veszteséges termelés, valamint a jelentős rekultivációs költségek terhei miatt is, ezért a cég végleges megszün­tetésén gondolkodtak. Ennek előkészí­tésében volt szükség egy jelentős felszá­molói rutinnal bíró igazgatóra, akinek kormányváltáskori kinevezése a régi és az új vezetés kompromisszumának ered­ménye. Magyari József húszéves szak­mai tapasztalatával indokolta lapunk­nak, hogy neve felmerült az állami nagy­­vállalat vezetésére, amit pályafutása ki­emelkedő feladatának tart. Háttérinformációink alapján meg­állapítható: Magyari végre fogja haj­tani a jelenlegi tulajdonosi vezetés in­tézkedéseit is, de az eltakarításra talál­hattak volna kevésbé támadható múlt­tal rendelkező személyt. Holdingból holdingba A Magyari József vezette Kossuth Hol­ding Vagyonkezelő Rt. 2003. október végén szűnt meg, de még működött, amikor kivált belőle a Kossuth Hol­ding Válságkezelő és Felszámoló Rt., valarr­int a Kossuth Holding Üzleti és Befektetési Tanácsadó Rt. Utóbbi cég vezérigazgatója az MSZP alapította Táncsics Alapítvány felügyelőbizott­sági tagja, Barát Tamás. A Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. által vég­zett, folyamatban lévő felszámoláso­kat a Válságkezelő Rt. látta el. Mind­három cég egy ideig Kossuth Holding Rt. rövidítést használt, ami nemegy­szer eredményezett zavaros helyzetet a felszámolások körül. Az egyik pol­gári perben, amelyet az első Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. ellen indí­tottak egy felszámolás kapcsán, a per­iratok szerint a vagyonkezelő cég jog­utód nélkül szűnt meg, a cégbírósági adatok szerint viszont a létrejött kos­­suthos cégeket a szétváló társaság jog­utódjaként jelentették be. Magyari József arra felvetésre, hogy a Kossuth holdingos múltja miatt szo­cialista-közeli vállalkozónak titulálják - miközben egy jobboldali kormány vezette állami vállalatot irányít -, azt vá­laszolta: egy állami vállalatot is úgy kell vezetni, mint bármely más céget, be­tartva a hatályos törvényeket és a társa­sági szabályozásból eredő kötelezettsé­geket. Természetesen minden vállalat­­vezetőnek figyelemmel kell lennie a fo­lyamatosan változó külső környezetre is, konkrétan a politikai, szakpolitikai, iparági, helyi közösségi érdekekre. Hoz­zátette, mindezek miatt Barát Tamás úr kiemelése szerinte indokolatlan. A Vértesi Erőmű Zrt. csődeljárásá­ban a kijelölt vagyonfelügyelő a Buda­pest Holding Első Hazai Vagyonkeze­lő Zrt. A cég tavaly kinevezett vezér­­igazgatója, Kovács Zoltán, korábban a Duna Libra Zrt. első embere volt. Fel­vetésünkre­­ nem mondható túl szeren­csésnek ez a felállás, mivel a Központi Nyomozó Ügyészség szerint a Duna Libra Zrt. a Kossuth Holding érdekelt­ségébe tartozó cég volt, nem beszélve arról, hogy Kovács Zoltán ellen bünte­tőeljárás van folyamatban, bírósági szak­ban, miközben e munkakör betöltésé­nek alapvető feltétele a büntetlenség - Magyari József a következőket válaszol­ta: szerinte a vezetése alatt álló Kossuth Holding Vagyonkezelő Zrt. tevékeny­ségét a magas színvonalú, hitelezők és a bíróságok megelégedettségét elérő színvonal jellemezte. Ami pedig a Vér­tesi Erőmű Zrt. vagyonfelügyelőjét il­leti, őt a bíróság jelöli ki. - Szakmai előéletem és munkám mi­att a legtöbb vagyonfelügyelettel fog­lalkozó szakembert ismernem kell, nincs ez másképpen Kovács úrral kap­csolatosan sem - tette hozzá. Az alábbi büntetőügyek aktái en­nél árnyaltabbá teszik a vezérigazga­tó érveit. Meghurcolt felszámolók 2004. szeptember 14-én Borbély Jó­zsef, a kecskeméti székhelyű Glória Bútoripari Rt. felügyelőbizottságának elnöke, valamint Rácz Lajos, a rész­vénytársaság vezérigazgatója feljelen­tése alapján nyomozás indult a Bács- Kiskun Megyei Rendőr-főkapitánysá­gon. A büntetőeljárás iratai szerint a két feljelentő megállapodott Magyari Józseffel, a Kossuth Holding Rt. fel­ügyelőbizottsági tagjával, valamint Tóth Ferenccel, a Hunyadi Válság­me­nedzser és Felszámoló Rt. felügyelő­bizottsági tagjával, hogy bírósági kap­csolataikon keresztül elintézik: a Bács- Kiskun Megyei Cégbíróság a Glória Rt. felszámolásához a Hunyadi Rt.-t jelölje ki. Az alku ötvenmillió forint­ról szólt, amely alapján a Hunyadi Rt. a felszámolást úgy folytatja le, hogy a cég vagyona a Borbély József által meg­jelölt gazdasági társaság tulajdonába kerüljön, így is lett. A cég ingatlanai végül az Euro Mobel Line Kft.-hez ke­rültek, amelynek 2002-ben Borbély Jó­zsef lett az ügyvezetője. Magyari és Tóth tagadta a feljelentők állításait, az ügyészség az ügy büntetőjogi elévülé­se miatt az eljárást megszüntette. Az Euro Mobel Line Kft. felszámo­lása azonban nem ment ilyen simán. Borbélyt - vallomása szerint - össze­hozták Kovács Zoltánnal, a Duna Lib­ra Közgazdász Zrt. vezérigazgatójá­val, hogy megállapodjanak a cég fel­számolásáról, de a cég végül nem ke­rült vissza az ügyvezető érdekeltségé­be. A 4,6 hektáros kecskeméti belterü­leten működő üzem „menekülési érté­két” a cégnek hitelező Magyar Fejlesz­tési Bank 2002-ben 922 millió forint­ban állapította meg. Az ipartelep be­rendezései az irodaépületekkel együtt végül 80 150 000 forint + áfa áron kel­tek el, a vevő az Immobil 2000 Ingat­lanközvetítő és Hasznosító Kft. volt. Az ügyben több büntetőeljárás indult. Az egyikben - irányított felszámolás gyanúja miatt - Tóth Ferencet és Ko­vács Zoltánt hivatali befolyással üzér­kedés bűntettével vádolták meg. A Csongrád Megyei Bíróság a vádlotta­kat 2008. március 27-én felmentette. Bár az eljárás során kiderült, hogy Bor­bély és Kovács az Euro Mobel Line Kft. felszámolását megelőzően szemé­lyesen is találkozott, a bíróság ítéleté­nek indoklása szerint a perben „nem került minden kétséget kizáróan bizo­nyításra az, hogy Borbély József egyez­séget kért a vádlottaktól, illetve az, hogy a cég vagyona hova kerüljön”. Az ügyészség az elsőfokú ítéletet tu­domásul vette, így az jogerőssé vált. Bíró a céghálóban A fenti ügyben perújítási kérelem van folyamatban, valamint a perben meg­hallgatott tanúkat is feljelentette az egyik károsult, mert véleménye szerint hamis vallomást tettek. A feljelentés, valamint a perújítás alapját egy a Köz­ponti Nyomozó Főügyészség előtt zaj­lott büntetőügy aktái képezik. Fősze­replője dr. Varga Miklós bíró, a Bács- Kiskun Megyei Cégbíróság volt veze­tője, akit - egyéb bűncselekmények mellett - vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkö­vetett vesztegetés bűntette miatt gya­núsítottak meg. Az öt évig tartó nyo­mozás megállapításai szerint Varga bíró „hivatalával össze nem egyeztet­hető módon közeli, személyes kapcso­latot tartott fenn olyan gazdasági tár­saságok vezetőivel képviselőivel, ame­lyek felszámolási tevékenység végzé­sére jogosultak”. Az ügy végül nem ke­rült bíróság elé, mert az eljárást a fő­ügyészség múlt év május 18-án meg­szüntette. Határozatuk szerint az eljá­rás lehallgatási jegyzőkönyvei annak ellenére sem használhatók fel a bünte­tőügyben, hogy a Pesti Központi Ke­rületi Bíróság a bizonyítási eszközként történő felhasználhatóságukat két eset­ben is megerősítette. (Lásd erről részlete­sen: Rajnai Attila: Egy bíró és a felszámolók, ÉS, 2009/39., szept. 25. -a szerk.) A nyomozó ügyészségi eljárásban Magyari Józsefet ötrendbeli, felbujtó­ként elkövetett hivatali visszaélés bűn­tettével gyanúsították meg. A gyanúsí­tás alapját a nyílttá tett, terjedelmes meny­­nyiségű lehallgatási jegyzőkönyvek ké­pezik, amelyeken Magyari folytat be­szélgetéseket, illetve ad utasításokat konkrét felszámolási ügyben Varga bíró ügyvéd fiának, aki ezeket nagyrészt te­lefonon továbbítja apjának. A büntető­eljárás aktái azonban az aggályosnak ta­lált lehallgatási jegyzőkönyveken kívül is számos adalékkal szolgálnak. A nyo­mozó ügyészség szerint ugyanis Ma­gyari József, a Kossuth Holding Vál­ságkezelő és Felszámoló Rt., valamint az Euro-Faktor Rt. tulajdonlása mellett „egyidejűleg részt vett a felszámolási te­vékenységet folytató Duna Libra Köz­gazdász Zrt., a Szunyadi Válságmene­dzser és Felszámoló Rt. (többek közt a Kecs­kemétre sebtében áthelyezett Hajdú Bét Rt.felszá­molója is [lásd részletesen: Rajnai Attila, Liba­tor, ÉS, 2008/14., ápr.4.-a szerk.]), vala­mint a Novum Kft. irányításában, tevé­kenységük koordinálásban”. Az ügyész­ségi vélelmet az egyik tanú is megerősí­tette a kihallgatásán. A jegyzőkönyv sze­rint kijelentette: „azt tudni kell, hogy a Hunyadi Rt. és a Duna Libra Rt. egy körbe tartozik: a Kossuth Holdinghoz. Ennek Magyari József a tulajdonosa”. A büntetőügyben az egyik kihallgatott könyvvizsgáló is elismerte, hogy azok a Kossuth Holding érdekeltségébe tar­toznak. Elmondta: Kovács Zoltánt is a Kossuth Holdingból ismeri, ő is kap­csolódik Magyarihoz. Hajdú Ágnes, a Hunyadi Rt. vezérigazgatója - aki az eljárás időszakában havi rendszeresség­gel beszélt Magyarival - azt állította, Magyarinak nincs köze a Hunyadi Rt.­­hez, azt viszont elismerte, hogy az Euro- Faktor Zrt. - amelyben Magyari felügye­lőbizottsági tag, valamint 2007-ig rész­vénytulajdonos volt -, mint faktoring cég, hitelezője volt az általuk folytatott felszámolásoknak. Nyomásra fizettek Az Euro Mobel Line Kft. felszámolása ügyében indult másik büntetőeljárás­ban Kovács Zoltán, a Duna Libra Zrt. vezérigazgatója, valamint a cég alkalma­zásában álló Karkus Éva felszámolóbiz­tos ellen társtettességben elkövetett hi­telező jogtalan előnyben részesítése vét­ségének bűntettében emeltek vádat. Az ügyészség szerint az Euro Mobel Line Bútoripari Kft. felszámolása so­rán a bérgarancia alapból fizették ki a telephelyet őrző Berta Biztonsági Szol­gálat Kft.-nek járó 23 451 376 forintot. A bérgarancia alap által átutalt több mint ötvenmillió forintot azonban csak a felszámolt cég dolgozói elmaradt mun­kabérének kifizetésére használhatták volna fel. A visszatérítendő támogatást végül nem fizették vissza az alapnak. Az őrző-védő céget Berta Attila, Buda­pest volt rendőr-főkapitánya alapítot­ta, amelyet 2005. december 29-én Pin­tér Sándor őrző-védő cége, a Civil Biz­tonsági Szolgálat Zrt. vásárolt fel. Pin­tér ebben az évben, belügyminiszterré történő kinevezése előtt vált meg a cég­től. (Az ismertetett nyomozó ügyészsé­gi eljárásban Berta Attila, tanúként tör­tént kihallgatása során, elismerte, hogy több mint tíz éve ismeri Magyar­t. A Hunyadi Rt., valamint a Duna Libra Rt. vagyonvédelmi megbízásait is, sze­mélyesen tőle kapta a cég.) A perben Kovács Zoltán visszauta­sította a vádat. Védekezése szerint nem a felszámoló cég vezérigazgatóját, ha­nem a felszámolóbiztost terheli a fele­lősség. Karkus Éva viszont azt vallot­ta, hogy semmiben nem volt rendel­kezési joga, minden a főnöke utasítá­sára történt. Vallomását a korábbi felszámolóbiz­tosok is megerősítették. Egyikük töb­bek közt azt vallotta: a „Berta Bizton­sági Szolgálat Kft. részéről egy folya­matos nyomás volt a kiegyenlítetlen számlák kifizetése miatt, ez folyamatos téma volt a felszámolási eljárás során”. Karkus Éva az ominózus számlák igazolásával kapcsolatban felidézte a bíróságon a főnökével folytatott pár­beszédet: - Muszáj ezeket a számlákat aláír­nom? - kérdezte Karkus. - Muszáj neked, Éva, itt dolgoz­nod? - válaszolta a jegyzőkönyv sze­rint Kovács. A szegedi Városi Bíróság Ila Tóth­­né dr. Vörös Erika vezette büntetőta­nácsa 2010. május 4-én helyt adott a vádnak. Kovács Zoltánt, valamint Kar­kus Évát bűnösnek találta társtettes­ségben elkövetett hitelező jogtalan előnyben részesítése vétségében, két­­két évre próbára bocsátotta, valamint egyetemlegesen a bűnügyi költségek megfizetésére kötelezte őket. Az ítéletet Karkus Éva tudomásul vette, az jogerőre emelkedett. Kovács Zoltán fellebbezést nyújtott be. A per másodfokú tárgyalását 2011. január 21-én 9 órára tűzte ki a Csong­rád Megyei Bíróság. RAJNAI ATTILA RIPORTJA: A vértesi csődgombolyítók Kormányváltáskor Magyari Józsefet nevezték ki a Vértesi Erőmű Zrt. vezérigazgatójának. Korábbi cégcsoportjának vezetésében több posz­ton is fellelhető a szocialista Táncsics Alapítvány felügyelőbizottságá­nak egyik tagja. A csődeljárás alá vont erőmű vagyonfelügyeletére ki­jelölt cég vezetője, Kovács Zoltán - az ügyészség szerint - korábban egy Magyari érdekeltségébe tartozó felszámolócéget (Duna Libra Zrt.) irányított. Egy bútorgyár felszámolása során mindkettőjüket feljelen­tették, de Magyari ellen az ügyet elévülés miatt megszüntették. Ková­csot viszont a hitelező jogtalan előnyben részesítésének vétségéért nem jogerősen elítélték. Magyari mindezek ellenére megfelel az új tu­lajdonosi vezetés elvárásainak. A kialakult helyzetről szóló közlemé­nyeiben az állami nagyvállalat egyedül a Kapolyi Lászlóval kötött szer­ződéseket teszi felelőssé. ÉLET ÉS ÍR IRODALOM „Pert vesztett Orbán Viktor Veres Jánossal szemben.” Ez a megrázó hír hét elején látott napvilágot, és az a nagy szerencséje Magyarországnak, hogy nem keltett különö­sebb feltűnést a többi, főleg a nemzet fölvirágzásáról szó­ló információ között, különben tán meg is bénult volna az élet. A Legfelsőbb Bíróság úgy döntött felülvizsgálati eljá­rásában, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével el­lentétben Veres János volt pénzügyminiszter (és a szava­it közzétevő Népszava) nem sértette meg Orbán Viktor je­lenlegi miniszterelnök személyiségi jogait, amikor azt mondta róla, hogy „ki mint él, úgy ítél, ha Orbán Viktornak lehetősége lenne rá, biztosan ellopná a Nemzetközi Va­lutaalaptól (IMF) kapott pénzt”. Azt nyilván nem kell hangsúlyozni, hogy a volt pénzügyminiszter még a fül­keforradalom előtt mondta, amit mon­dott, amikor még volt értelme feltételes módban beszélni, egészen pontosan 2008 decemberében, a boldog békeidőkben, ami már a stíluson is látszik. Nincs állítás, hogy Orbán lop, elvesz, rekvirál, eltulajdonít, csak a feltételezés, hogy mit tenne, ha a pénz és a hatalom közelébe jutna. Hát lopna - von­ja le a következtetést a pénzügyminiszter. Gyorsan hozzá kell tennünk, hogy Veres János mondata erős utánérzés, semmiképpen sem önálló szellemi produktum, ha úgy tet­szik, plágium, amennyiben nem sokkal előtte egy fóru­mon Orbán Viktor jelentette ki a szocialisták és az IMF pénzének kapcsolatáról, hogy „ezt a pénzt elköltik, kisöp­­rik a választások napjáig, tehát az IMF-től kapott hitel az utolsó fillérig az MSZP választási céljait fogja majd szol­gálni”, azaz: mit fognak tenni a szocialisták? Lopni­­ von­ta le a következtetést. Tartalomelemzés nélkül is látható, hogy Veres János csak megfordította a mondat lényegét, s a gazdája felé irányította, aki ezen mélységesen fölhábo­rodott, szinte levegőt se kapott annak feltételezésétől, hogy ha úgy adódna, ő esetleg hozzányúlna a máséhoz, s mint demokratikusan gondolkodó úriember, a jogállam nor­máinak megfelelően a bírósághoz fordult. Első fokon vesztett, másodfokon nyert, végül és vég­érvényesen pedig veszített. Itt tartunk most, megokosod­va, a jogállamiság simogató szelével a hátunkban, a sza­badság édes ízével a szánkban, hiszen írás van róla, hogy bármikor kimondhatjuk, a világ négy sarka felé kiálthat­juk, hogy ha Orbán Viktornak lehetősége volna rá, biz­tosan ellopná az IMF pénzét. Jó, ez most egy ideig nem aktuális. Ám ha akarnánk, azt is ugyanilyen szabadon, következmények nélkül kiálthatnánk a szélbe, hogy Or­bán Viktor, ha lehetősége lenne rá, biztosan ellopná az emberek nyugdíjpénztárakban összekuporgatott pénzét. Vagy némi szolidaritást vállalva a magyar társadalom leg­újabb hátrányos helyzetű rétegével, az alkotmánybírákkal, azt is kiálthat­nánk, hogy ha Orbán Viktornak le­hetősége volna rá, biztosan ellopná még az alkotmánybírák talárját is; nagyon úgy néz ki, hogy nagyjából ennyi maradt nekünk a fülkeforra­­dalomban visszaszerzett nemzeti ön­­rendelkezésből. Hanem amikor tavaly a bíró még első fokon Veres Já­nosnak adott igazat, az indoklásban azt mondta: „nyil­vánvalóan senki nem gondolhatott arra, hogy a szó szo­ros értelmében 16 vagy akár 1 milliárd eurót valaki zsák­ban hazavisz és saját céljára használ fel”, ebből követke­zően a kritika nem Orbánt, a magánembert érte. Sze­gény bíró mekkorát tévedett! Hiszen a fülkeforradalom éppen azért végződött úgy, ahogy végződött, mert eb­ben a mi tudás alapú társadalmunkban igen sokan, úgy kétmilliónyian gondolták úgy, hogy márpedig a milliár­dos eurókötegeket a kommunisták zsákban lopják el az éj leple alatt, sőt egy internetes blogban azt olvastam, hogy Gyurcsánynak kulcsa van az ország aranykészleté­hez; végtére Kun Béla is repülőn vitte Moszkvába az ék­szereket, ilyen végtelenül egyszerű tud lenni a világ. Mint ez a per is, a miniszterelnök vesztett. Gondolom, alkotmányjogászok egy csoportja már dolgozik a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyának a felülvizsgálatán, kü­lönös tekintettel a bíróságok jogkörére és önállóságára. Megyesi Gusztáv Orbán veszít ELET 2010. OKTÓBER 29.

Next