Élet és Irodalom, 2011. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)
2011-05-27 / 21. szám - Kenedi János: "Hálózati munkára nem alkalmas" • Komáromi Kornélia, történelmi látószögekből (9. oldal)
Háttér 9 KENEDI JÁNOS: Ellentétben a közkeletű tévhiedelemmel, az ’56-os forradalom nem október 23-án kezdődött, és nem is ért véget november 4-én. Közhatalmi centruma Budapest volt ugyan, a felkelést megszemélyesítő kormányfője, Nagy Imre pedig első és második kormányával az Országház épületében foglalta el földrajzi helyét, ám a demokratikus szabadságharc erőforrásai - éppen azok, amelyek a miniszterelnököt a parlamentbe beemelték - más-más megyékből fakadtak fel, és e forrásokat más és más községekben, városokban apasztotta ki azután a Kádár-rendszer repressziója, mint ahová a mai tankönyvek gyakran tévesen rögzítik a történelmi idő- és térbeli határt. Kapokkal korábban,1956. október 17- én az ELTE Jogi Karán megalakult a Hajnóczy Kör, első követelése március 15-e nemzeti ünneppé való nyilvánítása és a honvédelmi oktatás eltörlése volt. Mindjárt utána, 19-én, Szegeden, a József Attila Körben a diákok már az értelmiség helyzetéről rendeztek rebellis vitát, Győrben a többpártrendszer visszaállítását követelték, valamint a szovjet csapatok kivonását és független kül- és belpolitikát. 20-án, a szegedi tudományegyetemen, a MEFESZ nagygyűlésén a halálbüntetés eltörléséért protestáltak, a szabad választások kiírása mellett érveltek, a sajtószabadság kiterjesztését és a Rákosi-rendszer diktatúrájáért felelősök törvényes felelősségre vonását kezdeményezték. Erre a nagygyűlésre már Budapestről is érkeztek diákok: a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola hallgatóival együtt emeltek hát szót „az egyetemi ifjúságpolitikai súlyának növeléséért”. 21-én az egri pedagógiai főiskola hallgatói csatlakoztak a MEFESZ-hez, s ki Egerből, ki Debrecenből, ki Szegedről utazott fel Budapestre az országos Diákparlament ülésére, hogy felvegye a politikai kap(Komáromi Kornélia 1938-ban született, május 21-én lenne 13 éves. Egyidejű közlés a Váci Polgár című lappal.)csolatot az írók és tudósok Petőfi Körével. 22-én a Budapesti Műszaki Egyetemen a MEFESZ 16 pontos követelését - a magyar forradalom alaphangját - már a pécsi orvosi és jogi kar, a miskolci műszaki egyetem, a székesfehérvári műszaki technikum, a soproni Erdőmérnöki Főiskola delegátusai fogalmazták közösen, immáron kórusban, az október 23-án kirobbant forradalom hangjaként. Komáromi Kornélia hangja egy volt a kórusból, de évekkel tovább szólt, még annál is tovább, mint amit az utolsó szó jogán hangoztatott a Fővárosi Bíróságon, 1958. november 6-án, elsőfokú ítéletének bírái előtt. „Az egyetemi ifjúság politikai súlya” csakugyan növekedett a felkelésben való részvétel mértékével, így aztán diákforradalom leverése is jóval tovább tartott ’56. november 4-nél, miként a „pesti srácok” csoportjainak felgöngyölítése is. Előtér Komáromi Kornélia október 23-án a pesti jogi karon maradt, és az egyetem Rákóczi úti leánykollégiumából vett részt a forradalomban. Még 1958. szeptember 16-án kezdődött, súlyosan koncepciós perének vádirata is tartalmaz valóságot. 1956.október 25-én a diákszállóban megjelentek a műszaki egyetem diákjai, akik felkérték a joghallgatókat, hogy legyenek segítségükre Nagy Imre hatalomrajutását segítő röplapok másolásában. Komáromi Kornélia és az ottlévő diáklányok a nyomtatott röplapok alapján személyenként körülbelül 4-5 példányban lemásolták. E röplapok terjesztését műszaki egyetemisták végezték. Komáromi Kornélia 1956. október végén hazatért szülei váci lakására. [Itt] saját maga fogalmazott röplapokat azzal a céllal, hogy az egyetemre való visszatérése után Budapesten terjeszteni fogja. (...) A diákszállóban tervének végrehajtásába bevonta Bárki Ida és Jekkel Klára évfolyamtársait. Ezeket a röpcédulákat 1957. március 15-e előtt (...) Budapest területén kapualjak alá ragasztás útján terjesztették. A röpcédulákban sztrájkra, néma tüntetésre szólították fel Budapest lakosságát arra az esetre, ha a szovjet csapatok nem vonulnának ki az országból.” Még 1958. április 26-i letartóztatása után, a politikai rendőrség Gyorskocsi utcai vallatószobájában - már a gyanúsítottból terheltté nyilvánító határozat meghozatalánál is - Komáromi Kornélia ezt vágta a kihallgatást vezető tisztek arcába: „1957 márciusában azért terjesztettem röplapokat, mert kívántam és kívánom jelenleg is a szovjet csapatok kivonását az országból, s ezt röplapjaimmal elő kívántam segíteni. A KISZ plakátjait is azért téptem le, mert Nagy Imre politikájának híve vagyok, és mivel a KISZ a Kádár-kormány politikáját igyekezett elősegíteni, akadályozni kívántam a munkáját.” A Komáromi Kornélia bebörtönözéséhez vezető út ugyanis éppen a KISZ politikai területfoglalásának bátor akadályoztatásától indult. Ahogy a BM Politikai Nyomozó Főosztályának operatív tisztje 1957. május 8-án jelentette: „május 4-én a Jogi Kar épületében kifüggesztett plakátokat (KISZ) ismeretlen tettesek éles késsel darabokra vagdosták, május 7- én ismét leszaggatták a kifüggesztett KISZ plakátokat és helyükbe öt helyen egy-egy rajzlap nagyságú, tussal írott ellenséges szövegű plakátot ragasztottak ki. A plakátok tartalma: Éljen a KISZ Kádár Inasainak Szövetsége! Hazaárulók, naplopók, pénzhajhászok bandája!” [kiemelés az eredetiben K. J.] A KISZ elleni plakátháború folytatódott. Mint a megindított nyomozás - házkutatás útján - megállapította, Komáromi Kornélia redisztollának tusfestékével írták az egyik hirdetményre: „le vagytok szarva!” A feljelentések az ELTE tanulmányi osztályvezetőjétől - a BM „hivatalos kapcsolatától” - és a jogi kar KISZ-titkárától, Czili Gyulától (a Fővárosi Főügyészség későbbi politikai csoportvezetőjétől, majd a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesétől) érkeztek a BM szovjet tanácsadójához és Marosán György államminiszterhez, a Minisztertanács Személyügyi Titkárságának vezetőjéhez. Czili Gyula - „egy igazi KISZ tag a többi nevében” aláírása egyik feljelentésében - különös nyomatékkal emelte ki, hogy Komáromi Kornélia „mint nő, különösen hangra talál. Ártatlan diákokat fertőz meg. Érdemes róla megemlíteni, hogy az ellenforradalom alatt is női tüntetéseket szervezett, fegyver szétosztással, meg eldugással foglalkozott. Ilyen tanuló nem érdemli meg, hogy egyetemista legyen. Erre a jövőt nem építhetjük. Követeljük az egyetemről való eltávolítását és a dolog kivizsgálását. Gondoljunk arra: »Egy cseppnyi méreg is megfertőz egy pohár Bort«.” Mialatt az MSZMP-hez, a KISZ- hez, a BM politikai rendőrségéhez sorozatosan érkeztek a feljelentések, és beindult az állambiztonsági szolgálat megtorló apparátusa, a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalomhoz már korábban csatlakozott Komáromi Kornélia és néhány barátnője folytatta forradalmas cselekedeteit. Akár tudta, akár nem, hogy egyetemi környezetét már megszállták a politikai rendőrség nyomozói - közel egy tucat egyetemista társát szervezték be ügynökké, hálózati személlyé, hivatalos kapcsolattá, s állították reá, minden erejét és leleményességét az 1957. március 15-re tervezett MUK (Márciusban Újra Kezdjük) megvalósítására fordította. 1958-as perének vádlott-társaival a szovjet tankok által szétlőtt leánykollégium helyreállításához felhatalmazott meszet egy szatyorba öntötték, fazekat, ecsetet vettek magukhoz, és az Operaház környékén, a Sztálin út házfalaira festették, ,Vesszen Kádár!”, „Gyilkos Kádár!’’.Röplapokon is terjesztették a közelgő MÚK felhívását: a kölcsönírógépen írt kiáltványok mintegy negyven példányát egy virágcsendéletet ábrázoló kép paszpartuja és kerete közé rejtették, innét terítettek mintegy negyvenet a fővárosban. A közintézmények hivatali rendjében kifüggesztett virágcsendéletek élettelen reprodukciója hasznos tárgynak bizonyult az ellenállás konspirált eszközeinek elrejtéséhez. Komáromi Kornélia, Bárki Ida és Jekkel Klára azonban élő virágokkal kívánt életet adni az eltiport ’56-os forradalomnak. 1957. október 23-án „felmentünk a Szabadság-hegyre és a fogaskerekű végállomásánál egy csokorra való bukszust és erdei fenyőgallyat szedtünk. (...) Csokrunkat azonban nem tudtuk elhelyezni a Petőfi-szobornál, mert a téren sok rendőr tartózkodott” - vallotta Komáromi Kornélia a politikai rendőrségen, 1958. április 25-én, így aztán a koszorú egyes virágszálait, s a hozzájuk mellékelt röpcédulákat, a Lánchídon át Budára visszatérve, a Horváth-kert környékén szórták szét. Közelkép Bármily torz is a tükör, egy keveset mégis láttat a másodéves joghallgató, Komáromi Kornélia bebörtönözése céljából felfektetett politikai rendőrségi aktákból hétköznapi személyéről és erkölcsi személyiségéről. Rendőrségi szlenggel szólva „szoros figyelésének” jegyzőkönyveiből közelítő pontossággal kirajzolódik alakja, még ha a kép egyes elemeit „környezet tanulmányaiból”, levél- és telefonlehallgatásaiból állították is össze a BM helyszínelői és profilkészítői. „163-165 centi magas, vékony testalkatú, világos barna hajú, hosszúkás, telt arcú, egyenes orrésű, vékony testalkatú, egyenes testtartású, bal lábára kissé biccentő”, így festették le kukkolói 1957. december 13-án és 14-én. 18- án, amikor udvarlójával találkozott, s „kézen fogva sétált [vele], kék télikabátot hordott, fekete nadrágot, fehér nylon harisnyát, bordó kesztyűt” viselt, ezzel fogta gyanúsan tömött, barna aktatáskájának fülét. 19-én, „világoskék sálat” is kötött a nyaka köré. Vácról érkező édesapjával - nyugalmazatott MÁV- tisztviselővel - találkozott, aki délután elkísérte az Egyetemi Könyvtárba. Délelőtt „franciakrémest evett egy cukrászdában”, ebéd után, karon fogva sétált és beszélgetett édesapjával. Két nappal korábbi délelőttjét udvarlójával töltötte egy 60-szor 40 centiméteres, hordozható táskagramofon társaságában. A kukkolók sajnálatára Komáromi Kornélia és udvarlója a lemezjátszóval hoszszabb időre eltűntek egy Szabadsajtó utcai épület kapujában. A külcsínről felszínesebb ismeretet tartalmaznak a Komáromi Kornélia ellen foganatosított „külső figyelés”, iratai. A belbecsről - azaz erkölcsi és politikai profiljáról - valamivel többet mondanak a Politikai Nyomozó Főosztály tágabb környezete ellen indított „bizalmas nyomozásainak” iratai, valamint az ügyészségi, bírósági eljárásának dokumentumai. Még a budapesti fegyveres harcok előtt, a New York kávéházban találkozott Sánta Ferenc íróval, a Petőfi Kör egyik alapítójával, vezetőségi tagjával, aki a padlássöprögetésekről és a földmíves népesség állapotáról szóló személyes beszámolójával igen nagy hatást gyakorolt Komáromi Kornéliára. Sántánál is erősebb szellemi hatással volt reá az ELTE Magyar Jogtörténeti Tanszékének docense, Révész László, akit MEFESZ-tagsága révén is a jogi kar Forradalmi Bizottságának elnökéül választottak olyan kivételes, a fegyveres felkelésben is részt vevő tanítványai, mint Forintos György, Töttösy Zsolt és (a börtönéveik letöltése után) festőművésszé és íróvá vált Karátson Gábor. Ők Komáromi Kornélia szeme láttára készítették orosz és magyar nyelvű röpcéduláikat az egyetem jogi karán, s tudtával indultak a Központi Gyűjtőfogházba kiszabadítani a Rákosi-rendszer politikai foglyait. A tanár Révész László 1957 januárjának utolsó napjaiban svájci emigrációba kényszerült, a berni Kelet-Európa Intézet munkatársa lett, de a tanítvány az ő nézeteit is képviselte a Fővárosi Bíróságon. Az utolsó szó jogán Komáromi Kornélia „kijelentette, hogy (...) rossz módszereket választott a párt és kormány és a szovjet hadsereg elleni harcban. Előadta továbbá, hogy ha jelenleg szabadlábon lenne, a párt és a kormány elleni harcot is tovább folytatná a már említett követelések eredményesebb kivívása érdekében.” Ezért a töretlen, bűnbánást nélkülöző kijelentéséért elsőfokú, 1958. november 6-án meghozott 2 év és 6 hónapos ítéletét 6 évre súlyosbította a Legfelsőbb Bíróság 1959. február 5-én. Erkölcsi bizonyítványának is felfogható, amit a Gyorskocsi utcai vallatói a rab Komáromi Kornélia „kísérőlapjára” írtak: „Hálózati munkára nem alkalmas”. Erkölcsi jellemzésére legpontosabban mégis az áll, ami a szobi és váci járás levéltári iratait magában foglaló kötet - 1956. Pest Megyében - fekete borítólapján olvasható, Ady Endrétől: „Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek”. „Hálózati munkára nem alkalmas” Komáromi Kornélia, történelmi látószögekből Ezért is kínáljuk nekik új, ÉnCégem üzleti díjcsomagjainkat! S& A kisvállalkozások sokféle igényeihez fejlesztettük ki személyre szabható ÉnCégem üzleti díjcsomagjainkat. Az ÉnCégem Start Net2Go díjcsomag 1800 Ft-os nettó havi díja (bruttó 2250 Ft) rugalmasan felhasználható belföldi T-Mobile és vezetékes telefonálásra, valamint belföldi internetezésre egyaránt. Ráadásul Én cégem M, L, XL, 2XL, 3XL díjcsomagokhoz* különböző BlackBerry készülékeket is választhat 0 Ft-ért, amelyekhez BlackBerry Instant E-mail szolgáltatást is igényelhet, szintén 0 Ft-ért. Ajánlataink 2011. május 2-tól visszavonásig vagy a készlet erejéig érvényesek, új vagy lejárt hűségidejű üzleti előfizetők részére kisvállalkozói megállapodással és 2 éves hűségidővel. Ajánlatainkért hívja a 1430-as számot, vagy látogasson el a T-Pontokba! Üzleti ajánlatok minden vállalkozásnak. ■Mobile1 A BlackBerry készülék tizonyos használata adatforgalmat genen! honlapon érhetők el. * Az En Cégül elidott ÉnCégem díjcsomagok ériodók , illetve BlackBerry-szolfláltalas. etelek a T-Pontokban. Partner fizlatkozott M. L. XL. 2XL. 3XLdtic. rádyev azok tetőn«»*.1 es nokon es a www.wnobtffe.hu rét- $z v'igUitatás opcióval 2011. MÁJUS 27. ÉLET ÉS# IRODALOM