Élet és Irodalom, 2011. július-december (55. évfolyam, 26-52. szám)

2011-10-21 / 42. szám - Károlyi Csaba: Kizökkent az idő - Követési távolság • Balla D. Károly: Tejmozi (18. oldal)

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG - Károlyi Csaba ■ Balla D. Károly: Tejmozi. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2011. 214 oldal, 2990 Ft Két regény, két világ, két szülő, két test­vér, két idő. Kétségek közt vergődünk, a kárhozat. És korántsem biztos, hogy ami kizökkent, a fiú született helyre­tolni azt. Úgy látszik, a havazáson kí­vül itt már nemigen bízhatunk semmi­ben. Nagyon rafinált mű ez. Két re­gény: az egyiket a rejtőzködő narrátor írja (azt olvassuk), a másikat meg az ő hőse, a főszereplő írja (azt nem ismer­jük, arról csak sejtéseink vannak, bár a kettő nyilvánvalóan nem független egymástól). Két világ: a fiú világa a modernitás racionális világossága, mely ugyanakkor bizonytalanságban tartós szorongást eredményez, az apa világa pedig a premodern homályossághoz fordul vissza, melyen keresztül az is­ten adta fény mégis elvakítani képes a földi halandót, és az ember bizonyos­sághoz juthat, megnyugvást találhat („Milyen hatalmas távolságra volt is­tennek ez a fennkölt és nagyszerű ta­gadása az én primitív ateizmusomtól!” - kiált fel a fiú­­ 83.). Két szülő, az első látszat ellenére mindkét szülő uralja hősünk életútját, az apa eltaszítja ma­gától, ámde mégis fogva tartja (szelle­mileg is, lelkileg is egyre inkább), az anya formailag túlzottan szereti, való­jában azonban „majomszeretete” „sze­katúrába” torkollik, a drága jó mama nem hagyja élni gyerekeit, akik termé­szetesen menekülni próbálnak előle, ahogyan apjuk is nyilván nem véletle­nül hagyja el feleségét. Két testvér, ők két lehetséges menekülési stratégiát testesítenek meg, mindkettő nyelvész, de ég és föld a különbség köztük, szak­mailag is, egyébként is, végül a fiú ma­rad minden próbálkozása ellenére a rákbeteg, haldokló anya mellett, s meg­lepően a lánynak sikerül Kanadába el­húznia, a fiú nem akar megnősülni, a lány férjhez megy, a fiú tűnik a pályá­ján sikertelennek, a lány sikeresnek, habár ez azért bonyolultabb. Két idő, mert ütközik az apa „heideggeri saját ideje” (173.), a folytonosságé­­ a fiú idejével, mely az „alárendelt szagga­tottságé”. Sokféleképpen megközelíthetjük a Tejmozit, és a sok közelítés egyszerre lehet itt érvényes. Aparegény. Anya­regény. Egy város, egy régió (Ungvár, Kárpátalja) sorsának regényes felvil­lantása. A festészet, a nyelvészet, a ko­molyzene, a filozofálás révén, a ter­mészettel való kapcsolat révén elő­adott világérzékelés regénye. A tradí­cióval történő provokatív, bátor szem­benézés regénye. Rezignált családre­gény. Sajátos, töredezett Bildungsro­man. A haldoklások, hagyatkozások regénye. Az emlékezés, a gyerekkor felidézésének regénye. És nem utol­sósorban: a regényírás regénye. A kissé indokolatlannak tűnő - mert csak egy helyen alátámasztott - cím onnan jön, hogy főhősünk gye­rekként be-bekukucskál apja hatal­mas, fényes műtermébe, ahonnan ő ki van zárva, és ahol apja fiatal lá­nyokról fest kommersz aktokat. Az ablakokon és az ajtón tejüveg van, ez különleges fényviszonyokat teremt a festéshez, de átlátni rajta nem le­het, a kisfiú azonban a résnyire nyi­tott ajtón át leskelődik. „Egy idő után már bennem pergett a film, én vetí­tettem rá vágyképeimet a matt felü­letre, így hatoltam be a műterem el­zárt világába, így férkőztem közelé­be titkoknak és tilalmaknak, mezte­len nőknek­­ és apámnak”. (77.) A narráció kicsit kimódolt. Van egy elbeszélő, aki az elején gyakran kom­mentálja, mit mond hőse egyes szám első személyben. „Azon a reggelen majdnem megszerettem az apámat, mondja a regényem elején hősöm az ablaküvegnek” - ez a kezdő mondat (később többször ismétlődik). Idővel azonban szerzői narrátorunk háttér­be vonul, nem mindig világos, mi is a szerepe, miért van rá igazán szük­ség. Erősebben kellett volna kidol­gozni ezt a kettős játékot, és akkor a regényírásról szóló részek is nagyobb hangsúlyt, jelentőséget kaphattak vol­na, így sokszor inkább esetlegesek. Egyetértek ebben Benedek Szabolcs­­csal, a könyv tudtommal első recen­zensével (Népszabadság, 2011. október 1.), miként azzal a kijelentésével is, hogy a „szándékos megkonstruálat­­lanságot” mutatják az apának és a fi­únak a fel-felbukkanó esszészerű fej­tegetései, monológjai, filozofálgatá­­sai, zenei okoskodásai vagy például a tradícióval kapcsolatos értekezései. Kérdés, mindezt szükséges feltétel­nek tekintjük-e éppen ennek a regény­nek a megírásához, vagy hibaként ró­juk-e fel. Első olvasásra mindezt in­kább hibának gondoltam, második olvasatomban elnyerték funkciójukat. Elsőre hajlamos voltam pusztán apa­­anya-fiú-húg történetként olvasni az egészet, melyben csak zavaróak a csa­ládi alaptörténettől való elkalandozá­sok. (Remekül behúznak például ebbe a fojtott világba az erős anya-fiú játsz­mák, melyek Bartis Attilát jutatták eszembe.) Ha azonban jobban meg­nézzük, mintha az - egyébként reme­kül kidolgozott - apa- és anyaregény részben csak csali lenne. A szerkezet mesteri. A meghatáro­zó bekezdések élén általában a figu­ra vagy a helyszín megnevezését ta­láljuk, hogy egyből tudjuk, melyik szál folytatódik éppen. Erre azért van szükség, mert merész a jelenetezés. Sok váltás van, és a kapcsolat a jele­netek közt legtöbbször inkább meta­forikus, mint tematikus, és közel sem lineáris. Nagyon ügyesen váltakoz­nak az idősíkok, helyszínek. Fontos történeteket többször álomjelenetek formájában kapunk, ezek kiemelked­nek a szövegből. Gyerekkori emlékek, a régi ház, az új ház, az apa kivonu­lása, a fiú külön lakásba költözése, az anya haldoklása, az apával töltött rit­ka pillanatok, a húg Kanadában, a báty Északon (Finnországban?), ta­lálkozásuk Kanadában. A történetek tehát nem időrendben, hanem az em­lékezés csapongó rendje szerint köve­tik egymást. Ha mondjuk az érettsé­gi előtt álló diák idegen városban zaj­ló tantárgyi vetélkedőjéről van szó, pontosabban arról, hogyan téved el utána éjszaka a havas erdőben (66- 73.), ezután a gyerekkor alapélménye következik, mikor a fiú beles a műte­rembe (74-78.), aztán az jön, hogy ő azért nem akar megnősülni, mert nem akarja, hogy neki is legyen kit elhagy­nia, végül vissza kell költözzön (!) anyjához, mert a húg elutazik, az anya meg nagybeteg - jó kis poén (79-81.), majd ezután folytatódik az apa-kap­csolat kulcsjelenete, mikor is elviszi őt az apa a farkassá változó öreg ru­szin sírjához és elmeséli annak törté­netét (81-87.). (Pont itt, a 86. olda­lon három gonosz sajtóhiba zavarja műélvezetünket.) A szerző maga mondta el a blogjá­­ban (Cseke Gábor interjúja), hogy az öreg ruszin története a rejtett kulcstör­­ténet. Kár volt, jobb, ha az olvasó maga jön rá, ha rájön. Az sem biztos, hogy a szerzőnek igaza van, és tény­leg ez a kulcsa mindennek. Nekem eleve volt valami ilyesmi sejtésem, de most inkább azt mondanám, több kulcs van, és ez csak az egyik, de az egyik biztosan ez. Az Amerikát meg­járt öreg halála előtt vissza akar térni a természetbe, visszafejlődni biológi­ai lénnyé, beleolvadni az ősi rendbe. Egyértelmű az utalás: az ő unokája az a kanadai professzor, akihez hősünk húga feleségül megy, és aki az eszével tudja, hol tart a világ, de a lelkével visz­­szavágyik valami ősi rendbe, amely ha nincs, akkor azt akár megteremteni is hajlandó. Hősünk apja szintén ide igyekszik, ki a városból a faházba, ahol a pikáns aktképek után végül ikono­kat kezd el festeni. Az anya haláláig marad nyugtalan, számító, szorongó és hisztis urbánus. Az apa azt hiszi, nyugalmat lel a természetben, azt hi­szi, fogalma van a lényegről, melyről fiának nincs. Fia meg azt hiszi, húgá­nak nincs fogalma a nyelvfilozófia lé­nyegéről. Mindezek mögött finom modernitás-kritika bújik meg, szépen végigvitt, okosan adatolt dilemma-sor, mely Bartók zenéjének élvezhetőségé­­ről avagy inkább a róla való gondol­kodás élvezetéről ugyanúgy szót ejt - szemben Bach zenéjével, mely maga a természeti csoda -, mint arról, hogy amint nem képes az ember (önmagá­tól) repülni, ugyanúgy nem képes re­gényt írni sem. (Ezt jobban ki lehetett volna fejteni!) Hősünk arra jön rá, hogy tudományos alapfeltevése téves: a nyelv nem modellezhető a matema­tika eszköztárával. Ebből viszont azt a következtetést vonja le, hogy nem írhatja meg disszertációját, mert hogy nézne az ki, ha a tézis lehetetlenségét fejtené ki, miként a hegymászó, „aki a csúcs elérésének képtelenségéről nyi­latkozik, ahelyett, hogy meghódíta­ná” (25.). De hát nem erről a képte­lenségről szól-e nagyjából az egész modern kultúra? Miként az iskolában Ottliknál, a­­lejmoziban is a hóesés jelent valami földön túli bizonyosságot. A gyerek­kor és a felnőttkor legfontosabb je­lenetei alatt elered a hó, vagy leg­alábbis havas a táj. Még az erős fény­ben álló tejüveg is a havat juttathat­ja eszünkbe, a regényzáró kép pedig a repülőn mutatja hősünket, miköz­ben a gép épp felhőbe repül bele, mintha hómezőbe repülne, és­­ az utolsó mondattal­­: „Az ablaküveget ellepi a tejfehér fényesség”. S hogy még egy nagyot mondjak: a fénynek Mészöly Miklós kisregényei óta nem volt ilyen érzéki szerepe, mint itt. A kötet gyönyörű borítója is erről a fényről szól: egy padlástér, mely a különleges fényviszonyok által konst­ruktív műalkotássá válik. Mintha Me­­gyik János csinálta volna. Bár egy Megyik-mű úgy viszonyul egy pad­lástérhez, mint Bartók Bachhoz, szó­val ez egy bartókosított padlás (ahol ikonok rejtőznek). Balla D. Károly Tejmozija remek kis­regény. Nagyon szerethető, jó ben­ne elkalandozni. Sokat fogjuk még emlegetni. Kizökkent az idő Idealistákat keresünk! Van egy dédelgetett álmod, világmegváltó ötleted, izgalmasnak ígérkező terved, amit pénz híján nem tudsz megvalósítani? A SPACE Színház készülő előadásához keresünk támogatásra érdemes elképzeléseket. Jelentkezz a space.oigbank@gmail.com e-mail címen. A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A lis­tát összeállította: Négyesi Móni. Költészet Lázár Bence András: Rendszeres bonctan PRAE.HU-Palimpszeszt Kulturális Egyesü­let, 69 old., 1989 Ft Dráma Jarry, Alfred: Übü király, vagy a Lengyelek - Az agytalanítás nótája - A láncra vert Übü Ford.: Székely Zoltán, a nótát ford.: Weöres Sándor, magyar-francia Tillinger Péter, 199 old., 1996 Ft Elbeszélő próza Bouéková, Tereza: A kakas éve Ford.: V. Detre Zsuzsa Cartaphilus Könyvkiadó, 498 old., 2990 Ft Christie, Agatha: Nemezis Ford.: Vermes Magda Európa Könyvkiadó, 289 old., 2300 Ft Csobánka Zsuzsa: Belém az ujját József Attila Kör Irodalmi Egyesület-PRAE. HU, 171 old., 2000 Ft Hadnagy Róbert-Molnár Gabriella: Agatha Christie krimikalauz. Avagy gyilkosságok ABC-ben Európa Könyvkiadó, 824 old., 5500 Ft Jarry, Alfréd: A patafizikus Faustroll dok­tor cselekedetei és nézetei. Új­ tudományos regény Ford.: Csímár Péter, magyar-francia Tillinger Péter, 168 old., 1911 Ft Kepes András: Tövispuszta Ulpius-ház Könyvkiadó, 355 old., 3499 Ft Merle, Robert: Ármány és cselszövés Ford.: Kamocsay Ildikó Európa Könyvkiadó, 431 old., 3500 Ft Nabokov, Vladimir: Lolita Ford.: Békés Pál Európa Könyvkiadó, 421 old., 3200 Ft Outers, Jean-Luc: Vízművek Ford.: Schultz Ádám L’Harmattan Kiadó, 173 old., 2500 Ft Simenon, Georges: Maigret és a halott gyé­mántkereskedő Ford.: Felkai Piroska Agave Könyvek, 126 old., 1980 Ft Simenon, Georges: Maigret gyanút fog Ford.: Sóvári Judit Agave Könyvek, 171 old., 2280 Ft Ifjúsági irodalom Balázs Ágnes: Torkos Türpi és a felhőgyár Kun Fruzsina rajzaival Móra Könyvkiadó, 37 old., 1690 Ft Békés Pál: Borz a sámlin Kalmár István illusztrációival, második ki­adás Móra Könyvkiadó, 78 old., 2190 Ft Japán regék és mondák Ford.: Bazsó Dénes, harmadik kiadás Móra Könyvkiadó, 478 old., 2990 Ft Leb­ermeier, Philippe­ Dautremer, Rebecca: Nevenincs és Sosemvolt Hercegnők Ford.: Pacskovszky Zsolt Scolar Kiadó, 93 old., 4950 Ft Rodolfo bűvészkönyv Szitás György rajzaival, második kiadás Móra Könyvkiadó, 223 old., 2490 Ft Irodalomtudomány Vajda Károly: Kétségek és kettősségek. Az iro­dalom lételméleti és hermeneutikai kérdései Anonymus Kiadó, 167 old., 2200 Ft Varga Katalin: Gőgös Gúnár Gedeon K. Lukáts Kató rajzaival, negyvennegyedik ki­adás Móra Könyvkiadó, 96 old., 2190 Ft Nyelvészet Montágh Imre-Montághné Riener Nelli-Vin­­czéné Bíró Etelka: Gyakori beszédhibák a gyermekkorban Javított kiadás Holnap Kiadó, 200 old., 2300 Ft Művelődéstörténet, néprajz Ecclesia Agathae. A 250 esztendős perenyei templom tanulmánykötete és népének hangle­mezei Szerk.: Medgyesy S. Norbert, CD-melléklettel Magyar Napló Kiadó, 520 old., 3990 Ft Történelem, politika Bibó István: Politikai hisztériák Argumentum Kiadó-Bibó István Szellemi Mű­hely, 387 old., 2700 Ft Magyarország a második világháborúban Főszerk.: Romsics Ignác Kossuth Kiadó-Hadtörténeti Intézet és Mú­zeum, 204 old., 7500 Ft Tocqueville, Alexis de: Emlékképek 1848-ról Ford.: Ádám Péter Európa Könyvkiadó, 499 old., 3800 Ft Szociológia, közgazdaság, jog Korniss Péter-Závada Pál: Egy sor cigány. Huszonnégy mai magyar Corvina Kiadó, 155 old., 3990 Ft Keleti kultúra SU-LA-CE: Feljegyzések Lin-csiről Közreadja: Sári László Kelet Kiadó, 234 old., 2900 Ft Pszichológia, pedagógia Popper Péter: A pokol színei. Színes pokol - Útvesztő - Isten komédiásai Saxum Kiadó, 287 old., 2800 Ft Művészetek A tekintet szintaxisa. Francois Molnár válo­gatott írásai a kortárs művészet tükrében Szerk.: Faludy Judit, CD-melléklettel Gondolat Kiadó-MTA Művészettörténeti Ku­tatóintézet, 242 old., 2900 Ft Divattitkok. 1000 apró részlet a nyakkivá­gástól a derékvonalig, a zsebkendőtől a pli­­székig Ford.: Hajgató Sára Scolar Kiadó, 383 old., 6995 Ft Freeman, Michael: Fotósszemmel. Képkom­pozíció a digitális fényképezésben Ford.: Miklós Katalin és Pólyák Emese Scolar Kiadó, 191 old., 5995 Ft Schubert Éva: Emlékek a jelenben Szerzői kiadás, 215 old., 2500 Ft 4 T-MobYeH XL 7 Ma. 1225 I Kopint-Tár­i: a GDP jövőre 0,5 százalékkal nő B- Rontotta 2012-es növekedési előrejelzését a J Kopint- Tátii Konjunktúrakutató Intézet Zrt.: az idei­­ 1.5 százalékos GDP növekedés után a korábban id­­én 3,0 százalékkal szemben már csak 0,5 i 1 százalékos bővülést vár jövőre - hangzott el az fi 1 intézet szerdai budapesti tájékoztatóján ahol­­ bemutatták az új konjunktúra jelentést, m­ár százalék közé esik, de ennél rosszabb­­ forgatókönyvet sem lehet kizárni - jelezh­e­te a vezérigazgató.­­ Az infláció a korábban várt 3,6 százalék­­ s­zázalékra gyorsul 2012-ben, az idei 4,0 sszázalékos fogyasztói áremelkedés után. A Hirgom 215 mos­evo­­NÉPSZAVA ÉLET ÉS|B IRODALOM 18 4 2011. OKTÓBER 21.

Next