Élet és Irodalom, 2014. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)
2014-05-23 / 21. szám
Nagypolitika Ha csak tehetem, Széky János írásával kezdem az aktuális ÉS olvasását, tisztelem naprakész ismereteit, kurrens témaválasztását és magas szintű erkölcsiségét (Trianon átka, ÉS, 2014/20., május 16.). Egy probléma van: az, hogy a politikusok nem így gondolkodnak, és felhatalmazásuk okán cselekedeteiket sem az erkölcsösség szabja meg. A világhatalmi politikának - ahogy mindennek - megvannak a saját törvényei. Például, hogy a legerősebb ellen előbbutóbb szövetkezik a második és a harmadik. És nem azért, mert gonoszak, hanem mert ez a logikus, így tudják érvényesíteni az érdekeiket. Persze aztán ez az alapösszefüggés számtalan formában jelenhet meg (például integráció, paktum stb.), de mindegyikben az érdek a meghatározó. írhat Széky az Európát jellemző stílusról, és idézheti a különböző külügyminiszterek taktikus nyilatkozatát, nem ez a döntő. A nagypolitikában nincsen etika, ott csak érdekek léteznek, s azok érvényesítésében a mindenkori erőviszonyokat kell tekintetbe venni. Így születhettek meg olyan galádságok, mint a müncheni egyezmény, a Molotov-Ribbentroppaktum vagy a trianoni diktátum. Széky János Románia példáját hozza. Keleti szomszédunk évszázadok óta az orosz fenyegetettség árnyékában él: azok vették el tőlük Észak-Galíciát és Besszarábiát. Ez utóbbiból csináltak Moldovai SZSZK-t, amelyből - amikor függetlenné vált Moszkvától - leszakítottak egy jó nagy részt Dnyeszteren túli Köztársaság néven, amelyet egyetlen állam sem ismer el Oroszországon kívül. Érthető tehát, ha Ceausescu már a szocialista blokkon belül is próbált a szovjetek ellenpólusával, Washingtonnal jóban lenni, és az is érthető, hogy Bukarest most is szívesen veszi a NATO és a CIA támogatását. Higgye el Széky János, Románia nem az ukránok melletti szolidaritásból keresi az amerikaiak kegyeit! Sok barátom kapott a fejéhez Orbán Viktor beszédét hallgatva, csak nem az a cél, hogy Kárpátalját Magyarországhoz csatolja? Mert akkor nekünk végünk van - érveltek -, hiszen ennek az elmaradott területnek a felhozatala padlóra küldené amúgy is gyenge gazdaságunkat. Nem tudom, nem látom át, hogy igazuk van-e, de azt tudom, hogy Nyugat-Németország egy percig sem gondolkodott azon, összecsatolják-e gazdaságukat az elmaradott Kelet-Németországgal. Jól tudom, területi visszacsatolásról szó nincs, pontosabban most szó sem lehet. Széky jól úja le a többségi nemzet attitűdjét: nem engedheti, hogy állampolgárai más hatalmakhoz legyenek lojálisak. Főleg, hogy most Ukrajnában megint kiderült: a sokáig lojális (orosz) nemzetiség egyszer csak „önmegvalósítani” akar, és kéri az „anyaország” segítségét. És Kijev hopp, egyetlen hónap alatt elvesztett egy fél dunántúlnyi területet. Az ukránok bizalmatlansága az orosz nemzetiségűekkel szemben tehát indokolt. Kérdés, hogy indokolt volt-e évtizedeken keresztül az ukrán hatóságok magyarokkal szembeni bizalmatlansága, amely miatt ott élő nemzettársaink többsége elvesztette anyanyelvét (tessék meghallgatni most az ungvári utca emberét), miután önálló iskoláikat, színházaikat, könyvtáraikat, lapjaikat ellehetetlenítették. A kárpátaljai magyaroknak magyar nyelven kizárt előre jutni. Pedig sem a nagy Szovjetunió idején, sem pedig most semmiféle fenyegetést nem jelentettek a többségi nemzetre nézve. Tudjuk, Janukovics elnök bukását követően az ukrán parlament első intézkedése (az orosz mellett) a magyar nyelv használatának korlátozása volt. És jóllehet ezt a külső tiltakozásra hamar visszavonták, nem csodálkozom azon, ha a helyi magyarok olyan önkormányzati garanciákat kérnek anyanyelvük használatára és intézményeik megvédésére, amely megvédi őket a kijevi nacionalista beavatkozások hullámaitól. Surányi Ede Majd legközelebb Alapjaiban egyetértek Vásárhelyi Máriával (Szerepek és tévesztő ek, ÉS, 2014/20., máj. 16.): igen, egy ország politikai életében vannak szerepek, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezeket kik és hogyan játsszák el. A baloldal súlyos vereségének számos oka van, ezek nagy része a hagyományos reflexek továbbélése: nem néznek a gondok mélyére, pártérdekekre hivatkozva elodázzák a cselekvést, beállnak a vezetők mögé látszatpártfegyelemre hivatkozva, úgymond „bűnbakot keresnek”. Nem beszélnek a sorozatos kommunikációs ballépésekről, amelyek mögött politikai tétovaság rejlik. Nem az volt a baj, hogy az egyébként nehezen meghatározható fogalom szerinti „baloldali értelmiségiek” elmondták, hogy mit gondolnak, hiszen a görög városállamok létezése óta a politikával foglalkozó férfiak és nők mindig is elmondták, hogy mit gondolnak a világ soráról. Szóval: a szerepek. A baj az volt, hogy a hivatásos, ám felkészületlen baloldali politikusok vagy sablonokban fogalmaztak (Mesterházy), vagy durvák voltak (Szanyi), álszent demagógiába (Gyurcsány) vagy tétova álmokba (Bajnai) menekültek, szavaik azonban hatástalanok maradtak. Ezért nem tudták elérni a választókat. Ez ilyen egyszerű. Ezek a gyenge magatartási formák hatástalanok maradtak a Fidesz céltudatos kampányával szembesülve. A választási kommunikáció (mert a választás alapvetően a kommunikációról szól, ne áltassuk magunkat) alapja, hogy egy témát kell a középpontba állítani. Orbán meg is mondta: ez a rezsicsökkentés lesz. És ugyan ki tudott ennél jobbat? Senki. Pedig volt idejük készülni, Orbán időben szólt. 2010-ben azt is megmondta: átalakítják az országot. Orbánnak sok bűne lehet, de nem hazudott. Megcsinálta, amit bevállalt. A havonta megnyert ezer forint többet jelent a szavazóknak, mint Simicska bankszámlájának adatai. Mondjuk ki nyíltan: az MSZP tragédiája, hogy Mesterházy könnyűsúlyú vezető, aki hasonló könnyűsúlyú középvezetőkkel vette körül magát. Kovács főszerkesztő kolléga is megírta már, én csak ismétlem: súlyos hibát követett el akkor, amikor makacsul nem ment el a Simon Gábor ügyeit vizsgáló bizottság meghallgatásaira, pedig ott alkalma lett volna elmondania, mit gondol a választási rendszerről és a kormánypárt cselszövéseiről, ő azonban gyáván elmenekült, akárcsak egy másik alkalommal kampányfőnöke. Akkor most a választási rendszert hibáztatjuk? Vagy bűnbakot keresünk? Az utolsó, a választások előtti év csupa ingadozás volt. Csupa frázis, csupa elfecsérelt hónap. Mesterházyt sok mindennel lehet vádolni, és ez nem „bűnbakképzés”, hanem a jövő útjának keresése. Komoly országban két ilyen súlyos választási vereség után csakis a távozás következhetne, nem pedig a sértett vádaskodás. Ha pedig az EP-választáson is buknak, arra is lesz magyarázat. „Majd az elnökség.” „Majd a választmány.” „Majd a kongresszus.” „Majd legközelebb.” Hogy Mesterházy még mindig elnök, az az egész magyar baloldal süllyedésének bizonyítéka. Odze György közíró Lehetséges ok Gervai András jól körüljárta Angyal György halálát (A 21ros számú holttest, ÉS, 2014/19., máj. 9.), de okát nem lelte. Talán ha nagyobb jelentőséget tulajdonít az általa is idézett dokumentum-összeállításnak (Murányi Gábor: ,4 legrosszabb orosz film is jobb, mint egy amerikai ” Dokumentumok a színjét fim magarmzág hegemóniájának megtermítéséről (1945-1948) in: Múltunk, 2005/3., 39-101. o.), közelebb került volna a megoldáshoz. Ebben található az a tárgyalási jegyzőkönyv, melyben Quin elvtárs a Vörös Hadsereg sajtóirodájáról élesen kritizálta Angyal tevékenységét, s miután az MKP jelen lévő képviselője Angyalt megvédte, visszalépett, de fenyegetően hozzátette: „Kijelentem azonban, hogy az a szerv, aminek a tagja vagyok, továbbra is figyelemmel fogja kísérni a szovjet filmek sikerét és haladását, és ha a MAFIRT munkájában semmiféle változás nem lesz, akkor másképpen és más szervek előtt fogjuk ezt a kérdést felvetni.” Senkinek ne legyenek kétségei afelől, milyen szervnek volt tagja Quin, és azt illetően sem, hogy mit jelent a kérdés „másképpen” és „más szervek előtti” felvetése. Nádori Antal Népi háború Kovács Zoltán a terjedő és lassan már megszokottá váló erőszakról írva arra az inzultusra is reflektált, amely Pásztor Istvánt, a vajdasági magyarok egyik vezetőjét érte, amikor is hazaállóvá nyilvánítva a Kossuth téren zaklatták és leköpték (Egyre közelebb, ÉS, 2014/19., máj. 9.). Túl azon, hogy Pásztor esetében nem olyan világos, hogy milyen hazát ámít el (hiszen nem a magyarországi, hanem a szerbiai magyaroknak tartozik elszámolással, a hazafisága minimum kétrétegű kell legyen, és kik vagyunk mi, hogy megítéljük az ottani magyarok érdekeinek esetleges sérelmét), hangsúlyozni szeretném, hogy a köpködés spontán volt. Ha Gaudi-Nagy Tamás (aki már nem jobbikos, de még ,Tomi”, dr. Morvai Krisztinának változatlanul jó barátja) nem hívja fel a figyelmet a politikusra, akkor talán nem következik be, de a gyűlölet akkor is ott fortyogott, és fortyog tovább. A jobboldali-nemzeti érzelmű honfitársaink egy részében már régóta, minimum 2006 ősze fortyogó gyűlölet hol itt, hol ott tör ki. Ez lassan egy „népi háború” méretét kezdi ölteni. A mi népünk találékony, egyszerre sok fronton harcol. A sajtóforgalmazás az egyik front. Egy kispesti áruházban például napról napra feltűnik egy idős férfi, aki politikai ízlése szerint újra és újra átrendezi a sajtótermékeket a polcokon. A Magyar Nemzetet, a Magyar Hírlapot előreveszi, a Népszabadságot és a Népszavát eltakarja (az ÉS még nem tűnt fel neki), a Magyar Demokrata és a Heti Válasz egy-egy cikkére pedig a folyóiratot a megfelelő helyen kihajtva hívja fel a figyelmet. Aztán jövök én, és - demokratikus beállítottságú lévén - az újságokat egyformán elérhetővé teszem. Évek óta folyik ez a néma küzdelem közöttünk, és mindennap az győz, aki utoljára megy vissza az áruházba. A Pásztor Istvánnal kapcsolatos incidensnek egy másik érdekes vonása a folklorizálódás. A nevezetes hölgy ugyanis több súlyos átok mellett (kapjon szívrohamot stb.) azzal is megátkozta a politikust, hogy ne álljon fel a micsodája, amikor izél. Ez már a gyűlölködés diszkrét bája, és a néprajzosok előtt új kutatási területet nyithat meg, így gyűlölködünk mi, a nép egyszerű fiai-lányai. Csak a gyűlölködés célpontját kell megadni, a többit már elintézzük mi magunk. Amikor Kovács a lincseléssel példálózik (Ungváry Rudolf egy 56-ról szóló, visszaemlékezés jellegű novellájából idézve), hogy ugyanis ezek az extremitások „egyre közelebb” kerülnek hozzánk, akkor nagyon hasonló végkifejletet sejtet, mint Grósz Károly MSZMP-főtitkár az 1988-as, sportcsarnokbeli beszédében (a közelítő fehér terrorról). Grósz persze erősen túlzott (talán mert megijedt a demokráciától), és tévedett. Azt kívánom, hogy a szerkesztő is tévedjen. A történelem olyan, mint a folyó. Egy ideig lassan szivárog, réseket keres, aztán egyszer csak nyakunkon az árvíz. Mándy Gábor VISSZHANG AJÁNDÉKOZZON ÉLET ÉS IRODALMAT! Lepje meg családtagjait, barátait, üzletfeleit Élet és Irodalomelőfizetéssel! Rendelje meg igényes grafikai kivitelű ajándékutalványunkat, s adja át annak, akit tartalmas és maradandó ajándékkal kíván megtisztelni. Hónapokon át mindig Önre emlékezteti majd őt a hetenként érkező Élet és Irodalom. Az ajándékutalvány megrendelhető a 210-5149-es és a 210-5159-es telefonszámokon, es@es.hu e-mail címen, valamint személyesen megvásárolható az ÉS szerkesztőségében (1089 Budapest, Rezső tér 15.). Az előfizetés díja: negyedévre 5655 Ft, fél évre 9750 Ft, egy évre pedig 18 000 Ft [ÉLET_Ést [IRODALOM „Márai nemzetközi sikeréhez hozzájárult, hogy sokan úgy vélik, mindig következetesen elítélte az önkényuralmat. Valójában ez egyszerűsítés. Hogyan is alakult a véleménye? Erre a kérdésre egyelőre azért nehéz válaszolni, mert sok száz cikkéből a közreadók önkényesen válogatnak, sőt néha ki is hagynak szövegeiből, illetve néha olyan névtelen írást is kiadnak, amelynek nem bizonyítottan Márai a szerzője. A műveihez csatolt jegyzetek hiányosak és gyakran szakszerűtlenek.” (Jövő heti számunkban Szegedy-Maszák Mihály írása: Legyőzhetjük-e valaha a múltunkat7) Hirdessen az ÉS-ben! E heti számunk 15 200 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alapján országosan 4060 példány jut előfizetőinkhez, 11 080 pedig áruspéldányként kerül forgalomba. Online előfizetőink száma átlagosan 1532 fő. A hirdetések technikai feltételeiről részletes információt ad Andóné Váczi Gabriella a 210- 5149 és a 210-5159-es telefonon és a hirdetes@es.hu címen. Hirdetési tarifák Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az Observer www.observer.hu 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 E-mail: marketing@observer.hu http://www.observer.hu Méret (mm) F-1 ÉS kísérőszín 4 színi (eFt) (eFt) (eFt) 2/1 (egyedileg egyeztetett) 655 1050 1/1 270x433 396 490 670 1/2 álló 130x421, fekvő 270x205 225 280 390 1/3 álló 105x421, fekvő 270x135 152 184 264 1/4 álló 160x205, fekvő 270x100 126 162 215 1/6 álló 105x205, fekvő 270x70 89,5 106 138 1/8 esik 270x50, fekvő 160x100, álló 105x145 71 85 112 2/100 105x100 49 1/100 50x100 25 2/50105x50 25 1/50 50x50 12,5 ÚJ - 4 szín - címlapcsík (270x50 mm) 440 eFt, fekete-fehér - címlapcsík (105x25 mm) 63 eFt (előzetes egyeztetés alapján), 4 szín - Junior page (215x305 mm) 475 eFt, Elhelyezés a hátlapon: + 20%. Az árak az áfát nem tartalmazzák. ELET ÉS irodalomI Kiadja az Irodalom Kft.: ÉS Alapítvány ÉS Baráti Társaság Megjelenik minden pénteken Szarnói Gizella Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: KÁROLYI CSABA Feuilleton, könyvkritika: kedd 10-13 karolyi@es.hu VÁNCSA ISTVÁN vancsa@es.hu Olvasószerkesztő: RUFF BORBÁLA Művészetkritika, ruff@es.hu Szerkesztők és fogadóórák: Feuilleton, próza: GRECSÓ KRISZTIÁN kedd 10-13, grecso@es.hu Vers: CSUHÁI ISTVÁN kedd 10-13, csuhai@es.hu Interjú: RÁDAI ESZTER csütörtök 13-14 Külföld: SZÉKY JÁNOS csütörtök 13-15 Tárlat, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13, szikszai@es.hu Tervezőszerkesztő: KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET Korrektor: VILCSEK ANDREA Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU-ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaál Mózes utca felől) 1450 Budapest, Pf.: 84 Telefon: 303-9211, 210-2157, 303-9210 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Interneteim: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 1010223747105005-00000008 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Székhely: 8200 Veszprém, Házgyári út 12. Felelős vezető: Horváth Gábor Köszönetet mondunk olvasóinknak, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány adószáma: 18001776-1-42 bankszámlaszáma: 11786001-20043393 Lapzárta, kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. Előfizetési információk Az Élet és Irodalom című hetilapot előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Levél Üzletág, Központi Hírlap Iroda (1900 Budapest, Fax: 303-3440). Előfizethető az ország valamennyi postahelyén, valamint a hírlapot kézbesítőknél és az egyesített kézbesítőknél, továbbá e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu. További információ: 06 80/444-444 Előfizetési díj 2014-ben egy évre 18 720 Ft, fél évre 9750 Ft, negyedévre 5655 Ft, egy hónapra 1920 Ft. Kedvezményes kiadói előfizetés 1 évre 18 000 Ft. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149 és a 210-5159-es telefonszámokon, a 303-9241-es faxszámon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető. Kiadói előfizetés és éves ajándékutalvány: Atlantisz Könyvsziget (Bp., VI., Anker köz 1-3., bejárat a Király utca felől). Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül, a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett), Előfizetési díj európai országokba elsőbbségi levélként 260 euró (kézb. idő 2-3 munkanap), normál küldeményként 200 euró (kézb. idő 7-8 munkanap) Egyéb országokba 283 euró További előfizetési információk a honlapunkon (www.es.hu). Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. MAI MAGYAR BRANDS ÉLET És A» IRODALOM 2014. MÁJUS 23.