Életképek, 1845. január-június (3. évfolyam, 1/1-26. szám)

1845-02-08 / 6. szám

N­Ő­K VILÁG­A.*) SZABÓ RICHARDTÓL. IX LEVÉL­El czím alatt irt, ’s e’ lapokban közlött leveleimnek végsőjében elbúcsúz­tam tőled, kedves testvér, és tőletek e’ lapokat olvasó tisztelt hölgyek, mert nem számoltam e’ lapokban illy térem­ ismétt találkozásra. Szinte nehezemre esett ez elválás, mert még sok mondani való feküdt szívemen, mert hiva­tástoknak legérdekesb, legfontosb részénél kell­ elnémulnom, de egy bizo­nyos gyengédség és annak szerény elismerése, hogy más tárgyavatottabbtól körü­lményesb, kimerítőbb oktatást nyerhetnétek, mint tőlem, gátolták le­veleimnek további folytatását. Azonban azon igen hízelgő és megbecsülhe­tetlen figyelem, mellyel szerénytelen soraimat kísérni szívesek valátok, ösz­tönöz , hogy még egyszer szép világiak körében széttekintsek, és mennyire korlátozott tehetségeim engedik, ha többért nem, de legtisztább szándéko­­mért bizodalmát érdemlő kalauzként vezesselek annak ösvényén, melly a’ ti rendeltetésieknek legméltóságosabb, legszebb ágához vezet. Rajtatok álland a’ soraimban nyilvánítandó útmutatásokat követni vagy elvetni, de bi­zonyossá teszlek benneteket, hogy iparkodni fogok soraimat tanulságo­sokká tenni. Felfogom tehát leveleimnek megszakított fonalát ’s ott, hol a’ nők vilá­gának szép láthatárát vizsgálódó tekintetemmel elhagytam , feltekintek újra. ) Lásd az :Életképek a mult félévi folyamát.12

Next