Életképek, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)
1845-08-02 / 5. szám
135 kitetése az emberi nem legkorábbi történeteibe esik, ’s a’ legrégibb emlékekben mint a’ polgári társulat első hazája jelenik meg. E’ déli égöv alatt az emberek, kik földmivelésre adák magokat, korán képeztek városi életet ’s a’ világ közlekedése és kereskedelme eme, földről, hol Előázsia legrégibb városait találjuk, soha sem enyészett el teljesen. Babylonia, többszöri meghódittatás után is, középpontja maradt a’ nyugotázsiai kalmárkodásnak ’s maga macedói Sándor olly fontosnak találta e’ helyet, hogy újonnan alapított birodalma középpontjává szándékozott tenni. Halála után eme vidéken emelkedett a’ Selecidák alatt Seleucia városa, és a’ parthusok uradalmakor Ctesiphon. Az arabok , kik emezt is elpusztíták, helyébe Bagdadot építették ’s Ormust, ’s a’ hajdani dicsőség végsugárai még napjainkban is felcsillámlani látszanak a’ félig rommá lett Balsorán. Váljon Babylonia ősnépe Indiából, vagy az arab pusztákról szakadt-e eme síkokra, nem határozhatni meg. A’ legrégibb monda, melly Babylonia felöl emlékezik, állandó lakhelyeken élő ’s politicai szerkezetében elöhaladó népnek ábrázolja. A’ görögök Belust nevezik a’ babyloniai állodalom alapítójának , talán Bél (Bál: nap) imádása miatt, melly itt honos volt, mert a’ földmivelésre teremtett felhőtlen egy földön az égi testek vizsgálata szorosan egybe vala kapcsolva az élet mindennapi foglalkodásaival, ’s a’ csillagszemlélés könnyen vált csillagimádássá. Azért ez ország papjainál csillagjóslat és istentisztelet legbensőbb egybeköttetésben állottak. Innen eredt amaz óriási, de gyermeki kábasággal teljes terv, miszerint egymásra tornyozott faformok segedelme által magához a’ fénynek istenéhez akartak felhatni, ’s építék a’ világhírű Babel tornyát, utóbb papok lakát, honnan a’támadó’s enyésző csillagokra ügyeltének. Mózes szerint Babylonia volt az első birodalom, ’s azt Nimród alapítá. Nimród hatalmas vadásznak festetik, ki az arab puszták felöl egy harczos csapat élén Babylonia békés síkjaira rontván , annak népét meghódítá ’s Előázsiában legalább az első szerencsés bitor leve. A’ perzsa tengeröböltől egész Armenia széléig uralkodott. A’ mondák a’ babyloni birodalmat Nimród korától kezdve Sineárnak nevezik, melly név majd egyes helyet, majd kerületet jelentve, eme vidékeken egész a’ középkoriglan fennmaradt. Négy város: Bábel, Edessa , Nisibis, Ctesiphon felöl van ez országban emlékezet, mellyek közt Bábel jen legnevezetesebb. Hasonlólag Assyria négy városai között: Résén, Rechoboth, Calach és Ninive; ez utóbbi emelkedett legnagyobbé. Talán Nimród beütése okozta, hogy az assyriai vándor népcsapat a’ Tigris folyamon túl futamodván, ott lassanként megtelepedett, egymással szorosabb iszonyokba szövődött, és ama négy várost alkotá. A’ zsidó évkönyveknek Sinear felöli általános emlékezése után e tartomány ismét a’ hitregék homályába vonul. Nem lévén a zsidó nép ez időben Babyloniával egybeköttetésben, nem volt alkalma felöle szólni. Mit a későbbi görögök, Herodot és Ctesias , kik Babylonia mesés korából töredékeket hagytak fenn, Írnak, nehéz időrendbe hozni. A’ földmives ’s iparúzó