Életképek, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)

1845-08-02 / 5. szám

135 kit­etése az emberi nem legkorábbi történeteibe esik, ’s a’ legrégibb emlé­kekben mint a’ polgári társulat első hazája jelenik meg. E’ déli égöv alatt az emberek, kik földmivelésre adák magokat, korán képeztek városi életet ’s a’ világ közlekedése és kereskedelme eme, földről, hol Előázsia legrégibb városait találjuk, soha sem enyészett el teljesen. Babylonia, többszöri meg­­hódittatás után is, középpontja maradt a’ nyugotázsiai kalmárkodásnak ’s maga macedói Sándor olly fontosnak találta e’ helyet, hogy újonnan alapí­tott birodalma középpontjává szándékozott tenni. Halála után eme vidéken emelkedett a’ Selecidák alatt Seleucia városa, és a’ parthusok uradalmakor Ctesiphon. Az arabok , kik emezt is elpusztíták, helyébe Bagdadot építették ’s Ormust, ’s a’ hajdani dicsőség végsugárai még napjainkban is felcsillám­­lani látszanak a’ félig rommá lett Balsorán. Váljon Babylonia ősnépe Indiából, vagy az arab pusztákról szakadt-e eme síkokra, nem határozhatni meg. A’ legrégibb monda, melly Babylonia fe­löl emlékezik, állandó lakhelyeken élő ’s politicai szerkezetében elöhaladó népnek ábrázolja. A’ görögök Belust nevezik a’ babyloniai állodalom alapí­tójának , talán Bél (Bál: nap) imádása miatt, melly itt honos volt, mert a’ földmivelésre teremtett felhőtlen egy földön az égi testek vizsgálata szoro­san egybe vala kapcsolva az élet mindennapi foglalkodásaival, ’s a’ csillag­szemlélés könnyen vált csillagimádássá. Azért ez ország papjainál csillagjós­lat és istentisztelet legbensőbb egybeköttetésben állottak. Innen eredt amaz óriási, de gyermeki kábasággal teljes terv, miszerint egymásra tornyozott faformok segedelme által magához a’ fénynek istenéhez akartak felhatni, ’s építék a’ világhírű Babel tornyát, utóbb papok lakát, honnan a’támadó’s enyésző csillagokra ügyeltének. Mózes szerint Babylonia volt az első birodalom, ’s azt Nimród alapítá. Nim­ród hatalmas vadásznak festetik, ki az arab puszták felöl egy harczos csapat élén Babylonia békés síkjaira rontván , annak népét meghódítá ’s Előázsiában leg­alább az első szerencsés bitor leve. A’ perzsa tengeröböltől egész Armenia széléig uralkodott. A’ mondák a’ babyloni birodalmat Nimród korától kezdve Sineárnak nevezik, melly név majd egyes helyet, majd kerületet jelentve, eme vidékeken egész a’ középkoriglan fennmaradt. Négy város: Bábel, Edessa , Nisibis, Ctesiphon felöl van ez országban emlékezet, mellyek közt Bábel jen legnevezetesebb. Hasonlólag Assyria négy városai között: Résén, Rechoboth, Calach és Ninive; ez utóbbi emelkedett legnagyobbé. Talán Nim­ród beütése okozta, hogy az assyriai vándor népcsapat a’ Tigris folyamon túl futamodván, ott lassanként megtelepedett, egymással szorosabb iszo­nyokba szövődött, és ama négy várost alkotá. A’ zsidó évkönyveknek Sinear felöli általános emlékezése után e tar­tomány ismét a’ hitregék homályába vonul. Nem lévén a zsidó nép ez időben Babyloniával egybeköttetésben, nem volt alkalma felöle szólni. Mit a ké­sőbbi görögök, Herodot és Ctesias , kik Babylonia mesés korából töredéke­ket hagytak fenn, Írnak, nehéz időrendbe hozni. A’ földmives ’s iparúzó

Next