Életképek, 1847. január-június (5. évfolyam, 1/1-26. szám)
1847-03-20 / 12. szám
őrületének. — Különben épen a’ leégettnek vélt redoutépületben zárták hangversenyöket azon bécsi művészek is , kik a’ pesti német szinház személyzetének javára pályatársi részvétből működendők , hozzánk lerándulának. E’ művészvendégek jótékony szivességökért, tapsaink és húszasainkon felül, egy itteni hatalmas zenebarát által fényes lakomával tiszteltetének meg. Lakomáról szólván , egy másik lakoma is megemlítendő , mellyet nálunk legközelebb bizonyos társulat ez évi örömünnepén adott ’s illetőleg fölemésztett. De , hogy kellőleg méltányolhassuk e’ hires lakomát , szükséges a’ társasággal megismerkednünk. Tudnunk kell, miszerint mig Sopronba az idegen sör behozatala szigorún tilalmaztatott, békésen szörpölék atyánkfiai a’ honi keserűséget; azonban Sir Robert Peel tanai átharsogván a’szárazföld tartományait, nálunk is lehulltanak némileg a’ sör elleni sorompók , ’s e’ tény , a’ ,Budapesti Hiradó nagy boszuságára, annyira föllázitá a’ hazafias gégéket, hogy a’ honi ipar érintett keserű ágának hanyatlását rettegvén , erélyesen sörvédegyletet alakitának. — ’S azóta két veszedelmes párt dúl a’ sörfogyasztás sárga mezején : a’ nagy és kis poharasoké. Emezek honi és külföldi sört isznak rendetlenül, amazok pedig kizárólag honit rendes nagy adagokban. A’ nagy poharasok fáradhatlanul gyüléseznek, ’s nagy-titkosan az alkony leple alatt ki-kikullognak a’ vaspálya fő szomszédságába, hogy elkeseredett torkaikba egy-egy vödörnyi italkát csöpögtessenek , — midőn aztán szörnyű szövetségük áldomásánál világhuló politizálással enyhítenek égbekiáltó fájdalmaikon , mig végre elvtelten a’ pirkadós hajnallal egymás karjain barátságosan haza támolognak. E’ nevezetes társulat ülé meg legközelebb ez évi közlakomáját, mellyre minden buzgó sörivó titok pecséte alatt meghivatott, zárt ajtóknál folyván , mint illik , a’ humoros tanácskozás. Egyszersmind tisztujitásukat tartván, elnökké egyhangú fölkiáltással egy kisded sörtanár , mint legvitézebb ivó, választatott, jegyzővé egyik szikár társukat magasztaláig , — a’ többi hivatal megbizás sora szerint osztatott ki közöttük. Figyelmeztetjük a’ rendőrséget , hogy szokott éberségével kisérje e’ vészjóslatu társalom tántorgó lépteit, mert különben olly forradalom keletkezhetik , mellyet a’ legjózanitóbb tapaszok sem könnyen csillapíthatnak le, sőt a' hűvösség is , e’ sokszor csalhatlan szer , ellene szövetkezhetik. — Vasúti társaságunk böjti higgadtsággal számot vetett eddigi és további terveinek arányában finantziális állapotjáról, miből kitűnt, hogy még egy kis pénzmagra volna szüksége, mi, magánál nem találtatván, kölcsön útján megszereztetni határoztatott; azért egy jónevű választmány bizatott meg bécsi tőzsérektől 6.700.000 forint fölvételére , mit annál könnyebb megkerítnie, mert már másfél milliónyi hitelértéke van a’ társulatnak, ’s egyetlen bécsi tőzsér 200.000 forintot ajánlott, azontúl, hogy magas helyekről biztositványul szolgálható kedvezmények igértetének. Egyszersmind a’ pályavonalnak Kanizsáig terjesztése állapitatott meg. Egyébiránt különös , hogy a’ kölcsön elkerülése végett ezélzott részvényfölemelés makacs ellenzékre akadt; nem csoda! mert a’ pénz igen drága nálunk, azonfelül mint a’ gyimóti paraszt érzékenyen panaszrá , minden kereset roszabbul megy , mióta Iczik behozá azt a’ soproni bankót — értsd: a’ váltót , mellyel Iczik szomszéd János gazdát fizeté, ,,soha be nem váltom“ reményében. — A’ „magyar orvosok és természetvizsgálók“ illő elfogadására megye és város összevetett vállakkal működik. Sok szaku választmányok üléseznek e’ miatt , u. m. természettani, gazdászati, műipari , óságtani, szállásoló , diszitő és vendéglő. A’ szolgabirák statisticai adatok gyűjtésére utaltatának ’s pedig első alispán ur által ügyszerető hévvel. Kell is , hogy lendítsenek megyéjök dicsősége végett valamit , mert a’ nevezett társulat felszólitásában annyi dicséretet halmozgatott a’ megyére , hogy maguk a’ rendek szinte hüledezzenek bele. Fölolvastatni hallók a’ napi rendet, mellyben annyira kiemelvék a’ villás reggelik, közebédek és fényes estélyek , hogy egyik táblabiránk megpödörvén bajuszát, azt jegyzé meg : miként, biz a’ mint látom, itt is, mint egyéb gyülekezeteknél, főszerep az „eszem iszonynak jutand. A’ kórházak ebéd utáni látogatására azon rovást hallók , hogy illy rózsás kedélyben lehetetlen csupa jót nem látniok orvos uraknak. A’kirándulásokba szükségtelen is soroztatott, minő a’ bánfalvi mulatóhely megtekintése; néhány érdekest pedig mellőztetett, vagy legalább szabad tetszésre hagyatott, minő a’ megyebeli ásványos vizek , Fraknó és Nagy-Czenk meglátogatása. Azonban általán még honunkban sehutt annyi előkészülettel nem fogadtatának vendégeink, mint fognak Sopronban, —mi minden esetre a’ megye és városnak nem kis dicsőségére szolgáland. Adja Isten, hogy igyekezetöknek sikere legyen , egyszersmind visszaható ereje minden hazafias vállalatra nézvést. — A’ kénégenynyel a’ helybeli kórház is tön kísérleteket, mi eredménynyel? nem tudjuk. Gonosz felfedezés ez , ha a’ bűnnek vele élnie szabadand; ellenben mi jótékony a’méltatlanul üldözöttnek , fájdalmai szüntetésére , Torma. FT. KAMISAK, febr. végén. Az „ifjutársulat“ közelebb megismertetését illető ígéretemet ezzel beváltva, minden fenékkerítést mellőzve , egyszerű vázlatban kijelentem , miként az , a’ helybeli casinó- ’s polgári egylettel, valamint más városbeli illynemű társas körökkel méltán, sőt diadalmaskodva versenyezhet a’ szinte finomabb társalgást ’s szellemibb élvezetek eszközlésére czélzó föladatában. Mig a’ tekeasztal ’s egyéb tisztességes játékokkal anyagi elszóródásról van gondoskodva , a’ nemzetünk legkitűnőbb férfias arczképeivel diszesített olvasóterem zöld asztalát, a’ ,Pesti Hírlap1, , Életképek1, , Hazánk4,, Allgemeine Zeitung des Judenthums1, ,der Israelit1, ,der treue Zions wächter4, ,Pesther Zeitung1, ,Allgemeine Augsburger Zeitung1, ,Pressburger Zeitung4, ,Illustrirte Zeitung4, ,Sonntagsblätter4, és ,Ungar4, a’ közélet- ’s közérdekeket képviselve , lepik el. Kitüntetve felülmúlja pedig az előbbieket azon dicső körülménynél fogva , miszerint ez, a’ benne nem rég alakított , ’s már keletkezési korszakában is 600 kötetet jóval túlhaladó könyvtárá val , — mellynek homlokzatán hazánk koszorús íróinak (Jósika, Eötvös, Vörösmarty, Kisfaludy ,i Fáy, ’stb.) jeles művei is , mintegy gyöngykoszorúként diszlenek , — valódi jótékony művelő-intézetté emelkedik; ’s noha a’ körülbelül hetven kötetből álló magyar művek a’ hatodfélszáz német nyelvűek számáhozi aránya, ez intézetnek minden alkalommal , különösen pedig belszerkesztményében tanúsító nemzeti indulatjaival (t. i. ugyanis, hogy az ifju társulat, minden intézkedései és rendezményeiben kizárólag a’ magyar nyelvvel él) eddigelé megegyezni korán sem képes; mégis azon kecsegtető reményre vagyunk jogosítva , miként a’ lelkes választmány és a’ kezelő bizottmány , kivált pedig annak érdemtel-