Életképek, 1847. január-június (5. évfolyam, 1/1-26. szám)

1847-06-23 / 25-26. szám

undok jellemű nő csakhamar lelhessen eszközt, betölthetni boszuját, melly ugyan más irányt von, mint egyelőre tervező, de azért szintolly borzasztó, sőt még bor­zasztóbb lön. Újhelyi Erzsébetet elfogták Caraffa zsoldosai , kik prédát keresve kóbo­roltak szerte a’ Hegyalján, hol, a’ török-és a’ tatáron is túltéve, pusztítottak ’s zsaroltak. A’ szép nőt örvendve czipelték egy erdő felé ; ennek szélénél azonban ta­lálkozott velük Caraffa. — A’ bájdús hölgy kétségbeeső rivalgása magára vonta az ő figyelmét; a’ zsoldosok megrémülve látták közeledni a’ kegyetlen vezért, ’s még jókor elfutottak, megkötözve hagyván hátra szekerükön a’ gyönyörű nőt. Ennek kecsei vad szenvedélyt gyujtanak fel Caraífa keblében. — A’ ve­zér megismertette magát a’ szép nővel ’s ennek szemeiből örömsugárok törtek elő, midőn megtudá, hogy a’ férfiú, ki olly nyájasan közeledik felé, ’s kinek te­kintete nyíltan elárulá a’keblében fellobogott szenvedélyt. CaraíFa, az undok kegyetlenségeiről híres császári vezér. ,A’ sors kedvez boszu-tervemnek, gondolá Újhelyi Erzsébet.— CaraíFa, ki főörömét leli a’ vérontásban , ki az ókor minden zsarnokait felülmúlva kegyet­­lenkedik, szerelmes tekinteteket lövel felém ’s hízelgő szavakat mond.* .Az alkalmat, melly kínálkozik, meg fogom ragadni : ő birni vágy ’s én boszutervemre használom vágyait; a’ legfőbb fokig hangolom fel szenvedélyét, szerelmet, lángoló szerelmet szítnek iránta, szóval: megteszek mindent, hogy kor­látlan hatalmú úrnője lehessek.1 .’S ha kivívtam fölötte a’ korlátlan hatalmat, a’ Ketzerek, Rauschmannok ’s egész Eperjes iránti boszum betöltésére használom azt; tervem kész,’s e’ férfiú által, ki előttem áll, teljesülni fog.— Reszkessetek ! a’ nő, kit megsértettetek, kit megvesszőztettetek, Caraífa fölött fog uralkodni,’s ellenetök ’s lekonczoltatás­­tokra használandja kivívott hatalmát.1 .Végetek mindnyájan, Gábor szinte, mint a’ többiek ; — gyűlölöm őt is, mint gyűlölöm apját, nejét, Rauschmannt ’s az egész tanácsot.* H. Néhány hét múlva korlátlan hatalommal uralkodott Caraffa Antal fölött Újhelyi Erzsébet. — A’ császári vezér vak szenvedéllyel csüngött a’ bájdús nőn, ki csak hamar ismeretes ’s utált jön mindenfelé az egész vidéken ; mert tu­datott, hogy ő az , ki folyvást ingerli az a’ nélkül is tigrisként vérengezö Ca­­raffát. A’ nép ,Tábory Erzséb­ nek nevezte el az undok nőszörnyet, ki féktelen nyugtalansággal várta azon napot, mellyen betölthesse az eperjesiek ellen táplált boszuját. Terve kivitele könnyű volt. — Caraffa régóta gyűlölte az eperjesi taná­csot , melly több ízben felirt undok kegyetlenségei ellen,— tervében feküdt, ki­tölteni azon boszuját, ’s csak olly alkalomra várt, melly örügyü­l szolgálhasson a’ város megrohanására. Erzsébetnek örömmel ígérte meg , hogy véres boszut áll az eperjesieken, mihelyest csak a’ legkisebb ürügyre tehet szert, ’s a’ gonosz nő elkö­vetett mindent, hogy minél előbb feltaláltató legyen a’ Caraffa által keresett ürügy. . A’ korban iskolát alapítottak az eperjesiek, ’s erre segélyt akartak kérni a’ haza minden reformált községeitől. A’ segedelem gyűjtésével Paladyt bízták meg, ki mint kapitány szolgált Rákóczy seregeiben. Erzse megtudta ezt, ’s e’ körülmény elegendő ürügy volt, fellépni az eper­jesiek ellen. — Palady elfogatott ’s a’ kínzó padra vonatott, hol a’ kunok közt felszólitaték az eleibe tett oklevél aláirására. — Ezen oklevélben azzal vádol-

Next