Életképek, 1847. július-december (5. évfolyam, 2/1-25. szám)

1847-07-25 / 4. szám

AZ ANGOL IRODALOM VÁZLATA A’ XVII. SZÁZAD VÉGÉTŐL MOSTANIG. (Vége.) Most a’ másod rangú költőkre megyünk át — ide nem értve Mont­­gomeryt, Shelleyt és K­eats­t. Bowles a’ sonnetben tüntette ki magát. Gifford néhány érzelmes versei nagy becsűek, különösen két satirája : „The Bovind és The Moeviad“ czímű által nevet szerzett magá­nak. Ezen satirák által sok, a’ közönség figyelmét bitorló, felületes vers­faragó tétetett tönkre. Az 1778 ’s 1838 közti időszakban a’ pasquillánsok nagy csoportja jelent meg, kik főképen a’ királyi ’s nyilvános személyeket ócsároltak, kik között legnevezetesebb dr. Wolcot P­in­­­a­r P. álnév alatt. Őt inkább a’ nedély bősége — mint a’valódi költészet jelleme tette híressé. A’ vallásos ’s bús kedélyű Montgomery legismertebb munkája : „Pri­­san amusements — börtöni mulatságok, — The Wanderers of Switzerland — Helvetia vándorai, — The West Indies — Nyugati-India, — The World before the Flood — a’ vízözön előtti világ, — Ireenland, ’s Songs of Sion — Sioni énekek.“— Tisztaság, gondolkozási fenség, öszhangzó verse­lés valamint vallásos érzelem minden műveiben látható; és ha képzelettel ugyanazon mértékben bírna , őt méltán az első költők sorába helyezhet­­nék. Bloonfield, csizmadia lévén, egyszerre és meglepőleg : „The Farmers Boy — a’ majoros fia“ — czímű költeményt bocsátá közre. E’ mű nagy hírre kapott nem a’ szerző ismeretes helyzete, hanem a’ benne foglalt életnek éles ’s átható rajzai következtében. Ugyanazon időben lépett fel White, Clifton, Grove, ki sok tanulás miatt 22 éves korában húnyt el. Művei kellemesek, ’s többnyire erkölcsi ’s áhitatos szí­nezetűek. L e y d e n J. hasonlóképen sok szépet hozott létre; nevezetesek kis hallatai és „Scenes of Infancy — a’ gyermekkor rajzai.“— G­r­a h­an, ki ügyvédi állását papsággal cserélte fel, „The Sabbath“ czímű műve

Next