Életképek, 1847. július-december (5. évfolyam, 2/1-25. szám)
1847-07-25 / 4. szám
TARTALOM. Az angol irodalom vázlata. Fzereychi Imrétől. — A’ titkos tribünök a* St. Anna tavánál. B. Jósikától. — Emlékkönyvbe. Pap Endrétől. — Ne sírjatok,a’ holt fölött. Laukától. _Három férj özvegye. Ivánfy Malvinától. — Nösalon. Jókaytól. — Árpádi Andor. Vasváry Páltól. — úti képek.—Degré Alajostól. — Nemzeti szinház. Pálfytól. — Mi hír Budán ? — Külföldi szépirodalmi szemle. Pálffytól. — Vidéki levelezések. KOLOZSVÁR, julius 5-dik 1847. Tisztelt barátom! Az „Unió“ 24-dik — és így utolsó híve lévén sajtó alatt, néhány nap múlva a’ közönség kezében leend. írták : Ajtay Gyula, Berecz Károly, Csiszár Amália Nemes grófnő, Dózsa Dániel, Döbrentei, Gyulay Pál, Kemény Zsigmond b., Lisznyay Kálmán, Lőrincz Endre, Mártonffy Ignácz , Malom Lujza, Medgyes Lajos, Mentsviek Ferencz, Pap Endre, Pataky Ferencz, Petőfi Sándor, Riskó, Székely József, Szelestey László, Sárkányi Béla, Teleki Domokos gróf, Jókay Mór, Veress József. Az alak az angol „Szépek könyve“-é. A’ kir. lyceum nyomdája igazán mindent elkövetett lehető csinos kiállítására. A czimkép Teleki Domokos grófé. Kegyed polgártársa Urházy György. KŐSZEG, junius 22-kén 1847. E’ lapok ujdonus szerkesztőjét üdvözölve, felveszem levelezésem fonalát, hogy reá tekerjem azt a’ nyilvánosság gombolyagára. Legyen aztán selyemzsinór vagy kenderzsineg, a’ minek fel fog használtatni , az nekem egészen mindegy. Selyemzsinórral innen bajjal fogok szolgálhatni, mert mind a’ mellett, hogy e’ városnak igen sok bogarai vannak, az illy finomságokkal nem igen szokott bíbelődni. Ellenben a zsinegre magának is nagy szüksége van, legalább ha égetni kezdi fontolva haladó talpát a jövendő , a kétségbeesés révénél legyen , mibe megkapaszkodni fog , vagy a’ legroszabb esetben eleválja magát. — Társadalmi életünk ollyan , mint a bomlott óra : alig húzta fel az ember , már megáll, mindig tizenkettőt mutat, és kilenczvenkilenczet ver. — Télen beülünk a’ kávéházakba ’s kiosztjuk a’makkot és tököt, ’s ha ezzel jóllaktunk's a’gyertyatartókat vagy sörös üvegeket egymás fejéhez vagdalni rösteljük , haza széledünk. Nyáron a’ zöldbe sietünk sokszor egész sereggel és ekkor elkezdődik a’ „mondták, látták és hallották“ Szentiván nótája, —és hallani és látni zöldeket mint maga a’virító tavasz. Társalgási nyelvünk a’ német, ’s ez azért, mert mi magyarok vagyunk. A’ bakter is még mindig németül kiáltoz. Szegény magyar ember ! azért nem tudja , hányat ütött az óra? ... A’ város kőszenet kerestetett; de nem talált. Sebaj! — Posztógyárunk áll — ’s hiszszük, hogy nem lesznek olly udvariasak iránta, hogy elültessék. — Takarék-pénztárunk jótékonyan hat : csak a’ hivatalnokok megválasztásánál ajánljuk a’ nagyobb figyelmet. A’ nem rég megszökött kezelő volt a’ német elem diadalának egyik kifolyása; szeretnék tudni, nem pirul-e most a’ megszökés ’s hűtlen kezelés káros befolyása miatt. — Cassinónk elég virágzó állapotban van.Itt mindig jó magyar szellemű társaságra lelhetni, kik közt örömmel élvez át az ember egy pár órát. — Gyümölcs elegendő lesz vidékünkön ; de a’ termés bizony csak igen középszerű — pedig roppant a’ szaporaság. Jó volna óvodáról is gondoskodni, ha már ennyi ivoda van mindenfelé ebben a’ szűk világban. Voltak egy pár előadásra magyar színészeink is; de csak hamar eltávoztak , majd tán a’ böjtre jönnek ismét vissza. Jó étvágyat szegényeknek! — L. M. NYITRA , julius elején. Utolsó tudósításomban olly szép dolgokat irtam városunkról, hogy még a’ pozsonyi Pannónia is elhitte és lefordította; valaha a’ mit ember akart, a’ fölött isten határozott, most . . . mások; a’ javításokat nálunk a’ polgárság felvilágosodott része tervezte , és mindent megajánlt a’létesítéshez ; de ime a’révutcza a’ dolgok élére áll, nem engedi. De azért vígan vagyunk, mindég vigan. Nem rég tisztválasztásunknak kellett volna lenni, azonban csak tisztújitás lett belőle, azaz : a’ tisztviselők hivatala it három évre kiterjesztetett; a köz panasz csak az, hogy még báj sem volt, hogy nem tánczolhattak ; pedig bizony nagyon sokanígy tánczoltak, amint nekik muzsikáltak, különben csak egy boltban tizenháromezer nyolczszázötvenhárom szivar kelt el ez idő alatt, és így azoknak kellett füstbe menni. A vendéglők pinezérei akkor az összeadás helyett a’sokszorozással számoltak. De furcsán is vagyunk két fogadónkkal; a’ szarvast tíz év óta valami Toffel vette át, és az étteremet kicsinosította, mire azt mondták a’ korona-fogadósnak, ha már ő is tenne, és csinosítana valamit, sonst gegen alle seine Gaste zum Torfel! — A’ korona-fogadós tartja fen a’ közlekedést Ozsonynyal, Selmeczczel , és úgy látszik, ő viszi át a’ létesülő összekötést Komáromon át esttel , az illy vállalkozás dicséreten kívül hasznát is meg fogja hozni idővel. — Közgyűlésünk ,lenni , Vid igazgatása alatt színházunk is volt , a’ társaság eredeti játékok adásával, a’ javávban uralodott kedvvel és egészséges magyar szellemmel, úgy szinte művészi hivatást érző neány tagja szorgalmával visszaállította a’ nemzeti színészet azon tekintélyét, mellyet az előtte pár ev aatt itt tanyázott vándorcsapatok annyira sülyesztettek; el nem mulaszthatjuk az országos szm az igazgatósága figyelmét Tóth Józsefre felhímiki Fáncsy mellett mindig megállhat. Van ezen társaságnak egy még ugyan simítatlan gyémántja, a’ még kissé vad rózsácskája, Bányay Rozsa, kit a természet Lendvayné utódjának látszik alkotni2) A’ közönség elég je et adta megelégedésének , hogy vele a’ társaság is bőven megelégedhetett. _ A’ színház _ Már felhivatott. — 2) De nem tréfál? S z e r k