Életképek, 1848. január-június (6. évfolyam, 1/1-28. szám)
1848-03-19 / 12. szám
tett ki. Az eső szüntelen esett. Jó jelmondá a’ nép, Párizsban, Palermóban és Bécsben is esett, mikor a’ nép jogait követelte. Délután a’museum terén összegyűlt nép elhatárza a’ városházára menni ’s ott a’ polgári kart és városi tanácsot az egyesülésre ’s kivonatai aláírására felszólítani. A’ tanácsterem megnyittatott ’s tartott nyilvános ülés a’ piaczra összegyűlt nép szabadságmennydörgései között. A’ tanácsnak benyujtattak a’ programm pontjai ’s a’ tanácsjegyző mondá, hogy azok el vannak fogadva ; utána Holovics tanácsnak kívánt gondolkozási időt, mellyben e’ pontok tanácskozás alá vezethessenek. Megczáfolta őt Rottenbiller alpolgármester, kimondva, hogy már egész délelőtt tanácskoztak e’ fölött; ezután szónokolt Nyári Pál pestmegyei alispán ’s a’ pontokat pártolta, utána Klauzál Gábor, ki az első és 11 -ik pontok rögtöni életbeléptetését is kívánta; a’ pontok a’ tanács által aláírattak ’s az ablakon át a’ népnek felmutattatának. E’ pontok azóta minden utczaszegleten olvashatók. A’ nép, ideiglenes választmányát a’ tanács és polgárság választmányával egyesitendőt kinevezve, kívánta , hogy Stancsics Mihály, ki sajtói állítólagos vétség miatt fogva van Budán, — miután kimondatott, hogy censurai törvények nálunk nincsenek, nem is voltak soha — szabadon bocsáttassák’s a’ censurale collegium rögtön mentessék fel hivatalától; e’ kivánata teljesítésére átment Budára, ’s a’ httósági épület udvarán zászlója körül gyűlve, állhatatosan állt jogai kivonata mellett, míg választmánya által kijelenteték, hogy a httó tanács e’ három pontba egyezett bele: Stancsics kiadatása , censura eltörlése , sajtó bíróságnak a’ nép közüli választatása; egyúttal kimondá, hogy a’ katonaságot csak azon esetben fogja kirendelni, ha azzal maga a’ nép saját czéljai rendes kivitelére kívánna rendelkezni. Ez nap délutánján a’ nép kívánta a’ színházi aligazgató Bajza Józseftől, hogy a’ színházban e’ nap ünnepélyére teljes kivilágítás mellett Bánk bán adassék elő. Bajza mondá, hogy szívesen teszi. A’ színház oltár volt ma, a’ közönség színe volt jelen ünnepi arczokkal, ünnepi ruháiban; a’ nemzeti cocarda volt minden férfi , minden nő keblére feltűzve, középen a’ háromszinü zászló. Ez alatt a’ nép, a’ megszabadított Stancsics kocsiját önkezeivel vonva át Budáról a’ színház teréig, bevonult a’ színházba, melly mindenki számára ingyen megnyittatott. A’ páholybirtokosokis megnyiták páholyaikat a’ nép számára, ki még e’ közforradalom perezében is olly tiszteletben tartá a’ gyöngédebb érzelmeket, hogy egy páholyt sem foglalt el, mellyben hölgyek ültek. A’ zenekar fölváltva a’ Rákóczy-indulót, Marseillaiset, és Hunyady László szebb helyeit hangoztató. -J Később Egressi Gábor szavalá el Petőfinek fenn kitett költeményét, a’ nép ezreinek harsogó esküvése mellett. Ugyanazt rögtön Szerdahelyi által zenére téve, a’ színházi polgártársak kara éneklé el; a’ közönség ismételteté a’ szavalmányt és dalt. A’ közönség nagy része óhajtá Stancsicsot a’ színpadon megjelenve látni, azonban értesülvén a’ tisztelt polgártárs gyengélkedő állapotáról, kivonatával felhagyott ’s a’ legnagyobb csend és béke között eltávozék. Az állandó választmány azonban reggelig együtt ült. Másnap legelső teendője volt a’ népnek a’ nemzetőrség tettleges életbeléptetését követelni, ’s e’ végre aláírások nyittattak meg azok számára, kik a’ nemzetőrséget alkotni kívánják; néhány óra alatt több ezerre ment az aláírás. A’ nép követelte a’ fegyvereket. A’ katonai hatóság jelenté, hogy csak 500 fegyvert adhat, mert a’ többi Komáromba vitetett. Ezt Lederer tábornagy katonai becsületszavára állító. ’S az Arsenalt felnyitni nem akaró. Lenn pedig a’ nép, melly már ekkor mintegy 20 — 25 ezerrre ment, kö-