Életképek, 1848. január-június (6. évfolyam, 1/1-28. szám)

1848-04-09 / 16. szám

463 Tehát a’ legszentebbért küzködött, ’S martyrja lett magasztos, szent ügyének? „Azért emelt érette kart a’ nép, Azért zeng most győzelmi dal nevének.“ ’S mit nyert a’ nép, hogy a’ sajtó szabad? „Vasnál erősebb fegyvert, azt a’ fegyvert, Mellyel vérengzés vagy nyomás helyett, Szabaddá ’s boldoggá tesz minden embert.” Megállj! ha így van, úgy e’ lánczokat El ne temesd, el ne temesd, barátom! Mert meglehet, fölássák zsarnokok . ’S készül belőle később újra járom. Izenként oszd el mindnyájunk között Egy-egy darabját szent ereklyeképen ; A’ rabság lánczából egy-egy darab Szabadságunk intő emléke légyen. ..Vigyétek és osszátok el tehát! Mindenki emléket vigyen belőle — De aztán szivén hordja mindenik! ’S megemlékezzék sírjáig felőle! Garay János: IRRÍSYESZMÉK. xxm. középkorban az európai nép keskeny völgybe jön erőszakolva. E’ völgyet minden oldalról meredek sziklák környezék. ’S a’ sziklák egyes szálain ültek a’ pásztorok, és őrzék a’ kezök alatti juhokat, és legelteték, hogy aztán jól megnyithassák őket. A’ zsarlott nép szabadulásról nem is mert gondoskodni. Mert a’ legmagasb szikla tetején a’ fellegek közt egy főpásztor lakott, ki az engedetlenekre villámot sujta. Ez az éggel akart örökre összeesküdni a’ nép ügye ellen. ’S e' szövetkezést nyiltan hirdeté. És a tudatlan nép hitte szavait. Ez azt mondá, miszerint ,,a’ nép számára ezen kívül nincs hely!“ — miszerint ,,e’ börtönt maga az alkotó létesítő , ’s azért szegezett e‘ völgyre olly erős érezfedelet, hogy innen soha senki el ne szabaduljon, ki ne mehessen.“ A’ tömeg ezt is hitte, ’s azt vélé, hogy a’ kék ég hozzá van szegezve a’ völgyi sziklákhoz ’s igy e’ helyről soha kiszabadulni nem lehet. Azonban a’ nép közöl egy ember (Luther) föl mert hágni a’ meredek oldalsziklákra, ’s felért egy kőszál tetejére. Innen látott el a' völgyön kivül messze elterjedő tartományok virányaira, és felszadta a’ tömeget, hogy „kövesse őt!“ az emberek csak ők-