Életképek, 1848. január-június (6. évfolyam, 1/1-28. szám)

1848-01-16 / 3. szám

atlaszból, mellyek körül arany vagy ezüst csipkékkel ’s szalagbokrokkal vannak szegve, mellyekről ismét gyöngysorok függnek alá, mások ellenben zománczozva vannak ’s gyöngyökkel és fény csigákkal kirakva, szigetfából, a’tulajdonosnő neve igaz gyöngyökkel kirakva , vagy arany metszetben. Kivált pompásak a’bijouterie-árúk boltjai, a’minden ízlésű arany lánczok , gyűrűk, kösöntyűk , karpereczek, ’s a’ porczellán kristályüveg és bronzneműek kiállításai, mellyek, kivált a’ mint Testory raktárában vannak elrendezve, este, fényes világítás mellett, a’ legragyogóbb tekintetet adják, melly képes még azon szemeket is elkápráztatni, mik e’ nemben a’ legpompásabbakat látni megszokták. Legnagyobb kelete van a’ csemegész, papír és játékszer áruknak. A’ dragéek és pastilleok, a’katulyák , papirtölcsérkék , mikben hölgyeknek bonbonokat szokás átadni, rendkívül csinosak és keresettek. Meg kell azonban engednünk , hogy a’ könyv és műárusok is meglehetős vásárnak örvendnek, kivált az elmés találékonysággal díszített pompa kiadások tekintetében. Ezeknek természetesen csak a’ táblája érdekli a’ divatot, a divatköltők művei nem szoktak pompás kötésben megjelenni. A’ séta és kocsizási köpenykék többnyire bársonyból készülnek, igen kedvelt rajtok a’ fekete csipkefodrozat, majd minden gazdag mintájú öltöny visel fodrozatot. Általánosan mind ez öltözékek XIV. Lajos utóidejébőli divatra emlékeztetnek, a’ kissé tág ruhaújjak, mellyek elől csúcsosan végződnek, széles csipkekarmantyúkkal vannak ellátva, mellyek igen bővek ’s ránczaikban szűken összevonattak, mint egy kiterjesztett legyező sugárai. A’ várakat *) igen díszesen viselik, elöl szívalakúan metszve mélyen nyitottak, ’s mind elől, mind hátul igen messze hosszú derékra lejönnek, e’ nyitott válak alatt vagy igen gazdagon felcsipkézett, vagy hímzett battstingelőket szokás hordani. A’ bárkonykendök, miket színházból vagy bálból hazajövetelkor szokás használni, kisded crispinek alakjára készültek, többnyire atlaszból, széles bársonyszegélyzettel, melly a’ béllés szikét viseli. Rajtok ollykor csuklyácskák is vannak, de ezeket le lehet rólok venni. Délelőtt ’s házi pongyolául számtalan névvel elkeresztelt bárkonyokat viselnek, casavariákat, palkákat, sat. Ezek többnyire kurta széles újjú dolmánykákból állnak ’s renkivül jól illenek és a’ mellett kényelmesek, mert könnyen fel és leölthetök. A’ legtöbb cashemirböl készül, ’s világos színű selyemmel béleltetik , például barna égszínkék vagy cseresznyepirossal, sötétkék cashemir ugyan olly szinü bársonynyal hajtókázva’s rózsaszín selyemmel bélelve; félpiperéhez használtatnak olly főkötőcskék mellyek egészen keskeny bársony szalagokból és selyemcsipkékből állanak, még szebb divat azon főkötőcske, melly egészen fehér csipkéből van, egyszerű gömbölyű alakra ’s szalaggal van ékítve. A’ finom fehérneműeket illetőleg kevés változás történt. Legnagyobb pazarlás történik az ingelökkel, mellyeket hímzetten , csipkézetten szoká a’toilette természete szerint a’ kivágott elejü öltönyök mellé viselni. Gallérkáik igen kicsinyek, mellyeket ollykor felállítva is viselnek kis nyakkötő mellett, ’s ilylyenkor azok kis redökbe szedve keskeny csipkékkel szegélyzettek. Az újjelöknek is szokott kis hajtókája lenni, hasonlóul hímezve, mint az inggallér: ezeket mousquetain újjacskáknak nevezik ’s mind a’ bő, mind a’ szűk újja ruhákhoz alkalmazhatók. Az alviganók rendesen széles hímzett röpkennyel vannak ellátva, melly csaknem simán, ránezek nélkül van feltéve, némellyek elöl kötényalakra is vannak hímezve, ’s illyenkor szépen viselhetők nyílt házi öltönyül. Végűl édes Rózám azon felszólításodra , hogy e’ lapok szerkesztőjét kérjem fel miszerint olvasóit bár mentül többször örvendeztesse meg a’ szeretetreméltó Petőfi Julia elmeszüleményivel, meg kell jegyeznem , hogy e’ kérelem fölösleges volna, miután a’ szerkesztő jól tudja , hogy ez óhajtás általános **) *) Különbség vál és váll között: amaz Leibchen, ez Schuster. **) ’S ez óhajtásban legnagyobb részt részén maga a’ szerkesztő.