Életképek, 1848. január-június (6. évfolyam, 1/1-28. szám)

1848-04-30 / 19. szám

552 töszte, töszte, várnak régi Jó barátaid; Vond fel a’ kék ég alatt a’ Fák zöld sátrait. Gyógyítsd meg a’ beteg hajnalt, Beteg most szegény, Olly halványan üldögél ott A’ föld küszöbén; Áldást hoz majd a’ mezőre, Ha meggyógyítod, Édes örömkönyeket sír, Édes harmatot. Hozd magaddal a’ pacsirtát, Nagy mesteremet, A­ ki szép szabad dalokra Tanít engemet. ’S ne feledd el a’ virágot, Ne feledd el ezt, Hozz belőle , a’ mennyit csak Elbír két kezed. Nagyobbodtak a’ halálnak Tartományai, ’S bennök sokan a’ szabadság Szent halottai; Ne legyenek szemfedőtlen Puszta sír alatt, Hintsd reátok szemfedőül A’ virágokat! PETŐFI SÁNDOR FELESÉGEK FELESÉGE.... Feleségek felesége, Lelkemadta kicsikéje! Jer ide már az ölembe, Mulassak veled kedvemre. Szerettelek lyánykorodban, Szeretlek most százszor jobban , Nem százszor, de ezerszerte, Ha meg nem haragszol érte. Nem is tudja a’ nőtelen, ]­Ii az igazi szerelem ? Hogy tudná az istenadta, Még csak akkor tanulgatja. Nőtelen ember szerelme Csak virág a’ kalap mellett; ’S most a’ szerelem énnékem Lélekzetem, szívverésem.

Next