Életképek, 1848. január-június (6. évfolyam, 1/1-28. szám)

1848-02-27 / 9. szám

287 aztán a’ privát érdekű köszönetnyilvánításoknak napfényre való hozatával is, gyakran megjárták már az emberek, miután megtörtént, hogy az orvos bete­gének háláját felgyógyulásáért, és halála hírét ugyan egy alkalommal vévé, — talán annak bebizonyításául, hogy a’ háladatosság mennyei erény! — mindaz­­által én hálakötelességemről, mellyel az „Életképek“ betűszedőjének tar­tozom, meg nem feledkezem, ’s vegye köszönetemet először is azért, hogy a’ köribálról irt soraim folytán, engem a’jövő század előre megkeresztelt nagy­hírű festőjével ,Testiével szives volt megismertetni; és másodszor, hogy del­nőink irányában elmondatá velem, miként magyaros felkötőikkel tartoznak — jól megjegyzendő t. i. — a’ hazának? — Köszönet tehát az „Életképek“ betűszedőjének, és örök hála a’ szerkesztő úrnak, ha engemet e’ sorok közre­bocsátásával, a’ kötőtű és legyezőhaláltól megment. — Kelt Pesten, febr. 20-kán 1848. — Bulyovszky Gyula. — „Elemi oktatástan“ czim­x 6X/11 ívre terjedő, sok tekintetben czélszerűen hasznos munkának 500 példányával megajándékoztatván szerzője által a’ kisdedovókat képző és példány-intézet, mind a’ munka hasznossága mind a’ jótékony czél tekintetéből azt mindenkinek ajánlani bátorkodom. — Egy egy (kötetlen) példánya 10 pengő krajezár , kapható alulirtnál. — Ney Ferencz, k. v. képezdei igazgató. (Terézváros, Valero-utcza , int. épület.) — A’kisdedovási esz­m­ecs­e­r­ék a’ kisdedovóképzőintézetben ezentúl is minden hónap utósó vasárnapján (d. e. 9 órakor) fognak tartatni, mellyekre a’ kisdedovás és nevelés minden barátja szívesen meghivatik. N­ey Ferencz, k. o. képezdei igazgató. — NYILATKOZAT. Kénytelenek vagyunk kinyilatkoztatni, miképen mi a’ kiadásunkban megjelenő ujságlapok szerkesztőségeinek a’ szabadpéldá­nyokból, saját rendelkezésükre, meghatározott és elegendő mennyiséget álla­pítottunk meg, e’ szerint egészen saját ítéletükre van hagyva azokat akár más lapokkal cserébe adni, akár levelezőikre nézve használni. Ennélfogva, ki azon ujságlapokból magának cserébe kívánna, a’ végett az illető szerkesztőséghez forduljon. Länderer és Heckenast. — Mondani valóik: Kérjük mind azon tisztelt szerzőket, kik általunk el­fogadott műveiket más lapoknak is jónak látják megküldeni, hogy e’ tisztelt eljárásukról bennünket elsőbb értesíteni méltóztassanak, nehogy két lapban egyszerre jelenjenek meg tisztelt műveik , mi a’ tisztelt szerzőkre nézve ugyan nem nagy baj , de a’ tisztelt szerkesztőknek annál nagyobb galiba. — Azon vers , melly igy kezdődik: utcza, mi az ördög! nem adhatjuk, nagyon sen­­timentalis. Bozzay Pál versei elfogadtatnak , szép költői emelkedettség lát­szik bennük, illy nemes ihlet-szülte költeményeket mindenkor szívesen veen­dőnk. Hirtelen Barna népdalai jók, érzik rajtok az eredeti népkedv zamatja, közölni fogjuk. Lázár Kálmán barátunkat szives üdvözletünk mellett felszólít­juk ígérete teljesítésére. Laura czimü novellette elfogadtatik. — Regina, novella elfogadtatik. A’ szépműtani napló töredékeit nem sokára megkezdendjü­k. A’ többi müvekről jövőben.-------------------­— Egy két szó a’ „NÁDORI EMLÉKKLAP“-ról. — Ollyan lévén e’ tárgy, melly figyelmünket első csirájában leköté, ’s melly már többször köz­zététel, előfizetés ’s más viszonyos vonatkozások által a’ közönségnél tudomás­vételi igényeket támaszta maga irányában — elhallgatva bár a’legközelebbi kút­főt, honnan a’ jeles eszme származott ’s melly mindnyájunk édes tulajdona volt (t. i. az érdek üdvözült nádorunk emlékének örökítése iránt), kötelességünknek tartottuk mind azt, mit a’ „nádori emléklap“ mostani állapota ’s miben­létéről tudunk, a’ közönség elébe bocsátni. Ezt pedig annál inkább szük­ség is tenni, nehogy a’ terjedelmes hatású vállalat, melly mindinkább megle­pőbb nagyszerűségre fejlődik, ’s a’ nemzet rokonszenvével találkozandva, szilárd alapon igen szép jövendőt ígér, hosszalmas hallgatás miatt vagy örökre elhunyt­

Next