Életképek, 1848. január-június (6. évfolyam, 1/1-28. szám)
1848-03-23 / 13. szám
396 tennék üvegházba. — Szabók nem lehetnek, mert az ő ollójuk szabása után a’ carbonariköpönyegből is gályarabkámzsa támadna. — Ha molnárok lennének, ott, az igaz, értenének a’ vámoláshoz. Legjobb lenne nekik most lapszerkesztőkké lenni’s mindazon dolgokat, miket egykor más lapokból kitöröltek, egyenként kiadogatni. Ebből gyönyörű vagont kerekednék ’s alkalmasint eltartana ebben a’ században. —A’megye ezúttal a’ hús árát nem fogja felemelni, hanem a’helyt.-tanács kárpótlandja a’ mészárosok veszteségeit. Éljen a’ nép! — Beszélnek suttomban holmi ellenforradalmakról, mik itt ott zárdákban, éjjelenként forraltatnak ellenünk. Már késő ! A’ háromszinü lobogó mindenütt győzött, ’s ha kell, ezentúl is győzni fog! — Pesti irók nejei egy szépen hímzett zászlóval fogják megajándékozni a’ nemzetőrséget. Illy kedves kezektől varrott zászló alatt aztán öröm lesz csatázni a’ hazáért. Petőfi ezelőtt két hónappal megírta azon verset, mellynek refrainje ez: varrd meg azt a’ zászlót feleségem! A’ költők a’ világesemények látnokai. — Pálffi Albert új lapot ad ki, czíme: ,,Martius tizenötödike“, iránya: forradalmi, szelleme: tökéletes franczia. Igen ügyes ötletekkel van tele. — Lapunk szerkesztői ezentúl Petőfi és Jókai leendnek. Irányunkat kimondtuk — a’ szabad ég alatt, ezt a’ szabadsajtó terén is megfogjuk tartani. Védni mindent, a’mi elnyomott, üldözni mindent, a’ mi zsarnok, terjeszteni a’ világosságot, és szeretni a’ népet! Ez jelszavunk. Ki elveinket szereti, fogjon velünk kezet. — A’ lutrik bezárattak. A’ népcsalásoknak vége. — A’ királyi kaszárnyák és laktanyákról a’ sasok még mindig nem akar, nak elrepülni, a’ halál színei fekete és sárga alakban még mindig gyászolni látszanak valamit. Megmozdíthatlan nép ez a’ katonai hatóság, olly nehezen indul olvadásnak, mint magas hegyek tetején a’ hó. Mindent elveszített már ’s,mégis büszke akar lenni. Úgy reszket, mintha tetőjül talpig szív volna, nincs egy embere, a’ kiben bízzék ’s még mindig nem akarja elismerni, hogy ezentúl a’ nemzet parancsol és nem holmi ismeretlen sibériai krixkomandó. A’ ki Magyarországon laktanyát építet, tartozik a’ magyar nemzeti színeket kifestetni kapujára. E’ szabály alól a’ király maga sem kivétel. A’ király a’ nemzet törvényeinek végrehajtására, megszegésére nem van jelen. — A’ bécsiek elkergették polgármesterüket, van ministerfutás mindenfelé. — Lajos Fülöpnek a’ párizsi proletariusok collecta útján alamizsnát szándékoznak küldeni. Szegény még úti költséget is elfelejtett magával vinni. Az volna még szép, ha mint Abdolonymus király , földmívelésre szorulna az egykor rettegett monarcha , hogy éhen ne haljon. — Pest megye rendei közgyűlésileg elhatározák, hogy ezentúl minden czímeket megszűnteknek fognak tekinteni. Semmi nagyságos, semmi méltóságos, tekintetes nemes és nemzetes urak és asszonyok többé. Az egyszerű „polgártárs“ és „polgártársnő“ czímzetek foglalandnak helyet a’ törvényes nyelvben is. A’ közéletben eddig is széltére divatoznak már. A’ chinai falak a’ szellem egy lehelletétől leomlottak. Több tekintetes nemes vármegyék táblabiráji bámulva kérdezik: hát minket hogy fognak ezentúl titulálni ? — Épen most küld hozzánk egy tisztelt férfiú egy levélkét, illyen tartalommal: „Mart. 15-kén a’ helytartó-tanácsnál tanácskozván, egy consiliarius (Almási Mór megérkezése előtt) azt indítványozta, hogy terrorismussal kell a’ mozgalmat elnyomni ’s Petőfi, Jókai, Vasvári és Degré elfogatására jutalmat kell kitűzni.“— Köszönjük a’ jó szándékot. Mi még annyit adunk hozzá, hogy erre a’ helyi tanács igen tisztelt elnöke azt felelte, miszerint nem szeretné, ha ez indítvány pártolásra találna , de ha ügy lenne is , a’ többséget óvakodnék