Életképek, 1848. július-december (6. évfolyam, 2/1-25. szám)
1848-09-17 / 12. szám
ezává aljasítá; most, mikor minden nemzetbeliek önhazájuk emelését tartják főirányzatuknak.............Bécs kereskedésének szállni, gyárainak ’s házbirtokosainak bukni kell, hogy dicsősége romjain Pest a’ nagyságnak azon fokára emelkedjék, mellyre szerencsés kereskedelmi helyzeténél fogva, mint egy függetlenségét visszanyert ország fővárosa hivatva van. Bécs önmagát gyilkolta meg, mikor anyagi érdekéről megfelejtkezve, a’ függetlenség oltáránál mint szabad nép először áldozott, — ’s míg Európa előtt hiit nevet szerzett, addig olly jövőt készített magának, mellynek méhében rá nézve folytonos hanyatlás magvai rejlenek. Az ide való polgárság ezt hamar belátta, s szabadság érzete azon arányban fogyott, a’ mint anyagi érdeke sérelmét növekedni látta.— ’S lehet-e ezt csudálni olly népnél, ki istenévé önjóllétét emelte fel, a ki érdeke védletéért fegyvert emel az olaszok függetlensége ellen ’s kárörömmel kaczag Radeczkynek győzedelme felett? !?........Ezóta Bécs jelleme változó, akarata ingatag........mint azt az önérdek sötét ördöge kívánja. Csak változósága változhatatlan, ingatagsága ingathatatlan. Minden irányzata oda mutat, hogy bástyát akar emelni újra az absolutismusnak, vissza akarja állítni a’ régi bureaucraticus rendszert, ’s örömest veti magát Metternich karjába, mihelyt alkalma lesz annak visszakozására, — bár ha e’ vádat valaki fölemelné ellene, elég szemtelen volna tiltakozni merni, ’s a’ napnál félnyőbb igazság valóságát azon jellemtelenség — melly minden reactionalis pártnak sajátja — kész volna vele megtagadtatni. A’ kereskedők, gyárosok, iparűzők, házbirtokosok nagy része úgy nézi a’ szabadságot, mint szükséges rosszat, mellyet tűrni kell, mig semmisítni nem lehet. Ezek echt sclwarzgelbek, ’s őket jó útra vezetni akarni nem egyéb hasztalan idővesztegetésnél. A’ házbérlők, proletariusok nagy részben szabadelvűek , velők tart a’ polgárok józanabb része is, kik belátják azt, hogy nemzetnek a’ szabadság teréről visszalépni nem szabad, sőt öngyilkolás vétke nélkül nem is lehet. Ezek tisztelik a’ függetlenséget más nemzetiségekben is, ’s ezt annyival inkább teszik, mert belátják azt, hogy a’ fölébredt nemzeti önérzetet elaltatni nem lehet, ’s az ellene irányzott tervezetek által küzdelemre hivatva, csak állása szilárdíttatik. A’ Demokratische Verein Bécsnek tökéletes függetlenség után sóvárgó lakosságát foglalja magába, ’s nem riad vissza a’ köztársaságtól sem, ha létre jövetelét a’ nép érdekével ellentétet képező dynastiai érdekek szükségessé teszik. Ez egyesület tagjai előtt a’ fejedelem szentsége ott hol a’ törvények szentsége respectálva nincs, csak rémkép, mellynek a’ gyávák ’s bolondok bókolnak, — a’ félelem sárköteléből kibontakozottak pedig nyílt hadat szennek. Széllyel foszlott előttük azon nymbus, melly a’ népérdeket lábbal tipró dynastákat sérthetleneknek csúfolta. Ellentétben vannak minden hatalommal, mellynek létezete nem a’ nép akaratában van, ’s nem ismerik el egyeseknek azon jogát, hogy testületek fölött zsarnokoskodjanak csak azért, hogy királynak születtek, mikor ész dolgában bojtárnak, emberiség szempontjából utonállónak is születhettek volna........mert nem egy eset van rá, hogy fejedelemmé szentesített rablók gyilkos kezekkel dúltak az emberiség szentek szentjében, — vagy butaságukat fölhasználta a’ környezet, hogy véghez vigye azon égre kiáltó ,gonoszságot, mit erényesség esetén maga a’ sérthetlenné keresztelt király teendett. Példát nem hozok föl, ki a’lefolyt élet történetkönyvét olvassa,’s figyelemmel kiséri a’ jelent, fog az találni annyi példát, hogy gyűlölendi a’ királyban az embert, ’s önkénytelenül meggyőződik azon kormányforma czélszerűtlenségéről, melly sérthetővé teszi a’ törvényt csak azért, hogy legyen ember, kinek sérthetlensége a’ büntengerén is biztosítva legyen. E’ sérthetlenséggel kell küzdeni a’ Democratische Vereinnak is, ha csak nevével ellentétbe jönni nem akar, ’s a’ nép legszentebb érdekét védő testületnek paródiájává nem aljasul. Szenté kell tennie a’ törvény sérthetlenségét, hogy meghajoljon előtte a’ királyok sérthetlensége is. Meg kell törni a’ kígyót, mellynek csak akarni kellett, hogy elsápadjon a’ szolgává alázott nép, ’s vakon hajtja végre a’ zsarnokoa.