Életképek, 1848. július-december (6. évfolyam, 2/1-25. szám)

1848-10-01 / 14. szám

445 Hiszem istenem, hogy ama gyűlevész nép, melly még rabolni is gyáva, ha szembeszállandnak vele, a’ vérig bántott nemzet egy kézütésitől földre hul­­land , mind az őszi légy. ’S akkor, akkor fölemelt arczczal térendek újra vissza. Ha ott maradnék, meg ne sirassatok. Ha elesem, ’s a’ haza veszt, sirassátok meg a’ hazát, ’s azokat kik benne élnek, ne azokat a’ kik meghaltak. Ha elesem ’s a’ haza győz, örüljetek, ’s meg ne bántsátok az istent a’ fáj­dalom könyvivel. Adjon isten szebb napokat. JÓKAI MÓR. Petőfi is elutazott, kötelességét, mint becsületes hazafi, teljesíteni. J. M. ESSENTIÁJA a’ legújabb német dramaturgiának. A’ k­i­r­á­l­y és népe, vagy a’ minister és a’ király, vagy király és minister, vagy király és minister; nép és policzai­ spiczli, vagy a j é s u i t a és a’ diplomaticai q u o d 1 i b e t. Dráma. (Folytatás.) II-dik Felvonás. 1-ső Jelenet. (Korcsma.) Munkások és egyebek. Egyik munkás.-----------akkor aztán bement a’ schlafcab­inetjébe. P o 1 i ez e i-S p i ez­­ i. — Börtönbe veled! Majd adok én neked a’ fenséges kormányt schlafcabinetnek mondani. 2. Munkás. De hisz kérem, szeretőjéről szólott, nem a’kormányról. Legyen esze az urnák. Policzei-Spiczl. Esze! ? Rebellis! alattvalónak nincs szüksége észre, azért van (leveszi süvegét) fenséges kormánya. Börtönbe te veled is, bujtogató. (A’ rendfentartók száma mindig növekedik, a’ Spiczlik csakúgy a’ földből teremnek ki.) 3. M u n k­á­s. Hát azt sem szabad mondani, hogy: legyen esze. Policzei-Spiczli. Hát te még azt is tudod, hogy van a’mi nem szabad, pedig szabad lehetne ? veszedelmes emberek! Börtönbe veled is. (A’ munkások leülnek és hallgatnak). Policzei-Spiczli. Mit? hallgattok? —hallgatni mertek? csendes 4 viz partot most be kell őket zárni, mind, valamennyit. (A’ munkások elvitetnek.)

Next