Életképek, 1848. július-december (6. évfolyam, 2/1-25. szám)
1848-10-22 / 17. szám
nem egyezett bele azon vészes törekvésbe, melly a letiprott törvény romjain magát a’ királyt fogta volna koronájától megfosztani. — E’ hadizenés ’s a’ törvény szentsége ellen föltámadott Jellasicsnak kordátlan hatalommali felruházása nem maradt hatás nélkül. A’jobb rész belátta, hogyha Jellasics nem volna is honáruló — holott ő felsége — mint magyar király már junius 4-kén annak declarálta — mint pártfőnököt nem lehet itélőbiróvá, és végrehajtó hatalommal fölruházott kormányzóvá tenni ollyan két párt között, mellyek közül egyiknek vezetője önmaga volt. Ez kihallgatás nélküli elitélése a’ nemzet jobb részének ... ’s olly zsarnoki hatalom-nyilatkozat, mit a’ nemzetnek tűrni akkor sem szabad, ha királya önakaratából ejt sérelmet a’ fejdelmi szó ’s eskü szentségén. Jól tudta Bécs hogy Magyarország lealáztatása első lépés lenne azon támadásra, mit az absolut hatalom Ausztria ellen fog irányzani, ’s a’ vészt megelőzni óhajtó Democratische Verein rögtön gyűlést hirdetett. Az egylet lelke Tausenau hosszas éljenzés közt lépett szószékre, ’s az ezt követett ünnepélyes halál csendben dörgő szónoklattal szórta a’ sértett szabadság haragos mennyköveit azon párt tagjai ellen , mellynek fejei Schönbrunnban szövik a’ népfenség ellen titkos ármány-hálójukat, — ’s lelkes fölhívása következtében határzatta jön, hogy Magyarország védletére a’ királyi manifesttel homlok-egyenest ellenkező, ’s mind a’ nép mind a’ katonaság közt kiosztandó ellennyilatkozatokat készítenek A’ Pozsony felé útnak indított katonaság sem hagyta magát eszközzé aljasittatni, ’s esküvel szentesített fogadást tőn, hogy az első csatában magyarokhoz áll, ’s nincs hatalom, melly őt visszatarthatná az igaz ügyérti küzdelem terére lépéstől. A’ szabadelvűek nem készek küldötteik által a’ város környékén levő falubelieket megnyerni a’ szabadság szent ügyének, mi annál könnyebb volt, mert a’ falusiak a’ magyarokat megváltójukként imádják, a’ robot ’s dézma eltöröltetését egyedül nekik tulajdonítván. Ezek ünnepélyesen kinyilatkoztatták, hogy a’ katonák csak holt testükön mehetnek át Magyarországba,’s még a’ részünkre toborzott önkényteseket sem eresztették , azon hiedelemben lévén, hogy a’ magyarokkali tartást ezek is — mint Hurban önkénytesei — csak átmehetési ürügyül használják. Ma reggel német granatérosokat akart a’ kormány leküldeni, ezeknek azonban semmi kedvük sem volt a’ magyar nemzet függetlensége ellen küzdeni , ’s az elmenetelre fölhívó parancstól az engedelmességet nyiltan megtagadták. Ellenszegülésük daczára számerejüket haladó lovasság , ’s fekete-sárga pártoni nemzetőrség kiséretében megindittattak a’ vasút felé, hol már akkor megszabadításukra a’ Táborhid túlsó részén Prátertől kezdve egész a’ vasutig tanulók által vezetett 30,000-nyi fölfegyverzett falusi nép, ’s a’ Florensdorfiaktóli fölhivás következtében visszajött 1200 főnyi Ceccopieri olasz katonaság várakozott. Fegyvertelen nép, ’s kiváncsi hölgysereg itt sem hiányozhatott , ’s ezek nagy részben a’ hídnak innenső részét állták el. A’ nagy tömeg látása által fölbátoritott katonaság tovább menni nem akart, mit a’ nép mihelyt észrevett, rögtön fölszaggatta a’vasút síneit, levonta a’ villámsürgönyt, széttörte a’ fő átmeneti hidat, lefoglalt egy puskaporos kocsit, ’s azon ágyuk kettejét, mellyek az átmenni vonakodó katonaság ellen voltak kiszegezve, ’s a’ népnek egy része martalékjával öröm-ujjongatások közt vonult a’ vasút felé . . . a’ munkások osztálya megrohanta a’ 3-ik ágyút is, mit midőn a’ lengyelországi Nassau gyalogság átadni vonakodott, cselékékkel ’s dorongokkal támadásra készült. E’ merész föllépés jel volt összeütközésre, a’ Nassau ezredbeli gyalogság tüzelni kezdett , ’s számos munkás halva rogyott le. A’ tanulók ’s olasz katonák élénken viszonozták a’ tüzelést ... a’ pionírok is lövöldözni kezdtek, de elleneik nem voltak gyávák, a’ gyalogság közül több tisztet elejtettek, ’s ezek zavarodása kezdetén közben margalt lovasság generálja gróf Brédi is halva rogyott le. Vele együtt egy Major, ’s a’Nassauk közül egy fő hadnagy esett el. Most kezdtek először kartácscsal lőni a’ népre, mit az elfoglalt ágyúkból ez is viszonzott, és az elkeseredés mindkét részről tetőpontra hágott.