Életképek, 1848. július-december (6. évfolyam, 2/1-25. szám)

1848-08-27 / 9. szám

272 'S ti visszahurczoljátok őt a’ Mocsárba, honnan már kiért. — Nem én tépem le homlokodról, Magad tépted le a’ babért. Mit bánom én, hogy nem magad vagy, Hogy ott száz és száz van veled ? Habár ott volna valamennyi, Itt kéne lenni te neked. Ha a’ költő is oda hagyja, Ki küzd aztán a’ jó ügyért? — Nem én tépem le homlokodról, Magad tépted le a’ babért. Te voltál a’ nemzet költője? Te írtad azt a’ szózatot, Melly szólt egy országnak szivéhez ? . . . Azt most már szétszakíthatod, Mert hieroglif lett belőle, A’ mellyet senki meg nem ért. — Nem én téptem le homlokodról, Magad tépted le a’ babért. Ki hitte volna? én nem hittem, Hogy neved is, e’ fényes név Hazánk egén csak rövidlétű Futócsillag volt, nem egyéb. Omoljatok , szemem könnyűi , E’ lehullott szép csillagért! — Nem én tépem le homlokodról, Magad tépted le a’ babért. PETŐFI SÁNDOR. *) GRAEFENBERGI LEVELEK. VIII. Junius 23. 1848. Mint mondám a’ nép szorgalmas. Mig nálunk boronálni is négy czam­­mogó tulkon szokott két ásító béres, itt egy lovon, sőt egy tehénen is be­szántja földét, sajátságos ekéjével a’ földmives, még pedig egy maga, hidegye­­rekre nincs szüksége. Itt az ökörnek is hámja van járom helyett; ’s a’ nálunk V­ PETŐFI SÁNDOR. ') Én , ha verset irok, nem irom a’ magam mulatságára , hanem irom azért, hogy kiadjam, hogy mások gyönyörködjenek benne vagy okuljanak rajta. (Elérem-e czélomat, vagy nem? az nem tartozik ide.) Sokan voltak, kik e’költeményem kiadását ellenezték. Nem tehetek róla. Én érzem a’ legnagyobb fájdalmat, hogy erre kényszerülve vagyok, mert, én szerettem, én tiszteltem legjobban Vörösmartit mind azok között, kik őt valaha szerették és tisztelték, de elveimet még sokkal jobban szeretem és tisztelem, mint őt. Szívem sajog és vérzik, de kérlelhetetlen maradnék, ha elvérzeném is bele. Brutus talán sírva szúrta le jótevőjét, apját, Caesart, de leszúrta. Hogy Vörösmartit elitélem, nagy áldozat, mellyet szívem tesz elveimért, de bármilly nagy ez áldozat, kész vagyok és mindenkor kész le­szek sokkal nagyobbakat is tenni értetek, szentséges elveim !

Next