Ellenőr, 1917. július-december (11. évfolyam, 106-201. szám)

1917-07-03 / Rendkivüli kiadás

Maron-Visixii«ly, 1917 ju­lius 5 KBDD ^•AdLl­i'srTlli *!«.&*• SXEIKKIXTDifil ts xiidohivata^ 8d­?»i­«ts* S3 Mfeta a s*wkei!*1fl*ai ti kisachi vitai­­­a«los!a 15 s*4*. JSt*ljr»toS **a adusi vfMCK. ^rlulM l«**a*lrr* R«w. TtliMoluni BkCBTlABTBS! A»SA*. • »gf crt* ... 12 Km. , W , . . . G , . ®e«J«iS , 3 , v »g? h6?» ... 1 » tfiáákrt el? írva . I# Kot , Mi » . . #’ « sog?#a , . « , * as? m»* . . . t aa , l'sUies «xarisiit« *»via« mix 3r,*C'O-O-ET0LUE12Sr 0EsOXJX'XX2C^-X 'C7T3-A.O ^ 1IU6#& lStR*8»'«L­« fcSlpSHiöJ*»*»* ÍC *t»i59 « m&m Mim flagg elhatározás^ előtt áll Marosvásárhely város kö­zönsége. Július 17-én a második kerületben képviselőt választ. Nincs kétségünk benne, hogy a választás egyhangú lesz s nem csak a választó második kerület, de városunk egész polgársága, pártkülömbség nélkül és egyhan­gúlag fogja dr. Ugron Gábor bel­ügyminisztert bizalmával megtisz­telni és újból kezeibe tenni azt a mandátumot, a­melyről csupán belügyminiszterré történt kinevez­­tetése miatt mondott le. Bántó dolog volna ezen a he­lyen azt fejtegetni, hogy ki dr. Ugron Gábor. Hiszen Marosvásár­helyen mindenki ismeri, értékét pedig akkor méltányolták valóban, a­mikor Magyarország belügy­miniszterévé nevezték ki. A város életére a képviselő - választásnál is fontosabb a pol­gármesteri szék betöltése és az azon állásokról való gondoskodás, a­melyek a városházán kapcso­latosan betöltés alá kerülnek. Mindig az volt a nézetünk, hogy megbocsáthatatlan hiba volt a Hof­­bauer polgármester kiszekálása. Ma azonban — sajnos — nem beszélhetünk arról, hogy ő megint pályázzon. Úgy vagyunk értesülve, hogy sem Nagy Imre polgármesterhelyettes, sem Soós László tanácsos nem folyamodják meg a polgármesteri széket. Marad tehát a maga ta­nácsnál szolgálók közül egyedül Marthy Ferenc dr., helyettesített tanácsos. Marthy dr. fiatal erő, a legala­posabban ismeri a városnak az anyagi­ és gazdasági viszonyait. Ő állította össze az utóbbi évek mérlegeit, költségvetéseit,­­ a bel­ügyminiszter teljes bizalmát bírja és így minden kellék megvan ahhoz, a­mit a mai viszonyok között Marosvásárhely város pol­gármesterétől megvárni lehet. Más egyéni kombinációkba ez­úttal nem kívánunk bocsátkozni. Ebben a közleményünkben csu­pán annak a véleményünknek kí­vánunk kifejezést adni, hogy na­gyon kívánatos volna, ha ebben a két igen fontos kérdésben, a képviselőség és a polgármesteri állás kérdésében a város közön­ségének, nevezetesen a képviselő­­testületének az állásfoglalása egy­hangú lenne. Minket a jelenlegi helyzetből csak a kormány segítsége hozhat ki. A­mikor pedig annak a kor­mánynak épen dr Ugron Gábor a belügyminisztere, a­ki városunk minden dolgát alaposan ismeri, igen fontos, hogy minden tekin­tetben az ő intenciói szerint jár­juk el. Hiszen lehet más és más sze­mélyek mellet agitálni, lehet más kombinációkat csinálni, lehet kel­lemetlenkedni, talán heccelődni is, de ezzel nem tesz senki jó szolgálatot a város ügyének. He­lyezze azt első­sorban szem elé mindenki s igy pártokon egyéni indulatokon felül emelkedve cse­lekedjék úgy, hogy az a város javára szolgáljon. Mert, ne feledjük, nekünk nem heczetek kellenek, hanem egyet­értő munka, a­mely végre ennek a már­is eleget sanyargatott vá­rosnak a biztos, nyugodt fejlődé­sére vezet. l­egújabb,­­ ház­elnokság kérdése, Budapesti tudósítónk távírja: A kormányt támogató pártok az este az alkotmány­pártban együttes értekezletet tartottak, Andrássy el­nöklésével Az értekezleten résztvettek Esz­­terházy, Apponyi, Vázsonyi, Seré­nyi és Ugrón miniszerek és néhány államtitkár és a pártok tagjai nagy­számmal jelentek meg. Andrássy bejelentette, hogy a kormányt támogató pártok meg­bízottai a házelnökség kérdésében Tóth János személyében állapod­tak meg. Indítványozta járuljanak hozzá Tóth jelöléséhez. Az indít­ványt egyhangúlag elfogadták, így a képviselőház mai ülésén a kor­mánypártok Tóthra szavaznak. Ezzel az értekezlet véget ért. Az Apponyi párt, Károlyi-párt, néppárt a közös értekezletet meg­előző külön-külön értekeztek, ame­lyen megállapodtak Tóth szemé­lyében a házelnökségre. A munkapárt esti értekezletén Tisza István indítványára egyhangú­lag elhatározták, hogy miután a miniszterelnök legutóbbi ismert le­velét akként is lehet magyarázni, hogy a kormányt támogató pártok nem kívánnak a házelnökség be­töltésének kérdésével foglalkozni. Ilyen körülmények között a mun­kapárt nem tehet egyebet, mint saját kebeléből állít jelöltet. A többi választás kérdésében ma döntenek. Királyi kegyelem Ausztriában, Bécsből jelentik ; a „Wiener Zeitung“ mai száma­­ a királynak Seidler miniszterelnök­höz intézett következő kéziratát közli: rendíthetetlen akaratom, hogy az isteni gondviselés által rám bízott jogokat oly módon gyako­roljam, hogy összes népeim vi­rágzó és áldásos fejlődésének meg­teremtsem alapját. A gyülölség és megtorlás po­litikáját fel­ kell cserélni az en­­gesztelés politikájával. A nép kí­vánságát barátsággal, kölcsönös előzékenységgel kell kielégíteni. Azon személyeknek, akik pol­gári vagy katonai bíróságok által alant meghatározott büntető cse­lekedet miatt elítéltettek; bünte­tésüket elengedem. Nevezetesen: hazaárulás, felségsértés, császári­ház tagjainak megsértése, lázadás, zendülés, a kormány által köz­ügyek tárgyalására egybehívott gyülekezet vagy bíróság, vagy hatóság ellen elkövetett erősza­kosság vagy említett bűntettek egyikét pártolták. Kivételt képez­nek azon személyek, akik az ül­dözést külföldre való menekülés által elkerülték, vagy ellenséghez pártoltak. A büntetéssel egyidejűleg el­engedi az uralkodó a törvényes előírások alkalmazását, amelynek alapján az elítéltek elvesztettek bizonyos jogokat, állásokat és vá­lasztói jogosultságukat. Ama rettenthetetlen viselkedést, írja a császár amelyet derék vitéz csapatain a délnyugati arcvonalon visszaverték az ellenség által leg­­utób indított offenzívát népeim iránt való hálámat nem tudom jobban leróni, mint ezzel a kegyelmi ak­tussal. Erre a mai napot szemel­tem ki, amelyen legidősebb fiam védőszentj­ének­ nevenapját ünnepli. Ilyképen vezérli vissza a hazába az eltévelyedetteket annak a gyer­meknek a keze, aki hivatva lesz arra, hogy egykoron népeim sor­sát irányítsa. Laxenburg, 1917 július, máso­­dikán. Károly s. k. Seidler s. k. Bécsből jelentik : a császár amnesztia rendelete parlamenti körökben a legnagyobb feltűnést keltette. Azt várják, hogy a kegyelmi rendelet kitűnő befolyással lesz az osztrák parlamenti ülésszak további lefolyására. Kegyelem a cseh lemonulóknak. Bécsből jelentik: az osztrák képviselőház igaz­ságügyi bizottságában Schaver igazságügyi osztályfőnök bejelen­tette, hogy a király amnesztia rendeletet adott ki, a­minek kö­vetkeztében Kramartz, Rasin volt cseh képviselőket nyomban sza­­ gp­­­r..•...... -r ======= = z. ti Fényképezőgépek, lemezek, ? m : U I TT i filnjek, papírok és Vegy* ^ © k 61 C Jjllilaly | £J szerekben gyári lerakat! drogéri és fényképészeti szaküzlet.(j) j^in in ír —1—1 ~ r inf- --mmm* asm————M nMWMflBi—m tatmBMBflWBBBMMWBMl mWMBMMmBHBBBtafflBBl— ■ —— wmwmmmmmrnmmmmmmmmm mmm immir • mmmmemmmm mmmmmmmm*mmtmmmu9 ixuam tm m ninm-amui mummammwmmmmmmmmmmmmmmrnmmm^^g^^^ »

Next