Ellenőr, 1870. november (2. évfolyam, 47-76. szám)
1870-11-01 / 47. szám
Előfizetési árak: Egész évre . 20 ft. — kr. Évnegyedre . 5 ft. — kr. Félévre ... 10 „ — „ Egy hónapra 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Pesten, bálvány-utcza -4. szám, 1. emelet. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 47. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn 3 ünnepre következő napon. A lapot illető reclamatiok Légrády testvérek irolkijalet (2 sas-utcza 24. sz.) intézendők. Kedd, november 1. 1870 Hirdetési dijak: Tizhasábos petit sor egyszeri I A nyilt tér egy petit sora 30 kr. beigtatásáért . . . . 10 kr. Bélyegdij minden beigtatásért 30 „ Kiadóhivatal: Pesten, kétsas utcza 14. szám. Hirdetések felvétetnek: az „Ellenőr“ kiadó hivatalában kétsasutcza 14. sz., Légrády testvérek nyomdájában Pest 2 sas utcza 24. sz. és Naschitz J. ügynöki irodájában Pest, arany kéz utcza I. szám. II. évfolyam. Az „Ellenőr“ ára egy évre .... 20 forint — kr. félévre . .... 10 „ — „ évnegyedre .... 5 „ — „ egy hóra .... 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 kr. Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza Az Ellenőr kiadó hivatala (Pesten, Két Sas utcza 14. sz.) . Azon t. ez. előfizetőink, kik a lapot September utánra is megrendelték, méltóztassanak az „Ellenie eddigi és ezután J árai közt létező különbséget (mely October decemberi előfizetőink részére egy forintot tesz) akár előlegesen akár utólagosan, tetszésük szerint pótolni. Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. A szent részvét nevében. (Második gyűjtés.) Francziaország háborúvert vidékeinek éhező népességét segélyezni adakoztak. írt ki. A tegnapi kimutatás összege: 55 franc, 5 magy. arany, 1 ez. huszas és............................494,78 Ivánka Imre 50 franc, Bock János egy ez. huszas. Szerafin aláírással Unghvárról egy magyar arany. Békessi Márk Nagy-Szebenből egy ez. frt. Békessi Márkné,sz. sárpataki Hadady Teréz egy ezüst forint. A „Hon“ mai esti lapjának első czikke igy hangzik: Pest, oct. 31. Metz vára feladásáról irt észrevételeim erélyes kitörésre buzditák — nem Trochyt, hanem Mocsáry Lajost; nem Moltke ellen, hanem én ellenem. Minek helyeslem, hogy a francziák minden módon békét akarnak kötni ? — Azért, mert semmi módon sem tudnak háborút folytatni. Sem Gambetta proclamációival, sem Mocsáry czikkeivel a német seregeket Francziaországból kiverni nem lehet. Én is szeretném, ha a francziák jobban verekedtek volna, de már arról nem tehetek, hogy ennyire demoralizálva vannak. Állításomat most is fenntartom, hogy a franczia nemzet, oly szétzilált erkölcsi állapotban, minőben most van, a háború folytatása által csak tönkre teheti hazáját még materialiter is, míg ha erőhöz akar jutni, s különösen ha Köztársaságát fel nem akarja cserélni valami vaskezű zsarnokuralommal, legyen az egy Robespierre, vagy Napoleon-féle vaskéz uralma, elől kell neki kezdeni a béke munkáját és belerkölcseit megtisztítani. Semmiféle analógiát sem hagyok pedig húzni a franczia és a magyar viszonyok között. Ehez Mocsárynak semmi logikai joga sincs. Ha a franczia lerakja a fegyvert, Francziaország azért megmarad Francziaországnak; de amikor a magyar hadsereg lerakja a fegyvert, akkor Magyarország megszűnt Magyarország lenni; ez az átkozott különbség van közöttünk. Egyébiránt invectiválva megtalálhatja Mocsáry a legcsattanóbb választ magában az Ellenőrben, ugyanazon az oldalon egy másik czikkben. A sors szeszélye által a két passus két különböző hasábban épen egymás mellé került: mi is így reprodukáljuk. Csávolszky czikke. Ne adja az ég, hogy most valamely háborúba keveredjünk, mert bármennyire érdekünkben lenne is a háborúviselés, véderőnk jelenlegi szomoruságos és nemzetellenes szervezete bizonyossá tenné bukásunknak megdöbbentő okát, s amely érzeményekről nem szólam elég önuralomba került részemről, ki az igazságot inkább szeretem, mint Plátót. Ma azonban nincs sem elég időm, sem elég egészségem, hogy Jókai kérdésére feleletet adhassak s ezzel kapcsolatban elmondhassam, miért tartom rendkívül sajnálatosnak azon irányt és szellemet, melyben tisztelt barátom irt közelebbről a francziák önvédelmi harczát illetőleg, a magyar közönség számára. Holnap meglesz az idő u tán az egészség is, s igy meg lesz a felelet is. " Csernátony. A baloldali kör kedden nov. 1. napján délelőtt 11 órakor értekezletet tart saját helyiségében. A baloldali kör mai értekezletén folytattatott a vita a községi törvényjavaslat felett. A képviselőház I. osztálya szerdán (november 2-án) ülést tartana i. e. 10 órakor. Tárgy: községek rendezése. A jegyzőség: A képviselőház IV. osztálya csütörtökön, november 3 án d. e. 10 órakor folytatja a községrendezésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Szögyényi László, osztályjegyző. A VI. osztály november 2-án reggeli 10 órakor ülést tart. A képviselőház hetedik osztálya tárgyalásainak idejét illetőleg abban állapodott meg, hogy oly napokon, melyeken országos ülés nem tartotik, az osztály tárgyalásai szokott helyiségén reggeli 10 órakor veszik kezdetüket; oly napokon pedig, melyeken országos ülés lesz, de ezen ülés 12 óráig berekesztetnék, tárgyalás végett saját helyiségén szintén összegyülekezik. Vasárnap és ünnepeken az osztály nem tart ülést. A 7-ik osztály oct. 30 án kelt határozata alapján. Királyi Pál, osztályjegyző. A VIII osztály is megalakult az ellenzék győzelmével. Szaplonczay lett elnök, s Györffy jegyző — a jobb oldali jelöltek: Korizmics és Dániel ellenében. A 25-ös bizottmány (mely a törvénykezési székhelyek rendezése feletti véleményzésre küldetett ki) megválasztotta elnökét Perczel Bélában s jegyzőjét Hoffman Pálban, Mocsáry czikke. Mit menti Jókai Bazainet et Companie ? mit örvendez annyit, hogy ily áron tán hamarább lesz vége a bábom sanyarúságának? Nem gondolja meg, hogy az eséjével arra tanítja saját nemzetét, hogy majd, ha ő rá kerül a sor, üljön a sátra s azt felelje a Talpra magyar! felszólalásra: nem helyeslem azt a politikát. Már most azután csak azt szeretném tudni, hogy Csernátony melyik munkatársának a nézetét tartja lapjában irányadónak ? Mocsáryét-e, ki egy nem helyeselt politika mellett is szükségesnek és lehetőnek találja a „Talpra magyart!“ vagy Csávolszkyét, ki egy nemzetellenes szervezet mellett bizonyosnak találja bukásunkat, mert én részemről az utóbbi nézetet osztom. Jókai Mór: Tisztelt barátom Jókai Mór egyenes felhívása folytán nem fogom többé visszatartani azon érzeményeim nyilvánulását, melyekre némely közelebbi czikket ad AZ ORSZÁGIHÁZBÓL. (October 31.) A főrendi karzat népesültségét látva bizonyosak voltunk, hogy gróf Andrásy szólani fog. Az ilyen esemény hirét elsuttogja mindenfelé Zéfir-Kando s a mágnások galériájából nem hiányzik aztán aristocratiánk virágai közül maga gr. Aurel Kecskeméthy sem. S a kormányelnök beszélt valóban. Simonyi Ernő interpellatiójára felelt s felelete helyes és kielégitő volt. Simonyi Ernőt. barátunk interpellatója nem volt szerencsés, sem czélját, sem indokolását illetőleg. Jó érzelem sugallta ugyan, de ez érzelem nyilvánitására nem találta el sem az időszerű alakot, sem a kellő hangot. Igaz, hogy e részben gátul állanak a házszabályok is, melyek lehetlenné teszik a — néha hasznossá válható — érzelemtüntetést, kivéve, ha ez (mi nem mindig szükséges) interpellationális vagy épenségesen határozat-javaslati jelentőség formájában áll elő. A magyar hadsereg szervezésére Tisza Kálmán által beadott s kitünőleg indokolt határozati javaslat leszavaztatott minden válasz nélkül. S az igazat megvallva, mi e hallgatást némi javaslasnak vesszük, azon gróf Andrássy Gyula részéről, kinek pár év előtti sajnosan emlékezetes mondatai közé tartozik az is, miszerint az önálló magyar hadsereg valódi veszedelem lenne Magyarországra nézve. Hihető, hogy az európai helyzet s az osztrák viszonyok gróf Andrásyt is kijózaníták annyira, hogy régibb nyilatkozatát a magyar hadsereg önállóságának veszedelmességéről jónak lássa nem ismételni. Ily értelemben vesszük :Lü» .So.KSL •E tényt, Vizey Tisza K. javaslatára és beszédjére nem szólott ma semmit. Irányi határozati javaslata sem nyert semmi választ. Ezt azonban értjük, mert magunk sem tartjuk alkotmány-revisióra alkalmasnak azon időt, midőn egy óriási háború rettentő eseményeinek hatása alatt élünk. S átalában véve az alkotmány-revisio csak többségváltozás utján s igy csak az átalános választások folytán képzelhető, mig békében vagyunk és a törvény szabta módon akarjuk módosítani a törvényt is. Most az ilyen boc — revisio iránti javaslat nem lehet egyéb mint demonstratio, márpedig az ország házában nem demonstratiókat, hanem törvényeket kell csinálni. — S én részemről nyíltan kimondom óhajtásomat, miszerint pártunk ne hagyja magát belevonatni semmi ilyen demonstrációba. Amit jónak és időszerűnek tartunk, azt tegyük meg okvetlenül, saját rovásunkra. De amit időszerűtlennek tartunk, azt ne pártoljuk, ha különben helyeseljük is. Nekünk megvan programmunk. Ezt érvényesíteni törekszünk minden józan úton, az idő és körülmények szerint. Aki más után jár, annak kívánjunk jót, de mi csak járjunk a magunk esze után. — Nagy baj, mit eltűrni már csakugyan nem lehet. „Ne kiabálj, hanem mond meg, mi hát az a nagy baj. — Hát csak az, hogy Andrásy elmegy kanczellárnak Bécsbe, maga helyett pedig ide küldeti miniszterelnöknek Fesztetichet. „Leót? — Dehogy, Györgyöt. „Na, ezt már nem hiszem, mert Györgyit sokkal okosabb embernek ismerem, mintsem elvállalná ama szerepet. Akitől e párbeszéd felől értesülést nyertem, biztosított, hogy „Feri“ ezen nyilatkozatát megtudta gróf Andrásy is, ki aztán jobbnak látta Terebesre utazni. A múlt hét végén nagy kérdés volt — mint tudva van, — hogy a képviselőház miféle tárgyat vegyen fel legelőbb is. Ekkor jött át egy jobboldali cynikus a baloldalra és szólott: „Mit vegyünk fel? hát azt a miért sokan megjelentek, kik különben elmaradtak volna: a szálláspénzt és napidíjt. — Igazad van — jegyző meg valaki — ez egy tárgyban mindig számíthatni a kormánypárt készségére is az ellenzékkel járni egy után. * Gajzágó Salamon főszámvevő úr ma a ház folyosóin sétálgatott querens, quem devoret, keresve, hogy kit tegyen nullává. „Hiszen én soha sem voltam s lenni sem akarok egyéb — látszék mondani némely képviselő úr. Sié A képviselőház mai ülésébe Kerkapoly Károly pénzügymiiniszter előterjesztette az 1869-iki zárszámadásokat. A zárszámadásokról tüzetesen csak akkor fogunk szólhatni, ha alkalmunk lesz azokat átnézni, de szólni fogunk legközelebb is, amennyiben Kerkapoly mai, a zárszámadásokat ismertető beszéde arra okot és alapot ad. Addig is megjegyezzük azonban, hogy ha az 1869-iki zárszámadás külalakja nagyban és egészben ugyanaz, ami volt az 1868 -iki, akkor a zárszámadások zűrzavaros összeállításánál fogva ép oly kevéssé nyerhetünk tiszta áttekintést államháztartásunk kezeléséről az idén, mint nem nyerhettünk tavaly. Nagyon furcsa véleményben lehet a pénzügyminiszter a parlament tagjainak képességéről, hogy szükségesnek találta a jövedelem és költség, a bevétel és kiadás közti különbségeket magyarázgatni. Kerkapoly e különbségeket valószínűleg eddig nem ismerte s azon véleményben van, hogy azokat más sem ismeri, minél fogva jónak látta az időt oly dolgok fejtegetésére vesztegetni, melyek iskolákba valók, de nem egy parlamentbe s melyek nagyon szép fogalmakat kelthetnek a külföld előtt pénzügyi tudományunkat illetőleg. Ugyancsak a mai ülésben került napirendre Tisza Kálmán határozati javaslata a rendes magyar hadsereg felállítása tárgyában. A többség nem fogadta el a javaslatot a tárgyalás alapjául. A többségnek nem kell, rendes magyar véderő, a többségnek elég jó a fekete sárga zászlójú osztrák hadsereg is. Kár, nagyon kár, hogy a tárgyalás elmaradt, hadd tudtuk volna meg, hogy miféle okoknál fogva ellenzi a többség a magyar hadsereg felállítását. A többség, úgy látszik, Magyarország jövőjét inkább biztosítva látja oly hadsereg által, mely folyton ellenséges indulattal viseltető oszrák férfiak befolyása és vezetése alatt áll, mint országos önálló, és nemzeti szellemben szervezett magyar hadsereg által. — A németországi „All-Zig“ Tisza Kálmán határozati javaslatáról írva többi közt ezeket mondja: Nem lehet el nem ismernünk, hogy Tisza indokolásában, minden mondja: a közös hadsereg nem biztosíthatja Magyarországot — igazság rejlik. Daczára a négy évi szervezkedésnek a németfranczia háború kitörése a közös hadsereget a gyöngeség oly állapotában lepte meg minden tekintetben, mely a legkomolyabb aggodalmakra szolgáltathat okot. Az mit efölött eddig csak egyesek tudnak elbeszélni s pedig igen érdekes részletekkel, az idő folyamában a nagyközönség előtt is ismeretes lesz. A gépezet, hogy rövid legyen, fölmondta a szolgálatot. A magyar köröknek nagyon kevés befolyásuk van a sereg vezetése s szervezésére, miután a katona-ügyet még mindig s majdnfeM kizárólag aronyos udvari és katonai bécsi körök dominálják. Mind azok után miket eddig megtudtunk, kevés rémén, ahhoz, hogy a sereg ügye valaha jobb lábon álljon, a tehát igaza van, midőn azt mondja: Magyarországnak saját magáról kell gondoskodnia, egyébiránt kötelességeinek az összes birodalom irányában tökéletesen meg fog felelni; a birodalom második fele szintén gondoskodjék saját magáról. Végre is jobb két fél sereget bírni, melyek minden kívánságnak megfelelnek, mint egy egész közös sereget, melyre a rosz szervezet miatt a veszély perczeiben számítani biztonsággal nem lehet. A két seregnek egyébiránt jó oldala van: Tisza javaslata valószínűleg elvettetik , két pontra azonban a minisztériumnak minden erejéből igyekeznie kell, ha nem akarja az ország bizalmát elveszteni. Először is: a honvédseregnek tüzérséget s technikai csapatokat kell nyernie, hogy csakugyan használható sereg legyen, másodszor : a közös hadsereget illetőleg, az ezredek elszállásolásának saját hadkiegészítési kerületükbe oly gyorsan meg kell történni, amint csak lehetséges. Mindaddig, míg ez meg nem történik, egy eventuális mozgósításról nem is lehet beszélni. — Amit nagy feszültséget vártunk hogy Bataina capitulátiója után mi lesz a köztársasági kormány első szava és lépése, épen az jön, amit vártunk. Az egymásután következő szerencsétlenségek nem csüggesztették el a kormányt s Gambetta proklamátiója szerint e gaz kapitulatiók korszakában van egy, ami nem kapitulálhat, aminek nem szabad kapitulálni s ez a franczia köztársaság. Hisszük Gambettával egyetért nemcsak a kormány többi tagja is, de maga a nép is. Mily fogadtatásban részesült Párisban a capitulatio híre, még arról nincs tudósításunk. A legújabb külföldi hírek, melyeket az esti postával vettünk, a következők: Berlin, oct. 30. Holnap hétfőn a Páris előtti seregnél ismét istentisztelet lesz, mert kedden kezdődik Páris ágyúztatása. A hadügyminisztériumban alkalmazott bizottság, mely a franczia foglyok fölötti kimutatással van megbízva, a metzi foglyokról, nagy számuk miatt nem adhat értesítést. A Metzben talált lőszerekről még nincsenek biztos adatok, miután a zsákmány nagyságát még nem lehetett meghatározni. Egy saarbrückeni tudósítás szerint 60 millió frank is találtatott részint a hadipénztárban, részint a többi állami pénztárakban. Flórencz, oct. 28. A pápának a jövő hónaptól kezdve nem fog kifizettetni a kormánytól háztartására szánt 50,000 scudi. Tegnap este minisztertanács volt, mely a kamra feloszlatását elhatározta. Brüssel, oct. 29. A France Párisból jelenti, hogy biztosító társulat alakult ágyúzási károk ellen. A biztosítandó tárgyról fekvése szerint értékbiztosítéki díjal 3 perczentet fizetnek. — Csehországban a választási mozgalmak képezik a napi érdeket. Egyik bécsi lap tudósítása szerint a csehek hajlandók volnának, azon esetben, ha az országgyűlés újólag egybe lenne hivat új választások lennének kiírva a reichsrathba, kiegyezési küldöttséget küldeni, mely a reichrathtal tanácskoznék a létesítendő viszonyok fölött. Buffet. Azon időben, midőn hire járt, hogy gróf Andrásy elmegy Beusznak, nekünk pedig olyan kormányelnököt testál, a ki neki tetszik, következő párbeszéd folyt — valahol — a deákpárt feje és egyik tagja közt. — Feri, baj van. „Melyik ?“ Bécs, oct. 30. (Saját levelezőnktől.) Az alkudozások a semleges hatalmak részéről még mindig folynak a hadviselő felek közt, ámbár eddig nem nagy eredménynyel. A köztársasági kormány kitartása bámulandó. Jules Favre kinyilatkoztatta, hogy a metzi katastrófa épen semmivel sem járult az egyszer kimondott elv megmászására: Francziaország ép úgy nem fog a területi veszteség föltétele alatt most sem békét kötni, mint előtte. Gambetta szintén hasonló véleményen van. Miután Bismarckról álmodni sem lehet, hogy jelenben engedékenynek mutatkozzék úgy nem lesz egyéb hátra, mint bevárni Páris elestét, nagy ellenforradalmat csinálni. Annyi bizonyos, hogy a hatalmak igen föl vannak bőszülve, s bármely pártot segíteni fogják, föltéve, hogy esélye van a sikerre. Az öreg Thiers még mindig orléansista, az ő elnöksége (itt sokat beszélnek erről) tehát egy lenne Lajos Fülöp trónusának fölállításával. Ami Eugenia ex-császárnét illeti, ő sem henyél. A bonapartista emissáriusok Brüsselben egész falkát képeznek, s a belga kormánynak ezer bajt okoznak, de el van velük látva egész Francziaország is. III. Napóleon azonban, azt meg kell vallani, szóba se jön náluk. Ők a császári herczeg, IV. Napóleon mellett dolgoznak. A körülmények igy állván, a honvédelmi kormánynak nem lehet eléggé tanácsolni a békekötést, különben a népet s maga magát fogja elveszteni. — Minghetti ma értekezett Beust gróffal először hivatalosan Aosta herczege trónjelöltsége végett. .. A magyar államköltségvetésből. TI Pénzügyminisztérium. Szükséglet. Központi igazgatás 890,700 frt. Országos pénzügyi igazgatás 5.095,200 frt. Állandó kataszter 583,200 frt. Bánya - és erdészeti akadémia Selmeczbányán 80,300 frt. Külön kezelési költségek : Az egyenes adóknál 556,000 frt. A fogyasztási adóknál 204,700 frt. Az illetékeknél 136,790 frt. Miveleti és kezelési költségek: A jövedékeknél 20.920,000 frt. Az államvagyonnál 20.007,250 frt. Különféle kiadások 948,200 forint. Összesen : 49.422,849 frt. Nyugdijak 1.126,000. Fedezet. Egyenes adók 57.578,000 frt. Fogyasztási adók 13.238,000. ft. Illetékek 12.938,750 frt. Jövedékek 43.025,550 frt. Államvagyon 24.564,171 frt. Különféle bevételek 163,725 forint. Összesen 151.508,196 frt. Rendkívüli szükséglet. A vajda-hunyadi vár helyreállítására 50,000 frt. A budai államnyomda 43,000 frt. A gödöllői uradalom építkezéseire 50,000 frt. Pesti vámhivatal és raktár 70,000 frt. Az aradi pénzügyi igazgatóság új házára 70,000 frt. A pécsi államépület átalakítására 40,000 frt. A budai országház nagyobbitására 200,000 frt. Selmeczbányának a magyar észak-keleti vasúttal összeköttetésére 300,000 Vasúti szármyves?ilitésire M-Szigetben 422,000 frt. Maroson át építendő hidromTM aknától / JV a győr miskolczi vasútra 150,000 frt. Bányavasutra Guvasdiánál 367,900 frt. Tiszolczról Zelesznikra mozdonyvasut 154,200 frt. Ugyanezen vonal épitetésére államsegély fejében 250,000 forint. Tiszolczról Rhoniczra mozdonyvasutra 502,500 frt. A bánrév dobsinai vasútra 300,000 frt. Előlegek a a vasúti biztosítás alapján 5,000,000 frt. A selmeczi altárnához gőzgép 60,000 frt. A rézbánya művelés alávételére 25,000 frt. A zsilvölgyi kőszénbánya felszerelésére 222,500 frt. A vajdahunyadi vasműnél lakházakra 40,000 frt. A vajdahunyadi olvasztónál felszerelésre 200,000 frt. A kolozsvári bányaigazgatóság épületére 60,000 frt. A szigeti igazgatóságnak kiépítésére 16,000 frt. A turia-remeti vasgyár és a lánsi vaskőbányánál munkáslakókra 7,000 frt. A kohászati alakra előleg 76,900 frt. A sheniczi vasműnél, mintatár a breznovai hengerművek iskolai és tanító lakás építésére 90,000. frt. A tiszolczi vasmű építkezéseire 9500 frt. A libetbányai vasmű építkezésekre 5.200 frt A pojniki vasműnél szénmérészlak építés 1000 frt. A fehérpataki vasmű csatorna és gépraktár 3953 frt. A szélaknai bányahivatalnál gépekre 148,000 frt. A veresvizi bányaműnél zúzdaépítés 10,826 frt. A kereszthegyi bányaműnél vizvezetésre 30,000 frt. Kapuski bányaműnél zúzda 4683 frt. A nagyági arany és ezüst bányánál aknaépítés és birtokvételre 13,900 frt. A kincstári birtok közt fekvő területek megvételére 300,000 frt. A huszti uradalomban fürdő és vizfogó kiépítésére 6000 frt. A vissói uradalom r. k. iskola és fürdő kiépítésére 3675 frt. A soóvári uradalom fürdő berendezésére 10000 frt. A topánfalvi uradalom-vendéglő nagyobbitás 2000 frt. Az államjavakba nagyobb mérvű befektetés 1.898,400 frt. A beregszászi pénzügyi igazgatóságnak Ungvárról Beregszászra való átköltözködésére 10,000 frt. Visszafizetendő készpénz biztosítékokra 26,000 frt. Tartalék só készlet beszerzésére 100,000 frt. Sóhivatali épületek átalakítása M. Újváron, Vízaknán és Parajdon 12.500 frt. A földadó ideiglenes szükségletére 30.000 frt. A közös függő államadósság kezelési költségeire 118,650 frt. Szászváros községének a kadzsiri havasokért 80.000 frt. A szászsebesi erdőbirtok megváltása 100.000 frt. Összesen 12.521,287 frt. Rendkivüli fedezet. Államjavak eladása 949,303 frt. Pénzverési nyeremény 250,000 frt. A vámkezelési költség átalányból 1871-re megtakaritandó 98,600 frt. Adóhátralék 2.500,000 frt. A földadó ideigl. régi hátralék 3000 frt. A garanczia alap 5.550,000 frt. A tiszai koronauradalmi kerület ez évben esedékes váltságrészlet 185,714 frt. Az óbudai bordézsma váltságból befolyandó tőkerészlet 51,561 frt. Összesen 9.588,178 frt. III. Földművelés,* Ipar- és kereskedelmi minisztérium. Szükséglet. Központi igazgatás 168,150 frt. Kereskedelmi, bányászati és ipari czélok 44,000 frt. A gazdaság különböző ágai emelésére 108,400 frt. Gazdasági tanintézetek 287,600 frt. Állam lótenyészdék 2.310,000 frt. Vesztegintézetek 44,200 frt. Keleti marhavész elfojtására 47,000 frt Pesti állat-gyógyintézet 32,000 frt. Bányakapitányság 61,450 frt. Földtani intézet 26,900 frt. Statistikai hivatal 56,970 frt. Posta 4.018,920 frt. Távirda 1.411 200 frt. Tengerparti egészségügy 59,800 ft. Pesti zálogház 137,000 frt. Összesen 8.714,390 frt. Nyugdíjak 87,000 frt. Fedezet. Gazdasági tanintézetek 49,300 frt. Állami lótenyészde 1.610,740 frt. Pesti állatgyógyintézet 10,400 frt. Posta 4.170,000 frt. Távirda 1.112,000 frt. Tengerészeti egészségügy 12,700 frt. Pesti zálogház 137,000 frt. Bányailleték 41,000 frt. Alapítványok 27,010 frt. Összesen 7.170,150 frt. Rendkivüli szükséglet. Kereskedelmi czélok: iparkamrák szervezési szükségletei 1000 frt. A magyaróvári gazd. tanintézetnél telekvásárlásra 12000 frt. A kolozsmonostori gazd. tanintézet építésének folytatására 15.000 forint. Állami lótenyész-intézetek 151,000 forint. Pesti állatgyógyintézet 16,900 forint. Távirda 300,000 frt. Posta- és távirdaház építésére 2-ik részlet 250,000 frt. Összesen 745,900 frt. Rendkívüli fedezet. Kisbéri uradalomban lisztelő kőmalom eladásából 10,000. frt. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése oct. 31-én. Somssich elnök bemutatja Kállay Ákos és Reményi Mihály képviselők megbízó levelét és tudatja, hogy Lindtner Gusztáv a szebeni akadémia igazgatójává neveztetvén ki, képviselői állásáról lemondott. Kerkapoly K. pénzügyér felel Táncsicsnak a kincstári utalványokon levő német szöveg miatt tett kérdésére. Ez utalványok — úgymond — nem bankjegyek, hanem az állam adóslevelei s igy a kormány az ország önállása és függetlensége megsértése nélkül is használhatott oly nyelvet, melyet igen sokan beszélnek, s ha hely lett volna, használt volna minden hazai nyelvet. Táncsics megnyugszik a válaszban, s a ház is tudomásul veszi. Kerkapoly K. ezután az 1869 iki zárszámadást terjesztette elő, ő, mivel a számvevőszék, melynek ezentúl kötelessége lesz, meg nem alakult. Épen azért, mert még nem ment át ezen állami orgánum revisióján, csak a főbb dolgokat ígéri fölemlíteni, mert az államszámvevőszék később úgy is még egyszer a ház elé terjeszti. A zárszámadás erdeménye az, hogy 1869-ben a jövedelem és költség összevetvee 5.067,316 frt 721/2 krnyi jövedelemi fölösleget mutat. De ebből csak 1.615,830 frt a készpénz, a többi pedig az értékpapírok szaporodásából áll elő, részben pedig az állam birtokában levő tiszai vasúti részvények áremelkedéséből. 1869-ben az egyenes adók előirányozva voltak 53.921,000 forintokkal s ebből bejött 53.854,046 frt 262 kr, tehát 66,953 frt 73% krral kevesebb; és pedig kevesebbet jövedelmezett a földadó 2.771,586 frt 291/2 krral, mert az 1868 május első napjaiban beállott nagy követelengedéseket kellett tenni a földadónál; de a személydó szintén kevesebbet jövedelmezett, mint eldolyozva u . J. b’M'b frth° folyt be a kirinybér hátralék fejeben előirányzott 17.000 frt. Az összes kevesebblet tehát tesz összesen 3.098.059 frt el tenken Jövedelmezett a házadó f .V krral? a jövedelmi adó 1.758,086 frt 1 v krral eg hozzá adva a jövedelmi kamatok fejében befolyt 942,838 frt 7 krt, az öszszes többlet 3,031,105 frt 36 kr melyet az említett hiánnyal egybevetve 66,953 frt 63 kr kevesebbletet mutat. i ... , Af°gyasztásladókélőirányoztattak 11,293,000 frtta ; jövedelmeztek pedig 13,182,840 frt 83 krt, tehat 1,889,840 frt 83 krral többet az előirány«ZZIS?! lMethez járul: a adó 1,008,874 frt 87/2 kr , a boradó 540,031 frt 781], kr ; a aerado 50,023 frt 86 kr, a busadó 261,694 frt 86 /» qqq’q^a «SWG 29,215 frt ,\ kr ; összesen 1,889,840 frt 83 krral 2 ... , A . jövedékek előirányoztattak. 36,722,800 frt al. jövedelmeztek pedig 39,360,702 frt 51% krt, vagyis 2,637,902 frt 512 krral többet, mint előirányozná volt; es pedig többet jövedelmezett a sojövedek 1,183 7961 frt 35% krral; a dohány jövedek pedig 1 516,044 frt 56,2 krral; összesen tehát e két jövedelmi ág 2,702,840 frt 96 krral.