Ellenőr, 1870. november (2. évfolyam, 47-76. szám)

1870-11-01 / 47. szám

Szerkesztési iroda: Pesten, bálvány-utcza -4. szám, 1. emelet. Semmit sem közlünk, ka nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn 3 ünnepre következő napon. A. lapot illető redamatiok Légrády testvérek iroiliijúlct (2 sas-uteza 24. sz.) intézendok. Hirdetési dijak: Tizbasábos petit sor egyszeri I A nyilt-tér egy petit sora 30 kr, beigtatásáért . . . . 10 kr. j Bélyegdij minden beigtatásért 30 „ Kiadóhivatai: Pesten, kétsas-utoza 14. szám. Hirdetések felvétetnek: az „Ellenőr“ kiadó-hivatalában kétsasuteza 14. sz., Légrády testvérek nyomdájában Pest 2 sas utcza 24. sz. és Naschitz J. ügynöki irodájában Pest, arany kéz utcza s. szám. 47. szám. Kedd, november 1. 1870 II. évfolyam. Az „Ellenőr“ ára egy évre .... 20 forint — kr, félévre . .... 10 „ — „ évnegyedre .... 5 „ — „ egy hóra .... 1 „ 80 „ Egyes szám ára ÍO kr. Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza Az Ellenőr kiadó hivatala (Pesten, Két Sas utcza 14. sz.) V Azon t. ez. előfizetőink, kik a lapot September utánra is megrendelték, méltőztassanak az „Elleni' < eddigi és ezután! árai közt létező különbséget (mely October-decemberi előfizetőink részére egy forintot tesz) akár előlege- sen akár utőlagosan, tetszésük sze­li int pőtolni. Százalék a könyvárusi utón történő meg­rendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. tak megdöbbentő okot, s a mely érzemé- nyekről nem szólam elég önuralomba került részemről, ki az igazságot inkább szeretem, mint Plátót. Ma azonban nincs sem elég időm, sem elég egészségem, hogy Jókai kérdésére fe­leletet adhassak s ezzel kapcsolatban elmond­hassam, miért tartom rendkívül sajnálatos­nak azon irányt és szellemet, melyben tisz­telt barátom irt közelebbről a francziák önvédelmi harczát illetőleg, a magyar kö­zönség számára. Holnap meglesz az idő s tán az egész­ség is, s igy meg lesz a felelet is. ' Csernátony. A baloldali kör kedden nov. 1. napján délelőtt 11 órakor értekezletet tart saját helyi­ségében. — Nagy baj, mit eltűrni már csakugyan nem lehet. „Ne kiabálj, hanem mond meg, mi hát az a nagy baj. — Hát csak az, hogy Andrásy elmegy kan- czellárnak Bécsbe, maga helyett pedig ide küldeti miniszterelnöknek Fesztetichet. „Leót? — Dehogy: Györgyöt. „Na, ezt már nem hiszem, mert Györgyit sokkal okosabb embernek ismerem, mintsem elvál­lalná ama szerepet. A kitől e párbeszéd felől értesülést nyertem, biztosított, hogy „Feri“ ezen nyilatkozatát meg­tudta gróf Andrásy is, ki aztán jobbnak látta Te- rebesre utazni. A múlt hét végén nagy kérdés volt — mint tudva van, — hogy a képviselőház miféle tárgyat vegyen fel legelőbb is. Ekkor jött át egy jobbol­dali cynikus a baloldalra és szólott: „Mit vegyünk fel? hát azt a miért sokan megjelentek, kik kü­lönben elmaradtak volna: a szálláspénzt és na- pidijt. — Igazad van — jegyző meg valaki — ez egy tárgyban mindig számíthatni a kormánypárt készségére is az ellenzékkel járni egy utón. * G a j z á g ó Salamon főszámvevö ur ma a ház folyosóin sétálgatott queren s, quem de- v o r e t, keresve, hogy kit tegyen nullává. „Hiszen én soha sem voltam s lenni sem aka­rok egyéb — látszék mondani némely képvi­selő ur. Sfé A képviselőház mai ülésébe Kerka- poly Károly pénzügjmiiniszter előterjesztette az 1869-iki zárszámadásokat. A zárszámadásokról tüzetesen csak akkor fo gunk szólhatni, ha alkalmunk lesz azokat átnézni, de szólni fogunk legközelebb is, amennyiben Ker- kapoly mai, a zárszámadásokat ismertető beszéde arra okot és alapot ad. Addig is megjegyezzük azonban, hogy ha az 1869-iki zárszámadás külalakja nagyban és egész­ben ugyanaz, ami volt az 1868 -iki, akkor a zár­számadások zűrzavaros összeállításánál fogva ép oly kevéssé nyerhetünk tiszta áttekintést államház­tartásunk kezeléséről az idén, mint nem nyerhet­tünk tavaly. Nagyon furcsa véleményben lehet a pénz­ügyminiszter a parlament tagjainak képességéről, hogy szükségesnek találta a jövedelem és költség, a bevétel és kiadás közti különbségeket magyaráz- gatni. Kerkapoly e különbségeket valószínűleg ed­dig nem ismerte s azon véleményben van, hogy azokat más sem ismeri, minél fogva jónak látta az időt oly dolgok fejtegetésére vesztegetni, melyek iskolákba valók, de nem egy parlamentbe s me­lyek nagyon szép fogalmakat kelthetnek a külföld előtt pénzügyi tudományunkat illetőleg. Ugyancsak a mai ülésben került napirendre Tisza Kálmán határozati javaslata a rendes ma­gyar hadsereg felállítása tárgyában. A többség nem fogadta el a javaslatot a tárgyalás alapjául. A többségnek nem kell, rendes magyar véderő, a többségnek elég jó a fekete sárga zászlóju osztrák hadsereg is. Kár, nagyon kár, hogy a tárgyalás elmaradt, hadd tudtuk volna meg, hogy miféle okok- u á 1 fogva ellenzi a többség a magyar hadsereg felállítását. A többség, úgy látszik, Magyarország jövő­jét inkább biztosítva látja oly hadsereg által, mely folyton ellenséges indulattal viseltető oszrák férfiak befolyása és vezetése alatt áll, mint országos ön­álló, és nemzeti szellemben szervezett magyar bad sereg által. — A németországi „All-Ztg“ Tisza Kálmán határozati javaslatáról Írva többi közt ezeket mondja: Nem lehet el nem ismernünk, hogy Tisza in dokolásában, mindőn mondja: a közös hadsereg nem biztosíthatja Magyarországot — igazság rejlik. Daczára a négy évi szervezkedésnek a német- franczia háború kitörése a közös hadsereget a gyöngeség oly állapotában lepte meg minden te­kintetben, mely a legkomolyabb aggodalmakra szolgáltathat okot. Az mit efölött eddig csak egyesek tudnak elbeszélni s pedig igen érdekes részletekkel, az idő folyamában a nagy közönség előtt is ismere tes lesz. A gépezet, hogy rövid legyen, fölmond­ta a szolgálatot. A magyar köröknek nagyon ke­vés befolyásuk van a sereg vezetése s szervezé­sére. miután a katona-ügyet még mindig s majd- nf™ kizárólag n:íonyOS udvari és katonai bécsi körök dominálják. Mina azok után miket eddig megtudtunk, kevés rémén, ahhoz, hogy a sereg ügye valaha jobb lábon álljon, a tehát igaza van, midőn azt mondja: Magyarorszag- nak saját magáról kell gondoskodnia, egyébiránt kötelességeinek az összes birodalom irányában tökéletesen meg fog felelni; a birodalom második fele szintén gondoskodjék saját magáról. Végre is jobb két fél sereget bírni, melyek minden kíván­ságnak megfelelnek, mint egy egész közös-sereget, melyre a rósz szervezet miatt a veszély perczei- ben számítani biztonsággal nem lehet. A két se­regnek egyébiránt jó oldala van: Tisza javaslata valószínűleg elvettetik ; két pontra azonban a mi­nisztériumnak minden erejéből igyekeznie kell, ha nem akarja az ország bizalmát elveszteni. Először is: a hodvéd-seregnek tüzérséget s technikai csa­patokat kell nyernie, hogy csakugyan használható sereg legyen, másodszor : a közös-hadsereget illetőleg, az ezredek elszállásolásának saját had­kiegészítési kerületükbe oly gyorsan meg kell tör­ténni, a mint csak lehetséges. Mind addig, mig ez meg nem történik, egy eventualis mozgósításról nem is lehet beszélni. — Amit nagy feszültségei vártunk hogy Bazaiua capitulátiója után mi lesz a köz- társasági kormány első szava és lépése, épen az lön, a mit vártunk. Az egymásután következő sze­rencsétlenségek nem esüggesztették el a kormányt s Gambetta proklamátiója szerint e gaz kapitula- tiók korszakában van egy, a mi nem kapitulálhat, aminek nem szabad kapitulálni s ez a franczia köztársaság. Hisszük Gambettával egyetért nemcsak a kormány többi tagja is, de maga a nép is. Mily fogadtatásban részesült Párisban a capitulatió hire, még arról nincs tudósításunk. A legújabb külföldi hírek, melyeket az esti póstával vettünk, a következők: Berlin, oct. 30. Holnap hétfőn a Páris előtti seregnél ismét i s t e n t i sz t e 1 e t lesz, mert kedden kezdődik Páris ágyuztatása. A hadügymi­nisztériumban alkalmazott bizottság, mely a fran­czia foglyok fölötti kimutatással van megbízva, a metzi foglyokról, nagy számuk miatt nem adhat értesítést. A Metzben talált lőszerekről még nin­csenek biztos adatok, miután a zsákmány nagy­ságát még nem lehetett meghatározni. Egy saar- brüekeni tudósítás szerint 60 millió frank is talál­tatott részint a hadipénztárban, részint a többi ál­lami pénztárakban. Flórencz, oct. 28. A pápának a jövő hó­naptól kezdve nem fog kifizettetni a kormánytól háztartására szánt 50,000 scudi. - Tegnap este minisztertanács volt, mely a kamra feloszlatását el­határozta. Brüssel, oct. 29. A France Párisból je­lenti, hogy biztositó társulat alakult ágyuzási károk ellen. A biztosítandó tárgyról fekvése sze­rint értékbiztositéki dijul 3 perczentet fizetnek. — Csehországban a választási moz­galmak képezik a napi érdeket. Egyik bécsi lap tudósítása szerint a csehek hajlandók volnának, azon esetben, ha az országgyűlés újólag egybe lenne biva s uj választások lennének kiírva a reichsrathba, kiegyezési küldöttséget küldeni, mely a reichrathtal tanácskoznék a léte­sítendő viszonyok fölött. Bécs, oct. 30. (Saját levelezőnktől.) Az alkudozások a semleges hatalmak részé­ről még mindig folynak a hadviselő felek közt, ámbár eddig nem nagy eredménynyel. A*köztársa- sági kormány kitartása bámulandó. Jules Favre kinyilatkoztatta, hogy a metzi katastrófa épen semmivel sem járult az egyszer kimondott elv megmászására: Francziaország ép úgy nem fog a területi veszteség föltétele alatt most sem békét kötni, mint előtte. Gambetta szintén hasonló véle­ményen van. Miután Bismarckról álmodni sem le­het, hogy jelenben engedékenynek mutatkozzék úgy nem lesz egyéb hátra, mint bevárni Páris el- estét, nagy ellenforradalmat csinálni. Annyi bizo­nyos, hogy a hatalmak igen föl vannak bősziilve, s bármely pártot segiteni fogják, föltéve, hogy esélye van a sikerre. Az öreg Thiers még mindig orléansista, az ő elnöksége (itt sokat beszélnek erről) tehát egy lenne Lajos Fülöp trónusának fölállításával. A mi Eugenia ex-császárnét illeti, ő sem henyél. A bonapartista emissáriusok Brüssel- ben egész falkát képeznek, s a belga kormány nak ezer bajt okoznak; de el van velük látva egész Francziaország is. III. Napoleon azonban, azt meg kell vallani, szóba se jön náluk. Ök a császári herczeg, IV. Napoleon mellett dolgoznak. A körülmények igy állván, a honvédelmi kormány­nak nem lehet eléggé tanácsolni a békekötést, kü­lönben a népet s maga magát fogja elveszteni. — Minghetti ma értekezett Beust gróffal először hivatalosan Aosta herczege trónjelöltsége végett. y. A magyar áilamKöltségvetésből. TI Pénzügyminisztérium. Szükséglet. Központi igazgatás 890,700 _ frt. Országos pénzügyi igazgatás 5.095,200 frt. Állandó katasz­ter 583,200 frt. Bánya - és erdészeti akadémia Sel- meezbányán 80,300 frt. Külön kezelési költsé gek : Az egyenes adóknál 556,000 frt. A fogyasz­tási adóknál 204,700 frt. Az illetékeknél 136,790 frt. Miveleti és kezelési költségek: A jövedékeknél 20.920,000 frt. Az államvagyonnál 20.007,250 frt. Különféle kiadások 948,200 forint. Összesen : 49.422,849 frt. Nyugdijak 1.126,000. Fedezet. Egyenes adok 57.578,000 frt. Fogyasztási adók 13.238,000. ft. Illetékek 12.938,750 frt. Jöve­dékek 43.025,550 frt. Államvagyon 24.564,171 frt. Különféle bevételek 163,725 forint. Összesen 151.508,196 frt. Rendkívüli szükséglet. A vajda-hunyadi vár helyreállítására 50,000 frt. A budai államnyomda 43,000 frt. A gödöllői uradalom építkezéseire 50,000 frt. Pesti vámhiva­tal és raktár 70,000 frt. Az aradi pénzügyi igaz­gatóság nj házára 70,000 frt. A pécsi államépület átalakítására 40,000 frt. A budai országbáz na- gyobbitására 200,000 frt. Selmeczbányának a ma­gyar észak-keleti vasúttal összeköttetésére 300,000 Vasúti száimyvoi?ilitési're M-Szigethen 422,000 frt. Maroson át építendő hidrT'm™ aknátó1 / JY a győr miskolezi vasútra 150,000 frt. Bányavasutfá Guvasdiánál 367,900 frt. Tiszolczról Zelesznikra mozdonyvasut 154,200 frt. Ugyanezen vonal épité tésére államsegély fejében 250,000 forint. Ti­szolczról Rhoniczra mozdonyvasutra 502,500 frt. A bánrév dobsinai vasútra 300,000 frt. Előlegek a a vasúti biztosítás alapján 5.000,000 frt. A sel- meczi altárnához gőzgép 60,000 frt. A rézbánya művelés alávételére 25,000 frt. A zsilvőlgyi kőszén­bánya felszerelésére 222,500 frt. A vajdahunyadi vasműnél lakházakra 40,000 frt. A vajdahunyadi olvasztónál felszerelésre 200,000 frt. A kolozsvári bányaigazgatóság épületére 60,000 frt. A szigeti igazgatóságnak kiépítésére 16,000 frt. A turia-re- meti vasgyár és a láasi vaskőbányánál mnnkásla- kokra 7.000 frt. A kohászati alakna előleg 76,900 frt. A shóniczi vasműnél, mintatár a breznovai hen­gerművek iskolai és fanitó lakás építésére 90,000. frt. A tiszolezi vasmű építkezéseire 9500 frt. A li- betbányai vasmű építkezésekre 5.200 frt A pojni- ki vasműnél szénmérészlak építés 1000 frt. A fe­hérpataki vasmű csatorna és gépraktár 3953 frt. A szélaknai bányahivatalnál gépekre 148,000 frt. A veresvizi bányaműnél zuzdaépités 10,826 frt. A kereszthegyi bánya műnél vizvezetésre 30,000 frt. kapuiki bányaműnél zúzda 4683 frt. A nagyági A arany és ezüst bányánál aknaépítés és birtokvé­telre 13,900 frt. A kincstári birtok közt fekvő A szent részvét nevében. (Második gyűjtés.) Francziaország hábornvert vidékeinek éhező népességét segélyezni adakoztak. frt kr. A tegnapi kimutatás összege: 55 franc, 5 magy. arany, 1 ez. huszas és............................494.78 Ivánka Imre 50 franc, Bock János egy ez. huszas. Szerafin aláírással Unghvárról egy magyar arany. Békessi Márk Nagy-Szebenből egy ez. frt. Békessi Márkné,sz. sárpataki Ha- dady Teréz egy ezüst forint. A baloldali kör mai értekezletén foly- tattatott a vita a községi törvényjavaslat felett. A „Hon“ mai esti lapjának első czik- ke igy hangzik: Pest, oct. 31. Metz vára feladásáról irt észrevételeim erélyes kitörésre buzditák — nem Trochut, hanem Mocsáry Lajost; nem Moltke ellen, hanem én ellenem. Minek helyeslem, hogy a francziák minden módon békét akarnak kötni ? — Azért, mert semmi módon sem tudnak háborút folytatni. Sem Gambetta proclamátióival, sem Mocsáry czikkeivel a német seregeket Fran- cziaországból kiverni nem lehet. En is sze­retném, ha a francziák jobban verekedtek volna; de már arról nem tehetek, hogy ennyire demoralisálva vannak. Állításomat most is fenntartom, hogy a franczia nemzet, oly szétzilált erkölcsi állapotban, minőben most van, a háború folytatása által csak tönkre teheti hazáját még materialiter is; mig ha erőhöz akar jutni, s különösen ha Köztársaságát fel nem akarja cserélni vala­mi vaskezü zsarnokuralommal, legyen az egy Robespierre, vagy Napoleon-féle vaskéz uralma, elől kell neki kezdeni a béke mun­káját és belerkölcseit megtisztitani. Senímiféle analógiát sem hagyok pe­dig huzni a franczia és a magyar viszo­nyok között. Éhez Mocsárynak semmi logi- cai joga sincs. Ha a franczia lerakja a fegyvert, Francziaország azért megmarad Francziaországnak; de a mikor a magyar hadsereg lerakja a fegyvert, akkor Ma­gyarország megszűnt Magyarország lenni; ez az átkozott különbség van közöttünk. Egyébiránt invectiváira megtalálhatja Mocsáry a legcsattanóbb választ magában az Ellenőrben; ugyanazon az oldalon egy másik czikkben. Á sors szeszélye által a két passus két különböző hasábban épen egymás mellé került: mi is igy reprodu­káljuk. Csávolszlty czikke. Ne adja az ég, hogy most valamely háborúba keveredjünk, mert bár mennyire érdekünkben lenne is a báboruviselés, véderőnk jelenlegi szo- moruságos és nemzetel­lenes szervezete bizo­nyossá tenné bukásunk. Már most azután csak azt szeretném tudni, hogy Csernátony melyik munkatár­sának a nézetét tartja lapjában irányadó­nak ? Mocsáryét-e, ki egy nem helye­selt politika mellett is szükségesnek és lehetőnek találja a „Talpra ma­gyart!“ vagy Csávolszkyét, ki egy nemzet- ellenes szervezet mellett ’ bizonyosnak talál­ja bukásunkat; mert én részemről az utób­bi nézetet osztom. Jókai Mór. Tisztelt barátom J ó k a y Mór egye­nes felhívása folytán nem fogom többé visszatartani azon érzeményeim nyilvánulá- sát, melyekre némely közelebbi czikkei ad­A képviselőház n. osztálya szerdán (november 2-án) ülést tartand d. e. 10 órakor. Tárgy: községek rendezése. A jegyzöség. A képviselőház IV. osztálya csűtörtö kön, november 3 án d. e. 10 órakor folytatja a községrendezésről szóló törvényjavaslat tárgyalá­sát. Szögyényi László, osztályjegyző. A VI. osztály november 2-án reggeli 10 órakor ülést tart. A képviselőház hetedik osztálya tárgya­lásainak ideiét illetőleg abban állapodott meg, hogy oly napokon, melyeken országos ülés nem tartatik, az osztály tárgyalásai szokott helyiségén reggeli 10 órakor veszik kezdetüket; oly napokon pedig, melyeken országos ülés lesz, de ezen ülés 12 óráig berekesztetnék, tárgyalás végett saját helyiségén szintén összegyülekezik. Vasárnap- és ünnepeken az osztály nem tart ülést. A 7-ik osztály oct. 30 án kelt határozata alapján. Királyi Pál, osztályjegyző. A VIII osztály is megalakult az ellenzék győzelmével. Szaplonczay lett elnök, s G y ö r ff y jegyző — a jobb oldali jelöltek: Ko- rizmics és Dániel Ä ellenében. A 25-ös bizottmány (mely a törvénykezési székhelyek rendezése feletti véleményzésre külde­tett ki) megválasztotta elnökét P e r c z e 1 Bélá­ban s jegyzőjét Hoffm an Pálban. AZ OBSZÁC1HÁZBÓL. (October 31.) A főrendi karzat népesültségét látva bizo­nyosak voltunk, hogy gróf An d r á s y szóla ni fog. Az ilyen esemény hirét elsuttogja mindenfelé Zéfir-Kando s a mágnások galériájából nem hi­ányzik aztán aristocratiánk virágai közül maga gr. Aurel Keeskemétby sem. S a kormányelnök beszélt valóban. S i m o nyi Ernő interpellatiójára felelt s felelete helyes és kielégitő volt. S i m o n y i Ernő t. barátunk interpellate ja nem volt szerencsés, sem czélját, sem indokolását illetőleg. Jó érzelem sugallta ugyan, de ez érzelem nyilvánitására nem találta el sem az időszerű alakot, sem a kellő hangot. Igaz, hogy e részben gátul állanak a házszabályok is, melyek lehetlenué teszik a — néha hasznossá válható — érzelemtünteté8t, kivéve, ha ez (mi nem mindég szükséges) interpellationalis vagy épensé- gesen határozat-javaslati jelentőség formájában áll elő. A magyar hadsereg szervezésére Tisza Kálmán által beadott s kitünőleg indokolt határo­zati javaslat leszavaztatott minden válasz nélkül. S az igazat megvallva, mi e hallgatást némi java- Insnak vesszük, azon gróf Andrássy Gyula részé­ről, kinek pár év előtti sajnosán emlékezetes mondatai közé tartozik az is, miszerint az önálló magyar hadsereg valódi veszedelem lenne Magyar- országra nézve. Hihető, hogy az európai helyzet s az osztrák viszonyok gróf Andrásyt is kijózani ták annyira, hogy régibb nyilatkozatát a ma­gyar hadsereg önállóságának veszedelmességéről jónak lássa nem ismételni. Ily értelemben vesszük ;;Lü» .So.irSL •> tényt-, Vi«ey T i­sza K. javaslatára és beszédjére nem szólott ma semmit. Irányi határozati javaslata sem nyert sem­mi választ. Ezt azonban értjük, mert magunk sem tartjuk alkotmány-revisióra alkalmasnak azon időt, midőn egy óriási háború rettentő esemé­nyeinek hatása alatt élünk. S átalahan véve az alkotmány-revisio csak töbhségváltozás utján s igy csak az átalános választások folytán képzel­hető, mig békében vagyunk és a törvényszabta módon akarjuk módosítani a törvényt is. Most az ily — e n b 1 o c — revisio iránti javaslat nem lehet egyéb mint demonstratio, már pedig az or­szágházában nem demonstratiókat, hanem törvénye­ket kell csinálui. — S én részemről nyíltan kimondom óhajtáso­mat, miszerint pártunk ne hagyja magát belevo­natni semmi ilyen demonstratióba. A mit jónak és idő­szerűnek tartunk, azt tegyük meg okvetlenül, sa­ját rovásunkra. De a mit időszerűtlennek tartunk, azt ne pártoljuk, ha különben helyeseljük is. Ne­künk megvan programmunk. Ezt érvényesíteni tö­rekszünk minden józan úton, az idő és körülmé­nyek szerint. A ki más utón jár, annak kívánjunk jót, de mi csak járjunk a magunk esze után. Buffet. Azon időben, midőn hire járt, hogy gróf A n d r ás y elmegy Beustnak, nekünk pedig olyan kormányelnököt testál, a ki neki tetszik: kö­vetkező párbeszéd folyt — valahol — a deákpárt feje és egyik tagja közt. — Feri, baj van. „Melyik ?“ területek megvételére 300,000 frt. A huszti ura­dalomban fürdő és vizfogó kiépítésére 6000 frt. A vissói uradalom r. k. iskola és fürdő kiépítésére 3675 frt. A soóvári uradalom fürdő berendezé­sére 10000 frt. A topánfalvi uradalom-vendéglő na- gvobbitás 2000 frt. Az államjavakba nagyobb mérvű befektetés 1.898,400 frt. A beregszászi pénzügyi igazgatóságnak Ungvárról Beregszászra való át- költözködésére 10,000 frt. Visszafizetendő kész­pénz biztosítékokra 26,000 frt. Tartalék só kész­let beszerzésére 100,000 frt. Sóhivatali épületek átalakítása M. Újváron, Vízaknán és Parajdon 12,500 frt. A földadó ideiglenes szükségletére 30.000 frt. A közös függő államadósság kezelési költségeire 118,650 frt. Szászváros községének a kndzsiri havasokért 80.000 frt. A szászsebesi erdőbirtok megváltása 100,000 frt. Összesen 12.521,287 frt. Rendkivüli fedezet. Államjavak eladása 949,303 frt. Pénzverési nyeremény 250,000 frt. A vámkezelési költség átalányból 1871-re megtakaritandó 98,600 frt. Adóhátralék 2.500,000 frt. A földadó ideigl. régi hátralék 3000 frt. A garanczia alap 5.550,000 frt. A tiszai koronauradalmi kerület ez évben esedékes váltságrészlet 185,714 frt. Az ó-budai bordézsma váltságból befolyandó tőkerészlet 51,561 frt. Össze­sen 9.588,178 frt. TII. Földművelés,* Ipar- és kereske­delmi minisztérium. Szükséglet. Központi igazgatás 168,150 frt. Kereskedel­mi, bányászati és ipari czélok 44,000 fit. A gaz­daság különböző ágai emelésére 108,400 frt. Gaz­dasági tanintézetek 287.600 frt. Állam lótenyész- dék 2.310,000 frt. Vesztegintézetek 44,200 frt. Keleti marhavész elfojtására 47,000 fit Pesti ál lat-gyógyintézet 32,000 frt. Bányakapitányság 61,450 frt. Földtani intézet 26,900 frt. Statistikai hivatal 56,970 frt. Pósta 4.018,920 frt. Távirda 1.411 200 frt. Tengerparti egéizségügy 59,800 ft. Pesti zálogház 137,000 frt. Összesen 8.714,390 frt. Nyugdijak 87,000 frt. Fedezet. Gazdasági tanintézetek 49,300 frt. Állami lótenyészde 1.610,740 frt. Pesti állatgyógyintszet 10,400 frt. Pósta 4.170,000 frt. Távirda 1.112,000 frt. Tengerészeti egészségügy 12,700 frt. Pesti zá­logház 137,000 frt. Bányailleték 41,000 frt. Ala­pítványok 27,010 frt. Összesen 7.170,150 frt. Rendkivüli szükséglet. Kereskedelmi czélok: iparkamrák szervezési szükségletei 1000 frt. A magyar óvári gazd. tan­intézetnél telekvásárlásra 12000 frt. A kolozsmo- nostori gazd. tanintézet építésének folytatására 15.000 forint. Állami lótenyész-intézetek 151,000 forint. Pesti állatgyógyintézet 16,900 forint. Táv­irda 300,000 frt. Posta- és távirdaház építésére 2-ik részlet 250,000 frt. Összesen 745.900 frt. Rendkívüli fedezet. Kisbéri uradalomban lisztelő kőmalom ela­dásából 10,000. frt. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése oct. 31-én. Somssich elnök bemutatja Kállay Ákos é3 Keményi Mihály képviselők megbízó levelét és tudatja, hogy Lindtner Gusztáv a szebeni akadé­mia igazgatójává neveztetvén ki, képviselői állásá­tól lemondott. Kerkapoly K. pénzügyér felel Táncsicsnak a kincstári utalványokon levő német szöveg miatt tett kérdésére. Ez utalványok — úgy mond — nem bankjegyek, hanem az állam adóslevelei s igy a kormány az ország önállása és függetlensé­ge megsértése nélkül is használhatott oly nyelvet, melyet igen sokan beszélnek, s ha hely lett volna, használt volna minden hazai nyelvet. Táncsics megnyugszik a válaszban, s a ház is tudomásul veszi. Kerkapoly K. ezután az 1869 iki zárszámadást terjesztette elő; ö, mivel a számvevőszék, melynek ezentúl kötelessége lesz, meg nem alakult. Épen azért, mert még nem ment át ezen állami orgá­num revisióján, csak a főbb dolgokat Ígéri fölem­líteni, mert az államszámvevőszék később úgy is még egyszer a ház elé terjeszti. A zárszámadás érdeménye az, hogy 1869-ben a jövedelem és költség összevetvee 5.067,316 frt 72j/2 krnyi jövedelemi fölösleget mutat. De ebből csak 1.615,830 frt a készpénz, a többi pedig az értékpapírok szaporodásából áll elő, részben pe­dig az allam birtokában levő tiszai vasúti részvé­nyek áremelkedéséből. 1869-ben az egyenes adók előirányozva voltak 53.921,000 forintokkal s ebből bejött 53.854,046 frt 26V2 kr, tehát 66,953 frt 73% krral kevesebb; és pépig kevesebbet jövedelme­zett a földadó 2.771,586 frt 29J/2 krral, mert az 1868 május első napjaiban beállott fagy követ- elengedéseket kellett tenni a földadónál; ae a szemeiy dó 8Zintén kevesebbet jö­vedelmezett, mint eloiUmyozva u . J. b’M'b írt-h° folyt be a kiriüybér hátralék fejeben előirányzott 17,000 frt. Az összes kevesebblet tehát tesz összesen 3.098.059 frt ®l!eűken Jövedelmezett a házadó f .V krral? a jövedelmi adó 1.758,086 fit 1» krral eg hozzá adva a jövedelmi kamatok fejeben befolyt 942,838 frt 7 krt, az ösz­szes többiét 3.031,105 fct 36 kr melyet' az em_ Írtett hiánnyal egybevetve 66,953 fit 63 T kr kc- vesebbletet mutat. i ... , Af°gyasztásladókélőirányoztattak 11,293,000 frtta ; jövedelmeztek pedig 13,182,840 frt 83 krt, tehat 1,889,840 frt 83 krral többet az előirány­«7ZIS?Í bMethez járul: a adó 1,008,874 frt 87/2 ki , a boradó 540,031 frt 781], kr ; a aerado 50,023 frt 86 kr: a busadó 261.694 ílt <6 /» qqq’q^a «SW6 29,215 frt U\ kr ; összesen 1,889,840 frt 83 krral 2 ... , A . jövedékek elöirányoztattak. 36.722,800 írt ai; jövedelmeztek pedig 39,360,702 frt 51% krt, vagyis 2,637,902 frt 5P12 krral többet, mint előirányozná volt; es ped,g többet jövedelmezett a sojovedek 1,183 7961 fit 35% krral; a dohány jö- vedek pedig 1 516,044 frt 56>,2 krral; összesen tehat e két jövedelmi ag 2,702,840 frt 96 krral, Előfizetési árak: Egész évre • . 20 ft. — kr. Évnegyedre . 5 ft. — kr, Félévre ... 10 „ — „ Egy hónapra i 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajezár. Mocsáry ezikke. Mit menti Jókai Ba zainet et Companie ? mit örvendez annyit, hogy ily áron tán hamarább lesz vége a bábom sa- nyaruságának? Nem gon­dolja meg, hogy az efélével arra tanítja sa­ját nemzetét, hogy majd, ha ő rá kerül a sor, üljön a sutra s azt fe­lelje a Talpra magyar! felszólalásra: nem he­lyeslem azt a Dolitikát.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék