Ellenőr, 1871. január (3. évfolyam, 108-138. szám)

1871-01-01 / 108. szám

Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn i ünnepre kővetkező napon. A lapot llletS reclamátiób Lécrddy test vérek irodájába (2 sas-utca* 24. ssjf 108. szám. Vasárnap, január 1. 1871. I A* „Ellenőr“ ára egy evre .... 20 forint — kr. félévre ..... 10 „ — „ évnegyedre .... 5 „ — „ egy hóra .... 1 „ 80 „ Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza Az Ellenőr kiadó hivatala (Pesten, két-sas utcza 14. sz.) Az előfizetést legczélszerübben — mert gyorsan, biztosan és olcsón — eszközölhetni p ó s t a i utalványozás által. R i e n z i helyett — miután meggyő­ződtünk, hogy megjelent már egyszer, ré­gen, magyar fordításban is — Hawthorne amerikai nagy irón ak „Átalakulás“ czimü utólsó regényét adja az Ellen- őr, január első napjától kezdve. A nagysze­rű mű tartalmi változatosságának körterjéről némi fogalmat adhat fejezeteinek czim- sorozata, melyet ide igtatunk. A szent részvét nevében. Francziaorizág nyomorának enyhíté­sére intézett adakozások. (Harmadik gyűjtés.) frt.k. A múlt kimutatás összege 41 frank, 1 ar., 2 frt, 3 db 1/i fitos, 4 db 5 kros ezüstben és .................................... 659.26 Székes-Fehérvártt dec. 26 dikán több fia­tal ember a Scblenk szálloda termeiben táncz és sorsjátékkal egybekötött zene­estélyt rendezett, melynek tiszta jövedel­me a felülfizetésekkel együtt 480 frtot tett (alább a „Hírek“ után közöljük a számadást). Felülfizettek: Pollák I. 50 kr, Kreiszler Zs. 5 frt, Weiner L. 1 frt, Fellner I. 50, Heyder K. 50, Klökner P. 50 kr, Krausz H. 4 frt, Dan D 50 kr, Wittenberg A. 1 frt, Lerf P. 50, Lerf J. 50, Scholl mérnök 50, Kövér F. 50, N. N. 50, N. N. 40, Scherz M. 9 frt 50, M-Kálmán 50 kr, Szüts S. 5 frt, Szék­ké Kr. 1 frt, Fittier B. 1 frt, N. N. 50, Cimnnn 50, egy honvéd őrnagy 50, Blau 80 kr. id. Fel- mayer I. 12 frt 50 kr, Túli 50 kr, N. N, 1 frt, Kohn 50, Morgenstern 50 kr, N. N. 1 frt 50, Müller J. 50, ifj. Schlamadinger J,50 kr, Wert- heim 2 frt 50, Bernát P. 2 frt, Kari 'Gy. 4 frt 50. N. N. 20, kr. N. N. ] frt. Mentler Zs.50, Réh J. 30. Schwarez V. 50 kr, Horváthné 2 frt 60. N. N. 50, Almásy F. 50 kr, K 1 frt. Pra­ger 1 frt 50, Brody 50 kr, F. 50 kr, Grau J. 1 frt 50, Deutsch L. 2 frt. Heinrich 60 kr, Braso O. 1 frt, Erdösy 40, Mandl 50 kr, Herzog I. 1 frt, Deutschländer A. 50, N. N. 50, N. N. 50, Breyer J. 1 frt50, Weber lift 50, Szépéit 50, Bazsalik 50. Minkus 1 frt 50, N. N. 1 frt 50, iv. N. 50, N. N. 50, Jen,itke őrnagy 3 frt 50, Fiigh D. 50, Lakos F. 50 kr, egy tanár 1 frt, Keü 1 frt, Sallegg 1 frt, Walch 50 kr, Gill- ming 2 frt, Bauer M. 1 frt, Morgenstern 1 frt, ifj. Fellmayer I. 1 frt, Pribék polgármester 50, N. N. 50, N. N. 50, Nyikos Gy. földmives és városi képviselő 10 frt, Langmar J. képv 1 frt. Kiss M. v. biztos 1 frt, Gruppai Gy. 5 frt, Horváth J. 2 frt, Knazovitzky Istvánná 1 frt. Gassner P. 5 frt, Zsigmond L. czipész 1 frt, Madann L. 1 frt, Flögel E. 1 frt, Seiber V. 1 frt, Rózsás P. 50, Fikert I. 50,"Baumann F. 50, Szekerák V. 50 kr, Szatzker 1 frt, visszaajándé­kozott sorsjegyekért 1 frt. N. N. 50, N. N. 50, V. N. 50 kr, Szatzker K. 1 frt, Havranek L. 50, Beöthy 50 kr, Strobl F. 1 frt, Tauszik A. 1 forint, Havranek I 50 kr, Sigray S. 50 kr, Deutsch M. 1 foriní 50 krajezár, Simli 50 kr., Fidler 1 frt, B. 50 kr, Sándor 1 frt 50 kr, egy bizonyos 1 frt, N. N. i frt 50 kr. Husza­rik P. 2 frt, Ethhecht J- 50 kr, N. N. 60 kr, Homa G. 1, Hnbner R. 1, Choesensky J. 5 frt, Neumayer E. 1 frt, Hillmer 1 frt, Lustig B. 2 frt, Singer S. 1 frt. Továbbá a költsé­gek levonása után maradt 469 frt 88 kr a ren­dezőség tagjai : Fellner Soma, Kiss Jgnácz. Majláth János, Mészáros Antal, Schiller Lipót és Kopp János kiegészítették 10 frt 12 krral f igy tesz az egész összeg . . . . . . . 480. — Üdvözlet. Nincs az a nehéz idő, melynek komor­ságát fel ne deríthetné pereznyire a fel- leghadak sötét háborgásai közt áttörő nap­sugár. Nincs az a nehéz szív, melynek bu- bánatját ne indíthatná pillanatnyi mosoly­gásra a fájdalmak fekete csoportosulása közt megjelenő gyermekarcz örömsugárzása. Lehet, hogy a mulékony napfény után még sötétebbnek látszik a viharos ég. Le­het, hogy a futólagos mosoly után még kí­nosabbnak érzi fájdalmait a gyászoló szív. De a sugár és mosoly, bármily tünékenyek legyenek, még is jól esnek a szemnek és szívnek s a nap és gyermekarcz játszi ra­gyogása sem marad áldott hatás nélkül. így hát az Újév reggele is, és minden ünnep, melyen az emberi kebel szelíd húr­jait hozza dallamos mozgásba, ha mindjárt csak alkalomszerüleg is a remény, hit és szeretet varázshatalma, s elnémul, ha mindjárt csak kivételesen is, az emberi ke­bel durva húrjait hangoztató csüggedés, bi­zalmatlanság és önzés rósz szelleme. A nemes indulatok, magasztos hármo- niáját élvezze édes hazánk nem csak ma, de mindennap, hogy lehessen boldog újéve minden igaz gyermekének, az átalános jól­lét, polgári erények és nemzeti felvirág­zás által. S a ki nem veszti reményét a csaló­dások közepette is, megőrzi hitét a leg- csüggesztőbb körülmények közt és ál­landó marad szeretőben az igazság iránt minden esetben: az becsületesen teljesiti kötelességeit mint magyar és ember. Minden jót az ilyennek. C sernátony A bankkérdésről. Alig van fontosabb és anyagi érdeke­inket mélyebben érintő tárgy a bankkérdés- nél. — Elmondom tehát róla nézetei­met én is, kiterjeszkedve két más kérdésre is, mint azzal szorosan összefüggőkre, vagy is arra, hogy : 1-ör miként lehetne a pénzértéket (valuta) helyreállítani? — s hogy 2-or miként lehetne Magyarország pénzügyi függetlenitését megalapítani, és egy országos jegybankot, a bankszabadság elvének figyelemben leendő tartása mellet, létrehozni. I. Mig a pénzérték (valuta) vissza nem állittatik, addig hazánkban az anyagi fej­lődés nagyon megnehezítve marad. A biz­tos alap hiányozván : a mezei gazda, gyá­ros, iparos és kereskedő, ki nemcsak má­ról holnapra él, semmire sem számíthat, így bizonyos zsibbadás fogja el az igyeke­zetét, fékezi a vételkedvet s a vak sors já­tékának teszi ki a legszorgalmasabb osztá­lyokat. A valuta helyreállítása csak úgy fel­tételezhető, ha az államjegyek a forgalom­ból kivonatnának, és ha az örökös tarto­mányok azon 80 milliót, melylyel asz. ausz­triai nemzeti banknak tartoznak, a kikötött időre befizetnék. Az államjegyeknek készpénzzel i beváltása előttem jelenleg lehetetlenséggel határos dolognak látszik. En nem hiszem, hogy Ausztria és Magyarország 310 millió ezüst forint kölcsönt beszerezni tudnának, vagy ha igen, akkor az oly drága lenne, hogy az orvosság veszedelmesebb lenne a betegségnél. Mert ha az csakugyan beszerezhető lenne is, a hozzá számítandó 80. milliónyi banktartozással legalább 390. millió forint­nyi óriási államkölcsönt tenne szükségessé, —'és ez legalább 120 milliónyi uzsora fizetését vonná maga után — az ily összeg nem igen ajánlkozván 70-es cursus mellett és igy legalább is 130 millió felülfizetést vonván maga után. Egyetlen czélszerü mód lenne tehát az államjegyeket, államadóssággá átváltoztatni. A papirospénz átváltoztatása némileg méltányosan úgy eszközöltethetnék, ha 100 fr. pénzjegyért — 100. forint ezüstre szóló és 5%-val ezüstben kamatozó államkötvények bocsáttatnának ki. Itt azonban két tő tekintetet kell szem előtt tartani. Ily nagy mérvbeni be­vonása a forgalmi eszközöknek a már is szerfelett magas kamatláb még magasabbra szökését vonná maga után. A pénz szerfe­lett megkevesedvén — ha a kellő előintéz- kedések meg nem történnének, okvetlenül egy ujjab erisisnek néznénk elébe. Ausztriában a baj kevésbbé lenne érez­hető. Mert ha az osztrák nemzeti bank Magyarországon lévő elhelyezett tőkéit mind bevonná, s azt egyedül Ausztriában helyezné el, az a bajon némileg segítene. S tekintve, hogy Ausztriában hasonlithatlanul több a tőke és sok nagy pénzintézetek léteznek: ott ezen műtét is kevésbbé lenne veszedelmes. Hazánkban azonban — előleges intéz­kedések nélkül a legnagyobb zavarok kelet­keznének. Egyszerre megállana minden ke­reskedés, a bukások egymást érnék ; a tu­lajdonos nem fizethetné adóját, nem fizethet­né kiadásait, a bérlő nem róhatná le tar­tozásait stb. E válságot megelőzné Magyarországra vézve is, ha a kellő intézkedések alapján több nagy bank keletkezése biztosítva lenne, s ezeket nem a keletkezés vajúdásai között, hanem oly szilárdult állapotban érné a változás, hogy azon perezben, midőn az osztrák nemzeti bank kiváltsága megszűn­nék és az államjegyek bevonása tettlegesen megkezdetnék: teljes kiterjedésben megkezd­hessék működéseiket ők is. A 80 milliónyi banktartozásra nézve megjegyzem mellesleg* hogy én azt, ha csakugyan létezik ilyen követelés az oszt­rák kormány részéről, nem tartom komoly dolognak, s azt hiszem, csak azért formál- tatott, hogy annál inkább elismerjük ennek elengedése mellett az osztrák nemzeti bank szabadalmát. Mi nekünk soha se voltak államadós­ságaink; s ha politikai tekinteteknél fogva — elfelejtetve azt, hogy az osztrák allam- adóság egy tetemes része az örökös tarto­mányok szükséges beruházására fordittattak más része pedig a mi alkotmányos szabad­ságunk elnyomása czéljából vétetett fel — egy bizonyos quóta fizetésében örök időre megegyeztünk : minket többé azon bank­adósság — már akár lett legyen azon quó- tába beszámítva, akár nem — soha semmi körülmények között sem illethet, s mások, mint a nemzeti bank részvényesei és hiva­talnokai nem is állíthatnak ellenkezőt. Ha azonban bármi okból az ausztriai nemzeti bank szabadalmának hazánkban való elismertetésébe beleegyeznénk — a szabadalom tartama alatt — részesülnünk kellene azon 80 milliónyi kölcsönnek a quó- ta szerént minket illető erejéig annak előnyeiben is; -- és az ebből nekünk járu­ló 24 milliónyi, 30%-ot az ausztriai kormány tartoznék nekünk átadni, vagy legalább ennek kamatját a szabadalom ide­je alatt javunkra kicyjeriliteni. Ezt előrebocsátva elismerem, hogy az osztrák kormány, midőn államjegyeket bo­csátott ki, akkor megszegte a bankkal kötött szerződését, és ezért a nemzeti bank­nak méltányos kárpótlással tartozik. De ez is azon múltra vonatkozik, mi­dőn a kiegyezkedés még nem volt meg. Most már Ausztria minden követeléseire nézve a quota által van kielégitetve. A bank kárpótlásához smes tehát semmi közünk. Ez a nemzeti bank,, és az osztrák kormány dolgai Intéznék el egymás között. Oly károsításokért melyek azon időszak­ban vitettek véghez, midőn önrendelkezési jogunk nem volt ; oly tettekért, melyet má­sok követetek el — felelősséget nem vállalha­tunk, kárpótlást nem fizethetünk. Ha mi a bankügyét rendezni akarjuk, először is meg kell győződni a felől, hogy képes lesz-e Ausztria a bankszabadalom le­jártával kötelezettségének eleget tenni; másod­szor, ha képes - lesz a 89 millió megfizeté­sére, vájjon ez által a, nemzeti bank oly helyheztetésbe jut-e, hogy készpénz-fizeté­seit megkezdheti ? Ha ezen két kérdésre nézve teljes biz­tosítást »nyerüűk, csak akkor bocsátkozha­tunk okosan az egyezkedésbe. Magyarországnak ma még nincs meg­kötve keze s ha a bankszabadalom lejárta után ismét ott lennénk, hol most vagyunk, s ha később úgy is szakítanunk kellene, akkor inkább szakítsunk most; mert leg­alább előbb esünk át a bajon és nem vesztjük el a drága időt. , r Pénzügyben Ígéretekre- nem lehet adni semmit. Az osztrák kormány bármi őszin­tén ígérje is, hogy ezen kötelezettségének eleget fog tenni, (sőt felteszem róla, hogy ebbeli. Ígéretét őszintén beakarná is váltani) jöhetnek oly körülmények, hogy a legjobb szándék mellett sem tehet eleget Ígé­retének. Es ez esetben nekünk jutalmul hiszé­kenységünkért csak a károsodás és a csaló­dás jutna. Ezen 80 milliónyi kölcsön iránt csak úgy nyerhetnénk teljes biztosítást, ha az osztrák kormány már most megkötné fe­lette az egyességet és ez a bankszabadal­mának lejártával azonnal realisálandó lenne. Ugyde ilyen kölcsönszerződés létesülhetése igen kétséges — a pénzemberek előre nem látható esetekre nem szeretik magokat kötelezni. >' így tehát nem marad biztosításunkra más mód, mint bizonyos vincnlum alatt kötelézni az osztrák kormányt kötelezettsé­gének beváltására. Ki lehetne, péld ául, kit- ni, hogy ha a kérdéses 80 millió a kikö­tött időben le nem fizetettnek, azon esetre Magyarország quotájából az ezüst illeték 5 millióval évenként kevesednék mind ad­dig, mig ezen fentebb említett összeg vég­legesen és egészen le nem törlesztetik. Csak ily kézzel fogható biztosítás mel lett lehetne azon kérdésbe belebocsátkozni, hogy a bank szabadalma hazánkra nézve kiterjesztessók e véglegesen, vagy sem ? Móricz Pál. Külföldi lapokat ma sem a reggeli, sem az esti postával nem kaptunk. — A „Kraj“ azon felhívással fordul a bécsi és berlini képviselőkhöz, hogy intézzenek a hatal­masságokhoz közösen egy emlékiratot, mely azo kát a lengyel kérdésnek az 1815-ki kongressus- ban kimondott elvek alapján fölszinre hozatalára hívja föl. Európai kórjelek 1871 kezdetén. Határtalan szegénység és határtalan gazdagság, határtalan hatalom határtalan tehetetlenség mellett határtalan boldogság határtalan nyomorral, határtalan rabszol­gasághatártalan önkény kíséretében, határ­talan jóllét, határtalan szűk ölköd és szom­szédságában, mesés tudás mesés tudatlan­sággal párosultan, megfeszített munkásság gond és fáradság nélküli élvezet közepette, mindennemű szép és fényes a legmélyebb aljasság és sülyedés keretében : ez Büchner szerint a mai társadalom jelleme, mely az ellentétek nagyságára nézve a politikai elnyomás és rabszolgaság legsötéteb századait felülmúlja. Talán politikai tekintetben jobban van biztosítva a népek szabadsága és önkor­mányzata? talán itt az önkénynek meg­vannak korlátjai ? s egyesek talán nincsenek politikailag kizsákmányolva egyesek s egyes osztályok érdekében ? Itt ugyanazon sötét árnyképekre talá­lunk. A jelenleg divatozó fattyú alkotmá­nyosság csak alakilag különbözik a merev absolutismustól. A lényeg most is a tömeg kijátszása egyesek érdekében. Az alkotmá­nyos máz nem képes elfedezni, minden mesterkedése mellett is, a despotismus ránczait. Az állam egy nagy vásáros bódé,mely­ben minden eladó. A búza és gyapjú mel­lett áruba van bocsátva hit, meggyőződés, tudomány, művészet, lelkiösmeret, függet­lenség ; s ha vevőre talál, maga a haza is. Mindenki arra törekszik, hogy minél drá­gábban adhassa el portékáját. A világ egy versenyfutási térré alakult, melyen mindenki előre törekszik, szerezni jóllétet, gazdagságot. Ezen versenyfutásban alig vetnek egy szánakozó tekintetet, an­nál kevésbé nyújtanak segédkezet a mellet- tök földre sülyedőnek ; s minden irgalom nélkül elgázolják azokat, kik utjokba ál­lanak. Feltartóztatás nélkül gőmölyög előre a tömeg az elesteken keresztül. Átalános a barczi kiáltás, hogy : „Mentse meg magát, á ki tudja.“ Minden ügyes practikus ember a hata­lom asztalához törekszik, némelyek felemelt fővel, a szemtelenség biztosságával, mások, az alárendelt férgek csúszva mászva s hát- meggörbüléssel. Mint. a nagyobb hal a kisebbet nyeli el, úgy van ezen politikai vásáros bódéban is. A hatalom megveszi a minisztert, a mi­niszter megveszi a képviselőt, a képviselő megveszi választóját. S minthogy a vevő szabadon rendel­kezhetik portékájával, s mit megvett, nyere­séggel el is adhatja — ez történik itt is. Ha nyereség mutatkozik, tulád portékáján, vagy legalább azt saját emelkedésére s ké­nyelmére használja fel. A felelős miniszter számol a — kenyerén hízó mamelukjai által éljeneztetve — saját magának. Ebben áll a miniszteri felelősség. A kormány megcsinálja a többséget, ki­nevezi a bírákat ; rendőri haddal az egész közigazgatást hatalmában tartja. így az úgynevezett parlamentáris minisztérium a végrehajtó, törvényhozó és biró egy sze­mélyben. S ezen abnormis állapotot nevezik a hatalmak egyensúlyozásának! Gyönyörű megosztása a politikai tényezőknek. Ezen anarchikus helyzetben a cor- ruptio, lélekvesztegetés és vásárlás a nép legalsóbb rétégéig elterjed — felébresztve a tömegben a legaljasabb szenvedélyt, az önzést — megölve benne a közjó iránti minden magasabb eszmét, törekvést, elzsib­basztva a magas és szép iránti érzületet. Minden ember maga magának központja — a haza rovására. Oly tömeges ezen romlottság a mai világban, hogy a politikai renegát minden szemérem félretételével büszkén tekint le képzelt magasságából azokra, kik szerinte elég bárgyúk hazáról s magasabb eszmék­ről álmodozni. Majdnem kihivólag czáfolják meg multjokat, hajdani meggyőződésöket s arczátlanul megrohanják azokat, kik a sza­badság és hazafiság zászlója mellett követ­kezetesen kitartottak. Most a hatalom, ha valakit megvesz, nem elégli meg, hogy hallgatólag vonja vissza meggyőződését a miniszteri termek négy fala közt, s visszavonulva élvezze árulása gyümölcsét. Most az ily portékától megkívánják, hogy nyílt levelekben, hírla­pokban, képviselői padokról revocálja múlt­ját, mint a protestánsoknál szokásban volt, hogy a bukott nők lepedővel lebontva a templom közepén vallották be morál elleni bűneiket a nagy közönség előtt. De azt meg kell actoi ezen Judások jel­lemzésére, hogy most barmincz ezüst pénzért nem vesztegetik el magokat és sokkal ma­gasabb fogalommal bírnak opportunus eljárá­sokról, bogysem bűneiket megbánva magokat felakasszák. Ez nem tartozik a mai korban a jó tonhoz. Az absolitismus és a mai ál-alkotmá­nyosság közt az a különbség van, hogy most bizonyos grátiával fosztogatják ki a népeket, amint tudják, az állam érdekében. Most a bírák választása a megyéktől és városoktól nem a miniszteri omnipotentia nevelésére vétetik el — hanem az államra ruházták a megyék ezen jogot, a mint Hor­váth, a nagy reformátor oly szépen kifej­tette. A hivatalnokok légiója, a herék serege, a hazaárulók nyugdíjazása, a gyűlöletes adónemek általi zaklatás: mind az állam érdekében történnek. Az állam móst azon Moloch, mely az absolutismus helyére lépett. Ez, mint amaz, egy bálvány — ép olyan, mint hajdan Báál volt. A buta nép által összehalmozott ál­dozatot most is, mint akkor, az oltár pap­jai dőzsölik el, mig a nagy tömeg, az adózó és ágyutöltelékül szolgáló nép nyomorban átkozza meg születése óráját — vagy ha helyzete tudásái'a sem ébredett fel — mint Dirkanyáj bőg éhen a kopár legelőn. Ezen. őrült vilii-tánezban, mely alkot­mányos keret czime alatt — a lehető leg­nagyobb politikai és társadalmi anarchia, a tanárok is megteszik a magok kötelességét. Nevelnek egy sarjadékot, mely csak a törö­kök jancsáraival hasonlítható össze. Magasabb eszmék — a közjóiét, haza neve — helyett beleoltják kebleikbe a hiú­ság, becsvágy, hivatalkórság és önzés ör­dögét. Ezen fiatal janicsárokból alakulnak azután azon gyalázatos légiók, azon pol­gári praetoriánok, kiknek bálványuk a siker s kik előtt nevetséges minden erény. Vilá­gítótorony előttük a hatalom, mely a hivatalokat s rendkereszteket osztogatja. Vasat, távirda, a lángészek minden ta­lálmánya ezen rendszernek szolgál eszközül, de a régi hübérrendszert újra visszahozni, (habár más alakban) százados visszaélése­ket megörökíteni, a szabadság, testvériség, egyenlőség igéit 1 ehetienné tenni, a népek önkormányzását a centralisatió békóiba megfojtani, a kőzérzületet elzsibbasztani és kiölni: ez a jelenlegi rendszernek czélja és törekvése. Európa egy nagy kaszárnyává van alakítva; gyárai romboló eszközök gyártá­sában izzadnak; a vasutak épitésénél nem az ipar, földmivelés és kereskedés felvirá­goztatása szolgál irányadóul, hanem azon czél, hogy mint rohanhassák meg egymást gyorsabban és sikeresebben a nemzetek. Milliók vonatnak el a béke müveitől, hogy — mint az ókor gladiátorai — be­tanítva, feluszitva egymás ellen, megmu­tassák melyik nemzet tud minél kevesebb idő alatt minél több embert legyilkolni. Erre van irányozva a kormányok minden törekvése. Eke és gépek helyett vontcsövű ágyuk és hátultöltő puskák a civilisatió úttörői. Borzalmas kérjelek. Névtelen. A pénzügyminisztérium költségvetéséből. A közösügyekre vonatkozó előterjesztések, aztán a külpolitika, annyira igénybe vette az utóbbi hetekben időnket és terünket, hogy saját állami költségvetésünkkel még alig foglalkoz­hattunk. Az 1871-iki költségvetés az 1869-iki zár­számadásokkal együtt már az országgyűlés aszta­lán fekszenek és az első nagy részben már a pénzügyi bizottság tárgyalásain is keresztül ment. Az 1871-ki költségvetések Kerkapoly által készíttettek s az összeállítás sok tekintetben el­térő a Lónyay által készített költségvetésektől. Hogy a költségvetés összeállításában más rendszer követtessék, mint a melyet követett Lónyay, azt magunk is óhajtottuk, mindenek előtt tiszta, világos és könnyen áttekinthetőszám dásokat óhajtván állami-^ ' ezen más rendszer alatt r a b b a t kapjunk< azt épen nem vártuk Kerkaj jl. Lónyay költségvetése d ülönösen zár­számadása igen zavaros ;, nem nyújtott kellő áttekintést. Kerkapoly zámadása pedig már egészen az érthetetlenségf . atáros. Ha Lónyay zárszámadásában kevés volt *nd, úgy Kerka- polyéban egyátalán nincsen id; ha Lónyayét nehéz volt áttekinteni, úgy kapolyét lehetetlen s ugyancsak lesz dolga an a száz hiv^i' jók­nak az államszámvevőszéki ha ez érthetetlenül összevisszahányt számok tön ’egéről érthető je­lentést akar nyújtani az orsz, -yülésnek. Mily halálos ellenségei e c a mi pénzügy- minisztereink a tiszta, világa számadásoknak. Minél bonyolódottabbá tenni, mi jobban össze­zavarni a számadásokat — minti csak ez volna feladatok, nem pedig az, hogy az Ilamháztartás- ról minél könnyebben áttekinthető .vjzot nyújt­sanak az adózó polgárságnak. Azt mondjá1’ pénzügy nagyon bonyolódott dolog. Hát ne ’ yo- litsák össze, tegyék egyszerűvé. Ha én j gom­bolyag fonalat összebonyolitok, term’ jes, hogy nagyon nehéz lesz azon eligazol . de le lehet azt a fonalat szépen is gombot .ni. Ezeket előre bocsátva, tekintsük legelőször is a pénzügyminisztérium költségvetését. Itt a legszomorubb képet nyújtják az államjószágok, kü­lönösen az államerdök állapota. A magyar pénzügyminisztérium kezelése alatt összesen 2.002.490 hold erdő áll. Ezek után az 1871-iki évre elő van irányozva 5.256.206 frt be­vétel és 5.247.244 frt kiadás, tehát elő van irá­nyozva több mint két millió hold erdő után 8.962 frt tiszta jövedelem. Egy holdra nem esik egészen egy f élkrajez á r. JÉ*“* Előfizetési árak: Egész dm e . 20 ft. — kr. | Évnegyedre . . 5 ft. — kr. Félévre , . . 10 „ — „ ( Egy hónapra • 1 , 80 , Egyes szám ára 10 knjezár. Szerkesztési iroda: Peeten, bálvány-uteaea -A. szám, 1. emelet. Semmit sem közlőnk, ka nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fmrftfttalnalír #»1. Hirdetési dijak: Tizhasáboe petit sor egyszeri I A nyilt-tér egy pétöt sora 30 kr. beigtatásáért . . . . 10 kr. | Bélyegdij minden beigtatásért30 r Kiadóhivatal.* \ Pesten, kétsas-utoza 14. szám. HUjÜetések felvétetnek: az „Ellenőr“ kiadó-hivataliban kétsasuteza 14. zz., Legridy tátvérek nyomdijában Pest a sas utcza 24. sz. és Naschitz J. ügynöki irodájában ^ Pest, arany kéz utv^a 5. szám. II. évfolyam.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék