Ellenőr, 1871. január (3. évfolyam, 108-138. szám)
1871-01-02 / 109. szám
Előfizetési árak: Égés* Art* * . 20 ft. — kr. | Évnegyedre 15 ft. — kr. Félévre . . . 10 , — „ | Egy hónapra 11 , 80 , Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Peten, bálványi utcza 4. szám, 1. emelet. Semmit közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 109. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn ■ finnepre következő napon. A lapot illető reclamdtlók Légrddy testvérek irodájába (2 sas-utca, 24. sz.) intézendők. Hétfő, január 2. 1871. Hirdetési díjak: Tizhasábos petit sor egyszeri I A nyilt tér egy petit sora 30 kr. beigtatásáert . ... 10 kr. Bélyegdij minden beiktatásért 30 . Kiadóhivatal: Pesten, kétsas utcza 14. vasám. Hirdetések felvétetnek: az „Ellenőr“ kiadó hivatalában kétsasutcza 14. sz., Legndy testvérek nyomdájában Pest a sas utcza 24. sz. és Naschitz J. ügynöki irodájában Pest, arany kéz utasz. szám. II. évfolyam. Az „Ellenőr“ ára egy évre .... 20 forint — kr. Az Ellenőr kiadó hivatala (Pesten, két sas utcza 14. sz.) Százalék a kányvárosi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“’ részéről nem adatik. Az előfizetést legczélszerűbben — mert gyorsan, biztosan és olcsón — eszközölhetni postai utalványozás által. Rienzi helyett — miután meggyőződtünk, hogy megjelent már egyszer, régen, magyar fordításban is — Hawthorne amerikai nagy írónak „Átalakulás“ czímű utolsó regényét adja az Ellenőr, január első napjától kezdve, félévre....................10 „ — „ évnegyedre .... 5 „ — „ egy hóra .... 1880 „ Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza Európai kerek 1871 kezdetén. Egy angol kiszámította, hogy Európának a 7 millió rendes katonaság feltartása 3,500 millióba kerül . Elfelejtette felszámítani, hogy ezek családi köreikben legalább felét ezen összegnek megkereshetnék. Ezen óriási összeg évenkint a nép oktatására s anyagi jólléte előmozdítására fordítva, egy pár évtized alatt paradicsommá varázsolná Európát. Amit Lanfrey i-se Napóleonra nézve mond, az jelenleg is alkalmazható minden európai kormányra. „úgy látszott, mintha ezen rendszabályok rendszeresen, ügyes kézzel azon czélra lennének irányozva, Francziaország szellemi erejét minden életgyökereivel egyszersmind megsemmisíteni. — Elvonatott az országtól nem csak azon erős nemzedéke a földművelőknek és munkásoknak, kik mintegy testét képezik a nemzetnek — kiszaggatták egyszersmind agyát és szivét is: elhurczolták az oskolák és gymnásiumok padjairól azon kiválasztott ifjúságot, azon becses tartalékot, melyen a jövő civilisatiója, tudománya, irodalma és művészete nyugodott, hogy őket, mielőtt nevelésüket bevégezték, mészárszékre hurczolják.“ Alig múlik el év, hogy egy iszonyú érvágás ne hajtassék végre, mely ördögi műtéteinek az emberiség legszebb világa esik áldozatul. Milliók vonulnak el évenkint a béke műveitől, szeretett családjuk kebléről, hogy uniformisba erőszakolva, felszenteltessenek a rombolás és pusztítás eszközeivé, embertársaik véres kínzói és kipusztitóivá. Oly egyének s azon korban, midőn életpályát választott az ifjú ember, hogy betöltse polgári kötelességét a haza, családja és emberiség érdekében, lesznek bilincsek s békék polgártársaikon, s munkátlan here felemésztői azok megfeszített szorgalmának. Ki fenyegeti Európát, hogy folytonosan ily óriási készülődésre legyen szükség, hol van azon Batu Chán, hol van azon barbár népvándorlás, mely ellen élő testekből kell gátakat emelni a jólét és szabadság letcapódásával? Magukban a kormányokban kell azon Batu Chánokat keresni, kik hiúságokban, féltékenységeikben és nagyravágyásokban megszűnés nélkül alárubrozzák a népeket. Mi szükség milliókat elvenni a nép világából, hogy a többi csak ezeknek keressen. Mi szükség az óriási készülődésre, ha minden kormány, amint mondja, békét akar. Egy láthatatlan ellenség, a korszellem ellen kell a 7 millió katona, mely vissza kívánja az egyén jogait, a népek önkormányzatát, melyet az államkormányok a maguk érdekében confiskáltak. Ha nem ezen czélból indulnak ki, ha egymástól féltik hatalmukat s befolyásukat a kormányok, s ha, mit folytonosan emlegetnek a népek érdeke előttük az irányadó , mért nem szállítják le óriási létszámát a rendes hadseregeknek egy negyedrésznyire ? ezáltal az egyensúly köztök nem fog legkevesebb változást sem szenvedni ; vagy ami a védelemnek ép úgy, mint az egyéni méltóságnak, a szabadság követelményének jobban megfelel: bizzák polgárokra a hazai közbátorság megvédését a honvédségi rendszer felállításával. XIV. Lajos alatt majdnem 50 évig fegyverben állott Európa s a rendes seregek létszáma alig volt negyedrésznyi, mint most. Az osztrák örökösödési két háborúban a föld urai kedvtöltésére ismét 14 évig folyt a harcz, mutathatták magukat kedvek szerint a rombolás művében, még ekkor sem volt több, mint egyharmada a mostani létszámnak. Napóleon világcsatáiban alig félannyi ember volt fegyverben, most egy nagyhatalom több katonát, nagyobb hadserget tud talpra állítani, mint azon hadsereg volt, melyet egész Európa állított ki 1812-ben a muszka ellen Napóleon erőszakolására. Nincs szükség tehát most sem azon óriási létszámra, mely a civilisatiót évtizedekre visszaveti, s mely a béke áldását minden lépten felforgatással fenyegeti. Nem azt kell-e látnunk, hogy egy bevégzett háború egy másik háború véres magvait szórja el? A keleti háború, Solferino, Sadova, Sedan, mint véres határkövek jelölik a hatalmasok féltékenységét és nagyravágyását. Sedan után egy uj névtelen véroszlop emelkedik fel a jövő tükrében s ezen állapotnak, amely a civilisatió és haladás arczulcsapása, a feluszitott s a kormányoktól mesterségesen szított fajgyűlölet s a hatalmasok nagyravágyása mellett nem képes emberi ész végét hosszát belátni. A gyilkosság tiltva van a morál és vallás törvényei szerint; az egyes gyilkos, ki szenvedélyből vagy életszükség, vagy rablási vágyból agyonüti embertársát, halállal lakót. Ha a hatalmasok parancsára százezrek gyilkolnak, rabolnak, gyújtanak fel városokat, falvakat, ezen esetben, a ki legtöbbet gyilkol, az a legderekabb ember ; itt a tömeges mészárlás főnöke bitó helyett triumphátori szekérre lép, s milliók ujongnak a hullákon haladó kocsi mellett, az özvegy feledi férjét, a szülők gyermekeiket, s ezek apjokat, kik mint hóhér és áldozat idegen földön nyugosznak. Ez a barbarismus legmagasabb foka, egy exaltált őrültség, melynek szemlélésénél megáll a józan emberi ész s azt kérdi magától, lehet-e várni az őrült szolgai fajtól magasabb műveltséget ? Egy jogos háború van csak Macaulay szerint, melynek fegyvere szántóvasból készül, melyben a polgár végszükségben hazája, családja érdekében fog fegyvert belső despotismus vagy külmegtámadás ellen. Minden egyéb háború a barbarismus keretébe esik, bármily czifra czimmel aggassák is be a föld hatalmasai. Megszűnt a népek költözködése, a rablóvárak leomlottak, minden embernek meg van munkaköre s szégyeneinek jelenleg nemzetek ott aratni, a hol nem vetettek, mint az ó és középkorban átalános divat volt; a népek nem hagyják el jelenleg ekéiket s műszereiket hódítási vágyból vagy hiú nemzeti viszketegből, hogy más népeket leigázzanak. Legyen a népek sorsa a népek kezében ; e barbár hadjáratoknak, mely az emberiség arczára hain-bélyeget nyom, magától vége lesz. Nem a rombolásban, hanem az építésben, nem a harczi erények vagy inkább gyengék kifejtésében, hanem a béke műveiben fognak egymással versenyezni, s ha talán néha érdekeik összeütközésbe jönnének, fegyver nélkül békés utón is ki fogják azt egyenlíteni. Erre azonban megkívántatik, hogy a népuralom ne legyen pusztában elhangzó szó, ne legyen alkotmányos fíció, hanem legyen valóság - különösen a béke és háború feletti intézkedés legyen a népek határozatának alávetve. Csak igy lehet Janus templomát bezárni s ezen minden tekintetben káros, fegyveres béke barbár korszakának véget vetni. Névtelen. Az este érkezett külföldi lapokból a következő újabb hireket veszszük át . Napóleon újabban egy kiáltványt szándékozott intézni a francziákhoz, a porosz kormányzó azonban időszerűtleneknek találta az ily eounciatiókat s a kiáltvány kibocsátását meg nem engedte. Páris elődjei, Issy, Vanves és Montrouge, egy német levelező szerint, közelebb 600 ágyúból fognának lövetni, ez alkalommal több óriási mozsárágyu is fog alkalmaztatni, melyeknek golyói másfél mázsát nyomnak. A bombázást eddig a lőkészletek hiányossága akadályozta, mert a poroszok nem akartak úgy eljárni itten, mint a nyugatiak eljártak Sebastopol alatt. Az elfoglalt állásokból egyszersmind Páris egy részének lövetését is meg lehet kezdeni. Előbb azonban parlamentart küldetik Trochyhez, ez a város feladására felkérendő. A Jersey szigetére menekült francziákat a Times szerint a franczia alkonsulárus felszólította, hogy a kik közülök a 40 évet meg nem haladták, térjenek haza s álljanak fegyverbe, különben szökevényekül fognak tekintetni. Bonbaki Bourgesban mintegy 120,000 főnyi sereggel rendelkezik melyet erélyesen szervez, mit befejezvén Garibaldival fog egyesülni. Seregében 1800 saphis és 1200 arab lovas is van. Rövid időn nagyszerű csatát várhatunk mind itt, mind Chauzy részéről, kiről a legszebb reményekkel teli hírek keringenek. A 47 éves tábornokban látják most a francziák megmentőjöket, kinek oldalánál Jaurrequiberry altengernagy, s a 16. hadtest parancsnoka magaslik ki s ez van ismelve Chanzyt helyettesíteni valamely véletlen szerencsétlenség esetére. Faidherbek a porosz foglyok iránt nemzetközi mód szerint kivan eljárni, ezt tudatja Testeim északi franczia kormánybiztos az illető departementek lakosaival, elmondván, hogy az északi hadsereg által foglyul ejtett német tisztek és katonák azon hiedelemben élnek, miszerint a legborzasztóbb sors vár reájok s magok kérik, hogy ne bocsássák őket szabadon becsületszó mellett ír különböző franczia városokban, hanem vegyék őrizet alá egyik vagy másik erődben. Francziaország mindenkor a civilisatió élén haladt, mondja Testelin s nem kívánja most sem követni ellenségeit a barbárságban. Törökország ellen a jemeni arabok boldog Arábiában fellázadtak s bizonyos Ibrahim sheikh vezetése alatt, kit a porta előbb kegygyel halmozott el, az assyr és hadramoni timist is felkelésre bírva komolyan kezdik fenyegetni a sultán uralmát, ki a Lloyd társaság gőzöseit is igénybe vette, hogy a snezi csatornán keresztül 15,000 főnyi sereget küldjön a Vörös tengerre. A bécsi „Presse“ írja dec. 3- ről: A delegatiók a jövő héten fogják folytatni tevékenységöket, melyet az ünnepek miatt félbeszakítottak. A delegatiók mindenekelőtt a hadiköltségvetés és a külügyminisztériumi előirányzat felett fognak tanácskozni. Mint halljuk, ez utóbbi tárgy beható vitát fog előidézni, s különösen nagy tekintettel lenni a Bécs és Berlin között váltott sürgönyökre, minthogy egyátalán nagyon könnyű lett a kancellár helyzete a delegátiókkal szemben azon Bécs és Berlin között váltott sürgönyök folytán, melyek a múlt napokban érkeztek. A célzást szívélyes egyetértésre (entente cordial) a német birodalommal, érvül fogják használni a kisebbségi szavazat képviselői nevezetes leszállításokra a hadiköltségvetésben. A különböző előadók kellőleg felhasználták a karácsonyi szünetet, a kül és hadügyminisztériumról a jelentések elkészültek és még csak a költségvetési bizottmány formális helybenhagyására várnak, mi néhány nappal a teljes ülések előtt fog megadatik. Hasonlóan készek a többi előadók is a rájuk bízott jelentésekről tudósítást adni a költségvetési bizottságoknak, mihelyt a tanácskozmányok újból megkezdődnek. A munka szakadatlanul folyand és ha a szónoki vágy nem lesz túlságos nagy, bevégezhetik a delegátiók feladatukat január hó végéig. Bácsmegye Apatin, dec. 28. A bácsmegyei államjavakban a pénzügyminisztérium közegei által, a kezelés körül előforduló hanyagság és visszaélésekről, úgy hiszem, jó lesz egy kis felvilágosítással szolgálni a nagyközönségnek ; tudja meg az egész ország, minő gazdálkodást visznek vagyona felett. Bács megyébe kebelezett Szánta községének határa a múlt év tavaszán a község és kincstár közt létrejött egyesség folytán felosztatván, a kincstárnak legelő - illetmény czim alatt 4400 hold [1200 □ ölével] föld jutott; ezen földnek 13-ad része kellő kezelés mellett jó minőségű szántóföld, 2/3ad része pedig nádas, vizenyős. Az osztály tényleges végrehajtása után báró Majthényi József kincstári jószágigazgató felterjesztést intézett a pénzügyminisztériumhoz, hogy a kincstár tulajdonába átment 4400 hold legelő, miután az osztály ily késő tavaszkor eszközöltetett, árverés utján mielőbb, 1869. év őszéi haszonbérbe kiadassék, hogy az által is, lehetőleg az állam bevételei gyarapodjanak ; a minisztérium azonban, mintha felterjesztés nem is történt volna, arra semmi választ nem adott, úgy hogy báró Majthényi már május utolján — (mikor már a tavaszi vetések minden gazdaembernél ki is keltek) kénytelen volt saját felelősségére a földeket haszonbérbe - adás által értékesíteni. Kiadatott a 4400 hold föld nyilvános árverés utján 1869. évi május utólján 8 hónapra 11,400 trton. A haszonbérlő Szánta község nevében Gräber Miklós, szántai földbirtokossal a haszonbéri szerződés 8 hónapra megköttetett és jóváhagyás végett a pénzügyminisztériumhoz fel is terjesztetett, de hála isten az mai nap is ott hever valamelyik sarokban, mert noha a haszonbér lefizettetett, s a kérdett föld haszonbérbe újra is kiadatott, mégis a haszonbéri szerződés, amelyre csak azt kellett volna írni : „a pénzügyminiszter nevében jóváhagyatik“, mai napig a haszonbérlőnek nem kézbesittetett. Az 1869-évi május havában megtartott árverés után báró Majthényi, nehogy a földek jövő évi haszonbérbe adásánál ismét késedelem állhasson be, a megerősítés végett felterjesztett haszonbéri szerződéssel egy tervezetet terjesztett fel a pénzügyminsztériumhoz s egyúttal kérte a minisztériumot, hogy miután a magyar államjavaknál az angol farm bérrendszert akarják behozni s meghonosítani, nézze át a felküldött tervezetet s minél előbb küldje vissza, hogy a haszonbérbe adandó földek hosszabb tartamú időre adassanak ki haszonbérbe, annál isinkább, mert a szántai határ fekvésénél fogva a vizáradásoknak lévén kilépve, több évre jobban találkoznék vállalkozó, aki a rendezetlen állapotban levő földeket rendbe hozhatná, csatornákkal, zsilipekkel elláthatná s igy az államnak több jövedelmet biztosíthatna. Különösen kérte a minisztériumot, hogy akár elfogadják, akár nem, tervezetét mielőbb küldjék vissza s egyúttal adják tudtára, hogy mi módon akarják a földeket értékesíteni, mert a késedelem által az állam károsodik; a kihirdetésre is oly nagyobbszerű vállalatnál több idő kivántatván. Az igazgatónak ezen felterjesztése után Strázsay Alajos bogojevói földbirtokos egy ajánlatot nyújtott be a pénzügyminisztériumnál, melyben a kérdéses földeket 20 évre haszonbérbe akarta kivenni, évenkint fizetendő 17.600 frt haszonbéri összegért, azonfelül kötelezte magát mintegy 60.000 frt értékű építkezési és vízvezetéki munkálatok előállítására és az összes földeknek körül árkolására,mintegy 55 ezer current öl, magától értetődvén, hogy a haszonbéri évek leteltével az épületek az állam tulajdonává váltak volna, amely munkálatok nélkül a kérdéses földek majdnem hasznavehetlenek. A pénzügyi minisztérium mindezekre leküldi September havában, mikor már az őszi magoknak el kellett volna vetve lenni, az ajánlatot, meghagyván az igazgatóságnak, hogy od. elején a A „Correspondens Warrens“ a következő szemlét adta 1870 Sylvesterén: „Azon romboló zivatar, mely Európa nagy részén dühöng, az osztrák-magyar monarchia legkisebb részét sem érinti meg. Az év utolsó napján — ha összehasonlítjuk állapotunkat más országokéival — kétszeresen kell dicsőítenünk azon szerencsét, mely számunkra békét és jóllétet termett. A monarchia hatalmi állása pozitív és relatív módon is javult. Az ég áldása, a nép munkássága, a birodalom anyagi erejét és így közvetlen politikai erejét emelték. Az összehasonlítás azonban, mit most hatalmunk és más európai államok hatalmával felállíthatunk, állásunkat az év végével, összehasonlítva az év elejével, nagyon emelkedettnek tünteti föl. Barátságunkatbecsülik, ellenségeskedésünket kerülik és ha Osztrák-Magyarország hallatja szavát az államok tanácsában, bizonyos lehet benne, hogy nem fog pusztán elhangzani. „Az Őszinte öröm, minek kifejezést adnunk illő, mert nagy sanyaruságok epochájában nem szenvedtünk, hanem magasabb állásban erősíthettük meg magunkat, nem engedi pillanatra is felednünk, hogy a körülmények jótéteményeire saját szorgalmunkkal kell felelnünk. Remélhetőleg sikerülni fog azon férfiaknak, kik a népet képviselik, és azoknak, kik a kormány gyeplőit kezekben tartják — a politikát erősíteni és a világnak megmutatni, hogy a politikai szabadság nálunk nem üres szó, és hogy az alkotmány nem tartalomnélküli formalitás . Akkor azonban kormánynak és népnek szem előtt kell tartani, hogy a folytonos háborúk, melyek e világrészt alapjaiban megmegingatják, csak akkor nem veszélyesek ránk nézve, ha ellenállásunk mások tevékenységi tehetségét egyensúlyozza. A monarchiára nézve akkor sem tűnnék el az utolsó veszély, ha a most háborúskodó államok békét kötnének. Egy oly hatalmas háború, mint a jelenlegi nem végződhetik anélkül, hogy egy hatalom gyöngítését ne hagyja hátra, mely lehetőleg új elégedetlenségekre adhat majd okot. Mi azonban csak akkor remélhetünk még a jövő veszélyektől is érintetlenek maradni, s remélhetjük, hogy erőnk és készségünk nem fog kétségbe helyeztetni,ha területünket és jogainkat minden irányban meg fogjuk védelmezni.A szántai földeket 2 évre adjak ki haszonbérbe, egyúttal utasíttatik az igazgatóság, hogy a beadott ajánlatra nézve az árverés után az iratokkal véleményes jelentését is küldje fel. Az árverés pot havában Szánta község házánál megtartatott s a legtöbbet ígérő Gruber Miklós volt 9500 írttal. Az árverés után az igazgatóság a csekély eredményt látva, a beadott ajánlatot pártolólag terjesztette fel. A minisztériummal azonban, noha az árverési feltételekben ki volt írva, hogy az árverés után ajánlat senkitől el nem fogadtatik, s hogy a kinél egyszer az államnak pénze veszett el, sem árverésre nem bocsáttatik, sem ajánlat tőle el nem fogadtatik, mégis a 17.000 frt. és annyi előnyös munkálattal összekapcsolt ajánlat helyett egy, az árverés után 21 nappal Pesten a minisztériumnál Roth nevű egyén által benyújtott, 3 évre szóló 13 500 frtos ajánlat fogadtatott el és hagyatott jóvá, noha az állam ezen Rothnak bukása által már egy ízben tetemesen megkárosíttatott és noha az állam évenkint 4100 frtot s igy 20 év alatt 82000 frtot veszit csak készpénzben. Hol van még az építkezés, csatornázás stb. És mindezek a magy kir. pénzügyminisztériumnál történnek. — Édes hazám, meddig lesz még Csáky szalmája vagyonod — lehet-e, hogy ily kezelés mellett az állam vagyona tönkre ne gazdálkodtassék. Ha tetszik, több ily közleménynyel is szolgálhatok. Alföldy József, ügyvéd, Prim tábornagy. Egy éjjel érkezett madridi távirat értesít, hogy Prim a merénylet alkalmával kapott sebeiben meghalt. Ez esemény politikai horderejéről fogunk még szólani, s ma csak néhány életrajzi adatra szorítkozunk. Prim János, Rens grófja és de los Castillejos marquis, 1814 dec. 6-án Rensban, Cataloniában született, s kezdetben a jogi pályára szánta magát, de 1834-ben a polgárháború kitörése alkalmával katona lett s csakhamar ezredesi rangot nyert. Politikai tekintetben a progressistákhoz tartozott s élénk részt vett az Espartero kormányzó elleni mozgalmakban. 1842. novemberében a barcelloniai felkelés kitörésével Prim is gyanúba jött s a fogságot csak gyors menekülés által kerülte ki. Francziaországba ment, de csakhamar Barcellona követévé választatván, visszatért. A képviselői állás megvédte a további üldözésektől s a következő évben nagy szerepet játszott. Május havában szülővárosában kitűzte a felkelés zászlóját s aztán Barcellonába ment. Az uj kormány tábornokká, gróffá és madridi kormányzóvá tette Nemsokára visszalépett állomásáról s a Narvaez minisztérium elleni oppositióhoz csatlakozott. E miatt elfogatott s egyszersmind mint a Narvaez élete elleni merénylet részese, a törvényszéktől hat évi fogságra ítéltetett. A királyné 1845-ben kegyelmet adott neki. Később mint kapitány Portoricoban működött, de 1848-ban ismét elbocsáttatott. Ezután mint a progressista párt egyik vezére működött a képviselői kamrában s 1853-ban Törökországban részt vett az oroszok elleni hadműveletekben. Spanyolországba visszatérve 1858 ban a senatus tagjává neveztetett ki. A Marocco elleni háborúban egy hadosztált vezetett s több csatában kitüntette magát, miért is Marquis de los Castillejos czimet nyert. Az 1861-ki mexikói interventiónál ő volt a spanyol hajóhad parancsnoka, s Veracruzban kikötött, de az olizabai konferenczia után nem tudván megegyezni a franczia és angol hajóhadak parancsnokaival, saját felelősségére elhagyta Mexikót s ez eljárását később kormánya és a cortes helyeselte is. 1864. aug. 3-án egy katonai összeesküvésben való részvétele miatt Oviedo-ba száműzetett, egy év múlva azonban már visszahívták. 1865. oct. 29 én elnökölt egy progressista gyűlésben, mely az O’ Donell minisztérium ellen igen heves támadást intézett, s a következő év januárjának skán a forradalomra adott jelt. A hadsereg egy része hozzá csatlakozott, de a kormány leverte, s alig néhány száz emberrel menekült át a határon Portugáliába. A lissaboni kormánytól 1867-ben innen is kiutasíttatván, Angolországba ment Innen 1868. September havában tért vissza Spanyolországba, s Topete és Serrano közreműködésével elűzte Izabellát. Ez időtől való szereplése sokkal ismeretesebb, hogy sem bővebben kellene róla szólanunk. A Tory lapok kitalálnak mindenfélét Gladstone úr ellen, s már nem egyszer írták, hogy holmi vallásos ábrándjai vannak, szereti a ceremóniákat, s hajlik a római egyház felé. Újabban már rá is fogták, hogy katholikus lett. Titkára által most egész röviden nyilatkozik a lapokban, s azt mondja, hogy „egész megnyugvással bízza e dolgot honfitársai józan értelmére, mert ha tettei nem cáfolnák meg az ily gyanúsításokat, meg van győződve, hogy ezt szavakkal sem érné el.“ Páris. A párisiak magatartása valóban csodálatra méltó és teljes, elismerést érdemel, írja a D. News levelezője dec. 15-éről. úgy hiszem, nem követek el indiscretiót, ha ismétlem Washburne amerikai követ szavait, kikérdeztetvén, mit tart a párisiak jelen magatartásáról, oda nyilatkozott, miszerint ő „magasztosnak“ találta azt. S igaz, hogy a mai párisiakban senki sem ismerné fel a a hat, vagy csak négy hó előttieket is. A pillanat nélkülözéseit, mint a helyzet által parancsolt kényszerűséget zúgolódás nélkül fogadják s maguk is nevetnek különös simulékonyságuk fölött a körülményekhez. A magánfoglalkozások mindenfelé szünetelnek, mert a férfiak a védfalakon, gyakorlatokkal vagy előőrsi szolgálattal vannak elfoglalva, s a nők békén álldogálnak a mészárszékek előtt, míg rájuk kerül a sor és kikapják az egynegyed font lóbust; annyi jár ugyanis egy egy személynek három napra. Békétlenséget azonban mindemellett sem lehet tapasztalni. Mindenki evett marha avagy juh húst, a mig tartott s mikor ezek elfogytak és öszvér s szamárhúsra szorultunk, először mint csemegére, később mint szükséges élelmiczikkre, mindenki kitűnőnek találta e husnemeket; most azonban ezek sem kaphatók s teljesen lóhusra szorultunk és a párisiak ugyanazon philosophiával declarálják, miszerint semmiféle hus nem lehet jobb izü, ügyesen elkészítve, mint a lóhus. Midőn marha és juh-hus pénzért sem kapható, midőn lóhus fejenkint és naponkint egy unciányi adagokban szolgáltak ki s még ez sem pontosan; midőn a legsilányabb hús a vendéglőkben adagonkint nyolcz frankba kerül; midőn egy fővel öt frank s minden más főzelék ugyaníly drágán szerezhető be: valódi vigasztalásul szolgál, hogy a kenyér nem fog adagokban kiosztatni s borunk nem fog hiányozni, amibe kenyerünket mártogassuk. A loirei hadsereg létezése hosszú időn át tökéletes rejtély maradt előttünk, semmi bizonyost nem hallhattunk róla, mig most Gambetta tudatja velünk, miszerint e hadsereg visszavonulni volt kénytelen. Mi azonban erősen hiszszük, hogy e sereg rövid időn mint előrenyomuló haderő fog feltűnni, főleg, ha mint értesülünk, létszáma csakugyan 200,000, jól szervezve, jól vezényelve s tüzérséggel dúsan ellátva. Egyhamar azonban e részről semmi jelentékeny tényt nem várunk, mindamellett ez meg nem zavar bennünket s határozottságunkat meg nem ingatja. Trochu újabb kitörésre készül, mely azonban egy hétnél előbb nem igen fog valósulni. Minden oda mutat, hogy a közelebbi hadművelet színhelye a déli és nyugati oldal leen, s hogy az ágyunaszádok jelentékeny szerepet fognak benne játszani. Ezek most nagy számmal rendeztettek be s nehány úszó üteg is adatott hozzájok; állomáshelyük Epinay közelében van, honnan folytonos kirándulásokat tesznek s az ellenség elérhető erődítményeit, alig hogy felhányattak, halomra lövik. A hadseregek szervezetében szintén némi módosítás hozatott be. A 2. hadsereg különböző hadtestei nagy veszteségeket szenvedtek a közelebbi kitörések alkalmával, főleg Malroy tk. 1. hadosztálya , miért is e hadosztály a 3. hadseregbe osztatott be, Blanchard hadteste pedig feloszlattatott Minket tábornok fontos parancsnoki állomást fog nyerni Vinov tk. alatt. Trochu ez intézkedés okául adja, miszerint az említett két tábornokot a lapok derék magatartásuk mellett is megrótták s igy a méltányosság kívánja, hogy oly állomásokat nyerjenek, ahol vitézségüket határozottan kitüntethessék. A valódi ok azonban abban keresendő, miszerint a múlt kitörések alkalmával Malroy és Blanchard tkok összekocczantak s már komoly fordulatot fenyegetett venni a dolog, midőn baráti közbevetés békés kiegyenlítést idézett elő. Az eredmény azonban az említett intézkedés lett. Saillard bárónak, a szajnai 1-fő mozgó hadtest „parancsnokának hősi halálát nem hallgathatom el. Ő a közelebbi kitörések alkalmával Epynai alatt harczolt, a midőn jobb karját egy golyó fúrta át, ő azonban baljába fogván kardját, állomásán maradt, folyvást lelkesítve ifjú katonáit a legöldöklőbb tűz közepette. Első sebe után alig egy órával bal karját is golyó fúrta át. Saillard így képtelenné téve is szakadatlanul osztotta rendeléseit, a midőn egy harmadik golyó c rombjába fúródott s visszavonulásra kényszerité a hős parancsnokot. Visszavonulása alatt egy negyedik golyót kapot vállába, mely nyakában állapodott meg; erre St. Denisbe vitette magát, hol néhány napi borzasztó szenvedések után kiadta lelkét. A kormány nagy pénzáldozatok árán is folyvást iparkodott, hogy magán egyének által rendes összeköttetést hozzon létre Páris és a departementek között, azonban sikertelenül, bár egyeseknek sikerült néha a porosz zárvonalon észrevétlenül általcsúszni. Legközelebb biztosíttattunk, hogy jövőre rendes gyalog postánk lesz, a módra nézve azonban a legnagyobb tartózkodást követi a kormány.