Ellenőr, 1871. február (3. évfolyam, 139-166. szám)
1871-02-23 / 161. szám
Pótlék a fegyverszüneti egyezményhez. Alulírottak felruházva azon hatalommal, melynek erejével a jan. 28-ai egyezményt létrehozták s tudva, miszerint az említett egyezmény egy későbbi megállapodásnak tartotta fel a katonai műveletek megszüntetését, Doubs, Jura és Cote-d’Or departementokban, nem különben Belfort környékén, és a demarkationális vonal kijelölését a német foglalások és a franczia positiók között , a következő pótegyezményre léptek: 1) Belfort erőd az ostromló hadak parancsnokának adatik át a hely felszereléséhez tartozó hadianyagokkal együtt. — A belforti franczia őrség katonai becsülettel vonul ki, megtartván fegyvereit, felszerelvényeit s a sereghez tartozó hadiszereket, valamint a katonai levéltárt is. — Belfort parancsnoka s az ostromló sereg vezére kölcsönösen intézik el a fentebbi határozatokat; 2) a Belfortban levő német foglyok szabadon bocsáttatnak; 3) a demarkationalis vonal a Côte d’Or departement déli határainak mentében egész azon pontig terjed, hol a neversi vasút az említett departement határát metszi. E vasút ki lesz véve a német megszállás alól; 4) a besançoni erőd körül 10 kilométernyi közterület bocsáttatik a helyőrség rendelkezésére. Auxonne szintén három kilométernyi semleges területtel vétetik körül A csapatok parancsnokai egyik és másik részről maguk fognak intézkedni a két erőd és azon erődített helyek élelmezéséről, melyek Doubs és Jura departementokban még franczia kézben vannak, mindegyik három kilométernyi semleges területtel lévén ellátandó; 5) mostantól kezdve Jura,Doubs és Cote d’Or departementok szintén be lesznek foglalva a jan. 28-ai fegyverszünetbe, melynek minden határozatai hasonló érvénynyel fognak bírni e három departementra nézve is. Versailles, 1871. febr. 15. Jules Favre, Bismarck, Francziaország. Bordeauxból írja egy angol levelező, miszerint azon körülmény, hogy Bismarck Leflöt, a párisi hadifoglyot oda utasította, hogy ide jöjjön s a hadügyér teendőit átvegye — a legnagyobb megaláztatás Francziaországra nézve. Arra, hogy a béke a porosz feltételek alapján már rég meg van kötve, noha a franczia alkotmágyűlés szinleg e feltételek fölött tanácskozandó egybehivatott, Lejle missiójánál hatalmasabb bizonyíték nem is képzelhető. A „Français“ mindamellett is oda nyilatkozik, hogy Francziaország elég boldog, midőn ily komoly és illetékes hadügyért kapott, kinek hiányát oly borzasztóan kellett érezni lefolyt hónapok alatt. — Ha láthatnák önök e derék hadügyért, ki már 1852-ben is kész aggastyán volt s jelen rangját egyedül annak köszönheti, hogy Crémieux kollégái előtt sept. 5-én kijelelentette, miszerint Lefle, a megtört rokkant, elsőbbség utján már a legfelsőbb katonai fokon állana különben is, ha az államcsíny számkivetésbe nemzi. Bismarck mitsem veszélyeztetett, a midőn őt Bordeauxba küldötte, mint a kapituláltak fedezetét, hogy Gambetta elmozdítására közreműködjék. A bordeauxiak őt és Párisból érkezett öreg kollégáit „Bismarck galambjai"-nak keresztelték el. Midőn tegnap egy társaság a kávéházba küldetésük fölött vitatkozott, a többi között következő jellemző megjegyzést hallottam: „Micsoda különös van abban. Mindenki a maga rendjében. A departementek hosszas időn át küldözgették Párisba galambjaikat, s most a fővároson van a sor, hogy a köztársaság galambjait kiröpítse.“ A bordeauxi lapok egy beszédet közölnek, melyet majd Victor Hugónak, majd Louis Blancnak tulajdonítanak, s amely állítólag e két patrióta mellett 16-án történt tüntetés alkalmával a néptömeghez intéztetett volna E beszéd tiltakozik Eliasz és Lotharingia átengedése ellen s kijelenti, hogy a franczia köztársaság soha nem leend hajlandó franczia területet átbocsátani s erre vonatkozólag valamely szerződést aláírni. Mac-Mahon és a nemzetgyűlésbe megválasztott németországi franczia foglyok Bordeaux felé útban vannak. A L’ludép. belgenek e hó 14-ről kelt bordeauxi levelében olvassuk, hogy 12-én egy nagy manifestatiót rendeztek Garibaldi tiszteletére. E czélra meghívták a népet és a nemzetőröket fegyver nélkül. 8 órára volt kitűzve az összejövetel ideje a tábornok lakása előtt. Azonban Garibaldi magához hivatásás kor hadsegédeit és elutazott. Mielőtt elindult, megküldte a hadügyminiszternek lemondását a vosgesi hadsereg parancsnokságáról miután küldetését befejezettnek mondá. A kormány rögtön válaszolt Garibaldi iratára és elfogadá annak lemondását. Gambetta és Jules Favre nem írták alá ez okmányt. Mióta köztudomásra jött Garibaldi elutazása, Bordeaux egészen csendes. Csak a színház előtti kis téren lehet némi zajt hallani, mert itt árulják a hírlapokat, itt jönnek össze a politikusok, itt van a fórum. Dieppe előtt annyi élelmiszerrel rakodt hajó áll, hogy a kikötő nem képes azokat befogadni s 15-én három nagy hajónak Havreba kellett innen mennie, hogy ott kirakodhasson s másnap ismét négy vagy öt készült távozni. A vasúti vonat innen naponkint 250 tonna élelmiszerrel rakodva indul Párisba. A jezsuiták kiűzetése Olaszországból. Egy hét óta foglalkoztatja az olasz közvéleményt azon határozati javaslat, melyet 18 képviselő nyújtott be, az olaz képviselőházba. E hat javaslat értelmében a jezsuita rend eltörlése s a jezsuiták kiutasítása mondatnék ki. A képviselőház még nem vette tárgyalás alá a javaslatot, de a kérdés hírlapokban, clubokban, annál tüzetesebb és hevesebb vitákra ad alkalmat. Számos egylet, köztük a római Cavour-egylet, kérvényt nyújtott be a képviselőházba a jezsuita rend eltörlése iránt. A hírlapok nagy része lelkesedve karolja föl az ügyet, azon hiszemben lévén, hogy ez a rendszabály meg fogja óvni Italiát mindennemű veszedelemtől. Az „Italie“ egy figyelemreméltó czikket hoz e tárgyban. Egy kérdést tesz fel, mely fejtegetéseinek kiindulási pontját képezi. A kérdés a következő: Eltörölvén a jezsuita rendet, el lesz elörölve egyszersmind a jezsuismus is? Mit érünk el az eltörléssel ? A rend tagjai nem viselhetik azon czímet, melyet eddig viseltek. Azt hinni, hogy itt a famosus társulat tehetetlenségre lesz kárhoztatva, gyermekes illusió. Az egyesületi szabadságnál fogva az elnyomottak újra összejönnek s azt fogják mivelni, amit azelőtt miveltek. Fölvigyázni reájuk nem lehet eléggé. Ezt tudná tenni egy absolut kormány: szétszórná a tagokat, üldözné, bebörtönöztetné, száműzné őket, anélkül, hogy számot kellene adni valakinek rendszabályairól, de egy szabadelvű, alkotmányos kormány nem foszthatja meg a jezsuitákat polgári minőségüktől, polgári jogaiktól. A sajtószabadság aegise altt gyakorolnák ők jogaikat, mint az Unita cattolica. Piemontban is elnyomták őket, valamint Italia többi részében is és azért ők szabadon élnek, ha nem is társulatban. Rómában másként fognak tenni. El fogják ugyan veszteni collectiv czímeket, de nem fognak lemondani a „Monita secreta« egyetlen szabályáról sem , mert ők élni akarnak s moráljuk egyik fő elve: az élet többet ér a becsületnél. Hiszen a „Civiltá Cattolica“ is azért költözött át Rómából Flórenczbe, hogy megélhessen. Mindezekből világos, hogy a jezsuiták elnyomása nem nyomja el egyszersmind a jezsuitizmust is, amely ellen egy decretum erőtelen. Az idő, a korszellem, a felvilágosodás lesznek képesek megsemmisíteni ezt a polypot, melynek az a természete, hogy üldözés, elnyomás után ismét életbe vergődik s elkeseredettebben harczol a szabadelvüség ellen, mint valaha. Az angol parlament. A lordok házának 16 ki ülésében Somerset hg. egy bizottság kiküldését hozta javaslatba a tengerészeti minisztériumban teendő viszgálatok eszközlésére. Beszédében kiválóan megtámadta a miniszterelnököt, ki szerinte a tapasztalt tengerészeket maga körül pusztán egyszerű irnokocskák gyanánt tekintette; sajnosnak találta továbbá, hogy a hadnagyok száma tetemesen megszoríttatott, s hogy a katonai szolgálat alól eddig divatban volt kiváltás eltöröltetett. Javaslatát támogatták Melville lord, Grey gróf és Hardwicke gr., mig Comperdown gr és Halifax lord semmi okot nem láttak, mely valamely bizottság kiküldését indokolná. A javaslat mindamellett elfogadtatott. Az alsóház ugyanazon napi ülésében Forster konstatálta, hogy az átvizsgált nevelési códex még aznap a ház elé fog terjesztetni, majd Gladstone tudatta a házzal, hogy az angol kormány azonnal el fogja ismerni a franczia kormányt, mihelyt az szabályosan megalakul. Utána Cardwell fejtette ki a kormány nézeteit a hadsereg újabb szervezését illetőleg, indokolván a 2,886,700 frtnyi többletet a hadügyéri budgetben, mely az idei kiadásoknál felmerül. Pakington erre kijelentette, hogy ily fontos tárgy fölött minden gondolkozási idő nélkül határozni nem lehet, s ez okból a vita csakugyan későbbre halasztatott. Majd ismét Luiza frignő nászajándéka került szőnyegre, amidőn Gladstone a 30,000 font megszavazását indítványozta. Taylor hevesen kikelt ez összeg megszavazása ellen, míg Disraeli a megszavazás mellett tört lándzsát. Sir Robert Peel ellenben kijelentette, hogy ez az egész nászajándék kérdése a legferdébb lépés a kormány részéről. Végre szavazásra került a dolog s az eredmény az lett, hogy 350-en igennel szavaztak, mig a nemmel szavazók száma épen 1-et tett, a mi aztán zajos éljenzésre és nevetésre szolgáltatott alkalmat. Több határozati javaslat benyújtása után az ülés véget ért. A hivatalos lapból. A pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóság által Sevcsik Jenő adóhivatali gyakornok III. osztályú segédtisztté a predméri m kir. adóhivatalhoz, Hoffmann Ede irodakezelési gyakornok a somorjai, és Wolff Vincze gazdatiszt az érsekujvári m. kir. adóhivatalhoz III. osztályú számfeletti segédtisztekké neveztettek ki. A szatmári m. kir. pénzügyigazgatóság Boros Domokos adóhivatali segédtisztet a szatmári adóhivatalhoz ill. osztályú tisztnek nevezte ki. Új Loóre község engedélyt nyert, hogy minden csütörtökön hetivásárt tarthasson, mi, ezennel közhírré tétetik. Fehér megyében kebelezett Velencze községben évenkint márczius 27-én, augusztus 7-én és november hó 6-án országos vásárok, hetenkint pedig csütörtökön hetivásárok fognak tartatni. Hírek. Pest, febr. 22. — A„hamvazó szerda“ véget vetett a farsang hat heti vigságának. A világ ismét viszszazökkent kerékvágásába s a bohóczkodás kiváltságos ideje lejárván, „komoly„ tartozik megint lenni mindenki. Éjfélre haza kerget a kapitányság, vasárnapokon pedig böjti prédikácziókra fogunk ébredni, melyek vezeklésre szólítandják fel bűnös fejeinket. Boldog, ki legalább örömmel tekinthet vissza a lefolyt vig napok emlékeire. A tegnapi est nem volt alkalmas a farsang jó emlékeit szaporítani. A redonbhan ostora nem csattant a „végén" s annyi szép mulatság után az utolsó „bohóczestély" ínségesen megbukott. De emléke ne zavarja békénk csöndjét, melyet a hegedűvel együtt pihenő láb s báltudósítói toll nyugalma számunkra hozott. Hisz rövid tiz hó múlva, ha a sors is úgy akarja, újra találkozunk,, s búcsúzó „Isten hozzád“ helyett tehát amindkét nembeli farsangi ügy és elvtársainktól tavalyi jelszavunkkal válunk meg : A viszontlátásra ! — A fővárosi jogviszonyokban az utóbbi 24 óra alatt annyiban történt változás, hogy a lánczhídtól fölfelé és a Szt. Gellérthegy alján álló jég egyes táblái megmozdulván, összébb tolódtak, minek következtében a jégtakarón létezett nyílások nagy részben megszűntek, s a Rudas fürdő alatti jég lejebb vonult. Ma délelőtt a felső rakpart feletti jégtakarótól, egy nagy jégterület elszakadt, de mintegy 150 ölnyire haladva a lánczhíd előtt megállóit. Vízállás febr. 22-én 12'— 7"—6‘", tegnap óta 212" áradás, Hőmérsék febr. 22-én 5° R. reggeli 8 órakor. Legutabbi tudósítások szerint: Pozsony, febr. 22. jég gyengül, vízállás 12'—6" tegnap óta 9" áradás. Vácz, febr. 21. a jég áll, vízállás .13'—6" tegnap óta 3" áradás. Jégforrások nincsenek. Promontor, febr. 21. jégállás változatlan, vízállás nő. Tétény, febr. 21. jég áll, a közlekedés, rajta még lehetséges, tegnap áradás. Baja, febr. 22. jég változatlan. A Duna alsó részén Duna-Penteléig több helyen tett mérések szerint a jég vastagsága 9". A városnál is nagyban foglalkoznak a netáni veszély ellen teendő előkészületekkel. A pékek ezéhe vizár esetében naponkint 6000 font kenyér sütésére kötelezte magát. Élelmiszerek árulására a ferencziek tere, Deák-, Erzsébet-, lipótvárosi templom-, Ferencz József- s az újépületi tér jelöltettek ki, továbbá a nagymező utcza s a váczi út sarka, a rózsatér, József tér, valamint a többi magasabb fekvésű helyek. Megrendeltek 1000 fáklyát s 300 lámpát. — A budai tornászegylet is késznek nyilatkozott veszély esetében a városnak segédkezet nyújtani, a császárfürdő igazgatósága pedig öszszes helyiségeit a város rendelkezésére bocsátotta. — A lapok írták, hogy több pest megyei község a fővároshoz kívánna csatlakozni. Azt hiszszük, hogy a távolabb fekvő Haraszti, Aporka stb. idecsatolása még korai dolog lenne, hanem arra már csakugyan elérkezett az idő, hogy Buda és Új-Pest kivétessenek a megyei hatóság alól, s a testvérfővárosokhoz csatoltassanak, amelyekkel már tényleg összeforrottak közlekedési és üzleti viszonyok tekintetében, s és az utóbbiak igénylik a tökéletes egyesítést. A műegyetemi tanárok fölhívására a város mai közgyűlése kinyilatkoztatta, hogy kész a műegyetemnek Pestre való ideiglenes áthelyezése esetében minden kitelhető áldozatot megtenni. — A Duna áradása interpelláló tárgyát képezte ma a városi közgyűlésen. Vecsey interpellálta a főpolgármestert, hogy tétettek e előkészületek a netáni vizár esetére. A polgármester erre előadta mindazon rendszabályokat, melyek ez ügyre vonatkozólag lapunkban már említve voltak. — A közmunkatanács tagjává egy lap Ybl Miklóst candidálta a lemondott Máttyus Aristid helyére azon indokolással, hogy Ybl építész. Mi abban a véleményben vagyunk, hogy épen ezért nem lehet a közmunkatanács tagja. Ybl olyan jeles szakember, kit a közmunkatanács által tervezett munkálatok végrehajtása körül nem lehet nélkülönözni, s ez lehetetlenné teszi, hogy a munkálatokat elrendelő tesület tagja legyen. A közmunkatanács mindig meghallgathatja az építészeket mint szakértőket, s jobbnak tartjuk, ha Máttyus helyére ismét egy nem építész polgár neveztetik ki. — Pauler közoktatásügyér vasárnaponkint d. e. 11 órától 1 ig tart nyilvános kihallgatást. — Petőfinek lapunk keddi számában közölt kis költeményére vonatkozólag Vutkovich Sándor tanár úr Pozsonyból azt írja nekünk, hogy azon emléksorok Kalmár Józsefhez,mint pápai tanulótársához voltak intézve. — Az első hazai takarékpénztár a magyarországi vizkárosultak javára 1000 forintot ajándékozott. — Öngyilkosság. Egy Beck Jakab nevű budai polgár két nap előtt hazulról távozva nyomtalanul eltűnt. Tegnap végre megtalálták holttestét a Svábhegyen. Pisztolylyal vetett volt véget életének s egy hátrahagyott levélben tudatta, családi viszály vitte e lépésre. — Hymen. Zimay László, kedvelt zeneszerzőnk e napokban váltott jegyet Lohr Irma kisasszony, Lohr Antal építész és városi képviselő szép leányával. — A nőtávirdászok száma egyre szaporodik s a Szepességen a most megnyílt távirdai állomásokon majdnem kivétel nélkül női hivatalnokok vannak alkalmazva. — A tavaszi lóversenyekre már mindenütt folynak az előkészületek. Pesten az idén húsvéthétfőn tartatnak meg s a programm a következő: 1. Síkverseny-handicap 1/4—1% mfd. II. Akadályverseny (Steeple-chase) 2—2x/2 mfd. III. Gátverseny 4—5 sövénynyel. — Az új közoktatás ügyér hír szerint holnap fogja az országgyűlés előtt elmondani miniszteri programmját. Valószínűleg ez volt oka annak is, hogy a közoktatásügyi költségvetés tárgyalásának mai befejezése után az ülés a szokott időnél fél órával előbb oszlott fel. — Aradon új városház építése van tervben. — A választási utóhangok ritkán kellemesek. Többnyire verekedésről szólnak s fogsággal végződnek. Egy évi időköz után most fejeztetett be a gödöllői választási verekedés bűnpöre. A főrendzavarók közül Lencz Alajos 6, Szabna Farkas Péter 4, Pásztor Samu 2, Szombath István és Farkas János 1 havi, továbbá Gáspár János és Hajdák János 14 napis Keresztes István 8 napi fogságra ítéltettek. A lakáshiányon segítendő a közmunkatanács, mint említettük, 25 évre tervezett kisebb házakat fog építtetni. Erre nézve az Orczy-kert, a kőbányai út, az új vásártér s a földunasoron fekvő városi telkeket szemelte ki s ez ügyben már átért avároshoz. A gazdasági bizottmány pártolólag nyilatkozott az átirat felől; csak az új vásártéri telkek átengedése ellen tesz kifogást, miután a város ott munkásházakat fog építeni. A közmunkatanács próbakép azonnal megkezdi az építést és pedig mindenekelőtt 100 család számára való kis házakkal. — Finn írók most sokat foglalkoznak irodalmunkkal. Blomstedt-től közelebb egy terjedelmes finn munka jelent meg, mely a "Halotti beszéd" fölött hosszabb értekezést tartalmaz. Egy regénycsarnok-féle vállalat pedig Jókai több novellájának közlését kezdte meg. — A „F r ö b e !“ czímű nevelészeti szaklap ezentúl csak magyar nyelvben fog megjelenni, s a német kiadás megszűnik. Helyesen a gyermeknevelés legyen egészen magyar, s igen örvendünk, ha ez talán múltkori felszólalásunk eredménye. Ez alkalommal megemlítjük, hogy a„Fröbelli előfizetési ára egy évre két forint, s előfizethetni Valerou. sz. a. ” A természettudományi társulat január 4-én tartott közgyűlésén a következő növénytani pályakézdést tűzte ki: Adassanak elő kultivált növényeink betegségei, különös tekintettel azokra, melyek elődi növények által idéztetnek elő. Jutalom a Bugát-féle alapítványból 300 frt. Beküldési határidő 1872 junius 30. Továbbá több évi "pályázathirdetés sikeretlenségéből meggyőződvén, hogy a természettudományi pályakérdések kitűzése nem vezet a kívánt czélra, s az eredménytelen pályázatok számát szaporítani nem akarván, ugyanezen közgyűlés a pályázat hirdetés helyett az egyenes megbízás útját czélszerűbbnek találta s ezen értelemben elhatározta, hogy: 1) dr. Schenek István, a selmeczi akadémián a vegytan tanára és Balázs Árpád, a keszthelyi gazdasági intézeten a talajisme tanára együttesen bízassanak meg szakbizottságilag formulázandó instruktió alapján, egy a magyar gazdaközönség igényeihez mért népszerű mezőgazdasági vegytan megírásával. — Tiszteletdíj : 2000 frt. 2) azon esetre, ha az 5000 frtnyi országos segély 1871-re is megszavaztatnék, dr. Wartha Vincze, a műegyetemen a metallurgia tanára fog megbizatni egy szakbizottságilag formulázandó instruktió alapján a következő feladat megoldásával: Vizsgáltassanak meg a vas és legfőbb vegyületeinek és ötvényeinek physikai és cnemiai tulajdonságai, gyakorlati és elméleti szempontból, különös tekintettel a magyarországi nyers termékekre. — Tiszteletdij: 2000 frt. — A józsef műegyetemi hallgatók segély egylete a múlt évi decz. s ez évi jan. s febr. hóban összesen 258 írttal segélyezte szegényebb sorsú pályatársait; ezenkívül 25 hallgatót lát el havonként hós rajzeszközzel s papirral. Az egylet egyszersmind nyilvános köszönetet mond azon pártfogóinak, kik áldozatkészségükkel működésében elősegítették, így ez évi jan. 28-án az egylet javára rendezett bál alkalmával az egylet tőkéjét felülfizetésekkel illetőleg adománynyal gyarapították . Király ő felsége 200, Babics K. 5, Bedekovich K. horvát bán 5, Duchage Ede 50, Ghyczy Kálmán 5, Hajnald L. érsek 10, Huszár Imre 5, Horvát B. miniszter 6, Hopfen E. 5, Hollán Ernő 18, Juricskay Mór 10, Képessy Géza 2, Kovács Gy. 2, Ney Béla 5, Petrovich Gy. 2, Pázmándy Dénes 5, Reitter Imre 15, Stund Imre tanár 5, hg. Schamburg L. 5, Sztoczek J. m. egyetemi igazgató 1, Tisza Lajos 5, Tolnay Lajos 5, Tüköry Antal 2, Ungerpeck L. 5, Wahrmann Mór 5, Wechselman J. 5, gróf Wenkheim Krisztina urhölgy 50, Szmrecsányi János 1, Zathureczky Emil ur 7 írttal ! — A párisi követeket a „Gaulois" egy pár szóval igen szellemdúsan jellemzi. Victor Hugo: hírneves költő, érczes hang, hősies taglejtés, rövid szólásmód. Shakespeare-ről ezt mondta : „a költő látnok, vates.“ Ez alatt magát értette, mert senkiről sincs kedvezőbb véleménye, mint önmagáról. Epithetona „a kis Napoleon" históriai nevezetességű lenygyűlölete Sednon kívül mindent megjövendölt. Bordeauxban a franczia gloiret, a génjét képviseli az erőszakkal szemben. Gambetta: bevádolt Gambetta, öné a szó! Garibaldi: Don Quichotte, kinek Dulcineája Francziaország: Sancho az ő bámulója. Két század múlva úgy fognak róla beszél«», ***»‡›■ ma Artus királyról. Henri Rochfort: sok szellem és józan ész. Emelkedett, hogy bukjék; fölegyenesedett, hogy újra sülyedjen, s hogy ismét zöld ágra jusson. Thiers: mindenek előtt diplomata ; az egyetlen, ki mérkőzhetik Bismarck-kal. Mindenekelőtt történész: az egyetlen, ki helyesen ítélte meg Németország és Francziaoszág nemzetközi érdekeit. Mindenekelőtt propheta, mert Párist megerősítette már ezelőtt 30 évvel. Mindenekelőtt franczia polgár, mert kicsibe múlt, hogy a keleti kérdés fölelevenítésével meg nem mentett bennünket. Megválasztása népünk józan eszének fényes bizonyítéka. Ő annyira szereti hazáját, hogy ő mindent elfogad, még a köztársaságot is. Jules Favre: Több jót tett, mint hogy roszat lehetne mondani róla, s több roszat, hogy jól lehetne nyilatkozni róla. Littré: Volt orvos, ítész, természetbúvár, hírlapíró, történész, bölcsész, nyelvész, republikánus, katona. Még csak a hiányzott, hogy követ legyen, s most az is meglett. LEGÚJABB POSTA. Bécs, 1871. febr. 22 (Saját levelezőnktől.) A franczia „Assemblée Nationale“ febr 16-ki ülésében a párisi képviselők is részt vettek már. Egy jobboldali követ ekkép apostrophálta őket: „A felszabadult Páris elküldte képviselőit. Ezen képviselők hangjára tisztelettel fogunk figyelni, nemcsak az ő tehetségeiket, hanem a tündöklő és hazafias fővárost is tekintve. Sajnos, hogy olyanok is vannak köztük, kiket a polgári háború vére föd. De nem csak azokat, hanem az összes párisi képviselőket kérem, hogy hozzánk csatlakozzanak és oda működjenek, hogy a valódi szabadság, a szólás szabadsága becsültessék és hogy a követek minden fenyegetéstől és bántalomtól mentve legyenek.“ Egy másik jobboldali követ, a forradalomnak még árnyékától is megijedvén, azt indítványozta, hogy az igazolások félbeszakasztassanak és azonnal a questorok választassanak meg, kiknek feladata lesz, a képviselőket azon bántalmak ellen megvédeni, melyeknek rendesen ülés előtt és után kitéve vannak. Balról jövő hangok erre azt viszonozták, hogy ezen kiáltás: Éljen a köztársaság ! nem bántalom. Az indítványozó követ leülvén, az egész baloldal felkiáltott: Éljen a köztársaság! A jobboldalról pedig így válaszoltak: Éljen Francziaország ! Ezen epizódok után a választások igazolását folytatták, erre pedig a bureau összeállítása került napirendre. Az elnökválasztásnál 530 szavazatot adtak be, melyből 519 szavazat Grévyre esett, ki e szerint csaknem egyhangúlag a franczia nemzetgyűlés elnöki székére emeltetett. Az alelnökök, questorok és jegyzők nagyobb vagy kisebb többséggel választattak meg , neveiket a távsürgönyök hozták.A bureau megválasztása után elnök bemutatta a gyülekezetnek a Thiersre vonatkozó, szintén ismeretes indítványt. Az indítvány a következő aláírásokkal volt ellátva: Dufaure, Grévy, Vitet, Leon de Malleville, Rivet, Mathieu de la Redorte, Barthélemy Saint-Hilaire. Az indítvány a következő napra tűzetett napirendre, mire a febr. 16-diki ülés, mely 1 órától 7 óra utánig tartott, bezáratott.’ Az orléansi püspök Du p a noup-t is a nemzetgyűlésbe választották ; ez a franczia ultramontánokat igen nyugtalanítja, különösen az „Univers“-t, mely attól fél, hogy Dupanloup, ki a concilium kisebbségéhez tartozott, és ki a csalhatatlanság dogmáját mai napig sem fogadta el, a nemzetgyűlésben is a pápa ellen fog izgatni. Mintha bizony a francziáknak most más gondjaik nem volnának, mint a pápa és az infallibilitas. A sancta simplicitás! TÁVIRATOK. Bécs, febr. 22. (Az Ellenőr tavirata.) Smolka a földmivelési miniszteri állás elfogadását azon feltételhez köti, hogy a reichsrath feloszlatása után a lengyel resolutio petroirozás útján vitessék keresztül. Bécs, febr. 22. (Az Ellenőr távirata.) A „Pester Lloyd“ tudósítása az alkotmánypártiak vasárnapi értekezletére vonatkozólag csaknem minden részében hamis. Bécs, febr. 22. (Az Ellenőr távirata.) Berlinből távirják a „N. fr. Pr.“-nek, hogy a porosz koronahg. f. hó 16-án egy négy napos útra kelt Orléansba és Toursba. A versaillesi palotában berendezett tábori kórház feloszlattatik. — A reichsrath márcz. 16 án ül össze. Bordeaux, febr. 22. (Az Ellenőr táviratta.) Bismarck a művészek egylete által benyújtott kérvény folytán kinyilatkoztatta, hogy gondoskodni fog arról, miszerint a francziák által ezelőtt elidegenített német műkincsek ismét visszatéríttessenek. Prága, febr. 22. (Az Ellenőr távirata.) Jégtorlódás következtében Melnik vidéke víz alatt áll. Bécs, febr 22. (Az Ellenőr távirata) A Hohenwarth-féle nyilatkozatok a budget-bizottmány mai ülésén, határozottan ellenségeseknek tekintetnek az alkotmánypártiak részéről. Hohenwarth, mint mondják, a volt polgárminisztereket, midőn a választási reform iránt tettek kérdést, kigúnyolta. Sem az alkotmányválasztást, sem a vallásfelekezeti törvényeket,sem adóreformokat illetőleg nincs készen kormánys tvjavaslat. Brestel indítványa az egy havi adó megszavazását illetőleg elfogadtatót, egy új felirat intézése a császárhoz, valószínű. Bécs, febr. 22. (Az Ellenőr távirata.) Schweinitz gr., a porosz követ tegnap nyújtotta át a császárnak a Vilmos király által fölvett császári méltóságra vonatkozó tudósító levelet. Páris körülzárolásának tartama alatt, az osztrákmagyar consulatus 605 osztrák-magyar polgárt látott el, kik minden segélyforrástól meg voltak fosztva. — Mensdorff hg. tetemeinek eltakarítása alkalmából Beust gr. holnap Pétervárra utazik. Berlin, febr. 22. A .Prov. Corr.“irja: A német birodalmi kormány a békefeltételeket határozottan azon mértékre szabta ki, melyen alul engedményeket már nem tehet, s így a franczia alkudozók részéről főképen csak gyors és szilárd elhatározás foroghat fenn. Azon esetben, ha már a fegyverszünet lefolyásakor a német követelések lényegileg elfogadtatnak, lehetőleg ismét rövid meghosszabbítást engednek. Ha az eddigi jelek nem csalnak, úgy a legközelebbi hét meg fogja hozni a helyreállított béke alapját. London, febr. 22. A „Times“ jelentése szerint Baude kineveztetett franczia képviselőnek a konferenczián. „Daily Telegraf“ Madridból jelenti: A spanyol királyné állapotát veszélyesnek tekintik ; a királyné az utolsó kenet szentségének fölvételét kívánta. Páris, febr. 22. (Az Ellenőr távirata.) Trodin egy levelet hoz nyilvánosságra, melyben a német csapatoknak Párisba való bevonulása ellen szólal föl. A capitulatió fölötti egyezmény szerint, mit csupán az éhség volt képes diétálni, a hadi becsületet az ellenség respectálni akarja ; — az ellenség nem vette be ostrommal az erődöket, miután még a külső védműveket sem volt képes elfoglalni. Ha németek megtartanák a bevonulást rákóba, az erőszakosságort csupán gyűlöletet aratnának; ez esetben a város a kapukat — hir szerint — ünnepélyes óvás mellett bezárná, s kényszerítené az ellent, hogy azokat fegyverrel nyissa ismét meg. A fegyvertelen Páris az ítéletet ily eljárás felett a történelemre bizhatja. — A levél nagy sensatiót okoz. — A hatóság 300 bombát tett zár alá. — A németek előkészületeket tesznek az ünnepélyes bevonulásra. CSARNOK. Velejte, febr. 18. A „Vasárnapi Újság“ 6-ik számában, egy névtelen, a Vörösmartynak tulajdonított „Indulatrohamot" s a Kuliffay által írottnak állított „Isten feleletét“ „igen csekély becsűeknek“ ítéli. Ha e névtelen sem kormány mameluk, sem olvasót pergető pielista, akkor valóban meglepő ítélete. E két vers, de kivált az első: talpra esett, eredeti, s szabadhangját és tárgyát tekintve, a köznapi stereotip nyávogástól elütő, lángoló érzelmű, nagy becsű költemény. Hogy az elsőnek czime tán nem eléggé helyesen van választva, s hogy pár gyöngébb sora is lehet, az e mély fájdalom szülte vers becséből mit se von le. Technikája pár helyütt nem kielégítő ? — az oroszlán, sántítson bár egy lábára — oroszlán, — a macska — csak hitvány macska, ha szinte száz ép lába volna is. Mi pedig tárgyát illeti, nem „csekély becsű“ ám még azért valami vers, mert azt a legmagasabb szellemhez csupán reszketve könyörgő jámborok, vagy a bitor hatalmat meghunyászkodó lojalitással dicsőítők — nem bírnák, s ha bírnák sem mernék megírni. Ha csakugyan megbotránkozott kegyeskedő bibtistát kell sejtenem a névtelen itélyben, figyelmeztetem őt a szenvedő Jób tusájára a Jehovával, s arra, hogy úgy az életben, mint a költészetben , istennel a törpék soha nem, csupán az óriáslelkek küzdenek; Jupiterrel a görög hitregében nem gyönge szivü siralmas Niobék s még kevésbé az isteneknek szolgailag nedtárt nyújtó udvari Ganymedek, — egyedül a Gigászok mertek harczra szállani. — Nehogy tán valaki a sértett poétát gyanítsa bennem, tudtára adom minden igazhivőknek, hogy a kérdés alatti vers írója nem vagyok, s egyszersmind, hogy azt nem a Vörösmarty, de Czuczor tollából eredetinek hallom. Irta legyen bármelyik elhalt költőnk, a „védjétek az árvákat és özvegyeket“ erkölcsi parancsnak eleget téve, salvavi animam meam. Szemere Miklós. Mozaik. — A közvélemény előtt ember nem sülyedt még annyira, mint Napóleon Lajos, s e tekintetben Páris hű kinyomata nemcsak a franczia nép, hanem a világ nézetének. Minden, a mi uralkodására emlékeztethetne, meg van semmisítve, a párisi nép pedig kifogyhatatlan gúnyverseiben, melyek Napóleont, nejét s fiát a lehető legnevetségesebbé teszik. Nagy népszerűségnek örvend a „Le sire de Fisch ton-Kan“ czímű, melyet az utczákon most ép oly gyakran lehet hallani, mint hónapok előtt a Marseillaise-t. V’la le sir’ de Fisch-ton-Kan Qui s’en va-t-en guerre, En deux temps et trois mouvements, Badinguet fich’ ton camp, L’ pbre, ia mér1 Badingue, A deux sous tout 1’ paquet, L’ pfere, la mér’ Badingue Et 1’ petit Badinguet 1 — Peri, franczia konzult Alexandriában, ismeretlen tettesek megtámadták s két lövéssel súlyosan megsebesítették. Gyanítják, hogy a merényletnek politikai indokai vannak. — Rómában a „Porta Salerna“ kijavításánál értékes műrégiségekre akadtak. Egyikük egy női mellszobor nagy része, Kozeieben pedig egy sértetlenül fentartott sírkövet találtak, melyről tisztán olvasható : „Licina Italia meghalt 17 évvel, Marcus Licinus Martialis, öcscse 16 évvel s Licinia Hymnus annyjuk állította ezen emlékkövet.“ — Macskavész. Voralbergából írják, hogy ott egy macskabetegség dühöng, mely eddig ismeretlen. Egy falu száz macskája közül 60 elhullott, okát pedig senki sem sejti. Legelőször is egy hentes macskáin mutatkozott. Nagyszámú patkányai miatt tizenkilenczet tartott s ezeket egy reggel mind élettelenül találták elterülve. Azóta minden faluban kitört a járvány, s nincs nap, melyen egy pár áldozatot ne követelne. Könyvismertetés. „Fenn és alant." Regény, 4 kötetben. Irta Szegfi Mór Pest, 1871, Aigner Lajos. A könyvpiacz egy idő óta sokkal szegényebb eredeti termékekben, s a külföldről sem kapunk annyi jelentékeny művet, hogy oly munkát, mint a Szegfi Móré, figyelmen kívül lehetne hagynunk. Már terjedelmes a kidolgozására fordított műgond nem mindennapi tünemény irodalmunkban, hol a vásári munka a nagyobb irodalmi termékeket mennél ritkábbá, s az író buzgalmát és ambiczióját lehetőleg vékonynyá tette. Szegfi regénye irányregény, amennyiben egy igen fontos társadalmi kérdéssel: az aristocratia és munkás osztály harczának festésével foglalkozik. „Fenn“ az arisztokratiát „alant“ pedig azt a társadalmi osztályt jellemzi, mely szorgalmas munkával keresi mindennapi kenyerét. Szegfi kedvvel időz ez osztály körében, fölkeresi a munkás özvegyének családi boldogságtól sugárzó csöndes lakását, a gyárai szörejét, s az olvasók elé mindenütt vonzó, kedves képet tud varázsolni. Nem ily szerencsés a felsőbb osztályok rajzolásában, melyeknek csupán árnyoldalát keresi. Nagy hibája szerzőnek, hogy csak becsületes munkást és sülyedt főurat ismer . Összekötő lánczszemek a társadalom különböző osztályaiban előtte nincsenek. E kép könnyen igaztalanná lesz s az arisztokratia rajzánál oly kirívó éles vonásokat használ, hogy rajzának hűségében nem tudunk megbízni, s látjuk az ellenszenvet, mely az írónak tollát vezeti. Ez kétségen kívül hibája a műnek, melytől, mint irányregénytől, elsősorban élethűséget követelünk. A regény menete folyékony, de itt ott el van szélesítve. A közönség azonban hiányai daczára is élvezetet találhat e munkában, mely gonddal s érdekesen van írva. — Shakespeare színműveinek magyar fordításából megjelent a 11-dik kötet is. Magában foglalja „Romeo és Juliá“-t, a „Vihar“-t, Szász Károly, „A vizkereszt, vagy a mit akartok"-at Lévay József fordítása szerint. — „Magyar fiúk Bécsben“ czime egy három felvonásos vigjátéknak, melynek szerzője Csepreghy Ferencz. Nehány hét előtt a Kisfaludy-társaság havi ülésén Rákossi Jenő ugyane szerzőnek „Vízözön“ czimü vigjátékát ismertette s mutatványul egy felvonást olvasott fel belőle, melyet a jelenvoltak nagy elismeréssel fogadtak. Vígjátékból, tehetség és hivatottság jelei tűntek ki abból. Önálló felfogással párosult ügyes nyelvkezelés, mely a jellemek és helyzetek ecsetelésére többnyire megfelelő színekkel rendelkezett; az eszmemenet, úgy látszék, élénk s nem köznapi;a a kedély hangjai természetesek s átérzettnek tetszettek, s mindezekkel szemben a jelen munka átolvasásához már nagyobb igényekkel foghattunk, mint első termékek irányában szokásos. A jelen vígjáték azonban sem a kompozíczió leleményessé-