Ellenőr, 1871. március (3. évfolyam, 167-197. szám)

1871-03-01 / 167. szám

hihetőleg közbelépésre fogja felkérni az angol kormányt. A legelőkelőbb párisi klubbok, köztük a jockey-klubb is, elhatározták, hogy ajtaikat ezután minden német előtt zárva tartják. Kereskedők, gyárosok esküsznek, hogy németeket nem fognak többé alkalmazni üzletekben. Thiers tegnapelőtti fogadtatását Versailles­­ban Vilmos császár által átalában kedvező előjel­nek tekintik. A császár a legelőzékenyebb volt a franczia államférfiúval szemben, ki több, mint re­publikánus egyszerűséggel, egy kis nyitott, roz­zant kocsiban minden kíséret nélkül hajtatott a préfetura elé. Thiers ezután a német koronalget kereste fel s állítólag hosszabb komoly beszélge­tésbe ereszkedett vele, ennek végeztével visszatért aztán Párisba s ekkor jött össze a békebizottság tagjaival. A németek most már csak azoktól követel­nek menlevelet, a­kik a fővárosból kimenni szán­dékoznak, míg be mindenki szabadon jöhet.­­ A­mi pedig az élelmiszerek árát illeti, a párisi és versaillesi piac­ között alig van többé valami kü­lönbség. A párisi katonai hatóságok még ez ideig semmi tudomással sem bírnak a poroszok bevo­nulásáról. Az Angolországból érkezett segély most ma­gánosok által osztatik ki a szűkölködők közt a különböző városnegyedekben, így tegnapelőtt a Place des Victoireson több ezerre menő s főleg nők és gyermekekből álló tömeget találtam, mely a körülfekvő utczákat is elárasztotta. Az élelmi­szerek kiosztása kora hajnalban veszi kezdetét s legtöbb esetben egész éjfél utáni 2—3 óráig tart s a tömeg ez idő alatt nem hogy apadna, de folyvást szaporodik­­, számtalan nő lámpával lő, el lévén készülve, ha kell, az­ért is várakozva ott tölteni, mert megesik, miszerint némelyiknek 10— 12 óra hosszat kell várakoznia, mig mészárszéki jegyével (carte de boucherie) az ügynökökhöz ér­het, kik az illető helyiség egyik ajtajában ülvén, azt megbélyegezik s aztán az illetőt a helyi­ségbe beeresztvén, társaik ott különféle élelmi­szerrel látják el, minők: kétszersült, hús, aszalt főzelék, sajt, besózott hal, sertéshús, húskivonat, sűrített tej. Az így mindennel szépen ellátott egyén aztán egy ellentétes ajtón keresztül távozik, sovány, száraz arczán az öröm és hála kifejezésével. Az áldott állapotban levő, vagy szoptatós nők a fenebb elősorolt élelmiszereken kivül még egyéb izletesebb apróságokban, csemegékben stb. is részesítettnek, fordult elő azonban már számos eset, midőn a belépti ajtónál nagyon is szembetünőleg mutatko­zott áldott állapot jele a kimeneti ajtónál rögtön eltűnt s ez némi óvatosságra intetette a biztosokat. A párisi rendőrség nagy buzgalmat fejt ki a vörös párt tagjainak nyugtalanitá­sá­n, elrejtett Orsini-bombákat keresve mindenütt, melyekből a torlaszbizottság annak idejében több százezer da­rabot osztott szét s melyekből ez ideig csak mint­egy 9000 darab került elő. A védelmi kormány képviselői a fegyverszü­net megkötése alkalmával ismét azon ballépést tet­tek, miszerint az átszolgáltatandó fegyvermennyi­ségbe oly positiókat is beszámítottak, a­melyek még el sem készültek, midőn aztán a poroszok az átadás befejezésével a hiányt észrevették s reclamáltak, a kormány kénytelen volt a nemzet­őröktől szedni el 2300 puskát, csakhogy az ellen­ség követelésének megfelelhessen. Az alsó-szajna megyei lakosok kérvényeire a poroszok túlságos hadisarc­ai ellen a következő sürgönyt küldte febr. hó 17-én Jules Favre a me­gyei praefectusnak: „Ismerem jogos panaszaikat, minden elfoglalt megyéből kapok ilyeneket, hol az ellenség rendkí­vüli hadisarc­ot kivetett. Én erélyesen felszólaltam Versailles-ban, úgy hogy minden egyes eset tudo­másomra adatott. A győző még fegyverszünet alatt is kívánhat élelmet csapatai számára és adót az elfoglalt helyeken, de ezenkívül ki nem vethet rendkívüli adót és hadisarc­ot. Ily értelemben for­duljanak a német hatóságokhoz és minden esetben kérjenek halasztást. Bismarck azt ígérte, hogy a fentebbiekhez képest fog cselekedni s hogy e czél­­ból egy körrendeletet ad ki. Sajnálom, hogy nem tehetek többet. Megosztom szenvedéseiket és min­dent elkövetek, hogy azokat megszüntessem. Jules Favre. A „Paris Journal“ a következőket írja a par­lament új székhelyéről: Ne várja türelmetlenül Pá­­ris, hogy ismét fővárossá legyen ! Ha hitelt adunk a szárnyaló híreknek, úgy nem sokára le kellene mondania egyik legszebb előjogáról, mely szerint ő képezte a kormány székhelyét. Thiers kész egy decentralisationális kísérletet tenni, mely abból ál­lana, hogy a kamrát a Szajna megyén túl vinné. So­kan nyilatkoztak már e terv mellett. Sok képvi­selő állítása szerint ez bevégzett dolog. Most csak arról van szó, melyik városnak jut a szerencse, hogy vendégszeretetét a nemzet képviselőinek fel­ajánlhassa. Versailles-t és Rambouillet t emlegetik. Thiers, mint halljuk, Versailles t óhajtja, de Pá­­risról most egyelőre mit sem akar hallani. Érdekes tudni, írja ugyanezen lap, mily ha­diforrásokkal bír Francziaország Páris capitulatiója után. Chanzy trik, kinek főhadiszállása Lavalban van, 120,000 ember felett rendelkezik. Az északi hadsereg Faidherbe alatt, Arras, Douai és Cambrai­­ban 60,000 emberből áll. Loysel tbk. Havre-t 30,000 emberrel védi. A megyékben hadigyakor­laton van összesen 250,000 ember. A több helyen­ megválasztott képviselők, mint a France írja, az igazolás utáni tizedik na­pon kötelesek nyilatkozni az iránt, hogy melyik választókerület képviselői állását fogadják el. A mostani képviselők közül 5-en választottak meg több helyen. Mint halljuk Thiers, Jules Favre és Levy Say a párisi, Casimir Perier az anbe-i, Gam­­betta a marseille-i és Lanfrey a savoya­i válasz­tást fogadták el Bordeaux. A 29 osztály közül mindenik választott 3 tagot a bizottságokba. A pénzügyi bizottság, mely kétségkívül egyik legfontosabb s melynek élén Perier­­Kázmér áll, azonnal hozzálátott a dologhoz s a következő négy kérdést állította fel a praefectusok elé, mint ame­lyekre ezeknek sürgősen kell válaszolniok : 1) Minő kiadásokat tettek a departementok a nem­zeti védelemre, melyek a megfizetett s a még ezu­tán fizetendő összegek? 2) Melyek a departemen­tok azon segélyforrásai, mik rendkívüli adózás, kölcsönök, virementok, és önkénytes,aláírások foly­tán állanak rendelkezésre? 3) Melyek a hasonter­­mészetű kereskedelmi kiadások és segélyforrások? 4) Milyen természetűek s mennyire mennek a fran­czia hatóságok által felszedett requisitiók. A politikai szenvedély a bizottságba való választásnál is fellobbant, habár ezen bizottságok czélja tisztán hazafias. A sept. 4-ki kormánynak s kivált a toursi és bordeauxi delegátióknak el­­lenségi iparkodtak bejutni a hadügyi és pénzügyi bizottságokba, hogy bepillanthassanak azon admi­nistrate titkaiba, mely egykor a legélesebb re­­criminatióknak lesz kitéve. Azt azonban el kell ismerni, hogy Thiers jó­tékony hatást gyakorol az Assemblée érzelmeire. Főczélnak mutatván ki Francziaország érdekét, Thiers fegyverszünetre késztette a pártokat, mit még csak a múlt héten is mindenki hihetetlennek tartott. A végrehajtó hatalom új elnöke vagy fel­adatához méltónak mutatta be magát. Roppant többséget gyűjtött maga köré s a kivált kisebbség csak jövő tetteit gyanúsítja, a nélkül, hogy a mosta­niakat kárhoztatni tudná. Maguk a legi­timisták, kik a minisztérium­ megalakít­ásánál legtöbb bajt okoztak Thiersnek, végre is megadták magukat. A legitimisták Jules Simonnal, mint közokta­tásügyi miniszterrel nem tudtak megbarátkozni, de midőn Thiers határozottan lépett föl, így szólt hozzájuk: „Akarják-e önök, igen vagy nem, a pártok kibékülését, Francziaország restaurátióját, ha igen , jöjjenek hozzánk, ha nem , mi constatírozzuk önök vonakodását, s mellőzzük önöket“ — akkor e jó urak is hajlandókak mutatkoztak afsusióra. Ilyen­formán a Johnston-llique Larcyt szemelte ki a minisztériumba fölveendőnek, meghagyva neki,hogy ha lelkiismerete nem viseli el Jules Simon jelenlé­tét lépjen vissza. A két orléansi herczeget, kik követekké lő­nek megválasztva, maga Thiers kérte föl, hogy ne jelenjenek meg Bordeauxban. Mielőtt elhagyta volna Bordeauxi a kormány­elnök, diplomatiai képviselőket szemelt ki: Brog­lie hget londoni, Vogué marquis­­ konstantinápolyi, Rémusat-t bécsi, Neuilles hget st. pétervári kö­vetté nevezte ki. Legtöbb ellenvetés történt Noail­­les ellen. Broglie hginstructiókat kért,a kormány­elnöktől. „Arra nincs időm felett ez — de jöjjön ön nyomban velem Versailles felé, s útközben megbeszéljük a dolgot." Ezért utazott Brogl­e­ry Ver­­saillesen át London felé. A nemzetgyűlés nyilvános ülései a békeal­kudozások alatt felfüggesztettek. A politikai világ nyughatlan lesz a Thiers és Favre által előterjesz­tett feltételeket. Sokan tudni akarják, hogy Favre­­nak már rég kezei közt van egy békeokmány váz­latban, melyet gr. Bismarck állapított meg. Ezen kószabb­ ellenében a franczia külügyér kijelentette, hogy ő Versaillesban a fegyverszünet meghossza­­bításáról értekezett a kanc­ellárral, a béke kérdése azonban ekkor szóba se jött köztük. A bordeauxi lapok — írja a „ J. de Génévé“ levelezője febr. 21-től — még mindig azon hit­ben ringatják magukat, hogy Elsais és Lotharin­­gia egy részének semlegesítése ki lesz vive. A nemzetgyűlés osztályaiban sokkal sötétebb színben látják a dolgokat, mert jobban vannak informálva. Daru plane egy osztálygyűlésben, hol ő elnökölt, így nyilatkozott: „Uraim! nekem úgy tetszik, hogy a béke lehetetlen." De ha a nemzetgyűlés nemi ülésez, annál nagyobb tevékenységet fejtenek ki az osztályok: 8 enquete-bizottságot küldtek e következő 8 tárgy megvitatására: 1. Francziaország katonai ereje; 2. a tengerészet állapota ; 3. pénzügy; 4. vasutak és közlekedési eszközök; 5. a meghódított depar­­tementek helyzete; 6. a posta és távírda-közle­kedés ; 7. a közigazgatás és 8. a kereskedelem. Hírek. Pest, febr. 28. — A Duna vízállása nálunk teljesen megnyugtató s a felső partvárosokból vett jelen­tések is kedvezők, ellenben fölötte szomorúak a délibb vidéken tett pusztításokról szóló hírek. Pakson ma reggelre a Duna kiáradt. Több helyen megrongálta a töltést s a város alsóbb részeit hat lábnyi magasságra elöntötte. Gerjen, Duna Szent- György, Fadd és Fokta helységek is egészen viz alatt vannak s délelőtt még nagy veszélyben for­gott Kalocsa és Tolna. Egy délutáni távirat arról értesit, hogy Bajánál a jég megindult s igy talán a vész nagyobb károkozás nélkül fog elvonulni a parti vidék fölött. — A Dunarakparton ma már nagy tevékenység uralkodik. Száz meg száz munkáskéz siet visszahelyezni mindazt, mit a vizveszélytől való félelemből el kellett takarítani, s a­hol még tegnap pusztaság volt, ma már pyramisok emel­kednek gabnával teli zsákokból, jeléül annak, hogy mily óhajtva várja a kereskedelem a hajó­zás ismétt megnyithatását, a mi hír szerint márcz. 6-án fog megtörténni. — Gr. András­y Manó a „Pester Loyd“ ban figyelmeztet arra a veszélyre, mely a fővá­rost fenyegeti az által, ha csakugyan Engel Széchenyi-szobra állittatik fel a lánczhíd-téren. Leírja, hogy minő borzasztó az az alak, melyet Engel Széchenyinek mintázott s kérdi a bizottsá­got, vájjon nem jobb-e a már kiadott 16,000 frtot elveszettnek tekinteni, mintsem oly emléket állítani, mely megörökítené műértelmünk és jóizlésünk hiányát. A t. gróftól nagyon szép, hogy ennyire érdeklődik műizlésünk jó hírneve iránt, hanem nyilatkozatát valamelyik magyar lapnak küldhette volna be, s sajnáljuk, hogy ő is szaporítja a né­metül nyilatkozó mágnások sorát. — Egy magyar mű­v­és­z külföldi lapban. Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy élet­­lapjaink ismert rajzolója, Jankó János még az illustratiókról oly híres londoni képes­lapok ré­szére is dolgozik, így a „Graphic“ február 18-ai számában két szép kép vonta magára figyelmün­ket, melyek Versaillesből ábrázolnak jeleneteket. Egyik aláírása: „Ave Caesar, Imperator.“ a má­siké pedig: „Morituri te salutant.“ Mi megvalljuk, nem is is álmodtuk, hogy e két szép kép geniális tankónk műve, minthogy a rajzoló neve sehol sincs alájegyezve. Láttuk azonban ugyane két szép képet nagyon csinos tollrajzmásolatban, vonás­ról vonásra is Pesten, a vasárnap megjelent lapok valamelyikében, hol mindkét kép alá tisz­tán kiírta nevét: „Jankó.“ E kép semmi kétség, hogy Jankó a londoni képes lapoknak is dolgozik, a­mi mindenesetre hízelgő lehet egy illustratorra. Mi csak azt sajnáljuk, hogy művei előbb jelennek meg egy héttel Londonban, mint Pesten. Egyre azonban okvetlen figyelmeztetni kívánjuk, s ez az, hogy ne használjon rajzainál — legyenek azok bár tollrajzok is, vagy másfélék — pávatollat. — A történelmi társulat csütörtökön márczius 2-án d. u. 4 órakor az akadémia Kisfa­­ludi-termében választmányi ülést tart, mely alka­lommal folyó ügyek tárgyalásán kívül Ipolyi Ar­nold fogja felolvasni Foltényi János társulati tag­nak értekezését Anonymus koráról, és kilétéről új adatok nyomán. — Színházi hírek. A nemzeti színház e heti játékrendje következő: Csütörtök febr. 2-án „A zsidónő“, péntek „Közönyt közönynyel“, szom­bat „Hamlet“, vasárnap „A nők az alkotmányban“, hétfőn „Yelva“ Raabe Hedvig felléptéül. — „Tannh­äuser“-be 1 9-én d. e. 10 órakor lesz a jelmezes főpróba. — F­e­r­e­k­i­n­é asszony e hét végén indul Szathmárba hosszabb vendégsze­replésre. — Rákossy Szidónia k. a. pedig Sze­geden fog játszani, mint vendég és pedig először „A lowoodi árva“ czímszerepében. — S­c­h­a­u­f­­fert „Sakk a királynak“ cz. pályanyertes vigjá­­tékát Dux Lajos fordította s benyújtotta a nemzeti színházhoz. A bécsi pályabirák véleménye azonban nem akadályozá, hogy a darab úgy Bécsben, mint másutt a kritika és közönség előtt egyaránt meg­bukott s ekkép a nemzeti szinház műsorozatába sem ajánlható. —B. Orczy Bódog a drámabiráló bizottmány tiszteletbeli tagjává nevezte ki Deák Farkast, a lapok szerint főleg azon okból, hogy ha drámabiráló nyújt be darabot, legyen ki az ér­dekelt helyét ideiglenesen pótolja. — A tisztasági bizottmányt kéreti általunk több lipótutczai lakos, hogy ha ugyan drága ideje engedi, legyen szíves megtekinteni a Lipót-utczának hónapok óta sepretlenül és tisztí­tatlanul hagyott alsó részét, s ezzel együtt a szerb-, szarka- és só-utczákat is. A belváros többi része már jóformán tisztítva van a téli maradékoktól, csak ezt a részt hanyagolják el annyira. — A képző­m­ű­v­é­szet­i társulatb­an még egy hétig lesz kiállítva Székely Bertalannak 16 kompozíczióból álló ciklusa. Továbbá látható most Zichy Mihály, Oroszországban élő hírneves festész hazánkfia műveiről készült fényképek soro­zata. Székely festményeit a kiállítási idő letelte után a bécsi „Künstlerhaus“fő tárlatába szállítják. — A Kisfaludy-társaság holnap, szerdán, d. u. 5 órakor tartja elhalasztott havi ülését, melyben két felolvasás lesz. P. Szathmáry Károly fog értekezni „A regényirodalom és poli­tikádról, Greguss Ágost pedig „epigrammok“-at fog felolvasni.­­ Iszonyú szerencsétlenség szín­helye volt tegnap este a budai hegyi pálya. Egy munkás a pálya közepén valamely megrongált gerenda kijavításával volt elfoglalva, midőn a kocsikat elhamarkodással adott jel folytán megin­dították. A szerencsétlen embernek már nem lévén ideje kitérni a lerobogó kocsi elől, az oldalfalhoz húzta magát, hol azonban nyomorúságosan össze­­zúzatott.­­ A k­ö­z v­ág­ó híd építését Henrike épí­tész személyes vezetése alatt már a napokban kezdik meg s remélik, hogy még ez év folytán elkészül. — A p­e­s­t­i k­i­r­á­l­y­i i­t­é­l­ő­t­á­b­l­á­h­o­z január hóban 3563 polgári, 81 Úrbéri, 234 váltó­­és 1017 büntetőügy, összesen tehát 4895 ügy érkezett. Elintéztetett 3982 polgári, 77 úrbéri, 242 váltó és 1070 büntető, összesen 5371 ügy. — Szép ajándékban részesitő gr. Fes­­tetich Pál az országos erdészeti egyesületet. A teg­napelőtti választmányi ülésben, midőn a beerdősí­­tési czélra vásárlandó futó homok terület vétele iránt az eladási ajánlatok tárgyaltattak, azon aján­latot tette, hogy az egyesületnek elfogadás esetére, Somogy megyében levő nagybajomi uradalmából tetszés szerint kijelölendő 1000 holdnyi homok ta­lajt ajándékoz, csak azt kötvén ki, hogy midőn az egyesület a befásitás után az erdőt eladná, egyenlő vásári feltételek mellett a megvételre el­­sőségi joga legyen. — Értékes és nagyszámú régi pén­zeket talált a múlt hóban egy mező-nagy-csáni földmives. Néhány darabot Tordán eladott, de ér­telmes emberek még jókor értesülvén a dologról, az erdélyi múzeumhoz utasították a találót. Finály Henrik 841 darabot meghatározván, azokról az erdélyi múzeum e hó 24-ki szak­ülésén következő jelentést tett. A legrégibb magyar 1552-ből való, a legújabb 1623-ból. Egészben véve van 46 erdé­lyi, 310 magyar és 212 lengyel, 3 darab csehor­szági (egy Ulászló korából.) — I. Ferdinándtól van 5 dénár. II. Miksától 4 dénár s 1570-től év­ről évre egészen 1623 ig találtattak dénárok és garasok. Fölöttük egy nevezetes II. Mátyástól, melyen a metsző 1620 helyett hibásan 1602-őt irt. — Báthori Gábortól 73 garas 1609-től 1613-ig. — I. Bethlen Gábortól évről évre dénárok, melyek különben felette ritkák. — A lengyel pénzek több­nyire III. Zsigmondtól valók, számra 164 garas. — Ébner Sándor ezen pénzekből 27 darabot vett meg a muzeum számára. — Korunk építész­ szelleme néha áldozatul követeli a halottak nyugalmát s a ke­gyelet emlékei fölé emeli az ipar és közlekedés építményeit. Győrött a belvárosi temető egy részét hasították ki az új vasútállomáshoz, s ennek foly­tán a hallottakat kiásva más helyre teszik át. A városból sokan mentek ki, könyekkel nézve hoz­zátartozóik sírjainak bolygatását. A „Gy. K.“ sze­rint az áthelyezés megtörténte után az új sírhelye­ket fel fogják szentelni. — Borsosnak jól ismert fényképé­szeti műterme kitűnő fényképek által lesz képvi­selve a londoni kiállításon. Egyik a lánczhidat ábrázolja a budai hídfőről fölvéve. A­kik ismerik azon nehézségeket, melyekkel a fényképészetnek kell küzdeni, ha ily nagy alakú fölvételeket állí­tanak elő, azoknak azt is el kell ismerni, hogy ily minden részleteiben tisztán előállított kép na­gyon megérdemli a figyelmet. A nagy kép árnyai hatá­rozottak foltatlanok,s tökéletes technikára mutatnak. A felhős ég előállítása szintén nem közönséges nehéz­ségek elhárítására mutat. Még szebb ennél egy szintén igen nagy alakú színezett női arczkép, mely nemcsak a műterem apparátusát dicséri, hanem természetes puhasága, a színek melegsége és üdesége által azt is kitünteti, hogy Borsos igen jól forgatja az ecsetet. Mindkettő oly szép fény­kép, min­t nálunk nem volt alkalma látni sen­kinek. — Az egyetemi dalegylet által hol­nap márczius hó 1-én esti 8 órakor a zenekedve­lők egyletének helyiségeiben tartandó dalestély műsorozata: Suhog a szél Zimay Lászlótól, énekli a dalárda. Magyar dalok Székely Imrétől, énekli Toperczer.Ilka k. a. Fayl Frigyes zongora kísérete mellett. Öreg zarándokok kara Tannhauserből Wagner Richardtól, előadja a dalárda. Ábránd a Hugenották dallamai felett Reményi Edétől, elő­adja Plotényi Nándor zongorakiséret mellett. „A régi mondák“ Liszt Ferencztől, előadja a dalárda. A magánrészeket Pauli, Korbay, Ernst és Kő­­szeghy fogják énekelni.­­ A budai ének-és zeneakadémia tegnapelőtti tisztújító közgyűlésén elnökké ismét Nagy Ágostont, karnagygyá Knáhl Antalt, tíz tagú választmányába pedig Knáhl Adél, Wein Antonia és Lacher Mária asszonyokat választá. — Esküdtszéki tárgyalás. Biró Mi­hály kis-görgényi lakos magánvádlónak Orbán Balázs, mint a „Székely Föld leírása" czimü folyó­irat szerkesztője ellen folyamatba tett sajtóperében az esküdtszéki nyilvános tárgyalás f. évi márcz. hó 2-án d. e. 9 órakor fog megtartatni. Jegyek a hallgatóság számára a sajtóbirósági iroda vezetője által szolgáltatnak ki. — A hajózási téli iskola szombaton zárta be 1870/1-ik évi tanfolyamát s ez alkalom­mal Tanos Ferencz és Posta Miklós nyerték el az országos gőzhajó társaság és Maygraber József gőzhajózási felügyelő úr által a kitűnőbbek jutal­mazására ajándékozott díjt. A díjazottak mellett kitűntek. Baky Móricz és Gyulay Géza, első osz­tályú tanulók.­­ A nedves időjár­ás folytán Debre­­czenben egyre düledeznek be a házak. Tegnap volt a harmadik házbeomlási eset és még eddig A hivatalos lapból. A pénzügyminiszter Scholcz Gyula diósgyőri erdőmestert, a selmeczi bányászati és erdészeti akadémiához ideiglenes erdészeti tannárrá ne­vezte ki. A közmunka- és közlekedési miniszter Dobó Ber­talan m. k. adóhivatali ellenőrt a tiszavölgyi kormánybiz­tos felügyelete alatt folyamatban levő bodrogközi tisza­­szabályozási munkálatokhoz ill-ad osztályú számtiszti minőségben nevezte ki. A pozsonyi pénz­ügyigazgatóság által Valczel Bálint segédtiszt III. osztályú hivataltisztté a zsolnai, Prohászka Albin számfeletti segédtiszt rendszeresített III. osztályú segédtisztté a puchói, és Brdlovics István számfeletti III. osztályú segédtisztté a szeredi adóhivatalhoz neveztet­tek ki. szinte csodálatos módon egy ember sem sérült meg; legutóbb egy gyermeket sértett meg a szol­gálatát felmondott fal, de nem veszélyesen. — Halálozás. Körösi Ferencz színész, kinek 50 éves színész-jubileumát csak a múlt év­ben ünnepelték Aradon, e hó 26-án ugyanott 75 éves korában meghalt. Mint színész-igazgató s az utóbbi években az aradi színháznál mint pénztár­nok köztiszteletben futotta át földi pályáját. Béke poraira! — Gyümölcsészeti nyilvános és gyakorlati előadásokat tart Lukácsi Sándor Rákos Palotán (Pest melletti első vasúti ál­lomás) különös tekintettel a fák nemesítésére, nyesése és szabályos képzésére. Az első előadás márczius 5-én lesz,­­azontúl pedig márc. minden vasárnapján, ha az időjárás a szabadban működést megengedi. Kiindulás Pestről a Bécs felé 93/4 órakor induló vonattal. — N­a­g­y-K­áll­­­ó városa az ott állomásozó 42. honvédzászlóalj számára saját költségén laktanyát épít, a­melyhez évi törlesztésre a kormánytól kap előleget. Az építést még márcz. hó folytán szán­dékoznak megkezdeni. — A budapesti m. gyorsiróegylet vasárnap márczius 5-én d. u. 21/i órakor a pesti főreáltanodában évi közgyűlést tart. Adjuk a következő nyilatkozatot, kihagyva belőle azon kifejezéseket, melyeket saját házunk­nál nem szokásunk megtűrni. A nyilatkozat egyéb­iránt kormányzati lapoknak is megküldetett, s így hangzik: Nyilatkozat. Az udvarhelyszéki közelebbi képviselőválasz­tást illetőleg az „Ellenőr“ a „Hon" és „Magyar Polgár“ hasábjain napvilágot látott közlemények­kel ellentétben erkölcsi kötelességemnek ismerem kijelenteni, hogy a választás ténye az 1848. évi V. t. sz. és az Erdélyre vonatkozólag 1868. decz. 23-ról kiadott belügyminiszteri „Utasítás“ szabvá­nyainak szigorú szem előtt tartásával a legtelje­sebb szabadsággal, zavartalan renddel és kellő csendben hajtatott végre anélkül, hogy választási jogának gyakorolhatásától csak egyetlen választó is elzáratott volna. Hogy a választás színhelyétől távol és a vi­déken mi történt, azt én nem tudhatom, s azért nem is lehetek felelős , a valóban szomorú véget ért famosus verekedést illetőleg azonban annyit kinyilvánítok, hogy az a választás színhe­lyétől távol, választási jogukat már gyakorolt választók között, és akkor vizetett véghez, a­midőn az azon nap­ra behívott választópolgárok töme­ge már szavazott volt. Nem szenvedhet kétséget tehát, hogy a verekedés a választás fo­lyama és teljes szabadsága s a csend és jó rend­re zavaró befolyást a legtávolabbról sem gyako­rolhatott. A verekedés történetét, illetől­eg annak rész­leteit csak a megindított és erélyesen folytatott büntenyitő vizsgálat fogja valódilag kideríteni, s az erről ennek befejezése előtt közlött, vagy közlendő minden vázlat, mint egyoldalú közlemény, hitelt nem érdemel. Ez ideig legvalószínűbbnek látszik az, hogy az egész esemény magánboszú szülemé­nye, mely a politikai véleménnyel semmi össze­függésben nincs.. Azt hiszem tehát, hogy miután minden sére­lem orvoslásának meg­van a maga fóruma, s mi­után a sajtóra a jelenlegi európai constellátiók és a szőnyegen levő országos kérdések czélszerű meg­oldása tekintetéből annyi feldolgozandó anyag vá­rakozik, óhajtandó­ lenne, hogy ezen kérdés felett a sajtóban napirendre térjünk. Székely-Udvarhelytt, 1871. febr. 22-én. Tibád An­tal alkirálybiró, mint választási elnök. Mindezek felett ítélni fog az igazoló bizott­ság, melyhez, mint halljuk, a petitió már beadatott. Érdekes tény azonban, hogy a fenebbi nyilatko­zatból kitünőleg Tibád Antal alkirálybiró és vá­lasztási elnök ur nem igen látszik szeretni, hogy a sajtó foglalkozzék azon ügygyel, melyet ő oly rendesen lefolytnak állít. LEGÚJABB POSTA. Bécs, 1871. febr. 28. (Saját levelezőnktől.) Hogy milyen elemek vannak a bourdeauxi nemzetgyűlésben képviselve, az eléggé látható Felix Pyat párisi képviselőnek a következő programmjából. A monarchikus „Frangais“ által azzal interpelláltatván, hogy minő elveket vall, így válaszol Felix Pyat: A „Frangais“ programmom iránt tudakozódik; ez kétségkívül jogában áll. Az ő programmját én nem kérdem, mert ismerem; vallás dolgában ultra­­montán, az állam dolgában royalista lévén a pá­pát és a királyt vallja itt és a túlvilágon egyedüli urainak. Miután én az ő hitét és törvényét nem ismerem el, az ő szavazatát nem bírom, ennélfog­va nem volna kötelességem interpellációra vála­szolni. Mindazonáltal a titoktartást nem szeretvén, felelni fogok. Azt már mondottam, hogy a „Frangais“ ura nem az én uram. Azon pápa és azon király, a­kit én elismerek, nem lehet más, mint az egész világ. Azon uralkodó, a­kinek én szolgálatomat szentelem, nem lehet más, mint a nép. Ámbár P u­b­­­i­c­s­­­a nem vagyok, mégis egész életemben hiven fogok szolgálni a legszegényebb és legszámosabb néposztálynak. Egy szó­val, én demagóg vagyok. „Ha azt kérdeznék, hogy én, mint nép, mit óhajtanék, ez volna válaszom. Kívánom, hogy a császári tábornokok kivétel nélkül elbocsáttassa­nak. Kivánom, hogy Francziaország kardja Gari­baldi kezeibe tétesssék. Kivánom, hogy az uralko­dó házak tagjai számkivetésbe küldessenek, vagy ha ez nem elég, a halállal büntettessenek. Kívá­nom, hogy mindazok, kik a köztársaságban akár­­mint királyért agitálnak, fogságba ejtessenek. Kívánom, hogy a képviselők egy forradalmi kor­mányt válaszszanak, mely azonban nem Bordeaux­ban székeljen, miután Bordeaux aristokratikus város, melyben a nép, különösen a munkások, igen gyér számban vannak. Kivánom végre, hogy a háborút egész a végsőig határozza el és soha, de soha beegyezését ne adja ahoz, hogy akár csak egy tapotnyi földet is átengedjünk.“ Ily hangban van az egész programm tartva, mely azzal végződik, hogy Favre, Trochu és G­a­m­b­e 11 a a bagnot érdemelték ki maguknak. Szerencsére Felix Pyat pártja roppant kisebb­ségben van, úgy hogy kétséget nem szenved, hogy az ismeretes békefeltételek, ámbár elég kemé­nyek, a nemzetgyűlés által elfogadtatnak. Pouyer-Quertier-t nevezték ki pénzügyminisz­ternek. TÁVIRATOK Zágráb, febr. 28. (Az Ellenőr távirata) Bedekovich bán a ma esti zákányi vonattal ide érkezett. Az összes hatóságok üdvözölték a bánt a pályaudvarban; a polgármester hatásos beszé­det tartott, melyet a bán kedvezően fogadott. Hol­nap történnek a bemutatások. London, febr. 28. (Az Eli­enor távira­ta.) A németek bevonulása Párisba holnap veszi kezdetét. 30,000 ember Kammke tbk. alatt meg­szállja a Szajnáig terjedő déli városrészt. A Szaj­na hidakat eltorlaszolják, s itt franczia őrséget állítanak föl. A német hadsereg átvonulása a béke ratificatiója után kezdődik. Berlin, febr 28. (A­z Ellenőr távirata.) A fegyverszünet márcz. 12-ig meghosszabbittatott, 3 napi előleges felmondás állapíttatot meg a ne­­taláni ellenségeskedések megkezdése előtt. A po­roszok az avenue de neuilly és a pont du joun-n keresztül vonulnak Párisba. A török sorsje­gyek jegyzése az itteni tőzsdén megengedtetett. Gratz, febr. 28. (Az Ellenőr távirata.) A porosz­ barátoknak egy győzelmi ünnepély ren­dezése iránti törekvésével szemben egy combé alakul nevezetes egyénekből, egy franczia szabad­ság-ünnepet hozandó színre. Bécs febr. 28. (A­z E 11 e n­ő­r t­á­v­i­r­a­t­a.) A lengyel klub elhatározta, hogy a galicziai reso­­lutiót a képviselőház egyik legközelebbi ülésében benyújtja. Innsbruck, febr. 28. (Az E 11 e n­őr táv­­irata.) Az itt tervezett béke és győzelmi ünnep a franczia nemzeti gyűlés ratificatiójáig elhalasz­tatok. Grácz, febr. 28. (Az Ellenőr távirata) A kormánylap mondja: Az egyenes reichsrathi vá­lasztások behozása mindenesetre föl van véve a minisztérium programmjába, most azonban nem vehető tekintetbe, mert elllenkező esetben meg­­hasonlás történnék. Egyelőre megelégszik a mi­nisztérium azzal, hogy a landtagok kívánságaik iránt megkérdeztessenek. Flórencz, febr. 27. (Az Ellenőr távira­ta.) Susa másodrendű fegyverhely lesz. Egy bi­zottmány küldetett oda, mely 14 nap alatt terve­zetet terjesszen elő és a leszerelt erődök megerősí­tését gyorsítsa. Ventimigliába több ezer garibaldista érkezett, kik Savonában lettek internálva. Bordeaux, febr. 27.— Egy Victor Hugo, Louis Blanc és 30 más republikánus képviselő által aláírt proclamatió mondja: Mi minden ügyletet és szerződést, valamint minden szavazást és plebisci­­tumot, melyek területátengedést jóváhagynak, előre is semmisnek nyilvánitlunk s a köztársaság Elsass és Lotharingia lakóinak megígéri, hogy e terüle­tet örökké fogja visszakövetelni. — Gambetta és Rochefort aláírása nem fordult elő a proclamatión. — A „France“ formaszerűleg megczáfulja Toursnak állítólag megkísértett fordulását. A republikánus lapok a békeszerződésre vonatkozólag névszerinti szavazást sürgetnek a nemzetgyűlésben. Bécs, febr. 28. A „N. fr. Pr.“ jelenti Bor­­deauxból e hó 27-ről. Thiers és kísérői holnap délelőtt ide érkeznek. Erősítik, hogy Cochin követül megy­­Rómába. Páris, febr. 27. A „Journal Officiel" jelenti: Egy republikánus kiáltvány folytán a bastille té­ren a lázongók elfogtak egy rendőr­ ügynököt, s be­dobták a Szajnába, hol ez a vízbe fúlt. Egy tör­vényszéki hivatalnok, ki meg akarta menteni, egy kaszárnyába volt kénytelen menekülni, nehogy őt is hasonló sors érje. Berlin, febr. 27. Daczára a nagy esőnek, lel­kesült néptömegek vonulnak végig az utczákon. A császári palota előtt az ujjongó csoportok nagy­szerű ovatiókat tesznek a császárnak és a hadse­regnek. A lelkesedés átalános. A város egyes részei fényesen kivilágitják. KÖZGAZDASÁG. Vegyes. — A lábatlan­ portland-cement tégla és mész­égető részvénytársaság vasárnap, folyó hó 26-én közgyűlést tartott. Folytatólagos ülése volt ez a f. hó 11-én megkezdett közgyűlésnek. Olvasóink emlékezhetnek még rá, hogy a febr. 11 -i közgyű­lés egy bizottságot küldött ki, melynek feladata volt, az üzlet jelenlegi állásáról jelentést adni. A vasárnapi ülésnek ezen jelentés képezte fő­ tárgyát. A kiküldött bizottság­­jelentését Sokuk N. ter­­jeszti elő. A jelentés az Üzlet eddigi kezeléséről azt mondja, hogy úgy e kezelés összes ágai, mint a könyvvezetés rendben találtatott. A­mi az üzlet folytatását illeti, a bizottság javasolja, hogy 128.000 főt szereztessék be, mert csak így lehet az üzletet folytatni és attól eredményeket várni. Ezen összeg csak úgy szerezhető be, ha minden részvény után 100 frt fizettetik. Ha a részvényesek ebbe be­egyezni nem akarnának, a bizottság H a n­­­k aján­latát indítványozza elfogadni, ki a részvények be­váltását ajánlja fel 100 írttal (öt egyenlő évi rész­letre) nemkülönben az összes passivák törlesztését. A többség H­a­n­­­k ajánlatát elfogadta. A vétel­szerződés formulázásával az igazgatótanács bízatott meg; a közgyűlés az igazgató­tanácsnak egyúttal a fölmentvényt is megadta. A végső elhatározás egy — márcz. hóban tartandó — közgyűlésnek hagyatott fen. — Az iparegylet nemzetgazdasági szakosztálya pénteken, márcz. 3-kán d. u. 6 órakor ülést tart. Tárgyak : a dohányügy és a bányatörvény. — A Debreczeni gazd. egyesület vasárnap tar­totta közgyűlését. A választmányi jelentés érdeke­sebb pontjai a következők: a sertés-tenyészetési bizottság megalakult; felterjesztés létetett a mi­nisztériumhoz, hogy az ország több vidékein törzs­gulyák állíttasanak fel, a­honnan a jó és jutányos tenyész­anyagok beszerzése könnyen eszközölhető legyen. A választmány emlékiratot készített a városi közgyűléshez az erdőtestek kezelésére, be­osztására és védelmére nézve, s sorsjáték-tervet is készíttetett, melynek jövedelme tenyész­állatok beszerzésére lenne fordítandó. Végül a közgyűlés elfogadta a választmány azon javaslatát, hogy év őszén, október hónapban gazdasági állatokból kiállítás rendeztessék.­­ Ezen javaslat foganato­sítása a válaszmányra bízatott, a költségekre 500 főt engedélyeztetvén a pénztárból. Miután az egylet alapító s rendes tagjai az alapítványi kamatot és részvénydijt nagyon gyéren fizetik, azok törvényesen való szorgalmazása elrendelete­­zett. Az egylet tagjai közül senki inditványnyal, vagy kívánattal nem állván elő, a gyűlés be­fejeztetett. — Vasúti előmunkálatokra újabban a követ­kezők nyertek engedélyt egy évi tartamra a köz­lekedési minisztériumtól, hg. Windischgrätz Alfréd tbek és társai Budáról Ujszőnyre, s Pozsony­tól Nagyszombatig. — Cl­a­vei mérnök Beszter­­czebányától Esztergomig, s onnét Fehérvárra ösz­­szeköttetésben egy mellékággal Budára, Sz.-Fe­­hérvártól Paksra, s onnét a Duna áthidalásával Kalocsára és Szegedre, valamint Halasról Zom­­borba, s végül Halasról Izsákon át Kecskemétre, s ugyancsak Halasról Mező-Túrra. — Az egyesült magy. gar hajótársaság titkára, hir szerint, Cserei Manó lesz, ki tagja volt a keletázsiai expeditiónak. — Az Erzsébet-vasút, a kormány intését be sem várva, elhatározta, hogy 1000 fedett teherko­csival fogja szaporítani forgalmi eszközeit. Utánzá­sul ajánljuk a többinek. — A munkács-szrgi vasút magyarországi ré­szének kiépítésére beérkezett ajánlatok ma délelőtt nyittattak fel a közlekedési minisztériumnál. A

Next