Ellenőr, 1871. április (3. évfolyam, 198-226. szám)
1871-04-01 / 198. szám
jelentjük — csakugyan szétosztott már néhány tankönyvet és tanszereket. Kár volt ezt felszólalásunk előtt is nem tenni. — Azt azonban nem értjük, hogy az illető egylet — mikép nevezhet aljas és szemtelen vádnak — egy kérdést, melyet mindenki tehet, minden közpénzt kezelő testülethez, vagy egyénhez! Farkas Lajos bizottsági tagnak jutott a szerencse, hogy érzékeny szavakban elkesereghette szívének sajgó érzelmeit azon iszonyú merénység ellen, hogy egy somogyi levele az Ellenőrnek bátorkodott azt kérdezni egyszerűen, hogy megvan-e az a pénz, melyet a közönség adakozott a népnevelési egy-et számára ? — Furcsa fogalmuk lehet a nyilvánosságról, és illedelemről — azon uraknak, kik azon egyszerű kérdést aljas és szemtelen vádnak keresztelték. E vádat kellő indignatióval viszszautasitjuk, s kérdjük, hogy fontos és szép teendőik között ne feledkezzenek magukat is neveni ! Bizony aki adakozás útján bejött pénzeket kezel, számot is ad arról, s ha ezt elmulasztaná, felszólítható a számadásra mindenki által és minden időben. Példa erre Reményi, ki szintén szedett öszsze pénzt a Petőfi szoborra, s számolt is abban az időben rendesen, és nyilvánosan, hogy mennyi pénz jött be ? S most néhány hete fel lett szólítva a lapok utján. . S ő a felszólításra nem jött dühbe, sőt köszönte a lapok figyelmét, s elmondta, hogy annyi meg annyi pénz van már együtt s gyümölcsözőleg elhelyeztetett a takarékpénztárban, így tett Reményi és igy tesz minden miveit ember! Sajnos, hogy a tabi népnevelési egylet választmánya máskép cselekedett. Vidékünkön s a szomszéd Tolna megyében nagyban uralkodik a kanyaró. A gyermekek többnyire betegek, az iskolák pár hét óta üresen állnak. Dicséretet érdemel a szomszéd Tolna megye, hol a megyei és járási orvos urak megjelentek a falvakban, s utasítással látták el a szülőket, hogy mint bánjanak el beteg gyermekeikkel. Kár, hogy nekünk somogyiaknak nincsenek megyei és járási orvosaink ! Mi magunkra hagyatva, magunk adunk tanácsot magunknak. Emlékszem, hogy ezelőtt néhány évvel bizonyos jobboldali egyének verekedés közben sérülést kapván fejekön, hátukon, a mily gyorsan jöttek a járási orvos urak a visum repertumot felvenni. S most a közbetegség alkalmával — elmaradnak ! Az illetőket kérjük, legyenek szívesek felhívni figyelmüket arra, hogy mivel járványként uralkodik a kanyaró a gyermekek közt: tegyenek kis utazást a járásban! Jól esik ez a publicumnak is, és talán a doctor uraknak sem árt egy kis comotió! A hivatalos lapító’. Ő felsége a soproni társas káptalannál Voidt József őrkanonoknak az éneklőkanonokságra leendő fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ezáltal megürült őrkanonokságra Jukovics Antal bánfalvi plébánost s kerületi alesperest kinevezte, és a fentnevezett Voidt József kanonoknak a Szent Péter és Pál apostolokról nevezett tatai czimzetes apátságot díjmentesen adományozz. — Cserkuti János kér. aresp. és bujáki pleb.s Thier András alsó-némedi pléb. pedig a váczi székesegyház tisztb. kanonokaivá neveztettek ki. Almássy Vincze es. k. Kamarásnak megengedtetett, hogy a Sz.-János-rend tiszti lovag-keresztjét elfogadhassa és viselhesse. Ő felsége az eddigi cs. és kir. seutari consulságnak főconsultággá felemelését helybenhagyni s a jelenleg ezen álláson alkalmazott Wassitsch Konrád czimzetes főconsult Ugyanott főconsullá kinevezni méltóztatott. A közoktatási miniszter dr. Sipos Árpád kassai kir. jogakadémiai helyettes tanárt ugyanezen jogakadémiához rendkívüli tanárrá nevezte ki. Knöpfler Ignácz egri lakos vezetéknevének ,,Gombosi“- kért átváltoztatása megengedtetett. Hírek. Pest, márcz. 31. — A képviselőház April 5 ikén tartja ünnepelőtti utolsó ülését s nagy csütörtökön kezdődik meg az ünnepi szünidő, mely azonban nem lesz hosszú, minthogy april 17 ikén ismét megkezdődnek az ülések. — Az Orbán Balázs sajtóperében hozott ítélet megsemmisítésének indokolására a „P. Napló“ azt mondja, hogy a vád bebizonyítása magánpörökben a pesti esküdtszék előtt már többször megtörtént, anélkül, hogy a bíróság az ellen tiltakozott volna. A szokás tehát igen ellentétes, s igazán ideje volna e részben változhatlan rendszabályt megállapítani. A magyar mérnök- és építészegylet Zsigmondy Vilmos ur meghívása folytán 1871-ik évi april hs én, szombaton, a margitszigeti artézi kut munkálatainak megszemlélésére kirándulást rendez, melyre az egylet tagjai meghivatnak. Az egylet azon tagjai, kik e kirándulásban résztvenni óhajtanak, kéretnek a 3 órakor induló helyi gőzössel Budára kimenni, honnan a szigetre átszállítás csolnakkal történik, Eső esetére a kirándulás elhalasztatik. — Honvédségi hírek, úgy látszik nincs elég muzsikus az országon, mert a tervbe vett honvédzenekarok fölállításával fölhagytak s több zászlóalj ebbeli kérelmét egyenesen megtagadta a honvédelmi minisztérium. — Intézkedés történt, hogy a budai Lukács-fürdőben a honvédeknek 500 fürdő ingyen, 3000 fürdőjegy pedig fél áron bocsáttassék rendelkezése alá. — Pesti tüzek 1870-ben Pest város kapitányságainak kimutatásai szerint 1870-ben Pesten harmincz tüzeset fordult elő. Nevezetes! tüzek voltak : A Löwy és Berger-féle olajgyár égése, mely több mint 30.000 frtnyi kárt okozott, a molnár és pék részvénytársulati malomégés, a magyar kocsi részvénytársulati gyárégés, mely szintén 51.000 frtra rúgott. Az összes tüzek által okozott kár többre megy egy kétszázezernél, azonban nagyobbrészt biztosítva volt. A kocsi-részvénytársulat gyára, melynek 51.000 frt kára esett, 798.000 frtig biztosítva volt. — Magyar ember mint orosz lapszerkesztő. Horn Ede képviselő fivére, Horn Antal, ki több év előtt hagyta el hazáját, s az orosz fővárosban mint journalista működik, jelenleg a hivatalos „Journal de St Pétersburg" főszerkesztője lett. — A magyar történelmi társulat nagycsütörtökön, apr. 6 án d. u. 5 órakor a m. tud. akadémia palotája Kisfaludy termében választmányi ülést tartana, melynek tárgyait a társulati közgyűlés kitűzése s több folyó ügyek elintézése, továbbá a történelmi értekezés képezendik. Szakkedvelő vendégek szívesen láttatnak, a tagok hivatalosak. — Megbámult menyasszony. Nagy- Kanizsán márcz. 26-án volt a zsidó imaházban a bécsi Schay jószág kormányzójának összeesketése egy zsidó vallásra áttért keresztény nővel. Ez Kanizsán még soha sem történvén, a templom zsúfolásig tömve volt a kíváncsiságtól eltelt nézőkkel. Lehetett különféle vallásfelekezetűeket látni, kik feszülten várták az összekelendő házaspárt. A menyasszonyt érkezésekor oly nagy bámész csoport vette körül, mintha sohasem láttak volna menyasszonyt. Az ara elég vidornak látszott, min nem kevésbbé csodálkoztak bámulói. Hir szerint a bájos mennyasszonyt aposztataságára semmi más érdek nem vezette a szerelemnél. Az esketés alatt a templom szorongásig megtelt. A második philharmóniai hangverseny az irói segélyegylet javára szerdán lesz, a következő érdekes műsorral: 1. Nyitány Erkel Sándortól. 2. Zongoraverseny, előadja Janina Olga. 3. A walesi bárdok (Arany balladájára) symphoniai költemény Langer Viktortól. 4. Nyitány b. Orczy Bódog „Renegát“ czimű operájából. 5. Magándal ugyanezen operából, melynek szövegét Deák Farkas írta, énekli Paulíné. 5. Nászinduló Bertha Sándortól.„6. Geisterschiff (Rémhajó) zenekarra Mihalovics Ödöntől. — A keleti vasút ügyéről írja „M. Polgár" hogy az végre megoldást nyert. A további építkezést a társulat vette át, s a munka azonnal folytatva lesz. A Waring elég óhajtotta volna az alkalmazásban volt angol mérnököket a társulatnál helyezni el) a társulat azonban nem fogadta el ez ajánlatot, s a további munkálatokat egészen új szakemberek fogják vezetni. Biztosan állítják, hogy a vonallal a határidőre készen lesznek. A szegedi várba vasárnap éjjel ismét három jómadarat kisértek H. M.Vásárhelyről, kik főbenjáró ügyben várják az ítéletet. — A király — mint a „P. Naplóban“ olvassuk — Kohn Miksának, a „Pester Journal“ munkatársának a pesti sajtóbiróság által rárótt 2 havi fogságbüntetést elengedte. — Csalás az uto n ezozásnál. A „Heti Postának“ írják Topolyról (Bács megyéből), hogy az ottani ujonczállításnál Bajmok községének orvosa megjelenvén a nép közt, pénzt zsarolt ki azoktól azon ürügy alatt, hogy a sorozás alá esőket meg fogja menteni, holott tagja sem volt a sorozó bizottságnak. Ily módon majd 3000 fitot csikart ki. De rajta veszett, s több társával együtt elfogatván, s Zomborba, a megyei börtönbe kísértettek. A katonabirósági törvényjavaslat megállapítása czéljából közelebb Bécsben vegyes bizottság fog tanácskozni a hadügyminisztérium és a magyar igazságügyi miniszter küldötteiből. " — A kisdedóvókat képző intézet férfi és nőtanítványai sorából többen, kik a képzés eddigi folyamán szép előhaladást tanúsítottak, önfentartási czélból üres idejöket magánházaknál tanórák adására s különösen kisebb gyermekeknek Fröbel rendszere szerinti foglalkoztatására szokták felhasználni. Fölkéretnek tehát azon t. szülők, kiknek ily minőségben szakismerettel biró egyénre szükségük van, hogy e részben a nevezett intézet igazgatóját (Valero utcza 1. sz. a.) szíveskedjenek megkeresni. — A bajor királyt megint házasítják. A legújabb hir mint bizonyost említi, hogy megkérte Frigyes Károly porosz herczeg 17 éves leányát, Máriát. — A lajthántali események közben az a hir merült fel, hogy a kormány a lengyel Bielszkyvel alkudozókban van miniszteri tárcza elfogadására nézve, Bielszky azonban oly föltételeket szabott, hogy ezeket miniszteri tanács elé terjesztik. A „Vaterland“ pedig azt írja ma, hogy a cseh foederalista pártnak egyik ismertebb vezértagja emlékiratot szerkesztett, mely a kieegyezkedést elemzi s a szemközt álló pártoknak a kiegyenlítés útját nyitva hagyja. Épen ilyen ember kell Ausztriába. — Szigeti József ma Aradra utazott vendégszerepelni. Az ottani közönségre tehát kedélyes esték várnak. — Derék pap. A „Hon“-ból olvassuk, hogy a szentendrei kath. lelkész Mursics János nem akart eltemetni egy szegény katonát, mert 2 frt 50 krnyi taksáját előre le nem fizettek. A katona, név szerint Kallauz József, a márcz. 29- iki gyakorlatnál leesett az ágyúról s a szekér keresztülment rajta. A pap sehogy sem akarta pénz nélkül eltemetni s végre is minden egyházi szertartás nélkül bajtársai kísérték ki a temetőbe, hol aztán Fissinger főhadnagy mondott rövid beszédet. A „Magyar állam“ azt fogja mondani, hogy mért nem fizette le inkább a főhadnagy a 2 frt 50 krt, hanem főtisztelendő Mursits úr kapzsiságát és hivatásáról való megfeledkezését semmi sem mentheti. — Munkás izgatások Pesten. Deczemberben kőbányai serfődi munkások megszüntették a dolgot és ennek következtében a főizgatókat el is fogták, de később szabadon bocsátották. De mivel a serfőzdeigazgatóság a munkások havi bérét 7, 8, 10 írttal felebb emelte, ezek viszsza is tértek a munkához. A pesti átvános munkásegylet közlönye, a „Brüderlichkeit“, azonban nem szűnt meg a serfőzőket tovább is izgatni s a „serfőzőkhöz“ intézett nyílt levélben a hatóság eljárását a munkaszünetelők ellen szemtelen merényletnek nevezte, a serfőzöket egyenes ellenszegülésre s a tőke elleni nyílt küzdelemre szólította fel. A munkásegylet ez izgatást gyakorlatilag is folytatni kívánván, hatósági engedély nélkül kedden estére összehívta a serfőzőket Böhm kőbányai vendéglőjébe. A mezei kapitányság azonban ezen törvényellenes gyülekezetét feloszlatta és a pesti munkásegylet tagjai közül kettőt, Politzert és Irlingert, akik ezen feloszlatásnak ellenszegültek, elfogatta. Irlingert már szabadon bocsátották, de Politzer még most is fogva van. — Az országos evangy árvaegylet részéről folyó évi márczius 31-én megtartott sorshúzáshoz tartozó sorsjegyek tisztelt tulajdonosai értesíttetnek, hogy ápril 3-tól kezdve naponkint délelőtti 10 órától 12 ig és délutáni 3 órától 5 óráig az evangyelmiek főiskola kisebb termében az eredeti sorsjegyek kiszolgáltatása mellett a kisorsolt nyereménytárgyak átvehetők. A kisorsolt nyereménytárgyak jegyzéke, külön mindazon vidékieknek, kik a sorsjegyek árát a kitűzött határnapig beküldik, posta útján fog megküldetni. — Halálozás. Goldberger Zsigmond, a főváros egyik első nagykereskedője, meghalt ma 55 éves korában. Tevékeny és munkás férfiú volt. — Hymen. G. Pálffy András e napokban váltott jegyet gr. Amássy Mór leányával, Méláméval. — A magyar huszárezredek hazatéréséről irtunk volt a napokban. Most tudunk részleteket is. A 8 ik huszárezred, mely jelenleg Zolkiewben Galicziában van állomáson, Zsolczára jön, a 7-ik Tarnowból Temesvárra, az 5-ik Tarnopolból Bécsbe (ez tehát még sem jön haza), s a 13-ik Fehérvárra. Ezek helyébe Galicziába dzsidások és vértesek mennek. Két magyar gyalogezred a 34-ik és 66-ik, szintén elhagyja Galicziát, s Magyarországban nyer állomásokat. Ezek helyett Lőcséről a 10 dik, s Nagyváradról a 30 ik gyalogezred megy Galicziába. A budai „Local Cerresp.“ pedig ezen csapatelhelyezésekről következő sorozatot ad : Az l-ső huszárezred megy Temes és Krassó megyébe; a 2-ik Brassó vidékére, a 3-ik Medgyesre; a 4 ik Zalába és Somogyba, a 6-ik Hevesbe, a 7-ik Baranyába és részben Somogyba, a 10-ik Veszprém, Komárom és Esztergom megyékbe; a 14 ik Biharba s részben a Hajdúságba; a 13-ik Fehér megyébe. Maradnak még dragonyosok és ublánusok Vas megyében, Sopron, Pest, Szatmár és Bácsmegyékben. A mi értesülésünk szrint e változások júniusban történnek meg. — Öngyilkosság. A biharmegyei Hajó község gör. kath. tanítója, Köváry Gábor egy borotváló késsel átmetszvén torkát, meghalt. Még fiatal ember volt s családtalan. Az öngyilkosság oka ismeretlen. — Pora közlekedési minisztérium ellen. Weikersheim H. M. és társa bécsi bankház, mint a „P. Napló“ írja, még mint a hatvan miskolczi és zákány-zágrábi vasúti vonalak építési fővállalkozója, Fleischman János és Schwartz Armin alvállalkozók által 198,490 frtnyi kártérítés erejéig perbe fogatván, a m. k. közmunka és közlekedési és a m. k. pénzügyi minisztérium ellen szavatossági keresetet indított. — „Az életbiztosítás, mint legbiztosabb tőkeszerzés népszerű ismertetése“ czimmel egy kis füzet jelent meg Kolozsvárit a „biztositásügyi évkönyv“ kiadójától (Kőváry László). Pesten Mach és Steinnál kapható. — Kőszénforgalom. A salgótarjáni kőszénbányatársulat által Pestre, Kőbánya és Rákosra szállított kövezetvámköteles szénmennyiség kitett, és pedig Pestre 1869. junius 1-től 1870. év végéig 39,411,271, Kőbányára 974,264, Rákosra 18,401, összesen 4.932,936 vámmázsát. — Az alföldi vizkárosultak javára vettünk Lasztóczról Szemere Miklóstól 3 frtot Átadtuk a Hon szerkesztőségének. Mozaik. — Földrengés Angliában. Anglia északi részeiben s nevezetesen egész Yorkshireben f. hó 17-én éjjeli 11 óra körül földrengés volt érezhető. Manchesterben az első rázkódás 2 másodperczig tartott, melyet pár percznyi szünetekkel több négy öt másodperczig tartó rázkódás követett; a szobákban a bútorzat ide s tova hányódott, ajtók, ablakok recsegtek; apróbb bútordarabok lehullottak s a nép rémülten az utczákra menekült. — A „Morning Post“ bizonyosnak mondja, hogy a Suezi-csatornát egy angol társulat fogja átvenni. Nagy reményeket kötnek ez uj társulat működéséhez, melynek élén Lange Dániel áll. — Napoleon Windsorban f. hó 27-én látogatást tett az angol királynőnél a legszigorúbb incognitóban, hogy kifejezze szerencsekívonatait a királynő leányának, Louiza főhgnőnek szerencsés házassága fölött. Az excsászár külön vonalon délutáni három óra körül érkezett Chislehurstból Windsorba. Az indóháznál udvari fogat várt reá s a kastélyba érve a főbejáratnál a királynő s családjának tagjai fogadták. A látogatás mintegy félóráig tartott, mire Napoleon visszatért Chislehurstba a kíséretében levő du Plat ezredessel együtt; a windsori indóháznál mind megérkezése, mind távozásakor nagy néptömeg volt jelen, mely a bukott nagyságot hangos éljenzéssel üdvözölte. — A jelen franczia helyzet jellemzéséül a következő elmés magyarázatokat találjuk egyik külföldi lapban: La nation franSaise = A. B. C. (abaissée.) La gloire = F. A. C. (effacée. Son armée == D. P. C. (dépaysée.) Les places fortes = O. Q. P. (occupées) Deux provinces = C. D. (cédées.) Le peuple r= B. B. T. (hébété.) Les lois = L. U. D. (éludées ) La justice = D. C D. (décedée.) Les juges = H. T. (achetés.) La libérté = F. M. R. (éphémére.) Le Crédit = B. C. (baissé.) Les denrées = E. L. V. (élevées.) La mine = H. V. (achevée.) La honte seule = R. S. T. (resté.) — Szokatlan égi háborúnak volt színhelye f. hó 2- án Angliának Nottingham körül fekvő része. Este fél nyolcz óra után borzasztó mennydörgés és villámlás tört ki Preston város fölött s ezt hatalmas felhőszakadás követte, mely a város egész alsó részét elárasztá, anélkül azonban, hogy jelentékenyebb károk történtek volna. Nottingham fölött ugyanakkor soha nem hallott rémitő mennydörgés zúgott s szokatlan belterjes fényű villámok czikáztak. Itt több apró szerencsétlenség is történt, így egy házba beütött a villám, kárt azonban nem okozott. reményhez egy párisi levelezés a következő pótlékot csatolja: A nemzetőrségnek a többi között egy Lullier nevű parancsnoka is volt.. Ezen Lullier úr azonban csak két napig élvezt a dicsőségét. A derék hazafi ugyanis Páris legóriásabb pálinkaivóihoz tartozván, folyó hó 23-át este igen lelkes hangulatban érkezett a város házába. Ott épen tanácskozás volt, mely alatt a parancsnok ur a központi bizottmánynyal összeveszet. A vita hevében Lullier nem csak politikai argumentumokkal élt, hanem a többi között egy székhez is folyamodott, melyet roppant erővel Asspolgár fejéhez dobott Ennek következtében a részeg parancsnok azonnal elbocsáttatott és azóta a forradalmi kormány híres proklamatiói alatt Lullier úr aláírását hasztalan keressük. Berlin, márcz. 31. A békekonferentia e hó 28-dikán hivatalosan megnyittatott, miután annak tagjai a modus vivendi iránt megállapodásra jutottak. — A munkálatok folyamáról a conferentia tagjai a legszigorúbb discretiót fogadták. A tárgyalásokban részt vesznek Németország részéről b. Balon, v. Arnim, gr. Guerdt (bajor), gr. Uetkuel (würtenbergi). Francziaország részéről b. Goulard, Clerico, Don Trellain. Páris, márcz. 30. A bizottság Wilfrid és Foinovillet a község ellen merénylet miatt in contumatio halálra ítélte. — A község rendeletei a kerületek beosztását megszüntetik, Párisba a nemzetőrségen kívül más katonai hatalom nem jöhet. — A bérlőknek a három utolsó negyedre eső lakbérből engedményezés történt. — Delescluze és Cournet a községnek tagjai maradni akarván a képviselőségről lemondottak. Szt. Pétervár, márcz. 30. Egy oly czári ukát bocsáttatott ki, a mely szerint a zsidóknak a lengyel és héber nyelvnek egyházi nyelvül való használata megtiltatik, s azok helyett a Lengyel- és Oroszországban levő zsinagógákban az orosz nyelvnek használata rendeltetik el. E czélból Mandlstein pétervári zsidó tudós bizatott meg a zsidó imádságoknak orosz nyelvre átfordításával. (I) München, márcz. 31. A német csapatok parancsot kaptak, miszerint ha netalán Thiers őket segítségre hívná fel a fölkelés elnyomására, azonnal minden tétova nélkül engedelmeskedjenek. (I) Versailles, márcz. 31. A minisztérium, mint szintén a nemzetgyűlés Fontainebleauba szándékozik átköltözni. (I) Páris, márcz. 30. A felkelők közlönye a „Commune “jelenti, hogy a községtanács elismerte a nemzetgyűlést a viszontelismerés föltétele mellett. A fölkelők hivatalos közlönye a „Journal officiel" azt írja, hogy az insurrectionális kormány a következő 9 sectióra oszlott: Pénzügyi-, katonai-, igazságügyi-, belügyi-, közbiztonsági-, élelmezési-, nevelésügyi-, munkaügyi és külügyire. — Vieille írót a commune in contumaciam halálra ítélte. Páris, márcz. 30. A bizottság Wilfrid és Foinvillet a község elleni merénylet miatt In contumaciam halálra ítélte. — A község rendeletei a kerületek beosztását megszüntetik. Párisba a nemzetőrségen kívül más katonai hatalom nem jöhet. — A bérlőknek a három utolsó negyedre eső lakbérből engedményezés történt. — Delescluze és Cournet a községnek tagjai maradni akarván, a képviselőségről lemondottak. LEGÚJABB POSTA. Bécs, 1871. márcz. 31 (Saját levelezőnktől.) A forradalmi Monsteur folyó hó 25-ikén és 26-ikán is bombasztikus proklamatiókkal volt teli, melyek nagyobbrészt a 26 dikára kitűzött választásokra vonatkoztak. A választások már 23 dikán lőnek kiírva, még pedig kizárólag a közp. bizottmány által, mely az illető rendeletben nyíltan kijelentette, hogy a párisi polgármesterekkel megkezdett alkudozások eredményhez nem vezettek. Folyó hó 25-ikén ezzel ellenkezőleg a polgármesterek, sőt a párisi képviselők is aláírták a központi bizottmánynyal együtt a meghívást. A felkelők hivatalos lapja ugyanis f. hó 26 dikán a következő meghívást tartalmazta: „A párisi képviselők, továbbá Páris választott polgármesterei és adjunktusai, végre pedig a központi bizottmány tagjai, átlátván, hogy csupán a választásoknak azonnali véghezvitele által lehet a polgárháborút és a vérontást elkerülni és egyszersmind a köztársaságot megalapítani, holnap vasárnapra minden polgárt a választó urnához szólítnak. A szavazás reggel 8 órakor veszi kezdetét és éjfélig tart. Páris lakói át fogják látni, hogy a jelen viszonyok közt mindenkinek részt kell venni a szavazásban, mert a választásoknak csak ez által adathatik meg azon komoly jelleg, mely egyedül lesz képes a főváros békéjét helyreállítani. Éljen a köztársaság! Páris, 1871. márcz. 25 én. A Parisban időző szajnai képviselők: Lockroy, Floquet, Tolain, Clémenceau, Schölcher, Greppes. A párisi polgármesterek és adjunktusok (40 aláírás.) A nemzetőrség központi bizottmánya (35 aláírás.) Ugyancsak a foradalmi kormány rendelete által Brunnel, Eudes és Duval polgárok tábornokoknak neveztettek ki és Páris haderői parancsnokságával bízattak meg azon időig, míg az akklamatió által főparancsnoknak választott Garibaldi Parisba érkezendett. Ezen katonai körSz.-Pétervár. márcz. 30. Egy császári ukáz Gortschakoff herczegnek a „fenség“ örökös czímét adományozza a haza és a trón körül szerzett érdemei és azon működése tekintetéből, melynélfogva a pontos kérdés békés és Oroszországnak megfelelő megoldást nyert. London, márcz. 31. A „Times“ egy sürgönyt közöl Parisból, mely egy kétségbeeséssel folytatandó harczot helyez kilátásba. A „Vengeur“ fenyegeti a nemzetőrséget, hogy a felkelők hatalma által el fog űzetni. Nem hiszik, hogy a csapatok ellenszegülni fognának. — A község a hadiköltségekre vonatkozó indítványt fogja tárgyalni. — Mondják, hogy Versailles egy angol-amerikai társaságnak egy milliárdért, St.Cloud a németeknek egy játéktelep felállítására 800 millióért el fog adatni. A „Daily News“ jelenti, hogy a versaillesi kormány a marháknak és lovaknak Párisba vitelét megakadályozza. Bécs, márcz. 31. A „W. Abendp.“mai száma megcáfolja azon sensationalis hírt, mely Kuhn hadügyért Lefaivre franczia konsul által Bourbaki hadműveleteivel összeköttetésbe hozza. Kuhn Lefaivre urat nem ismeri s az időben épen Pesten volt a delegatio tárgyalásain. Páris, márcz. 30. A község egy proclamatióban bizalomra hívja fel a polgárokat az uj intézmények iránt; a bizottság felhatalmazta Duval hogy házmotozásokat eszközöljön s a gyanús egyéneket szemmel tartsa. Páris, márcz. 30. A „Soir“ irjaj, hogy a versaillesi kormány nem akarja erőszakkal feloszlatni a községet s egyedül újabb választásokat kivan eszközöltetni. A község egy rendelete megtiltja a versaillesi rendeletek kiragasztását a falakra. A lázongó nemzetőrök folyvást kiáltozzák: „ Le Thiersses.“ Berlin, márcz. 31. Oly hadügyi intézkedések létettek, hogy 24 óra alatt legalább 200,000 ember vonalhassék össze Páris alatt; mindenekelőtt 18,000 lovas mozdittatott előbb. Páris, márcz. 30. A község forradalmi lapja írja, miszerint a községtanács elismerte a nemzetgyűlést azon feltét alatt, hogy az a községtanács hatalomkörét tiszteletben tartsa. A hónaponkint ujan választandó s bármikor elmozdítható végrehajtó hatalom a község nevében fog aláírni és végrehajtani. E hatalom jelenlegi tagjai következők: Eudes, Tridon, Vaillant, Lefrangais, Duval, Pyat és Bergeret. München, márcz. 31. A „Pfalz. Ztg." szerint a német csapatok rendeletet kaptak, hogy Thiers felszólítására segélyt nyújtsanak a párisi lázongók ellen-Páris, márcz. 31. (Az Ellenőr távirata.) A község adoptálta a f. hó 18. és 22 én elesett munkások családját. — Ramport postaigazgató vonakodott a postát a község által kinevezett Theissnak átengedni s kijelentette, hogy készebb az egész postaszemélyzetet Versaillesba küldeni, mire Theiss aztán távozott. — A Mot d’ordre ismét, megjelent mig a szintén megindult „Figaro“ betiltatott. Bűnügyi tárgyalások a szegedi várban. XII. — Lopáss hivatalos hatalommali viszszaélés. — (Törvényszéki ülés márcz 18) Elnök : Szilassy István alispán. Előadó és vádló Tóth Mór alügyész szóval előterjeszti, miszerint: Huszta József szegedi lakos bizonyos Nagy István ki nem nyomozhatott állítólagos idős lakossal 1862 évi oktober hó 16-án megkereste Majoros Pál kisteleki gazdag embert, lopott jószágot akarván tőle venni. — Majorosnál készletben olynemü jószág nem lévén, Bajusz Betyár Antal béresét, Kucsera József nevű szomszédját s Vig Mihály pusztai családot elküldé lopni, kik is azonnal útnak indulván, a szomszédos Péteri pusztáról Fekete Páltól fényes nappal négy ökröt loptak s ezeket a csöngőiés pusztai tobáni baromitató kúthoz hajtván — Bartusz bement Kistelekre a zsákmányra váró Huszta Józsefért. — Huszta 80 írtban megegyezett, az ökrökre fizetni azonban nem tudván, lovait zálogul Majorosnál hagyta, — a lopott ökröket pedig szekerében fogván eddig ismeretlen társával együtt Szabadka melletti Ludasi pusztára mentek, hamis marhalevél mellett szerzeményükön túladtak, s 8 nap múlva a 80 frtot Majorosnak megvivén, lovait Huszta kiváltotta. Majoros 30 frtot, Kutsera 20 frtot, Bartusz 17 frtot, Vig Mihály pedig 3 frtot kapott az ökrök árából. — Fekete Pál káros több éven át panazsra járt Csongrádmegye csendbiztosaihoz, azonban minden eredmény nélkül — mig végre egyik kistelki ismerőse Majoros Józseftől értesülvén, hogy ökreit Bartusz, Kucsera és Vig tolvajolták el — kárának kinyomozása iránt több ízben megkereste Keszei József pestmegyei alpári csendbiztost s miután előbb 100, utóbb 200 frtot ígért volna nevezettnek kára kinyomozása esetére, végre 1870. évi julius hóban nevezett csendbiztos Majoros Pál Kucsera József, Bartusz Antal és Vig Mihály vádlottakat elfogta, Alpára kisértette, hol káros is megjelenvén több idei alkudozás után a csendbiztos közbenjárása mellett vádlottakkal 600 frt kártérítési összegben megegyezett, mit Majoros Pálné és Kucsera Józsefné a csendbiztos kezeihez le is fizettek — ez azonban károsnak 300 írtnál többet vonakodván kiadni, miután Fekete Pál azzal meg nem elégedett, vádlottak az ő részére még 240 írtról kötelezvényt állítottak ki s ezen összeget per utján később ki is fizették. Vádlottak az egyesség megtörténte után 1870. julius 21 én kezesség mellett szabadlábra helyeztettek, a csendbiztos által eszközölt vizsgálat iratai pedig augusztus 6-án Dubraviczky Elek szolgabiróhoz küldettek, hol folyó évi február 5-éig, amidőn a vizsgálat folytatását a kir. biztos kezébe vette, elintézetlenül hevertek. Vádlottaknak hitelesítve lévő vallomásaik fölolvastatván, azok a föntebbi tényállást foglalják magukban s vádlottak egyenként azt állítják, hogy Keszei csendbiztos Czeglédre kisértetéssel fenyegette őket, ha kívánsága szerint károssal meg nem egyeznek, ellenkező esetben pedig szabadonbocsátásukat helyeztek kilátásba. — Fekete Pál káros vallomásai szerint a csendbiztos minden kérése daczára 300 írtnál többet kára fejében ki nem fizetett, 300 at magának tartván, noha csak kétszáz frtot ígért neki a kár kinyomozásáért. — Keszei József tagadja, hogy vádlottakat az egyességre kényszeritette volna, Fekete Pál maga szántából adott neki 300 frtot, a vádlottakat Dubraviczky szolgabiró szóbeli utasítása folytán helyezte szabadlábra, erre azonban a szintén jelen volt s nevezettel szembesített szolgabiró nem emlékezik. A föntebbi bűnesettel együttesen előterjeszti előadó alügyész, miszerint Sutka Ferencz kisteleki lakos 1867. évben orgazdaságba keveredvén, midőn erről Keszei József csendbiztos értesült 1869. év folytán két pusztázóval elment Kistelekre Sutkát elfogni — el is fogta s Alpár felé kisértetvén, miután Sutkának veje 100 frtot fizetett szabadon bocsátotta s az ügynek további vizsgálatát abbahagyta. — Sutka Ferencz és vejének vallomása hitelesíttetvén, ezek szerint Keszei csendbiztos Sutkának elfogatása alkalmával mindjárt kijelentette, hogy el nem ereszti, mig 100 frtot nem fizetnek és agyon fogja verni, Sutka azonban ennek daczára fizetni nem akarván, elkisértetett, mig veje 100 írttal útközben ki nem váltotta. Készéi a tényt elismeri, de tagadja, hogy fenyegetésekkel kényszeritette volna Sutkáékat fizetésre, hanem azok maguk ajánlottak 100 frtot, mit ő el is fogadott, — eljárásának a kir. biztos által történt kiderítése után azonban az érdekelt összeget a kir. biztosi vizsgáló bírósághoz bemutatta. Vádló Majoros Pált — mint bűnszerzőt, Kucsera József, Barthasz Betyár Antal és Vig Mihályt mint tetteseket, Huszár Józsefet pedig mint orgazdát a tolvajságban, Keszei József csendbiztost hivatalos hatalommali visszaéléssel elkövetett közzsarolásban bűnösnek kimondatni s sőt 4 évi, 2 ikat 3 évi, 3 ikat 2 évi, 4-iket 1 évi, 5-iket 4 évi, 6-ikat pedig 2 évi börtönre ítéltetni s ezenkívül mindannyit az eljárási és élelmezési költségeknek megtérítésére köteleztetni, Keszei Józsefet pedig hivatalának megfosztása mellett Fekete Pál részére 300 frt kártérítési összegben marasztalni kéri. Rövid tanácskozás után az ítélet kihirdettetvén, vádló kérelme átalában elfogdtatott, kivévén, hogy a Vig Mihályra kért egy évi börtön két évre fölemeltetett, Huszta Józsefre kért 4 évi börtön pedig 3 évre leszállíttatott. Vádlottak Huszta József kivételével az ítéletet felebbezték, a hiszti ügyész részéről azonban nem felebbeztetett.