Ellenőr, 1871. április (3. évfolyam, 198-226. szám)

1871-04-01 / 198. szám

jelentjük — csakugyan szétosztott már néhány tankönyvet és tanszereket. Kár volt ezt felszóla­lásunk előtt is nem tenni. — Azt azonban nem értjük, hogy az illető egylet — mikép nevezhet alj­as és szemtelen vád­nak — egy kér­dést, melyet mindenki tehet, minden közpénzt ke­zelő testülethez, vagy egyénhez! Farkas Lajos bi­zottsági tagnak jutott a szerencse, hogy érzékeny szavakban elkesereghette szívének sajgó érzel­meit azon iszonyú merénység ellen, hogy egy somo­gyi levele az Ellenőrnek bátorkodott azt kérdezni egy­szerűen, hogy megva­n-e az a pénz, melyet a köz­önség adakozott a népnevelési egy-­­­e­t számára ? — Furcsa fogalmuk lehet a nyil­vánosságról, és illedelemről — azon uraknak, kik azon egyszerű kérdést aljas és szemtelen vád­nak keresztelték. E vádat kellő indignatióval visz­­szautasitjuk, s kérdjük, hogy fontos és szép teen­dőik között ne feledkezzenek magukat is n­e­v­e­­­ni ! Bizony a­ki adakozás útján bejött pénzeket kezel, számot is ad arról, s ha ezt el­mulasztaná, felszólítható a számadásra mindenki által és minden időben. Példa erre Reményi, ki szintén szedett ösz­­sze pénzt a Petőfi szoborra, s számolt is abban az időben rendesen, és nyilvánosan, hogy mennyi pénz jött be ? S most néhány hete fel lett szólít­va a lapok utján. . S ő a felszólításra nem jött dühbe, sőt köszönte a lapok figyelmét, s elmondta, hogy annyi meg annyi pénz van már együtt s gyü­mölcsözőleg elhelyeztetett a takarékpénztárban, így tett Reményi és igy tesz minden mi­veit em­ber! Sajnos, hogy a tabi népnevelési egylet vá­lasztmánya máskép cselekedett. Vidékünkön s a szomszéd Tolna megyében nagyban uralkodik a kanyaró. A gyermekek több­nyire betegek, az iskolák pár hét óta üresen áll­nak. Dicséretet érdemel a szomszéd Tolna megye, hol a megyei és járási orvos urak megjelentek a falvakban, s utasítással látták el a szülőket, hogy mint bánjanak el beteg gyermekeikkel. Kár, hogy nekünk somogyiaknak nincsenek megyei és járási orvosaink ! Mi magunkra hagyatva, magunk adunk tanácsot magunknak. Emlékszem, hogy ezelőtt né­hány évvel bizonyos jobboldali egyének verekedés közben sérülést kapván fejekön, hátukon, a mily gyorsan jöttek a járási orvos urak a visum reper­­tumot felvenni. S most a közbetegség alkalmá­val — elmaradnak ! Az illetőket kérjük, legyenek szívesek felhívni figyelmüket arra, hogy mivel járványként uralkodik a kanyaró a gyermekek közt:­­ tegyenek kis utazást a járásban! Jól esik ez a publicumnak is, és talán a doctor urak­nak sem árt egy kis comotió! A hivatalos lapító’. Ő felsége a soproni társas káptalannál V­o­i­d­t József őrkanonoknak az éneklőka­­nonokságra leendő fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ezáltal megürült őrkanonokságra Jukovics Antal bánfalvi plébánost s kerületi alesperest kinevezte, és a fentnevezett V­o­i­d­t József kanonoknak a Szent­ Péter és Pál apostolokról nevezett tatai czimzetes apátságot díjmentesen adományozz. — Cserkuti János kér. aresp. és bujáki pleb.­s Thier András alsó-némedi pléb. pedig a váczi székesegyház tisztb. kanonokaivá ne­veztettek ki. A­l­m­á­s­s­y Vincze es. k. Kamarásnak megenged­tetett, hogy a Sz.-János-rend tiszti lovag-keresztjét el­fogadhassa és viselhesse. Ő felsége az eddigi cs. és kir. seutar­i consulság­­nak főconsultággá felemelését helybenhagyni s a jelen­leg ezen álláson alkalmazott Wassitsch Konrád czim­zetes főconsult Ugyanott főconsullá kinevezni méltóztatott. A közoktatási miniszter dr. Sipos Árpád kassai kir. jogakadémiai helyettes tanárt ugyanezen jogakadé­miához rendkívüli tanárrá nevezte ki. Knöpfler Ignácz egri lakos vezetéknevének ,,Gom­bosi“-­ kért átváltoztatása megengedtetett. Hírek. Pest, márcz. 31. — A képviselőház April 5 ikén tartja ünnepelőtti utolsó ülését s nagy csütörtökön kez­dődik meg az ünnepi szünidő, mely azonban nem lesz hosszú, minthogy april 17 ikén ismét meg­kezdődnek az ülések. — Az Orbán Balázs sajtóperében hozott ítélet megsemmisítésének indokolására a „P. Napló“ azt mondja, hogy a vád bebizonyítása magánpörökben a pesti esküdtszék előtt már több­ször megtörtént, a­nélkül, hogy a bíróság az el­len tiltakozott volna. A szokás tehát igen ellenté­tes, s igazán ideje volna e részben változhatlan rendszabályt megállapítani.­­ A magyar mérnök- és építés­z­­e­g­y­l­e­t Zsigmondy Vilmos ur meghívása folytán 1871-ik évi april hs­­ én, szombaton, a margit­szigeti artézi­ kut munkálatainak megszemlélésére kirándulást rendez, melyre az egylet tagjai meg­hivatnak. Az egylet azon tagjai, kik e kirándu­lásban résztvenni óhajtanak, kéretnek a 3 órakor induló helyi gőzössel­­ Budára kimenni, honnan a szigetre átszállítás csolnakkal történik, Eső ese­tére a kirándulás elhalasztatik. — Honvédségi­­ hírek, úgy látszik nincs elég muzsikus az országon, mert a tervbe vett honvédzenekarok fölállításával fölhagytak s több zászlóalj ebbeli kérelmét egyenesen megta­gadta a honvédelmi minisztérium. — Intézkedés tör­tént, hogy a budai Lukács-fürdőben a honvédek­nek 500 fürdő ingyen, 30­00 fürdőjegy pedig fél áron bocsáttassék rendelkezése alá. — Pesti tüzek 1870-ben Pest város ka­pitányságainak kimutatásai szerint 1870-ben Pes­ten harmincz tüzeset fordult elő. Nevezetes!­ tüzek voltak : A Löwy és Berger-féle olajgyár égése, mely több mint 30.000 frtnyi kárt okozott, a mol­nár és pék részvénytársulati malomégés, a magyar kocsi részvénytársulati gyárégés, mely szintén 51.000 frtra rúgott. Az összes tüzek által okozott kár többre megy egy két­százezernél, azonban na­­­gyobbrészt biztosítva volt. A kocsi-részvénytár­­sulat gyára, melynek 51.000 frt kára esett, 798.000 frtig biztosítva volt. — Magyar ember mint orosz lap­­szerkesztő. Horn Ede képviselő fivére, Horn Antal, ki több év előtt hagyta el hazáját, s az orosz fővárosban mint journalista működik, jelen­leg a hivatalos „Journal de St Pétersburg" fő­szerkesztője lett. — A magyar történelmi társulat nagycsütörtökön, apr. 6 án d. u. 5 órakor a m. tud. akadémia palotája Kisfaludy termében választ­mányi ülést tartana, melynek tárgyait a társulati közgyűlés kitűzése s több folyó ügyek elintézése, továbbá a történelmi értekezés képezendik. Szak­­kedvelő vendégek szívesen láttatnak, a tagok hi­vatalosak. — Megbámult menyasszony. Nagy- Kanizsán márcz. 26-án volt a zsidó imaházban a bécsi Schay jószág kormányzójának összeesketése egy zsidó vallásra áttért keresztény nővel. Ez Kanizsán még soha sem történvén, a templom zsúfolásig tömve volt a kíváncsiságtól eltelt né­zőkkel. Lehetett különféle vallásfelekezetűeket látni, kik feszülten várták az összekelendő házas­párt. A menyasszonyt érkezésekor oly nagy bá­­mész csoport vette körül, mintha sohasem lát­tak volna menyasszonyt. Az ara elég vidornak látszott, min nem kevésbbé csodálkoztak bámulói. Hir szerint a bájos mennyasszonyt aposztatasá­­gára semmi más érdek nem vezette a szerelemnél. Az esketés alatt a templom szorongásig megtelt.­­ A második philharmóniai hang­verseny az irói segélyegylet javára szerdán lesz, a következő érdekes műsorral: 1. Nyitány Erkel Sándortól. 2. Zongoraverseny, előadja Ja­­nina Olga. 3. A walesi bárdok (Arany balladá­jára) symphoniai költemény Langer Viktortól. 4. Nyitány b. Orczy Bódog „Renegát“ czimű operá­jából. 5. Magándal ugyanezen operából, melynek szövegét Deák Farkas írta, énekli Paulíné. 5. Nászinduló Bertha Sándortól.„6. Geisterschiff (Rém­­hajó) zenekarra Mihalovics Ödöntől. — A keleti vasút ügyéről írja „M. Polgár" hogy az végre megoldást nyert. A további építkezést a társulat vette át, s a munka azonnal folytatva lesz. A Waring elég óhajtotta volna az alkalmazásban volt angol mérnököket a társulatnál helyezni el) a társulat azonban nem fogadta el ez ajánlatot, s a további munkálatokat egészen új szakemberek fogják vezetni. Biztosan állítják, hogy a vonallal a határidőre készen lesznek.­­ A szegedi várba vasárnap éjjel is­mét három jómadarat kisértek H. M.­Vásárhely­­ről, kik főbenjáró ügyben várják az ítéletet. — A király — mint a „P. Naplóban“ ol­vassuk — Kohn Miksának, a „Pester Journal“ munkatársának a pesti sajtóbiróság által rárótt 2 havi fogságbüntetést elengedte. — Csalás az u­t­o n ez­o­z­ás­n­á­l. A „Heti Postának“ írják Topolyról (Bács megyéből), hogy az ottani ujonczállításnál Bajmok községének or­vosa megjelenvén a nép közt, pénzt zsarolt ki azoktól azon ürügy alatt, hogy a sorozás alá eső­ket meg fogja menteni, holott tagja sem volt a sorozó bizottságnak. Ily módon majd 3000 fitot csikart ki. De rajta veszett, s több társával együtt elfogatván, s Zomborba, a megyei börtönbe kísér­tettek.­­ A katonabirósági törvényja­vaslat megállapítása czéljából közelebb Bécsben vegyes bizottság fog tanácskozni a hadügyminisz­térium és a magyar igazságügyi miniszter küldöt­teiből. "­ — A kisdedóvókat képző intézet férfi és nőtanítványai sorából többen, kik a kép­zés eddigi folyamán szép előhaladást tanúsítottak, önfentartási czélból üres idejöket magánházaknál tanórák adására s különösen kisebb gyermekek­nek Fröbel rendszere szerinti foglalkoztatására szokták felhasználni. Fölkéretnek tehát azon t. szülők, kiknek ily minőségben szakismerettel biró egyénre szükségük van, hogy e részben a neve­zett intézet igazgatóját (Valero utcza 1. sz. a.) szíveskedjenek megkeresni. — A bajor királyt megint házasítják. A legújabb hir mint bizonyost említi, hogy meg­kérte Frigyes Károly porosz herczeg 17 éves leányát, Máriát. — A lajthántali események közben az a hir merült fel, hogy a kormány a lengyel Bielszkyvel alkudozókban van miniszteri tárcza elfogadására nézve, Bielszky azonban oly föltéte­leket szabott, hogy ezeket miniszteri tanács elé terjesztik. A „Vaterland“ pedig azt írja ma, hogy a cseh foederalista pártnak egyik ismertebb vezér­tagja emlékiratot szerkesztett, mely a kieegyezke­­dést elemzi s a szemközt álló pártoknak a ki­egyenlítés útját nyitva hagyja. Épen ilyen ember kell Ausztriába. — Szigeti József ma Aradra utazott vendégszerepelni. Az ottani közönségre tehát kedé­lyes esték várnak. — Derék pap. A „Hon“-ból olvassuk, hogy a szent­endrei kath. lelkész Mursics János nem akart eltemetni egy szegény katonát, mert 2 frt 50 krnyi taksáját előre le nem fizettek. A katona, név szerint Kallauz József, a márcz. 29- iki gyakorlatnál leesett az ágyúról s a szekér keresztülment rajta. A pap sehogy sem akarta pénz nélkül eltemetni s végre is minden egyházi szertartás nélkül bajtársai kísérték ki a temetőbe, hol aztán Fissinger főhadnagy mondott rövid be­szédet. A „Magyar állam“ azt fogja mondani, hogy mért nem fizette le inkább a főhadnagy a 2 frt 50 krt, hanem főtisztelendő Mursits úr kapzsisá­gát és hivatásáról való megfeledkezését semmi sem mentheti. — Munkás izgatások Pesten. De­czemberben kőbányai serfődi munkások megszün­tették a dolgot és ennek következtében a főizga­tókat el is fogták, de később szabadon bocsátot­ták. De mivel a serfőzdeigazgatóság a munkások havi bérét 7, 8, 10 írttal felebb emelte, ezek visz­­sza is tértek a munkához. A pesti átv­ános mun­kásegylet közlönye, a „Brüderlichkeit“, azonban nem szűnt meg a serfőzőket tovább is izgatni s a „serfőzőkhöz“ intézett nyílt levélben a hatóság el­járását a munkaszünetelők ellen szemtelen merénylet­nek nevezte, a serfőzöket egyenes ellenszegülésre s a tőke elleni nyílt küzdelemre szólította fel. A munkásegylet ez izgatást gyakorlatilag is foly­tatni kívánván, hatósági engedély nélkül kedden estére összehívta a serfőzőket Böhm kőbányai vendéglőjébe. A mezei kapitányság azonban ezen törvényellenes gyülekezetét feloszlatta és a pesti munkásegylet tagjai közül kettőt, Politzert és Ir­­lingert, a­kik ezen feloszlatásnak ellenszegültek, elfogatta. Irlingert már szabadon bocsátották, de Politzer még most is fogva van. — Az országos evangy­ árvaegy­let részéről folyó évi márczius 31-én megtar­tott sorshúzáshoz tartozó sorsjegyek tisztelt tulaj­donosai értesíttetnek, hogy ápril 3-tól kezdve naponkint délelőtti 10 órától 12 ig és délutáni 3 órától 5 óráig az evangyelmiek főiskola kisebb termében az eredeti sorsjegyek kiszolgáltatása mellett a kisorsolt nyeremény­tárgyak átvehetők. A kisorsolt nyereménytárgyak jegyzéke, külön mindazon vidékieknek, kik a sorsjegyek árát a ki­tűzött határnapig beküldik, posta útján fog meg­küldetni. — Halálozás. Goldberger Zsigmond, a főváros egyik első nagykereskedője, meghalt ma 55 éves korában. Tevékeny és munkás férfiú volt. — Hymen. G. Pálffy András e napokban váltott jegyet gr. Amássy Mór leányával, Mélá­méval. — A magyar huszárezredek haza­téréséről irtunk volt a napokban. Most tudunk részleteket is. A 8 ik huszárezred, mely jelenleg Zolkiewben Galicziában van állomáson, Zsolczára jön, a 7-ik Tarnowból Temesvárra, az 5-ik Tar­­nopolból Bécsbe (ez tehát még sem jön haza), s a 13-ik Fehérvárra. Ezek helyébe Galicziába dzsi­­dások és vértesek mennek. Két magyar gyalogezred a 34-ik és 66-ik, szintén elhagyja Galicziát, s Magyarországban nyer állomásokat. Ezek helyett Lőcséről a 10 dik, s Nagyváradról a 30 ik gya­logezred megy Galicziába.­­ A budai „Local Cerresp.“ pedig ezen csapatelhelyezésekről követ­kező sorozatot ad : Az l-ső huszárezred megy Te­­mes és Krassó megyébe; a 2-ik Brassó vidékére, a 3-ik Medgyesre; a 4 ik Zalába és Somogyba, a 6-ik Hevesbe, a 7-ik Baranyába és részben Somogyba, a 10-ik Veszprém, Komárom és Esz­­tergom megyékbe; a 14 ik Biharba s részben a Hajdúságba; a 13-ik Fehér megyébe. Maradnak még dragonyosok és ublánusok Vas megyében, Sopron, Pest, Szatmár és Bácsmegyékben. A mi értesülésünk sz­rint e változások júniusban történ­nek meg. — Öngyilkosság. A biharm­egyei Hajó község gör. kath. tanítója, Köváry Gábor egy bo­rotváló késsel átmetszvén torkát, meghalt. Még fiatal ember volt s családtalan. Az öngyilkosság oka ismeretlen. — Pora közlekedési minisztéri­um ellen. Weikersheim H. M. és társa bécsi bankház, mint a „P. Napló“ írja, még mint a hat­van miskolczi és zákány-zágrábi vasúti vonalak építési fővállalkozója, Fleischman János és Schwartz Armin alvállalkozók által 198,490 frtnyi kártérítés erejéig perbe fogatván, a m. k. közmunka és köz­lekedési és a m. k. pénzügyi minisztérium ellen szavatossági keresetet indított. — „Az életbiztosítás, mint legbizto­sabb tőkeszerzés népszerű ismertetése“ czimmel egy kis füzet jelent meg Kolozsvárit a „biztosi­­tásügyi évkönyv“ kiadójától (Kőváry László). Pes­ten Mach és Steinnál kapható. — Kőszénforgalom. A salgótarjáni kőszénbányatársulat által Pestre, Kőbánya és Rá­kosra szállított kövezetvámköteles szénmennyiség kitett, és pedig Pestre 1869. junius 1-től 1870. év végéig 39,411,271, Kőbányára 974,264, Rákos­ra 18,401, összesen 4.932,936 vámmázsát. — Az alföldi vizkárosultak javára vettünk Lasztóczról Szemere Miklóstól 3 frtot Átadtuk a Hon szerkesztőségének. Mozaik. — Földrengés Angliában. Anglia északi részeiben s nevezetesen egész Yorkshireben f. hó 17-én éjjeli 11 óra körül földrengés volt érezhető. Manchesterben az első rázkódás 2 má­­sodperczig tartott, melyet pár percznyi szünetekkel több négy öt másodperczig tartó rázkódás követett; a szobákban a bútorzat ide s tova hányódott, aj­tók, ablakok recsegtek; apróbb bútordarabok le­hullottak s a nép rémülten az utczákra menekült. — A „Morning­ Post“ bizonyosnak mondja, hogy a Suezi-csatornát egy angol társulat fogja átvenni. Nagy reményeket kötnek ez uj társulat működéséhez, melynek élén Lange Dániel áll. — Napoleon Windsorban f. hó 27-én látogatást tett az angol királynőnél a legszigorúbb incognitóban, hogy kifejezze szerencsekívonatait a királynő leányának, Louiza főhgnőnek szerencsés házassága fölött. Az excsászár külön vonalon dél­utáni három óra körül érkezett Chislehurstból Windsorba. Az indóháznál udvari fogat várt reá s a kastélyba érve a főbejáratnál a királynő s családjának tagjai fogadták. A látogatás mintegy félóráig tartott, mire Napoleon visszatért Chisle­­hurstba a kíséretében levő du Plat ezredessel együtt; a windsori indóháznál mind megérkezése, mind távozásakor nagy néptömeg volt jelen, mely a bukott nagyságot hangos éljenzéssel üdvözölte. — A jelen franczia helyzet jellem­zéséül a következő elmés magyarázatokat találjuk egyik külföldi lapban: La nation franSaise = A. B. C. (abaissée.) La gloire = F. A. C. (effacée. Son armée == D. P. C. (dépaysée.) Les places fortes = O. Q. P. (occupées) Deux provinces = C. D. (cédées.) Le peuple r= B. B. T. (hébété.) Les lois = L. U. D. (éludées ) La justice = D. C D. (décedée.) Les juges = H. T. (achetés.) La libérté = F. M. R. (éphémére.) Le Crédit = B. C. (baissé.) Les denrées = E. L. V. (élevées.) La mine = H. V. (achevée.) La honte seule = R. S. T. (resté.) — Szokatlan égi háborúnak volt szín­helye f. hó 2- án Angliának Nottingham körül fekvő része. Este fél nyolcz óra után borzasztó mennydörgés és villámlás tört ki Preston város fölött s ezt hatalmas felhőszakadás követte, mely a város egész alsó részét elárasztá, anélkül azon­ban, hogy jelentékenyebb károk történtek volna. Nottingham fölött ugyanakkor soha nem hallott rémitő mennydörgés zúgott s szokatlan belterjes fényű villámok czikáztak. Itt több apró szeren­csétlenség is történt, így egy házba beütött a vil­lám, kárt azonban nem okozott. reményhez egy párisi levelezés a következő pótlé­kot csatolja: A nemzetőrségnek a többi között egy Lullier nevű parancsnoka is volt.. Ezen Lullier úr azonban csak két napig élvezt a dicső­ségét. A derék hazafi ugyanis Páris legóriásabb pálinkaivóihoz tartozván, folyó hó 23-át­ este igen lelkes hangulatban érkezett a város házába. Ott épen tanácskozás volt, mely alatt a parancsnok ur a központi bizottmánynyal összeveszet. A vita hevében Lullier nem csak politikai argumentumok­kal élt, hanem a többi között egy székhez is folya­modott, melyet roppant erővel A­s­s­­­polgár fejé­hez dobott Ennek következtében a részeg pa­rancsnok azonnal elbocsáttatott és azóta a forra­dalmi kormány híres proklamatiói alatt Lullier úr aláírását hasztalan keressük. Berlin, márcz. 31. A békekonferentia e hó 28-dikán hivatalosan megnyittatott, miután annak tagjai a modus vivendi iránt megállapodásra jutottak. — A munkálatok folyamáról a con­­ferentia tagjai a legszigorúbb discretiót fogad­ták. A tárgyalásokban részt vesznek Németor­szág részéről b. Balon, v. Arnim, gr. Guerdt (ba­jor), gr. Uetkuel (würtenbergi). Francziaország ré­széről b. Goulard, Clerico, Don Trellain. Páris, márcz. 30. A bizottság Wilfrid és Foi­­novillet a község ellen merénylet miatt in contu­­matio halálra ítélte. — A község rendeletei a ke­rületek beosztását megszüntetik, Párisba a nem­zetőrségen kívül más katonai hatalom nem jöhet. — A bérlőknek a három utolsó negyedre eső lak­bérből engedményezés történt. — Delescluze és Cournet a községnek tagjai maradni akarván a képviselőségről lemondottak. Szt. Pétervár, márcz. 30. Egy oly czári ukát bocsáttatott ki, a mely szerint a zsidóknak a len­gyel és héber nyelvnek egyházi nyelvül való hasz­nálata megtiltatik, s azok helyett a Lengyel- és Oroszországban levő zsinagógákban az orosz nyelv­nek használata rendeltetik el. E czélból Mandl­­stein pétervári zsidó tudós bizatott meg a zsidó imádságoknak orosz nyelvre átfordításával. (I) München, márcz. 31. A német csapatok parancsot kaptak, miszerint h­a netalán Thiers őket segítségre hívná fel a fölkelés elnyomására, azonnal minden tétova nélkül engedelmesked­jenek. (I) Versailles, márcz. 31. A minisztérium, mint szintén a nemzetgyűlés Fontainebleauba szán­dékozik átköltözni. (I) Páris, márcz. 30. A felkelők közlönye a „Commune “jelenti, hogy a községtanács elismerte a nemzetgyűlést a viszontelismerés föltétele mel­lett. A fölkelők hivatalos közlönye a „Journal of­­ficiel" azt írja, hogy az insurrectionális kormány a következő 9 sectióra oszlott: Pénzügyi-, kato­nai-, igazságügyi-, belügyi-, közbiztonsági-, élel­mezési-, nevelésügyi-, munkaügyi és külügyire. — Vieille írót a commune in contumaciam halálra ítélte. Páris, márcz. 30. A bizottság Wilfrid és Foin­­villet a község elleni merénylet miatt In contuma­ciam halálra ítélte. — A község rendeletei a kerü­letek beosztását megszüntetik. Párisba a nemzet­őrségen kívül más katonai hatalom nem jöhet. — A bérlőknek a három utolsó negyedre eső lak­bérből engedményezés történt. — Delescluze és Cournet a községnek tagjai maradni akarván, a képviselőségről lemondottak. LEGÚJABB POSTA. B­é­c­s, 1871. márcz. 31 (Saját levelezőnktől.) A forradalmi Monsteur folyó hó 25-ikén és 26-ikán is bombasztikus proklamatiókkal volt teli, melyek nagyobbrészt a 26 dikára kitűzött válasz­tásokra vonatkoztak. A választások már 23­ dikán lőnek kiírva, még pedig kizárólag a közp. bizott­mány által, mely az illető rendele­tben nyíltan ki­jelentette, hogy a párisi polgármesterekkel meg­kezdett alkudozások eredményhez nem vezettek. Folyó hó 25-ikén ezzel ellenkezőleg a polgármes­terek, sőt a párisi képviselők is aláírták a köz­ponti bizottmánynyal együtt a meghívást. A felke­lők hivatalos lapja ugyanis f. hó 26 dikán a kö­vetkező meghívást tartalmazta: „A párisi képviselők, továbbá Páris válasz­tott polgármesterei és adjunktusai, végre pedig a központi bizottmány tagjai, átlátván, hogy csupán a választásoknak azonnali véghezvitele által lehet a polgárháborút és a vérontást elkerülni és egyszers­mind a köztársaságot megalapítani, holnap vasár­napra minden polgárt a választó urnához szólítnak. A szavazás reggel 8 órakor veszi kezdetét és éjfélig tart. Páris lakói át fogják látni, hogy a jelen vi­szonyok közt mindenkinek részt kell venni a sza­vazásban, mert a választásoknak csak ez által adathatik meg azon komoly jelleg, mely egyedül lesz képes a főváros békéjét helyreállítani. Éljen a köztársaság! Páris, 1871. márcz. 25 én. A Pa­risban időző szajnai képviselők: Lockroy, Floquet, Tolain, Clémenceau, Schölcher, Greppes. A párisi polgármesterek és adjunktusok (40 aláírás.) A nemzetőrség központi bizottmánya (35 aláírás.­) Ugyancsak a foradalmi kormány rendelete által Brunnel, Eudes és Duval polgárok tábornokoknak neveztettek ki és Páris haderői parancsnokságával bízattak meg azon időig, míg az akklamatió által főparancsnoknak választott Ga­ribaldi Parisba érkezendett. Ezen katonai kör­Sz.-Pétervár. márcz. 30. Egy császári ukáz Gortschakoff herczegnek a „fenség“ örökös czímét adományozza a haza és a trón körül szerzett érde­mei és azon működése tekintetéből, melynélfogva a pontos kérdés békés és Oroszországnak megfe­lelő megoldást nyert. London, márcz. 31. A „Times“ egy sürgönyt közöl Parisból, mely egy kétségbeeséssel folyta­tandó harczot helyez kilátásba. A „Vengeur“ fe­nyegeti a nemzetőrséget, hogy a felkelők hatalma által el fog űzetni. Nem hiszik, hogy a csapatok ellenszegülni fognának. — A község a hadiköltsé­gekre vonatkozó indítványt fogja tárgyalni. — Mondják, hogy Versailles egy angol-amerikai tár­saságnak egy milliárdért, St.­Cloud a németeknek egy játéktelep felállítására 800 millióért el fog adatni. A „Daily News“ jelenti, hogy a ver­­saillesi kormány a marháknak és lovaknak Párisba vitelét megakadályozza. Bécs, márcz. 31. A „W. Abendp.“mai száma megc­áfolja azon sensationalis hírt, mely Kuhn had­­ügyért Lefaivre franczia konsul által Bourbaki had­műveleteivel összeköttetésbe hozza. Kuhn Lefaivre urat nem ismeri s az időben épen Pesten volt a delegatio tárgyalásain. Páris, márcz. 30. A község egy proclamati­­óban bizalomra hívja fel a polgárokat az uj in­tézmén­yek iránt; a bizottság felhatalmazta Duval hogy házmotozásokat eszközöljön s a gyanús egyé­neket szemmel tartsa. Páris, márcz. 30. A „Soir“ irjaj, hogy a ver­­saillesi kormány nem akarja erőszakkal feloszlatni a községet s egyedül újabb választásokat kivan eszközöltetni. A község egy rendelete megtiltja a versaillesi rendeletek kiragasztását a falakra. A lázongó nemzetőrök folyvást kiáltozzák: „ Le Thiersses.“ Berlin, márcz. 31. Oly hadügyi intézke­dések létettek, hogy 24 óra alatt legalább 200,000 ember vonalhassék össze Páris alatt; mindenekelőtt 18,000 lovas mozdittatott előbb. Páris, márcz. 30. A község forradalmi lapja írja, miszerint a községtanács elismer­te a nemzetgyűlést azon feltét alatt, hogy az a községtanács hatalomkörét tiszteletben tartsa. A hónaponkint ujan választandó s bár­mikor elmozdítható végrehajtó hatalom a község nevében fog aláírni és végrehajtani. E hatalom jelenlegi tagjai következők: Eudes, Tridon, Vaillant, Lefrangais, Duval, Pyat és Bergeret. München, márcz. 31. A „Pfalz. Ztg." szerint a német csapatok rendeletet kaptak, hogy Thiers felszólítására segélyt nyújtsanak a párisi lázon­­gók ellen-Páris, márcz. 31. (A­z Ellenőr távirata.) A község adoptálta a f. hó 18. és 22 én elesett munkások családját. — Ramport postaigazgató vonakodott a postát a község által kinevezett Theissnak átengedni s kijelentette, hogy készebb az egész postaszemélyzetet Versaillesba küldeni, mire Theiss aztán távozott. — A Mot d’ordre ismét, megjelent mig a szintén megindult „Figaro“ betil­tatott. Bűnügyi tárgyalások a szegedi várban. XII. — Lopáss hivatalos hatalommali visz­s­z­a­é­l­é­s. — (Törvényszéki ülés márcz 1­8) Elnök : S­z­i­l­as­s­y István alispán. Előadó és vádló Tóth Mór alügyész szóval előterjeszti, miszerint: Huszta József szegedi lakos bizonyos Nagy István ki nem nyomozhatott állítólagos id­ős lakossal 1862 évi oktober hó 16-án megkereste Ma­joros Pál kisteleki gazdag embert, lopott jószágot akarván tőle venni. — Majorosnál készletben oly­­nemü jószág nem lévén, Bajusz Betyár Antal bé­resét, Kucsera József nevű szomszédját s Vig Mi­hály pusztai családot elküldé lopni, kik is azonnal útnak indulván, a szomszédos Péteri pusztáról Fekete Páltól fényes nappal négy ökröt loptak s ezeket a csöngőiés pusztai tobáni barom­itató kút­hoz hajtván — Bartusz bement Kistelekre a zsák­mányra váró Huszta Józsefért. — Huszta 80 írt­ban megegyezett, az ökrökre fizetni azonban nem tudván, lovait zálogul Majorosnál hagyta, — a lopott ökröket pedig szekerében fogván eddig is­meretlen társával együtt Szabadka melletti Ludasi pusztára mentek, hamis marhalevél mellett szer­zeményükön túladtak, s 8 nap múlva a 80 frtot Majorosnak megvivén, lovait Huszta kiváltotta. Majoros 30 frtot, Kutsera 20 frtot, Bartusz 17 frtot, Vig Mihály pedig 3 frtot kapott az ök­rök árából. — Fekete Pál káros több éven át pa­­nazsra járt Csongrádmegye csendbiztosaihoz, azon­ban minden eredmény nélkül — mig végre egyik kistelki ismerőse Majoros Józseftől értesülvén, hogy ökreit Bartusz, Kucsera és Vig tolvajolták el — kárának kinyomozása iránt több ízben megkereste Keszei József pestmegyei alpári csendbiztost s miután előbb 100, utóbb 200 frtot ígért volna ne­vezettnek kára kinyomozása esetére, végre 1870. évi julius hóban nevezett csendbiztos Majoros Pál Kucsera József, Bartusz Antal és Vig Mihály vád­lottakat elfogta, Alpára kisértette, hol káros is megjelenvén több idei alkudozás után a csendbiz­tos közbenjárása mellett vádlottakkal 600 frt kár­térítési összegben megegyezett, mit Majoros Pálné és Kucsera Józsefné a csendbiztos kezeihez le is fizettek — ez azonban károsnak 300 írtnál többet vonakodván kiadni, miután Fekete Pál azzal meg nem elégedett, vádlottak az ő részére még 240 írtról kötelezvényt állítottak ki s ezen összeget per utján később ki is fizették. Vádlottak az egyesség megtörténte után 1870. julius 21 én kezesség mellett szabadlábra helyez­tettek, a csendbiztos által eszközölt vizsgálat ira­tai pedig augusztus 6-án Dubraviczky Elek szol­­gabiróhoz küldettek, hol folyó évi február 5-éig, a­midőn a vizsgálat folytatását a kir. biztos ke­zébe vette, elintézetlenül hevertek. Vádlottaknak hitelesítve lévő vallomásaik fölolvastatván, azok a föntebbi tényállást foglalják magukban s vádlottak egyenként azt állítják, hogy Keszei csendbiztos Czeglédre kisértetéssel fenyegette őket, ha kívánsága szerint károssal meg nem egyeznek, ellenkező esetben pedig sza­­badonbocsátásukat helyeztek kilátásba. — Fekete Pál káros vallomásai szerint a csendbiztos min­den kérése daczára 300 írtnál többet kára fejé­ben ki nem fizetett, 300 at magának tartván, noha csak kétszáz frtot ígért neki a kár kinyomozásá­ért. — Keszei József tagadja, hogy vádlottakat az egyességre kényszeritette volna, Fekete Pál maga szántából adott neki 300 frtot, a vádlot­takat Dubraviczky szolgabiró szóbeli utasítása folytán helyezte szabadlábra, erre azonban a szin­tén jelen volt s nevezettel szembesített szolgabiró nem emlékezik. A föntebbi bűnesettel együttesen előter­jeszti előadó alügyész, miszerint Sutka Ferencz kisteleki lakos 1867. évben orgazdaságba keve­redvén, midőn erről Keszei József csendbiztos ér­tesült 1869. év folytán két pusztázóval elment Kistelekre Sutkát elfogni — el is fogta s Alpár felé kisértetvén, miután Sutkának veje 100 frtot fizetett szabadon bocsátotta s az ügynek további vizsgálatát abbahagyta. — Sutka Ferencz és ve­­jének vallomása hitelesíttetvén, ezek szerint Ke­szei csendbiztos Sutkának elfogatása alkalmával mindjárt kijelentette, hogy el nem ereszti, mig 100 frtot nem fizetnek és agyon fogja verni, Sutka azonban ennek daczára fizetni nem akarván, elki­­sértetett, mig veje 100 írttal útközben ki nem vál­totta. Készéi a tényt elismeri, de tagadja, hogy fenyegetésekkel kényszeritette volna Sutkáékat fizetésre, hanem azok maguk ajánlottak 100 frtot, mit ő el is fogadott, — eljárásának a kir. biztos által történt kiderítése után azonban az érdekelt összeget a kir. biztosi vizsgáló bírósághoz bemu­tatta. Vádló Majoros Pált — mint bűnszerzőt, Ku­csera József, Barthasz Betyár Antal és Vig Mi­hályt mint tetteseket, Huszár Józsefet pedig mint orgazdát a tolvajságban, Keszei József csendbiz­­tost hivatalos hatalommali visszaéléssel elkövetett közzsarolásban bűnösnek kimondatni s­­ sőt 4 évi, 2 ikat 3 évi, 3 ikat 2 évi, 4-iket 1 évi, 5-iket 4 évi, 6-ikat pedig 2 évi börtönre ítéltetni s ezen­kívül mindannyit az eljárási és élelmezési költsé­­­geknek megtérítésére köteleztetni, Keszei Józsefet pedig hivatalának megfosztása mellett Fekete Pál részére 300 frt kártérítési összegben marasztalni kéri.­­ Rövid tanácskozás után az ítélet kihirdettet­­vén, vádló kérelme átalában elfogdtatott, kivé­­vén, hogy a Vig Mihályra kért egy évi börtön két évre fölemeltetett, Huszta Jó­zsefre kért 4 évi börtön pedig 3 évre leszállíttatott. Vádlottak Huszta József kivételével az ítéletet felebbezték, a hiszti ügyész részéről azonban nem felebbeztetett.

Next