Ellenőr, 1871. június (3. évfolyam, 257-286. szám)

1871-06-01 / 257. szám

kormány ennél kevésbbé hátrányos tervet fog beterjeszteni. Kerkapoly Károly pénzügyer , a fiumei kikötőre kivont 1 millió írtra nézve azért kellett nehézséget tennie, mivel :az a pénzügyi törvényben nem fog­laltatik, holott a gömöri vasút költsége már a budgetben is fel van véve. —­ Szavazásnál a közp.­bizottság jelentése átalánosságában elfogadtatott. A részletes tárgya­lásnál az első két szakasz vita nélkül szavaztatott meg. A 3. §-nál: Simonyi Ernő a 3—7. §§. kihagyását indítvá­nyozza, miután ezek csak a kivitelre vonatkozó szabványokat tartalmaznak, mik által nem akarja a kormány kezeit megkötni, miután e részben maga is bizalommal viseltetik irányában. Csak azon esetben tartaná ezt helyén, ha vállalkozóval állana szemben s és azért azt hiszi, hogy talán a kormány nem is szándékozik a kérdéses vasutat az állam költségén kiépíteni, ha talán már el is adta a vállalkozóknak és azokkal már szerző­dött is. Gorove István közlekedési miniszter azt mond­ja, hogy a kormány itt csak azért szorítkozott a legfontosabb pontokra, mert az állam által építen­dő vasutak tekintetében a kivitelnél követendő eljárásra nézve úgyis még részletesebb szabványok szolgálnak zsinórmértékül. Simonyi ellenében egyébiránt kinyilatkoztatja, hogy a vaspálya sem el nem adatott, sem aziránt, szerződés nem köt­tetett. A 3. és 4. §§ változatlanul elfogadtatnak. Az 5. szakasznál : Irányi Dániel kérdi, miért nem akarják ezen vasutat a vasúti kölcsönből kiépíttetni? mire Kerkapoly K. pénzügyminiszter azt feleli, hogy annyi vasút van már a vasúti kölcsönre utalva, a­mennyit abból kiépíteni nem lehet; de másodszor a kölcsönből építendő vasutakra a kölcsönnek első helyen be kell tábláztatnia, itt pedig prioritások szándékoltatnak kibocsáttatni.­­ A ház azután az 5. valamint a törvény­­javaslat többi §§-ait változatlanul elfogadta. Ha­sonlókép elfogadta a szerződést is, melynek utol­só §-ánál: Simonyi Ernő felvilágosítást kér aziránt, hogy az eredeti szerződésen alá van-e írva a két tanú, mert a nyomtatott példányon nincs, — és másod­szor : a Rima völgy részéről a 132.000 írt alá­írása megtörtént e ? Gorove István közlekedési miniszter ezt feleli, hogy az aláírás az egész összegre megtörtént, s csupán rövidség kedvéért vétetett, bele a javas­latba: „Következnek az aláírások úgy, mint az eredeti szerződésen állanak.­" A tanuk aláírását ille­tőleg elismeri, hogy az nem eszközöltetett s azért kihagyatni kéri e három szót „két tanú jelen­létében.“ — Miután még a közp. bizottság előadója is hasonló értelemben nyilatkozott, elnök a törv. javaslat 3-szori felolvasását a holnapi ü­lés napi­rendjére tűzi. Kormányi előterjesztések. Andrásy Gyula gr. miniszterelnök bemutatja a tengeri hajók költözéséről és a vasúti összekötte­tés további kiépítése tárgyában kötött szerződés 9. és 10. §§-ban foglalt vámmentességről szóló szentesített­­ törvényczikkeket.­­ Ezek kihirdetet­tén, hasonló czélból a főrendiházhoz átküldetni fognak. Kerkapoly Károly , pénzügyminiszter törvényja­vaslatot terjesztett elő. Pest városa által területén létesítendő csatornázási és építkezési munkálatok befejezése végett felvétetni szándékolt kölcsön bé­lyeg- és adómentesség tárgyában. A pénzügyi bi­zottsághoz utasittatott. Kérvények. — Következik a kér­vén­yi bizotság jelentése a 43. sorjegyzékben foglalt kérvények iránt.­­ E jelentés nagyobb vita nélkül elfogad­tatott. A tanfelügyelők hatáskörének kiterjeszté­sére vonatkozó kérvényeknél Szül­lő Géza in­dítványt tett, hogy a közoktatási miniszter tör­vényjavaslat beterjesztésére utasíttassék. Miután Ghyczy Kálmán ellene nyilatkozott a javaslat elfogadásának, miután e fontos tárgyban a ház most egyszerre nem határozhat, a kérvények a közoktatási minisztériumhoz térettek át. A pesti sugárúti kisajátításokra nézve beadott kérvénynél Jókai M. azon kívánatát fejezi ki, hogy a kér­­vényi bizottság javaslatával azon utasitás is elfo­gadtatnék, hogy a minisztérium gondoskodjék, miszerint a magán vagyon ne károsittassék. — Ugyane nézetet pártolja Tisza K. is. — Elfo­gadtatott végre Simonyi Ernő azon indítványa, hogy ezentúl a beadott kérvények mi módon el­intézéséről szóló tárgyalás egész terjedelmében közöltessék a hivatalos lapban. — Ezzel az ülés véget ért. Legközelebbi ülés holnap 9 órakor. Napirend: a vizszabó-Fenyők és jegenyék Voltak a násznépség, Papok, a nagy hegyek, Madarak, zenészek. Bájdaló madárkák­­* S a csillagok fáklyák ! . . . A felolvasottak közt volt egy népballada, mely bennünket is érdekel, minthogy Mátyás ki­rályról szól, s úgy látszik a nagy király elleni ösz­­szeeskü­vésre vonatkozik, melyért Mátyás igen szi­gorún büntet. Egész Budavárát összelöveti: Hogy a sok rész mind kivesszen, Néhány jó is csak had veszszen. A hallgatóság nagy figyelemmel kisérte mind az értekezést, mind a bemutatott fordításo­kat s a felolvasót megéljenezte. Az értekezés és a fordítások meg fognak jelenni a társaság által kiadandó román népköltési gyűjteményben. Ezután Toldy Ferenz becses dolgokról szólt, nevezetesen Kisfaludy Sándornak eddig még meg nem jelent műveiről, melyekből négy kötetet rendezett sajtó alá, s melyek közelebb fognak megjelenni. Nemcsak költői maradványokat tartal­maznak ezek, hanem költői zsengéket, kísérleteket, leveleket, naplótöredékeket stb. Csak futólag em­lítjük most meg Toldynak e rendkívüli becses iro­dalmi maradványokról tett ismertetését, mint hogy abból részletesben kell elősorolni a négy kötet tartalmát, mint e pillanatban idő és térhiányból tehetnek. Toldy a közönség részvététől tette füg­gővé, hogy V. és Vl-ik kötetet is rendezzen sajtó alá, miáltal Kisfaludy S. összes irodalmi hagyaté­ka át lenne adva. Dalmady­nak „A tűzhely“ czimü lyrai költeménye felolvasása után Gregus titkári jelentése következett. A Balogh Zoltán által kiadás végett beadott „Alpári“ czímű verses regényét a bírálók (Sigligeti és Arany László) a pártolói illetmények közé sorozandónak alálják, és sok elismeréssel emlékeznek meg róla. Szentmiklósi Sámuelnek pe­dig Virgiliustól eszközlött fordítását visszautasítják. A belőle felovasott mutatványok valóban borzasz­tó . A belgrádi szerb tudós társaság 10 kötetet küldött kiadványaiból. — Kónya Pál pesti tanár két kéziratot (a XVII. százdból) küldött be, mint a­melyek Gyöngyösy István kéziratai volnának. Egyik csakugyan az ő munkáját is tartalmazza, a másik pedig tanversezet. Toldy vállalkozott rá, hogy a múzeumban össze fogja hasonlítani. Iyozás és gátrendszer iránti törvényjavaslatok s a számvizsgáló bizottság jelentése. * A főrendiház ülése. Elnök Majláth György. Bujanovics Sándor, képv. házi jegyző átadja a képv.ház határozatait az úrbéri viszonyok rendezéséről szóló­­javaslatokon a főrendek által tett módosítások fölött.­­ A jogügyi bizottsághoz utasíttatnak. Elnök jelenti, hogy a képviselőház elnö­kétől azon sürgős felhívást vette, miszerint a testi büntetések eltörléséről szóló­­javaslat iránti kép­viselőházi üzenet minél előbb tárgyaltassék, és a hozandó határozatról a képv. ház értesítessék. Kérdi ennek folytán, hogy a jogügyi bizottság mi okból nem tett még e tárgyban jelentést. C­z­i­r­á­k­y János úr. mint a jogügyi bi­zottság elnöke előadja, hogy a m. é. novemb. ha­vában a bizottsághoz utasított üzenetet, csak márcz­ elején tárgyaltatta a bizottság. Ekkor abban álla­podott meg, hogy csak úgy adhat alapos véleményt ha az utóbbi években követett bűntények statiszti­kai adatait tanulmányozhatja, s végre a kormány­tól az adatokat bekérte. Az igazságü­gyminiszter megígérte azokat, de még eddig be nem érkeztek és így a bizottság nem képes véleményét elké­szíteni.­­ Többek hozzászólása után az elnök meg­­bizatott, hogy a képv.­ház elnökét a j gügyi bi­zottság elnökének jelentéséről értesítse. Ernuszt Kelemen és Rónay Lajos bemutatták kít.­meghívó leveleiket, melyek az igazoló bizottsághoz utasíttatnak. Napirenden: a magyar földhitelinté­zetről szóló 1. javaslat észrevétel nélkül elfogad­tatott. Hasonlókép elfogadtatott az első folya­­modású bíróságok szervezéséről szó­ló törvényjavaslat a 26. § hoz a jogügyi bizottság által ajánlott következő módosítással: Az a) pont ezen szavai után: „az 1840. évi XV. t. czikk II. részében“ léteznék: „és az 1844. évi VI. t. sz. által“, a többi szöveg pedig megmaradna. A k­i­r. ügyészségről szóló tvjavaslat elfogadása után elnök jelenti, hogy a közleke­dési minisztérium képviselőségével a főrendiház­ban közelebb tárgyalandó közlekedésügyi tvjavas­latokra nézve Szapáry Gyula gr. bízatott meg. Ezzel az ülés eloszlott. A legközelebbi ülés holnap 1/81 órakor. Pest város közgyűlése. — Május 31. — Elnök: Gamperl Alajos válaszol Haris azon interpellatiójára, hogy mikor fog megkez­detni a plebánia-utcza feltöltése. A válasz veleje az, hogy a munkálatok e czélra aug. 1 én fognak megkezdetni Az interpelláns megnyugtatva érzi magát. A napirend első tárgya a honvédelmi mi­nisztérium leirata, melyben a város figyelmét a Ludoviceum ügyére hívja föl s tudatja, hogy ez intézet csak akkor adathatik át a közhasz­nálatnak, ha a Ludoviceum­ban levő kórházak szá­mára egy helyet lehetne kapni a város területén. Felszólítja tehát a minisztérium a várost, hogy adjon e czélra egy telket. A gazdasági bizottság tekintettel a közóhajra, azon ajánlatot teszi, hogy a város a vámon kívül az Orczy-kerttel szemben adjon egy 6000 □ ölet kitevő telket egy kato­nai kórház számára. A feltételek következők : az illető telek a város tulajdonában marad s csak használat végett adja át 10 évre a katonai kincs­tárnak ; a kincstár a város tulajdonjogának el­­ismerésével évenként egy magyar aranyat fizet, az építkezés a folyó évben kezdessék meg. T­a­­vaszi elfogadja a bizottság indítványát azon mó­dosítással, hogy a telek ne a katonai kincstárnak hanem a honvédelmi minisztériumnak adassék át. G­e­r­l­ó­c­z­y és S­i­m­o­n Florent szintén ily ér­telemben szólalván fel, a közgyűlés elfogadja a bizottság javaslatát Tavaszi módosításával. Bejelentetik jóváhagyás végett a szegényház melletti városi telkek elárverésének eredménye : eladatott 24 telek, 4040 □ és 158,409 írtért. A jóváhagyás megadatik. A fővárosi közmunkák tanácsa egy válasz­iratban kijelenti, hogy a város által könnyebb szerkezetű lakházak építési czéljára átengedendő telkekre nézve tett feltételek mindenikét elfogadja egynek kivételével, s ez az, hogy az építkezések magánvállalkozók által ne eszközöltessenek. A közgyűlés azonban szigorúan ragaszkodik ezen feltételhez. A középítési bizottmány jelentést tesz a főú. közmunkák tanácsa által megküldött külső kör­út tervezete felett. A bizottság e tervezetet úgy szépészeti, mint közlekedési szempontból elő­nyösebbnek tartja, mint a sugárutat, hanem egy­néhány módosítással, melyeknél fogva a körút ol­csóbban létesítethetnék. V­é­c­s­e­y azt indítvá­nyozza, hogy tekintettel az országgyűlés rövid tartamára, szombaton d. u. 4 órakor tartassák egy rendkívüli közgyűlés, melyen az ü­gy behatóan tárgyaltassék. (Helyeslés.) A Luby-ház vonalának megállapítására nézve a közgyűlés azt határozza, hogy a közlekedés könnyítése tekintetéből 11/f öl levágandó. A vallás- és közoktatási minisztérium felszó­­­lítja a várost, hogy engedje meg, miszerint a fő­reáltanoda igazgatóság közvetlen levelezésben állhasson a minisztériummal. A jogügyi bizottság az autonómia örve alatt nem véleményezi teljesí­­tendőnek a kérelmet. Simon Fs. és Csengey főügyész azt hangsúlyozván, hogy az intézet a városé, a jogügyi bizottság véleményét pártolják. Havas már disciplináris tekintetben is az eddigi viszonyt tartja föntartandónak. Gerlóczy ki­fejti, hogy a minisztérium kérelmének megadása által még nem történik jogfeladás, mert a minisz­ter csak a levelezésekre nézve akarja igénybe venni a közvetlen összeköttetést. Seregi szintén oly értelemben szól, mint az előtte szóló. Csen­gey még egyszer fölszólal, s azt mondja, hogy itt elvről van szó, mely könnyen megingattathatik. A jogügyi bizottság véleménye elfogadtatok. Konrád Gusztáv, volt polgármester érzékeny levelet intéz a főpolgármesterhez, melyben azt az ajánlatot teszi, hogy az Innek-féle sikkasztási ügy­ben 3000 irtot kész lefizetni a leány-árvaház ja­vára. A közgyűlés tekintve, hogy minden per ki­­menetele kétséges, az egyezési egyenleget elfo­gadja. Több terézvárosi lakos panaszt emelt Papp Lajos tolnok ellen, ki „udvariatlan“ és „nem tud németül" (hinc illae lacrimae!) Hensler alkapitány az ügyet egész másként adja elő. Az egész aftai­­ret különben a „Pesther Journal“ hurczolta meg a közönség előtt. Simon Fs. indítványozza, hogy utasittassék el az indokolatlan panaszlók felszóla­lása. (Helyeslés.) Ülés vége 1/1l órakor. A hivatalos lapból. Vidíts Lázár kir. tanácsos és a n.­kikindai kerület főbírája ezen kerület főkapitányává neveztetett ki. — Chernel Lajos semmitőszéki biró, testi fogyatkozása következtében, végleg nyugalomba helyezte­tett. — Demkó, máskép Belánszky de Bella Dezső csá­­nyi lakosnak megengedtetett, hogy a Demkó név elhagyá­sával, családjának eredeti „Belánszkyt” nevét használhassa. — A pénzügyinimater Raab János számtisztet a sóévá­ri magy. kir. jószágigazgatósághoz számtisztté nevezte kd. — A kereskedelemügyi minister a távirdai szak számvevőségéé­­­njonan rendszeresített Il-od osztályú számtanácsos­ állo­másra Lang Frigyes I-sö osztályú számtisztet nevezte ki. — T­h­eyrer Mária, Ede, Gyula és Gizella testvérek ve­zetéknevüknek „Krancz“-ra kért átváltoztatása megenged­tetett. Folyó évi junius hó 1-ével pestmegyei Kis Harta helységben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél és kocsipostai szolgálattal foglalkozand, és összeköttetésben lesz a kis-hartai és duna-pataji postahivatal közt közlekedő gyalogküldöncz-posta által. E postahivatal kézbesítési körét következő helységek és puszták képezik : Kis-Harta község, Bojár és Születnie puszták. Ő Felsége 1871. évi május hó 23-án Schönbrunnban kelt elhatározásával a magyar honvédségnél, jelenlegi minő­ségükben való megmaradás mellett, következő zászlóalj­parancsnokok áthelyezését elrendelni . Vitóztatott, u. m. • Tersztyánszky Ágoston ezredest, a 63 ik helyett a 42- ik zászlóaljhoz ; Inczédy Samu ezredest, a 30-ik helyett a 32-ik zászlóaljhoz ; G­e­­­i­c­h Richárd ezredest, a 4-ik helyett az 58-ik zászlóaljhoz; Wellikán Vilmos alezredest, a 31-ik helyett a 16-ik zászlóaljhoz; Móritz Sándor alezredest, a 43-ik helyett a 31-ik zászlóaljhoz; Szilányi Sztojkovics Péter alezredest, a 6-ik helyett a 43- ik zászlóaljhoz ; P­é­c­h­y Ede alezredest, a 37 - ik helyett a 63-ik zászlóaljhoz; Jac­z­kov­sz­ky József alezredest, a 18-ik helyett a 14-ik zászlóaljhoz ; Pongrácz István alezredest, a 58-ik helyett a 4 ik zászlóaljhoz; Rapun Jenő őrnagyot, a 14-ik helyett a 6-ik zászlóaljhoz ; S­zi­get­ky Miklós őrnagyot, a 32-ik helyett a 30-ik zászló­­aljhoz ; K­u­b­i­n­y­i János őrnagyot, a 42 ik helyett a 37-ik zászlóaljhoz ; végre ő Felsége megengedte, hogy K­om­ló­s­s­y Lajos honvédalezredes, a pesti kerületből a szegedi kerületi parancsnokság mellett rendszeresített lovas-osztály­­parancsnoki állomásra áthelyeztessék, továbbá Ratkovics Károly és Lacz­kovich­ Alajos másod­osztályú magy. kir. h­onvéd-alhadbiztosokat, első osztályú alhadbizto­sokká nevezte ki. Hírek. Pest, május 31. — A debreczeni színházi nyugdíj­intézet választmánya részéről következő f­e­l­hí­v­ást kaptunk, melyet ajánlunk a közönség figyel­mébe: Ha van a világon pálya, mely czéljában szükséges és nemes, úgy az a magyar színészeté, s ha van pálya, mely tövises, mely hálátlan, mely elaggott munkásainak kezébe jutalom gyanánt koldusbotot ad, ez is a magyar színészeté. Czél­jában magasztos, mert megtanít ismerni, becsülni a jót, bámulni s követni a nemest s utálni a bűnt. Megtanít előbb embernek lenni , s azután meg­tanít arra, hogy magyarok legyünk, hogy szeres­sük e hazát, melyen kivül a nagy világon nincsen számunkra hely. Czéljában szükséges, mert annyi felől fenyegetett nemzetiségünknek s szép magyar nyelvünknek legfőbb oltalmazója.. Ha e czélnak megfelel, megmutatta azon közelmúlt szomorú időkben, mikor a germanizáló törekvés még édes anyai nyelvünket is le akarta törülni ajkunkról s ezért száműzte azt iskoláinkból, száműzte köz és nyilvános intézeteinkből. Nem maradt meg másutt, csak a templomban s a színházban, a művészet templomában. Az isten házában e nyelven könyö­rögtünk az elnyomott hazáért, a művészet házá­ban pedig hallottuk harsogni a férfiszót, mely biz­tatott, bátorított, mely nem engedte elzsibbasztani bilincsbe vert lelkeinket, mondván: „E­­­n­i f­o­g még Magyarország!" S az a színészet, mely ily magasztos czélnak ily nemesen szolgált, s szolgál most is, az a színészet nem biztosíthat munkásainak mást, mint nyomort s kétségbeesést. De ez nem maradhat igy! Egy nemzet szolgái iránt hálátlan nem lehet! Egy nemzetnek szolgáit megjutalmazni kötelessége! Mi a nemzet nagy kö­telessége..........nagy tartozásából kihasítottuk a magunkét, midőn a debreczeni szinház színészei­nek nyugdíjazására az alapot letettük. De hogy a kihasított tartozásnak elég legyen téve, ez alap, s a színészek fillére nem elég; szükséges, hogy Magyarország mindenrendű polgára, egylete, és műkedvelő társulata e czélra áldozatot hozzon. Jól tudjuk mi, hogy úgy egyesek, mint testületek nagylelkűségére most ezerféle, szentnél szentebb ügyekben hivatkoznak. De, mert az általuk kép­viselt ezek közt első sorban áll , nem félünk az elutasíttatástól. Felhívjuk tehát a magyar haza minden rendű polgárát, egyletét, műkedvelő társu­latát, hogy minket e nagy s magasztos czél eléré­sében adakozás, s gyűjtés által gyámolitani mél­­tóztassanak. A kért gyámolitás következőleg tör­ténhetik: 1 szer. Alapítással, melyek dija 100 fo­rintnál kevesebb nem lehet. Ez alapitói dij — ép úgy, mint más adomány — más czélra, mint a debreczeni szinház tagjainak nyugdíjazására nem fordítható. — Az illető nevén tett alapítvány, czi­­mén kezeltetik, s az alapitó neve ezek sorába örök emlékül beiratik. 2-or. Egyszerűen, egy­szer mindenkorra tett adományozással. 3-or A műkedvelői előadásokból befolyó jövedelmekkel. E jövedelmek szintén az illető társulat nevén tett alapítvány czímén fognak kezeltetni. Minden ado­mány, alapítói díj, s műkedvelői előadásból be­folyt jövedelem pedig Varga Lajoshoz — mint a debreczeni állandó színház nyugdíjintézeti választ­mányának elnökéhez — Debreczenbe intézendő, íme, ezek azon módok, melyek szerint e szent czéllal szemben, Magyarország polgárai, egyletei, s műkedvelő társulatai jótékonyságukat gyakorol­hatják. Meg vagyunk győződve, hogy szavunk nem lesz kiáltó szó a pusztában, s a debreczeni szin­ház nyugdíjintézete nem sokára oly helyzetben lesz, hogy a nemzet elaggott napszámosainak, végső napjaira nyugalmat s enyhet biztosíthat. Kelt a debreczeni állandó szinház nyugdijintézeti vá­lasztmányának 1871. évi ápril 28-án tartott ülé­séből. — Egy fejedelem pere. A legfőbb törvényszék ma délelőtt tárgyalta az ismeretes Karagyorgyevits - féle fejedelemgyilkossági pert. Mint tudva van, az első bíróság Karagyorgye­­vitsot és társait fölmentette, míg a királyi tábla a volt fejedelmet 8 évre, Trifkovicsot és Stankovitsot pedig 4—4 évre ítélte. A legfelsőbb ítélőszék előtt ma megkezdett tárgyalás több napot fog igénybe venni, miután az okmányok roppant halmazt ké­peznek. Elnök: Bónis Sámuel; bírák: Popovits Márk, Szutsics Károly, Mihályi Gábor, Blaskovits Kálmán, Osztrovszky József (előadó), Ferenczy János és Herczeg Sándor. — Desjardins Ernő tudor s párisi egyetemi tanár által, általunk már jelzett történel­mi s közgazdászati fölolvasások jan. 3., 5 s 7-ik napján fognak este 6­ órakor az evangélikus is­kola épület­termében megtartatni. A jeles franczia tudós 3 fölolvasást fog tartani. Az első fölolvasás tárgya a D­u­n­a folyamának szabályozása, a ma­gyar és pártszomszédos tartományok közgazdá­szati szempontjából. Desjardins úr több éveken át tanulmányozta ezen kérdést, amely hazánk köz­­­gazdászati érdekeit oly közelről érinti s igy mél­tán figyelmet érdemel. A második fölolvasás tár­gya Pár­is ostromának benső története s a commune. Azt, hogy mikép ostromolták a poroszok Paris városát, tudja mindenki, mert an­nak idejében terjedelmes leírásokat közöltek a la­­pok; arról azonban, hogy mi történt az alatt oda­bent, csak kevés tudomásuk van, a léggömbökkel hozott tudósítások szü­kségképen a főmomentumokra s védelemre szorítkoztak. Felette érdekes lesz te­hát, egy oly képzettségű egyén által tett észlelete­ket, mint mint Desjardins úr, tőle magától halla­nunk, ki nemcsak szemtanú, hanem tényező is volt s mint táborkari tiszt részt vett a védelemben. — Érdekes lesz egy párisi tudóstól hallanunk, mi az a commune, melyről legközelebb oly sokat hallot­tunk, mi volt annak eredete, fejlődése és czélja. A harmadik fölolvasás a franczia hazafiság fej­lődésének történelmét tárgyazza tekinttel Fran­­cziaország területi egységére. Kíváncsian várjuk a jeles franczia történész előadását, mely a fran­czia patriotismusnak az annyira változatos franczia nemzeti történelem különböző korszakain át mikénti fejlődését adja elő. Mind a három fölolvasás tárgya rendkívül fontos és érdekes és reméljük, hogy a közönség részvéte tanúságot teend a tár­­gyak érdekeltségéről. — Öngyilkosság nélkül nem múlhatik el nap. Tegnap este a váczi után 43. sz. alatt Metzger Mária lovasberényi 18 éves, szolgálat nél­küli szobaleány pisztolylyal lőtte magát szivén. Öngyilkosságának oka, hogy máshoz akarták neki adni, mint a kihez akart. — Ma hajnalra pedig Spielberger Mór, gyöngyösi születésű 19 éves házi szolgát Freund c­ukrászmühelyében, hol hálni szo­kott, felakasztva találták. — Magyar nőorvos. Darvason, mint a lapok Írják, gr. Mikes Lajosné, szül. Hilibi Gál Karolina mint orvos működik. Az orvosi tudomá­nyokat Par­sban tanulta.­­ Említettük, hogy Holitscher Vilmos kereskedő pár nap előtt eltűnt a fővárosból. Most az a hir, hogy Soroksárnál egy holttestet fogtak ki a Dunából, mely nagyon hasonlít Holitseher­­hez. Ma volt a holttest Pestre szállítandó. Holit­­seher viselete az utóbbi napokban azt engedi gyanítani, hogy be nem számítható állapotban kö­vette el az öngyilkosságot. — A „nőcselédképző egylet“ vá­lasztmánya ápr. 29-én és máj. 2- én Glatz Antal­­né elnök vezetése mellett megtartott első ülései­ben, minden igyekezetét arra fordítá, hogy ezen, nem csak a fővárosban, de mondhatni az eggész országban viszhangra talált egylet czéljait a közjó és erkölcs érdekében előmozdítani és működését tettleg megkezdeni lehessen. Mindenek előtt elha­tároztatott, hogy az egylet czéljait addig is, míg alapszabályai felsőbb helyen erősítést nyernének, a nagy­közönséggel megismertetni és tagjai, vala­mint a segélyzők számát minél nagyobbra emelni és hogy azt minél sikeresebben előmozdíthassa és a magas körökben is terjeszteni lehessen, elnök Glaez Antalné indítványa következtében gr. Kará­csonyi Guidonét az egylet pártfogójává küldöttsé­­gileg fogja fölkérni. Pest város hatósága pedig arra kéretik, hogy egy czélszerű­ üres telket, me­lyen az egylet cselédjei számára menházat épít­hessen egybekötve egy mosó­intézettel, engedjen át jótékony czélra addig is, mig az egylet ereje ezt megengedné; bizottmányt küldött ki egy al­kalmi helyiség bérbe szerzésére, hol a menhely és mosóintézetben azonnal megkezdhesse működé­sét ; továbbá örömmel vézetett elnöknek azon je­lentése, hogy az egylet tagjai időközben nagy számmal szaporodtak, és nehány rendes tag ala­pítónak átiratta magát, és még nagyobb siker elő­mozdítása végett határoztatok azon helyeknek ki­jelölése, hol az uj tagok magokat beírhatják. — Ezek a következők: Elnök lakásán, Országút 34. szám, Houchard Ferenczné görög udvar, Bogdány Lajosné bécsi utcza 2. sz., Szontagh Kálmánné nádor utcza 17. sz., Beke Gyuláné 3 korona ut­cza 13. sz., Szimig Istvánná kerepesi vámon kívül 3. sz., Pollák Julia üzletében Wurm utcza, és Szupa György gyógyszertárában Széna tér. Budán Weisskircher Károlynénál Kristina-város Ker­tész utcza. — Zászlószentelés. A krassói honvéd­zászlóalj lobogójának fölszentelése június 11-én lesz Lugoson. — Pest egyik legdíszesebb épü­lete a „Hungária“ nevű szálloda, az alsó duna­­part palota során. E három oldalt szabadon fekvő palota négy emeletes és 35,000 négyszöglábnyi téren terül. A kishidutczára néző északi főhom­lokzata 107, a dunai nyugati 133, s a keleti, Má­ria Valéria utczai homlokzata 121 ablakot szám­lál. Az épület alatti souterrainban van egy gyö­nyörű konyha a legalkalmasabb berendezéssel, van itt ezenkívül számos éléskamra, c­ukrászat, haltartó, jégpincze, tejkamra, bor-,szén,­ fapincze, két kút, gőzgéphelyiség, étkező­hely a szolgasze­mélyzet számára, a javítások eszközlésére szüksé­ges asztalos és lakatos műhely, málha- és étel­sikló. A souterrain felett a díszes előcsarnok az öntött üveggel fedett díszudvarba vezet. Itt van a társ- és a la carte ebédekre berendezett pom­pás étterem. A Maria-Valeria utczára eső földszin­ten pedig igen csinos reggeliző termek vannak, míg a híd utcza és dunasoron levő saroktermek­ben igen fényesen berendezett kávéház. Az első emeleten, az étterem felett van a díszterem, szép tükör- és csillárdiszítményekkel. Az első, második és harmadik emelet mintegy 250 vendégszobával és teremmel bír, a negyedik és ötödik emelet pedig „Hotel garni“-ul szolgál. A szobák és ter­mek száma összesen 306. A virágokkal díszített udvar nyáron étkezési helyül szolgál. A szálloda különben még nem készült el egészen, sok mun­kát igényel különösen a lépcsőzet, az előcsarnok , igen sok a festészeti munka, s beletelik még egy­néhány hónap, mig minden rendben lesz. — Gr. Károlyi Ede muzeum-utczai után épült palotájába két tolvaj az éjjel betört ép a gróf hálószobája melletti szobába, ki a zajra fel­ébredt s benyitott. A tolvajok egyike pisztoly­­lövéssel fogadta, de szerencsére nem talált, mire a gróf is lőtt revolveréből, de szintén nem talált. A tolvajok erre megugrottak. A lövések fellármáz­ták az egész környéket, de az üldözés nem veze­tett semmi eredményre. — Dr. Kovács műtő orvos közelebb egy vidéki fiatal urnak orrt csinált. A fiatal urat ugyan­is párbajban megszabdalták, s már-már orrát is el kellett távolítani, de a jeles orvos egy újabbal pótolta s pár hét alatt már rendben lesz a fiatal ember egész arcza. — A „Reform“ biztos forrás után írja, hogy Panner miniszter nem tagja a kath. kaszinónak. — Baldácsi Antal egy kötetben szól tüzesen az alföldön szükséges úthálózatokról. A könyv czíme : „Alföldi hálózat.“ Tervezi Baldácsi Antal báró.“ — Egy hírhedt templomrablót Schönberget, fogtak el közelebb. Kiderült, hogy a fogoly egy rablógyilkosságban is részt vett, mi­dőn a budai fogságból sikerült megszöknie. Nem rég bizonyos szembesítés végett gr. Ráday is kerestető, hanem már akkor eltűnt volt. Az elfo­gás Hammer budai csendbiztosnak Saitz belgrádi biztossal sikerült. Belgrádról gőzösen hozták a rablót Budára, innen pedig még az­nap Szegedre szállították és Ráday kir. biztosnak átszolgáltat­ták. Útközben ki akart ugrani a vagyonból, de a biztos észrevett és még idejekorán visszarántotta. — A csákovai katholikusok bizalmi iratot intéztek Döllingerhez. A bizalmi nyilatko­zatot 360 tekintélyes polgár irta alá. — A „Corvina“ ifjúsági könyvtárából megjelent: „Kismadaras." A természet kis baráta­­inak. Irta Lukács Pál. Képekkel. Ára 20 kr. Mozaik. — Auber temetését elnapolták, mivel a párisi események lehetetlenné teszik, hogy a zene­költőnek méltó ünnepélyességgel adassék meg a végtisztelet. Holtteste egyelőre a Trinité templom sírboltjában van elhelyezve. — London városának legújabb­ népszám­lálása szerint 1­3.251.804 lakosa van. E számba fel vannak véve mindazok, kik a Woolwich­­ és Hammersmith, továbbá a Norwood és Hampstead közti 122 ang­­rardnyi területen laknak, úgy hogy minden midre 2664’lélek esik. Tiz év óta Lon­don lakossága 447.815 emberrel szaporodott. TÁVIRATOK: Kisbér, máj. 30. (Az Ellenőr távirata.) A teli­vérek árverése jól sikerült; 19 csikóért 27,200 frt; négy darab nem kelt el. Legmagasabb ár : V i­a d o r 4550 frt; Kisbér Gyöngyvirága 3500 frt; Diadal 3000 frt. Az átlagos ár 143 frt. Zágráb, máj. 31. (Az Ellenőr távirata.) Ve­­rőcze és Turopolya vál. kerületekben nemzetiek győztek; ott Koiring orvos, itt Magenheim föld­­mivelő. Bécs, máj. 31. (Az Ellenőr távirata) A prá­gai gépgyár­ részv. társ. (Ruston) 165,484 frt nye­reményéből, kamatokon kívül 7­60 kv. osztalékot ad részvényenként. Bécs, máj. 31. (Az Ellenőr távirata.) Képvi­selői körökben hírlik, hogy az alkotmánypárt, a nagy földbirtokosok kivételével, a budgettárgyalás elnapolását fogja indítványozni. Mandátum letevés­ről nincs semmi szó. Bécs, máj. 31. (Az Ellenőr távirata.) Az osztr. közp. bank 446,482 frt deficitet konstatál. Egy indítvány, mely a részvényesek javára a ve­zértanácstól kártérítést kivánt, elvettetett. 15,000 részvény behozatik. Bécs, máj. 31. (Az Ellenőr távirata.) Az —oltului G­auigguiese­­,ooo,U.yu­irtot Kü­lön tartalék alapul tesz le s fölülosztalékul egy fontot ad. Versailles, máj. 30. (Az Ellenőr távirata.) A nemzetgyűlés által megszavazott átalános ima tegnapelőtt tartatott meg az itteni székesegyházban. Thiers, a miniszterek, Grévy, a képviselők nagy része s az itteni polg. és katonai hatóságok tag­jai jelen voltak . A párisi zálogház és a Chatelet érintetlenül áll. Bécs, máj. 31. A mai „W. Abendp.“ írja: Az amerikai követ értesítette Beustot, hogy az amerikai spanyol­ bizottság, mely Washingtonban a kubai felkelés alkalmából Spanyolország iránt támadt igények megvizsgálásával bízatott meg, Lederer b. osztr-magy. követet választotta elnö­kéül. Grant azon reményét fejezte ki, hogy az osztr.-magy. kormány Lederert e tisztség elfoga­dására fel fogja hatalmazni.­­ S miután a császár készséggel beegyezett, Lederer táviratilag az el­fogadásra csakugyan felhatalmaztatott. Konstantinápoly, máj. 31. A külügyminiszté­rium osztályfőnöke Channes effendi már elutazott, hogy a czárnak az Osmanli-rend gyémánt jelvényét s a minisztereknek a megfelelő rendjeleket meg­vigye. München, máj. 31. Egy német püspöknek a hivőkhez intézett pásztori levele azon tudományos irányt fejtegeti, mely a kath. theologiában a kath. hittel össze nem fér, s mely egyedül oka annak, hogy a zsinat határozatai ellenállásra találnak. A pásztori levél sajnálkozik a pápa huzamos fogsága és megraboltatása ellen s az u. n. garantialis törvényeket nem tartja őszintéknek. — Egy né­met püspöki pásztori levél a papsághoz intézve ismételve kijelenti, hogy a zsinat határozatainak ellenmondók eretnekség bűnébe esnek, tagadja­­to­vábbá, hogy az illető dogma a pápa mindenható­ságát és személyes csalhatlanságát tartalmazná s tiltakozik az ellen, mintha a zsinat határozatai merénylet volnának a német birodalom alkotmá­nya ellen. Brüssel, máj. 31. Az „Indep.“ nem helyesli a kormány azon határozatát, mely Hugo Victort kiutasítja. Versailles, máj. 30. Kabinetváltozás­ról a lapok hírei mellett sem hallható még semmi bizonyos, különösen a külügymi­nisztériumban történhető változásról még szó sincsen. A Vincennes erődbe menekült felkelők közt, kik kegyelemre megadták magukat, van 15 commune-tag is. Versailles, máj. 31. A nem­zetgy­űlés­ben Trochu a mellett szólalt fel, hogy a nemz. honv. kormány eljárásának megvizsgálására vonatkozó indítvány tekintetbe vétessék. A hadsereg — úgy­mond — nem oka az országot ért szerencsétlen­ségnek, de oka maga az ország, mely két csapás, az angol fényűzés, és az olasz romlottság alatt szenved. A nemzetgyűlés az indítványt tekintetbe venni határozza. Picard erre a szept. 4-ki kor­mány védelmére kelvén így szól: Eme férfiak nem akarták a harcrot s nem is vádolhatók usurpatió­­val, mivel csak egy üresen maradt helyet foglal­tak el, melyet betölteni senki sem birt elég bá­torsággal. Végül egyetértésre hivja fel a képvi­selőket, hogy az ország szilárddá és szabaddá té­tessék. KÖZGAZDASÁG. — Az Erzsébet gőzmalom részvény­társaság ma d. u. tartotta az alakuló közgyűlés óta első ren­des közgyűlését Hajós József elnöklete alatt, ki azon megjegyzéssel nyitja meg a gyűlést, hogy 22 részvényes van jelen, kik 1248 részvényt kép­viselnek. Az üzleti jelentésben elő van adva a fiatal vállalat története, a­melyből mi a köve­tőbb momentumokat emelünk ki. A malom működését 1869 nov. 19-én, tehát az építés megkezdése után 13/4 évre már megkezdhettük. Az összes építési és beszerzési összeg tesz 872,069 frtot. A malom ki­tűnő jó állapotban és minden műszaki eszközzel úgy föl van szerelve, hogy teljesen képes a ma­gyar búza tulajdonságait a legelégült módon ki­használni. Hogy pedig a jó fölszerelés mellett is, csak szerény haszon mutatható fel, ennek oka kü­lönösen az volt, hogy midőn 1869 nov.-ben az üz­let megnyílt, a legnagyobb aránytalanság állt fen a nyers­anyag és az őrlemény ára közt. — 1870 már. 31-vel a mérleg 17,977 frt veszteséget mutat Ama 41/2 hónap alatt őröltetett: 81,681 vám m. búza, 10,037 v. m. rozs és ebből készíttetett: 70,621 v. m. búza és 8492 rész őrlemény. Kedve­zőbben alakult az utolsó év üzleti forgalma, a­mennyiben a valóságos tiszta nyeremény tesz 44,008. Az 187­0 k m. évben őröltetett: 358,153 v. m. búza 50,695 v. m. rozs és ebből készítetett 309,846 búza és 43,297 v. m. rozs őr­lemény. Az igazgató tanács javaslatba hozza, hogy egy 250,000—300,00. írtra terjedő kölcsön-üzlet köttessék, s az alapszabályszerű jutalékok levo­nása után fenmaradó 39,446 írtnyi összeg az épí­tési számla törlesztésére fordíttassék. Felolvastatik a számvizsgáló bizottság (Or­­mody Vilmos, Perilles és Reitter) jelentése, mely­ből az tűnik ki, hogy a számadások rendben ta­láltattak. Az igazgató tanács javaslatai, Stern fel­szólalása daczára, ki azt kívánta, hogy a fenma­­radt összeg a jövő évi nyereség- és veszteség­­­számlára h­assék át, elfogadtatnak. Az alapszabályokon a választmány által tett változtatásokat a közgyűlés vita nélkül elfogadja.

Next