Ellenőr, 1871. augusztus (3. évfolyam, 313-338. szám)

1871-08-02 / 314. szám

nagy böcsülettel kérem, ez megh­itt napon és he­lyen mind az édes Ángyom asszonnyal es kegyel­mével együtt idején jelen lenni ne neheztellye. Kegyelmetektől kedvesen veszem és megh szol­gálom jelenlétét kegyelmeteknek és jó válaszát böcsü­lettel várván, kívánom Isten hozza és éltesse keimteket sok esztendőkig jó egésségben. — C­amper­i Alajos főpolgármesteri he­lyettes ma elutazott, s egy hóig lesz távol. Ez idő alatt Kada Mihály alpolgármester végzi teendőit. — A debreczeni csata évfordulati napja, aug. 2-án lesz. E napot mindig megülik a debreczeniek, s az idén is megtörténtek az előké­születek, hogy a múlt iránti kegyelet megnyerje ama kifejezést, melyre a jelen buzdulásának szük­sége van.­­ Havas Ignácz városi képviselő újólag ismét 2000 irtot bocsátott a belügyminiszter ren­delkezése alá, mint az árvíz károsultak részére Pesten eszközölt gyűjtés eredményét. — Szívesen fölemlít­jük, hogy Gab­­loncz budai főparancsnok a csapat parancsno­kokhoz egy átiratot intézett, melyben belátásukra bizza, hogy a nagy hőség folytán a hadi gyakor­latokat tetszésük szerint megrövidíthessék. Valóban az ily gyakorlatokra alkalmasb időt is találhatná­nak, mint a legforróbb napokat.­­ A jászberényi 58-ik honvéd zászló­alj lobogójának fölszentelését szept. 10-én tartják meg. Zászlóanya Klotild főherczegnő lesz, s mind ő, mind férje, József főherczeg megígérték, hogy részt vesznek az ünnepélyen. — Építészi ünnepély. A fővárosi óriá­si vágóház falait már felemelték és szombaton este tartották meg a tető alá vétel szokásos ünnepé­lyét. Az impozánt építménytömegek lobogókkal voltak díszítve. A soroksári útról való főbejárással szemben, az ötemeletnyi magas víztorony, egészen borítva volt nemzeti zászlókkal és óriási lombkoszo­­rúkkal; homlokzatán az ország czimerével, melytől mindkét oldalon az alantibb építményeken is zász­lók hosszú sora lengett. A coloszszális építkezé­sek közti udvartéren, az összes munkások, szám­­szerint 350-en az állványokon, továbbá lenn az e végre alkotott és koszorúzott emelvényen a főpol­gármester, a városi főkapitány, a városi tanácsno­kok és számos városi képviselő, kik az ünnepély­re meg voltak hiva, foglaltak helyet, taraczk-lövé­sek s a Rákóczy-induló hangjainál. A víztorony állványáról, a 2­ik pallér magyar nyelven köszön­tött poharat az uralkodó ház, a minisztérium, a városi tisztviselők s különösen Kammermaier ta­nácsnok azért, kinek vezetése alatt történt az épí­tés, továbbá Diescher vállalkozó, Hennicke és Bar­­­bey építészekért, mi sok harsogó „éljen“ és ze­ne-tussal fogadtatott. 1300 frt jön a munkások közt kiosztva; mindegyik kőmives, ács és kőfa­ragó-segéd két két frtnyi, a napszámosok és ina­sok egy-egy frtnyi ajándékot kaptak, a napszámos­nők pedig 70 krt, művezetők, pallérok és felügye­lők 25—300 fotnyi összegekben részesültek; az első pallér Wessely a bizottság által különöseb­ben is megdicsértetett. Ez idő alatt a vendégek, Diescher úr vezetése alatt az építményeket szem­lélték meg, melyekhez fogható vágóház — szak­értő állítása szerint — egész Európában nincs. Az ünnepélyt lakoma fejezte be, melyen nem hiá­nyoztak a szebbnél-szebb felküszöntések. — Tűzoltó egylet alakult Jászberényben is, s eddig 37 rendes tagja van. Az egylet ügyei­nek vezetését Bathó Endre városi kapitány vállalta el. Az alakuló közgyűlés vasárnap volt. — Am. szigeti h. b. lyceumban a jövő iskolai évben, mely szept. 1 én reendi kezdetét a III-ik évi jogi tanfolyam is megnyílik, minek kö­vetkeztében a debreczeni superintendentia fölter­jesztése nyomán a közoktatási minisztérium ment legközelebb megengedte, hogy az említett jogaka­démián bírói állam­vizsgálati bizott­ság szerv­eztessék, mihelyt az ide vonatko­zó jelentés az iskolai igazgatóság s a superinten­dentia részéről fölérkezik, az említett államvizsgá­lati bizottság tényleges szervezése azonnal meg­történik.­­ A városi kőműves - javítási mun­kák kiadása iránt tartott árlejtésen Dörschng An­tal ajánlata fogadtatott el. — A magyar országos tűzoltó szö­vetség elnöke Széchenyi Ödön gr. engedélyért fo­lyamodott a keresk. minisztériumhoz, hogy az ál­latgyógyintézet számára megvett J­ust-féle telken az árok és aréna utcza sarkán a t. évi szept. 14. és következő napjain magtartandó szövetségi ün­nepélyre ünnepi csarnokot építhessen. A miniszté­rium ezt azon feltétellel engedte meg, hogy a csar­nok 2—3 héttel az ünnepély után lerontassék. — Nyilvános kutak. Midőn a vízveze­ték még tervben volt, s a házi urakat úgy­szólván sehogy sem lehetett reábirni, hogy a vízvezeték­nek házaikba leendő vitelére magukat előre köte­lezzék s a vízvezetéket ennek folytán csakugyan sokkal kisebb mértékben lépteték életbe, mint mekkora Pest város igényeit, főleg az állandó víz­vezetéki állomásnak függőben léte miatt, kielégí­teni képes, azon időben tehát, midőn a város ha­tósága attól félt, hogy a csöveken vezetett Duna­­víznek nem akad elég fogyasztója, és a vezetékre felvett pénz legnagyobb része kárba vész, elhatá­rozta, hogy a közönségnek édesgetésére 3 nyilvá­nos kutat állít fel, hol a közönség ingyen kaphat vizet. Azóta a helyzet, mint mindenki sajnosan ta­pasztalja, oda változott, hogy nem fogyasztók, ha­nem ellenkezőleg víz hiányában szenvedünk, és hogy a ház­tulajdonosoknak hónapokig kell várni­­ok, míg vizet házaikba a vezetékből kaphatnak, a vízvezetéki bizottság a 3 nyilvános kutat is fe­leslegesnek tartja és csak egynek felállítását indít­ványozta a tanács előtt a terézvárosban, mit a ta­nács helybenhagyott.­­ A városi öt milliós kölcsönből teg­nap fizettetett be a harmadik részlet 578,333 frt 33 krral a városi házipénztárba, és ezzel a folyó évre eső 2 millió teljességgel le van fizetve. A ta­nács a számvevőség folytán ennek hazai pénzinté­zeteinknél leendő gyümölcsöző elhelyezése iránt mai ülésében intézkedett.­­ Lindley Vilmos mérnök a vízveze­téki bizottságban jelentést tett, hogy a Duna ma­gas vízállása miatt a negyedik szűrőkút ásatását meg nem kezdheti. Egyúttal jelenti, hogy a két próbalyuk fúrása nem lesz elegendő, és másik ket­tőnek fúratását kéri a Dunapartnak egy felebb fekvő pontján engedélyeztetni. A vízvezetéki bi­zottság a­z új próbalyuk furatására az engedélyt megadandónak véleményezi, és egyúttal Lindleyt oda utasította, hogy ennek költségvetését két hét alatt mutassa be, a fúráshoz haladéktalanul hozzá fogjon és erről szintén két hét alatt jelentést tegyen. — Ú­j iskola. A Józsefvárosban felállítan­dó új népiskola elhelyezésére alkalmas helyiség felkutatása végett kiküldött gazdasági hivatal a bérkocsiutczában nagy fuvarosutcza sarkán Wei­gert M. házát ajánlja a tanácsnak iskolahelyisé­gül. A 6 lakásból álló épületrészért tulajdonosa évi 1400 frt házbért követel, mely esetben az átalakítási munkálatokat a város viselné. De ha 3 évre szerződést köt a tulajdonossal, ez évi 200 frt felőfizetéssel a város kívánsága szerint kész rendbehozni. Ámbár az idén csak egy tanosztály fog megnyittatni és egy tanítói lak is elégséges volna, de minthogy a háztulajdonos a tetemes át­alakítási költségek miatt csak az egész szárnyat akarja bérbe adni, és az egész környéken iskolá­nak alkalmas helyiség nem található, a tanács a gazdasági hivatal indítványára a bérlet megkötését és az iskola életbeléptetésére szükséges egyéb intézkedéseket pártolólag határozta a holnapi köz­gyűlés elé terjeszteni.­­ Árlejtés. Ma délelőtt tartatott meg a belvárosi plébánia kövezése iránt az árlejtési tár­gyalás. A mérnöki hivatal által az egész munkára 8624 frttal történt az egyezségi árak megállapítása. Érkezett 4 ajánlat. A kövezési bizottmány Schneff Fülöp ajánlatát pártolta mint legolcsóbbat a tanács előtt, mely e köv.­bizottmány véleményé­hez hozzájárult.­­ Gabonamázsa. A főkapitányságnál sok panasz emeltetett a gabnakereskedő alkuszok által a vidéki eladókon elkövetett zsarolások miatt. Azok tudniillik még a vámsorompókon kívül 10 krjával foglalót adnak, s a gabna után bizonyos súlyt kötnek ki, de az átvételnél annak minősége ellen mindenféle kifogást emelnek és 20 — 49 krt is elfognak minőségi különbözet czime alatt. Hogy ezen zsarolásnak eleje vétessék, a tanács mázsa felál­lítását határolta el a pm'íiö'/Horma po­v­aben értő tiszt­viselő felügyelete alatt.­­ Az újpesti kikötő sziget átenge­dése tárgyában érkezett pénzügyminiszteri leirat a holnapi közgyűlés elé fog terjesztetni. — Az orosz tüzérségi főparancsnok­ság részéről a permi vasöntödében 20­4 fontos, 10­20 fontos és 140 nagyobb öblű vaságyura tör­tént megrendelés. Az ágyuk valamint 8000 gránát és 3750­0 ujnyi átmérőjű vasgolyó még ez év folyama alatt elkészítendők. — Jótékonyságok, melyeknek czéljuk van: Mitrofan orenburgi orosz püspök a moszkvai szláv jótéteményező egylet czéljaira 100 rubelt adományozott. Ugyanott a prágai orosz templomra újólag 2125 rubel és a horvát tanító gyűlésnek szánt több nevelészeti könyv gyűlt be. — Jótékonyság. Gr. Zichy Henrik a mosonyvármegyei evangélikusok iskoláinak fölse­­gélésére egy 1000 forintról szóló földtehermente­­sítési kötvényt adományozott, oly kikötéssel, hogy ennek kamatjaiból évenkint egy rész a tőkéhez csatoltassék, a többi pedig szegény árva gyerme­kek számára tankönyvek és ruházatra fordítassék. — Levelezési lapok és a külföld. Augusztus 1-étől levelezési lapok használhatók egyrészről az osztrák-magyar birodalom, másrész­ről Belgium, Dánia, Nagybrittania, Németalföld, Norvégia, Portugália, Svédország, Spanyolország, Svejcz s az észak-amerikai államok közötti közle­kedésre. A levelezési lapok azonban ugyanazon postabér alá esnek, mint a nevezett országokba intézett egyszerű levelek s e bért mindig a kül­dőnek kell megfizetnie. Egyelőre a régi levelezési lapok használhatók s a hiányzó postabér levélbé­lyegek felragasztása által pótlandó. (De hát mi előnye lesz akkor a közönségnek abból, ha a rendes levéldíj mellett, mikor irhat sokat, terje­delmesen és pecsét alatt, most kis levelezési la­pon írjon sokkal kevesebbet, egész nyíltan, és mégis csak annyit fizessen? Ezt mi nem értjük.) -- Vallás-oktatás. Simon Flórent vá­rosi képviselő a város kegyuraságától függő isko­lákban jelenleg szokásban levő vallás-oktatásra nézve, formulázott indítványt fog tenni, mely a leg­közelebbi közgyűlésen tárgyalás alá kerül. Simon ezen , indítványában a magyarországi püspökök négy részének a pápához intézett pótnyilatkozata által Magyarországban körülbelül elfogadott csa­­latkozhatlansági dogmára utalva, kimutatja, meny­nyire ellenkezik e dogma kihirdetése az ország törvényeivel és a vallásszabadság szellemével, melyeket pedig Pest városa iskoláiban mindenki megóva óhajt látni. Az indítvány oda irányul, hogy a városi iskola bizottmány a budapesti is­kolatanácscsal s a többi iskola székekkel együt­tesen adjon az iránt javaslatot, hogyan foganatosít­tassák a vallásoktatás a városi iskolákban úgy, hogy az az ország törvényeivel és a vallásszabad­ság szellemével összhangzatban legyen. — Melius sirja Debreczenben, Me­lius Péter ki 1657-ben hunyt el, egyike volt a re­formáts apostolainak, továbbá ő írta magyar nyel­ven az első füvészeti könyvet. Debreczen e jeles superintendensének sírját sem tudja biztosan e pil­lanatban, de az akkori városi jegyzőkönyv oly kö­rülményesen leírja, hogy a Dobosi sírkertben, a nagyobbik domb tetején pihen, s tölibe nagy kö­­­vet gördítettek, mikép egy kis utánnézéssel pon­tosan meg lehet határozni. Most szó is van erről, s e czélra eddigelé 180 frt gyűlt össze. — Lopás a császárfürdői uszodá­ban. A következő sorok közzétételére kérettünk föl: Múlt vasárnap a császárfürdői uszodában két fiatal ember fürödvén, öltözködés közben az egyik észrevette, hogy 35 frtot tartalmazó tárczája elve­szett. A gyanú egyik szolgára esett, ki feltűnő módon ólálkodott a két fiatal­ember által használt kabin körül. Az eset föl van ugyan jelentve a bu­dai kapitányságnál, de ismerve a fővárosi rendőr­ség gyarlóságát, kevés a remény, hogy az ello­pott tárcza visszakerüljön. Kívánatos lenne, ha a császárfürdőben, hol kivált vasárnaponkint oly nagy közönség fordul meg, egy rendőri közeg folytonosan ott volna, a rend érdekében.­­ A pozsonyi honvédzász­­­óa­­­j lobogóját e ha­t­ dikán szentelik fel. Ez alkalommal a zászlóanyát, a belga királynét (József nádor le­ánya) Dobay ezredes neje fogja helyettesíteni. — Dij osztások. A mérnök és építészeti egylet helyiségeiben a műegyetemi hallgatók raj­zaiból kiállítás rendeztetvén, az egylet a legjobb műveket bírálat alá vette, s az első dijat Maishlin Péternek ítélte oda gépszerkezetet előtüntető raj­záért. Dijakat nyertek még: Sturm György, Buzzi József és Münzberger Ferencz hidépitészeti, Pla­tzer Antal, és Stehló Otto müditészeti, Beszedits Alfréd szárazépitészeti, Lencz Ödön térképi, Za­­vodszky Adolf leiró mértani és Felmayr Lajos disz­­épitményi rajzokért. — A magyar ny­elvtől sokan megijed­—n. nAdj«r p»"“”, csak nem kell félni. Közelebb egy vidéki kereskedő­n k­­esett meg egy pesti kereskedőt, kikötve, négy magyar választ vár. Erre aztán a következő vá­laszt nyerte: „S­ajnálom uj Számlát nem küldeni, mert.schokasch szerint nálam mind schak Pénzét eladom vagy után vétel azért nem felirom a fede­­let és miután magának küldöttem Német Számlát, reméljem hogy avat és lehet tűnj mengyébe ke­rülnek a küldött kártyáhot, hanem a kivanschag magától nagyon különös hogy magyarul irjom ászt schak tréfából megteszem mert másképen nekem mindegy ha valaki vesz vagy nem. Nálunk kevész Pénzér kapható. Tisztelem magamat mind Német Magyar Pesti születet . . . ..“ — Tessék csak tízszer (habár ily magyarsággal is) tréfából ma­gyar levelet írni és tizenegyedikszer már jól fog menni. — Magas hang. A zürichi egyetemben 24 nőtanuló közül 10 szláv nemzetiségű, 8 orosz, 1 lengyel és 1 cseh. A „St. Peterb. Wied.“ erre azon megjegyzést teszi, hogy ilyen arány megilleti a szláv elemet, ha a mivelt világban magához méltó helyet akar foglalni, néha 280 is meghaladja. Az égalj hév mérséke hasonlít a Spitzbergákéhoz. Egy azonban sajátsá­gos ! Nagy hópelyhek csak nyáron hullanak; mig télen száraz jég dara esik, mit a szél ajtón abla­kon bevág, s néha 30 öl magas hó oszloppá tor­­nyozik. Minden út, minden nyom elvész ilyenkor, s a lavinák roppant tömege a legkisebb mozza­natra iszonyú robajjal gördül az iszonyú mélység­be. Fenn a magasban, hová a sas is alig emelkedik, hol legfeljebb egy-egy törpe fenyő tanyát, az emberbaráti készséges áldozat tanyáját találjuk a valóban önfeláldozó szerzetesek hajlékában ; ezek a vi­lághírű ágoston rendű szerzetesek Sz.­Bernárd hegyi zárdájában. Nélkülök valóban csak alig pár hétig len­ne járható a szoros. Mielőtt az utas a zárdába érne, meglehetős meredek és sziklás utat kell megmász­nia. Valódi rém völgy ez, mely mégis élethez ve­zet. Az első kanyarulatnál van azon kis kórház, hol az utas már kaphat frisste élelmi­szert; ennek közelében — alig egy órányira — a zárda alatt van a nevezetes halottas kápolna. A szerencsétlen, megdermett utazók hullát itt állíttatnak fel a szik­la­barlangban — épen úgy, miszerint a szerze­tesektől feltaláltatnak, hogy rokon, ismerős, ez is­meretlen halottakat annál könnyebben felismerhes­se. A testek függőleges irányban vannak elhe­lyezve, melyeket a száraz szél múmiaszerű­leg száraz ki, ott kin nem képes a természet meg­óvni az ember életét, itt nem képes azt feloszlatni. Legveszedelmesebb ellensége az utazónak nagy hidegben az álom. A hideg, ellankadás, a táj rémes pusztasága megnehezítik az agy munkál­kodását. Először a vér tömörül össze a legkisebb véredényben is, majd a vér­keringés gyengül meg az egész testben, míg végre, a tagokban és vég­re az agyban is megszűnik. Édes álom borítja el az embert, miután maga a halál következik. Csak szilárd erős akarat állhat ellent. Az 1829-ik év­ben ily állapotban találtak a szerzetesek az út kö­zepén egy embert, egyenes állásban, botját és egy darabb csontot tartva markában halott volt, egé­szen megmeredve; valamivel távolabb a szeren­csétlen társa feküdt hasonló helyzetben. Nem időzünk a derék szerzetesek önfelál­dozó készségének magasztalásával, nem említjük a nemes ezélra kitanított kutyákat, mindez elég­szer volt elmondva már; elég legyen egy derék protestáns író néhány szavait idéznem: „fogalmat szerezhet az ember a nagyszerű szt Bernárd hegy­ről a hű szerzetesek fáradhatlanságát és önzetlen szolgálatát tekinti az ember. Itt nem pénzért, ha­nem teljesen ingyen történik a legkészségesebb szolgálat. Maguk a derék férfiak is csak vendé­gek a kolostorban, mivel sokáig ők sem bírnák ki. A kolostor fentartása évenként 80,000 frankra megy, melyhez például az 1848-ban átvonut 19,000 utazó 2000­­ frankkal járult. A kolostor 7368­ magasan fekszik a tenger színe felett egy szikla­üregben. Huszonnégy ágos­­tonrendű szerzetes lakja, s van benne 80 személy­re való elszállásolás. A nővendégek egy kisebb külön épületben találnak enyhülést. A zárda alapí­tása a 962-ik évben történt a Meuthoni szt. Ber­nard által; jólehet a Lausane-i püspök emlékira­tai egy korábbi alapításról tesznek említést, me­lyet Nagy Károly tett róla. Mindkét épület a 16 i. században emeltetett s azóta is kétszer porrá égett. A zárda aljában Jupiter Penninus temploma állott a rómaiak idejében. Üres itt katonai állomásunk is, mely a határvonalat őrzi Vallis és Piemont kö­zött. A zárda kápolnájában van egy fekete már­vány tábla, mely Napóleon csodaszerű átvonulása emlékezetére állíttatott fel. Az 1800. év május 16-ától 20-áig 40,000 em­berből álló hadtest vonult itt átt, mely Villanovban, a genfi tó partján, Napóleon által taníttatott be. A gyalogságra nézve, miután élelmiszerek és töltényekkel felettébb meg volt terhelve, — sokkal nehezebb volt az út, mint a lovasokra, felfelé az út veszély nélküli volt; lefelé azonban kénytelen volt a lovasság leszállani, miután a keskeny ös­vény s a tátongó úr szédítő volt. A tár szeke­reket, ágyú talpakat szétszedték s öszvérek há­tára rakták. Az ágyuk azonban nem csekély ne­hézséget adtak, fenyő szálakat ketté hasítván azt homorúra vésték, s az egyiket belefektetvén, ösz­vérek húzták fel. Az öszvérek száma azonban se­­hogysem állott arányban a teher mennyiségével. Az Úrhegy lakói ekkor 1000 frank napidíjat kaptak. De ők is abba­hagyták az óriási munkát. Ekkor Napóleon katonaságot parancsolt, a zenekarok a a legnehezebb helyeken lelkesítő darabot játsztak, é­s az ágyú­csövek át voltak szállítva. A kolos­torban terített asztal várta őket, hol Napoleon hatalmasan megvendégelte kitűnő harczosait, mint második Hannibal. Eperjessy Kálmán. — T. szerkesztőség! Ámbár megval­lom, igen kellemetlenül érintett az a feljogosítat­­lan gyöngédtelenség, melylyel az „Entreprise“-tár­­saság, hogy a méltó megrovásnak elejét vehesse, piaczra vitte szegény megboldogult nőm emlékét — miután azonban Wesel József urnak ócsár­­lását már csak azért sem engedhetem meg, mert ő mindent a legnagyobb figyelemmel, szépen és teljes megelégedésemre rendezett el, az „Entre­prise“ czikke pedig quási neki rója föl bűnül azt a botrányt, hogy gyászkocsi a temetéshez nem jött — kötelességemnek ismerem a tényállást ille­tékesen földeríteni. A haláleset pénteken következvén be, Wesel úr nevemben még az­nap megrendelt egy 30 fo­rintos gyászkocsit az „Entreprise“-nél, mely e jogot kizárólag bírván Pest városától, viseli egy­szersmind az azzal járó kötelezettséget is. Azt felelték neki, hogy a kívánt időre 30 frtos kocsit nem adhatnak, hanem egy ócska kocsival szíve­sen szolgálnak, vagy odaadják azt a diszszekeret is, melynek ára egyszeri használatra 120 frt. We­sel úr ismervén a társaság kötelezettségét, a meg­rendelést végrehajtván, otthagyta a taxát. Az „Entreprise,“ melynek üzleti érdeké­ben fekszik, hogy minden más vállalkozó által foganatosított temetést vagy megdrágítson, vagy igen silánynak tüntethessen föl — elvitte a pénzt a városkapitánysághoz, mely azt tőle, a köteles­ségre való figyelmeztetés helyett elfogadta s igy a társaságot kötelezettsége alól fölmentette. A kapitányság később maga is belátta, hogy nem helyesen cselekedett s maga akarta az „En­­treprisét“ szorítani, de már ekkor ez volt a hely­zet ura. — Így aztán, a temetési intézkedés 5 órára lévén téve nem maradt más hátra, mint a holttestet gyalog vitetni ki a temetőbe, mi ha so­kak előtt botrányosnak tűnt föl, korántsem Wesel urnak hibája. — Én mindenesetre köszönöm a kapitányságnak azt a „figyelmet“ és azt az „erélyt“ melyet ez ügyben kifejtett, s melylyel megengedte, hogy az „Entreprise“ üzleti érdekeit a kegyelet rovására értékesíthesse — de ha mégegyszer talál­na érni ilyenforma csapás, majd csak az „Entre­­prise“-hez fordulok — bizonyos lévén benne, hogy ha kissé drágábban is — nem maradok kocsi nélkül. Pesten, 1871. aug. 1. H. L. Budai színkör. Tegnap Medgyasszai Ilka k. a. jutalom játékául az „Utazás Khinába“ czimü operetet adták. Daczára a szélviharnak, mely épen az előadás kezdetekor dühöngött, s daczára, hogy ez operette korábbi előadások után semmi jó em­léket nem hagyott hátra, a színkör mégis megtelt. Barbierre kapelmeister-muzsikája operettje ma sem tetszett jobban, mint régebben, s a kö­zönség vékony élvezetben részesült. A­mit kapott, egyedül az előadóknak köszönheti, kik közül első helyen Medgyasszay kisasszonyt kell említenünk, ki mind énekével, mind játékával méltán megérde­melte azt a sok tapsot, melyben majd minden jele­net után részeltették. A darab szerepei átalában nem azok közül valók, melyek „jól játszatják ma­gukat, és a közreműködők kedélyétől és találékony­ságától függ minden. És itt Bokort, Halmit és Beödyt illeti a dicséret. Balla a tengerész kapi­tány szerepét hamarosan vállalta el, miután Za­­jonghi beteg lett; ő maga is csak akkor lábadt föl betegeskedéséből. Mint halljuk, ezenkívül Medgyasszay k. a. még kétszer lép föl, aztán bevégzi vendégszerep­léseit. „Háborús idő­k.“ (Munkácsy új festmé­nye.) Egyik ismerősünktől vesszük a következő sorokat, ki külföldön utaztában látta Munkácsy sokat emlegetett festményét, s kinek mű ismereté­ben nincs okunk kétkedni. Munkácsy legújabb festménye a művitészeket nem elégíti ki annyira, mint a „Siralomház,“ mely nevét egyszerre európaivá tette, további működé­sével szemközt oly igényeket támasztott, hogy nem kell csodálkoznunk, ha most mindenki oly vára­kozás teljesen tekinti — úgy szólva — minden ecsetvonását. Munkácsy a lélektani helyzetek oly mélységéből merített, s oly genialitással állította azt elé, hogy nem kell csodálnunk, ha az életkép­festők düsseldorfi két nagy mesterével, Knauszszal és Vautier-vel állították párhuzamba. A „Siralom­ház“ szülemlése a legszerencsésebb pillanatokban történt, minek csak ritkán veszik körül az alkotó szellemeket. A „Háborús idők“ nem ily szerencsés pilla­natban fogamzott. Ha Munkácsy ezt feszi először, szintén felhívja az átalános figyelmet, s e várako­zás teljes pontban mutatja be a „Siralomházat“ a műitészeket a legnagyobb mérvben meglepi, míg most nincsenek kielégítve. Itt a lélektani helyzet kigondolása szintén költői, de a conceptió kivitelé­ben korán sem sikerült annyira, s maga a rajz, a festett képekhez való szükségletek felhasználása sok tekintetben hibás. Nem szólunk itt ama techni­káról, melyet okvetlen jónak s könnyűdnek kell mondanunk, és nem szólunk a színek melegségé­ről sem, aminek előállítása annyira jellemzi e ki­váló vénát. A kép alkotására Munkácsyt ama feladat megoldása tagadta, hogy különböző emberek arcz­­kifejezéséből állítson elő egy drámai jelenetet. Egy fiatal katona beszéli el hadi élményeit, s ez elbeszélés hatásának kell visszasugárzani minden arezon, az illető alakok egyénisége szerint. Az elbeszélő egy hosszú asztalnál ül, a kép bal részén, s az asztal körül foglalnak helyet a hallgatók, vagy állnak a festészeti szabályok szi­gorú megtartása mellett szép csoportokban. A hall­gatók egyike sem úgynevezett harczképes fél: öre­gek, nők és gyermekek ezek, így van feltüntetve a háborús idő, t. i. harczban van mindenki, a­ki fegyvert viselhet. A csoport legtöbbje lépést ké­szít a sebesültek részére. Ez is jellemzi a hábo­rús időt. Az elbeszélő mellett balra egy púpos hallgat. Az asztal elfedi alakját, egyedül csak fejét nyújt­ja föl s két kezét, melyekkel tépést készít. Való­ban^iyégíJ®, £5 V-Mintetében, amely az elbe­­harczolhatok én is ott. Milyen kár, hogy e főhöz nincs több rajz, nem járul több szépség. Mily kár, hogy e nyomorék alak, míg geniális előállításá­val meglep, addig fölébreszti bennünk azt a visz­­szahatást, melyet a rut okoz, ha a szépészet me­zején szánalomra méltó fogyatkozásában jelenik meg. Ez alakkal szemközt, a kép előterében, egy fiatal szőke lány ül, a kép legszebb alakja. Az ő tekintete is az elbeszélőn függ. Mit fejez ki e te­kintet ? Azt kell gyanítanunk, hogy a drámai je­lenetnek itt van lyrai csomója. E fiatal leány s a sebesült katona közt tán az az ifjú kapocs szilárdul, mely a költészet éltetője: a szerelem. Munkácsy szép­ érzületéről föl kell tennünk, hogy igen. De vájjon képes-e a szép üde leány belé szeretni ab­ba az ifjúba, ki a festői vonalak sokasága kedvé­ért oly rongyosra van festve, mint egy koldus. A színek változatosságáért jó lehet e nagy rongyos­ság, de a költői feladat megoldásában nagyon hát­rányos, mert a fiatal emberből legalább is annyi koldus jelleg ri ki, mint katonai. Az asztal körül levő többi alak, kik mind lé­péssel foglalkoznak , különböző korú nők. Ez a csoport nem tetszik nekem sehogy, s valóban ezt támadták meg leginkább az eddigi bírálatok. A festő találékonysága itt apadóban volt. Az arczok kifejezése legalább is talányos. Úgy hiszem, a figyelmet kellene nekik tolmácsolni, de voltaké­­pen ez arczokon a vadság, a szilajság bizonyos kifejezése ül. E női csoport, mely itt a jótékony­ságot gyakorolni jött egybe: szilaj, mozdulataiban nyers szögletesség látszik, öltönyében kirivóság. Valahol olvastam, hogy oly exaltáltaknak tűnnék föl, mint a commune utczai asszonyai. Van ebben igazság. A kép legkifejezőbb alakja az a szikár öreg úr, mely a púpos mögött áll s kinek begombolt kabátja, feszes magatartása rögtön elárulja a vén katonát. A mellette álló nőt úgy tetszik, hogy láttam már a „Siralomház“ bámész csoportjában, csakhog ott csecsemőt tartott karján. Szintén a „Siralomházf”-ból való ismétlés az a kis leány, ki az előtérben állva kötényéből lépést önt egy ko­sárba. Amott az elitélt leánya, s ép ily mozdulat­tal nézi apja lábain a bilincset. A rajzot illetőleg Munkácsynak fő hiánya, hogy a plasztikus formákat egészen az öltönyök alá rejti, úgy hogy ott aztán végkép elvesznek, s kinyomozhatlanok. Mestere , Knausz utánozhatlan kecsesel és erővel rendel alá minden szövetet, minden redőt a plasztikának. Ennek tanulmányo­zása látszik legkevésbbé Munkácsyn, még a „Sira­lomház“ alajainál is. Végül — mert kitűnő tehetségről van szó — azt is óhajtanunk kell, hogy a finomságot, az egy­szerűséget jobban szem előtt tartsa, s a rongyok halmaza, a púposok drasztikus szerepeltetése he­lyett a lefejezés gazdagságát, a hatás költőibb esz­közeit keresse. Knausz erre is jó példa. Szóval a „Háborús idők“ oly kép, melynek nagy szépségei és jelentékeny hiányai vannak. Russel azt, noha nincs államszolgálatban, szabadon­­viselhesse. Páris, aug. 1. (Az Ellenőr távirata.) A legiti­misták két ágát Dupanloup orleansi püspök készül egyesíteni. S hallomás szerint a párisi gróf leve­let is intézett már Chambord grófhoz, melyben őt Francziaország jövedő királyának tekinti s a csa­lád fejeként üdvözli. Madrid, aug. 1. (Az Ellenőr távirata.) A spa­nyol Bourbonok legközelebb összejövetelt tartottak, melyen II. Izabella találkozott nővérével, Mont­­pensier hrg. nejével s egy családi szerződést ír­tak alá, mely szerint Alfons asturiai herczeg Montpensier leányával Mecedessel jegyeztet­nék el. Madrid, aug. 1. (Az Elllenőr távirata.) Az „Imparcial“ megc­áfolja azon hírt, mintha a pénz­ügyér fel akarná függeszteni az államadósság ka­matainak fizetését s alaptalannak mondja a lapok azon állítását is, mely szerint a hadügyi budget­­nél a kormány 72 ezer reált szándékoznék meg­takarítani. London, aug. 1. (Az Ellenőr távirata.) Wal­ter Scott születésének századik évfordulóját f. hó 15-én készülnek itt nagyszerű bankettel megünne­pelni, melyre az ország összes kitünőbb irodalmi férfiai meghivatnak. Brüssel, aug. 1. (Az Ellenőr távirata.) A ki­rálynő, ki télen folyvást betegeskedett, közelebb hallomás szerint, Magyarországba, szülőföldjére megy, melynek levegője a múlt évben is sokat használt egészségének. — A király, felgyógyult leányával, Stéphanieval s az ifjabb herczegnőkkel Ostendébe megy. Versailles, aug. 1. (az Ellenőr távirata.) A budgetbizottság többsége hallomás szerint kedve­zően fogadta azon tervezetet, melyet Périer Káz­­mér a jövedelmi adó tárgyában benyújtott. — Ugyanezen bizottság elé a kormány legközelebb­­javaslatot fog terjeszteni a hadügyminisztérium által felveendő 218 ezer frank kölcsön tárgyában. Páris, aug. 1. (Az Ellenőr távirata.) A mér­sékelt balpárti képviselők értekezletén elvettetett az ezen és a szélsőbal párt között Gambetta kez­deményezésére eszközlésbe venni szándékolt fusió terve.“ Versailles, aug. 1. A nemzetgyűlés teg­napi ülésében a departementalis­­javaslat harma­dik olvasásánál ismét megújult a vita a departe­mentális bizottságok felállítását elrendelő II. czikk fölött. Louis Blanc a dep. tanácsoknak és bi­­­zottságoknak adandó jogok ellen kel ki, mint a­melyek a franczia egységet szétbontják. Utána még többen szólottak e tárgyról. T­o­­­a­­­n kimutatja, hogy az illető törvényt a szabadelvű konservatív politika szelleme sugalta, mely a nemzetgyűlés többségét átlengi. A pártnak, mely egyidejűleg rendet és szabadságot óhajt, azt veti szemére, hogy sem a rendet, sem a sza­badságot nem sikerült megalapítnia. Szerinte az ország szabadságát csak az egyéni szabadság biz­tosíthatja. Bethmont kifejti, miért hozatott a departa­­mentális törvényjavaslat előbb a ház elé, mint a községi törvény.­­ Ezzel a vita folytatása másnapra halasztatott. Temple­mbk: a végrehajtó hatalom fejét az átalános belpolitikára vonatkozólag kívánja inter­pellálni. Thier­s kijelenti, hogy ő e kérdésre most nem válaszolhat, azonban a szünidők előtt okvetlenül nyilatkozni fog. A nemzetgyűlés véle­ményadásra szólittatván fel oda nyilatkozott, hogy az interpelláció a belügyér budgetjének tárgyalása alkalmával tétessék meg. London, aug. 1. A lordokháza, valamint az alsóház is megszavazta Arthur hg. számára a 15,000 font sterlingnyi civillistát.­­ A lordok háza Richmondnak a kormány ellen indítványba léveettrántvígál Rá. 172 szavazattal 82 el­házzal, hogy ha a választási­­javaslatot a bizott­ság holnap el nem fogadja, a kormány kénytelen lesz a házat októberben egybehívni. — A Trafal­gar téren tegnap tartott meetingen tiltakozott a nép Arthur hg. civillistája ellen. — A felső ház elfogadta a hadügyi reformra vonatkozó­­javasla­tot a második olvasásnál. Berlin, aug. 1. A kőmivesek munkaszünete­lést tartanak s bizottságuknak elnökét a kormány elfogatta, mivel ez azon nyilvános felhívást intézte a munkásokhoz, hogy a nem strikeolók szerszá­mait szedjék el. Páris, aug. 1. A kormány küldötte Ozenne visszatért Londonból, hol Granvillel azon megálla­podásra jutott, miszerint a fenálló franczia-angol kereskedelmi szerződés ne bontassék fel, hanem jövő évi február hóban vonassék revisto alá.­­ Az 1860-ai sorsjegyek mai húzásá­­nál a következő sorszámok huzattak ki: 185, 755, 407, 1147, 2088, 2568, 3089, 3526, 3555, 3787, 3977, 4229, 4661, 4762, 4793, 4892, 5335, 5470, 5580, 5905, 6181, 6406, 7101, 7113, 7395, 7405, 8048, 8160, 8232, 8491, 8795, 8939, 9053, 9674, 9992, 10081, 10143, 10461, 10612, 10882, 11070, 11195, 11558, 12671, 12811, 13178, 13274,13626,13873, 14612, 15717, 16717,16802, 16881, 17107, 17458, 17823, 18058 18192, 18308,18495, 18572,18777,19182, 19207, 19255, 19261, 19359, 19610, 19857. BéCS aug. 1. (Zárlat.) Mag. földteherm. 7960. Salgó­­tarj. 119.— Magy. hit. 111.25. Magy. zálogl. 88 — Erdélyi 171.'/1. Magy. kel. vasp. 88.25. Magy. sorsj. 95.80. Tisza, vasp. 25224. Magy. vas. köles. 109.— Aug.-magy. 84­/4.­ Fr.-magy. 83.. Alföld 176%. Magy. ész.-kel. vasp. 162.*/s Kel. vasp. elsőbbs. 86.80. Porosz p. ut. 183.7. Magy. gözh­es. —.—. Magy. földhit. 140.—. TÁVIRATOK. Zágráb, aug. 1. (Az Ellenőr távirata.) Rozen­­feweig királyi biztost és Trnski ezredes megyei főispánt Belovárban a nép lelkesült éljenzésekkel fogadta. London, aug. 1. (Az Ellenőr távirata.) A né­met császár Russelt, a Times versaillesi levelező­jét a fehérszalagu második osztályú vaskereszttel ajándékozta meg s a királynő megengedte, hogy KÖZGAZDASÁG. Vegyes — A pesti közúti vaspálya társaságnak 1871 jú­lius 16-tól 31-ig 383,357 szállított személy után 44,295 frt 46 krnyi bevétele volt, a forgalom te­hát a múlt év hason szakához képest növekedett és 9206 frt 21 krnyi többlet mutatkozik. Az összes bevétel 1871 január 1-től július 31-ig 411,810 frt 33 krt tesz, a többlet a múlt év hason szakához képest 65,453 frt 33 kr. Az igazgatóság. — Oroszországban jövő január 1-jével lép életbe az új dohány-fogyasztási adó. Az illető tör­vény a dohány­termesztőknek különböző jelenté­keny könnyítéseket biztosít. Dohányt levelekben a fogyasztási adó rendes lefizetése mellett, szabad árulni. — Kiállítás Triestben. A triesti kereskedelmi és iparkamra körlevelet intézett a különféle gaz­dasági és kereskedői testületekhez tudatván, hogy Triestben szeptember 20-tól október 20-dikig nagy gazdasági és iparmű-kiállítás rendeztetik. Czélja ennek, hogy e nagy kereskedő hely közelebbi érintkezésbe jusson a monarchia mindenrendű ter­melőivel és iparosaival; a kiállítási bizottság el­nöke maga a podesta­s­­tagjai közt a város leg­tekintélyesebb egyénei működnek. Figyelmeztetjük e kiállításra gazdáinkat és iparosainkat. — A magyar tengerészeti kormányzóság szer­vezetéről egy tartalmas czikk jelent meg a fiumei „Bilancia“ czímű lapban, mely elmondja, hogy a dualizmus elvének érvényesítése megkívánta, mi­szerint az előbbi Triestben központosítva volt tengeri kormányzóság elkülönittessék s igy állít­tatott fel Fiuméban a kormányzóság. Aztán rész-

Next