Ellenőr, 1871. október (3. évfolyam, 364-389. szám)

1871-10-01 / 364. szám

arra nézve, hogy ily egyetértés a két állam kö­zött távolról sem ölt magára fenyegető jelleget valamely állammal szemben, sőt inkább enyhíti a legközelebbi idők eseményei által felidézett ellen­ségeskedéseket és ellentéteket, s csírájában elfojtja a netalán felmerülő confliktusokat, így Ausztria- Magyarország az igazi és fontos franczia érdeke­ket illetőleg is nagyobb haszonnal működhet Né­metországnál, mintha eme hatalmassággal szemben féltékeny és duzzogó magatartást követne. Beust ezután egy beszédre hivatkozva, me­lyet a reichsrathi delegatió július 1-éni ülésén tar­tott, mind magát, mind az államot, melynek kül­politikáját ő vezeti „F­r­a­n­c­z­i­a­o­r­s­z­á­g őszin­te b­a­rátjának“ vallja, és mint ilyen azon re­ményét fejezi ki, hogy a belátással bíró franczia­­hazafiak felhagynak a reménytelen boszú gondolatával és a helyett oda irányozzák igyekezetüket,hogy összegyűjtsék hazájuk nagy szel­lemi és anyagi kincseit és ismét megszilárdulni en­gedjék azokat az átalános európai béke védszár­­nya alatt. Végül még némi említést tesz a sürgöny az európai társadalmi érdekeknek az anarchikus párt elleni védelmét illetőleg tett megállapodásokról s gyani­nunk engedi, hogy ez irányban írásbeli szerződés is jött létre a két kabinet között. — Az internationalisták Genfben. A Genfben tartózkodó olaszok f. hó 24-én fényes bankettel ülték meg Róma felszabadulásának évfordulóját, melyen számos más nemzetiségű egyén is vett részt. Az ünnepély kezdetén tisztán olasz maradt s az elnök P­o­ussier, lelkes beszédet tartott Róma felszabalásáról s a pápa világi hatalmáról; csakha­mar azonban socialista és internationalista be­szédek kezdettek tartatni. Dec­rette a nem­zetközi társulat képviselője élénk taps közt a szó­székre lépvén, eme beszédet tartotta : Polgárok ! A nemzetközi munkás-egylet genfi kantonának bizottsága engemet tisztelt meg kép­vi­selésével e tisztes körben, mely Róma felszabadu­lásának évfordulóját megünnepelni jött össze. Tel­jesen osztván az Önök örömét e szerencsés ese­mény fölött, engedjék meg, hogy néhány szót szól­hassak az általam képviselt társulat nevében. Olasz­ország egyesülése megadja-e neki szabadságát is ? Nem kezd­i már­is szenvedni a munkásosztály ül­döztetéseket Flórenczben úgy, miként Nápolyban ? Királyság, vagy egységes köztársaság nem bizto­síthatják sem a tömeg, sem az egyén szabadságát. E végre szükség, hogy a republikánus község tel­jesen autonóm és szabad legyen. Csak így lesz képes a polgárok többsége, akarom mondani a termelő munk­ászosztály, szervezni a munkaeszkö­zök ésszerű kizsákmányolását. Csak igy szilárdul­hat meg a köztársaság szép országunkban s e köz­társaság nem lehet más, mint foederativ és socia­lista. Éljen az olasz proletariátus! Éljen az egye­temleges, foederativ és socialista köztársaság ! (Élénk taps.) Utána A­m­b­e­r n­y lép a szószékre baljában franczia, jobbjában genfi zászlót tartva, melyeket aztán egyesítve forrón keblére szerit végtelen taps között, majd iszik Garibaldira, Róma felszabadulá­sára s fejtegeti Garibaldi életét. Erre olasz zász­lót is ragad kezébe és mindhármat keblére szo­rítva meghatott hangon kívánja, hogy e három nagy köztársaság minél előbb csak egyet képez­zen. (Egetverő éljenzés) E zászlók, úgymond, nem az illető kormányok, de az illető nemzeteket kép­viselik, melyek legkönnyebben egyesülhetnek, ha az internazionale tanait követik. Beszéde végével a jelenlevők mindnyájan felállanak s hangosan éltetik szónokot. Ekkor jelentik, hogy Mazzinitól Garibalditól, Róma városától és Petroni Józseftől sürgönyök érkeztek, melyek felolvastatván határ­talan lelkesültséggel kísértetnek. Ezután Beau­fort fiatal római tart lelkes beszédet, végül pe­dig Pollet franczia menekült, kik szintén ha­tártalan lelkesültséget keltettek a hallgatóságban. Párisi képek. — Sept. 28. — Bonapartista összeesküvés. — A párisi bourgeoisie. — Izabella spanyol exkirálynő s udvara. — Thiers és a sajtó. — A becsületrend palotája s az elysée palota. — Asniéres. — A párisi üvegesek. — Az utczák új keresztelője. — A Louv­­re műkincsei. — A Színházak. A l­evegő a bonapartista összeesküvés hírével van tele, írja a D. News párisi levelezője. Mint mondják a rendőrség papíroknak jutott bir­tokába, melyek erősen kompromittálnak három tény­leges szolgálatban levő tábornokot, kik még ezen felül Thiers bizalmát is birják. Továbbá több „házalót“ fogtak el, kik egy imperialista lapot osztogattak szét a Párisban és környékén fekvő katonaság között. A párisi bourgeoisie igen mogorva hangulatot mutat s nagyon hajlandó hallgatni a Versailles ellen gyűlöletet és megvetést praediká­­lókra. Az időpont tehát igen alkalmas az igér­e. Világosan észlelhetem, hogy szive sóvárgott az éhező öt gyermek felsegély­zésére, de szégyen­leni látszik elárulni gyengeségét előttem. Midőn így habozott a könyörületesség és büszkeség közt, tettem magam, hogy félre nézek, ő felhasználta ezen alkalmat, hogy a szegény kérelmezőnek egy ezüst pénzt adjon, s egyszersmind intvén őt han­gosan, mikép én is meghallhassam ezt, hogy men­jen dolgozni, ha kenyér kell neki, s ne boszantsa a járó­kelőket máskor is ily szemtelen hazug­ságokkal. Azt képzelvén, hogy nem vettem észre sem­mit, folytatá tovább mentünkben kikeléseit a koldusok ellen, és oly hevességgel mint előbb, példákat idézett saját rendkívüli óvatosságából és takarékosságáról, valamint ügyességéről is, az álokoskodó felfedezésében. Megmagyarázta nekem a módot, melyen a koldusok irányában viselné magát, ha biró volna; nem idegenkednék néhány tömlöczöt tágítani meg elfogadásukra, s két történetet beszélt el nekem, olyan nőkről, kiket koldusok raboltak ki. Épen egy harmadik eset elmondásához kez­dett, midőn egy falábon biczegő matróz állotta is­mét utunkat, esedezve könyörületességünkért, áld­va épkéz­lábunkat. Én odább akartam menni anélkül, hogy figyelmemre méltatnám, barátom azonban keservesen tekingetett a szegény esede­­zőre, s kért, állnék meg, hogy lássam, mily köny­­nyűséggel képes ő felfedezni az ámitót. Nagyon fontos képet csinált,­­ haragos han­gon kezdé faggatni a matrózt, kérdezvén tőle, hogy miféle alkalom tette őt bénává, szolgálat­képtelenné. A matróz ép oly haragos hangon felelt, hogy ő tiszt volt, egy magán hadihajón, s elvesztette lábát távol hazájától, azok utalmában, kik itthon semmit sem csinálnak. Ezen válaszra, az én bará­tom rögtön elveszté a tekintély hangját, nem birt többé semmi kérdést tenni, csak azon okoskodott, hogy mikép segítsen észrevétlenül ezen emberen. Feladata azonban nem könnyű volt, mert egy részről meg akará tartani előttem, résztermészetének lát­szatát, másrészről pedig megnyugtatni akará sa­ját magát, a matróz felsegélése által. E végre egy pillantást vetvén bizonyos forgács-kötegre ü­tésekre, melyek oda mennek ki, hogy ha a császár visszatér, a hadikárpótlást a jövedelmi adó behoza­tala által igyekszik fedezni és szilárd békét hoz létre Németországgal szabadelvű kereskedelmi szer­ződés alapján. Izabella, volt spanyol királynő ismét visszatért Párisba családjával és udvarával együtt, mely utóbbi három nagy házat foglal el a Bozilewski szállodával szemben. Épen ma láttam a királynőt, a­mint bekocsizott Párisba; hintája tele volt igen csinos apró leánykákkal, akiket a leányai­nak tartottam. A Champs Elysées-en a királyi fo­gat mellett épen T­hiers hajtatott el egy előttem ismeretlen úri­ember társaságában a Madeleine irányába­. Az esti lapok, melyek az elnök minden mozdulatát ép oly hűségesen jegyzik fel, mint va­lamely isten kegyelmébeli királyét, mondják, hogy a sz. György téren fekvő palotájának romjait lá­togatta meg, a­melyet felépíteni még mindig vona­kodik. Visszatérte közben Versaillesba az elnök az elyséei palotát és a becsületrend épületét nézte m­­g, mely utóbbi gyorsan emelkedik romjaiból úgy, hogy a jövő hó végével lakható lesz, m­íg aman­nak tökéletes rendbehozása legalább is két évet igényel s addig a köztársaság elnöke nem ütheti fel benne székhelyét. Ásm­­érés gyorsan épül romjaiból; a tetőze­tek s a megrongált falak csaknem mindenfelé jó karba hozvák s a polgárháború nyomaira legfelebb az ablakok emlékeztetnek, melyek repedezettek, vagy papírral faggatvák be, minthogy a párisi üvegesek csaknem „testületileg“ fogságban ülnek, s igy csúfosan elestek azon szép nyereménytől, a melynek reményében a commune végnapjaiban oly borzasztó rombolást vittek véghez különösen az ab­­lakokban, hogy Párisban alig van kirakat, mely­nek gyönyörű tükörüvegei mai napig is összere­­p­dezve ne állanának. A párisi községtanács az ut­az­ők újabb elkeres­ztelésével foglakozik, mi minden forradalom után rendes szokásuk a francziáknak. A tanács azonban most csak nyolcz keresztelésre akar szorítkozni; az első egy uj utczára vonatkoz­nék, mely még csak tervben van s mely az uj Ope­rától a Théatre Francaishoz vezetne, ennek neve lenne „Avenue des Tuileries,“ és nem mint a csá­szárság alatt tervezve volt „Av. de Napoleon.“ Másodszor az Avenue de l’Empereur „Avenue de Passy“ nevet nyer , harmadszor az Av. de l'Impé­­ratrice „Avenue du Bois de Boulogne“ és nem mint az ostrom alatt szándékoltatott Av. de Ubrich negyedszer az Av. de la reine Horteuse „Avenue de Monceau“ , ötödször az Av. de Prince Jérome, „Avenue de Villiers, hatodszor a Prince Eugéne boulevard „Voltaire“, hetedszer Flesch bibornok utcza végleg „Chateaudun“, végül a Decz. 10-ke nevű utcza „Opera utcza“ elnevezést nyer. A Haussmann boulevard megtartja nevét. A Louvre végre rendbe kezd jőni Blanc Károly buzgólkodása mellett, kiről talán sokan nem fogják tudni, miszerint Louis Blanc-nak édes testvére s hogy Nienwerkerke után a szépművészetek igazgatójául neveztetett ki. Blanc szakadatlan mun­kássága annyira rendbe hozta már eddig a Louv­rét, hogy a hires négyszögű terem, mely a fran­czia nemzet művészeti mesterműveit tartalmazza, készen áll a közönség látogatására; a festmények mind visszahozattak Brestből s egy Muri­nóval szaporodtak is, mely St.-Cloudból távolittatott el a poroszok közeledésével. Önök ism­ézik Angliában Milo Venus szobrának történetét, melyet a francziák méltán a Louvre büszkeségének tarta­nak; e műkincset az ostrom alatt nagy titokban a rendőrfőnöki palota pinczeibe vitték át, hol dara­bokra törött, azonban ügyesen összeillesztve, most ismét szokott helyét foglalja el. Francziaországban az ipar és foglalkozások csaknem minden ágát protectió, subventió, kegy­el­tetés, kiváltság és borravaló táplálja, így a színházak mindnyájan államsegély után cseng­nek. A császárság több mint két millió frankkal segélyezett évenkint bizonyos szin- és opera­háza­kat. Ez összeget a takarékos köztársasági kormány most némileg alább szállította s ez sok rész­vért csinál a színész­világban, sőt magában a közön­ségben is, mert a francziák büszkék nemzeti szín­házaikra, melyek nagymérvben fejlesztik a tehet­ségeket és finomítják az ízlést. A hivatalos lapból. A közoktatási minister a f. u. oct. elején Csongrádon megnyitandó államtanitóképezdéhez: B­o­h­u­s Rezső, államképezdei r. tanárt Bajáról, rendes ta­nárrá ; az Iglón megnyitandó államtanitóképezdéhez dr. Emericzy Gézát tanárrá, s a Pozsonyba megnyitandó államtanító-nőképezdéket a tanítónői állomásra pedig U­h­r­­ Józsa, pesti nőnevelőnőt s intézeti tulajdonosnőt nevelte ki, utóbbi kettőt ideiglenes minőségben,­­ mindeniket az ideiglenes igazgatói, illetőleg igazgatónői teendőkkel meg­bízván A pénzügyminiszer Navratil György pénzü­gyigaz­gatósági számtisztet adóhivatali ellenőrré, Petróczy János adóhivatali főtisztet a pesti adóhivatalhoz ellenőrré, Ka­lé­t­z­k­y Ferencz számgyakornokot a budai m. k. pénzügy­igazgatóság számvevő osztályához III ad osztálya számtisztté, Csalogányi Ignáczot, a feloszlatott közp.­sőüzleti igaz­gatóság irodavezetőjét, S­z­a­b­a­d­y Gábor ugyanott iroda­melyet bálán hordott a ficzkó, kérdezé, hogy meny­nyiért adja azon gyufákat, de nem is várt felelet­re, hanem mogorva hangon követelé, hogy adná neki egy shillingért. A matróz eleinte bámulni látszott a kívánsá­gon, de csakhamar visszanyerte lélekjelenlétét, s átadván az egész csomagot, felkiált: itt van uram egész szállítmányom, s ráadásul fogadjon el tő­lem egy áldást is. Leírhatatlan azon diadalérzet, melylyel bará­tom vitte odább új portékáját. Biztosított engemet, hogy erős meggyőződése, miszerint ezen ficzkók lopják áruikat, különben nem adhatnák el fele ér­tékükért. Megmagyarázd nekem, hogy mennyi mindenfélére használhatni ama foreácinkat. Ő hosz­­szasan beszélt a megtakarításról, melyhez juthatni, ha gyertyánkat ily gyufával gyújtjuk meg a­he­lyett, hogy a tűzbe dugnak. Erősíté, hogy inkább kihúzatná egy fogát, mintsem pénzét ilyen semmi rekelékre vesztegesse, kivéve, ha valamely értékes dolgot vehet meg tőlök. Nem tudom meddig tar­tott volna a gazdálkodás és gyufák ilyetén dicsőí­tése, ha figyelmét igénybe nem vette volna egy újabb tárgy, mely az előbbeyieknél is nyomortel­­jesebbnek látszik. Egy rongyokba öltözött nő kar­jai közt egy gyermekkel, hátán egy másikkal, bal­ladákat igyekvők énekelni, de oly gyászos hangon, hogy nehéz volt elhatározni váljon énekel-e vagy sir. A szerencsétlen, ki legnagyobb nyomorában is jókedvű akart lenni, olyan látmány volt barátom­ra nézve, melynek ellent nem állhatott. Félbesza­­kitó élénk beszédet rögtön, s nem jutott eszébe ezen alkalommal még a tettetés sem. Előttem nyúlt zsebébe, hogy segítsen azonnal, de szörnyű zavar­ba jött, midőn felfedező, hogy már túladott min­den pénzén. A kin, mely visszatükröző magát ké­pén, sokkal feltűnőbb volt mint az asszony arczán mutatkozó szenvedés. Keresgélt egy darabig, de hiába, míg végre rendbe szedte magát s minthogy pénze nem volt, kimondhatatlan szívélyességgel nyújtotta át a koldusnak egy shillingért vásárlott gyufáját. Isten önnel. (Folytatjuk.) In­tét, K­r­a­e­z Lajos m. k bányaigazgatósági irodasegédet, Z­a­b­o­r­a­y Károly, B­a­r­c­z­a Károly, Csóka Gyula, Bodnár István, R­á­c­z István és Kuderna Vincze dijnokokat a pénzügyministérium segédhivatalaihoz irodatisz­tekké nevezte ki. Heindl Nándor apostagi haszonbérlő saját, továbbá Lajos, Béla, Etel, Irma, Nándor és Aranyka nevű kiskorú gyermekei vezetéknevüknek „Halmi“-ra kért átváltoztatása megengedtetett. Báró Bab­arczy Károly tettleges állományú hon­véd lovas­hadnagy a honvédség létszámából kitöröltetett. A kir. tengerészeti hatóság által Fiuméban újabban a­­ következők neveztettek ki hajóhadnagyokká a kereskedelmi tengerészethez : Cosulich Gyula, Falvi János, Kuketz Péter, Mulató Jakab, mind Fiuméból, Persich Antal Voloscaból és Sodich Ferencz Costrenából. Wysocky József részére, ki — idegen létére is — harczra kelt s meg is állta helyét hősiesen — mint lengyel és tábornok — magyar nemzetünk igaz ügyének 1848-9-beli önvédelmében, s most — 70 éves ko­rában — kénytelen megküzdeni nemcsak a szám­­üzöttség kínszenvedéseivel, hanem az anyagi szük­séglátás haza­vesztett keserűségeivel is: a közbe­­csülés, részvét és hála jeléül fogadjuk, közöljük és köszönjük az eddigi és a következő adako­zásokat. Farkas Elek.....................................5 frt Body Károly Karczagról .... 2 frt Hírek. P­e 81. sept. 30. — Deák beteg. Tegnap —■ péntek óta — diarboeában szenved csaknem szü­netlenül s elgyengült rendkívül. Ez aggodalom­keltő értesítést azon mély részvéttel fogja venni az egész ország, a­melylyel adjuk azt mi, kik szí­vünkből óhajtjuk, hogy legközelebbi lapunk már megnyugtathasson minden félelmet hazánk nagy fiának egészségét illetőleg. (Késő esti órában — saját tudakozódásunk folytán —­ értesülünk, hogy nincs veszély, ámbár a gyengülés nagy.) — Magyar T­ud. A­k­a­d­é­m­i­a. Október 2-án d. u. 5 órakor az I-ső osztály tart ülést, melynek tagjai a következők: Gr. Kuun Géza r. t. „A sémi magánhangzók és megjelölések mód­jai.“ Fogarasi János r. t. „Keleti utazó Bá­lint Gábor tudósításai.“ Az osztálygyülést összes ülés követi. Pest, sept. 30. 1871. Gyulay Pál osz­tálytitkár. — Nyilatkozat. Alulírottak bizonyitják, hogy a Kazár Emil és Ujházy urak közt fönforgott ügy elintéztetett. Pest, sept. 29. 1871. Odry Lehel, Szigety Imre, Tóvölgyi Titusz, Csávolszky Lajos. —A honvédmenház alapkövének letételi ünnepélye holnap vasárnap lesz. Figyelmez­tetjük rá a fővárosi közönséget, mely e hazafias intézett létesítése körül eddig is oly nagy érdekelt­séget tanúsított. A buda­pesti önkénytes tűzoltó­­egylet tagjai pedig hivatalosan fölkéretnek, hogy teljes fölszerelésben jelenjenek meg 7 órára az 1-ső őrségen, honnan az ünnepélyhez csatlakoznak. — Nemes szerénység. Mint a hivata­los lapban olvassuk, valaki a magyar nyeremény­­kölcsön f. é. aug. hó 14 én tartott sorshúzására alkalmazva volt két árva gyermek számára 2 db. egyezer frtos osztr. államadóssági kötelezvényt ajándékozott, mely emberbaráti tény ezennel köz­tudomásra hozatik. Az érdekelt kötvények a sors­húzásnál alkalmazott két árva, névszerint Pirchala Károly és Reickel Gy. számára Buda sz. k. főváros gyámhatóságának adattak át. — Az országos szinügyről írván a „Hon“ azt mondja, hogy e czélra a miniszterelnök 280.000 frtot a civillistából s ebből 100.000 frtot a nemzeti színház és vidéki színészet közt osztván fel, 180.000 frtot egy nagyszerű operaház építésé­re mindig félrerak. Ez aztán tulolgu» gyuruokun­ás a jövő számára, a jelen árán. Elhisszük, hogy a félrerakott ezrek szépen kamatoznak addig, míg a jövő boulevardján a jövő operaház felépül, hanem azt is elhiheti mindenki, hogy a magyar színügy­­nek soha sem volt mostohább korszaka, mint most, s igaza van laptársunknak, midőn azt mondja, hogy mire az a fényes operaház megnyílik, akkor majd keresnünk kell a szavaló magyar színészetet. A mi­niszterelnök valószínüleg csak operai előadásokra jár, különben tudná, hogy még a nemzeti színház drámai erői mind megvannak fogyatkozva s mily a középszerűségen is alól álló tehetségek pótolják azon jeleseinket, kiket büszkén szoktunk emleget­ni. A vidéki szinügynek pedig alig van művészi oldala s nincs egyetlen társulat sem, mely harmo­nikus erőkből volna összeállítva. A vidéki szinügy gyámolitása e pillanatban a legfontosabb kérdés, mert innen remélhetjük az erőket. A másik fontos kérdés egy második színház építése Pesten, még­pedig fontos két okból, a főváros magyarosodása érdekében, másodszor azért, hogy a magyar színé­szetnek legyen szinműirodalma is. A szinműirodalmat pedig csak a központon levő színházak fejlesztik. Sok tehetség, míg a követelőbb nemzeti színpadra juthat, elveszti kedvét s más irányba fordul. — Öngyilkosság. A múlt éjjel fél egy óra tájban a lánczhíd közepéről egy fiatal katona, ki egy magyar gyalogezred egyenruháját viselte, a Dunába vetette le magát és a hullámok között nyomtalanul eltűnt. Az öngyilkos a lánczhidon egy katonai igazolási jegyet hagyott hátra, melyből ki­tűnt, hogy őt Janiga Péternek híják, esztergom­­megyei nagy­bényi szül. 22 éves, takácslegény, ki a f. évi julius hó 31-én a cs. kir­ 26-dik számú, Mihály orosz nagyherczeg nevét viselő gyalogez­red állományába soroztatott be. Az öngyilkosságot a szerencsétlen valószínüleg a katonáskodástól való félelem miatt követte el. — Szigeti József jeles színészünk 30 éves színi pályájának jubileuma okt. 11-én lesz. „ai»ijj« czimű új színművét fogják ezúttal előadni, elhelyezéséről kezdenek gondolkod­ni."A-J.Sir intézet számára nincs helyiség, tehát egyelőre bér­házban rendezik el. Erre a két­ nyul utczában most épült Nagel-féle három emeletes házat szemelték ki, melyért a tulajdonos 42 ezer forintnyi évi lak­bért kér. Ennek felét öt évig hajlandó is volna a város megadni, másik fele a kormányra maradván. Egy műegyetem építésére pedig 150 ezer frtot kész megajánlani, egyszer mindenkorra. —M­agyarországb­ól nagyon sokan ván­dorolnak Oroszországba és a dunai tartományokba, jobb jövő és csalók által biztatva. Ezek legnagyobb része aztán nyomorba jutva, a konzulságokhoz fo­lyamodik, hogy visszatérhessen, de például a ga­­laczi osztrák konzul rendelkezési pénztára annyira ki van merítve, hogy semmi segélyhez sem juthat­nak. A belügyminisztérium tehát figyelmezteti a hatóságokat, hogy olyanoktól, kik a szükséges úti költségeket kimutatni nem bírják, az útlevelek alapjául szolgáló bizonylatokat tagadják meg. — Az országos zene-és ének­aka­démiából, melynek felállítását zenészeink annyi buzgalommal sürgették, úgy látszik, lesz valami. A belügyminisztérium költségvetésébe ugyanis e czélra 36,000 frt. van fölvéve, ellenben az eddigi dalmű és zeneképezde támogatására évenként ki­vetett 15,000 frt. kihagyatott, miután az országos zeneakadémiának Pesten leendő felállításával a je­lenleg létezett úgynevezett színészi ének-képezde feleslegessé válik, illetőleg e képezde az akadémiá­val olvadna egybe. Ez újonnan felállítandó akadé­miáról a miniszteri indokolásban ezeket olvassuk : E zeneakadémia felállítása már kezdeményezve van s költségei 72-re 36,000 frttal vannak h­onauyózva. Ebből 6000 frt. első berendezésre számíttatott, évenkinti szükségletül pedig 30,000 frt. vétetett fel, melynél azon körülmény szolgált a számítás alap­jául, hogy az eddigi képezd­e, hol csak ének ta­níttatott, évenkint 15,000 frt. kiadást igényelt, s a zene tehát, mely hasonló erőkkel fogna taníttatni, valószinüleg ugyanily összegbe kerülne. — A­z ungv­ári „B­azi 1-egy­­­e­t," mely orosz irodalmi társulat, e hó 27-én közgyűlést tartott. A tisztviselők választásánál Pankovits püs­pöknek s az egyletet domináló Dobrzánszkynak volt legnagyobb pártja, de ezúttal elnöknek mégis Pankovitsot választották. Erre gyűlés után vere­kedés lett, nevezetesen Dobrzánszky fiát annyira összeverték, hogy betegen fekszik. — Több szab­­áll, honvédtiszttől választ vettük az „Egy honvéd törzstiszt“ czik­­kére. Tárgyhalmaz miatt azonban kénytelenek voltunk a közlést lapunk jövő számára ha­lasztani. — A trencséni adószedő Beck meg­szökött 17,000 írttal. Galgóczon ugyan elfogták, de pénzt nem találtak nála. — Az a h­ir, hogy Török­ Bálinton egy ka­takombát találtak, számos czellával és csontvázak­kal, teljesen alaptalan. Nem tudnak ott erről sem­mit sem. — Az országos képzőművészeti társulat köré­ből. E művészi társulatunk a nyári szünidők után szept. 26-án tartotta első választmányi ülését, mely­nek tárgyai között legérdekesebb a buzgó titkár Teleky Károlynak jelentése volt, a vidéken rende­zett tárlatok sikeréről. A számosan összegyűlt vá­lasztmányi tagok (Almássy Pál a társulat műpár­­toló alelnöke is jelen volt) örömmel vették tudo­másul mily élénk érdeklődésre és pártfogásra ta­lált a társulat kezdeménye Aradon. — a megye és város előkelőbbjei és egész intelligentiája ver­senyt látogatta a tárlatot; az első alispán Nagy Sándor és a megye több szolgabirája készséggel vitték felváltva a napibiztos szerepét — Daniel László ur a megyei főpénztárnok vállalkozott, hogy a társulat helybeli ügynöke lesz, s e buzgóság szép eredménye abban nyilatkozott, hogy a társu­lati vállalat költségei úgyszólván a bemeneti dijak által fedeztettek; hogy néhány festmény elkelt a tárlatból s hogy a társulat tagjainak száma ez al­kalommal helybeli új tagokkal jelentékenyen sza­porodott. A derék aradiak példányán versenyre buzdult Nagyvárad is, hol a tárlat szept. 16-án nyilt meg és hol a siker legérdemensabb tényezői­e. Gerli­­czi Bódog, a helybeli tárlatbizottság elnöke á áta­­lában a b­hari nemzeti kör tagjai valának. Itt is elkelt két festmény, ha jól tudjuk Böhmnek szép „pusztai zivatara“ is, valamint társulati új tagokul szintén számosan íratták be magukat. Nagyvárad­­ról október elsején Debreczenbe vándorol a 105 képből álló műszállitmány s hogy ott is szives fogadtatásra, a társulat érdekei pedig újabb lendü­letre számíthatnak, arról már az ottani bizottság elnöke Simonffy Imre városi főkapitány, valamint Csanak és több más köztiszteletben álló polgár szívesen felajánlott közreműködése is kezeskedik. Debreczen városa ugyancsak a zárlat tartama alatt fogja megülni Csokonai emlékszobrának lelep­lezési ünnepét, mely alkalomra az orsz. képzőmű­vészeti társulat­ is meghivást kapott és oda Telepy Károly társulati titkárt és Székely Bertalan vá­lasztmányi tagot fogja képviselőkül leküldeni. A Kolozsvárra tervezett fióktárlat rendezését — a vá­lasztmány beható vitatkozás után, legjobbnak találta a legélénkebb, vagyis a téli idényre halasztani. Weber Ferencz történelmi festményeit („Szigetvár VPC povonci ”) állítás végett Pécsre küldeni határozta. Kül és belföldi új képekből saját pesti helyiségében rendezendő leg­közelebbi tárlatát azonban a társulat dec­ember elsején fogja megnyitni, kiváltképen azért, hogy a rendelkezésre fennmaradt összegből a múzeumi képtár számára pótvásárlásokat eszközölhessen, mely alkalommal hihetőleg a Fulignol Madonnának (Ráfael eredetije után) Haan Antal által Rómában a m. kormány megbízásából készült szép másolata is ki lesz állítva. Az ülés további tárgyaiból kiemelendőnek tartjuk, hogy a képzőmívtársulat, a kereskedelmi minisztérium felszólítása folytán, az 1873 ra terve­zett bécsi világtárlatra vonatkozó előzetes bizottsági tárgyalásokban két tagja által: Ráth György vál. elnök és Than Mór vál­­tag személyében fog részt venni s hogy ez alkalommal élénk helyesléssel ta­lálkozott az az indítvány, mely szerint a társulat utján sürgető felszólítások intéztessenek a magyar­­országi művészekben az iránt, hogy a nevezett vi­lágtárlaton leendő mentül teljesebb és mentül dísze­sebb művek által való képviseltetésüket hazafias és becsületbeli kötelességüknek tekintsék. Magyar­­ország jó híre a szomszédban megnyílandó világ­tárlat által oly közvetlenül érintetik, hogy ezen jó­­szándéku figyelmeztetés üdvös eredményében nem lehet kételkednünk. .. Monaszterly és Kuzmik udvari divatáru szállítók az elegáns női világ értesítésére hozzák, hogy összes divat újdonságaik, melyeket Kuzmik Párisban és Lyonban személyesen kivá­lasztott, megérkeztek, és tisztelettel kérik a főváros hölgyeit a nagyszerű kiválasztást kész ruhák és felöltönyök, lyoni selymek, és minden ez idényre Párisban gyártott új divat kelméket divattermekben (váczi utcza 15. sz.) megszemlélni ; a vidékre leg­nagyobb készséggel küldenek mintákat.1­0. Miután a Dáshegyi Lányi-féle felsőbb he­lyen engedélyezett reál gymnasiumi nyolcz osztá­lya tan és nevelő intézete az intézet berendezésé- Za’ semmeísé gébe áthelyezni, a tulajdonosok értesítik a­z. érdek­lett szülőket és gyámokat,hogy az intézet ez ideig régi helyiségén, az államgymnasium épületében (újvilág u. 23 sz. a.) maradva beiratások is ugyanott esz­közöltetnek. E kitűnő tanerőkkel ellátott és czél­­szerűen berendezett intézetre, melynek hirdetése lapunk mai számában található, újólag fölhívjuk a t. szülők és gyámok figyelmét, mivel az ilynemű intézetek fönnállása a nevelés ügyében szükséges­nek is mondható. a z a i k. — Grant elnök árnyéka. Az új yorki „Herald“ tart egy külön tudósítót, kinek feladata az elnöktábornokot mindenhol követni oly formán, mint ama híres rajongó nő, ki a negyvenes években Lisztet nyomról nyomra kisérte s ez okból „Hinter­list“ asszony gúnynévvel tiszteltetett meg. A tudó­sító legközelebb egyéb rendkívül fontos dolgok között ezeket írja a „Herald“-ban Grantról: „Itten az elnök épen annyi időre állapodott meg, hogy kivegyen aranyos kis dobozából egy szál gyufát és azt meggyujtsa. A szél azonban, mely az oszlopos előcsarnokon keresztül az udvarba befújt, a hol állottunk, eloltotta a lángot és az elnök kényte­len volt egy második gyufát is kivenni s meggyujtani“ — Bájos kőszén. Waldstein grófnő Cseh­országban egyikét bírta a leggazdagabb kőbányák­nak s a gazdag és szép tulajdonosnőt az utóbbi időben folyvást osztromolták, adja el bányáját, sőt akadt egy venni szándékozó, ki eme költői ajánlat­tal lépett fel: Vannak majorjaid, kastélyid. Minden, mit ember csenghet, Tied a vidék legszebb szene, Grófnő, mit akarsz még többet! Kimeríthetetlen aknákban Akarnám pompás szenedet kizsákmányolni, hasznositni. Grófnő, mit akarsz még többet ! A te kitűnő szeneidre, Töméntelen részvényeket, Teljes értékkel bocsátnák ki. Grófnő, mit akarsz még többet! Oh ! a te bájos szeneidért, Melyek elbűvölik keblemet, Készpénzben adok fél milliót. Grófnő, mit akarsz még többet! A grófnő azonban mégis „többet akart“ s nagyon jól tette, mert a dux-bodenbachi vasuttár­­sulat csakhamar sokkal magasabb áron vásárol­ta meg. TÁVIRATOK. Bécs, sept. 30. A szász koronaherczeg az „Oesterr. Corr.“ szerint oct. 3-án Schönbrunnba érkezik. Innsbruck, sept. 30. A tartománygyűlésben leendő megjelenésre felszólított plasztirolok, kész­ségüket jelentették ki azon esetre, ha a kormány egy külön autonóm plasztiroi tartománygyűlést biz­tosít számukra. Grátz, sept. 30. A cseh leirat ellen intézett tiltakozást a tart. gyűlés 44 szavazattal 16 elle­nében elfogadta; a szlovének és katholikus kon­­servativok e határozat ellen nyilatkoztak. A hely­tartó kifogást tett a tart. gyűlés ez irányban­ ille­tékessége ellen és hangsúlyozta, hogy a kor­mány az alkotmány útjáról nem fog lelépni. Páris, sept. 30. A negyedik félmilliárd hadikárpótlás lefizetésére 600 millió frank készen áll. A bordeauxi nemzetőrség már teljesen le van fegyverezve. Lemberg, sept. 30. A tartománygyűlésen Czer­­kowski a városi képviselők számának szaporítását hozza indítványba. A felirati vita hétfőn veszi kez­detét. Czernovicz, sept 30. A kormány felszólította a tart.­gyűlést a reichsrathi választások eszközlé­sére. — A felirati javaslat egyhangúlag a bizott­sághoz utasíttatott.­­ A házszabályok módosítá­sára vonatkozó tvjavaslat tárgyalás alá vétetett, s a 3. §. módosítása a bizottság indítványa szerint elfogadtatott. Ezután a képviselők száma 36-ban állapíttatott meg. Közelebbi ülés kedden, Prága, sept. 30. A „Bohemia“ szerint Theu­­ner országgyűlési képviselő hivatalától nemcsak azért függesztetett fel, mert az ismeretes nyilatko­zatot aláírta, de egyszersmind, mert Theuner elfo­gadta mandátumát, noha hivatali fönhatósága állomásának elhagyását szigorúan megtiltotta neki. Páris, sept. 30. A közoktatási miniszter egy köriratban fegyelmi büntetéssel való fenyegetés mellett megtiltja a tanítóknak, hogy a küszöbön álló departementális tanácsosok választása alkal­mával a népre befolyást gyakoroljanak. — A nemzeti védelmi kormány tiszti kinevezéseinek megvizsgálására kiküldött bizottság befejezte mű­ködését s a hadügyér a tábornokoké jTMufigyta határozatok , Bécs, sept. 30. A buzaüzlet gyenge magas árak mellett; elkelt mintegy,40,000 mérő 10 kr. drá­gábban ; rozs, árpa igen élénken vásároltatott 20—25 krral drágábban; zab igen élénk 10 kr­­ral drágábban; lisztüzlet vontatott, de szilárd ára­kon. Repczeolaj 291/4, decz. 29-15, repcze lanyha 16­94, szesz készp. 59. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hetiszemle. Pest, sept. 30. Az összes osztrák és magyar kereskedelmi piac­okon uralkodó pénzszükség az itteni terménykereskedelemre is igen hátrányosan hat; az üzlet minden czikkben igen csekély kiter­jedésű, miután mindenki vonakodik a jelenlegi pénzviszonyok mellett nagyobb ügyletekbe bocsát­kozni. Csak disznózsírban élénkült a kereslet a ki­vitelre, s az árak is emelkedtek. Ellenben a gyapjú forgalma sokkal gyengébb volt, mint a múlt héten. Az átalános várakozás azonban az, hogy a mai ultimával a pénzszükség jelentékenyen csök­kenni fog. A múlt hét meghozta a rég várt esőt, s az ide érkezett tudósítások szerint az ország többi részeiben volt több-kevesebb eső. A hét végén az idő ismét szép lett, sőt ma meleg is. Az eső a téli vetések gyarapodására jótékony befolyással lesz, s a szőlő érése is kedvező haladást tett az utóbbi időben, úgy hogy jó középminőséget várnak; a mennyiségi eredmény igen különböző lesz a sze­rint, a­mint a múlt téli fagy több kevesebb káro­kat okozott. Budán, a­mint halljuk, a szüretet oct. 9-én kezdik meg. A külföldi gabnapiaczok többsége a lefolyt héten szilárd irányzatot mutatott, csak Londonban csökkent hétfőn az angol búza­­­shillinggel; a kontinetális piaczok ellenben majd­nem mint magasabb árakat jelentettek. Nálunk a gabnaüzlet menete a lefolyt héten keveset változott. A vidéki piac­okon a behozatal elég jó, s történnek is némi vásárlások a kivitelre. Jonosén szép felvidéki árpa jött piaczra, nem je­lentéktelen mennyiség vásároltatott az utóbbiból Németország számlájára. Sajnos, hogy ez egyetlen gabna nem mérsékelt kereslete elegendő volt a minden évben visszatérő szállítási akadályok iránti panasz megújulásá­ra. Külföldi vevőink panaszkodnak a vett áru késő érkezéséről, s ennek természetes következménye, hogy ha csak lehetséges, szükségletüket más pi­ac­okon fedezik, melyektől pontosabb szállítást várnak. Az itteni piac­on a behozatal még min­dig rendkívül csekély, úgy hogy bár a kereslet nem is jelentékeny, az árak igen szilárdak. B­u­­z­á­b­ó­l ugyan képződött egy kis készlet, de ez az árakra nem volt csökkentő befolyással, s midőn a hét folyamában a behozatal csekély maradt és a kínálat csökkent, az árak inkább emelkedtek, s mintegy 10 krral magasabban záródnak mint a múlt héten. A forgalom mindig szűk korlátok közt mozgott, s csak mintegy 80,000 mázsa kelt el, mi majdnem kizárólag gőzmalmaink kezeibe került; kivitelre itt majdnem semmi sem vásároltatott, s az osztrák államvaspálya differen­­tiális tarifái mellett természetes is, hogy a külföldi vevők mindinkább elfordulnak a pesti piac­tól. A mai árakat a következőleg jegyezzük : 87 fntos 6 frt 75—85 kr, a 86 fntos 6 frt 50—65 85 fntos 6 frt 50—65 kr, 84 fntos 6 frt 35—50­­ kr, 83 fntos 6 frt 20—35 kr, 82 fntos 6 frt 5—

Next