Ellenőr, 1871. október (3. évfolyam, 364-389. szám)
1871-10-10 / 371. szám
Előfizetési árak Egész évre . 20 frt. — kr. I Évnegyedre I I 5 frt. — kr. Félévre ... 10 n — „ Egy hónapra . 1 „ 80 . Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Pesten, nádor-utcza 6. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésén nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 371. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon. A lapot illető reklamátiók Légrády testvérek Irodájába (nádor-utcza 0. sz.) Intézendők. Kedd, October 10. 1871. Hirdetési dijak: Tizhasábos petit sor egyszeri I A nyilt-tér egy petit sora 30 kr. beigtatásáért . . . . 10 kr. Bélyegdij minden beigtatásért 30 . Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Pesten, nádor-utcza 6. szám. (Légrády testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, két sasatcza 14. is. Ma intézendők. ül. évfolyam. Az „Ellenőr” ára egy évre .... 20 forint — kr. félévre..........................10 „ — „ évnegyedre .... 5 „ — „ egy hóra .... 1 „ 80 „ Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza Az Ellenőr kiadó hivatala (Pesten, két sas utcza 14. sz.) Százaléka könyvárnál után történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. Az előfizetést legczélszerűbben — mert gyorsan, biztosan és olcsón — eszközölhetni postai utalványozás által. A negyedévi előfizetések megtorlódása sok munkát adván a posta- és kiadó-hivataloknak, kérjük a közönséget, méltóztassék megrendeléseit s illetőleg ezeknek megújítását minél korábban tenni meg, nehogy a lap vételében fenakadást vagy késedelmet tapasztaljon. Pest, oct. 9. Nyolcz hónapja találgatjuk folyvást, hogy miben áll tulajdonképen az a cseh kiegyezkedés. Miált azt tudtuk, hogy Hohenwart miniszterelnök mihelyt elfoglalta állomását, alkudozásokba ereszkedett a cseh nemzet vezérférfiaival. Azt is tudtuk, hogy ez alkudozásoknak eredménye van, miután az alkudozások eredményének alapján indult meg a kiegyezkedési actió és hivatott össze legújabban a cseh országgyűlés, és ez eredmény alapján támadt a szept. 12-ki kir. leirat, melylyel az országgyűlés megnyittatott. Azt tudtuk, hogy a bécsi kormány és a cseh vezérférfiak között lényegében már megvan a kiegyezkedés, csak azt nem tudtuk, hogy miből áll tehát e kiegyezkedés. Most már ezt is tudjuk. Alább közöljük a cseh országgyűlés bizottságának előterjesztését , a feliratot és amaz alaptörvényjavaslatot, melynek pontozatai a kiegyezkedést körvonalazzák és meghatározzák. Ebből az alaptörvényből, vagyis törvényjavaslatból most már kiolvashatjuk, mikép akarják a csehek a kiegyezkedést. E fontos okmányról legközelebb szólni fogunk részletesen, most csak némely általános észrevételekre szorítkozunk. A csehek Ausztria többi örökös tartományaival szemben majdnem ugyanoly állást kívánnak maguknak, mint amilyen állása van Magyarországnak a 67-ki kiegyezkedés alapján Ausztriával szemben. Az alább közlött alaptörvényjavaslat főbb vonalaiban hasonlít a magyar 67-iki XII-ik kiegyezkedési törvényezikkelyhez. Csehország — kevés kivétellel — ép oly önállóságot kíván, mint amily önállósága van most Magyarországnak. Csehország — kevés kivétellel — ép oly viszonyban kíván lenni Ausztria egyéb országai és tartományaival, mint amily viszonyban van most Magyarország Ausztria országai és tartományaival. Kívánja az igazságszolgáltatás, cultus, közoktatás, egyenes adók, közigazgatás, ujonczozás stb. összes ügyeit saját országgyűlése elé vinni; a delegációba egyenesen az országgyűlés küldi a képviselőket, az államadóssághoz való járulékot, valamint a közösügyi quotájukat maguk határozzák meg s kíván országos cseh kormányt egy felelős cseh kanczellárral élén. Nekünk semmi ellenvetésünk nem lehet Csehország ezen követelései ellen. Nagyon szomorú ugyan reánk nézve, hogy sz. István koronájának birodalma. Magyarország nem bír nagyobb önállósággal, mint bírni fog — ha t. i. a kiegyezkedés létrejön — az osztrák örökös tartományok egyike, de ebből nem az következik, hogy ellenezzük az önállóság oly mértékben való megadását Csehország részére, mint azt ők jogosan követelik, hanem következik az, hogy szerezzük meg mi is saját hazánk számára az önállóság és állami függetlenség azon mértékét, mely viszont minket illet meg jogosan. Ez az önállóság, melylyel jelenleg bír Magyarország, nem Magyarország múltjának, jogos követeléseinek megfelelő önállóság. Ily önállósággal csak Csehország vagy Galiczia elégedhetik meg. És ha Csehország most ily viszonyba kíván lépni Ausztria többi országaival és tartományaival, mint amily viszonyba léptünk mi 67-ben, úgy ezáltal Csehország nem azt bizonyítja, hogy ő kíván többet, mint amennyit joggal és igazságosan kívánhat, hanem azt, hogy mi elégedtünk meg 67-ben kevesebbel, mint amenynyivel Magyarország önálló államiságra jogosított követeléseit tekintve, meg volna szabad elégednünk. Csehország jelen követeléseivel nem azt akarja bebizonyítani, hogy őt oly állami önállóság illeti, mint Magyarországot. Nem. Csehország egyszerűen elfoglalni kívánja azt az állást, mely őt az osztrák tartományokkal szemben megilleti; arról Csehország nem tehet, hogy Magyarország viszont 67-ben nem foglalta el azt az állást, mely őt mind múltjánál, mind jogainál fogva megillette volna. Egyébiránt, mint már említek, még visszatérünk e kérdésre. Most még csak egyet. Nem tudjuk, ha várjon e kiegyezkedési javaslatnak minden pontjába — úgy amint az a cseh országgyűlési bizottság által előterjesztetett — beleegyezett-e már a Hohenwart minisztérium is ? Vagy talán lesznek e javaslatnak oly pontjai is, melyekhez a kormány hozzájárulását nem adja? Akár az első, akár az utolsó feltevés valósuljon, a javaslatot lényegére nézve a kormány által elfogadottnak kell tekintenünk, mert hiszen épen e javaslat képezi a kormány és cseh vezérférfiak közt folyt alkudozások eredményét, melyről fönnebb is szólottunk.. . És így nincs egyéb hátra, mint hogy a reichszabban, hová a javaslat alkotmányos tárgyalás végett utasíttatni fog, többséget teremtsen a kormány a kiegyezkedés elfogadására. Csávóiszky Lajos: Apróságok. A pénzügyi bizottság nem olyan prózai testület mint hinné az ember. Kebeléből kaptuk ma a következő költészetet: A tudomány hatalom — ne kíméljék e téren az erszényt. Másutt többe kerül büszke hatalmi óhaj. Ha financzminisztereink is csak igy kellenének ! * Fájdalom azok másként poetizálnak, mint meggyőződött róla most már azon főszámvevő Gajzágó Salamon is, ki míg csak a Stich próbán „hét bátor férfiú“ Gajzágó Salamon volt: Lónyay Menyhért számadásait rendben találta és helyeslendőknek ítélte. Különben a rosz világ azt beszéli, hogy nemcsak a Lónyay féle dicsőséges számadásokból nehéz kiokosodni, hanem a tőszámszék vizsgálódásainak eredménye sincs kellő modorban előadva. A vizsgálat, ugyanis, nem az országgyűlés által megszavazott, hanem a minisztériumok által utalványozott összegek alapján vezettetett. Szegény Atheneum, mily roszul megy del iga. Egy költségvetést bocsátott közre, melyből kitűnik, hogy a Budapesti Közlöny uj bai szonbére mellett csak 480 forint nyeresége marad. Megesik az ember szive rajta , s egyszersmind tisztelettel bámulunk a magasztos önfeláldozáson, mely ily csekélységért annyi bajt és felelősséget igyeke-zett magának biztosítani hat évre. S a pénzügyi bizottság mégis egyhangú volt véleményében, miszerint a szerződés nem kedvező az államra nézve s felmondandó a legelső határidőre! S a gonosz világ még ennél is többet kiván az országgyűléstől. Leróva azonban részvétünk adóját az A t h c ' n c u m szomorú kilátásai s csodálatunkat nagylelkűsége iránt, megjegyzendő mégis, hogy úgy vesztesége mint nyeresége az ő dolga. Éhez senkinek semmi köze részvényesein kívül, kik igen természetesen és jogosultan mentől több osztalékot várnak befizetett és bekövetelhető pénzeik után. De ehez nem is szólott senki. Szólottak többen — s jelesen a pénzügyi bizottmány tagjai összesen — a minisztérium azon botrányos eljárásához, mely — már akár tudatlanságból akár hanyagságból akár pedig bizonyos magánérdekek iránti tekintetből — a 3000 előfizetővel bíró, s 82.000 forintnyi hirdetéssel rendelkező hivatalos lapot haszonbérbe adta, hat évre, suttomban, minden pályázás nélkül, a többi nagy nyomdákat meg nem kérdezve, sőt a félmilliónál is többe került államnyomda ajánlatát is elutasítva. Ez az, akihez uonyuk van mindnyájunknak, s a mi ellent*.^ a,z Atheneum hiában áll elő nyereségének szánalomgerjeeu. «számításával. Mert ha elhisszük is előadását, akkor is csak azt mondhatjuk, hogy: legyen, az Atheneum nem képes többet fizetni, ..anélkül, hogy rá ne menjen ez a 480 frtnyi nyeresége is; de hát ha vannak más nyomdák, melyek többet, sokkal többet is képesek és készek adni a hivatalos lap jövedelmének élvezetéért ? miért nem nyitni hát pályázatot, a biztosítékképes nyomdászok közt, hogy tűnjék ki, várjon nem kaphat-e az állam többet is annál, mit a szegény Atheneum ajánlhat neki páratlan önzéstelenséggel, mert csak 480 frtnyi haszon reményében? Ami a hivatalos lap kiadásához kötött új feltételeket illeti, ezekre nézve is a kormányhoz intézzük észrevételeinket, a maga idejében és helyén. Jelenleg csak annyit jegyzünk meg, hogy az előfizetési díj leszállítása 20-ról 12 frtra nem újság, mert a községek eddig is csak 12 frtot fizettek évette, és így nem áll a differentiára alapított jövedelemcsökkenés sem. A dologban csak annyi az újság, hogy ezután a közönség is olyan olcsón juthat a laphoz, mint eddig a községek. És ez annyira újság, hogy alkalmasint vitára is ad majd alkalmat, mint amolyan bonapartistikus zamatú vállalat á la kis és nagy Moniteur — mely a magán tőke és magánszorgalom által alapított és szerkesztett lapok ellenében az ország zsebéből, tehát mindnyájunk kontójára versenyezteti a hivatalos lapot, olcsón, oly olcsón, amilyen árt csak potya pénzből élő válalat szabhat. Ellenzéki lapoknak árthat ez újítás legkevesebbet, de ez nem gátolhatja felszólalásunkat a sajtó solidaris érdekében, mely elég . A pénzügyi bizottság folytatván a közoktatásügyi miniszter költségvetését a pesti kir. egyetem czímet vette részletes tárgyalás alá. A pesti kir. egyetem összes költségei fedezésére 406,699 frt. jön előirányozva; a múlt évben 352,059 fr. volt előirányozva. A többletet a tanári fizetések 2500 frtra történt fölemelése s néhány új tanszék fölállítása eredményezte. A bizottság az előirányzott összeget az összes tételek tárgyalása után megszavazta azon egy változással, hogy a felvett 8 bölcsészeti ösztöndij közül négy, — úgy a mint eddig a tanulmányi alapból fedeztessék s így e 800 frtnyi tétel törlése után az előirányzott összeg megszavaztatott. — A gymnasiumi tanárképezdének 19,550. tanodai szaklapok segélyezésére 800 frt szavaztatott meg. József műegyetem. A bizottság tudomásul veszi, hogy a műegyetem Pestre áthelyezése iránt a tárgyalások folynak, s reményli, hogy azok kívánt eredményre vezetendnek A műegyetem szükségleteit a bizottság 146,080 frt-ban állapította meg, s igy mintegy 22,000 frttal többre, mint a múlt évben. — A reáltanodai tanárképezdének a bizottság megszavazott 15,700 frtot s igy 4700 al többet mint 1871-re. — A Pesten fölállítandó mintarajztanoda költségeit a bizottság 25,910 frt.-ban állapította meg. — A nagy-szebeni jogakadémia költségeit 15,685 frt.-ban, — a kolozsvári jogakadémia költségeit 15,305 írtban, — a kolozsvári orvos-sebészeti tanintézet költségeit 34,413 írtban, s végre a nagy-szebeni államgymnasium költségeit 20,543 írtban állapította meg. Az ez intézet költségeiben a hitoktatás részére előirányzott összeget a bizottság függőben hagyta, mert a minisztertől fölvilágosítást vár aziránt, vajon az intézetnél alkalmazott hitoktatókat az állam fizeti-e, vagy az illető hitfelekezet, mert a bizottság ragaszkodva azon elvhez, hogy a hitoktatók fizetése az állam terhére nem esik, s azok fizetését az illető hitfelekezetek tartoznak viselni. — A kaposvári államgymnásium költségei 12,510 írtban, —a losonczi reálgymnasiumé 8140 írtban, — a fiumei reálgymnásiumé 15,415 írtban állapíttattak meg. Holnap a bizottság a reáltanodák költségvetéseit fogja tárgyalni, nehézségekkel küzd hazánkban s bizony nem gyengítést, hanem inkább erősítést várhatna a magyar kormánytól. Páris, oct. 4. (Saját levelezőnktől.) A minisztériumok egyenként bocsátják ki körrendeleteiket, melyekben hivatalnokaikat felhívják, hogy a választások menetére hivatalos tekintélyük felhasználásával nehogy befolyni akarjanak. Ezen rendelkezés helyességét mindenki el fogja ismerni s nem is akad, ki kétségbe vonná, mert a császárság a néptanítókig le, minden tőle fizetést hozó hivatalnokból választási ügynököt csinált, s az egész államgépezet egy jól combinált szavazó szerkezet volt. A császárság ezen bűnei által uralkodott s ezekben múlt ki; a köztársaság nem léphet nyomába esztelenség nélkül. A franczia miniszterek ezen adái figyelmeztetésül és például szolgálhatnak nálunk, hol a kormányzó államférfiak még kábultan a császárság hamis és túlcsigázott fényeitől egy új napóleoni Babilont akartak Magyarország ősi intézményei helyére építeni. Jules Simonnak Párisba költözése valóságban kérdés tárgya volt az állandó bizottság körében. Azonban a belügyér az iskolák megnyílásával járó teendőket előszámlálván, a bizottság belátta a tanügy Versaillesból való kezelésének lehetetlenségét és megnyugodott. Ezen ügy ilyen helyes elintézése reménylenünk engedi, hogy hasonló erős érvekre támaszkodva a nemzetgyűlés összeülése előtt a többi minisztériumok főbb osztályai is visszatérnek párisi palotáikba. A kereskedelmi szerződés tárgyalásának befejezése megerősödött újság. Valentin rendőrfőnök maga elé hivatta a rendőrbiztosokat s rövid beszéd után, melyből az az az érdekes, hogy a kit feladtak, mind elcsípték s mind a gályákra szállították, kijelentette, hogy az elfogások ideje lejárt, s csupán a kikre speciális vádak nehezülnek, kell a többiek után küldeni. Csak örvendeni lehet, hogy ilyen helyes intézkedésre határozta el magát végtére is a kormány, mert ezzel végét veti a rémuralomnak, ha a kis kivétel nem akar czimül szolgálni a folytatásra. Legalább » i»n.i lapok két elfogatást jeleznek s miuau.itx a k'ilanijg vádat nélkülözi. Egyik egy angol, Percy igen eiuav»« —iauu.,, _ r 1^),,rdési tiszt volt; a másik Sainte-Marie Rouhais gróf, ki etat major tiszt volt e 11-ik légiónál és mint 150,000 ezer évi jövedelemmel biró ember ismeretes. Tegnap a harmadik vérbiróság által az egyedül hírlapírói és csupán sajtó utján elkövetett bűneiért Maroteau Gusztáv halálra ítéltetett. A „Paris libre“ szerkesztője csak 22 éves. Minden feleletet megtagadott a bíróság előtt. Az kétségtelen, hogy Maroteau a commune párt legvérmesebb hírlapírói közé tartozik, de halálbüntetés sajtó vétségért mindig több mint sok. Persze, a haditörvényszék azon elvet fogadta el, hogy hírlap útján lehet gyilkosságban, lopásban, rablásban részes. Különben buzgólkodásáért Gaveau őrnagy — hír szerint — meg fog jutalmaztatni, Bécsbe fog küldetni mint katonai attaché, mely állása csak későbben betöltendő poroszra való előkészülésnek fog tekintetni. Ezen rendelkezést a franczia kormány a gasteini szövetségre való tekintetből tette volna. A nemzeti védelem kormánya által adott katonai rangok felülvizsgálására kiküldött bizottság működéséről igen keveset lehet megtudni, s ami kiszivárgott, összefoglalom, hogy ítélhessük meg eljárását. Billot osztálytábornok leszállitatott dandártábornoki rangra. Billot keleten 40,000 embert vezénylett a háború kezdetén s elismert tehetségei erélyéért mozditatott elő. A julius 2-iki választáskor Gironde-ban volt területi parancsnok s mire katonáinak a republikánus jelölteket ajánlotta elmozditatott ezen állásából. Bellemare, ki Páris ostromában vett volt részt, régi rangjára ejtetett vissza s osztályból dandártábornok lön. Hibájául róják fel, hogy Bourget megakarta Trochu akarata ellenére tartani. Richard általános igazgató első rangúnak létetik. Richard Chanczy egész serege felszerelését vezette s Chanzy igen dicsérőleg ír róla. Chanzy jobb keze Jaures tábornok régi hajós kapitány rangjában erősitetik meg. Jauresnek nemcsak vitézségét, hanem szép tehetségét a hadijelentésekből ismerjük. Csakis hosszas kérelem után fogadta volt el Gambettától a tábornoki rangot. Ezekből látható, hogy a napóleoni sereg érdekében mily bántalmakra nem kész a most uralkodó katonai párt, megjegyzendő : a republikánusok ellen. Csodálható, hogy a kormányra nézve legveszedelmesebb ellen most a hadsereg, mert ilyen félrendszabály nem segít a császári sereg sérelmén, mely elhaladását látja messzire elnapolva ezáltal és elkeseríti a megalázott félt, a végig harczoló seregeket. A kérdést radikálisan s egy módon lehetett volna megoldani és a sereg tisztikarát is a mint nagyon szükség a hadi tudományokban felemelni, t. i. egy vagy két év folyama alatt teendő szigorlathoz kötni a rang megtartását minden rangú tisztnél egyátaljában egyedül a tábornokokat vévén ki, így az ötvenezeren fölüljáró tiszti állományból (csak a szárazföldi seregnél) van legalább is 40 ezer elégedetlen. Újabban igen sokat beszélteti magáról mindenütt a papság s pedig ez nem válik előnyére, mert a feléje forduló figyelmet követő világ csak undorral fordul el. Marét Jura püspöke másfél éve egy kitűnő munkát irt: Du concile général et de la f aix de l‘Eglise. Itt igen tudományosan mutatta ki, hogy mind az egyház történelme, mind a hagyomány nem ismerte soha a pápa csalhatatlanságát. Most megszállotta a bűnbánat és Becks atya lelke és a pápához intézett levelében az infallibilitást elfogadja, töredelmesen bánja az ellenkezőt tanító munkáját. Tessék már most kitalálni, mikor volt ámító Jura püspöke, műve, vagy levele írásakor ? Én azt hiszem, csak tréfál a vatikáni jó öreggel, ha elhiszi levele komolyságát és legyen tény kezében a csalhatatlanság ellen. Lyonban egy újabb és igen csúnya botrány foglalkoztatja a kedélyeket. A barátok Serín téri zárdájában Ricarius atya merényletet követett el a gondjára bízott eyerekek egyike ellen. Nincs egy hava, mondatott egy más Rscanus pater lasia uafin ellen súlyos ítélet a törvényszék által, ki rövid hat hét alatt 18 gyereket támadott meg. Ezek az esetek mind ékesen szólnak az állami és papmentes iskolák mellett. A „Phare de la Loire“ egy újabb botrányt közöl. A nantesi vonaton egy vasúti osztályban nem tudom mit csinált egy abbénak egy ifjú leány, hogy a vasúti felügyelő a vonatot megállította, s az utazók a kocsihoz rohantak. Mert az kétségtelen, hogy ezt nem kívánta a derék tisztelendő atya, valamint azt sem, hogy az érkező vonatnál Nantes rendőrjei fogadják. Fogadni mernék ultramontáojaink azt fogják mondani, hogy nyilvánosságra hozva én csináltam a botrányt s nem a szerelmes szent atyák. U. G. A Reform-egylet. Pest, oet. 8-án. Tisztelt szerkesztő úr ! Ön becses lapja mai — oet. 8-ki — számában a reformegyletről, vagy jobban mondva a „magyarországi protestáns-egyletről“ közlött vezérczikk. Írója a megindult mozgalmak „sem belső jogosultságát, sem szükségességét s ennélfogva korszerűségét“ nem látja kellőleg indokolva, sőt határozottan elítéli az egész kezdeményezést, mert ez nézete szerint— „nem lehet annak más eredménye, mint nagyobb vagy kisebb sikere szerint, a protestantismus épületének hazánkban lerombolása vagy csorbítása.“ Részemről a t. vezérczikkezővel teljesen egyet értenék, ha az egylet oly intenzióval s oly czélra alakult volna meg, mint a minőt ő tulajdonit annak. A dolog azonban Istennek hála egészen másként áll s örömömre szolgál kijelenti, hogy a t. vezérczikkező súlyos vádja s kárhoztató ítélete merőben téves felfogáson alapszik. Az egylet ugyanis úgy a hogy az jelenleg megalakulva előttünk áll, a dogmatikus irányú működést, — vagy hogy a t. vezérczikkező szavaival éljek — „a dogmák elleni hadjárat indítása feladata köréből határozottan s tökéletesen kizárt** Igaz, hogy a mozgalom megindulása alkalmár'az hangok melyek ezt sürgették jezések, melyek ily k,f®‘ a megjelent tagok túlnyomó többsége s illetőleg'1^ megalakult egylet ez irányt határozottan elítélte. Jelöljön ki a t. vezérczikkező a megállapított alapszabályban egyetlen pontot, mely az általa emelt súlyos vádat s kárhoztató ítéletet tényleg igazolná. Az egylet czélját s működése körét az alapszabály 2—6 pontjai körvonalazzák és senkinek sem állhat jogában az egyleti működésnek más czélt tulajdonítani, mint a minő ezekben világosan ki van fejezve. Már pedig ezek szerint az egylet czélja nem egyéb, mint hatni a prot. egyház kebelében a vallásos buzgóság élesedésére a vallástudományi irodalom fölvirágzására, a humanistikus irányú, vállalatok támogatására, a különböző felekezetek tagjai közt a kölcsönös szeretet szolidaritás ápolására, a képviseleti elv teljes életbeléptetésére s mindezt eszközölni egyfelől a sajtó utján egy prot. néplap alapítása s föntartása, másfelől az egyes fiókegyletekben az élőszóval való felvilágosítás, buzdítás, továbbá a tettleges példaadás által, mégpedig amire részemről nagy súlyt fektetek, az alapszabály 22-ik §. c.) pontja értelmében a fenálló prot. egyházi hatóságokkal kezet fogva s közreműködve. Hogyan lehet hát az ily irányú működést avval vádolni, hogy az hazánkban aprót,i egyház épületének lerombolására tör ? Ellenkezőleg semmi sem fekszik inkább szívünkön, mint annak föntartása, támogatása, belerejének öregbítése, melyet az által vélünk eszközölhetőnek, ha arra munkálunk, hogy a valódi prot. szellem, mely a fölvilágosodásnak, s az élő hitnek, a Krisztusi erkölcsöknek, az áldozatkész buzgóságnak, az atyafiságos szeretetnek s az előre haladásnak szelleme fölébredjen s megerősödjék az alvó lelkekben s meghidegült szivekben. Midőn az egylet működése nemes és szent czéljául azt a tért ölelte föl, nem a rombolást, hanem az építést a meglevő alapokon, — nem a lelkek szentélyébe, a hit világába való oktalan beavatkozást, hanem az erkölcsi életre ható jótékony működést — nem a prot. egyház századok által kipróbált intézményeinek megingatását, hanem azoknak az illető közegek által s utján eszközlendő tökéletesítését tűzte czéljául. Hagyjunk tehát békét a gyanúsításoknak s egymás iránti idegenkedésnek s féltékenységnek; sorakozzunk mindnyájan, kik szivünkön hordozzuk a magyarországi prot. egyház javát, fölvirágzását, erőben és szellemben gyarapodását, — sorakozzunk mindnyájan e nemes törekvés zászlója körül s meg lehetünk győződve, hogy a jóra törekvő erők egyesítésének óhajtott sikere nem fog kimaradni. Maradtam szerkesztő úr kész tisztelője Szász Domokos. A cseh kiegyezési javaslat. I. (A felirati javaslat.) Felséges császár és király ! Legkegyelmesebb urunk! A királyi kegyelemnek azon szavai, melyekkel felséged a sept. 12-ki legmagasb leiratban a cseh korona államjogi állásának s e királyság jogainak elismerését kimondani méltóztatott mint egy fájdalmas sebet behegesztve, sziveinkben örömteljes viszhangot keltettek. Büszke önérzettel vesszük át a terhetlen hűségről való legfelsőbb megemlékezést, melylyel Csehország lakossága királyának trónját támogatta azon változhatlan hűség fölemlítését, melylyel a cseh korona jogaiért mindenkor helyt állani hazánk, a birodalom, a fejedelem iránti szent kötelességünknek tartottuk. Azon álláspontból kiindulva, melyet 1870. szept. 14-ki hódolatteljes feliratunkban és a mellékelt emlékiratban kifejtettünk, és melynek az 1870. évi ülésszakban nyilvánított jogóvásunk szolgál alapjául, tekintetbe véve továbbá megbízatásunk horderejét, hazafias kötelességet vélünk teljesiteni, midőn felséged legkegyelmesebb felhívását követve a mérséklet és az engesztelékenység szellemében munkához látunk és az államjogi kiegyezkedés utj«- »-pj ---»- ---------------z tál, melyekkel meggyőződésünk szerint a cseh királyság joga, a birodalom hatalmi állása igényeinek megfigyelése és a többi királyságok és országok jogosult igényeinek tekintetbe vétele mellett érvényre emelkedhetnek. Mi e mellett a Felséged iránt elvállalt kötelezettséget épúgy szem előtt tartottuk, mint azon kötelességünket, hogy a cseh korona épségét, és országunknak a történetből származó, szerződéseken alapuló és Felséged elődei által legünnepélyesebb módon biztosított jogait megóvjuk. Ezen értelemben Csehország államjogi viszonyainak újjáalakítását az alaptörvények egy sorozatában összefoglaltuk, melyek a teljesjogú országgyűlés elhatározása és Felséged legmagasabb szentesítése által Csehország számára egy alaptörvény jelentőségét nyernék. Híven esküvel erősített államjogunk sérthetlenségéről való nézeteinkhez, és híven 1870. évi feliratunkban letett biztosításunkhoz, egyszersmind legkegyelmesebb fejedelmünk tényei iránt való köteles tiszteletből kiindulva, a megtörtént tényeket méltányolva, el kellett ismernünk és sérthetlennek tekintenünk mindazt, mi Magyarországban ezen ország törvényes országgyűlése és felséged közt létrejött egyezmény, és koronázási eskü folytán joggá és törvénynyé vált. Azért a cseh királyság alaptörvényeiben utólag és jogérvényesen megegyezését jelentené ki a Magyarországgal kötött egyezményhez, mely közreműködése nélkül jött létre. Ezen nyilatkozatnak a cseh királyság alaptörvényeibe való igtatása által a minden ország és királysággal közös intézmények, végre a minden oldalról való elismerésnek azon biztosítékait nyernék, melyet egykor a pragmatica sanctió nyújtott belső és elvárhatlan összefüggésükre nézve." Ezen elismerés folytán amaz alaptörvényekben a magyar királysághoz való viszonyok oly módon szabályoztatnának, mely a magyar törvénynek sem szellemével, sem szövegével ellentétben nem áll. s ama viszonyoknak úgy az egész mint a részekre nézve egyaránt üdvös továbbfejlesztése az idő és az állam intézmények természetes kifejlődésének műve leend. A fennálló jog lelkiismeretes tiszteletéből kiindulva, az alaptörvény czikkekben számba vétet-Ma ezen Dufi ?***--* '- Irályság részére fenntartatik az ország jogaiban és lökségleteiben evökerete azon szabadság, hogy saját ügyei felett önmaga döntsön, hogy saját ügyeit önmaga kormányozza, úgy ebben semmiben sem sértetnek meg a többi országok jogosultságának határai, sőt ezeknek épen fentartatik az önelhatározás joga saját belső ügyeikben. A mily határozott óvást tettünk egy újonnan alkotott állami alakulásnak fennállása ellen mely — a magyar királysággal szemben — a többi királyságokat és országokat annyira összeolvasztja hogy Csehország politikai egyedisége is mégsem emisíttetnék, amily határozott óvást tettünk az ellen, hogy a cseh királyság a neki a történelem a , jog és tettleges súly által kijelölt állást, mint ’az osztrák monarchia közvetlen egyenjogú tagja elveszthető, miután elvállalt kötelezettségei csak az összbirodalommal, nem pedig annak egy részével szemben érvényesek; mindamellett távol állott tőlünk az hogy a többi királyságoktól és országok- tól, melyekkel Csehország századok óta szabadon választott és hűn megtartott szövetségben él , elváltunk. Azért több fontos ügyek tárgyalásának a némzet magyar országok küldöttjeire való átruházása által testvéri közreműködésünket ajánljuk fel ezek-