Ellenőr, 1871. november (3. évfolyam, 390-414. szám)
1871-11-22 / 407. szám
törvényszék engedményezett neki. A puskáknak, carabin és revolvereknek egész tárával bir. — A franczia hadseregnél uj (angol) találmányu caoutchouc földabroszok jönnek használatba, mikoi kívánni valót sem hagynak hátra s az eddig használt papír abroszokat sokkal felülmúlják, nevezetesen nyomatuk sem viz, sem semmiféle szeszes folyadék által fel nem oldathatik, mely utóbbi tulajdonságra nézve valaki azt a megjegyzést tette, hogy egy generálisok használatára is alkalmas leend, kik tudvalevőleg csak kortyok között értenek haditerv készítéshez. — Tehát haladás a szépművészetek s a hadászat terén, nem elég, — még egy harmadik haladásról kell említést tennem, melylyel Páris hóhérja lepte meg a civilizált világot. Az uj haladás a guillottine tökéletesítésében áll, mely abban különbözik az eddigiektől, hogy tulajdonképi vérpaddal és állványnyal, melyről az elitélt, ha úgy akarta, beszédet tarthatott, nem bir; a csapóbárd az eddigieknél tetemesen nagyobb és súlyosabb. Francziaország jelenleg csupán egy hóhérral bir, ki Párisban tartja székhelyét. Ha valahol végrehajtás teljesítendő, odautazik 4 segédével s új gépével, mely egyedül szabadalmazott kivégeztetések teljesítésére. Az új gép e hét hétfőjén kapta meg a vérkeresztséget Mansban reggeli hét órakor. Az elítélt két lelkész kíséretében kocsin vitetett a szomorú ünnepélyesség színhelyére, vállára köpenyt terítettek a hideg ellen. A helyszinére érkezve azonnal megragadtatott a végrehajtó segédei által s a szerencsétlen deszkára fektettetett. De azon pillanatban, melyben az ítélet végrehajtandó volt, sikerült fejét a bárdnyilás alól kivonni irtózatos ordítást hallatva. E kegyetlen pillanat egy percznyi késedelmet okozott, de akkor lehullott a bárd, és mindennek vége volt! Midőn e szomorú kivérgeztetésről szólok, nem hagyhatom említés nélkül, hogy különösen a köztársasági lapok erősen sürgetik a halálbüntetés eltörlését, midőn a párisi commune legyőzetése folytán 30.000 ember felett fog haditörvényszék ítélni. A Rappel azt kérdi a kormánytól, tudják ,önök miért vallattatott XVI. Lajos bírák által, ahelyett hogy a hóhér által vonatott volna kérdőre? Mert el örülte a kínvallatást. Ellenben tudják önök miért hágott vérpadra ? Mert nem törölte el a halálbüntetést.“ Azután hozzáteszi: „Nos, ha a commune győzendett?" — Jelenleg 412 dohánytőzsde van üresedésben Párisban. A folyamodók száma meghaladja a 30.000-et. — Tegnap egy asszonyt ugyanazon pillanatban csípett meg a rendőrség, midőn egy hamis 5 frankos darabon odább akart adni „Micsoda!“ mond a bekísérő rendőrhöz, az egész világ panaszkodik, hogy nincs apró pénz, és önök még megbüntetik azt, aki gyárt!“ . Több departement tanácsa kimondta elvként az egyháznak az államtól való elkülönítését s megtagadta azon összegeket, mikkel eddig az egyházi kiadások fedezéséhez járult. — A közmunkák minisztériumában komolyan foglalkoznak ama kérdéssel, miként lehetne Parist tengeri kikötővé tenni? — Ma jelent meg a „Le XIX. Siècle“ a mi új politikai napilap első száma. Republikánus elvű. K. M. London, nov. 16. (Saját levelezőnktől.) Az angol sajtót Butter említettem szereplése és fogadtatása Glasgowban foglalkoztatja s mindnyájan rémülve kiáltanak fel a nagy lapok : hát ha Skócia is autonómiát fog követelni s igy két sranddal lesz bajuk ? A szabadelvű lapok természetes orvosságát keresik, mert az okozatból látni akarják a mozgató okot. A conservativek az eddig nyújtott engedmények felbátorító hatásában látják a kutfonást és Gladstonet hibáztatják, hogy az írek után a skótokat is nyakukra hozta. Mondanom sem kell, hogy a toryk azt hiszik, hogy ha a kormány jól megveti a lábát, s nem mozdul előre, a világ is meg fog állani, és bámulandja a lordok földhöz tapadtságát. Izland újabb magatartása, mely a józanságot is kezdi néha egy pillanatra levetkőzni, nagyon szembeötlőleg tanusítja, hová vezet azon politika, mely a közérzületben gyökerező törekvéseknek útját állja , ha nem is forradalomig, de a legmérgesebb társadalmi szakadásig, mint most a bűntények dicsőítéséig. Nálunk is volt idő, midőn zsandárt vagy fináncot ölni nem tartotta véteknek a nép. Izland példája mutatja, hogy egy ország önállóságát elveszítheti egy megvesztegetett parlament árulásából, azonban a nép magát nem tartja jogvesztettnek, csupán kijátszódnak. A toryk rémes aggodalmait megaranyozza futólagosan a Glasgow egyetemének rector-választása, hol a with Ruskin János ismeretes népész ellenében Disraeli győzött. S a diadal nagy többséggel 122 szavazattal úgy vivatott ki, hogy mind a négy osztályban többsége volt, mi nagyon ritkán szokott történni. Következése az jön ennek, hogy a st. andrewi egyetem conservativ jelölt nélkül maradt, s Tennyson ellenfél nélkül győzhetett volna. Azonban Hunter indítványára a tory tanulók gyűlésében lord Lytton tűzetett ki jelöltnek. A gyűlésben Robertson a híres történetíró elnökölt. A többség a conservativeknek látszik biztosítva. Aligha lesznek ily szerencsések a tory a doveri és plymouthi képviselő választásoknál bár minden erőlködéssel igyekeznek győzelemre jutni. Doverben Barnett soldator-general mint tory, Jessel úr mint wigh , Plymouthban Bates a conservativ és Rookes Alfred a liberal jelölt. A toryk bukását Doverben lehet következtetni a legutóbb tartott népgyűlésből, hol a parlamenti választások titkos szavazása elfogadtatott és a conservativ jelölt elvettetett. Az állami nevelés barátok szövetsége Birminghamban gyűlést tartott, melyben a londoni testvér szövetség felhívása folytán elhatározták, hogy minden nagyobb városban szervezni kell a szövetséget. Dixon úr indítványára fel fogják hívni a nemrég kinevezett királyi bizottságot, melynek az izlandi nevelésügy tanulmányozása tűzetett ki feladatul, hogy működjék az izlandi nevelésügy államivá tételére. A legközelebbi gyűlés tárgyául azon foganatba veendő rendszabályok tűzettek ki, melyek által czéljuk érdekében a törvényhozásra már a legközelebbi ülésszak alkalmával hathatnak. A londoni bank ma déltől fogva leszállította 5- ről négyre a leszámítolási százalékot, mi már előlegesen is igen jótékonyan hatott a börzére. Ezen rendszabályt a franczia érempénz visság apadása és a pénzüzletviszonyok londoni javulása tette lehetővé. Megjegyzendő, hogy három hete 6- ra emeltetett volts vitatták a hétre való fokozását is a discontonak. A királynőről Baltaoralból érkező tudósításaink teljes javulást tudatnak. A napokban már az isteni szolgálaton is megjelenhetett. Chicago elégettjei számára csupán a londoni aláírás eddig 48.500 fontot tesz ki. A jövő évi költségvetésben a hadsereg 135 ezerre van téve s kerül 15.851,700 fontba. A tengeri haderő 61,000 főre és 398 hajóra számitatik s kerül 9.756,356 fontba. A szárazföldi sereg csekélysége daczára is roppant mennyiségbe kerül, mi csak igazolja Gladstone reform törekvéseit, és megkívánja azon szükséges bátorságot, hogy a conscriptiót és általános hadkötelezettséget indítványozni merjék valahára az államférfiak. Annál inkább feltűnik a hadsereg drágasága, ha azt a német császárság sergének 1872-re előirányozot költségéhez hasonlítjuk, mely 90 millió talérra (13,500,000 font) rúg. A Londonban megjelenő „Internationale" czímű franczia lap 15-én megtűnt. Okául részint a „Quivive“, részint az elsejétől megindult idegenek Timesje versenyzését lehet tulajdonítani. Az idegenek Timesje igen sajátságos lap: angolul, francziául és spanyolul van szerkesztve, vagyis minden számban három nyelven olvashatni. A franczia képviseletnél az „Internationale“ megszűnése nagy izgatottságot idézett elő, mivel az eddig Thierst támogató lap kilencz éves befolyását látták kezükből a communalistákéba átsiklani, mert hiteles forrásból való értesüléseik alapján Bergeret extábornok „lui mémne” megvette volna a lapot s fennakadását az uj szerkesztőség alkotása okozza. U. G. London, nov. 18. (Saját levelezőnktől.) Szabadságot veszek magamnak röviden előadni egy franczia ismerősöm közlése után egy angol államférfi véleményét az osztrák magyar kir. külügyérségi válságról. Figyelemre méltónak a sajátságos szempontért vélem. Nagyon tévesnek tartja, hogy Beust a cseheknek áldoztatott volna fel, mivel Andrásy ugyan azon politika embere s oly fontos államférfiak mint Beust, nem bukhatnak, ha a rendszert is magukkal nem rántják, hanem feláldoztatott a volt szász államférfi a porosz barátságért. Ismeretes, hogy Bismark Beustot nem szívelhette , ennek közeledési hajlamai daczára is mindig bizalmatlan volt irányában. A cseh kérdéssel csak annyiban áll ezen lemondás összeköttetésben, hogy annak megoldására két út áll nyitva: a kiegyezkedés vagy reménységeiknek egy időre való széttépése megvervén és gyöngítvén Oroszországot. Mit Ausztria egymagában kivinni nem elég erős, de a poroszszal szövetkezve kétség sem lehet az eredmény fölött, úgy látszik az utolsó választatott. A poroszok saját európai hegemóniájuk érdekében kívánatosnak találják, Oroszországnak meggyengítését. Innen a német sajtóban az új hang Oroszország ellen. A poroszok igen helyesen Francziaország leendő szövetségesét látják Oroszországban, tehát meg kell ezt törniök Francziaország szervezkedése előtt, minél hamarább, t. i. az orosz vasutak kiépítése s a hadsereg uj alapokon való szervezése előtt. Ausztria és Németország összevágó érdekére tett baráti kapocs Beust bukása s Andrásy következése. Én véleményt mondául ezen felfogás fölött a távolban legkevésbé sem érzem hivatva magam; önök bizonyosan tisztábban látnak s ítélhetnek. Az angol politikai életről azzal kezdhetném és végezhetném: semmi újság sincs. Ha nincsenek is elsőrangú érdekességből, de vannak másod és harmadból. A királynő folyó hó 24 én el fogja hagyni Balmoralt és Windsorba jönni. Lord Tenderden külügyi altitkár megbizatott, hogy Genfben a Washingtoni szerződés értelmében összeülendő Alabama választott bíróság előtt Anglia érdekét képviselje. A Megaera hajó kapitánya Thrupp a haditörvényszék által fölmentetett, mi a tengerészügyérség elmarasztalásával egyenlő erkölcsileg. S ezért egyik felhasználja a kormány ellen s a másik elégedetlen a haditörvényszékkel. Mindenik a maga pártállása szerint. A londoni püspök első látogatását tevén a St. Pál székesegyházban a négy nap óta látogatására siető papsághoz első nagy allocutióját intézte, melyben az egyházi és állami életet elég sötéten rajzolta.A londoni egyházkerület legfőbb hátrányaiul sorolta fel, hogy szakítottak a parochiális rendszerrel, a munkások elkerülik a templomot, mindig kisebb és kisebb lesz a püspöki tekintély (így van ez most az egész világon nemcsak Londonban), a a papság is napról napra romlottabb. S követendő egyházi politikájában mindezen segíteni tűzte ki feladatul. Egyúttal el nem mulaszthatta minden Jekelfalussyt megillető kárhoztatással nyilatkozni azok ellen, kik a felekezeti nevelés és a papi törvényszékeket megtámadni eléggé megátalkodottak. A Ticborne tárgyalás csak január 12-ig halasztatott el. A központi bűnügyi törvényszék téli ülésszakát hétfőn fogja megkezdeni Watson tiszteletes úrral, ki mint említettem feleségét gyilkolta meg. Napoleon tegnap Woolwickba rándult. Kedden lesz Plymouthban a képviselőválasztás. A „Contemporary Review“ jövő havi füzetében Tennysonnak egy új király idillje fog megjelenni. Meyer Pál és Paris Gaston „Romania“ név alatt egy új folyóirat jövő évi első számát adták ki. Czéljuk a neolatin nyelvek fejlődését a reformációig tanulmányozni, s a normaadók befolyását az angol nyelvre. Tárgyukat fogja képezni még a modern angol, franczia, olasz és spanyol irodalom ismertetése. U. G. Visszhang Tisza Kálmán beszédére, a telepítvényesek ligyenere a törvény utalma alá helyezése tárgyában. „Szegény nemzet! valóban úgy látszik, mintha a sors átka azt határozta volna, hogy a magyar soha felvirágzásra, soha szerencséhez ne juthasson, mert miután nemzetünk, minden szabadságot letapadó bel- és külellenségek felfuvalkodott hatalma ellen évszázadokon át küzdött, — miután életét és vagyonát pazarolva évszázadokon keresztül vivott a szabadságért, és miután bevégezte küzdelmeit, mi állítunk most, midőn a béke biztos ölében egyes polgártársaink jóllétéből a nemzet nagyságának kellene kifejlődnie, mi magunk állítunk, mondom, most a kölcsönös bizalmat elrekesztő választó falat a nemzet egyes osztályai közé“ ! . . . így szólott Deák Ferencz a pozsonyi országgyűlésen 1834. évi decz. 10 én *) midőn a Mélt. főrendek az úrbéri örökváltságijavaslatra azt válaszolták , hogy az „nem ide való, nem illik az urbér keretébe.“ Vannak jelenleg is, kik e sophrémával elejtenék a telepitvényesek oltalmi ügyét, mint óh fájdalom! sikerült elejteniök az annyi szép, jót és üdvöst magában foglaló igazságos moratóriumi üzenetét a képviselőháznak. Már a „Pesti Napló“ f. é. nov. 18-ki „g.“ jegyű vezérczikkezője is elferdíti Debreczen város mélyentisztelt képviselője remek beszédét. Szellemdúsan kiemelte ugyanis T. K. hogy a központi bizottság javaslata — maguk a földesurak érdekében üdvös, s hogy nyer mellette a földesur, nyernek a telepitvényesek, de nyer a közjó is, mert a megváltandott föld számosabb, vagyonosabb, miveltebb és megelégedettebb polgárokat táplál a lazának. Ez szent igaz! *) Vierteljahríchrift aus und für Ungarn. 1843. Zweiter Baud. Ernte Hälfte, Leipzig bei Georg Wigand 82—91. lapon. Senki sem remélheti, hogy a szegényt gazdaggá lehetene tenni; ezt nem igy rendelte a gondviselés a világ alkotása s az emberi nem teremtésekor. Az embereknek munkával kell keresniök élelmeket, s a világi javaknak az emberek közt szükségkép igen egyenlőtlenül kell felosztva lenniök. A munkásság kifejtése a nép boldogságának főtényezője. Senki sem vonhatja kétségbe, mikép oly intézménynek meg kell maradnia, mi a társadalom minden osztályának hasznata válik! Senki sem tagadhatja, hogy az okszerű földválság igen nagy hasznukra van a földműves vagyis munkás osztályoknak ; márpedig ezen osztályok képezik a népesség legszámosabb részét, ők képezik a társadalmi épület alapját; s ezen épület, ha szilárd alapon nem nyugszik, nem állhat fen sokáig. Nem kellene azon kóranyagról is megfeledkeznünk, mely a nemzet testén rágódván — az egyedüli illetékes orvos, az országgyűlés örökében vigyázatát igényli. Hiszen Szathmár dicső követe már rég megjósolá, hogy „az oligarchia 2 vas jármába szabadulás reménye nélkül kényszeritetni fog .... nemességünk, ha a milliomokból álló néptömeggel nem jöhet kapcsolatba!“. Historic ns. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése nov. 31-én. Elnök: Somssich Pál bemutatja Szathmár megye feliratát, melyben a köztörvényhatóságok közigazgatási költségei iránt intézkedést kér, és Molnár Antal és Mándy Bertalan megválasztott képviselők választási jegyzőkönyvét. Helfy Ignácz benyújtja Giovani Veronese tengerparti lakos kérvényét a fiumei kikötői építkezéseknél történt visszaélések megvizsgálása iránt. — A kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Madarász József a következő interpellációt intézi az igazságügyminiszterhez. 1 er. Van-e tudomása miniszter úrnak arról, hogy Binder Lajos és több országos képviselők a törvényszéki elnöki és kir. ügyészi hivatalokra leendő kineveztetés végett folyamodtak. 2 or. Kik azon egyének, a kik az országos képviselők közül törvényszéki elnökökül és kir. ügyészekül kineveztetettek — és mikor neveztettek ki. 3 or. Nevezett Binder Lajos s a többi országos képviselőkből törvényszéki elnökökké kinevezett egyénekhez elküldettek-e a törvényszéki ülnökségekre, járásbíróságokra pályázók folyamodásai előterjesztés végett és mikor? elfogadták-e azokat ? tettek-e előterjesztéseket, teljesítettek-e már rendelkezéseket? általában mint miniszteri biztosok működtek-e és mióta törvényszéki elnökökké kinevezett azon országos képviselők, kik képviselői állásukról még le nem mondottak ? — közöltetik a miniszterrel. Madarász József azt kérdi még a ház elnökétől, hogy Andrásy gróf, volt miniszter elütik, lemondott-e már képviselői állásáról. Elnök kijelenti, hogy Andrásy ezt eddig még nem tette, miután eddig Bécsben volt elfoglalva, hanem e héten lejön és elvégezvén pesti dolgaitderültsége lemondó levelét el fogja küldeni. Napirend: az iparterv.javaslat tárgyalásának folytatása. A 73 és 74 § ok változatlanul fogadtatnak el. A 75 §-ra nézve Gonda László styláris módosítványa elesvén, marad az eredeti szöveg. A 76. §-nál Irányi Dániel előadja, hogy a felügyeleti jog nem foglalja magában azt, hogy minden keletkező társulat köteles legyen alapszabályait megvizsgálás alá terjeszteni s ez értelemben nyújt be módosítást. Várady Gábor e. második bekezdéséhez ad be egy módosítást, mely igy hangzik : „Az alapszabályokba felveendők a társulatba való belépés feltételei, melyek közt azonban iparbeli vizsgának letétele helyt nem foglalhat, a tagok jogai és kötelességei a tagok járulékainak kulcsa és az elmulasztott fizetés következményei a társulat feloszlatásának vagy más ipar társulatba való beolvadásának esetei, továbbá a kilépés feltételei, a társulati elöljáróságnak mikénti összeállítása és hatásköre, végre a társulati vagyonnak kezelési módját a társulat feloszlatása esetében a társulati vagyonnak közhasznú és kijelölt iparczélokra fordítását szabályozó határozmányok.“ Majoros István sem akarja a kormány gyámkodását föntartani, azért pártolja Irányi módosítványát. Madarász József azon esetre, ha Irányi módosítványa elesnék, indítványozza, hogy az első bekezdésben „miniszternek“ szó után tétessék „tudomás végett.“ Irányi mellett szólalnak fel Almássy Sándor és Stanesku Imre. Simonyi Ernő azt tartja, hogy miután e javaslatban kimondatott az iparszabadság, nincs helye a kormánysuperrevisiónak. Ha az eredeti szerkezet elfogadtatik, teljesen a kormány önkényétől van függővé téve az ipartársulatok alakulása. Pártolja Irányit. Szlávy kereskedelmi miniszter ragaszkodik ahoz, hogy az alapszabályok az „alakulás előtt“ küldessenek be, azonban Várady módosítványát elfogadja. Mukics Ernő ezen-t akként kívánná módosítani, hogy ezen szó helyett „alakulás előtt“ tétessék „az alakuló gyűlésből." Tisza Kálmán azt tartja, hogy szabad államban nem uralkodhatik concessio-rendszer, azaz, hogy egy társulatnak a kormány megengedhesse az alakulást, másnak nem; azonban szóló nem tartja ily rendszernek, ha a ívben kimondatik, hogy bizonyos törvényes kellékek mellett jöhet csak létre általában minden társulat, mert ily esetben a társulat létrejötte nem tétezik függővé a kormány önkényétől, hanem a kormánynak ha a felterjesztett alapszabályokban törvényellenesség foglaltatik, nemcsak joga, hanem kötelessége ennek útját vágni. Ily intézkedés a legszabadabb államban is létezik, s ilyenek nélkül nem is létezhetik biztosságban. Pártolja az eredeti szerkezetet Mukics módosítványával. Patay István nem csodálkozik azon, hogy Nehrebeczky pártolja az eredeti szöveget, mert hozzá szokhatott a kormányi gyámkodáshoz — ellenben szóló pártolja Irányit. Helfy Ignácz Tiszával polemizál, 8 Irányi módosítványának helyességét igyekszik bebizonyítani. Hoffmann Pál a beadott módosítványok közül, csak a Váradyét fogadja el. Lázár Ádám előtte szólónak Mukicsra mondott észrevételeit cáfolja. Csernátony Lajos megvallja, hogy Hoffmann felszólalása indította észrevételeinek megtételére. Azt hiszi, hogy az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége mindenféle társulatról, mely az ország 2) Kevesek urasága“. Erről pedig azt jegyezte föl a történelem , hogy „a hatalmas, maguk hasznát leső ariszokraták a polgárzat hajóját, — minthogy önzők érdekei soha nem egyezhetnek — valahányan annyifelé hajtván, előbb utóbb felforgatják“. Péczely, a magyarok történetei II. kötet 337. lapban Van, és nemcsak saját tagjaira, hanem idegen emberek vagyona és mindenféle érdekeire befolyást gyakorolhat, magának tudomást szerezni. Ez nemcsak itt létezik, hanem Amerikában is, melyet pedig a szabadság am plus ultrájának szoktak tekinteni a mai világban. De más részről azt, hogy a kormány helybenhagyásától függesztessék fel a társulat megalakulhatása, ő sem fogadja el. Ha az e tekintetben tett indítvány fogadtatik el, akkor azt hiszi, megszűnik az aggodalom minden oldalról. Különben arra a körülményre hívja föl a ház figyelmét, hogy ezen törvény előmunkálatainál megszűnt minden pártszenvedély. Kállay Ödön Irányi módosítását pártolja. Horn Ede szintén az előlegek bemutatás ellen nyilatkozik. Pártolja Mukics módosítványát. Csiky Sándor új módosítványt ad be, mely szerint e szavak helyett: „az alakulás előtt“ tétessék „az alakuló gyűlésből“ és a 4-ik sorban e szó után „ministernek“ tétessék „tudomás végett.“ Irányi Dániel visszavonja saját módosítványát s Csikyéhez járul. Szlávy kereskedelmi miniszter igazat ad Csernátonynak, ki kiemelte, hogy e törvény keletkeztekor a pártok ezt a kérdést nem pártszempontból ítélték meg. Biztosítja a szélsőbalt, hogy itt nem valami kormány túlterjeszkedési vágy vagy gyámkodásról van szó. Hiszen a baloldal a bizottságban, mely e törvényt létrehozta, többségben volt. Györffy Gyula elismeri, hogy e javaslat a baloldal műve, de a kérdésben levő §. megtámadott pontja a jobboldal dicsőségei közé sorozandó. (Derültség balfelől.) Érkövy Adolf előadó egyenként válaszol az ellenvetésekre. Ghyczy Kálmán a Csiky Sándor által beterjesztett módosítványt pártolja, és meg van győződve, hogy ennek elfogadásával a miniszter úr is tökéletesen megnyugodhatik az iránt, hogy a czélnak minden tekintetben megfelelő intézkedés hozatik. (Helyeslés.) Nem lévén többé senki fölírva a szólásra, szavazásra kerül a dolog. Mégpedig a kérdésben levő § első bekezdésére nézve névszinte szavazás. A kérdés következőleg volt feltéve Elfogadja-e a ház a közp.bizottság szövegezését vagy nem? A szavazás eredménye kör. Összesen igazolt képviselő van 422, igennel szavazott 123, nemmel szavazott 96, elnök nem szavazott, távol van 200. E szerint az eredeti szöveg fogadtatott el. A második bekezdésre nézve Várady módosítványa fogadtatott el. Almássy Sándor egy új (78-dik) - t ajánl, mely igy hangzik: a miniszter tartozik a felterjesztett alapszabályokat a benyújtástól számítandó 30 nap alatt netaláni törvényes észrevételeivel együtt a hatóság útján a társulatnak visszaküldeni, amit ha a miniszter elmulaszt, a társulat működését megkezdheti.“ Tisza Kálmán helyesli az Almássy által megpendített eszmét, de azt hiszi, hogy a gondolat nincs eléggé correcten kifejezve. Ezért őgy módosítványt ad be, mely így hangzik: „ha a bemutatott alapszabályok a törvényes szabványoknak megfelelnek, azok ellen kifogás nem tehető. Ha a törvény életbeléptetésétől számított első évben alakuló társulatok alapszabályaira nézve 3 hó alatt, a később alakultakra nézve pedig 30 nap alatt észrevétel nem létezik, a társulat alapszabályai értelmében megalakulhat (Helyeslés). Almássy, miután Tisza indítványa az övével megegyező, de szabályosabb, a magáét visszavonja. A többség elfogadja Tisza indítványát, mégpedig úgy, hogy ez a 77.§ harmadik kikezdését képezze. A 78. § észrevétel nélkül fogadtatik el. A 79. § ra nézve Simonyi Ernő nyújtott be módosítást, amely azonban elvettetett. A 80, 81. § ra nics észrevétel. A 82. §-nál Várady Gábor indítványozza, hogy e szó után „történik“ tétessék „az alapszabályok értelmében.“ Elfogadtatott* A 83. § ban „ha a széhtagoknak több mint fele“ helyett „a széhtagok többsége“ s „3 hónap“ helyett „9 hónap l tétezett. A tárgyalás ennál megszakíttatott. Holnap d. e. 10 órakor folytattatik az ipartörvényjavaslat tárgyalása, mely után a telepítvényekről szóló következik, végre pedig, a pénzügyi bizottság jelentése a törvényhatóságok közigazgatási költsége iránt. Ülés vége 2 órakor. Lapszemle. A Hon különösnek találja a külügyminiszter helyzetét. Ő intézi Ausztria belügyeit és akarja helyreállítani a parlamentaristust. Mily jogon teszi ezt, maga sem tudná megmondani, teszi egy helyes külpolitika gyakorolhatása miatt, de az eszközök jogtalanok és veszedelmesek. Igaz, hogy a 67 es alapon állva más eljárás nem is lehetséges. Most Andrásy rendezi az osztrák belügyeket „seren sa facon,“ hogy jól vihesse a külügyeket; később Schmerling lehet külügyminiszter, ki hasonlóan fogja rendezni a magyar belügyeket. A P. Lloyd a megyék házi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot bírálja és helyesli a pénzügyi bizottság azon indítványát, hogy a törvényjavaslat teljes mellőzésével továbbra is az előbbi gyakorlat maradjon érvényben. A direct adók bizonyos százalékának átengedése kivihetlennek bizonyult, mert míg némely megyék folyton deficittel küszködnének, mások eddigi szükségleteiket jóval meghaladó bevételek fölött rendelkeznének. A P. Naplóban Szelestey László mutatja be magát, mint tud sok szóval semmit mondani. Szörnyű sok ákom bákom kíséretében, és nagy feneket — vagyis inkább fenéknélküliséget — kerítve előadja, hogy ő megelégedéssel fogadja Andrásy eltávozását és Lónyay megjöttét. Nos hát mi van ebben szégyelni való ? Ezt nem volt oly szükséges áthatlan speculációk pókhálós szövedékébe burkolni. A M. Újság nem hiszi, hogy sokra mehetnénk az iparszabadsággal, míg pénz és kereskedelmi szabadságunk nincsen. A Reform a lengyelek egyezkedési hajlamát emeli ki. Ők Bécsben gyűltek össze, ezáltal elismerve oly tényezők létezését, melyeket útjaik megválasztásában számba venni tanácsos. A lengyelek kibékítése nem üres parázis, hanem politikai eszme, melynek súlya van; a bécsi sajtónak nem fog sikerülni a közvéleményt a lengyelek ellen uszítani. A reichrath létre nem jötte nem volna más, mint a csehek győzedelme. Az U. Lloyd cáfolja a „magyar hegemónia“ ellen intézett vádakat. Szerinte a „beavatkozás“ szóval visszaélést űznek. Nem nevezhető beavatkozásnak, ha Andrásy egyenes megkérdezésre elmondja véleményét. Ha hegemóniánk alatt önzésünket értik, nincs okunk titkolni, hogy bírunk azon egészséges önzéssel, mely érdekeink megóvására készt. Külföldi szemle, Peat, nov. 21. A franczia-orosz szövetség eszméje ismét erősebben kezd mutatkozni a franczia lapokban, melyek átalában rokonszenveznek az északi nagyhatalmassággal s a belső viszonyt közte és a franczia köztársaság között a jövő szükségének mondják. Chambord gr. és a párisi gróf között hallomás szerint fusió jött létre, amaz elfogadná a trikolort, emez pedig elismerné Chambord gr. jogait. A német kir. gyűlés első és második olvasásban a következő törvényeket fogadta el. A mérték- és súlyrendszer behozatala Bajorországba ; az elsász és lothringiai pályák pénzszükséglete, 1871. számára a póthitel, az északi szövetségi törvénynek behozatala Badenbe, a behívott tartalékosok családjai gyámolitására és végre az északnémet szövetség rendelete a hadkötelezettségről Bajorországba. Eggmann a svájczi szövetség pénzügyére a berni fenyítő törvényszék előtt áll azon váddal terhelve, hogy a szövetség pénztárából 560,000 frankot elidegenített. Ez eset époly érdekeltséget keltett maga iránt az egész kis országban, mint maga az alkotmánynak jelenleg folyamatban levő revisiója. A washingtoni Alabama-bizottság az igénykeresőkre nézve szabályul tűzte ki, hogy az igénykeresetben ki kell tenni világosan nevüket, czimeket, születés idejüket és helyüket s azon helyet, ahol 1861 apr. 13-ától 1865 apr. 9-éig tartózkodtak, várjon naturálisait, vagy természetes alattvalói-e azon kormánynak, amelynek neve alatt most igénykeresetet támasztanak. A női nevelés javítását c cérzó nemzeti unió Londonban tegnapelőtt ülést tartott Lyttelton lord elnöklete alatt, ki megnyitván az ülést, helyeselte az unió törekvését, melynek sikere meggyőződése szerint el nem maradhat. Majd ajánlotta Bealeka és Grey asszony röpiratait a női nevelésről. Utána Grey ajánlotta elfogadásra a következő hármas resolutiót: 1) Egy központ állítandó föl, hol a női nevelés barátai egymással kölcsönösen érintkezhessenek, 2) módok találandók ki, hogy a nők jobb értelmi és erkölcsi nevelésben részesülhessenek, 3) józanabb közvélemény teremtendő a női oktatás kérdése iránt, hogy így el legyen hárítva a főakadály. Brodrick melegen támogatta e resolutiókat, melyek egyhangúlag el is fogadtattak. A londoni lengyel történeti társulat f. hó 17-én, mint Dudley Coutts Stuart lord halálának tizenhetedik évfordulóján, ki meleg rokonszenvvel viseltetett Lengyelország iránt s jótevője volt a menekülteknek, nagy összejövetelt tartott e nap emlékére és Szulczewski ezredes mint elnök jeles beszédet mondott az elhunyt legyelbarát fölött. A fekete és kaspi tenger összekapcsolását az orosz kormány végleg elhatározta s a katonai bizottság, mely még 1867-ben kiküldetett most egy rendkívül érdekes memorandumot terjesztett be a kormányhoz, melyből kitűnik, hogy a két tenger közt elterülő lapályon az összekötő csatorna ásatása aránylag csekély költséggel és fáradsággal eszközölhető. A párisi lapokból. — Nov. 19. — A franczia akadémia f. hó 23-án tartja évi rendes nagygyűlését, melyen Patin, az akadémia örökös titkára olvassa fel az évi jelentést az 1870-évi pályázatokról, minthogy pedig az ostrom alatt a benyújtott pályamunkák elvesztek, Legouvé elnök csak a pályadij-és éremnyertesek nevét fogja felolvasni. A nemzeti bank nagy mennyiségű 20 centimeos pénzdarabokat bocsátott forgalomba, melyek 1867-ben vezetve azóta tartalékban hevertek. A leszámtoló bank pedig tegnap óta 5 frankos papirjegyeit bocsátotta a közönség használatára. E jegyek 12 centimetre szélesek és 8 p. hosszúak; előlapjukon jobbra a köztársaság alakja látható egy talapzaton, melyen e szavak olvashatók „kereskedelem és ipar“. Közepén pedig ez áll: „Párisi leszámítoló bank“ „Öt frank, mely a kézbesítőnek bankjegygyel beváltatik“. Az „5“. szám a négy szögleten áll. Hátlapján kékes karikában e szavak olvashatók : „E kibocsátást a következő intézetekből alakult syndikatus eszközölte: A párisi leszámítoló bank, a franczia földhiteliintézet, az átalános ipar és keresk. hitelegylet, a földmivelési hitelbank, lyoni hitelbank, a pénzügyi társulat, a párisi bank.“ A londoni lordmayort 23-ára ide várják azon bankerre, melyet Say Leo rendez az ő tiszteletére. A Szajna folyó medre sok helyütt egészen kiszáradt s a „szajnai martalóczok“ ismét láthatók mindenfelé, a mint nagy bámuló néptömeg jelenlétében vájkálnak a folyó medrében és pedig nem minden eredmény nélkül, mert számtalan régi pénzdarabot, fegyvermaradványokat, vas és réz tárgyakat hoznak napfényre, melyek közt nem egy nevezetes régiség fordul elő. Az átalános és köteles oktatásra vonatkozólag a szajnai departementális tanács eme pontokban állapodott meg. A kötelező oktatás elve törvényben kimondandó s minden 6—13 éves gyermek oktatásban részesítendő köz- vagy magániskolákban avagy othon. A járási és községi delegáltak minden évben vizsga alá vessék e gyermekeket, hogy haladásukról meggyőződjenek : az évenkénti szünidőket ezen delegáltak szabják meg s mindig azon időszakra, midőn azon mezei munkák fordulnak elő, melyeknél az ily gyermekekre is szükségük lehetne otthon a szülőknek. Végül törvényileg mondassék ki, hogy 1875. év január 1-jétől kezdve egyetlen 21 éves polgár sem kaphassa ki választói jegyét, mielőtt nem igazolta, hogy kellő elemi oktatásban részesült. Thiers Bérard savoyai dep. tanácseinikhez eme levelet intézte: „Elnök úr! Köszönöm önnek és a tanácsnak irántam kifejezett bizalmát; misem lehet reám nézve nagyobb megtisztelés és bátorítás, mint polgártársaimnak bizalmi nyilatkozata. Méltán meglehetnek önök győződve, hogy őszinte törekvésem az országot újjászervezni, a rendet és szabadságot benne megszilárdítani, a közigazgatást rendezni, a pénzügyet jó karba hozni erős hadsereget teremteni s igy egy szilárd alapokra fektetett köztársaságot tenni le a nemzet kezeibe.“ Arnim báró végleg ki van nevezve versaillesi német követül s már neje és gyermekei is megérkeztek Berlinből. Hivatalosan azonban még nem foglalta el állomását, mivel Thiers mindeddig nem tudott megállapodásra jutni egy berlini franczia követ iránt. A Cissey tk. lemondásáról szállongó híreket a hivatalos lap határozottan megcáfolja s kijelenti, hogy a hadügyér s a minisztérium többi tagjai avagy Thiers között legkisebb nézetkülönbség sem merült fel. Bonaparte Péter bg. Marseillen keresztül Corsikába rándult. Girardin Emil említett „A büntetés joga“ czímű munkájának első fejezetében imigyen fejezi ki e mű czélját: „A testi büntetés fokozatos enyhítése“ — volt Beccaria czélja: „a testi büntetés végleges eltörlése" pedig azon czél, amelyre szerintem törekednünk kell. Beccaria a római és görög törvényhozással megegyezően elismerte az ember azon jogát, hogy embertársait testileg büntethesse, én azonban támaszkodva a jövő törvényhozásra és a modern tudományra, határozottan