Ellenőr, 1871. december (3. évfolyam, 415-439. szám)

1871-12-17 / 428. szám

a mezei nyak adó és a mezei munkás közti vi­szonyok rendezésére. Szlávy József kereső. miniszter először is Hornnak válaszol. Megnyugtatására fölemlíti, hogy készül már egy tvjavaslat a rész­vény­társul­atokról. A­mi a felügyeletet illeti, azt nemcsak lehetetlen­nek, sőt, károsnak tartja, s annyival kevésbé óv­szernek. Azon pedig csodálkozik, hogy épen Horn indítványozza az ünnepeknek vasárnapra való áthe­lyezését, mert a mint szóló tudja, azon vallásfele­kezet, melyhez Horn tartozik, nagyon megkö­szönné, ha valamennyi ünnep vasárnapra tétetnék át (Hosszas élénk derültség.) A Helfy által felhozottakra megjegyzi, hogy első állítása nem egészen á­l: tessék csak azon vastag köteteket forgatni, melyeket a statistikai hivatal, kiadott. Áttér ezzel Tisza László előadására. Min­denekelőtt is köszöni azon hókot, melyet mon­dott. (Tisza László közbeszól: Igazság !) Ez még nagyobb bók ! (Derültség.) Igaz, megígérte, hogy az erdészeti tvjavaslatot be fogja nyújtani. A tvja­vaslat ki is van nyomatva, de a háznak más te­endői vannak s ezért nem kerülhet reá a sor. A­mi a befásitást illeti, ezt komolyan tanulmányozta s ez iránt tett is lépéseket, de a pénzügyi bizott­sági különvélemény teljesen elijesztették tervétől. (Derültség.) Végül mind a három előtte szólónak köszö­netet mond azon jó indulatért, melyet beszédeik­ben irányában tanúsítottak, és azon reményét fejezi ki, hogy e jó indulatokat a tárgyalás folyamában is meg fogják tartani. (Élénk éljenzés.) Az átalános vita befejeztetvén, a p. ü. b. vé­leménye értelmében megszavaztatnak : központi igazgatásra: 163,380 fit; ipar és keres­­k­edel­mi czélok­ra 41,400 fit. A gazdaság különböző ágainak emelésére előirányoztatott: 120,000 frt. A pénzügyi b. csak 112,400 frtot szavaz meg. Tisza László vándortanítókra nem cs k új, de régi kiadást se hajlandó megszavazni. Ghyczy Kálmán nem szavazta meg a 10,000 frtot „előre nem látható eszközlésekre“, mert ez nem lenne egyéb, mint rendelkezési alap ezen minisztériumra nézve. Tisza Kálmán pártolva előtte szólót kifejti, hogy ha ilyen előre nem látható kiadás csakugyan előfordul, akkor kérjen póthitelt. Ez az eljárás sokkal parlamentárisabb és sokkal inkább meg­egyez a miniszteri felelősséggel. (Élénk helyeslés balfelől.) Elfogadtatott a pénzügyi b. véleménye. A gazdasági tanintézetek cziménél Mukics Ernő fölkéri a minisztert, hogy foga­natosítsa a ház határozatát, mely szerint egy gazd. tanintézet állitassék föl Magyarország felső és egy alsó vidékére. Szlavy keresk. miniszter figyelmezteti előtte szólót, hogy lapozzon tovább a költség­vetésben s meg fogja találni, hogy egy alföldi földmives iskola alapítási költségeire 40,000 frt; egy felvi­déki felsőbb tanintézet felállítására 100,000 frt. van előirányozva. Tisza László a keszthelyi intézet viszonyait behatóan tárgyalván hajlandó beleegyezni, hogy a keszthelyi intézet Kassára tétessék át. Többen lévén szólásra följegyezve elnök a tárgyalást megszakítja. Bittó István igazságügyminiszter egy tvja­vaslatot tesz a ház asztalára, mely a pénzügyi birósági hatóságnak az egyes törvényszékekre ruházásáról és a pénzügyi tvszék ideiglenes fen­tartásáról intézkedik. Ki fog nyomatni, kiosztatni és az osztályokhoz utasíttatni. Ülés vége 3 óra 5 perczkor. Holnap 11 óra­kor ülés. Külföldi szemle. Pest, decz. 16. Thiers fogadtatási estélye múlt csütörtökön igen érdekes volt s a társalgás a leg­fontosabb napi kérdések fölött folyt. A baloldalról igen kevesen voltak jelen s a többséget a jobb­oldal és a centrum képezte. Thiers nyilatkozatai olyanok voltak, melyek tökéletesen eloszlathatták az üzenete fölött felmerült azon aggodalmat, hogy egészen a jobboldal karjai közé veti magát, és meggyőződhettek, miszerint Thiers kibékítő és nem pártkormányt tart szeme elő­­. A jelen volt bal­párti képviselők által támogatva Thiers erélyesen felszólalt Páris mellett s többeket megingatott Versailles iránti rokonszenvekben, noha önszere­­tetök nem is engedte meg, hogy tökéletesen enged­tett Margithoz; sírva találta őt. Margit felismerte Róbert kocsiját, hallotta, midőn elutasiták őt. Sír, — gondola d’Estigny asszony — erre el valók készülve. — Édes Margit, — mondó azu­tán a valódi vonzalom hangján — ön aggaszt en­gem. Nagyon betegen néz ki, nem is önnek való az, hogy e hidegben minden reggel eltávozik ott­honról. — Itthon maradtam ma — viszonzá Margit. — Ah! úgy hittem .... valaki azt mondá, hogy önhöz jött látogatásra, s hogy nem találta hon .... Igen, de la Fresnaye ke­reste kegyedet, s azt mondák neki, hogy nincs itthon. — Látta őt? kérdé Margit. Alig volt elég ereje kimondani e két szót. — Elmondták neki a kegyed közelgő férj­­hezmenetelét. Nem hiszi. — S úgy látszik igaza van. Előbb leszek halott, mintsem e házasság ideje elérkezik. — Ha elég bátorsága volna boldoggá lenni nem tépelődnék ily sötét gondolatokkal................... De kegyednek nincs bizalma bennem, nem vallja meg nekem az igazat . . . Szegény asszony! hiszen talán önmagának sem vallja meg azt. — Oh ne beszéljünk róla; én nem vagyok többé magamé; le vagyok kötve. István oly jó! hadd legyen ő boldog, én mindent el fogok tűrni! — De nem fog feledni. — Azt is meg kellene tennem. — Margit ! Azt hiszem, értem önt; legyen egy kis akarata; még van idő. — Nem dacaolhatok az egész világgal én egyedül! — viszonzá Margit keserűen. — Nincs egyedül! . . . felesé d’Estigny asszony, és czélzatosan tekinte reá. Azután mo­solyogva folytató: — Ők hárman vannak ; hát mi is hárman vagyunk; ő, kegyed és én. Én magamra vállalom anyja kibékítését; bízzék Istvánban ; nagylelkűsége könnyebbé teendi vigasztalódását. — Nem, István nem vigasztalódnék ... és ő ... oly könnyelmű; képes arra várni, mig meg­szűntem szeretni férjemet. — Ali Margit, ne rágalmazza őt. Ő kegye­det tiszta lelkéért becsüli és szereti. Kegyed pe­dig feláldozza és ezen felül rágalmazza is őt! Ez nem méltó önhöz; ő nem érdemli meg e gondo­latot; valóban szerencsétlen ember! — Ő! — Valóban ! Engem mélyen meghatott, sőt nyugtalanított ... De hívnak . . . vissza jövök este. Bocsássa meg Margit, de semmi sem képes kiirtani belőlem azt a hitet, hogy ön szereti öt jenek s elvileg beegyezvén a visszatérésbe, vég-­­ menedékük, az opportunitás mögé vonultak. A franczia hadsereg újjászerve­zése tárgyában kiküldött bizottság egyhangúlag elfogadta az átalános katonakötelezettséget. Cha­­baud-Latour tk. kijelentette hivatalosan a bizott­ságban, hogy Thiers minden parlamenti konfliktust kerülendő, lemondott azon szándékáról, hogy más, vele jobban megegyező bizottság kiküldését hozza javaslatba. Mondják, hogy az elnök, ki az átalá­nos katonakötelezettségnek nem barátja, a bizott­ság tagjai közül csak Ducrot és Chanzy­­kokat volt képes tervének megnyerni. A hadügyér két fontos­­javaslatot terjesz­tett a nemzetgyűlés elé. Az egyik harmincz helyett huszonötre szabja a szárazföldi hadsereg tisztjei­nek szolgálati idejét, a­mely után nyugalomba léphetnek; a másik megváltoztatja a gyalogsági és lovassági hadnagyok és alhadnagyok előléptésé­­nek módját. E tisztek eddig ugyanis csak saját ezredekben léphettek elő, míg a jövőben az egész hadsereg bármely ezredébe kinevezhetők magasabb rangfokozattal. A nemzetgyűlési pót­választ­ások jövő január hó 7-ére vannak kitűzve. Jelenleg ugyanis tizenhét üresedés van a nemzetgyűlésben s így Ardennes, Doubs, Gard, Isère, Pas-de-Calais, Alsó Pyrénée, Savoya, Szajna, Somme, Var és Felső Vienne departementok egyegy, és Bouches­­de-Rhone, Nord, Oran departementok két-két kép­viselőt választanak. Az 1872-k­i franczia budget január 1-je előtt be nem nyuttathatván, a kormány indem­­nityt kér több miniszter számára azon ideig, míg a jövő évi költségvetés véglegesen meg nem kezd állapítva. A jövő évre kérendő póthitel összesen 2,415,335,040 frankot fog tenni. A genfiek az escalade évforduló­ját az idén is megünnepelték s megtartatott a szokásos fáklyás lovaskörmenet. Ez ünnep onnan vette eredetét, hogy 1602 ben a savoyai herczeg Róma ösztönzésére decz. 11 én éjjel alattomban meglepte a vele akkor békében élő genfieket s erős sereggel megmászni készült a falakat, midőn egy nő kiáltozásai fegyverre hívták a lakosságot s a támadók visszavetették. Ez ünnepély most már elvesztette minden politikai jellegét s inkább csak díszruhába öl­özhetésre és baskettirozásra szolgál ürügyül, melyen a savoyiak is rendesen résztvesznek. Garibaldi az Internazionale fölött legközelebb Pallavicini Trivulzióhoz, egyik barát­jához intézett hosszabb levelet, melyben kijelenti, hogy Amerikában léte alatt ő is tagja volt ama társulatnak, tagja volt továbbá Francziaországban a lefolyt háború alatt is, és ha tudta volna múlt február hóban, midőn a bordeauxi nemzetgyűlést oda hagyta, hogy mi fog Párisban történni, bizo­nyosan oda ment,volna maga is, hogy védje az igazság ügyét. Ő nem rokonszenvez ugyan az Internationale fejeivel, kiknek jelszavak: „Háború a tőke ellen. — A vagyon tolvajlás. — Az öröklés szintén tolvajlása — nem helyesli egészben véve az internationalist programmját sem, de támo­gatja őket azon hitökben, hogy nagy czéljuk a munkás osztályok erkölcsiségének és vagyoni jó­létének előmozdításában, az autokratia és a th­eo­­kratia sybar­tismusának legyőzésében és a mások nyomorán élősködők kiirtásában áll. A walesi hg. egészségi állapota pár nap óta k­edvezőbb fordulatot vett,bár az orvosok nézete szerint tüdeje szerfölött veszélyesen meg van támadva s 11-én már halálát vártak. A bete­gen a szenvedésnek semmi nyoma nem vehető észre s nem tudja mi történik körülötte ; csak két­szer adta jelét, hogy eszméletén van; decz. 1-én ugyanis e szavakat lehetett tőle hallani: „Ma van nem születés­napja,“ továbbá a királynő második látogatása után e kérdést intézte az orvosokhoz: „Megérkezett a királynő Skóliából ? Tudja, hogy beteg vagyok?" Az angol internationalisták e heti gyűlésén Marx Károly titkár tudatta, hogy Liver­pool és Limehouseban két új fiók fog felállíttatni. Seraillier, a párisi kommune volt tagja s most francziaországi titkár jelenté, hogy az újjászervez­­kedés gyorsan halad egész Francziaországban. . . . s ha látom, hogy mégis egy másikhoz köti életét, úgy látszik nekem, mintha egy örvény felé rohanna. Ne vegye rosz néven, ha mindent meg­teszek, hogy megállítsam e rohanásban .... E társalgás egy kissé lecsendesítette Margi­­tot; módot látott benne arra, hogy újra vissza­nyerje szabadságát, — s azután meg, — d’Es­tigny asszony érteni látszott, hogy szereti Róber­tet; — tehát még sem vol vétek őt szeretni ! Mialatt barátnője tanácsain tűnődött, Gastont hozták hozzá, hogy szidja ki ; nem akart enni, betegnek mondta magát, s folyton sírt. Margit megkérdé tőle, mi baja. — Bánatom van, — felelé a gyermek, — és a fejem fáj. — S mi bánatod van gyermeken ? — Tudja úgy is a Mama; azt mondta ne­kem, hogy soha sem fog férjhez menni. S én oly boldog voltam! E szavakkal újra zokogni kezdett. Margit térdeire véve a gyermeket, s halkan együtt sírt vele. Gaston, a­ki csakugyan roszul volt, nem so­kára elaludt, és Margit az estét gyermeke sziróga­­tása, simogatásával tölte. Ábrándjaiba merült a gyermek szép, lehunyt szemeit nézve, melyeknek még kényes pihár oly szép árnyékot vetettek ar­cára ; követte nyomát a gyermek könyeinek, me­lyeket az álom szárított fel ; szenvedő szívvel vette észre a gyermek­ ajkak komoly szomorúságát; gon­dolt arra, a ki e gyermek életét menté meg, s a ki oly gyengéden szerette azt, és keserves s égető könyei e drága, imádott fejre hullottak, úgy hogy egy óra múlva Gaston haja könyekben volt áz­tatva. István e néma kétségbees­ésben lepte meg Margitot , megdöbbent. Sebe begyógyult, s minden nap el szokott jönni a marqitisnőhöz. Margit sietett megnyugtatni őt, nyiltan folytatva sírását. — „Iga­­zán szerencsétlen vagyok mondá, — ez a csúf gyermek nem akar okos lenni ; a­mióta tudja, hogy férjhez megyek, nem szűnik sírni. Nem akar sem enni, sem játszani, igazán kétségbeejtő. Ipar­kodjék őt kedvesebbé tenni. — Én megteszek mindent, a­mit tehetek, hogy megnyughassam őt, — viszonzá István türel­metlenül, — de annyi roszat beszélnek neki ró­lam, hogy minden fáradozásom kárba vész. — Nem hivna be valakit, hogy elvigyék ? — mondá Margit, — nagyon mélyen alszik. — Majd elviszem szobájába magam. Ezzel karjaiba vette István a gyermeket. . . . De, hogy is fejezzük ki . . . látni lehetett azon modorban, melylyel karjaiba vette, a D'Estigny asszony segíteni jött Margitnak e küzdelemben, de ő is kénytelen volt megvallani, hogy nem képes ily küzdelemre, s elégedetlenül, kétségbeesve vonult vissza. „Csupán csak ő vál­toztathatna meg mindent“ — gondolá, — „de ő nincs itt.“ Másnap itt de la Fresnayenek és látogatá­sát kérte „oly dologról kell vele beszélni, mely őt igen komolyan érdekli.“ De la Fresnaye azt fe­lelte, hogy beteg, de hogy nem fog Párisból tá­vozni anélkül, hogy tőle búcsúzzék. Nem akart eljönni, s távozni készült . . . Nem volt re­mény többé. (Folyt. köv.) — Az újvidéki „Srbski Národ“ sze­­rint Orosz- és Törökország között megfakult a jó viszony és barátság. Törökország csak kény­szerűségből hallgat Oroszország szavára. Anglia is fáradozik a török portát elvonni az orosztól, a­mely szívesen elpártolna tőle, csak­ hogy az orosz nem pártol el a töröktől. Oroszország sza­bad választást enged Törökországnak, barátságot vagy háborút. Ignatieff is valószínűleg elhivatik Constantinápolyból.­­ A zágrábi „Obzor“ az orosz cárnak pohárköszöntésében azon baráti és rokoni érzel­mek megu­itását és fölfrisitését látja, melyek Sán­dor és Vilmos között eddig is léteztek. Mig ők ketten élnek, nehéz dolog lesz Oroszországot és Németországot összevesziteni, jóllehet Bismarknak nagy befolyása van ura fölött s az orosz politiká­nak törvényei is hatalmasabbak a cár absolut akaratánál. Cikkező nem titkolja el, hogy az Oroszor­szág és Németország közti barátság természetelle­nes és Európára nézve veszedelmes. Nem vonako­dik kimondani azt is, hogy egy igazságosan szer­vezett Ausztria Oroszországnak nem állhat útjában, nem is hívhatja őt tehát ki, Németország kihí­vása ellen azonban belereje mellett szövetségesek­kel is bírhatna quantum satis.­­ A krakkói „Czas“ az orosz czár föl­köszöntésében nem lát egyebet, mint egy tüntetést, mely a mostani időben nagyon divatos, de mely­nek egyszersmind politikai fontosága nincs. Nem­csak Gorcsakov, hanem Bismark herczeg is ért ily demonstrációk rendezéséhez, ő nem csak Ausz­triával hanem Oroszországgal is fen akarja tartani a jó viszonyokat, mivel tudja, hogy az egyolda­l barátság az egyensúlyt megingatná, melyet csak a kard dönthet el. A hivatalos lapból­ Gr. R a y e * c z e w litky Jó­z­ef Zsófia förignő főudvar­mestere titkos tanácsosi méltósá­got nyert Koterba Antal kapi római katholikus lelv­é­z, vala­mint Koterba Teréz és Ignácz testvérek vezetéknevüknek „Korányi“ ra kért átváltoztatása megengedtetek. Hírek. Pest, decz. 16. — A m. tud. akad. folyó hó 18-án összes ülést tart, melynek tárgyai Riedl Szende 1. t. „Emlékbeszéd Schleicher Ágost külső tag felett.“ II. Folyó ügyek. — A m. természettudományi tár­sul­at deczember hó 20-án (szerdán) délután 5 órakor a magyar akadémia heti üléstermében szak­­gyülést tartana, melyre a természettudományok kedvelői tisztelettel meghivatnak. Előadást tarta­nak : Szontagh Miklós : Egy ezeréves életről. B­a­lo­g­h Kálmán : Az anthropometriáról. Pap Márton : Kepler János emlékezete. — Batthyány szobra hóból. Az a naturalista szobrász, ki a mészáros-utcza egyik udvarában minden télen elkészíti valami kitűnőség szobrát hóból, most Batthyány Lajos lovagszobrát állította elő. Legszebb a ló, mely nem mindennapi ügyességről tesz tanúbizonyságot. — Királyi biztos a nemzeti szín­padon. Egy incidens folytán, mely tegnap a nem­zeti színház egyik elsőrendű tagja és az intendáns közt merült fel, ez utóbbi — mint mondják — a belügyminiszter oltalma alá helyezte nem respek­tált tekintélyét. Most szóban van, hogy a nemzeti színház számára királyi biztos neveztetnék ki, mi­után ott nyugtalanító jelenségek nyomába jöttek. Az ide vágó törvényjavaslat még az ünnepek előtt a képviselőház elé terjesztetik a szükséges póthitel­lel együtt. Sokan tudni akarják, hogy a belügyér megkérdezte az igazságügyi minisztert is, ha vár­jon nem tartaná e szükségesnek a nemzeti színház intendaturáját rögtön ítélő bírósági joggal legalább egy évi tartamra felruházni. A színháznál lappangó titkos tűzről ama légvonat fújta le a hamut, mely a színpadon rekedtté teszi az énekművészeket és reumássá a dráma művészeket. A léghuzam elfoj­tását pedig költségkímélésből az intendáns meg­tagadta. — A gyorsirázati vizsgák, a pesti gyorsíró egylet által e czélra megválasztott Marko­­vits Iván, dr. Feyer László és Schütz Miksa urak által, egy a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minisztérium részéről kiküldendő miniszteri biztos jelenlétében, minden évben kétszer, és pedig már­­cius hó 1 — 5. és julius hó 20—25. napjain fognak tartatni; erről mindazok kik az említett tantárgy­ból vizsgát tenni óhajtanak, azzal értesittetnek, hogy az ő részbeni folyamodványaikat a fentebb kitűzött határidők eltelte előtt Zichy Antal, buda­pesti királyi tanfelügyelő urnái nyújtsák be.­­ Vasúti balesetek decz. 13-ról 14-ére való éjjel Kurtics és Kétegyháza között baleset történt, mely annyiban még szerencsésen folyt le, hogy emberéletbe nem került. A Czeglédről indult 35. számú első tehervonat ugyanis a mozdonynak melylyel reá nézett, a melylyel tovább vitte,­­ látni lehetett, hogy nem szereti; gondoskodásában valami félszeg, valami akaratellenes, ügyetlen, hi­degség volt, a­mit nem látni akkor, ha valaki egy szeretett gyermeket tart karjaiban. István olyan benyomást tett, mint egy szives idegen, a ki egy ismeretlen gyermeket egy patak túlsó partjára visz, s épen nem nézett úgy ki, mint a jó barát, a ki anyja öléből veszi fel a ház kedvenc­ gyermekét. De István nem is szerethette Gastont, a­ki eszébe juttatta legégetőbb keservét. Margit első házasságát: eszébe juttatta de Meuilles marquist, a­kit annyira gyűlölt. — Róbert szerethette e gyer­meket , hiszen Margitot csak férjhez menetele után ismerte meg. soha sem látta de Meuilles marquist; Gaston nem juttatott eszébe mást, mint Margitot, és szerette e gyermeket, mert szeme és haja egészen az anyjához hasonlított. A helyzet nagyon különböző volt! D'Estigny asszony eljött este. Margit, István és anyja között úgy tűnt fel előtte, mintha bástyák között őriznék. Értette már, hogy a szerencsétlen fiatal asszony elveszté erejét és bátorságát szem­ben az egyiknek nemes bizalmával s a másiknak kérlelhetlen tekintélyével. D'Arzac grófnő oly pompásan el tudta hitetni Istvánnal, hogy Margit a mióta erre párbaja volt, imádja őt,­­ hogy Ist­ván teljes bizalomnak és hitnek engedte át magát. Kétségbeejtőleg boldog volt. Nincs nő, a­ki e helyzetben kíméletlenül és lelkifurdalás nélkül azt mondhatta volna neki: A te örömöd, tévedés! Nem kellesz ! — E szó megölte volna őt. És Mar­git, a ki szerette őt, tehette-e ? — bírhatott-e ennyi bátorsággal? . . . Azt mondták István­nak, hogy de la Fresnaye eltávozott, mitől tart­hatott volna ? egy sérülése következtében nem haladhatott oly gyorsan, mint közönségesen; a szükséges jelek megtétettek ugyan, de a vonat következő második része, minthogy vezetője a sérű köd miatt a jele­ket észre nem vehette, nem volt idejekorán meg­állítható, úgy hogy a mozdony a 82. számú őr­­háznál az előtte haladó vonat utol­só teherkocsijá­nak rontott, mi­által ez szétzúzatott és még tizen­két más kocsi többé-kevésbé megroncsoltatott. A mozdony is szenvedett némi sérüléseket, de még vissza lehetett vezetni Kétegyházára.­­ A tegnap­előtt délután Bécsről Pestre indult gyorsvonaton pedig a kalauz közvetlenül a Vágh hídja előtt erős füstöt látott egy első osztályú kocsiból kitó­dulni ; a kalausz megadta a veszélyjelt és a vonat, sok utas ijedelmére a hídon megállapodott, hol kiderült, hogy egy tengely kigyuladt. A tűz elol­­tatott, a vonat lassan Tarnóczra vizetett, hol a megsérült kocsi lecsatoltatván, a vonat egy órai késéssel Pestre indult. — Hymen. A pesti vakok intézetének de­rék igazgatója, dr. Mihályik Szidor tegnap vezette oltárhoz II.­Körös egyik legszebb hölgyét, Halász Matild kisszonyt.­­ Hellmesbergerék második quartett­­estélye hétfőn dec. 18-án este lesz a redont ki­sebb termében. Előadják Schuhmann F-dur négye­sét, Brahms A dur négyesét, melyben a zongora­részt Theindl­ur játsza, végül pedig Beethoven Cis­xnoil négyesét. Valószínűleg nagyobb közönség lesz, mint tegnap este. — Az orvostanhallgatók önképző­s segélyzőegyletük javára van. 22 én tartandó tánczvi­­galmán a házi­asszony gr. Lónyay Menyhértnő lesz. Bál orvosul Kovács S. Endre kéretett fel, ki ifjú pályatársainak őt másodízben kitüntető bizalmát örömmel fogadá. — A nemzeti múzeumot novemberben 7313-an látogatták. A könyvtárt 1494 személy használta. A természeti osztályban 2609-en a kép­tárban pedig 3210-en fordultak meg. A régiségtár zárva volt. — Dósay Fanny asszony, ki Szegeden meglepő sikerrel gyógyítja a nehézkórt (epilepsiát) és kinek nevét hálával említi a nevezett város kör­nyékén sok kigyógyult egyén, közelebb Pestre lő több nehézkórban szenvedő fővárosi beteg felszó­lítására. — A fővárosi ellenzék 90 es bizott­sága vasárnap, d. u. 5 órakor ülést tart a „Pesti népkör“ helyiségeiben. Tárgy: az albizottságok jelentései. — A korcsolyáz­ó-egy­­­et bálja febr. 3-án lesz a redoutban. Bálanyának gróf Andrássy Manónét kérték fel. — Halálozás Ordódy Kálmán osztályta­nácsos a honvédelmi minisztériumban, tegnap Bu­dán 57 ik évében meghalt. A boldogult a Ludovi­­czeum átadása körül sokat buzgólkodott s nem rajta múlt, hogy a tárgyalások ez ügyben már nem régóta értek véget.­­— Jótékonyságok. Savoiu Emil, román hazafi, ki Belgiumban lakik, a felállítandó román színház részére 2000 frtot ajándékozott. Itt meg­említhetjük még azt is, hogy ezen szinház-alap Vul­kán József a „Família“ román szépirodalmi lap szerkesztője s a Kisfaludy-társaság külső tagja kezelése alatt áll. — Macedonfi Papp József volt erdélyi udvari korlátnoksági igtató, kö­zelebbről 150.000 forint értékű vagyon hátra­hagyásával Bécsben elhalt, jótékony czélokra 18 ezer frtot hagyományozott. Munkaképtelen gyer­mekek segélyezésére 8000, milétei községben épí­tendő g. kath. templomra 1500 frtot, az oláhbu­­daki plébánának 1500 forintot hagyományozott, ezen kívül még több apróbb alapítványokat tett. A fenmaradt 132 ezer forintot testvére gyerme­keinek Maczedonfi Papp Vincze és Helennek ha­gyományozta.­­ Az akadémia kiadásából a kö­vetkező könyveket kaptuk: „Az esztergomi bá­­rányrétegek és a kis czelli tályog földtani kora.“ Hantken Miksától. — Európa bolygó elemei, an­­nak tiz els­ő észlelt szembenállása szerint.* Dr. Murmann Ágostontól, a prágai csillagda segéd­jétől. Amannak ára 15 kr, ennek 25 kr. — Czélszerü újítás. Mint a „Loc. Corr“ értesül a budai várban levő plébánia templom tűz­jelzői observatoriummal fog elláttatni. — A himlőjárvány Budán sept. 30- ikától decz. 14-ig 84 személyt szerzett betegágyra. Ezek közül felgyógyult 31, meghalt 22, gyógyke­zelés alatt van 31. — A zenész segélyző egylet sors­játékának fő ezüst-nyereményei (asztali kész­let s női toilette) e napokban Szatmári kigyóut­­czai ékszerkereskedésében lesznek kiállítva. — A nő­képző egylet febr. 10 én az Európa helyiségében zártkörű tánczvigalmat ren­­dezend. — Tóvölgyi életlapja a „Csodabo- I gár" január első vasárnapjától kezdi meg pályafu­tását. Előfizetési ára egész évre 6 frt, évnegyedre 1 frt 50 kr. Ez összegek a szerkesztőségbe : pap­növelde utcza 7. sz. a küldendők.­­ A közúti v­a­s­p­ál­y­a­t­á­r­s­a­s­á­g igazgatósága tudatja, hogy a részvények közül a következő számok a m. 10, 354, 496, 528, 948, 1255, 1268, 1414, 1641, 1673, 1944, 1983, 2150, 2604, 2770, 2835, 3015, 3529, 3738, 3847, 4162, 4321, 4522, 4633, 4677, 4717, 4721, 5056, 5312 *5528, és 5584 lettek ez évben leendő törlesztés, illetőleg visszaváltás végett sorsolás útján kijelölve. A felsorolt részvények névértéke jövő 1872. jan. 1-én túl lesz a társasági pénztárnál felvehető, 10 milliós váltó birtokában van, a­melyre még csak két millió fizettetett le. Újvidék decz. 16. (Az Ellenőr távirata.) A Srbski Narod örömmel üdvözli a kormány előter­jesztését a határőrvidéket illetőleg, s kárhoztatja Miletics indítványát egy külön őrvidéki kongres­­sus felállítása iránt, s reméli, hogy a kormány jó szándékai elveszik az agitatiók élét. Becs, decz. 16. (Az Ellenőr távirata­) A „G.z. Narod“ azon hírével szemben, hogy Grocholtki kilépett az Auersperg minisztériumból, az új Presse határozottan állítja, hogy Grocholski nem önként, de azon értesítésre tette ezt, hogy mint Hohenwall társa az uj szabadelvű minisztériumba be nem illik. Versailles, decz. 16. (Az Ellenőr távirata.) Gonlard és St. Vallier frankfurti franczia megbí­zottak ide érkeztek a Németországgal kötött szer­ződéssel, mely legközelebb a nemzetgyűlés elé terjesztetik. — La Ili­er ellen a halálitélet élet­hossziglani kényszermunkára szelbittetett. Bécs, decz. 17. A „W. Ztg.“ mai száma hi­vatalosan közli, hogy a reichsratb f.­ hó 27-ére hivatik egybe. — Chotek spanyolországi követté neveztetett.­­ Ugyancsak a hiv. lap szerint Wid­men b. a morva, dr. Eigner a f. ausztriai, Auers­perg Sándor gr. u krajnai, Freschauf a Vorarlberg­ és Hormuczky a bukovinai tart. gyűlések elnökeiül neveztettek ki. Páris, decz. 16. A parlamenti kezde­ményezési bizottság tegnapi ülésében Thiers hosszabb beszédben nyilatkozott a kormány­nak Párisba leendő visszatérése mellett, me­lyet a gyors informálhatás s a kormány te­vékenységének gyorsítása szempontjából ok­vetlenül szükségesnek tart; kifejti, hogy a nemzetgyűlés e lépéssel semmi veszélynek nem teszi ki magát, a kormánynak pedig erőt kölcsönöz Európa szemei előtt. Nem szabad továbbá engedni, hogy Berlin erőt nyerjen Páris fölött, mely utóbbi már kü­­l­önben is vesztett jelentőségéből s nem sza­bad romlásán működni, a­mi végzetteljessé válhatnék az egész országra. Majd utal azon kellemetlenségekre, melyek a kormány egyes ágazatainak megosztásából származ­nak, s kéri a bizottságot, hogy újabb meg­hallgatása előtt ne határozzon. Bécs, decz. 16. A Ferencz­ József vaspályá­nak a „Flori“ ellen indított perében az esküdtek Frischre vonatkozólag 34 vádpont közül 31-re egyhangúlag igennel, Fuchsra vonatkozólag m­ind a 36 vádpontra egyhangúlag igennel feleltek, mi­­hez képest amaz négy, ez két havi fogságra ítél­tetett. München, decz. 16. Schüttinger és Barth in­dítványa Lutz miniszter minden ellnérvelése dea­­czára kellően támogatatva a bizottsághoz utasít­­tatott. Bern, decz. 16. A szövetségi tanács megtil­totta a jezsuiták egyházi és iskolai tevékenységét, valamint a régi zárdák helyreállítását, vagy ujak építését. Versailles, decz. 16. A képviselők közt kiosztott pénzügyi exposé a kiadásokat 2415 millióra, és a bevételeket 2429 mil­lióra teszi, mi 14 millió fölösleget adna. Az újabb adók 247 millióval hozatnak javas­latba. Az exposé kiemeli, hogy az új adók nem terhelik túlságosan a földbirtokot, nem érintik a jövedéket, kőszenet, vasat és szál­lítási tarifát. Versailles, decz. 16. A nemzetgyűlés tegnapi ülésében Simon közokt. miniszter­­javaslatot ter­jesztett be az elemi oktatás szervezésére vonatko­zólag. Majd Leroyer interpelátiója fölött nyílt meg a vita a vasúti szállítás kérdésében s hosz­­szabb tanácskozás után elhatároztatott, hogy­ e kér­dés egy 30 tagú külön bizottság elé utasíttatik megvizsgálás végett. TÁVIRATOK. Prága, decz. 16. (Az Ellenőr távirata/ A septemberi császári leirat agitationális eszközül nagy falragaszokban függesztetett ki az utczasarkokon, melyeket a rendőrség azonban rögtön elhárított. London, decz. 16. Gramont hg. Folkstoneból tegnap ide érkezett Beust gr. látogatására. München, decz. 16. Határozottan hallatszik, hogy a király nem hajlandó fogadni a képviselő­­háznak a felirat átnyújtásával megbízott küldött­ségét. Bornin, decz. 16. Az udvarhoz Sandringham­­ból ma érkezett távirati tudósítás szerint kijelen­tették az orvosok, hogy reményük van a walesi hg. felgyógyulásához. Páris, decz. 16. (Az Ellenőr távirata.) A re­­publikánus lapok néhány nap előtt aláírást nyi­tottak a fogságban levő párisi communisták csa­ládjainak felsegélésére s a Figaro ezzel szemben mintegy tüntetésül a Darboy érsekkel együtt ki­végzett rendőrök özvegyei s árváinak felsegélé­sére hívta fel a közönséget s külön mellékleten mutatván ki az adakozás eredményét, a három első napról 43,779 frank 90 centiményi eredményt mutat fel. Bécs, decz. 16. (Az Ellenőr távirata.) A cer­­noviczi választási bizottság két alkotmánypárti nagybirtokost, 8 feudálist választott, ez utóbbiak közt Petrinót is. Páris, decz. 16. (Az Ellenőr távirata.) A franczia bank azért utasította el tegnap az uj crédit­­mobilier hitelnyitás iránt tett megkeresését, mert­­ egy a régi creditmobilier által kiállított és óvatott A fővárosi közmunkák tanácsából. Buda, decz. 14. Az ülés d. u. 4 órakor gr. Szapáry Géza alelnök által megnnyittatván, olvas­tatott a Budapest átalános szabályozására és szé­pítésére beérkezett terveknek bírálata tekintetéből alakított Jurynek határozata. Ezen határozat a Jury minden egyes tagjai­val, továbbá azon területekkel, melyek kebelükből re ezen Juryhez képviselőket küldöttek, mindkét városi közönséggel, valamint az egyes minisztéri­umokkal közöltetni fog, s egyszersmind ki­monda­­hatott, hogy az egyes díjak, a pályázati Pro­gramm értelmében, decz. 15-kén ki fognak szol­gáltatni. A végleges szabályozási terv kidolgozásával, — a műszaki osztálylyal egyetemben — a mű­szaki bizottság bízatott meg. Hogy mindazon ingatlanságokra nézve, me­lyek a sugárút kisajátítási vonalába esnek, s me­lyeknek tulajdonosai még ezen ideig az átbocsájtás iránt egyezségre nem léptek — a kisajátítási el­járás mihamarább befejeztethessék, fel fog kéretni a közlekedésügyi miniszter úr, miszerint a szük­séges intézkedéseket saját részéről, a lehetőleg rövid idő alatt, megtenni szíveskedjék. A számvevő osztály által az 1872. évre be­mutatott költségvetési előirányzat, valamint az egyes alapoknak f. é. januártól novemberig terje­dő idő alatti pénz forgalmáról tett jelentése, át­vizsgálás és véleményezés végett a p. U. bizott­ságnak adatott ki. A közlekedési miniszter által a margitszigeti összekötő kíd tervezetének tanulmányozásán ala­kítandó bizottsághoz, a fővárosi közmunkák tanácsa saját kebeléből Preuszner József tanácstagot kül­dötte ki. A minisztériumnak leirata, hogy a budai lánczhidfő jobb és bal oldalán fekvő terek az 1872. évi ősz folytán már munkálatba fognak vétethetni — tudomásul szolgál és a műszaki osztály uta­­sitva lett, hogy ezen tereknek már elfogadott sza­bályozási tervei alapján az ide vonatkozó költség­vetési előirányzatot mihamarább mutassa be. Pest város közönségének abbeli átirata alkal­mából, hogy a szeguteza a kemniczi utczáig meg­nyittatott, figyelmeztetni fog a városi közönség, miszerint igen czélszerű volna, ha a kérdéses utcza egész a királyutczáig kinyittatnék, a­hol is ez a meghosszabbított hársfautczával találkozva, egy új közlekedési tér fogna létesíttetni. A Pest város közönsége által a rózsa- és sarokutczák szabályozására vonatkozó bemutatott tervek min­den megjegyzés nélkül helybenhagyattak. A Pesten építendő magyar népszínházat ille­tőleg a röv. közmk. tanácsa ezen fontos nemzeti intézmény eszméjétől áthatva, saját részéről min­dent örömmel megteend, hogy a nyilvánult kezde­ményezés a lehetőleg gyorsan az óhaj­tott sikerhez juthasson. Azon reményben, hogy a népszínháznak a boulevardon eszközlendő építése el fog fogadtatni, szépségi tekintetekből elhatároztatott, hogy a szín­ház ne a házak vonalába, hanem azon belől épít­ folytatás­a mellékleteit.

Next