Ellenőr, 1872. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1872-01-03 / 1. szám

Hírek. Pest, jím­. 2. — Az ó-év époly vidáman hagyta itt a fővárost, mint a mily vidám­an találta az újév. A családi ünnepélyek, a mindenféle estélyek egymást érték parkettirozott termekben, sorházakban és vendéglőkben. Egész nap sok ember hullámzott az utczákon a kirakatok körül s az ajándékok vásárlása mozgékonyévá tett mindenkit. Az ut­­czasarkokon száz meg száz falragasz hívogatott Sylveszter-esti mulatságra, aranyat rejtő fánkok kóstolására és pezsgő tombolára. Derült téli nap volt, 2—3 foknyi hideggel teljesen alkalmas uj öltözékek bemutatásár­a. Este minden templomban isteni tisztelet volt, melynek bevégezte után a jó öreg Sylveszter házigazdái szerepe kezdődött. Hogy víg legény, tudja mindenki, s könnyű neki fejfájással menni alvásra, midőn csak egy év múlva kell felébrednie. Mások azonban az újév reggelén annál korábban kelnek, hogy az ébre­dőket a szerencse minden jókivánatával elárasz­­szák. Találkozik ekkor az ember mindenkivel, kivel a lefolyt évben csak egyszer is jö­n össze. ..Boldog újévet.!“ Ez lyrai kifejezése ama tragi­­kai szólamnak, hogy : fizess ! Az emberek, kik az utóbbi napokban oly nyájasak, oly szolgálat­­­ készek voltak, január első napjára dolgoztak.­­ Mily keserves nap ez a főváros lakosságára, elég ha fölemlítjük, mikép a házbér fizetés idénye azért kezdődik februárban, mert két ily sajtoló napot nem lehetne kiállani ugyan egy hóban A megemlékezés kegyeletes szokása a zsarolást oly átalános mérvűv­é te­tte, hogy senki sem mer el­lene szegülni Ez megvolt az idén is époly mér­­tékben, mint tavaly, vagy azelőtt, s meglesz bi­zonyára jövőben szintén. No de a közönség mu­latott is. A városligeti t­von például mintkét este fényes világításnál, lampionok és szövétnekek mellett korcsolyázott, s végig nézte a tűzjátékot is, melylyel a korcsolya-egylet kedveskedett. A nemzeti szil­ház „Rákóczy fogságával“ nyilt meg, melynek hazafias helyeit a nagy közönség zajos tap­sokkal kisérte. Budán a „Szökő évet,d­e mulat­tató angol vígjátékot adták elő. I— A pesti királyi törvényszék ma nyilt meg. Az ünnepély isteni tisztelettel kez­dődött, a mi már kissé régi szokás, s fölmara­dását épen a bírák különböző vallásfelekeze­­tüsége nem tudja igazolni.A plébánia templom­ból a kinevezett bírák és ügyészek tömegesen mentek a szomszédos Porszász-féle házba, hol a hivatalos helyiség van. Az elnöki széken Sárkány József törvényszéki elnök mint királyi biztos disz magyar ruhában foglalt hely­et, közülte a kúria fészekeinek birái s városi képviselők. Az elnök felhívására a kinevezettek névsora felolvastatván, ezek letették az esküt, aztán pedig az igazság­ügyi miniszter egy rendelete olvastatott föl, mely a bírákhoz van intézve. Majd Sárkány József tartott beszédet, ecsetelve jogi életünk fejletlen­ségét, végül pedig a jogszolgáltatás érdekében a bírák támogatását kérve Még Bogisich Lajos mondott rövid alkalmi szavakat, s ezzel az ün­nepély véget ért. — Újévi üdvözletek. A Deák kör hétfőn testületileg üdvözölte Deák Ferenczet. A párt üdvkivonatait Juszth József tolmácsolta,mire Deák rövid szavakban válaszolt, kérve, hogy tart­sák meg továbbra is baráti jó­indulat­okb­a. Innen a képviselők Sorossich Pál képviselőházi elnök üdvözletére a kör helyiségébe tértek, hol ismét Jusch József szónokolt. Lónyay miniszte­r­elnök Bécsben lévén, a párt távirati után üdvö­zölte, valamint gr. Andrásy Gyulát is.­­ Somssich Pál a képviselőház elnöke tegnap d­r. 10 órakor fogadta az „országgyűlési ifjúság testületének“ küldöttségét, mely ifj. D­a­­rányi Ignácz, György Aladár és Szöllösy Sán­dor tagokból, Balogh Andor elnök vezetése mel­lett tolmácsolta előtte a testület újévi üdvözletét. A küldöttség vezetője kiemelte üdvözlő beszédében, miszerint a testület buzdíttatva a képviselőház elnökének tavalyi nyilatkozata által is, lassan bár, de következetesen halad az Önművelődés te­rén. Az ifjúságnak — úgymond — lehet, sőt kell, hogy legyen bizonyos tekintetben önálló saját irá­nya. A testület részéről nem fog hiányozni az akarat ezután sem, és kéri ezutánra is pártfo­gását annak, kinek neve a testület történetének eul­pján mindenkor az első helyen lesz. Somssich erre meleg szavakban adott kifejezést köszöneté­nek a megtisztelésért, melyet nem puszta forma­­szerűségnek tekint. Az ifjúsági­ak önálló irányát méltányolja, különösen oly értelemben, hogy annak egyes elemei politikai d­erakterékké fejlődhesse­nek, főkép a tanulmány folytán, mert ha mi ki­dőltünk — úgymond —■ önök vannak hivatva he­lyünket pótolni s e részben leginkább csakis önök­re számith­­ünk. A magán jellem és a politikai remini is. Hogy csakugyan így kel lenni, arról ismét a pestiek győződhettek meg Richter János hangverse­nyei alkalmával. Szóval a bécsi zenészek, Liszt műve iránt nem a legnagyobb buzgalommal viseltettek, mi annyival is feltűnőbb mert Rubinstein a Liszt ta­nítványa. Tőle leginkább várhattuk volna, hogy mesterének művét oly tökélylyel reprodukálja, mintha ő maga ülne a zongora előtt, azt elő­adva. S ha valakit kárhoztatni lehet, hogy így nem volt, úgy bizonyára nem az előadó testületet, hanem egyenesen a vezénylő karmestert fogja a vád sor­­a terhelni. De nézzük a művet. Öt részből áll ez: El­ső rész: zenekari bevezetés. Igen szépen dolgo­zott és költőileg átérzett poliphonikus tétel, me­lyet összekötve követ a második rész zenekari része (pastorale) és az angyali jelentés. Ez utóbbit egy sopran hang maga énekli, mire egymásután két, azután négy sopran szólam lágyan hangoz­tatja az „Allel­úját, mely a kar által folytatva növekszik a legnagyobb fortéig s aztán ismét minden kiséret nélkül mintegy elhangozva az aetherben, hallatszik nagyon piano, tömött ösz­­hangzatokban. Az „Alleluja“ elhangzása után egy hegedű-soló, kisérve fafúvó és vonóshang­szerek által, befejezi ezen részt A harmadik részt igen gyönyörű, d­oral­­szerűen dolgozott „Stabat mater speciosa“ (Hymnus) kar, orgona kísérettel ké­pezi. Negye­dik részét egy „pászt­orének“ czímű zene­kari darab és az ötödiket a három király hatal­mas indulója. Ezen két utóbbi darab leginkább tetszett, mert legjobban is volt előadva. Külön­ben a szerzőt már a „Stabat mater*“ szépségei után igen zajosan hívták. A pásztor-ének után tartós és élénk tapsban nyilvánítá a közönség a mű iránti tetszését, s Lisztet többször hívta, ki az igazgatóság páholyában lévén, csak is onnan fo­gadta a kitüntetést. Hogy a művet e helyen bővebben ismer­tetni nem lehet, könnyen belátható, miután csak egy részét mutatták be, de az egészet ismertet­ni el nem mulasztjuk majd annak megjelenése után. Végül azon óhajtásunknak adunk kifejezést, hogy mielőbb hallhassuk mi is Liszt e jezas mű­vét, még­pedig mind­három részét, és oly élőál­dásban, hogy a bécsiek is eljöhessenek tanulni, mint kell költői mű­veket lélekteljesen előadni. Langer Viktor, jellem között különben némi különbséget lát. A magán jellem mindenkor és minden körülmények között következetes önmagához : a politikai jellem számol, a sajátságos viszonyok és körülmények között adott helyzetben, sok mindenféle tényező­vel , a politika szóval az exigeniiák tudománya. Erről a még hátralevő 4 havi időben, míg az or­szággyűlés ülésszaka tart, kifejtendi adandó alka­lommal a testületben is nézeteit. A testület műkö­dését illetőleg ugyanazt említi fel, a­mit a múlt ülésszak alatt mondott, hogy t. i. a­mint azt kü­lönösebben a sajtóból is tudja, a testület zajtala­nul, szerényen, de fokozatosan és eredmény­­nyel halad. Ezt tapasztalta, tapasztalja s erről meg van győződve. Különben a küldöttség által a testületnek szives üdvözletét küldi. — Zichy An­tal pesti tanfelügyelő a buda­pesti iskolaszékek mindenikének 100—100 frtot összesen 800 frtot adományozott. Átalában ő nem csak fáradhatlan barátja a tanügynek, de áldozat­kész gyámolitója is. — A mumust még mindig mutogatja a „Reform“ s az ó-év utolsó napján is a pest in­ternationalist­ákról irt, czikket, s idéz egy levelet, melyet a szörnyű banda egyik párisi tagja irt a pesti összeesküvőkhöz, s melyben szó van a gel­lérthegyi citadella és budai vár elfoglalásáról is. A hátborsóztató hr­tás alól azonban már emanci­pálta magát a közönség, a munkások befogatá­­sának fiaskója után, s a­miben a „Reform“ még mindig agyrémeket lát, maradt egyszerűn a hóbortosság. Ez egyébiránt sokak közös tu­lajdona. — Színházi hírek. Molnárné-Kocsi­­sovszky Borcsa asszonyt szerződtették. A hít­el­távozó tagoknak említi: Némethy Irma kisasszonyt is, ki azonban ha nem is tölti be a tragikus szak­mát, másodrendű szerepekre alkalmas lehetne. To­­perez­z Ilka asszony is megválik, valamint Te­­mesváry Lajos és Bogyó Alajos, ki noha fél éve tagja már az operának, csak egyszer lépett föl. Mennyi igaz Szerdahelyi felmondásából: nem tud­juk, de ha valóban távozik, az előadások nagyon megérzik hiányát. — A színi képezde operai nö­vendékei jan. 9 én tartanak előadást a budai szín­házban. — Nem valami örvendetes jelen­ség, hogy a pesti zálogházban a lefolyt év alatt a for­galom oly nagy volt, mint alapítása óta egy év­ben sem Csak azt említjük meg, hogy az ékszer­osztálynál a betétek száma a 150,(400-dik számot is meghaladta, a­mi naponkint 400-nál több ék­szer betétre mutat.­­ A budapesti i­s­k­o­l­a­t­a­n­á­c­s szomba­ton tartotta évnegyedes közgyűlését, melyet Zichy Antal nyitott meg, fölolvasván az évi jelentést, mely az iskolák látogatását nem épen kedvező színben tünteti elő, a­mennyiben a hallgatók száma csökkent, különösen Budán. Mindazonáltal nem lankad a tanügy iránt érdeklődő férfiak buzgalma, s ha tovább halad, a fővárosi iskola­­tanács mintaképül fölmutatható állást foglaland el. Pesten csak a polgári iskola mutatott nagy előhaladást, hol növekedett a tanulók száma, de a legfényesebb eredményt a felnőt­tek oktatása eszközölte, amennyiben összesen 1880 egyén vett részt a tanulásban, s ezek közül 876 nő volt. Budán a tabáni iskola mutatja a legijesztőbb csökkenést. Ez azonban nem oly nagy baj, mint azon körülmény, hogy az elemi iskolák második osztályaiban majdnem félannyi hallgató van, mint az első osztályokban,­ s ez eléggé bizonyítja az iskoláztatás hiányát, s a szülők közönyösségét, kik gyermekeiket az iskolába csak beszagolni engedik. Áttérve az iskolatanács működésére, föl­említendő, hogy a tanács 15 ülést tartott s össze­sen 171 határozatot hozott, végül megemlékszik két halottról is: Selemid budai tanácsosról és La­dányi Zsigmond osztálytanítóról. — A folyó ügyek közül kiválóan érdekesek voltak : Bizott­sági inf­.,tárv­a­i,­­proktilákban adatni szokott val­­lástanitás ellenőrzésére nézve, melyek szerint az iskolaszékek kötelessége a valástanitást ellenőriz­ni, nehogy olyasmi tanítassék, a­mi az állam ér­dekeivel ellenkezik, továbbá a vallástani vizs­gálat nyilvános legyen. E vélemény határozattá emeltetett. A polgári iskola szakbizottságának ajánlata a tantervre nézve elfogadtatott. A női kézimunkák tanításának tanterve elfogadtatott és még 13 női tanítói állomás szervezése elhatároz­tatott. A külső váczi úton egy uj népiskola nyit­tatott meg.­­ A Woronieczky síremlékére gyűjtő bizottság felszólítja mindazokat, kiknél gyüjtőivek vannak, miszerint a begyült összege­ket vagy üres iveket a végszámadás elkészítése végett Balogh Andor bizottmányi elnökhöz leg­­felebb január közepéig beküldeni szívesked­jenek. — Az egyetemi gyógyszerészet­­tan hallgatók báljára, mely jan. 30-án lesz, minden gyógyszertárban és a műkereskedésekben, valamint a bálbizottmány irodájában (vegytani épület, a botanikus kertben) lehet jegyeket kapni. — A budai közönség közt gyűjtése­ket rendeznek, hogy Szerdahelyinek (kiről az a hír, hogy a színháznál beadta lemondását) emlé­ket adjanak azon czikkért, melyet a budai vár­színházát illetőleg a „P. Napló“-ban irt. — Öngyilkosság. Bihar - Zs­adányban az ottani rektor , Gábor Lajos pisztolylyal ve­tett véget életének. Öngyilkossága okát nem tudni. — Veszett macska. Biharban M.-Ke­­resztesen egy veszett macska az ottani ref. pap szolgálóját megmarta. A leányt azonnal orvosi felügyelet alá helyezték.­­ Az Atheneum irodalmi és nyomdai részvény­társulat az Eötvös és Petőfi szobrokra egyenkint 200 frtot adott. A m. tud. akadémia ma d. u. 5 órakor C­s­e­n­gery Antal elnöklete alatt összes ülést tartott, melyen a Teleki-Karácsonyi-Sztr­okay-pályamun­kák bemutattattak. Élénk vita fejlődött ki a pályamunkák határidejére nézve, melyeket illető­leg az ügyrend azt mondja, hogy ha a pályamű a határidő előtti napon adatott a postára, s bár­minemű okból későbben jött az akadémiához, az még elfogadható, mely módozat meg is maradt. A Teleky féle vígjáték pályázatra a következő munkák érkeztek be: I. „Mariána, vagy szere­lem s gyülölség.“ II. „Az új világ.“ III „Csók.“ IV „A világboldogító.“ V. „A vígjáték.“ VI „A kofa.“ VII. „A nápolyi követ. ” A Karácso­nyi-féle drámai pályázatra pedig a következők: I. „Zách Felicián.“ II. „Királyi vér.“ III. „Köny­­nyelmüség s szerelem.“ IV. „Menyegző után.“ V. „Péte­r király.“ VI. „Ábránd s való “ VII. „A krakói barátok.“ VIII. „Hannibál.“ IX. „Barcsay Gáspár.“ X. „Cserkesznő Magyarhonban.“ XI. „Mátyás neje.“ XII. „Zách Felicián.“ XIII. „A szabadság gyümölcse.“ XIV. „A sas.“ XV. „Jo­annes Serenus — Végre a Sztrokay-féle pálya­­dijra érkezett egy: „Értekezés a házasságból ke­letkező jogviszonyokról.“ Ezután az első (nyelv s széptu­dományi) osz-z­tály tartott ülést P­u­­­s­z­k­y Ferencz elnöklete alatt, melyen Barna Nándor 1. t. tartott felol­vasást. „A hangsúlyról a magyar nyelvben.“ Utá­na pedig Hunfalvy Pál r. t. tett jelentést „a tör­ténelem előtti régiségek nyomozóinak 1871-ben Bolognában tartott nemzetközi gyűléséről. Ülés vége s/17 órakor. TÁVIRATOK. Bécs, jan. 2. (Az Ellenőr távirata.) A császár holnap este tér vissza a vadászat­ról ; holnapután délelőtt a magyar minisz­terek tanácskozást fognak tartani leginkább a horvát ügyekben, hihetőleg ő felsége el­nöklete alatt; az­nap este aztán a ma­gyar miniszterek mindnyájan visszatérnek Pestre, hol a horvát értekezések tovább folynának. Hogy ezek itt eredményre nem vezettek, ma már csaknem bizonyosnak látszik: mindkét részről nehezen el­palástol­ható bizalmatlanság mutatkozik s kölcsönö­sen igyekeznek saját álláspontjaikhoz szi­lárdul ragaszkodni. Bécs jan. 2. (Az Ellenőr távirata.) Az itten levő horvát nemzetiek gyakori értekezéseket tar­tanak a lengyel képviselőkkel, kiknek részéről azonban nem igen találnak szívélyes fogadtatásra. A lengyelek beismerik a horvát ellenzék tehe­tetlenségét. Zágráb, jan. 2. (Az Ellenőr távirata.) Alkotmánypárti szinezetű bécsi tudósítások szerint a nemzetiekkel folytatott értekezle­tek félbeszakadtak . Bidekovich lemondása elfogadtatott, Luhay magas állomást nyer Bécsben, Mollináry bánhelyettes lesz. E hi­tek itt meglepő és elkeserítő hatást gyako­rolnak. Bécs, jan. 2 (Az Ellenőr távirata.) A kor­mány a rediszatk ez ülésszakában hír szerint nem terjeszti be a választási reformra vonatk­ozó­­javaslatot, ellenben az államnak az egyházzal szembeni viszonyát illetőleg nyújt be­­javaslatot.­­ A felirati bizottság elhatározta, hogy a len­gyel kérdést csak a választási reformmal össze­függésben fogja érinteni. Bécs, jan. 2. (Az Ellenőr távirata.) Kerkapoly, Tisza és Szlávy miniszterek az új Presse szerint alkudoznak a hitelintézet­tel és a bankegylettel a horvát-szlavén vas­utak engedményeit illetőleg, továbbá a déli vasúttal az ebbe torkoló vonalak, nevezete­sen a Károlyváros fiumei megszerzése végett, valamint az apglobank­ körül csoportosuló kotter­ával a buda-zimony-bécsi vonal enge­délye tárgyában , azon tárgyalásokra nézve azonban, melyekből a nagy vasúti tervvel való felhagyásra lehetne következtetni, nem történt megállapodás. Az osztrák államvasut a magyar kormányhoz benyújtott folyamod­ványában engedélyokmányának 6. szakaszára utal, melylyel ellenkezésben állana a buda­­zsmony-bécsi vonal engedélyezése.­ A fran­­kobank múlt évi üzlet eredménye­­k­ sze­rint 24 forint részvényenként. London, jan. 2. A királyné ma elhagyta Sand­­ringh­im­ot. Madrid, jan. 2. A király és királynő tegnap a senatus, a kortes küldöttségét, a diplomatia testü­letet, a felsőbbrangú polg. és katonai hivatalno­kok testületét fényes audentián fogadták. Bukarest, jan. 2. A kamara a vasúti egyez­mény 19.szakaszát megszavazta; holnapután leg­későbben­ az egész előterjesztés le fog tárgyaltat­ni, mire a kamara 20 napi szünetet tart. Berlin, jan. 2. A császár Roont saját, kívánsá­gára felmentette a tengerészeti minisztérium ve­zetése alól, legforróbb köszönetét fejezvén ki te­vékenységéért , helyébe Stosch tk. neveztetett. — A Kr. Ztg. szerint a tengerészeti minisztérium közvetlenül a birodalmi kanczellár alá helyezte­tik s a kanczelláriával mellérendelt állásba he­lyeztetik. Róma jan. 2. A pápa gyengélkedéséből tel­jesen felépült. Bécs, jan. 2. A hitelsorsjegyek mai húzásá­nál a főnyeremény az 1289 sorozat 29 számára esett, a 681 s. 69 száma nyert 40,000­­ frtot, ugyanazon sorozat 34 sz. 20.000-et; további se­m­etek : 818, 987, 1204, 1263, 1786, 2139 2474, 3167, 3192, 3197, 3551, 3572, hogy a földet műveljék — borzasztó járom szűk-­t­ségeltetett. Magára hagyva, mindig csak vándor,­­ kocsis, tengerész és ács volna. Az ország és éghajlat egyformasága okozza’,­­ hogy szívesen mennek a távolba, a messze tá­­­­volba. E séta szüksége már 53-ban érezhető volt. — A Konstantinápoly bevételének évfordu­­lajára (1453) délre kellett őket vezetni — A már is csomig­rászott Lengyelországra vitték. — Előbb utóbb a Németország megtekintésére is szívesen elmegy. Hogy e lelkesedést elősegítse, azt mondta a czár a pétervári és moskaui hírlapíróknak: „A porosz nagyon jó orosz. Poroszország velem tart.“ (November 10). Európának ez roszul esett, Bismarckot meg szomorította, de Oroszországra igen jó hatással volt! — Egy vadállati hangverseny támadt, a­milyen az etetés alkalmával az állat sereglet mutatóknál szokott lenni. — A nagy hangver­senyben a dühös Katkofftól a legbájosabb höl­gyekig mind részt vettek, s „éljen a czá­r!“ da­­lama hangzott. Az ártatlan kisasszonykák ezt írták barát­­néjaiknak: „Mily boldogság! .... Mily nagy­szerű császár ! . . . . íme, egy jelre — egész or­szágunk egyszerre felemelkedett .... Nagyszerű látvány! . . . . Dicsőség istennek! . . . . Ez inváziót ígérő s Európát figyelmeztető kiáltások, biztos és őszinte szavakkal érkeztek hozzánk, s annyira megzavarták Bismarckot, hogy az ő kedves tudósítói által, a temérdek hír­lapok útján, ezt a különös és tréfás választ merészelte adni: „Az oroszoknak békés tervök van, az ál­landó hadsereget megutálták, a németországi landwehrek jó sikere elbájolta őket, s védelmi hadsereget állítanak . . . .“ Csupán csak vé­delmit. Az 1871-ik év január havában 500,000 ifjút soroz be, hogy a teljes béke idejében meg­lé­vő 700.000-ből álló seregbe beossza,­­tüzvesen tizen­két vagy tizenhárom száz­ezer katona; egy fél­­hivatalos orosz hírlapban ezt a számot valják be. De miután ezt az újságot már igen gyakran használták fel Európa megcsalására, nagyobb hitelességet tulajdonítok azon magán­levele­knek, melyek Oroszországnak egy általános, felfegyver­zett s útra kész nagy mozgásáról beszélnek. Hova készülnek? — Ki tudja? A gyenge Törökországra, vagy a kis Oláhország rendsze­ressé vált elfoglalására? — Ki hinné ezt el? Nem. — Oroszország nyugat felé vette útját. (Folyt. köv.) CSA­K N 0 K. Francziaország Europa előtt. — Irta Michelet. — A kik ítélnek, megitéltetnek Midőn az orosz czár a wörthi első megvere­­tésünk hírét megkapta, örömét nem tudta vissza­tartani. Épen asztalnál ült. A régi német szo­kás szerint egy nagy pohár bort ivott, s fékez­­hetetlen örömében poharát a padlózathoz vágta, összetörte. Az a pohár, melyből ily nagy örömre ivott, többé soha sem szolgálhat. E vad elragadtatás, a német­országi mun­kások békefeliratában foglalt igen komoly sza­vaknak magyarázata. — A jóslatokat a czár már­is teljesedésbe látta menni. „E harcz az oroszok Németország feletti jövő győzelmét jelenti“. Sőt Európa és az egész világ felett. Német­ország, hogy Francziaországot pusztíthassa, előbb maga magát pusztítja ki, mily szép pusztaság nyílik meg, mily elegyengetett sima út az orosz­tatár hadseregnek! E tört pohár csörömpölése az oroszok leg­jobb barátjának nem esett jól. Bismarck úr só­hajtott.­­ Gyöngéd műtételében, a mellyel Fran­cziaország öldöklése alatt Angliát chloroformizálta, ez által könnyen megháboritathatott volna. • Nem fognak-e az angolok Török­országuk­ért nyugtalankodni, s nem sejtik-e meg azt a titkos szerződést, a­melyet júliusban Bismarck a czárral, az e keleti ügyek­bien kötött? A tört pohár oly nyílást csinált, melyen a világosság Angliáig halhatott. Mennyi bajába ke­rült e nyílást betölteni, elfojtani! A hadsereget követő lordokon kezdve, egész a legkissebb hírlapíróig, mennyi nyájaskodás! A hadi tudósítókkal szemben mennyi hízelgő bizal­maskodás és ebédadás! Oroszország, melynek a teljes béke idejében 700.000 katonája van, tüzérségét júliusban meg­­kettőztette. A csend e birodalmában, kivált kez­detben, minden lárma nélkül történik. De a­mit nem tudnak eléggé, az, hogy Oroszország a maga módja szerint népszerű kor­mányzat, azaz, ért bizonyos hatásos fogásokhoz, melyek a barbár tömeget mozgásba hozzák. — Sedán és Metz után előnyösnek hitte a czár, hogy érzel­meit ne tartsa vissza, s az alsó néptömegre hivat­kozzék. A fehér medve megnyitotta torkát, s e néptenger iszonyú ordításának viszhangja vála­szolt reá. Oroszország nagyon mozgékony. A nyugati munkás nép otthon ülő, az orosz utazó. Arra, KÖZGAZDASÁG. — A bu­d­epesti kereskedelmi kamara legutóbbi ülésén az elnök a kereskedelmi és iparkamarák képviselőivel a földművelés ipar és kereskedelmi magy. kir. minisztériumban tartott enquéte ha­tározataira, utalván, az ez ügyben már közzétett kimerítő jelentésekre előadja, miszerint azon ha­tározatok elvi természetűek lévén azok a buda­pesti kereskedelmi iparkamara képviselői mint az ez ügyben kiküldött albizottság által részlete­sebben szerkesztendő!s, lesznek, hogy az e tárgy­ban maga idején előterjesztendő,­­törvényjavaslat­nak alapul szolgáljanak. Mint az enquéte fő ered­­ményét, kiemelte az elnök a kamarák többsége által nyilvánvult azon óhajt, hogy a kamarai in­tézmény költségeit az állampénztár viselje, s a­mennyiben ezen czél elérhető nem volna, azon javaslatot, hogy a kamarai illeték adópótlékképen az adóhivatalok által sommásan szedessék be. Mint a kamarai kültagok elhatározott fen­­tartásának indokát elnök azon több oldalról nyil­­ványított óhajt jelzi, mely szerint a kamara ke­rület több helyeivel való összeköttetés fentartásá­­ra közegek létezzenek, melyeknek feladata lenne a kamaráknak vidéki kereskedelmi testületek és iparegyletekben már létező segéd intézményei s a kamarák közötti összefüggés közvetítőiként működni és így a kamarák költség tekintetéből keresztül nem vihető szaporítását illetőleg az ed­digi kamarai kerületek kisebbítését pótolni. A minisztérium az összes kamarák képvise­lőiből időszakonként összelépő gyűlések életbelép­tetésén kívül, mely elvileg kifogás alá nem esett, annak szükségét is elismerte, hogy a kamarák hatásköre, fontosabb nemzetgazdászati és közle­kedési kérdések elintézésénél véleményadásra va­ló gyakoribb felhivatás­áh­­­ ezélesbitessék, ahogy felterjesztéseiknek figyelembevétele avagy azoktól eltérő elárás indokolása által tekintélyük emel­tessék, ellenben lényegtelen formális munkálatok alól lehetőleg felmentessenek. Vecsey Sándor kamarai tag által inté­zett kérdésre, várjon a kamarai illetékek kiveté­sénél az eddig divatozó méltánytalan százalékos kulcs helyett fog-e idővel méltányos fokozatú ki­vetés alkalmaztatni, igenlő felelet adatván, a kamarai enquetere vonatkozó közlemény tudomá­sul vétetett. A bécsi kereskedelmi és ipar­kamarának indítványa követ­keztében tartott vasút­i-e­n­­­quete-ről az elnök részletesen a főmozzanatokat közli. Különösen kiemeli, hogy a tárgyalások és ajánlatok azon szempontból indultak ki, miszerint nem a kivánhatóságnak a legmagasabbja követel­­tessék, hanem a kereskedelmi világ és a vasúti igazgatóságok érdekeinek szemmel tartása mellett vitás kérdésekben egyezség kísértessék létre­ho­zatni. Az ekképen nyert eredmény mind az en­­quete által elért közös egyezmények összegesítése úgy a bécsi mint a pesti kereskedelmi kamara által tárgyilagos jelentés formájában az illető kor­mány elé — a mennyiben a kivitel a kormány beavatkozását nem igényelné — tudomásvétel vé­gett terjesztendő, a mennyiben pedig azokhoz törvényes intézkedések létrehozása szükségeltetnék, a törvényhozás útján való gyors elintézése ózdijá­ból ajánlandó lenne. Mint a közös egyetértés alapján elért fő ered­ményt hangsúlyozza az elnök a létrehozott for­galmi szabályzatot, melynek behozatalát a vasúti igazgatóságok saját beleegyezésükből kezdemé­­nyezendik, és a vasúti választott bíróságot, mely­nek alapszabályai az osztrák és magyar jogviszo­nyok közti különféleségnél fogva még nem telje­sen befejezett hosszabb vizsg­­atot igényelnek, úgy hogy az immár a nyilvánosságba is került alap­szabályok tervezete végleges munkálatnak még nem tekinthető, a legközelebbi időben ezen intéz­mény a szállítók és a vasúti igazgatóságok közt az új forgalmi szabályzat következtében máris ritkábban előfordulandó vitás esetek gyorsabb és kisebb költséggel összekötött szakértői elintézését biztosítandja. ■ Az ez ügybeni végleges é­rtekezlet, mely­nek megállapításai az osztrák birodalomban köz­­igazgatási úton végleges elintézést nyerhetené­­nek, Magyarországon pedig külön törvényhozási intézkedést igényelnének, valószínűleg­­Pesten fog megtartatni. A vasúti társulatoknak képviselői által az enqueteben nem teljesített kívánalmak mint kü­lönösen a 3-ik osztály által formulázott ajánlatok, melyek tárgyalásába a vasutak képviselői bo­csátkozni nem akartak, s me­lyek ennek folytán csupán a kereskedelmi osztály képviselői által fogadtattak el? a bécsi és buda­pesti kamara által a kormány elé letető tekintetbe vétel­re h­sonlóan fel fognak terjesztetni. A bécsi kamara ez ügybeni kiván, miután több megje­gyzésre szolgáltattak alkann, csak egy későbbi ülésen fognak elintéztetni. — Az országos világkiállítási bizottmány végre­hajtó bizottsága ma tartá alakuló gyűlését K­o­r­­­z­­mics László elnöklete alatt. A jegyzői tisztségre ad hoc Steinacker Ödönt kéri föl, mely vá­lasztást a gyűlés egyhangúlag elfogadja. — Pulszky Ferencz felszólalására a gyűlés meg­­alakultnak nyilvánittatik. — Olvastatik a világ­kiállítást illetőleg az elnöki előterjesztés, mely átalánosságban elfogadtatik, annak pontonkénti megvitatása a legközelebb egybehívandó gyűlésre halasztatván. — Pulszky nézeteit e részben kifejtvén, azon óhaját fejezi ki, hogy a hazai művészet és ipar különösen azon ágak, melyek­ben a magyarok kitűnőek, méltón képviselve legyenek, bírja is már Munkácsy s Zichy kül­földön élő művészeink ígéretét, hogy azok is fog­nak küldeni tárgyakat a kiállításra. A minisz­ter azonban — úgymond — erre nagyon kevés pénzt praeliminált, így, „fiascot fogunk adnálni“. Végre kérdezi az elnököt, van-e tudomása, hogy mennyi tért kap Magyarország a kiállításon, továbbá mily eljárást szándékoznak követni a kiállítási tárgyak felvételét illetőleg Elnök az eljárást illetőleg a legjobbnak tartja, ha az egyes osztályok a beérkező tárgya­kat bírálat alá veszik s kifejtik nézeteiket azok soliditása, ízlése stb. felett. A­mi a tért illeti, melyet Magyarország a világkiállításon elfogla­lhod, azon utasítást kapta, hogy a bizottság vá­­laszszon magának egy bizonyos nagyságú tért. A legközelebbi ülés hírlapok utján fog ismét köztudomásra hozatni. — A Langran­d-ligyrffl közük a bécsi lapok, hogy el lesz intézve. Lónyay gróf az elnöklete alatt dece. 30 án tartott ülésben jelentette, hogy a belga és angol társaságokkal a kiegyezés lét­rejöhet. A Thurn-T­ais-család is hajlandó az előterjesztett feltételek elfogadására. Peril börze és firahnaesmrnell, Pest jan 2. A déli tőzsdén a hangulat szilárd volt, de az ultimoki­­egyenlítések és a nehéz értékelhelyezés miatt az üzlet idén korlátolt maradt V­asuti kötes, 110 htavy. sorsi, 102 és 102­4-el vétettek. Pesti közúti 323 és 324-el kö­tetett. Pannónia víszbizt. 490 el keres­tt. Bankok közül magy. hitel 1253/4. osztr. hitel 331-331.60 franco­m. 953/2-el köttetett Pesti keresk bank 681 el keresett. T­a­­karékpénztárakban semmi üzlet, börgyár kedvelt és 130-al vétetett. Hotel 157 el vétetett. Valuták ha­­nyatlék, 20 francosok 9.24, porosz p. u. 1.731/,, London 115­40 Gabnaüzlet. Búzában ma kínálat mérsé­kelt, a vételkedv jobb volt, s a forgalom növekedet ; a múlt heti zá­­árak szívesen megadattak. Rozs lány­a, 7980 m­ton 3­95 Á­r­p a változatlan. Zab­lanyha, 50 futos 1.92. Kukoricza bánáti máj -jan. 4 frt 9 kr. Kivonata hivatalos lapból. Árverezések: Pest (kétszerecsen utcza, 27.­jan. 5 d. n 3-kor Sch­varcz Sámuel ingósága. — Pest (sötét 4 jan. 16 ig ajánla­tok a dohány beváltó hivataloknál szükséges körtekre. Pest (Rókuskórház gondnoksága) jan. 29-ig ajánlatok a szükségeltető vásznak iránt. Pályázata : A selmeczi föbányagrrtsi hivatalhoz febr. 10 ig egy számvivői állomásra. — A temesvári p­­. igazgatósághoz 3 hét alatt egy tiszti s jan. 18 ig egy p. U. őri biztosi állomásra. — A beszterczebányai p. U igaz­gatósághoz jan 20 ig egy biztosi s egy hivatalszolgai állomásra. — A győri p. U. igazgatósághoz jan. 20-ig egy tiszti állomásra. A bécsi börze távirata Jan.. 2. 5 perc. Metaliques 61 40. 5 perc, nemz. köles ! 71.75. 1860-ki á­lami köles. 103 50 Bankrészvény 1 823. — Hitelrész. 334.—. — London 115 55 — 1 Magy..r földteherm. 79.10. — Temesvár 70 15 — 1 Erdély 76 25 — Horvátoraz. —.—. — Ezüst 114.50 arany 5.40. Napoleondor 9.2 iVs- Vízállás ás időjárás. Pest, jan. 2 4* 2' 0 fölött száraz. Pozsonyban jan. 2. 8 2" ködös. Máramaros Szigeten jan. 1. 1­ 1" száraz. Szathmáron jan. 1. 2 8" száraz. Tokajban jan. 2. 6 5" felhős. Szolnokon jan. 1. 9 5" felhős. Szegeden jan. 1. 14 3" ködös. Sziszeken decz 27. 6’ 5" száraz. Mitroviczon decz. 27. 5‘ 8" száraz. Aradon jan. 1 14 " ködös. Nagybecskereken jan. 1. 3 10" felhős. Eszéken jan. 1 2­­2" felhős. Bérlet. .A*.. 183 szám. Nemzeti .­­.J£ Színház. Pest, szerda, január 3-án, 1872. Szökő év. Vígjáték 3 felvonásban. Buckstone után fordította Csep­­regi Lajos. Személyek. Solus Salamon — — — — Szigeti József. Monser kapitány — — — Szigeti Imre. Dimple Károly — — — — Molnár. Flowerdew Flóra, fiatal özvegy — Felekiné. O’Leary Roza, barátnéja — — Lendvayné. Desparato kisasszony — — — Horváth Teréz. Walker Vilmos — — — — Náday. Crispné, ) — — — — Niczkyné. Zsuzsi, ) — — — — Dulka Sarolta. Betti, ) Flowerdew cselédei — Bogdanovits Kr. József, ) — —• — — Karikás. Diggs ) — — — — Benkö. Theng János, Solus inasa — — Sántha. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : Csernátony Lajos. osz­­arelengedés.­­ssa A Wheeler és Wilson-fü­le varrógépek gyári­ társaság NFAV-TORKBAN tűztele­trejelenti,hogy ki­feritményeinek az­t leszállította és hogy csakis Pesten Ohm C. C. főképviselőjénél, Józsefnél*­iá.­szám, legjobb hírben álló családi varrógé­pei csalnai varrógépei TO frttól kezdve valódi minőségben beszerezhetők . Figyelmeztetjük a t. ez. közönséget, hogy minden más aján­lat valódi készitményür­kii­k csak csaláson alapszik és intéssel vagyunk lelkis­m­eretlen gépkereskedök ellenében, a k­k m m általának vétt bélyegünket meghamisítani. Képes jej­gyzékek kívánatia­k,szol­­gáltatnak és elküldetnek. 1291 1—9­­­S36* OKi* i P c/. 'W AK35& pd UX I k legalagárabb férfi ét gyermek élv­­ét utazó ruhák Msfyszoreisg 3 legnagyobb fólSraha raktárAb *u GRDIIBAUM és MEINER magyar kir. odv. tiabók p.«t«u, I. Deák t­éren m .rang. templom ételleniben. IL Vafvanl­itcMi ét orta Agnt negletében, a Zrínyi Kivihit átel­leniben. IIL ▲ régi u­lnházterm Utó huártaa, a „Magy. Ur." ea. tsell. Az ellenében. Megrendülések a legpontosabban feljatiatak. ______Telíthet nem jól és ló ruhát kineeriltetnek.

Next