Ellenőr, 1872. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1872-01-14 / 11. szám

­. fogymnasiumi osztályon, főreáltanodán, műegy­e­­temen, Talmud-Thorán s tanítóképezdéken ta­nulmányaikat dicsért előmenetel mellett folytatják. A kellőleg felszerelt kérvények f. é. február hó 10-ig az egyleti elnök dr. Rózsay József kir. tanácsos­hoz (Pest, országút, 54. sz.) bérmentve küldendők. — A színi képezde opera növen­dékei első előadása e hó 17-é­n lesz a budai szín­házban. Előadásra „Fortunio dala“ és a „Szín­­igazgató“ czímű rövid darabok vannak kitűzve. — A kir. magyar természettudo­mányi társulat i. é. január 17-én, azaz jövő szerdán d. u. 5 órakor a magyar tud. akadémia heti üléstermében közgyűlést fog tartani, melynek tárgyai a következők: 1) Elnöki meg­nyitó beszéd. 2) Titkári jelentés. 3) Pénztár­noki jelentés. 4) Könyvtárnoki jelentés. 5) A választmány előterjesztései. 6) Új választások. — A gyöngyösi dalárda január hó 20-án saját pénztára javára fényes tánczvigalmat rendez, melyre a már több alkalommal szép rész­vétet tanúsított helybeli és vidéki n. é.­közönsé­­­get hazafias tisztelettel meghívja a rendező bi­zottság.­­ Az országos középtanodai ta­náregylet Il-ik szakcsoportja kedden január 16 án délután 5 órakor az Akadémia épületében ülést fog tartani. Tárgyak: 1. adalékok a kö­­zéptanodai tanárok padagógiai kiképzéséről szóló kérdéshez. 2. Páris növénytani intézetei. Mind­kettő Staub Móricztól. — Az országos magyar gazdasz­­szony egylet január havi választmányi ülésé­ben több árvaleányfelvételi kérvény és folyó ügyek elintézése után hálás köszönettel vétetett a karácsori ünnepekre befolyt adományokróli je­lentés: készpénzben befolyt 403 frt. 31 kr. — Liszt a helybeli gőzmalmokból 1018 mázsa és a kereskedő uraktól számos szövet, fűszer, írószer stb. nemkülönben Haas és fiai nemeslelkü 1000 frtnyi adománya,mely összegnek kamatja az adomá­nyozó kivonata szerint felhasználtatni határozta­tok. Az árvaleány nevelő intézeti ház, mely je­lenleg 56 árvának ad menhelyet, szűke miatt felépíttetni határoztatok, mi hogy a legczélszerűb­­ben történhessék, Várady Gábor, Ballagi Mór, Békey Imre, Máday Isidor és Röser urak kéret­nek fel tanácsadásra, az intézet belszerkezetének legczélszerű­bb felosztására. Alapítónak 100 frttal Nyikola úr és rendes tagnak Pollák Cornélia, Friedmann és dr. Beke Gyuláné jelentettek be. — Megégett. Tegnap reggel a soroksári­­utczában 68 sz. a. a pinezében tűz támadt, mely a tűzoltók által, mielőtt nagyobb kárt okozott volna, eloltatott. A tűzoltók a pinezében egy „Jós­ka“ nevű napszámost, ki az éjeket e helyiségben szokta tölteni, összeégve, holtan találtak s igy igen valószínű, hogy a napszámos pipázott s pi­pájából egy szikra a pinezében felhalmozott for­gács- s apró fakészlet közzé esvén, tüzet gerjesz­tett, mely az alvó napszámos halálát okozta. — A budai dalárda jan. hó 9-én tarta meg rendes évi közgyűlését, melyen az egylet működéséről és pénzbeli állapotáról szóló jelentés előadása után az egylet tisztikara megválasztása vétetett foganatba. Megválasztottak: elnöknek Schmidt Ferencz, alelnököknek Széki Antal és Szu­per László, jegyzőknek Tittl István és Rózsavöl­gyi Gyula, karmestereknek Knahl Antal és Lieb­­ser Vilmos, pénztárnoknak Paldt Ferencz, levél­tárnoknak Tiller József, gazdának Gerhard Gui­­dó, választmányi tagoknak Wein János, Petsits Márk, Pillmayer Károly, Schönleber Imre. — A pesti jótékony nőegylet álar­­ezos bálja holnap fog megtartatni a vigadó ter­meiben. A jótékony nőegylet által gyámoltjai ja­vára rendezett és sorsolással egybekötött álar­­ezon lyy 5­égi jó hírnek örvend, ez az idény leg­­fényesebb s leglátogatottabb álarezos mulatsága. Tájékozásul csak annyit jegyzünk meg, hogy az előre váltott jegyek ára csak 1 frt 50. kr, mig a pénztárnál 2 frtra szökik fel áruk. Minden be­lépti jegyhez egy sorsjegy van csatolva; külön sors­jegy ára 70 kr.­­ A városligeti artézi kútról Zsigmondy Vilmos újabban ismét jelentést tett. Ebben felhozza, hogy ha 220 ölnyi mélységnél, mint reméli, a czél el lesz érve, akkor az eddig e munkálatra megszavazott 90.000 frton felül (be­leértve ebbe a siker esetében Zsigmondynak biz­tosított 20.000 frt tiszteletdíjt) még 13.129 frt 85 kr igényeltetnék. A 90.000 frtból még 21.870 frt 15 kr áll rendelkezésre. A fúrás eddig 108 öl­­nyire haladt, a kiemelt iszap 25, egész 26 foknyi meleg. — Tanügyünk elhagyato­tt­ságát mi sem képes jobban jellemezni, mint a „Herm­. Z.„-nak Medgyesből kapott azon hire, miszerint az ottani elemi iskola tanítói hivatalszolgái, né­hány gymnasiumi tanító pedig napidijnoki állomá­sokért folyamodtak. Nem lehet tőlük rész néven venni, ha anyagi helyzetük javítását tartják szem előtt; mint hivatalszolgák ugyanis 390 frtot, mint elemi tanítók csak 300 — 340 frtot, mint napidij­­nok 1 frt 50 s így 547 frt 50 krt kapnak, míg mint gymnásiumi tanítók csak ritkán kapnak eny­­nyivel fölélő évi fizetést. — Ezek is bizonyosan azt tartják, hogy „nem lehet jól lakni — a di­csőséggel !“ — Egy életet egy quadrille­­é­r­t ! Egy Örvösi nevű fiatal ember, ki több magas hivatal — pinczér, bérkocsis, stb. — viselése után egész az adóbehajtói gyakorno­kig vitte, Győrkönyben, Tolnamegyében agyonlőtte magát. E tettének oka egyszerűen egy hölgy ál­tal megígért, s azután nem adott quadrille. — Az ujonczozás tudvalevőleg egy mi­niszteri rendelet folytán ápril 15-re halasztatott el. A sorshúzás Pesten febr. hó 15-én az üllői laktanyában fog végbemenni. Egyszersmind tu­datja a rendelet, hogy az 1872. évben hadköteles ifjak névsora az összeíró hivatalban (ferencziek tere 8. sz. a. 3. ajtó) mindenki számára netáni reklamatiók vagy hibák elkerülése végett nyit­va áll. — Az egyetemi demonstratiónak Lenhossék tanár engedékenysége véget vetett. Ugyanis, mint a P. Lloyd írja, Lenhossék tanár a hallgatók által sértőnek mondott kifejezéseit egy tizes­ bizottság előtt visszavonta. — Uj zeneművek. Táborszky és Porsch kiadásában megjelentek: Gyöngyök a magyar népdalaiból. A zongorázó ifjúság számára szerkesztő Tisza Aladár. 3-ik füzet, ára 80 kr. — E­s­t­v e. Románcz Brinley Richardtól. Ára 50 kr. — A „népnevelők pesti egylete“ i. é. jan. 14-én d. e. 10 órakor reáltanoda utcza 6 sz. a közgyűlést tartand, melyre a t. tagok mi­nél nagyobb számban megjelenni keretnek. Tárgy: az 1871. évi tisztikar leköszönése és uj tisztikar választása az 1872-ik évre. — Férj gyilkos az esküdtszék előtt Múlt évi deczember 23-án a vladimiri kormány­kerületben a muromi esküdtszék előtt a vádlottak padján egy szép 16 éves parasztnő ült férjének megmérgezése miatt Az anyagi tényálladék ez. A fiatal nőt pár hó előtt akarata ellenére egy rút külsejű, 42 éves iszákos, elbocsátott katonához adták feleségül. A leány könnyezve kérte, hogy ne adják őt nőül a kiáldtatlan férfinak, de szü­leitől csak bántalmakat kapott válaszul ismételt könyörgéseire; az esketés alkalmával nyíltan kijelentette, hogy ő bele nem egyezik ezen há­zasságba, a pap azonban, vagy nem hallván vagy nem méltatván figyelemre ez ellenszegülést, összeadta őket. Férje, ki nem csak rendkívül csúnya siszákos volt, hanem még gyógyithatlan mellszorulásban szenvedett, a fiatal menyecskével roszul bánt, s ütlegekkel is kényszerité, hogy ve­le korhelykedjék, úgy hogy a nő eltökélte, mi­kép vagy férjét, vagy önmagát gyilkolja meg. Gyűlölete napról napra nőtt s egy kapott verés után férjét csakugyan meg is mérgezte. Az es­küdtszék, daczára annak, hogy az anyagi és alanyi tényálladék nem csak tanult, hanem a vádlottnő önvallomása által teljesen világos volt, rövid tanácskozás után felmentette. A hallgató­ság élénk tetszésnyilatkozatokkal fogadta ez ítéletet. x. Steinschneider Jakab jó­ nevü ágy­nemű gyári raktárából — bálvány utcza 5 sz. a gr. A­n­d­r­á­s y Manó és Aladár gyermekei szá­mára karácsoni ajándékul négy vaságyacska szál­líttatott berendezéssel együtt, melyek kiállitás és ízlés tekintetében oly kitűnőek, hogy a legcsino­­sabb bécsi és külföldi gyártmányokkal verse­nyeznek. TÁVIRATOK. Bécs, jan. 13. (Az Ellenőr távirata.) Az ó-katholikusok tagadása daczára is áll a tény, hogy az alsóausztriai helytartóság egy 5-éről kelt rendeletében oda nyilatkozott, hogy a törvénynek az önálló katholikus hitközségek alakítására vo­­natkozó határozata az ó-katholikusokra mm­iir vonatkozással, s így benyújtott alapszabály-terve­­zeteket­ jóvá nem hagyhatja. Bécs, jan. 13. A reichsrath mai ülésé­ben több újonnan belépett galicziai és szláv kép­viselő teszi le az esküt. A kormány részéről több már ismertetett­­javaslat terjesztetik be. Herbst és társai egy alkotmánybizottság választását java­solják. Ezután a felirati vita kezdőtik meg; az átalános vitában a felirat ellen szólásra jelentkez­tek Czerkawski, Tomassek és Greuter. Cze­rkowski mindenek előtt kiemeli, hogy a lengyelek megelégedéssel üdvözölték a trónbeszéd Gácsországra vonatkozó passusát, nem is viseltetnek bizalmatlansággal a kormány iránt; a teljes bizalom korai lenne azonban mindaddig, míg a lengyelek tökéletesen nem ismerik a kor­mány szándékát. E mellett a felirat Galicziára vonatkozó­ tétele hátrálásnak nevezhető a trónbe­széd megfelelő passusával szemben. Nem érthet továbbá egyet szónok a felirati javaslat azon helyével sem, mely az előbbi kor­mányra, a galicziai kérdésnek a választási re­formmal való felfrisítésére s az iskolatörvény életbeléptetésére vonatkozik, és végül m­ó­d­o­s­í­­t­á­s­t jelent be a Galicziára vonatkozó tételt ille­tőleg. Kochanowski konstatálja az összes bu­kovinai városok alkotmánypárti érzületét; szerinte Bukovina históriai jogai abban összepontosulnak, hogy magát osztráknak érezze és híven ragasz­kodjék a császárhoz és a birodalomhoz. A buko­vinai vidéki pórnép is fogékony szerinte az újabb idők vívmányai iránt és csak a nagybirtokosság egy kis része alkot magának foederalistikus köd­képeket. Szónok teljesen egyetért a felirattal. Tomassek (Bukovinából) tökéletesen elfo­gadja a felirat alaphangját, főleg a­mennyiben az óvszert foglal magában a foederalistikus tö­rekvések ellen; azonban nem szeretne kivételes állást adatni Galicziának s inkább egyenlő eljá­rást kivánna valamennyi tartományt illetőleg. Miután még Greuter a felirat ellen s Weber és Zaillner pedig melette beszéltek, H­e­r­bst nagy tetszéssel fogadott beszédével lefegyverezte a felirat ellen felhozott érveket. Bern, jan. 13. A német kormány kívánságá­nak megfelelően a szövetségtanács elrendelte, hogy az 1869-ki németsvájczi kereskedelmi és vámszer­ződés Elsass és Lotharingiára és kiterjesztessék. Berlin, jan. 13. A „Kreuz Ztg.“ megczá­­folja a hírt, mintha a közoktatási miniszter már leköszönt volna. London, jan. 13 A walesi herczeg már el­hagyhatja a szobát. Versailles, jan. 13. A pénzügyér a nemzet­gyűlés tegnapi ülésében beterjesztette a nyersa­nyagokra vonatkozó új tarifákat, melyek szerint a gyapjú 100 kilója fizet 80 frankot, a nyers selyem kilója 9—12 fokot, font selyem 11 —12 fokot, zsiradék 20—30 fr, olajmagvak 4—9 fr, finom olaj 20 fr, gerebenezett len 16.50 frank, komló 6 fr. A nyersanyagokra vetett vámok ki­vitel esetében visszaadatnak. Bécs, jan. 13. Búzából elkelt 40,000 mérő; első minőségű szilárd, a selejtesebb nem igen keresett, rozs üzlettelen és 5—10 krral csökkent, 4.10, árpa 10 kr esett, 3.20—35, zab szilárd, Győrből 1.90, közöns, liszt 25 kr olcsóbb, finom változatlan, szesz 60—61 kr, repereolaj 28. léte a Rajnától, és császárunk rejtélyes tevéket­­lenségének tulajdonítható. Bátorságukat ez vette el, s fegyverek erejét ez gyengítette meg. A császárunkhoz intézett ünnepélyes hálál­kodásban, a Porosz ezt maga is elösmeri. Ebben az háborúban az az érdekes, hogy a német akarata ellen győzött. Átkotta azt a nyugtalan kalandor szelemet, mely őt e veszélyes kalandokba sodorja. Az elindulásnál menyi panasz! — Még a tisztek is, kikkel a vasuton találkoztunk menyit zúgolódtak! — E szorgalmas nagy országnak igen nagy fáradságába került munkáját, ügyeit, berendezett életét oda hagyni. Oly általános vólt az izgatottság, hogy a tanodába a hozá a Bis­marck ur gyermekei jártak, pajtásai ezeket az ifjú kor durvaságával támadták meg, s azokkal a keserű szavakkal üldözték, meleket otthon szü­leitől hallottak. A’ németek minket kényelmünek tartanak. De Sadova után mily kényelmüen meg változtak ők! Minő ellentét! Mily zajos ébredés! — A szál­lodákban oly­anyira lármáztak, kérkedtek, fe­csegtek és hencegtek, hogy az Angolok és Fran­ciák külön asztalt kértek, a Hannorcziak, Franc­­furtiak a szabad városok fiai, kik a porosz győ­­zedelemben a Németország szabadságának örökös bukását látták — szintén ide ültek. A nagy többség ezt mind elfelejtette. Meg vóltak vakítva s elmámorosodva azon szenve­délyektől, mely az igaz hogy, törvényes és termé­szetes : nemzeti egységük diadala, öröme és sze­relme által. Minden népnek meg vannak az ilyen pil­lanatai. Ilyenkor megvakulnak. Olaszország is igy vólt; az egység őrült­sége és dühe, egész a bűnig uralkodott rajta. Itália egyesíthetéséért a Gobelli Dante az idegenhez folyamodott segítségért, s e cél eléré­séért a Guelfe Floreneben a dühös Machiavel oda jutott, hogy a szörnyetegeket, még a borzasztó Borgia Cézárt is elfogadta. Ily pillanatokban, a haza egységében a vi­lág egységét akarták átölelni.­­ Álmaikban Olasz és Németország,a Róma vagy a Szerb biro­dalom által mindent elnyelnek. Ez álmodozó Németek előtt (a­kik soha sem iszák le félig magukat) makacsul két árny jele­­nik meg, Nagy Károly a ki Rajna mellől, a Né­met Birodalom és Francziaország felett uralkodott, és a véres szakállú Frigyes a­ki Németországot egyszerre bírta Rómával és Lyonnal, és a Lom­bardi királyságot a Burgundi királysággal. De miért szorítkozzanak csak ennyire ? Miért ne ölelhetné fel a német haza a németes szóej­­tésű országokat, Hollandiát — Své­ziát — Dániát — Helvetiát; az angol — szász Anglia is egy Német tartomány. A részegség néha nagyon gonoszá teszi az embert. A német honfiaknak a gyenge Dán ál­lam iránt elkövetett halatlan erőszakoskodásuk már­is bámulatra ragadt bennünket. Itt kezdték el, hogy a porosz ágyuk húzására, vak csata­lovak­nak ajánlották fel magukat, és Németországot alá­rendelték Poroszországnak. A németek minden ta­­nultságok daczára, megátalkodottan vonakodtak elismerni, hogy mily eredeti nagy különbség vá­lasztja el törtök a Scandinávi államokat (valamint Hollandiát és Angliát is.) Midőn a nemzetiség forog kérdésben, egy kis nyelvhasonlat nem tesz semmit. A ném­etes kiejtésű Alzáczia a­ki a közel lakó németek nyel­vét nem érti, teljességgel nem német. S ha van a földön ország, mely élénk lángesze által minden német eszme és szokást gyűlöl — úgy ez, Lotha­­ringia. Hogy megváltoznak, mihelyt erősnek hiszik magukat ! — Azon embereknél, kiknek apái két­szer törtek be Párizsba, Sadona előtt, a Napoleon régi háborujaiérti harag egészen lecsillapodottnak látszott. Úgy tetszik mintha ez már bevégződött volna. De ime Sadowa után 1814—1815 elfelejtetik, s csak a Jenai veszteségekre emlékeznek vissza. Az az, hogy az igazat megmondjuk, a régi fejgyülölség ébred fel, oly dühvel és irigységgel, melyet igyekeznek ugyan eltakarni, de a mely ok­talan vitatkozásaikban, az úgynevezett német civódásokban mindig kitör. Bismarck úr, utolsó hivatalos nyilatkozatai­ban, egész cinicus őszinteséggel abból az eszmé­ből indult ki, hogy a két nemzet közt örökös gyű­­lölség létezik, és hogy minden jó politikának ez után kellene magát szabályozni. E kegyetlen szavak kevésbé hatottak volna rám, ha nem látnám, hogy az új nemzedéknél mily gonddal ápolják és tanítják az irántunk való gyűlöletet. A középtanodák kézikönyvei mind a fran­­cziák elemi ingerléssel vannak tele. A kis gyer­mekeket gyűlölni s átkozni tanítják azokat, a­ki­ket oly kevéssé ösmernek. Egy kedves kis öt éves német leánykának a napokban előttem mondták, hogy az unoka­testvére franczia, a gyermek elve­­ressedett, lábaival tombolt s iszonyodva mondta: „franczia ? nem ez nem lehet soha franczia!“ Mily idétlen nevelés! — Már a szelíd anya karjaiban, a jó dajka kebelén a dühöt és gyülö­­leletet szívják magokba. (Folyt. köv.) ra kevé­s kötés fordult elő 6 frt 57 V2 krral, s a záradás 6 frt 57 */* kr. p., 6 frt 60 kr áru. Rozs ára gyenge vételkedv mellett 10 krral ismét csökkent, s csak nehány ezer mérő kelt el 3 frt 65—75 kroh­ 80 fntos, tavaszra 78/80 fntos 3 frt 82*/,—84 kr. Árpában csendes üzlet volt szilárd ára­kon, mintegy 15,000 mérő kelt el serfőzésre való és takarmányáru, s finom serfőzésre való 3 frt 20 krig fizettetett. Zab kész áruban kevés figyelemben része­sült, s 5 krral olcsóbban adatott; tavaszira a for­galom élénkebb volt, a hét kezdetén mintegy 25,000 mérő kelt el 1 frt 90— 917, kron, s utóbb 1 frt 93—95 kron. Kukoriczából folyton hoznak már be, s ezért az árak egy keveset csökkentek; kész áru 4 frt 5 krral adatott el; bánáti máj.­júniusra 4 frt 77,­10 kr. Lóhermagvak. Nagyobb mennyiségű forgalom nincs, miután az idén magyar áru kevés van. A gazdák szükségleteiket franczia és olasz áruval fedezik. Veres tóherből még mindig nincs nagyobb behozatal. — Mohar mérönkint 4% frt tál kelt. Gubacs. Az üzlet élénkebb volt és a hét folytán, mintegy 3400 köböl adatott el; magyar prímáért fizettek 143/a—15 frtot, másodfokúért 13 —13­3/a forintot, középáruért 101/2 — 11 frtot. Itt nincs elegendő kész áru, s az eladott mennyisé­gek vasúti állomásokon feküsznek. Gyapjú. A kereslet elég jó: a német számlára dolgozó ügynökök kaptak megbízáso­kat, s a mintegy 1000 mázsára tehető heti for­galom nagy részét ezek vették. Eladatott: 300 m. finom posztógyapju 132 — 133 frtjával, 200 m. közép egynyiretü 105 —108 frt, 350 m. homoki egynyiretü 85­-88 forint, 300 m­. Erdélyi príma zigaja 119 frt és 100 m. úsztatott bánáti zigaja 90 írtjával. Nyers bőrök. Az üzlet kezd ismét élén­külni, s el­adatott: 5—600 db német tehénbőr 85—88 írtjával, 6—800 db amerikai prímaáru 78—80 írtjával, 1600 db pittling, mászása 82— 90, párja 19—22 írtjával. Könnyebb marha- és lóbőrökre vannak itt vevők Galicziából. Lóbő­rökből mintegy ezer db kelt el 13—14 frtjával; a forgalom még nagyobb lett volna, de hiány van száraz áruban. Bornyabőrök 50 kr—1 frt 50 kr­ral drágábbak lettek. CSARNOK. Francziaország Európa előtt. — Irta Michelet.— II. Francziaország rokonszenves szelleme. Francziaország bizalmas vendégszere­tete 1867-ben. A Sadowai győzelemnek Franciaország örült. Tetszett nekünk, hogy régi kardhájcik s katonai mesterséget űző embereink ellenében, a polgári Landwehrség győzött. Mi nem akartunk arról tu­domást venni, hogy az állandó porosz hadsereg, e harcra szánt faj, az ügyesen rendezett műszaki csapatok, végre a nagy gép, mely az Európai Mi­litarismus­ leginkább képviseli, — mily nagy részt vettek e harcban. — Azt képzeltük, hogy ez egyszerűen csak a nép győzelme, mely egysé­gét hódította meg. A Landwehr sebesültek kihirdetett névsora minden állapotnak összevegyülését jelző, (ügyvédek orvosok — tanárok — iparosok stb.) ez megerő­­síté csalódásunkat. — El voltunk érzékenyülve. Meghatott bennünket az, hogy a protestantismus szép culturáját láttuk a catolicismus barbársága felett győzedelmeskedni. Azokra, kik azt mondták, hogy valósággal a gép az igazi győző, mi nem hallgattunk; vala­mint arra sem, hogy a gyufűs puska nélkül, mely oly borzasztóan ontja a golyót, hogy minden küz­dést megsemmisít, az északi polgárság soha sem győzte volna le az osztrák-magyar hadsereget, kiknek harcképességét és hősies bátorságát, az Olaszországi makacs kacs háborúkból ismerjük. Arról a nyomorult állapotról semmit sem tudtunk, a­melybe a segedelem nélküli Ausztria kiéhezett seregét három napig hagyta. Az olasz támadás e hadseregnek egy harmadát a hegye­ken túl tartotta lefoglalva. E háborúra az­által, hogy semmit sem csi­náltunk, Francziaország borzasztóan közre­mű­ködött. Hogy a Porosz a nagy bajor tömeget, s a nyugati Németországot oly kicsiny erővel el tudta nyomni, az csak a mi katonáink bámulatos távol­ KÖZGAZDASÁG, üzleti hetiszemle. Pest, jan. 13. A hét kezdete enyhébb időt és esőt hozott, később többször hó esett, míg a hét végére gyenge éjszaki széllel az idő ismét hi­degebb lett. A hévmérő­­ körül mozgott. A ve­tések még meglehetősen védve vannak a hideg ellen, s úgy látszik, még nincs ok aggodalomra. A Duna vízállása valamivel emelkedett, de a jég­állás változatlan. A külföldi gabnapiac rokon a le­folyt héten az üzlet élénkebb és a hangulat szi­lárdabb lett. Angliában, tekintettel a roppant kész­letekre, az áremelkedés még­sem nagy, s csak 1 schillinget tesz. Francziaországból a tudósítások lanyhábbak, s a liszt ára változatlan maradt. Ber­linben és a többi éjszaknémet piaczokon az árak nem jelentéktelenül emelkedtek A délnémet pia­­c­ok elég szilárdak. Az itteni gabnapiaczon általában szilárd volt a hangulat. A készletek ugyan a leg­több gabnanemből nem jelentéktelenek, mit az is bizonyít, hogy gabnaraktárakhoz nem lehet jutni, a tulajdonosok mindazáltal tartózkodók, s áren­­gedésről semmit sem akartak tudni, miután a mi szűk aratásunk mellett jelentékenyebb árcsökke­nésben nem is hisznek. Búzában az üzlet kizá­rólag ismét a malmok szükségletére volt utalva, s ezek is csak igen keveset vásároltak, miután a liszt­fogyasztás folyton gyenge. A heti forgalom alig tehetett többet 60,000 mázsánál. A csekélyebb készletű finom és súlyos fajták 5 krral szilárdul­tak, míg a közönségesebb minőségek változatla­nok maradtak. A mai árak a következők: 87 fntos 7 frt 20—30 kr, 86 fntos 7 frt 10—20 kr, 85 fntos 6 frt 55 kr, — 7 frt 10 kr, 84 fntos 6 frt 80—95 kr, 83 fntos 6 frt 65—75 kr, 82 fntos 6 frt 45—60 kr, 81 fntos 6 frt 30—45 kr, mind vámmázsa és készpénz. Usanczeban tavasz­— Adatok a Vág folyó szabályozási előmunkála­taihoz. A Vág folyó szabályozási előmunkálatai a múlt 1871 évben hét felmérő és 4 rejtező mérnök segedelmével eszközöltettek. — A felmérés ki­terjed a Zsitvavölgy alsó részére Zsitvatő és Óhaj közt, a Nyitra völgyre, Komárom és N.-Su­­rán közt, Komárom és Nyitra megyékben. A Vág és Dudvág völgyében pedig Selye, Pöstény és Szerdahely közt. Felméretett ezen kívül a Guta, Jóka, Dió­szeg, Majtény, Farkashida és Selye által zárt s különféle vizektől hasított és áztatott nagytér­ség is. A Vág és mellékfolyóinak felmérendő terü­lete révén kerek számban összesen 550,000 k. hol­dat, miután ehből 1870-ben felméretett 168,329 k. hold, 1871-ben 226,439 k. hold és igy össze­sen 394,768 k. hold, tesz a még ezután 1872 dik évben Felső Nyitra, Trencsén, Turócz, Árva és Liptó megyékben felmérendő terület összesen 155,232 k.­holdat. Ezen felmérések alapján a Vág völgy leg­alsó Komárom és Selye közt fekvő részén, úgy a Nyitra és Zsitva, nemkülönben a Dudvág fe­kete víz és Kisduna mentében, kiterjedő vízmér­­nöki munkálatok létettek, úgy az általános sza­bályozási terv elkészithetése, valamint egyes rész­letes művek építése érdekéből. Méretett kerek­számban 300 szelvény s a lejtezési vonalak hossza 150 mértföldre tehető. Ezen sokoldalú mérések alapján az alsó ré­szek szabályozási tervezete az 1872 év folyamá­ban elkészülend s igy fokozatosan a többi ré­szeké is. Vegyes. — A magyar keleti vasút üzleti forgalma a nagyvárad-kolozsvári és gyulafehérvár-m.-vásár­helyi vonalokon deczember hóban: utasok száma 10,365, podgyász, gyors- és teheráru 132,797 vámisiázsa, bevételek: személy­szállítás­ból 19,145 frt 35 kr, podgyász- és gyorsszállit­­mányokért 2153 frt 27 kr, teherárukért 31,355 frt 60 kr, összesen 52,655 frt 22 kr, (1870 deczem­­berben 46,290 frt 32 kr), hozzáadva a január­­ no­vember 30-ki bevételt 643,927 frt 85 krral, tesz az egész 1871-diki bevétel 696,583 frt 7 krt. — Az osztrák nemzeti bank január 17-ikén tartja évi közgyűlését. A napirend tárgyai a kö­vetkezők. Igazgatósági jelentés az 1871-ik évről. Jelentés a banknak Magyarországhoz való viszo­nyáról, valamint az 1868. évről elintézetlenül maradt kamatigényről. Az igazgatóság indítványára az alapszabály 14. §-ának módosításáról a fun­­datio arany s ezüst viszonyát illetőleg, 12 bank­igazgatósági tag választása. A 14-ik §, a módosí­tás szerint igy hangzanék: „Azon összegnek mely­­lyel, a forgalomban levő jegyek 200 milliót meg­haladnak, minden esetre arany vagy ezüst által fedezve kell lenni.“ És e czikk negyedik kikez­dése, mely igy szól: „Az érczkészlet negyedré­sze, ezüst helyett vert vagy rúdaranyból állhat,“ elmaradna. — A lábatlani Portland-Cementgyár részvény­társulat ma tart a rendkívüli közgyűlést R­ö­c­k Szilárd elnöklete alatt. A rendkívüli közgyűlés összehívásának okait elnök a következőkkel in­dokolja: Tudvalevőleg Hanig és Konkolyi urak a gyárat a részvény­társulattól általánosan ismert feltételek alatt átvették. Az átvevőknek múlt évi decz. 31-jén kellett volna a vételár első részletét 24,060 frttal a részvényesek kezéhez lefizetni, e helyett azonban a vevők egy kérelmet adtak be a társasághoz, melyben a részlet lefizetésének ha­táridejét 1872. július 1-ig elhalasztani kérik azon okból, mivel a Plesch Mátyás által ellenölt — il­letőleg a gyár ellen — megindított per által tu­lajdonjogukat megtámadva látják, s ők kötele­zettségeik teljesítésére csak akkor szoríthatók, ha tulajdonjoguk senki által meg nem támadható. — Elnök ezen kérelmet indokoltnak tartja s a közgyűlés engedelmével fölhívja a vevőket, adják becsületszavukat, miszerint a prolongált határna­pon bármily segédforrások s akár teljes hitelek igény­bevételével fognak e kötelezettségüknek eleget tenni. Hónig és Konkolyi ezen ígéretet tel­jesítik s ezzel a napirend ki lévén merítve, a gyű­lés eloszlik. — A lyoni kiállításon tömegesen óhajtanak a hazai malmok részt venni s ezért a minisztérium felszólitá a buda­pesti iparkamarát, hasson oda, hogy a területén levő műmalmok a kiállításban mindannyian részt vegyenek s hogy terményeiket tömegesen állítsák ki. A bejelentések elfogadásá­ra az orsz. gazdasági egyesület kéretett fel.­­ A magyar jelzálog-hitelbank zálogleveleibe, mint értesültünk újabban nagyobb tőkeösszegek helyeztettek el, melyek úgy vidéki földbirtokra, valamint pesti házakra adandó kölcsönökre fog­nak fordittatni. A Vág, Nyitra és Zitvavölgyi öntöző csa­torna rendszerének terve elkészítetvén, az már felsőbb helyre fel is terjesztetett. Ezen tervezet szerint az öntözhető terület 500,000 k. holdra te­hető s igy a Vág folyónak vizmedrében oly nagy kincset bir a felföld, melynek minél­­előbbi ki­zsákmányolása, úgy helyi mint nemzetgazdászati érdekekből — igen kívánatos. A Vág folyó részletes szabályozási terve alapján az 1871 év őszén elkészült azon két rend­beli szép kopartmű, mely a pöstényi fürdőliget és Pöstény városa mentése érdekéből, Nyitra me­gyében országos költségen építtetett s mely fölött a felülvizsgálati bizottság igen kedvezően és elis­merőleg nyilatkozott. Ezek szerint a Vág folyónak — két megyét érdeklő — szabályozási tervezete elkészítése ér­dekéből, országos költségen foganatba vett mér­nöki előmunkálatok tehát — nemcsak kiváló fon­tosságuknál fogva, hanem egyúttal kiterjedtség és mennyiség tekintetéből is a hazánkban eddig vég­rehajtott térképezési és szabályozási ilynemű mun­kák közt, az elsők közé tartoznak. Pesti börze és gabnacsarnok. Pest jan 13 Ér­tékű­zl­et. Az emelkedő irányzat ma egy csomó helyi papírra is kiterjedt, befektetési és üzérkedési papírok pedig szintén magasabban fizettettek. A déli tőzsdén magy. s o­r­s­j. 104 s/4, dézsmaválts. kötv. 77 e­ köt­tettek. Vasutak változatlanok. Pesti közúti 332-vel adatott Biztosítók szilárdak. Haza 136 és 137, első magyar bszt 800—805, Hunnia 210-el fizettetett. B­a­n­­kok kedveltek,magy. hitel 132,osztr. hitel 346­10—34670, franco-m. 108V4—*/a, pesti keresk. bank 760 terézv. ipa­­rosb. 28—28V4-ig köttetett. Takarékpénztárak szilárdak, terézv. 47-el, ferencz-józsefv. 71-ig köttetett. Kőbányai serfőzde 495, Drasche féle téglaégető 170 egyesü­lt magy. gőzhajózás 96-ig, Ganz féle vasöntöde 265-ig fizettetett. Valuták szilárdabbak, 20 francos 9­14, porosz p. u. 1.72*/4. CT *, HT, AK a n csekély üzlet. 7 ab 10 000 mérő ta­vaszra 1.93*/1-el. oláh kukoricza Szegedről élsz. 10,000 mázsa máj.-júniusra 3 frt 94 krral köttetett. Üzleti naptár. Befizetés. Jan. 15—25. A magy. ált. hitelbank részvényeire újabb 20°/6 - 40 frt. a bank pénztárnál. Közgyűlések. Jan. 14. A keszthelyi takarékpénztár d. u. 2 kor. Jan. 15. A nemzetközi keresk. és közraktári társu­lat végleszámolása evang. isk. épület d. u. 3-kor. Jan. 18. A győrvárosi és megyei takarékpénztár önszegélyző egylete alakulása d. u. 3-kor. Jan. 20. Az első gőzfű­részelő és fakereskedési részv. társ. Temesvárott d. e. 10 kor. Jan. 21. A Corvina könyvkiadó társ. d­e. 10 kor reáliskola u. 6 sz. Jan. 21. Somogymegye marczali takarékpénztár d. u. 2-kor. Jan 21 . n.­váradi gőzmalom és szeszgyári részv. társ. d­e. 10 kor Jan. 21. Ált. felsőmagyarosz. takarék és hitelegy­let mint „Népbank“ Kassán d. e. 9-kor. Jan. 21. Az aradmegyei takarékpénztár d. e. 10-kor. Jan. 24. Az óbudai takarékpénztár d. u. 2-kor Ó­ Budán kis­korona u. 681 sz. Jan. 24. A győri kereskedelmi gyülde d. e 9-kor. Jan. 24. Dunaföldvári takarékpénztár. Jan 25. Nyíregyházi takarékpénztár d. e. 9 kor. Jan. 25. A csongrádvárosi takarékpénztár d. u. 2-kor. Jan. 25. Alagut-társulat az alaguti homlokzat-épü­letben d. e 10-kor. Jan. 27. Unió-gőzmalom részv. társ d. u. 4-kor a malomhelyiségben. Jan. 28. Az uj-aradi takarékpénztár d. e. 10 kor­ Jan. 28. A n.­sz -miklósi takarékpénztár d. e. 9 -kor. Jan. 28. Törökbecsei takarékpénztár d. e. 9-kor. Jan. 29. A rózsahegyi takarékpénztár Rózsahegyen. Jan. 31. Újpesti szeszfinomitó rész. társ. bálvány u. 6 sz. d. e. 10 kor Sorsolás. Jan. 15. Hg Salm-sorsjegyek húzása. Kivonat a hivatalos lapból. Árverezések: Ó-B­oda (jószágigazgatóság) jan. 23. d. e. 10-kor több ingatlanság bérbeadása. Ajánlatok. A sz. fehérvári mérnöki hivatalhoz jan. 16-is, a bárándi puszta rész karban levő épületei helyre­állítása iránt. — A budai állami mérnöki hivatalhoz jan. 29 ig a pest-kassa-duklai államutnak pest-kerepesi vám­házától a kőbányai útig nyúló szakaszának újból kiépí­tése iránt Csőd. A Csáktornyai tervsz. részéről Zemlitz Fe­rencz ellen : bejelentési határidő febr. 26—28. Tömegg. Kunyáry­ Mihály perü­gyelő Deurbány Elek. Pályázatok. A szegedi p. U. igazgatósághoz jan. 26-ig az újvidéki vámszedai állomásra. — A budapesti váltótervszékhez 2 hét alatt több váltójegyzői állomásra. — A győri p. ü. igazgatósághoz jan. 31-ig egy hivatalszol­gai állomásra. — A budai p. ü. igazgatósághoz jan. 20- ig egy napidijnoki állomásra. — A soproni postaigazga­­tósághoz két hét alatt a noszloponi s vinareni postames­teri állomásokra. — A beszterczebányai p. ü. igazgató­sághoz jan. 31-ig egy tiszti állomásra. — Kassai p. ü. igazgatósághoz jan. 31-ig egy számfeletti tiszti állomásra A bécsi börze távirata. Jan. 13. 5 perc. Metaliques 63.—. 5 perc, nemz. kötes 73.40. 1860-ki állami köles. 105.25 Bankrészvény 863. — Hitelrész. 346.60. — London 114.90 — Magyar földteherm. 80.25. — Temesvár 78.25 — Erdély 77.50 — Horvátorsz. —... — Ezüst 113-65 arany 5.37. Napoleondor 9.111/2. Vízállás és időjárás. Pest, jan. 13 .‘ 7" 0 fölött felhős. Pozsonyban jan. 13. 8‘­6" felhős. Máramaros-Szigeten jan. 10. 1‘ 8“ havazás. Szathmáron jan. 10. 2' 8" száraz. Tokajban jan. 11. 6' 6" száraz. Szolnokon jan. 11. 5' 9" felhős. Szegeden jan. 12. 9 10" felhős. Sziszeken jan. 10. 6‘ 5" felhős. Mitroviczon jan. 10. 5‘ 8" száraz. Aradon jan. 10 14‘ " ködös. Nagybecskereken jan. 10. 3‘ 10" felhős. Eszéken jan. 12. 2‘ 9" havazás. Bérlet. 192. szám‘ Nemzeti '|§|14 Színház. Pest, vasárnap, január 14-én, 1872. L i I i o m f i. Eredeti vígjáték 3 szakaszban, dalokkal és tánczczal. Irta Szigligeti. Személyek. Szilvai Tódor­­ — - - Szilágyi. Camilla kisasszony — — — Horváth Teréz. Mariska, árva növendéke — — Blaháné. SA­P — J­­ SSE Kányái, fogadós — — — — Réthy. Erzsi, leánya — — — — Szigligeti Jolán. Gyuri, pinczér — — — — Nagy. Svarcz Adolf, pesti fogadós fia — Várföldi. Kányai szomszédasszonya — — Patakiné. Ennek fia — — — — Leövei. Uracs — — — — — Pinter. Szolgáló Kányáinál — - - Kaczvinszkyné. Kezdete 7 órakor. Budai várszínház. Buda, vasárnap, jan. 14-én 1872. „A Falusiak.“ Eredeti vigj. 3 felv. Kezdete 7 órakor. Felel­ős szerkesztő : Csernátony Lajos. A legelegánsabb férfi és gyermek disz­­ás utazó ruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruharaktárában GRÜNBAUM és WEINER magy kir. udv. szabók Pesten. l. Deák-téren az evang. templom átellenében. El. Hatvani­ utcza és országát szegletében, a Zrínyi kávéház átellenében. m. A régi színháztéren levő bazárban, a „Magy. kir.“ cz. száll, átellenében. Megrendelések a legpontosabban teljesítetnek. Testhez nem jól álló ruhák kicseréltetnek.

Next