Ellenőr, 1872. február (4. évfolyam, 26-48. szám)

1872-02-23 / 44. szám

jogi l­ub v, sem jutott felhozni » köz­lői) ! bal T EllenmondáS jobbre­„ ' , ^hozatott az a túlsó oldalon igen evak­természete'bo­rat0tt­­"í*?’ b°8y magából a dolog kölcsönül­­ , 1°d,°kolhajtó javaslataikat ezen két m S ^í°Síka], “hlyekkel a felénkebbe­­t Megfélemlítették, vigyék keresztül (Igaz! Úgy van balfelől — Zaj jobbfelől.) V­a­gy ! Sokat gondolkoztam t. hát, vájjon ezen SÍT / & g'J? bennünket elválaszt ? (Élénk felkiáltások jobb felől : Halljuk!) És meg­fontoltam Önök reformjavaslait. Beterjesztették önök pl. a bírói hatalom gyakorlásáról szóló ja­vaslatot ; szabadelvű reformnak hirdették azt mely abban culminált, hogy a nemzetet első bi­­rói választásának jogától megfosztották. (Igaz, ügye van ! balfelől, Zaj jobbfelől.) Beterjesztették a megyék rendezéséről szóló törvényjavaslatot; az is nagyon szabadelvű javaslat: culminál a vi­­rilis szavazati jogban, (igaz, úgy van! balfelöl. Zaj jobb felől.) Előjött a hírlapi cautio kérdése; rettenetesen pártolták, csak azt mondák, hogy — nem az ipar törvénybe való! (Helyeslés és de­rültség balfelől.) Erre egy j. barátom mondá, hogy jó — itt van egy 2. §-os törvényjavaslat. Egy óra alatt elkészülnek vele az osztályok, fél óra alatt a központi bizottság, s egy óra alatt el­végzi a képviselőház. Akkor azonban már, bár nem merték azt mondani, hogy nem helyeslik, azt mondták, hogy nincs arra idő. (Elénk helyes­lőd dál felől.) És most itt van a választási tör­vény, melynek szabadelvűsége épen abban culmi­nál, hogy azt mi az 1848-iki törvényben — az akkori viszonyok folytán menthetőleg — legigazság­talanabb volt, meghagyják, sőt még némi te­kintetben igazságtalanabbá teszik, a mennyiben a censust felemelik. (Helyeslés bal felől. Szontagh Pál csan.: Önfentartási escamotage! Derültség.) Már engedjenek meg önök, ha azt ez önök reform­­irányzata, ha ez az önök reform kérdésekbeni szabadelvűsége, akkor mi — legyen vagy ne le­gyen közjogi kérdés — egy után haladni soha sem fogunk. (Igaz, úgy van­ balfelől.­ De mellőzzük a többieket : engedjék meg, hogy még csak ezen választási törvényről szól­jak, azaz nem annyit a törvényről, mint hogy föl­kérjem önöket, hogy ezt legalább, a­mit — ne vegyék uraim rész néven, nem támadási szándék­ból, hanem higgyék el, elkeseredésből mondom — a mi szégyenfolt lenne parlamentünkre. (Élénk helyeslés balfelől. Nevetés jobbról.) Ezen törvényt legalább jelen alakjában ne fogadják el Gondol­ják meg uraim, hogy a választó­jogosultak egy részének megfosztásával, kirekesztésével lehet né­ha parlamenti többségeket mesterségesen biztosí­tani, de — a­mi még sokkal kétségtelenebb — elvettetik egy oly elégületlenségnek magva, mely­nek gyümölcseit én legalább élvezni nem szeret­ném. Ha a törvény úgy, a­mint előttünk fekszik, elfogadtatik, s önök a mellett maradnak, hogy magukat reformereknek és szabadelvűeknek ne­vezik, akkor az elfogulatlan ember kettő közül csak egyet fog mondhatni, vagy azt, hogy Magyar­­országon volt egy kormány és egy párt, mely nem tudta azt, hogy mit tesz e szó, „reform“ és ezen szó „szabadelvűség“ vagy azon másodikat, hogy volt egy kormány és egy párt, mely — mondjuk — elég ügyes volt reform czimén, a szabadelvűség köpenye alat csúsztatni be a2 ország alkotmányába a reactió mérgét. Ajánlom indítványomat (Élénk helyeslés és tetaaés nyilvá­nítások balfelől.) . , Tóth Vilmos belügyminiszter idézi az 1869-ki trónbeszéd egyik pontját, mely konstatálja, hogy a közelebb lefolyt választási mozgalom kellő ta­nuságot nyújtott az 1848-ks vál. törvény hiányai­ról s melyet a trón körül sereglett főrendek és képviselők kitörő helyesléssel fogadtak, mi sze­rinte bizonyítéka volt annak, hogy a törvényhozás minden tényezője egyaránt érzi, miszerint az 1848-ks V. t. czikket a maga összeségében tovább fentartani már nem lehet, miért is a kormány kötelességének tartotta­gyjavaslatot nyújtani be az említett törvényczikk hiányainak pótlására. Ő nermond, szerencsésnek fogja magát érez­ve.­­—"«Knne a házat e tvjavas­ni, ha sikerülend meggjr,.- ’­­—"«teréről, lat elkészítésénél követett elveinek neijr de ha ez nem sikerülne, ha az általa beterjesztett tvjavaslat, mely a központi bizottság által módo­síttatott, még alapelveiben sem fogadtatnék el, akkor, úgymond, ismerni fogja parlamentáris helyzetében álló kötelességét. (Helyes! balfelől. Átalános mozgás) mert ő jobban tudja szeretni hazáját, mint önmagát, s nyugalmat fog találni azon tudatban, hogy az országra nézve annyira fontos belügyminiszteri tárcza egy nála képesebb, erélyesebb és talán szerencsésebb államférfiúra fog bízatni. (Elénk tetszés jobbfelöl). Kifejti ezután a minister, hogy az 1848 V t. ez. módosítása, javítása és pótlása az ország­ban átalánosan érzett szükség s kérdi, volt-e az 1869-ki választások megejtése után értelmes vá­lasztó, volt-e jelölt, s megválasztott képviselő, a­ki ítéletet ne mondott volna a választási tör­vé­nyekre, ne kívánta volna határozottan annak meg­változtatását ! Nem lehet tehát, úgymond, kétségé­be vonni, hogy a reformnak alapfeltétele, t. i. az általános szükségességérzete megvan. Kérdés csak­is az, hogy mily mérvben változtassék a re­­formálandó törvény, váljon gyökeres átalakulás legyen az alkotás czélja, vagy csupán javítása és pótlása van e a körülmények gondos számba­vétele mellett indokolva? A kormány ezen utóbbi álláspontot foglalja el, és ő igyekezni fog felfo­gásának helyességét igazolni. (Halljuk!) A 48-iki V. t. ez. szerinte helyesen 4 részre osztható: egyik az, mely a választói jogosultságra vonatkozik ; a másik az, mely a választó­kerüle­tek felosztását tartalmazza; harmadik, mely a vá­lasztók összeírására s negyedik, mely magára a választási eljárásra nézve a módozatot szabályoz­za. Négy országgyűlés jött ezen törvény alapján létre, s így volt elegendő alkalma a nemzetnek meggyőződni annak hiányairól, annak előnyeiről , tisztán láthatja ma, melyek ezen törvény azon részei, melyek kihagyandók, melyek a szabatosí­­tandók és melyek azok, a­melyek egészen pótlan­dók, javítandók. A kormány, úgymond, gondosan megvizs­gálta az akadályokat, melyek a törvénynek gyö­keres átalakítását ma tehetetlenné teszik és azok meggyőződésre jutott, hogy mig az 1848. V.­­ czikknek első része, mely a választói jogultságra vonatkozik, sok eltérő, sőt ellentétes magyaráza­tokra—adott alkalmat — és igy szabatosi­tandó addig a törvénynek a választási eljárás és vá­lasztási összeírásra nézve czélszerűtlensége kitűn­vén, — elhatározta, hogy ez megváltoztatandó. Ezek után kifejti a belügyér az indokokat melyeknél fogva a kormány a t. czikk első ré­szét, mely a választók jogosultságára vonatkozik nagyban és egészben változtatni nem akarja , ezek abban kulminálnak, mert hiányzik a változ­tatásra az alapos ok s hiányzanak az alapfeltéte­lek. A 48. V. t. sz. szerinte a legszabadelvűbb s ott látjuk, úgymond, második szakaszában a föld­birtokot a vagyont oly census mellett képesítve a választási jogosultságra, a­mely lehető legalacso­nyabbnak nevezhető, ott látjuk az ipart a keres­­­kedelmet és a tőkét oly census mellett képviselve mely mellett mindenki a legkisebb szorgalommal és iparkodással megszerezheti a választói képes­séget ott látjuk a tudomány képviselőit minden rók^közé^k^ ^vi­ve a választói képességgel bi-A miniszter nem járulhat azok nézeteihez,­­7rf®ztÓ1 jogosultságot illetőleg a census leszállítását avagy felemelését követelik, mert szerinte, midőn a census megváltoztatásáról van szó, akkor mindenekelőtt főtekintettel kell lenni arra,­ogy a census, melyet újból megállapítunk, maradandó legyen. Ámde maradandó csak az le­het, a mi igazságos alapon nyűgözik. A mi ide­iglenes és nem jó adórendszerünk mellett pedig igazá­gos kulcsot föltalálni lehetetlen a census megállapitására. Pedig utóvégre mégis csak az adórendszer lehet egyedül biztos alapja a census­­nak. — Végül felemlíti a miniszter, hogy az 1848. I * ?f .n,ek,llla m^r üSy vagy hiánya azon sza­kaszból keletkezik, a mely az 1/4 úrbéri telkek tu­lajdonosaira vonatkozik. Az­­ telkek feloszthat­­lansága meglevén szüntetve, annak helyettesítésé­ről kellett gondoskodni. , v ^ ’sza azon érvelésére, hogy p. o. oly kézségben, a­hol már a tagosítás megtörtént, most talán 18 2­1 hold után nyer csak választási képességet, holott ezelőtt 10 hold után birt már választási képességgel, — megjegyzi a miniszter, miszerint ezzen 1/4 teleknek a tagosítás előtt is meg­ voltai tartozékai, az V4 telek birtokosa a le­­gelőt,az. erdőt is használta és nádlási joggal is birt,ez tartozéka volt a teleknek, mely a tagositás folytán megszűnt, és mely az által lett kárpótolva, hogy a tagositás után bizonyos mennyiségű földet nyert az illető, mely 1/1 teleknek megfelel. Ebben tehát censusfelemelés egy általában nem foglaltatik. Konstatálja továbbá a miniszter, hogy az ő­­javaslata nem tér el az 1848 V. t. czikktől s csak a választási jog meghatározása körül eddig előfordult számtalan visszaélésnek igyekezettt ele­jét venni, a midőn e javaslat úgy a földbirtok, mint a ház értékének meghatározásánál, valamint a jövedelem kiszámításánál, nem különben azon kérdés megítélésénél, vájjon dolgozik-e valaki mesterlegénynyel vagy nem ? a birtok, az érték, a vagyon jövedelmétől bevallott és fizetett adót ve­szi fel egyedüli bizonyítékul, és azt hiszi, hogy ennek jogosultságát semmiféle igazságos ember el nem tagadhatja, (helyeslés jobbfelől). Van azonban, úgymond a törvényjavaslat keretében egy oly intézkedés, mely tökéletesen eltér az 1848-as törvénytől és ő ezt bevallja. Az erdélyi törvények szerint az úgynevezett honora­­tiorok, ha külön képviseleti joggal felruházott vá­rosokban laktak, felvétettek a választók közé, míg ha nem ilyen községben laktak, nem bírtak semmi választási jogosultsággal. Ezen semmi­képen sem igazolható anomátia megszüntetésére törekedett a törvényjavaslat az­által, hogy jövőre a külön képviseleti joggal felruházott városok lakóinak ezen előjoga kiterjesztetett, helyre való tekintet nélkül, mindazokra, kik ezen osztályhoz, tartoznak. Ez, az egyedüli eltérő módosítás. A­­javaslat második fejezetét, mely a vá­lasztók összeírásáról s az állandó névjegyzék elkészítéséről szól,­­ csak röviden kívánja a miniszter érinteni s kijelenti, hogy a névjegy­zék összeállítása ezután hivatalból fog történni, s az állandó névjegyzéknek egyebek között az lesz előnye, hogy az országgyűlés az összehívó kir leirat után 30 napra már működhetik, míg eddig 3 hónapot vett igénybe az összeírás. Vé­gül kiemeli még a­­javaslat azon intézkedését, hogy ezután a választási panaszok fölött a kir. kúria fog ítélni. Tisza Kálmán ellenvetéseire felhozza, hogy a tjavaslat ily elkésett tárgyalásának ő nem oka, mert már m. szeptemberben beadta tjavaslatát. — A választó kerületek jelen felosztását ő sem tartja helyesnek, de egy tökéletes catasterre alapított census nélkül ezt eszközölhetlennek látja, erre pedig most képtelenek vagyunk. ő, úgymond, e nagyfontosságú­­javaslat be­nyújtásánál el volt készülve­ a legerősebb kritikára a legkérlelhetlenebb bírálatra, tudja, hogy talán azzal fogják vádolni, miszerint a reform eme te­rén félúton állott meg,­­ azonban megnyugtatja őt azon öntudat, hogy reálépett a reform ösvé­nyére, a ezen téren elment azon őzésig, melyet hazánk viszonyainak lelkiismeretes számbavétele­­ mellett, száraára a politikai eszélyesség kitűzött. (Helyeslés jobbfe­l). Újított annyit, a mennyit, a józanul kimért haladás megkövetelt; conserválta azt minek netaláni megváltoztatása s az ebből eredő s ma még ki sem számítható következé­­sekért, sem a jelen, sem az utókor előtt nem merte volna elvállalni a felelősséget. — Kéri­­javaslatá­nak elfogadását (Hosszan tartó éljenzés jobbfelöl és kézszoritások). Irányi Dániel elismeri, hogy huszonnégy év után az 1848-as választási törvény megváltozta­tása elkerülhetlenné vált, e változtatásnak azonban szerinte, a viszonyok és fogalmak változása foly­tán lényegesnek és gyökeresnek kell lennie s a pótlás, mint a miniszteri­­javaslat teszi, nem elég­séges, már­pedig ő e­­javaslat intézkedését egy­szerű foltozás, egyszerű tatarozásnak kénytelen nevezni, s még e foltozás sem a létező szüksé­gek, nem a szabadság és egyenlőség, nem a jog­­tágítás, hanem­ a jogm­egszorítás, nem a pelyzet java, hanem a kormány és az uralkodó párt örö­­kölésének érdekében, nem a haladás, hanem in­kább a reactio szellemében terveztetik. A Szó­nok itt csak a­­javaslat legfőbb hibáit szándéko­zik kiemelni s ezek szerinte a következők: Elő­ször a­helyett, h­ogy az 1848 diki törvényben megállapított választói jogosultságot kiterjesztené, azt sok tekintetben megszorítja e törvényjavaslat, másodszor, hogy míg az 1848-as törvény meg­engedte a titkos szavazást, a jelen törvényjavaslat határoz,ottal a nyilvános szavazást parancsolja meg, harmadszor,­­ hogy ii választó­kerületeket mind a mellett, hogy a miniszter beszédében elis­merte, hogy azok igazságtalanul vannak felosztva, mostani állapotukban kívánja meghagyni ; ne­gyedszer, hogy az incompatibitás kérdéséről nem intézkedik; és végre ötödször, hogy a megvesz­­tegetések és a választásoknál előforduló egyéb visszaélések ellen büntetéseket nem tartalmaz. Szónok sorra megvilágítja ezen hibákat és hiányokat s ezekkel szemben előadja azon elve­ket, melyekbe az uj vál.­törvényt alapítva látni óhajtja s ezeknek értelmében eme hat­ javaslatot nyújtja be . Határozati javaslat: „Tekintettel arra, hogy a törvényeknek a­­ jog, a létező szükségek és a nemzet óhajtásának meg kell felelniük, a belügyminiszter úr által be­nyújtott s a központi bizottság által módosított választási javaslat pedig azoknak meg nem felel , sőt inkább nagyrészt ellenkezik azokkal, a­meny­nyiben először a választói képességet a­helyett­ , hogy azt kiterjesztené, több tekintetben megszo­rítja, 2-szor a nyilvános szavazást, mely a szabad választást sokakra nézve megnehezíti, sőt majd­nem lehetetlenné teszi, s a vesztegetésekre bő al­­­­kalmat szolgáltat, határozottan parancsolja; 3-ai a választó­kerületeket mindamellett, hogy kü­lö­­­nösen Erdélyben, már eredetileg igazságtalan ala­pon voltak beosztva, és hogy a változott népes- ■ ségi viszonyok azok revisióját Magyarországon is követelik, úgy­szólván változatlanul fenntartja 4-szer az incompatibilitás iránt nem rendelkezik vagyis a kormány szolgálatában álló, vagy attó egyébként függő egyéneket a képviselői tiszt­lest. febr. 22. — A király ma kora reggel megérkezett Wenkheim miniszterrel és szokott kíséretével. A polgári és katonai hatóságok képviselőin kivül az üdvözlők közt voltak Tóth és Tisza miniszterek is. Ő felsége Tóth Vilmos előtt részvétét fejezte ki anyja elhunyta fölött, s még néhány szót vált­ván a többiekkel is, Budára hajtatott, hol a lak­osztályához vezető nagy lépcsőházban József fra, a budai polgármester és főkapitány fogadták. Szí­vélyesen üdvözölvén József főherczeget, a város képviselői előtt örömét fejezte ki a trónörökös meggyógyulása fölött, s fölemlíté, hogy ezúttal hosszabb ideig marad a magyar fővárosban. A király legelőször is a trónörököst látogatta meg. — A legközelebbi átalános kihallgatás hétfőn lesz. — Új püspök. Schopper György hit- és bölcsészettudor, királyhegyi apát, esztergomi ka­nonok, szentszéki ülnök és a bécsi Pazmaneum igazgatója rozsnyói püspökké történt kinevezését közli a mai hivatalos lap. — Conlegner Károly, a budai mű­­egyetem rendes tanára, a tanpályán szerzett érde­meiért a Ferencz József-rend lovagkeresztjét nyerte. — A természettudományi társu­lat tegnapi ülésén nagy közönség volt jelen : fér­fiak és hölgyek egyaránt. Az első­­ felolvasást Szily Kálmán tartotta­ a testek azon törekvésé­ről, miszerint megtartják forgásuk síkját. A fel­olvasó ezt a Schmidt-féle csigákkal is bizonyí­totta, melyek, mint a gyermekjáték gyanánt szol­gáló dugócsigák, mindig talpra ugrottak az aczél­­tányéron, s a tányér minden mozgatása daczára megtartották tengelyük függőlegességét, s kari­máink vízszintes forgását.­­ A második fölolva­sás Klein Gyu­láé volt a »legkisebb lények éle­téről.“ Ezen legkisebb lények gyanánt fölolvasó a bactiriumokat mutatta be, melyek bölcsője a poshadó viz, vagy átalás a rothadás; szülőatyjuk a halál. Előjönnek a levegőbe, ia, de csak az­ért, mivel a fölpárolgó vízrészekkel eljutnak a légkör magasabb régióiba is, (miből megmérhet­­len kicsiségüket következtetni lehet) honnét ismét a földre jutnak; innét magyarázható meg, hogy gyakran oly testekben is előfordulnak, melyekben eredetileg nem teremnek meg. Legjobban szeret­nek azonban tartózkodni a legegy tártal no,« tes­tekben, milyenek a hús, tojás stb. A hús rotha­dási processusánál ugyania ««adig jelen vannak, azt előidézik, s befejezik. Mivel pedig a chloro­form-gon ezen parányi lényekre is gyilkolólag hat, a hús rothadását akár éveken keresztül meg lehet akadályozni, h­a chloroform-gőzzel teliített edénybe légmentesen záratnak. Ezen mód azon­­­ben még­sem alkalmas a húsnak épségben a jó megőrzésére, mivel a chloroform-gőz a­ húst teljesen átjárván, az élvezhetőn lesz. Másik gyil­koló szer a haotik­umokra nézve a szesz; azért igen helyes dolog fogainkat, melyek szintén folyt mást fenyegetve vannak ezen, a lég és a nedves­ség révén mindenhova bejutó és mindent rongáló állatocskáktól naponkint borral öblíteni le, mivel a korban­­evő Szesz a netán ott létező bactiriu­mokat nyomban megse­m­isíti. A b­actiriumok to­vábbá m­ég számos betegségnél is jelenkeznek. Ezelőtt azt állították, hogy a kolerát is ezen ál­­latocskák okozzák; ez idő szerint azonban már ezen föltevés meg van c­áfolva, ellenben bizo­nyos az, hogy a tifuszszal, lépüszöggel stb. szero.s összefüggésben vannak; azt az ophuh még most sem határozhatja meg a tudomány, vájjon a be­tegség indokai, vagy csak egyszerű kísérői gya­nánt tekintendők­ — Végre Eötvös Loránd báró mondott el „néhány kisebb megjegyzést,a­mely megjegyzések közül kiemeljük azt, melyet a víz színére vonatkozólag tett. A víz színe, mélysége és tisztasága szerint változik. A víz alá csekély mélységre sülyesztett fehér tányér megtartja ere­deti színét, mélyebbre jutva zöldnek, majd leg­mélyebbre sülyesztve kéknek látszik. (h­a t. i. a viz átlátszó.) Ebből tehát az következik, hogy a sekély viz a nap valamennyi sugarát, a mélyebb a zöldet és kéket, a még mélyebb csak a kéket bocsátja át, s a Viz alá sülyesztett tárgy ezen su­garat verve vissza, ilyennek látszik. A viz tehát nagy tömegben mindig kék. Legjobban bizonyítja ezen tényt a nápolyi kék barlang, melyet a ten­ger víztömege által megszűrt világosság egészen kékre fest meg.­­ Ha továbbá a viz nem tiszta, azon tárgyak szinét fogja fölvenni, melyek leg­­túlnyomób­bak fölső rétegeiben, így könnyen meg­magyarázható, mert fehér a Rajna a­z olvadékból álló hegyi patakok közelében, mert lesz tovább zöld, s végre a tengerbe ömölve kód­. A nemzeti színház zenekara részéről Blau Gyula egy hozzánk beküldött nyílt levélben felszólítja Mihalovits Ödön zeneszerzőt, hogy tegye meg azon leleplezéseket, melyeket ki­látásba helyezett a szinházi zenekart illetőleg, mi­dőn ennek elutasító válaszát nyílván­osságra hozta. — Az egyetem új vegytani inté­zetét e hó 25-én d. e. 11 órakor fogják nyilvá­nosan bemutatni, a meghívott közönség előtt. — Érdekes tudni, hogy a pozsonyi posta­igazgatóság területére (220,000 lakos) 1534 német lappéldány jár, legnagyobb részt bécsi, magyar pedig 1447 példány, holott a lakosság három­negyed része magyar.­­ Az al­vidékről ma 200 tagból álló küldöttség tisztelgett Lónyaynál s Bittó miniszter­nél, a királyi biztosi intézmény fentartását kérve. A miniszterelnök azt felelte, hogy a kormány is nagy elismeréssel van Ráday iránt, s egyszers­mind meggyőződését fejezte ki, hogy a hatóságok s maga a közönség is erélyesen gondoskodni fog a közbiztonság érdekeiről.­­ A közoktatási tanácsba a tanár­egylet a következő tagokat választá: Mészáros Nándor, Szamossy János és Bartal Antalt a gymna­­siumi szakosztályba, Ney Ferencz és dr. Say Mórt a műszaki szakosztályba.­­ A lipótvárosi bazilika siralmas helyzetén javítandó, a templomügyi bizottság kö­vetkező indítványt fogja benyújtani a városi köz­gyűlésnek . Minthogy a templom körül épített boltok építéséből fenálló adósság a boltok házbé­rének a f. évi augusztusi bérösszegéből teljesen le lesz róva, s igy f. évi nov. 1-től fogva a bol­ti bérek, melyek eddig 27.000 frtot tesznek, de melyeket a bizottmány 30,000 írtra vél emelhetni, tisztán az építési alap javára lesznek fordíthatók. Minthogy a kormány 67-ben évi 40,000 írttal kö­telezte magát a vallásalapból a templomépítéshez járulni, ha a város szintén ekkorra összeget biz­tosít e czélra, a közgyűlés föl fog kéretni, hogy a templomépítési alap javára fordíthatóvá válandó 30,000 frtot, évenkint 10,000 írttal pótolja, illető­leg, miután Pest városa eddig is évenkint 10 ezer írttal járul a bazilika építésére fölvett 100,000 frt adósság törlesztésére, és ez összeg még 4 éven át erre fog igénybe vétetni, ez ideig évenkint 20 ezer, a 4 év letelte után pedig ismét csak 10 ezer írttal járuljon a templomépítési költségekhez, mely esetben a kormány föntebb említett kötelessége ismét életbe lépne, s így a templomépítési alap javára évenkint 80 ezer frt válnék rendelkezhe­tő­vé. Ez összeggel a bazilika, melynek építési költségei a vallás és közoktatásügyi minisztérium hivatalaiban penészedő új tervek szerint mintegy 120 ezer frtot igényelnek, 15 év alatt kiépíthető volna.­­ A magyar színügy pártolóihoz A magyar vidéki színészet nyugdíjalapjára aláí­randó összegek beküldésének határ­ideje a több oldalról nyilvánult óhajtás következtében i. é. márczius hó végéig meghosszabbittatik. Kelt a magyar szinészkebészet központi kormányzó ta­nácsának 1872 február 20-ikán Pesten tartott üléséből. Ribáry József s. k. m. k. belügyminisz­teri tanácsos mint elnök. — Halálozás. Gyurkovits Péter, a gróf Eszterházy családnak cseklészi majoratusi uradal­mában 54 évig folytonos activitásban szolgált főszámvevője folyó hó 16-án 77 éves korában meghalt. A boldogult jó hazafi, okszerű gazda, és szenvedélyes pomológus volt. Béke poraira.­­ A buda­pesti önkéntes tűzoltó egylet t. tagjai értesittetnek, hogy a febr. 18-ára kiirt rendes évi közgyűlés elhalasztatott és ennek folytán vasárnap márczius hó 3-án délután 3 óra­kor a reáltanoda épületében 1. emelet (reáltano­da utcza) fog megtartatni. — Közgyűlés. A magyar mé­rnök és építész-egylet f. é. február hó 25-én vasárnap d. e. 10 órakor az akadémia Kisfaludy termében tartandó közgyűlésére figyelmeztetjük a közönsé­get, február 24-én est­e 6 órakor az egylet he­lyiségében (Pest aldunasor 1-ső szám 1-ső emelet Stein féle ház) előértekezlet fog tartatni. — Bank álaguerre. A budai főkapitány­ság a hasard- tekejátékokat betiltotta azon ok­ból, mivel azt Budán főleg a tanuló ifjúság igen nagy mérvben űzte, a kávésokat, kik e játékot megengedik 50—100 frt és esetleg kávéházi jo­guk elvonásával fenyegeti. Helyes. — Lengyelország felosztásának évszázados fordulója alkalmából Milkovszky len­gyel menekült, ki most Brüszelben lakik, a krak­kói „Kraj“-ban indítványt tesz egy lengyel nem­zeti alap létesítésére. Azt indítványozza, hogy a lengyelek már a folyó évtől kezdve tartsanak böjti napokat, s ha az Ausztriában és Poroszor­szágban lakó 6 millió lengyel fejenkint csak 5, krt tesz félre egy böjti, nap, már 300,000 frtnyi tőkét létesít könnyű módon. Milkovszky e böjt hétszeri ismétlését indítványozza, a­mi 2 millió 100,000 frtnyi alapot teremtene nevelési c­élokra. A „Kraj“ nem helyesli az indítványt, s észrevé­teleit legközelebbi számában ígéri. — Az iparos párt ideiglenes központi bizottságától ma egy levelet kaptunk, aláírva Ráth Károly, mint elnök által. Az elnököt tehát már ismerjük — aláírásából.. Egyébiránt a levél azt tudatja velünk, hogy a f. hó 25-én tartandó nagy iparos, értekezletre a mai napig „60 s né­hány városból“ 180 iparos van bejelentve, s hogy az ideiglenes központi bizottság felhívásában fog­lalt programra pontjait minden vidéki iparos tes­tület egész terjedelmében magáévá tette, — a­mi fölött bátrak vagyunk kételkedni.­­ A „Hon“ vidéki előfizetői tegnap abban a kellemes meglepetésben részesültek, hogy megkapták mellékletképen gr.Károlyi Ede programm­­ját, teljes elv­dússágában. Sőt volt a programja alatt egy szerkesztői jegyzet is, mely kinyilatkoz­tatja, hogy a hazafias lelkesültséggel irt,­­fő jól átgondolt higgadt nyilatkozatot a szerkesztő is magáévá teszi, lapja hasábjait hasonló elveknek stb. szives örököst megnyitja. Egy kis fogás volt az egész, mely, hogy mit akart megmarkolni, sejteni lehet. Ennek következtében Jókai ma ki­nyilatkoztatja, hogy a melléklet tudta nélkül ke­rült a lapba, a szerkesztői jegyzetet a „Testvér“ nevezetű lap tette hozzá,, s ugyancsak azon sze­désről nyomták a „Hon1” mellékletét is. Jókai ezek kijelentése után megjegyzi: „Ilyen manőverre azok, kiknek erős meggyőződéseik vannak, nem szorultak.“ — A Bácskaságból szomorú hírek ér­keznek. A sok esőzés után a föld annyira telítve van vízzel, hogy mindenfelé, a legjobb földeken is kitör a föld árja, s nagy területek vízben vannak. Antwerp, febr. 22. (Az Ellenőr távirat.) Az itteni „Opnion“ szerint egy aláírási ív cirkulál a városban, melyben a kamara az itten közelebb letelepült Chambord gr. kiutasítására kéretik. Bécs, febr. 22. (Az Ellenőr távirata) Laibach­­ból távirják az új Pressének, hogy a tart. gyű­lésnek a házassági konsensus életbeléptetésére vo­natkozó határozata nem szentesítetett; továbbá hogy a tart. gyűlési bizottság a minisztérium óha­ja szerint megváltoztatta a tart. gyűlésnek a nor­mális iskolai alap megadóztatása s a tanítók fize­tésének felemelésére vonatkozó, szentesitést nem nyert határozatait. BéCS, febr. 22. A pénzügyi bizott­ság mai ülésében kifejtette a pénzügyér a pénzügyi helyzetet. Az 1871. év váratlanul kedvező eredményei — úgymond — mel­lőzhetővé tették a kilátásba vett fedezeti módozatokat, a­mennyiben a fedezést igény­lő 25.900,000 fr. deficit, az előirányzatnál 27 millió írttal nagyobb bevétel által tö­kéletesen fedezve van, miért is nem kell hitelművelethez folyamodni. J— A deficit 1872-re mintegy 28.700,000 frra tehető. A pénztári készlet deczember végével 40 mil­lió volt, mely összegből tekintettel az 1873 elején szükséges kiadásokra, csak 15 millió fordítható az 1872-ki deficit fedezésére, mely azonban más segédforrások felhaszná­lásával 19.700,000 főra növelhető, így te­hát maradna 1872-re 9 millió deficit, mely aztán hitelművelet útján lenne fedezendő. Berstl főeladót jelentés tett az 1872-ki budgetről, mely szerint a deficzit 26­7­ mil­lióra rúg, melyet 18­­3 millió erejéig pénz­tári maradványból, a többit pedig a köz­ponti aktívákból s a dunagőzhajózási tár­sulat visszafizetéseiből vél fedezhetni. A bizottság elfogadta ezen javaslatokat, va­lamint a pénzügyi törvényt is. Brüssel, febr. 22. Defré egy interpellációt jelentett ma a kamarában az idegen összeesküvő­nek belga területen való tartózkodása miatt. Bern, febr. 22. A Bourbaki hadseregének be­fogadása után a felmerült pé­nzbeli megtérítés ügyében folyamatban levő franczia-svájczi tárgyalások leg­közelebb befejeztetnek. Versailles, febr. 22. Verdagner, Herpin és La­­grangi. — Lecomte és Thomas Jtkok gyilkosai ma végeztetnek ki. — A hadügyér lelépése egészségi okokból, valószínű. Róma, febr. 22. A „Fanfulla“ szerint Trauff­­kirchen vatikáni osztrák követ legközelebb szabad­ságra megy bizonytalan időre. — A holnap tar­tandó korsistorium az orosz püspökökön kívül egyszersmind a sz.­pétervári prímás kinevezését is eszközölni fogja. — Több püspök a zsinatnak Trientben leendő folytatását kívánja, a pápa Ró­mában maradna s legátus a latere által helyette­­sittetné magát. — Monaco, Capalli és Caterini bi­­bornokok bízattak meg a kellős tanácskozásokkal, eddig azonban úgy látszik, hogy Ausztria nem hajlandó ehez beegyezését adni. Berlin, febr. 22. A mai reggeli lapok a következő hivatalos közleményt hozzák : A poseni volt gyógyszerész tegnap délelőtt fogatott el, azon komoly gyanú merülvén fel ellene, hogy Bismarck herczeget meg­mérgezni szándékozott. Az illető lengyel nemzetiségű s fanatikus katolikus. Elfogatá­­sa alkalmával egy terrorost találtak nála. Versailles, febr 22. A nemzetgyűlés tegnapi ülésében a belügyér egy törvényjavaslatot nyúj­tott be, mely elnyomással és üldözéssel kíván megtorolni bármely oldalról jövő támadást a nemzetgyűlés és az abból kiemelkedő kormány ellen; mindazon hírlapok vagy más nyomtatvá­nyok, melyek a nemzetgyűlést, avagy a kor­mányt megtámadják, az 1819. június 17. és 1848 augusztus 11-ki törvények szerint bűntet­teinek.­­ Továbbá az ostromállapot­­­alatt lévő helyen elnyomott vagy felfüggesztett a lap sehol sem jelenhet többé meg.­­ A ház a miniszter által kívánt sürgős tárgyalást csaknem egyhan­gúlag elfogadta. Konstantinápoly,okr. 22. Ludolff gr. osztrák követ megbízó levelének átnyujtása alkalmával jelentőségteljes beszédet tartott a szultán előtt, melyre ez feltűnő szavakkal válaszolt s Ausz­triát Törökország legbarátságosabb szomszédjának nevezé. Konstantinápoly, febr. 22. A patriarcha fel­hívja a bolgárokat, hogy 60 nap alatt desavuálják a három püspököt s ajándékozzák meg őt bizal­mukkal, térjenek vissza­­ hozzá, mit ha nem tesznek, kiközösítéssel fenyegeti őket. (J. S.) A florencziek második hangversenye. Mint előre látható volt, a közönség nem nagyon törte magát meghallgatni Becker társulatát, s mi nem is akarjuk vádolni, mert a kamarai zene élve­zetéből még sohasem jutott oly bő része, mint ■ most rövid idő alatt, mikor Hellmesbergerék s a fioreneziek quartett-estélyei a húros hangszereket s már kezdték oly megszokottá tenni, hogy inge­rükből sokat vesztettek a „nagy közönség“ előtt, legalább is bizonyos időre. A máskorinál jóval kisebb közönség azon­ban semmi befolyással sem van Beckerék játékára. A programoi első száma Weit es-dur négye­se volt, melyet ezúttal hallottunk először. W­e­i­t, compositori modora után ítélve, azon iskolához tartozik, mely szigorúan szem előtt tartja a klasszikus műformákat, de még szigorú­abban a német szellemet és minden idegen ele­met gondosan kerül. Sok tekintetben hasonlít Brahmhoz. Nem lehet West-tel azonban eltagadni az önállóságra való törekvést. Sok eredeti gondo­lattal találkozik itt a hallgató. A nagyobb zene periódusok és kombinácziók,­­különösen az első részben) továbbá, a gondos és rendkívüli figye­lemmel feldolgozott passusok, becsessé teszik e művet a figyelmes zeneismerő előtt, de közönsé­günket, a florencziek jó előadása daczára , hi­degen hagyta. A figyelem és kíváncsiság, a műsor követ­kező számain összpontosult, Gotthard és Beethoven műveire. Magyar darab volt a műsorba felírva! Ilyet még négyes estélyeken nem hallottunk! E magyar darab Gotthard andante unghareséje és scherzója, — az előbbi változatokkal. A kíváncsiság folyton fokozódott, a míg elkezdték! Nagyon helyesen tették, hogy oda írták, miképp magyar lesz, mert különben senki sem ismert­, volna rá. Gotthardnak a magyar zene szelleméről fogalma sincs. Nem verbungokat értünk, ha­nem önálló magyar szellemben alkotott, s a ze­neszerzés színvonalán álló kidolgozott műveket. De e helyett mit csinált Gotthard; irt első részt, mely inkább templomi zenére emlékeztet, mint magyarra, azután irt hozzá magyar rhyt­­micus menetű seberzet mindenféle változatokkal. Hallottunk továbbá egy önálló részt e magyar darabban, mely barcarollenak csinos lett volna, de magyarnak semmi sem volt. E darabot Hírek­­ í­től el nem zárja, végre 5-ször a vesztegetések és a választásoknál előforduló egyéb visszaélések megbüntetéséről nem gondoskodik . Mondja ki a ház, hogy a jelen­tőjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadja, és utasítja a belügyminisztert, hogy más tvjavaslatot készítsen haladéktalanul, úgy hogy az még a je­len ülésszak alatt tárgyaltathassék és törvényere­jére emeltethessék a következő elvek alapján: (Halljuk!) a) átalános választási jog, b) titkos szavazás, c) a választókerületeknek a népesség aránya szerinti igazságos felosztása, d) a kor­mány szolgálatában álló, vagy attól egyébként függő egyéneknek a képviselői tisztből kizárása, végre, e) a vesztegetések, és a választásoknál előforduló egyéb visszaélések szigorú megbünte­tése“. (Élénk helyeslés a szélső bal felől). Közelebbi ülés holnap d. e. 10 órakor Ülés vége 2 órakor. — Helyreig­a­zítás. Tegnapi országgyű­lési tudósításunkban Ghyczy Kálmánnak a bank­­kérdésben történt szavazás előtti fölszólalásból néhány sor elmaradása az értelmet zavarván, a felszólalást adjuk ma helyreigazítva a követke­zőkben : Ghyczy Kálmán hivatkozva arra, hogy a szavazás sorrendének felállítása következtében né­mi kényszer helyzetbe jöhet, mivel saját indítvá­nya különbözik a Simonyi Ernőétől a részletekre nézve, miután azonban a két javaslatnak alap­eszméje és lényege egy és ugyanaz, vagyis azt kívánja mindkét javaslat, hogy önálló, szilárd érc­alapra fektetett magyar jegybank állíttassák fel, szónok teljes őszinteséggel kijelenti, hogy azon elvet, hogy hazánkban önálló szilárd bankrend­szer létesíttessék, oly magasan állónak, oly nagy­nak, oly fontosnak tekinti, hogy némely mellékes, később is pótolható részletek miatt, annak elfo­gadása ellen nem szavazhat. (Élénk helyeslés balfelől.) A hivatalos lapból. Az igazságügyminiszter a szombathelyi kir. törvényszékhez jegyzőnek, Simon Miklós volt megyei esküdtet; irodatisztnek : S­i­n­k­o­v­i­ts István volt törvényszéki iktatót; telekkönyvi Írnoknak : T­omasek József volt telekkönyvi Írnokot, a boros­­jenői e. f. kir. törvényszékhez jegyzőnek : R­ó­s­a János ügyvédjelöltet, és a rimaszombati e. f. királyi törvény­székhez pelsóczi fogházfelügyelőnek Kriston György volt csendbiztost nevezte ki. Weisz Gyula pesti lakos vezetéknevének „Fejér­re, Faszter Lajos divatüzleti segéd vezetéknevének „Nyárszegi“-re és Ptacsek Antal szinnyei segédlelkész vezetéknevének „Madarasi“-ra kért átváltoztatása megen­gedtetett. TÁVIRATOK. Zágráb, febr. 22. (Az Ellenőr távirata.) Va­­kanovich hivataloskodását állítólag Trnsky belo­vári főispán elmozdításával kezdené meg; ez eset­re azonban az alkalmazott tisztviselők mindnyá­jan leköszönni szándékoznak. Berlin, febr. 22. (Az Ellenőr távirata.) Kép­viselői körökben hírlik, hogy Itzenplitz kereske­delmi miniszter, ki ma ünnepelé 75-dik születés­napját, elbocsáttatását kérte s azt meg is kapja; utódául a szabadkonservativ Achenbach bányata­nácsost emlegetik.

Next