Ellenőr, 1872. február (4. évfolyam, 26-48. szám)
1872-02-23 / 44. szám
jogi lub v, sem jutott felhozni » közlői) ! bal T EllenmondáS jobbre„ ' , ^hozatott az a túlsó oldalon igen evaktermészete'borat0tt"í*?’ b°8y magából a dolog kölcsönül , 1°d,°kolhajtó javaslataikat ezen két m S ^í°Síka], “hlyekkel a felénkebbet Megfélemlítették, vigyék keresztül (Igaz! Úgy van balfelől — Zaj jobbfelől.) Vagy ! Sokat gondolkoztam t. hát, vájjon ezen SÍT / & g'J? bennünket elválaszt ? (Élénk felkiáltások jobb felől : Halljuk!) És megfontoltam Önök reformjavaslait. Beterjesztették önök pl. a bírói hatalom gyakorlásáról szóló javaslatot ; szabadelvű reformnak hirdették azt mely abban culminált, hogy a nemzetet első birói választásának jogától megfosztották. (Igaz, ügye van ! balfelől, Zaj jobbfelől.) Beterjesztették a megyék rendezéséről szóló törvényjavaslatot; az is nagyon szabadelvű javaslat: culminál a virilis szavazati jogban, (igaz, úgy van! balfelöl. Zaj jobb felől.) Előjött a hírlapi cautio kérdése; rettenetesen pártolták, csak azt mondák, hogy — nem az ipar törvénybe való! (Helyeslés és derültség balfelől.) Erre egy j. barátom mondá, hogy jó — itt van egy 2. §-os törvényjavaslat. Egy óra alatt elkészülnek vele az osztályok, fél óra alatt a központi bizottság, s egy óra alatt elvégzi a képviselőház. Akkor azonban már, bár nem merték azt mondani, hogy nem helyeslik, azt mondták, hogy nincs arra idő. (Elénk helyeslőd dál felől.) És most itt van a választási törvény, melynek szabadelvűsége épen abban culminál, hogy azt mi az 1848-iki törvényben — az akkori viszonyok folytán menthetőleg — legigazságtalanabb volt, meghagyják, sőt még némi tekintetben igazságtalanabbá teszik, a mennyiben a censust felemelik. (Helyeslés bal felől. Szontagh Pál csan.: Önfentartási escamotage! Derültség.) Már engedjenek meg önök, ha azt ez önök reformirányzata, ha ez az önök reform kérdésekbeni szabadelvűsége, akkor mi — legyen vagy ne legyen közjogi kérdés — egy után haladni soha sem fogunk. (Igaz, úgy van balfelől. De mellőzzük a többieket : engedjék meg, hogy még csak ezen választási törvényről szóljak, azaz nem annyit a törvényről, mint hogy fölkérjem önöket, hogy ezt legalább, amit — ne vegyék uraim rész néven, nem támadási szándékból, hanem higgyék el, elkeseredésből mondom — a mi szégyenfolt lenne parlamentünkre. (Élénk helyeslés balfelől. Nevetés jobbról.) Ezen törvényt legalább jelen alakjában ne fogadják el Gondolják meg uraim, hogy a választójogosultak egy részének megfosztásával, kirekesztésével lehet néha parlamenti többségeket mesterségesen biztosítani, de — ami még sokkal kétségtelenebb — elvettetik egy oly elégületlenségnek magva, melynek gyümölcseit én legalább élvezni nem szeretném. Ha a törvény úgy, amint előttünk fekszik, elfogadtatik, s önök a mellett maradnak, hogy magukat reformereknek és szabadelvűeknek nevezik, akkor az elfogulatlan ember kettő közül csak egyet fog mondhatni, vagy azt, hogy Magyarországon volt egy kormány és egy párt, mely nem tudta azt, hogy mit tesz e szó, „reform“ és ezen szó „szabadelvűség“ vagy azon másodikat, hogy volt egy kormány és egy párt, mely — mondjuk — elég ügyes volt reform czimén, a szabadelvűség köpenye alat csúsztatni be a2 ország alkotmányába a reactió mérgét. Ajánlom indítványomat (Élénk helyeslés és tetaaés nyilvánítások balfelől.) . , Tóth Vilmos belügyminiszter idézi az 1869-ki trónbeszéd egyik pontját, mely konstatálja, hogy a közelebb lefolyt választási mozgalom kellő tanuságot nyújtott az 1848-ks vál. törvény hiányairól s melyet a trón körül sereglett főrendek és képviselők kitörő helyesléssel fogadtak, mi szerinte bizonyítéka volt annak, hogy a törvényhozás minden tényezője egyaránt érzi, miszerint az 1848-ks V. t. czikket a maga összeségében tovább fentartani már nem lehet, miért is a kormány kötelességének tartottagyjavaslatot nyújtani be az említett törvényczikk hiányainak pótlására. Ő nermond, szerencsésnek fogja magát érezve.—"«Knne a házat e tvjavasni, ha sikerülend meggjr,.- ’—"«teréről, lat elkészítésénél követett elveinek neijr de ha ez nem sikerülne, ha az általa beterjesztett tvjavaslat, mely a központi bizottság által módosíttatott, még alapelveiben sem fogadtatnék el, akkor, úgymond, ismerni fogja parlamentáris helyzetében álló kötelességét. (Helyes! balfelől. Átalános mozgás) mert ő jobban tudja szeretni hazáját, mint önmagát, s nyugalmat fog találni azon tudatban, hogy az országra nézve annyira fontos belügyminiszteri tárcza egy nála képesebb, erélyesebb és talán szerencsésebb államférfiúra fog bízatni. (Elénk tetszés jobbfelöl). Kifejti ezután a minister, hogy az 1848 V t. ez. módosítása, javítása és pótlása az országban átalánosan érzett szükség s kérdi, volt-e az 1869-ki választások megejtése után értelmes választó, volt-e jelölt, s megválasztott képviselő, aki ítéletet ne mondott volna a választási törvényekre, ne kívánta volna határozottan annak megváltoztatását ! Nem lehet tehát, úgymond, kétségébe vonni, hogy a reformnak alapfeltétele, t. i. az általános szükségességérzete megvan. Kérdés csakis az, hogy mily mérvben változtassék a reformálandó törvény, váljon gyökeres átalakulás legyen az alkotás czélja, vagy csupán javítása és pótlása van e a körülmények gondos számbavétele mellett indokolva? A kormány ezen utóbbi álláspontot foglalja el, és ő igyekezni fog felfogásának helyességét igazolni. (Halljuk!) A 48-iki V. t. ez. szerinte helyesen 4 részre osztható: egyik az, mely a választói jogosultságra vonatkozik ; a másik az, mely a választókerületek felosztását tartalmazza; harmadik, mely a választók összeírására s negyedik, mely magára a választási eljárásra nézve a módozatot szabályozza. Négy országgyűlés jött ezen törvény alapján létre, s így volt elegendő alkalma a nemzetnek meggyőződni annak hiányairól, annak előnyeiről , tisztán láthatja ma, melyek ezen törvény azon részei, melyek kihagyandók, melyek a szabatosítandók és melyek azok, amelyek egészen pótlandók, javítandók. A kormány, úgymond, gondosan megvizsgálta az akadályokat, melyek a törvénynek gyökeres átalakítását ma tehetetlenné teszik és azok meggyőződésre jutott, hogy mig az 1848. V. czikknek első része, mely a választói jogultságra vonatkozik, sok eltérő, sőt ellentétes magyarázatokra—adott alkalmat — és igy szabatositandó addig a törvénynek a választási eljárás és választási összeírásra nézve czélszerűtlensége kitűnvén, — elhatározta, hogy ez megváltoztatandó. Ezek után kifejti a belügyér az indokokat melyeknél fogva a kormány a t. czikk első részét, mely a választók jogosultságára vonatkozik nagyban és egészben változtatni nem akarja , ezek abban kulminálnak, mert hiányzik a változtatásra az alapos ok s hiányzanak az alapfeltételek. A 48. V. t. sz. szerinte a legszabadelvűbb s ott látjuk, úgymond, második szakaszában a földbirtokot a vagyont oly census mellett képesítve a választási jogosultságra, amely lehető legalacsonyabbnak nevezhető, ott látjuk az ipart a kereskedelmet és a tőkét oly census mellett képviselve mely mellett mindenki a legkisebb szorgalommal és iparkodással megszerezheti a választói képességet ott látjuk a tudomány képviselőit minden rók^közé^k^ ^vive a választói képességgel bi-A miniszter nem járulhat azok nézeteihez,7rf®ztÓ1 jogosultságot illetőleg a census leszállítását avagy felemelését követelik, mert szerinte, midőn a census megváltoztatásáról van szó, akkor mindenekelőtt főtekintettel kell lenni arra,ogy a census, melyet újból megállapítunk, maradandó legyen. Ámde maradandó csak az lehet, a mi igazságos alapon nyűgözik. A mi ideiglenes és nem jó adórendszerünk mellett pedig igazágos kulcsot föltalálni lehetetlen a census megállapitására. Pedig utóvégre mégis csak az adórendszer lehet egyedül biztos alapja a censusnak. — Végül felemlíti a miniszter, hogy az 1848. I * ?f .n,ek,llla m^r üSy vagy hiánya azon szakaszból keletkezik, a mely az 1/4 úrbéri telkek tulajdonosaira vonatkozik. Az telkek feloszthatlansága meglevén szüntetve, annak helyettesítéséről kellett gondoskodni. , v ^ ’sza azon érvelésére, hogy p. o. oly kézségben, ahol már a tagosítás megtörtént, most talán 18 21 hold után nyer csak választási képességet, holott ezelőtt 10 hold után birt már választási képességgel, — megjegyzi a miniszter, miszerint ezzen 1/4 teleknek a tagosítás előtt is meg voltai tartozékai, az V4 telek birtokosa a legelőt,az. erdőt is használta és nádlási joggal is birt,ez tartozéka volt a teleknek, mely a tagositás folytán megszűnt, és mely az által lett kárpótolva, hogy a tagositás után bizonyos mennyiségű földet nyert az illető, mely 1/1 teleknek megfelel. Ebben tehát censusfelemelés egy általában nem foglaltatik. Konstatálja továbbá a miniszter, hogy az őjavaslata nem tér el az 1848 V. t. czikktől s csak a választási jog meghatározása körül eddig előfordult számtalan visszaélésnek igyekezettt elejét venni, a midőn e javaslat úgy a földbirtok, mint a ház értékének meghatározásánál, valamint a jövedelem kiszámításánál, nem különben azon kérdés megítélésénél, vájjon dolgozik-e valaki mesterlegénynyel vagy nem ? a birtok, az érték, a vagyon jövedelmétől bevallott és fizetett adót veszi fel egyedüli bizonyítékul, és azt hiszi, hogy ennek jogosultságát semmiféle igazságos ember el nem tagadhatja, (helyeslés jobbfelől). Van azonban, úgymond a törvényjavaslat keretében egy oly intézkedés, mely tökéletesen eltér az 1848-as törvénytől és ő ezt bevallja. Az erdélyi törvények szerint az úgynevezett honoratiorok, ha külön képviseleti joggal felruházott városokban laktak, felvétettek a választók közé, míg ha nem ilyen községben laktak, nem bírtak semmi választási jogosultsággal. Ezen semmiképen sem igazolható anomátia megszüntetésére törekedett a törvényjavaslat azáltal, hogy jövőre a külön képviseleti joggal felruházott városok lakóinak ezen előjoga kiterjesztetett, helyre való tekintet nélkül, mindazokra, kik ezen osztályhoz, tartoznak. Ez, az egyedüli eltérő módosítás. Ajavaslat második fejezetét, mely a választók összeírásáról s az állandó névjegyzék elkészítéséről szól, csak röviden kívánja a miniszter érinteni s kijelenti, hogy a névjegyzék összeállítása ezután hivatalból fog történni, s az állandó névjegyzéknek egyebek között az lesz előnye, hogy az országgyűlés az összehívó kir leirat után 30 napra már működhetik, míg eddig 3 hónapot vett igénybe az összeírás. Végül kiemeli még ajavaslat azon intézkedését, hogy ezután a választási panaszok fölött a kir. kúria fog ítélni. Tisza Kálmán ellenvetéseire felhozza, hogy a tjavaslat ily elkésett tárgyalásának ő nem oka, mert már m. szeptemberben beadta tjavaslatát. — A választó kerületek jelen felosztását ő sem tartja helyesnek, de egy tökéletes catasterre alapított census nélkül ezt eszközölhetlennek látja, erre pedig most képtelenek vagyunk. ő, úgymond, e nagyfontosságújavaslat benyújtásánál el volt készülve a legerősebb kritikára a legkérlelhetlenebb bírálatra, tudja, hogy talán azzal fogják vádolni, miszerint a reform eme terén félúton állott meg, azonban megnyugtatja őt azon öntudat, hogy reálépett a reform ösvényére, a ezen téren elment azon őzésig, melyet hazánk viszonyainak lelkiismeretes számbavétele mellett, száraára a politikai eszélyesség kitűzött. (Helyeslés jobbfel). Újított annyit, a mennyit, a józanul kimért haladás megkövetelt; conserválta azt minek netaláni megváltoztatása s az ebből eredő s ma még ki sem számítható következésekért, sem a jelen, sem az utókor előtt nem merte volna elvállalni a felelősséget. — Kérijavaslatának elfogadását (Hosszan tartó éljenzés jobbfelöl és kézszoritások). Irányi Dániel elismeri, hogy huszonnégy év után az 1848-as választási törvény megváltoztatása elkerülhetlenné vált, e változtatásnak azonban szerinte, a viszonyok és fogalmak változása folytán lényegesnek és gyökeresnek kell lennie s a pótlás, mint a miniszterijavaslat teszi, nem elégséges, márpedig ő ejavaslat intézkedését egyszerű foltozás, egyszerű tatarozásnak kénytelen nevezni, s még e foltozás sem a létező szükségek, nem a szabadság és egyenlőség, nem a jogtágítás, hanem a jogmegszorítás, nem a pelyzet java, hanem a kormány és az uralkodó párt örökölésének érdekében, nem a haladás, hanem inkább a reactio szellemében terveztetik. A Szónok itt csak ajavaslat legfőbb hibáit szándékozik kiemelni s ezek szerinte a következők: Először ahelyett, hogy az 1848 diki törvényben megállapított választói jogosultságot kiterjesztené, azt sok tekintetben megszorítja e törvényjavaslat, másodszor, hogy míg az 1848-as törvény megengedte a titkos szavazást, a jelen törvényjavaslat határoz,ottal a nyilvános szavazást parancsolja meg, harmadszor, hogy ii választókerületeket mind a mellett, hogy a miniszter beszédében elismerte, hogy azok igazságtalanul vannak felosztva, mostani állapotukban kívánja meghagyni ; negyedszer, hogy az incompatibitás kérdéséről nem intézkedik; és végre ötödször, hogy a megvesztegetések és a választásoknál előforduló egyéb visszaélések ellen büntetéseket nem tartalmaz. Szónok sorra megvilágítja ezen hibákat és hiányokat s ezekkel szemben előadja azon elveket, melyekbe az uj vál.törvényt alapítva látni óhajtja s ezeknek értelmében eme hat javaslatot nyújtja be . Határozati javaslat: „Tekintettel arra, hogy a törvényeknek a jog, a létező szükségek és a nemzet óhajtásának meg kell felelniük, a belügyminiszter úr által benyújtott s a központi bizottság által módosított választási javaslat pedig azoknak meg nem felel , sőt inkább nagyrészt ellenkezik azokkal, amenynyiben először a választói képességet ahelyett , hogy azt kiterjesztené, több tekintetben megszorítja, 2-szor a nyilvános szavazást, mely a szabad választást sokakra nézve megnehezíti, sőt majdnem lehetetlenné teszi, s a vesztegetésekre bő alkalmat szolgáltat, határozottan parancsolja; 3-ai a választókerületeket mindamellett, hogy különösen Erdélyben, már eredetileg igazságtalan alapon voltak beosztva, és hogy a változott népes- ■ ségi viszonyok azok revisióját Magyarországon is követelik, úgyszólván változatlanul fenntartja 4-szer az incompatibilitás iránt nem rendelkezik vagyis a kormány szolgálatában álló, vagy attó egyébként függő egyéneket a képviselői tisztlest. febr. 22. — A király ma kora reggel megérkezett Wenkheim miniszterrel és szokott kíséretével. A polgári és katonai hatóságok képviselőin kivül az üdvözlők közt voltak Tóth és Tisza miniszterek is. Ő felsége Tóth Vilmos előtt részvétét fejezte ki anyja elhunyta fölött, s még néhány szót váltván a többiekkel is, Budára hajtatott, hol a lakosztályához vezető nagy lépcsőházban József fra, a budai polgármester és főkapitány fogadták. Szívélyesen üdvözölvén József főherczeget, a város képviselői előtt örömét fejezte ki a trónörökös meggyógyulása fölött, s fölemlíté, hogy ezúttal hosszabb ideig marad a magyar fővárosban. A király legelőször is a trónörököst látogatta meg. — A legközelebbi átalános kihallgatás hétfőn lesz. — Új püspök. Schopper György hit- és bölcsészettudor, királyhegyi apát, esztergomi kanonok, szentszéki ülnök és a bécsi Pazmaneum igazgatója rozsnyói püspökké történt kinevezését közli a mai hivatalos lap. — Conlegner Károly, a budai műegyetem rendes tanára, a tanpályán szerzett érdemeiért a Ferencz József-rend lovagkeresztjét nyerte. — A természettudományi társulat tegnapi ülésén nagy közönség volt jelen : férfiak és hölgyek egyaránt. Az első felolvasást Szily Kálmán tartotta a testek azon törekvéséről, miszerint megtartják forgásuk síkját. A felolvasó ezt a Schmidt-féle csigákkal is bizonyította, melyek, mint a gyermekjáték gyanánt szolgáló dugócsigák, mindig talpra ugrottak az aczéltányéron, s a tányér minden mozgatása daczára megtartották tengelyük függőlegességét, s karimáink vízszintes forgását. A második fölolvasás Klein Gyuláé volt a »legkisebb lények életéről.“ Ezen legkisebb lények gyanánt fölolvasó a bactiriumokat mutatta be, melyek bölcsője a poshadó viz, vagy átalás a rothadás; szülőatyjuk a halál. Előjönnek a levegőbe, ia, de csak azért, mivel a fölpárolgó vízrészekkel eljutnak a légkör magasabb régióiba is, (miből megmérhetlen kicsiségüket következtetni lehet) honnét ismét a földre jutnak; innét magyarázható meg, hogy gyakran oly testekben is előfordulnak, melyekben eredetileg nem teremnek meg. Legjobban szeretnek azonban tartózkodni a legegy tártal no,« testekben, milyenek a hús, tojás stb. A hús rothadási processusánál ugyania ««adig jelen vannak, azt előidézik, s befejezik. Mivel pedig a chloroform-gon ezen parányi lényekre is gyilkolólag hat, a hús rothadását akár éveken keresztül meg lehet akadályozni, ha chloroform-gőzzel teliített edénybe légmentesen záratnak. Ezen mód azonben mégsem alkalmas a húsnak épségben a jó megőrzésére, mivel a chloroform-gőz a húst teljesen átjárván, az élvezhetőn lesz. Másik gyilkoló szer a haotikumokra nézve a szesz; azért igen helyes dolog fogainkat, melyek szintén folyt mást fenyegetve vannak ezen, a lég és a nedvesség révén mindenhova bejutó és mindent rongáló állatocskáktól naponkint borral öblíteni le, mivel a korbanevő Szesz a netán ott létező bactiriumokat nyomban megsemisíti. A bactiriumok továbbá még számos betegségnél is jelenkeznek. Ezelőtt azt állították, hogy a kolerát is ezen állatocskák okozzák; ez idő szerint azonban már ezen föltevés meg van cáfolva, ellenben bizonyos az, hogy a tifuszszal, lépüszöggel stb. szero.s összefüggésben vannak; azt az ophuh még most sem határozhatja meg a tudomány, vájjon a betegség indokai, vagy csak egyszerű kísérői gyanánt tekintendők — Végre Eötvös Loránd báró mondott el „néhány kisebb megjegyzést,amely megjegyzések közül kiemeljük azt, melyet a víz színére vonatkozólag tett. A víz színe, mélysége és tisztasága szerint változik. A víz alá csekély mélységre sülyesztett fehér tányér megtartja eredeti színét, mélyebbre jutva zöldnek, majd legmélyebbre sülyesztve kéknek látszik. (ha t. i. a viz átlátszó.) Ebből tehát az következik, hogy a sekély viz a nap valamennyi sugarát, a mélyebb a zöldet és kéket, a még mélyebb csak a kéket bocsátja át, s a Viz alá sülyesztett tárgy ezen sugarat verve vissza, ilyennek látszik. A viz tehát nagy tömegben mindig kék. Legjobban bizonyítja ezen tényt a nápolyi kék barlang, melyet a tenger víztömege által megszűrt világosság egészen kékre fest meg. Ha továbbá a viz nem tiszta, azon tárgyak szinét fogja fölvenni, melyek legtúlnyomóbbak fölső rétegeiben, így könnyen megmagyarázható, mert fehér a Rajna az olvadékból álló hegyi patakok közelében, mert lesz tovább zöld, s végre a tengerbe ömölve kód. A nemzeti színház zenekara részéről Blau Gyula egy hozzánk beküldött nyílt levélben felszólítja Mihalovits Ödön zeneszerzőt, hogy tegye meg azon leleplezéseket, melyeket kilátásba helyezett a szinházi zenekart illetőleg, midőn ennek elutasító válaszát nyílvánosságra hozta. — Az egyetem új vegytani intézetét e hó 25-én d. e. 11 órakor fogják nyilvánosan bemutatni, a meghívott közönség előtt. — Érdekes tudni, hogy a pozsonyi postaigazgatóság területére (220,000 lakos) 1534 német lappéldány jár, legnagyobb részt bécsi, magyar pedig 1447 példány, holott a lakosság háromnegyed része magyar. Az alvidékről ma 200 tagból álló küldöttség tisztelgett Lónyaynál s Bittó miniszternél, a királyi biztosi intézmény fentartását kérve. A miniszterelnök azt felelte, hogy a kormány is nagy elismeréssel van Ráday iránt, s egyszersmind meggyőződését fejezte ki, hogy a hatóságok s maga a közönség is erélyesen gondoskodni fog a közbiztonság érdekeiről. A közoktatási tanácsba a tanáregylet a következő tagokat választá: Mészáros Nándor, Szamossy János és Bartal Antalt a gymnasiumi szakosztályba, Ney Ferencz és dr. Say Mórt a műszaki szakosztályba. A lipótvárosi bazilika siralmas helyzetén javítandó, a templomügyi bizottság következő indítványt fogja benyújtani a városi közgyűlésnek . Minthogy a templom körül épített boltok építéséből fenálló adósság a boltok házbérének a f. évi augusztusi bérösszegéből teljesen le lesz róva, s igy f. évi nov. 1-től fogva a bolti bérek, melyek eddig 27.000 frtot tesznek, de melyeket a bizottmány 30,000 írtra vél emelhetni, tisztán az építési alap javára lesznek fordíthatók. Minthogy a kormány 67-ben évi 40,000 írttal kötelezte magát a vallásalapból a templomépítéshez járulni, ha a város szintén ekkorra összeget biztosít e czélra, a közgyűlés föl fog kéretni, hogy a templomépítési alap javára fordíthatóvá válandó 30,000 frtot, évenkint 10,000 írttal pótolja, illetőleg, miután Pest városa eddig is évenkint 10 ezer írttal járul a bazilika építésére fölvett 100,000 frt adósság törlesztésére, és ez összeg még 4 éven át erre fog igénybe vétetni, ez ideig évenkint 20 ezer, a 4 év letelte után pedig ismét csak 10 ezer írttal járuljon a templomépítési költségekhez, mely esetben a kormány föntebb említett kötelessége ismét életbe lépne, s így a templomépítési alap javára évenkint 80 ezer frt válnék rendelkezhetővé. Ez összeggel a bazilika, melynek építési költségei a vallás és közoktatásügyi minisztérium hivatalaiban penészedő új tervek szerint mintegy 120 ezer frtot igényelnek, 15 év alatt kiépíthető volna. A magyar színügy pártolóihoz A magyar vidéki színészet nyugdíjalapjára aláírandó összegek beküldésének határideje a több oldalról nyilvánult óhajtás következtében i. é. márczius hó végéig meghosszabbittatik. Kelt a magyar szinészkebészet központi kormányzó tanácsának 1872 február 20-ikán Pesten tartott üléséből. Ribáry József s. k. m. k. belügyminiszteri tanácsos mint elnök. — Halálozás. Gyurkovits Péter, a gróf Eszterházy családnak cseklészi majoratusi uradalmában 54 évig folytonos activitásban szolgált főszámvevője folyó hó 16-án 77 éves korában meghalt. A boldogult jó hazafi, okszerű gazda, és szenvedélyes pomológus volt. Béke poraira. A budapesti önkéntes tűzoltó egylet t. tagjai értesittetnek, hogy a febr. 18-ára kiirt rendes évi közgyűlés elhalasztatott és ennek folytán vasárnap márczius hó 3-án délután 3 órakor a reáltanoda épületében 1. emelet (reáltanoda utcza) fog megtartatni. — Közgyűlés. A magyar mérnök és építész-egylet f. é. február hó 25-én vasárnap d. e. 10 órakor az akadémia Kisfaludy termében tartandó közgyűlésére figyelmeztetjük a közönséget, február 24-én este 6 órakor az egylet helyiségében (Pest aldunasor 1-ső szám 1-ső emelet Stein féle ház) előértekezlet fog tartatni. — Bank álaguerre. A budai főkapitányság a hasard- tekejátékokat betiltotta azon okból, mivel azt Budán főleg a tanuló ifjúság igen nagy mérvben űzte, a kávésokat, kik e játékot megengedik 50—100 frt és esetleg kávéházi joguk elvonásával fenyegeti. Helyes. — Lengyelország felosztásának évszázados fordulója alkalmából Milkovszky lengyel menekült, ki most Brüszelben lakik, a krakkói „Kraj“-ban indítványt tesz egy lengyel nemzeti alap létesítésére. Azt indítványozza, hogy a lengyelek már a folyó évtől kezdve tartsanak böjti napokat, s ha az Ausztriában és Poroszországban lakó 6 millió lengyel fejenkint csak 5, krt tesz félre egy böjti, nap, már 300,000 frtnyi tőkét létesít könnyű módon. Milkovszky e böjt hétszeri ismétlését indítványozza, ami 2 millió 100,000 frtnyi alapot teremtene nevelési célokra. A „Kraj“ nem helyesli az indítványt, s észrevételeit legközelebbi számában ígéri. — Az iparos párt ideiglenes központi bizottságától ma egy levelet kaptunk, aláírva Ráth Károly, mint elnök által. Az elnököt tehát már ismerjük — aláírásából.. Egyébiránt a levél azt tudatja velünk, hogy a f. hó 25-én tartandó nagy iparos, értekezletre a mai napig „60 s néhány városból“ 180 iparos van bejelentve, s hogy az ideiglenes központi bizottság felhívásában foglalt programra pontjait minden vidéki iparos testület egész terjedelmében magáévá tette, — ami fölött bátrak vagyunk kételkedni. A „Hon“ vidéki előfizetői tegnap abban a kellemes meglepetésben részesültek, hogy megkapták mellékletképen gr.Károlyi Ede programmját, teljes elvdússágában. Sőt volt a programja alatt egy szerkesztői jegyzet is, mely kinyilatkoztatja, hogy a hazafias lelkesültséggel irt,fő jól átgondolt higgadt nyilatkozatot a szerkesztő is magáévá teszi, lapja hasábjait hasonló elveknek stb. szives örököst megnyitja. Egy kis fogás volt az egész, mely, hogy mit akart megmarkolni, sejteni lehet. Ennek következtében Jókai ma kinyilatkoztatja, hogy a melléklet tudta nélkül került a lapba, a szerkesztői jegyzetet a „Testvér“ nevezetű lap tette hozzá,, s ugyancsak azon szedésről nyomták a „Hon1” mellékletét is. Jókai ezek kijelentése után megjegyzi: „Ilyen manőverre azok, kiknek erős meggyőződéseik vannak, nem szorultak.“ — A Bácskaságból szomorú hírek érkeznek. A sok esőzés után a föld annyira telítve van vízzel, hogy mindenfelé, a legjobb földeken is kitör a föld árja, s nagy területek vízben vannak. Antwerp, febr. 22. (Az Ellenőr távirat.) Az itteni „Opnion“ szerint egy aláírási ív cirkulál a városban, melyben a kamara az itten közelebb letelepült Chambord gr. kiutasítására kéretik. Bécs, febr. 22. (Az Ellenőr távirata) Laibachból távirják az új Pressének, hogy a tart. gyűlésnek a házassági konsensus életbeléptetésére vonatkozó határozata nem szentesítetett; továbbá hogy a tart. gyűlési bizottság a minisztérium óhaja szerint megváltoztatta a tart. gyűlésnek a normális iskolai alap megadóztatása s a tanítók fizetésének felemelésére vonatkozó, szentesitést nem nyert határozatait. BéCS, febr. 22. A pénzügyi bizottság mai ülésében kifejtette a pénzügyér a pénzügyi helyzetet. Az 1871. év váratlanul kedvező eredményei — úgymond — mellőzhetővé tették a kilátásba vett fedezeti módozatokat, amennyiben a fedezést igénylő 25.900,000 fr. deficit, az előirányzatnál 27 millió írttal nagyobb bevétel által tökéletesen fedezve van, miért is nem kell hitelművelethez folyamodni. J— A deficit 1872-re mintegy 28.700,000 frra tehető. A pénztári készlet deczember végével 40 millió volt, mely összegből tekintettel az 1873 elején szükséges kiadásokra, csak 15 millió fordítható az 1872-ki deficit fedezésére, mely azonban más segédforrások felhasználásával 19.700,000 főra növelhető, így tehát maradna 1872-re 9 millió deficit, mely aztán hitelművelet útján lenne fedezendő. Berstl főeladót jelentés tett az 1872-ki budgetről, mely szerint a deficzit 267 millióra rúg, melyet 183 millió erejéig pénztári maradványból, a többit pedig a központi aktívákból s a dunagőzhajózási társulat visszafizetéseiből vél fedezhetni. A bizottság elfogadta ezen javaslatokat, valamint a pénzügyi törvényt is. Brüssel, febr. 22. Defré egy interpellációt jelentett ma a kamarában az idegen összeesküvőnek belga területen való tartózkodása miatt. Bern, febr. 22. A Bourbaki hadseregének befogadása után a felmerült pénzbeli megtérítés ügyében folyamatban levő franczia-svájczi tárgyalások legközelebb befejeztetnek. Versailles, febr. 22. Verdagner, Herpin és Lagrangi. — Lecomte és Thomas Jtkok gyilkosai ma végeztetnek ki. — A hadügyér lelépése egészségi okokból, valószínű. Róma, febr. 22. A „Fanfulla“ szerint Trauffkirchen vatikáni osztrák követ legközelebb szabadságra megy bizonytalan időre. — A holnap tartandó korsistorium az orosz püspökökön kívül egyszersmind a sz.pétervári prímás kinevezését is eszközölni fogja. — Több püspök a zsinatnak Trientben leendő folytatását kívánja, a pápa Rómában maradna s legátus a latere által helyettesittetné magát. — Monaco, Capalli és Caterini bibornokok bízattak meg a kellős tanácskozásokkal, eddig azonban úgy látszik, hogy Ausztria nem hajlandó ehez beegyezését adni. Berlin, febr. 22. A mai reggeli lapok a következő hivatalos közleményt hozzák : A poseni volt gyógyszerész tegnap délelőtt fogatott el, azon komoly gyanú merülvén fel ellene, hogy Bismarck herczeget megmérgezni szándékozott. Az illető lengyel nemzetiségű s fanatikus katolikus. Elfogatása alkalmával egy terrorost találtak nála. Versailles, febr 22. A nemzetgyűlés tegnapi ülésében a belügyér egy törvényjavaslatot nyújtott be, mely elnyomással és üldözéssel kíván megtorolni bármely oldalról jövő támadást a nemzetgyűlés és az abból kiemelkedő kormány ellen; mindazon hírlapok vagy más nyomtatványok, melyek a nemzetgyűlést, avagy a kormányt megtámadják, az 1819. június 17. és 1848 augusztus 11-ki törvények szerint bűntetteinek. Továbbá az ostromállapotalatt lévő helyen elnyomott vagy felfüggesztett a lap sehol sem jelenhet többé meg. A ház a miniszter által kívánt sürgős tárgyalást csaknem egyhangúlag elfogadta. Konstantinápoly,okr. 22. Ludolff gr. osztrák követ megbízó levelének átnyujtása alkalmával jelentőségteljes beszédet tartott a szultán előtt, melyre ez feltűnő szavakkal válaszolt s Ausztriát Törökország legbarátságosabb szomszédjának nevezé. Konstantinápoly, febr. 22. A patriarcha felhívja a bolgárokat, hogy 60 nap alatt desavuálják a három püspököt s ajándékozzák meg őt bizalmukkal, térjenek vissza hozzá, mit ha nem tesznek, kiközösítéssel fenyegeti őket. (J. S.) A florencziek második hangversenye. Mint előre látható volt, a közönség nem nagyon törte magát meghallgatni Becker társulatát, s mi nem is akarjuk vádolni, mert a kamarai zene élvezetéből még sohasem jutott oly bő része, mint ■ most rövid idő alatt, mikor Hellmesbergerék s a fioreneziek quartett-estélyei a húros hangszereket s már kezdték oly megszokottá tenni, hogy ingerükből sokat vesztettek a „nagy közönség“ előtt, legalább is bizonyos időre. A máskorinál jóval kisebb közönség azonban semmi befolyással sem van Beckerék játékára. A programoi első száma Weit es-dur négyese volt, melyet ezúttal hallottunk először. Weit, compositori modora után ítélve, azon iskolához tartozik, mely szigorúan szem előtt tartja a klasszikus műformákat, de még szigorúabban a német szellemet és minden idegen elemet gondosan kerül. Sok tekintetben hasonlít Brahmhoz. Nem lehet West-tel azonban eltagadni az önállóságra való törekvést. Sok eredeti gondolattal találkozik itt a hallgató. A nagyobb zene periódusok és kombinácziók,különösen az első részben) továbbá, a gondos és rendkívüli figyelemmel feldolgozott passusok, becsessé teszik e művet a figyelmes zeneismerő előtt, de közönségünket, a florencziek jó előadása daczára , hidegen hagyta. A figyelem és kíváncsiság, a műsor következő számain összpontosult, Gotthard és Beethoven műveire. Magyar darab volt a műsorba felírva! Ilyet még négyes estélyeken nem hallottunk! E magyar darab Gotthard andante unghareséje és scherzója, — az előbbi változatokkal. A kíváncsiság folyton fokozódott, a míg elkezdték! Nagyon helyesen tették, hogy oda írták, miképp magyar lesz, mert különben senki sem ismert, volna rá. Gotthardnak a magyar zene szelleméről fogalma sincs. Nem verbungokat értünk, hanem önálló magyar szellemben alkotott, s a zeneszerzés színvonalán álló kidolgozott műveket. De e helyett mit csinált Gotthard; irt első részt, mely inkább templomi zenére emlékeztet, mint magyarra, azután irt hozzá magyar rhytmicus menetű seberzet mindenféle változatokkal. Hallottunk továbbá egy önálló részt e magyar darabban, mely barcarollenak csinos lett volna, de magyarnak semmi sem volt. E darabot Hírek ítől el nem zárja, végre 5-ször a vesztegetések és a választásoknál előforduló egyéb visszaélések megbüntetéséről nem gondoskodik . Mondja ki a ház, hogy a jelentőjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadja, és utasítja a belügyminisztert, hogy más tvjavaslatot készítsen haladéktalanul, úgy hogy az még a jelen ülésszak alatt tárgyaltathassék és törvényerejére emeltethessék a következő elvek alapján: (Halljuk!) a) átalános választási jog, b) titkos szavazás, c) a választókerületeknek a népesség aránya szerinti igazságos felosztása, d) a kormány szolgálatában álló, vagy attól egyébként függő egyéneknek a képviselői tisztből kizárása, végre, e) a vesztegetések, és a választásoknál előforduló egyéb visszaélések szigorú megbüntetése“. (Élénk helyeslés a szélső bal felől). Közelebbi ülés holnap d. e. 10 órakor Ülés vége 2 órakor. — Helyreigazítás. Tegnapi országgyűlési tudósításunkban Ghyczy Kálmánnak a bankkérdésben történt szavazás előtti fölszólalásból néhány sor elmaradása az értelmet zavarván, a felszólalást adjuk ma helyreigazítva a következőkben : Ghyczy Kálmán hivatkozva arra, hogy a szavazás sorrendének felállítása következtében némi kényszer helyzetbe jöhet, mivel saját indítványa különbözik a Simonyi Ernőétől a részletekre nézve, miután azonban a két javaslatnak alapeszméje és lényege egy és ugyanaz, vagyis azt kívánja mindkét javaslat, hogy önálló, szilárd ércalapra fektetett magyar jegybank állíttassák fel, szónok teljes őszinteséggel kijelenti, hogy azon elvet, hogy hazánkban önálló szilárd bankrendszer létesíttessék, oly magasan állónak, oly nagynak, oly fontosnak tekinti, hogy némely mellékes, később is pótolható részletek miatt, annak elfogadása ellen nem szavazhat. (Élénk helyeslés balfelől.) A hivatalos lapból. Az igazságügyminiszter a szombathelyi kir. törvényszékhez jegyzőnek, Simon Miklós volt megyei esküdtet; irodatisztnek : Sinkovits István volt törvényszéki iktatót; telekkönyvi Írnoknak : Tomasek József volt telekkönyvi Írnokot, a borosjenői e. f. kir. törvényszékhez jegyzőnek : Rósa János ügyvédjelöltet, és a rimaszombati e. f. királyi törvényszékhez pelsóczi fogházfelügyelőnek Kriston György volt csendbiztost nevezte ki. Weisz Gyula pesti lakos vezetéknevének „Fejérre, Faszter Lajos divatüzleti segéd vezetéknevének „Nyárszegi“-re és Ptacsek Antal szinnyei segédlelkész vezetéknevének „Madarasi“-ra kért átváltoztatása megengedtetett. TÁVIRATOK. Zágráb, febr. 22. (Az Ellenőr távirata.) Vakanovich hivataloskodását állítólag Trnsky belovári főispán elmozdításával kezdené meg; ez esetre azonban az alkalmazott tisztviselők mindnyájan leköszönni szándékoznak. Berlin, febr. 22. (Az Ellenőr távirata.) Képviselői körökben hírlik, hogy Itzenplitz kereskedelmi miniszter, ki ma ünnepelé 75-dik születésnapját, elbocsáttatását kérte s azt meg is kapja; utódául a szabadkonservativ Achenbach bányatanácsost emlegetik.