Ellenőr, 1872. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1872-04-03 / 78. szám
likai és katonai becsületére esküdözött, hogy meghal érette és dynastiájáért ha kell, — titkon a forradalmárokkal egyetértett s a forradalom sikerülését biztositá. E perczben tanúként a háború kiütése alkalmával kormányzóként visszamaradt császárné legközelebb környezete szerepel s már az eddigi tárgyalások is érdekes világot vetnek ama habozásra és félelemre, mely az udvart a sedani csata hírére elfogá. A nemzetgyűlésben ismét heves vitának néznek elébe a nyersanyag adója tárgyában. Thiers,ki még mindig le nem mondott eszméjéről, azon reményben, hogy a ház el fogja tervezetét fogadni, siettetni szándékozik a tárgy szőnyegre hozatalát, mig ellenben a bizottmány a késleltetésen működik, hogy igy a nyersanyag megadóztatását meggátolja s a hadi budget kiadásait szorítsa lejebb. De Thiers nem fog engedni, mert a hiányzó fedezeteket csupán a nyersanyag adója volna képes nyújtani; másrészt a jelen pillanat, midőn folyton nyugtalanító hírek érkeznek Porosz- és Olaszország felől, legkevésbé sem alkalmas a hadállomány leszállítására. így tegnap is Saragossa, Barcellona és Madridból azon értesítés jutott ide és Versaillesba, miszerint a poroszok és olaszok között véglegesen elhatároztatott Amadeus király érdekében Spanyolországban fellépni. A polgárháború okai kifürkészésére kiküldött bizottmány folytatja munkálatát. Kihallgat, vizsgál és ítél mint valóságos törvényszék; főkép azonban azon vágy gyötri, hogyan találhatna a jelen kormány által elkövetett hibákat, miket aztán szemére hányhatna. Daru, ki a bizottmányban elnököl, nem tudja megbocsátani Thiersnek, hogy őt a bonapartismus utáin nem követi, oly adatok gyűjtésén fáradozik, mikkel magát Thierst is megtámadhatná. Kételkedünk, hogy Daru úr vállalata sikerre vezessen. Mert Daru úrról szólunk, emlékezzünk meg a császári exminiszter egy magas tettéről. A bizottmányban történt, melynek elnöke, hogy egy tanú megengedi magának azt állítani, miszerint a Császár az internationale iránt barátságos hajlamokat táplált. Borzasztó! A hűt Daru nem képzele e kifejezést ex-ura iránt tartozott tisztelet megsértése nélkül felvehetni, a mal contens nyilatkozóért küldött s felkérte őt, hogy a „internationale“ kifejezését „a munkásosztály helyzetének javításával“ cserélje fel. Ez év elején a francziák által leírt Cochinchinában a benszülöttek között lázadás tört ki, melynek a francziák elűzése volt czélja. Mint az imént a tengerészeti miniszterhez érkezett táviratból kitűnik, e lázadás végkép leveretett s a telepitvényben a szokott rend helyreállt. Ausztria-Magyarország régi követe Metternich, nem tud lemondani Párisról. Mentanból jó a hír, hogy a jelenleg ott tartózkodó herczeg és herczegné, nehány nap múlva Párisba fognak lakni jönni, hol számukra egy hotel ki is béreltetett. A kormány még mindig sokat foglalkozik az elítélt kommunisták deportácziójával. A tengerészeti miniszter kijelenti, miszerint húsz nap alatt készen leend, és azon van, hogy a deportáltak azonnal útnak induljanak. Az okok, minket felhoz, a tenger ez idénybeli állapotára vonatkoznak, különösen Új-Kaledóniát illetőleg a Cap melletti elhajózás felette nehézzé s talán lehetlenné válik. A hadügyminiszter erre kijelente, miszerint bármely órában kész az elitélteket a tengerészeti miniszternek kinanlgialtaltni Mint Lambert, algíri képviselőnek leveleiről kitűnik, Thiers határozottan megtagadá, hogy a Lefranc-féle tvjavaslatba a kifejezés: „Républi que provisoire“ felvétessék. A japáni követség, mely Japán legkitűnőbb férfiúiból áll, számra közel hetvenen, Párisba érkezett. E napokban fog elitéltetni a versaillesi haditúszék által egy lengyel származású nő, Daweski Luisa, ki a commune alatt rendkívül tevékeny szerepet játszott. Rendesen a „turcosok“ élén szokott fehér paripáján lovagolni; öltözete turco bugyogóból, hossúszáru czizmából, lengyel, vörös tollas szövegből állott; derekát ezüstrojtos öv szobta, mely több gazdagon készült pisztolynak szolgált tartóul. Ha előőrsön nem volt, a ldubbukba ment szónokolni, hol, ha szavát hallató, mindig csak azért téve, hogy valamely vérengző indítványt tegyen. Midőn a „szabad gondolkozók“ klubbja a szent Germain templomot hatalmába keríte, az üléseken ő elnökölt. Ugyancsak ő volt az, ki azon indítványnyal lépett fel egy ily ülésben, miszerint minden nap két titust ölessék le mindaddig, míg Versailles nem kapituláland. A tudományos férfiak társasága megürült elnöki székébe Hugo Victort hivá meg. A meghívott a társasághoz czimzett levelében a meghívást el nem fogadja, mert a jelenlegi elnöki intézményt nem tartja elég demokratikusnak s ennek eltörültetését óhajtja s e helyett azt kívánná, miszerint a társaság minden tagja felválva elnököljön, midőn a sor reá kerül. A társaság azonban más véleményben van s a nagy költő indítványát el nem fogadá. Páris kormányzója a „Constitution“ czimü szélső baloldali lap megjelenését „A Guillotine század“ czimü czikke miatt betiltá. Mint biztosat állítják, hogy jelenleg Franczia és Poroszország között semminemű alkudozások nem folynak a franczia terület kiürítése iránt. Csupán a budget vita után leend lehetséges az alkudozásokat megkezdeni, minthogy Poroszország mindaddig vonakodik alkuba lépni, míg az ország pénzügyi forrásait nem ismerendő. A hadi tvszékek eddig 27,494 communista felelett határoztak, és pedig 21,045-öt helyeztek szabadlábra, 6,449-et ellenben elítéltek. Az 1870-iki háború kiütése óta Páris nem hallott katonai zenét, az utczák az örökös dobolást és trombitálást hangoztatták. Azért nem kissé valánk meglepve, midőn a Párisban állomásozó őrséget felváltani jött uj seregek tegnap délelőtt hangos zene mellett vonultak be a városba. A bevonulás a Rivoli utczán történt. A közelgő zene hangjaira minden ablak, ajtó felnyitott s az erkélyek megteltek bámuló kiváncsiakkal. Az uj őrség kitűnő zenekarokkal bir, minek már a bevonulásnál is fényes jelét adta; örülnek is a párisiak, hogy ismét fogják a tuilleriák és a palaisroyal kertjeinek katonai zenéit hallhatni, miket a szerencsétlen háború annyi sok jóval és széppel együtt magávalragadt,s most hosszú szenvedések a kedvező véletlen visszaad A bevonulás napja valóságos ünnep volt a párisiaknak. K. M. Midőn 1869-ben a honvéd főtörvényszék fölállitatott — a törvényhozás annak 3 törzstisztből álló tagjait költség kímélés tekintetéből a tényleges állapotból rendelte beosztatni, — ekkor én is honvéd főtörvényszéki ülnökké neveztettem ki ő felsége által és osztattam be. Hogy a tényleges honvédségi állást a képviselői állással viselni tiltva lenne — ezt csak kérdező úr képzelete teremtette, mert ily tiltó törvény nem létezik, — a gyakorlat szerint pedig már 1848/9-ben számos tényleges állapotú honvéd tiszt, — és pedig háború idejében — volt képviselő. Én választóim által mint honvéd törzstiszt választottam képviselőül — de biztositok mindenkit, hogy ha választóim legkisebb része honvéd állásomról lemondásomat követelte volna, meghoztam volna béke idejében ez áldozatot polgártársaimnak, — valamint veszély idejében hazámnak a képviselői állás lemondásával; — de jelen helyzetemben, midőn a honvéd főtörvényszék ülnöki kötelességem pontosan teljesíthetem, egyszersmind pedig képviselői állásomnak tehetségem szerint megfelelek — névtelen által felvetett alaptalan kérdést egyedül járatlanságának tulajdonítom s adom azt felvilágosításul. Kérem tehát a t. szerkesztő urat, miután a kérdésnek lapjában helyet adott — tessék a nyilatkozatnak is, habár kellő díjfizetés mellett helyt adni. Várady János, m. kir. honvéd alezredes. * Közöltük Várady honvéd alezredes és országgyűlési képviselő úr válaszát. Annyi leveléből is kitűnik, hogy egyik vagy másik állásáról le kellene mondania. A levélhez mellékelt 15 frtot pedig kiadó hivatalunkhoz juttattuk visszaszolgáltatás végett, miután az ily válaszokat vagy nem közöljük, vagy közlés esetén dijt nem fogadunk el érettük. Szerk. — A szt.-pétervári „Birzevyja Viedomosti“ a világba röpített azon hit fölött elmélkedik, mely azt állítja, hogy Porosz, Olasz és Oroszország közt szövetség létezik. Elhiszi, hogy ez tetszenék Bismarcknak, mert ekkor meglehetősen védve lenne Francziaországtól. Olaszország is nyugodt lehetne az ultramontanizmustól, de vajon mit nyerne Oroszország? A nevezett lap úgy hallotta, hogy Posent nyerné, de ez csak a jövő lengyel forradalmak alapját növelné, míg Poroszország ugyanakkor 10 millió némettel erősödnék Ausztriából. Mi kellene tehát ? A nagy orosz birodalmon kívül eső orosz területek Magyarországból és Galicziából. Ez — úgymond — Oroszországra nézve oly jelentőségű, amily jelentőséggel bírt a német nemzetnek első egyesítése Poroszországra vonatkozólag az 1866-iki háború után. Végül azonban a nagyétvágyú „B. V“ mégis csak azt mondja, hogy Oroszország a poseni nagyherczegség helyett a Niemen jobb partját is elfogadná Memel városával. Legeslegvégül pedig kételkedik a szövetség létrejöttében. Tisztelettel — A következő sorokat vettük: Pest, 1. april 1872. Tisztelt szerkesztő ur! Az „Ellenőr“ tegnapi 77. számában egy névtelen által kérdés intéztek a kormányhoz, van-e tudomása, hogy én mint honvéd zászlóalj parancsnok, egyszersmind képviselő vagyok, mi a tényleges szolgálatnál tiltva van. Várjon a t. kormány ilyféle kérdés, illetőleg denuntiatióra fog-e válaszolni, nem tudom, de nekem, miután nevem felemlítetett, lehetetlen nem nyilatkoznom. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése ápril 2-án. Somssich Pál elnök délután 50 órakor megnyitván az ülést, bemutatja a múlt hó folytán beadott és el nem intézett interpellációk, indítványok határozati és törvényjavaslatok jegyzékét. — Sopronváros kéri, hogy a Sopronon át Zsolnáig és a Győrtől Sopronon át az osztrák határszélig építendő két vasútvonalnak még ez ülésszakban elintézése iránt a ház intézkedjék. — Pest Pilis és Soltmegye az 1844. IX. t. ez. eltörlése iránt kérvényez.— S eh az er Frigyes képv. végleg igazoltatik. Mocsáry Lajos bemutatja Borsod megye Csaba községe 87 választójának kérvényét, melyben kérik, hogy a választási, 5 évi országgyűlési és incompatibilitási miniszteri törvényjavaslatok elvettessenek. Ugyanezt kérik Gömböly községe 52 választói annak ünnepélyes kijelentésével, hogy ők eddig a jobboldal hívei voltak, végre azonban meggyőződtek afelől, hogy véleményük szerint a baloldal törekvéseitől lehet várni azt, hogy az ország népének jogai kivívassanak. Végül bemutatja Kis Győr községe választópogárainak hasonló kérvényét. Helfy Ignácz benyújtja a nagy-bereghi választókerülethez tartozó Kígyós község választópolgárainak a fenebbiekhez hasonló tartalmú kérvényét. Vukovich Sebő emlékezteti a házat a múlt hó 11-én 12-ed magával beadott ama határozati javaslatra, mely szerint a pénzügyminiszter utazitassék oda, hogy az alsó vidék felsegélésére vonatkozó törvényjavaslatot, mely a minisztérium kijelentése szerint készen van, rögtön a napirendnek ideiglenes felfüggesztése mellett a háznak azonnali tárgyalás végett mutassa be. Ha volt eset, melyről lehetett mondani, hogy bis dat, qui cito dat, úgy ezen eset az bizton állíthatja, hogy azon halasztás által, mely ezen ügynek 3 hét óta való fel nem vételéből ered, a szenvedés, az ínség a halálozás az alsó vidékeken még nagyobb fokra hágott. Minthogy határozati javaslatának elintézése nem kerülne többe 1—2 óránál, kéri a házat, hogy azt a holnapi ülésre tűzze ki. Kéri ezt a szenvedő nép, a szenvedő emberiség nevében. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnek méltóztassanak azok, kik e határozati javaslatot holnap kívánják felvétetni, felállni. (Megtörtént.) A többség nem kívánja holnap felvétetni. 20 balközépi képviselő név szerinti szavazást kér. Juszh József nem értette tisztán a kérdést. Ha csak arról van szó, várjon Vukovich javaslatát holnap kifejtheti-e, úgy ez ellen nincs észrevétele. Huszár Imre: Az elnök a házszabályok értelmében nem is tehette fel máskép a kérdést, mint a miként feltette, mert mindenek előtt azt kell eldönteni, mikorra tüztessék ki valamely indítvány felvétel végett. Ha a jobboldal beleegyezik abba, hogy Vukovich javaslatát holnap kifejthesse, úgy a névszerinti szavazásnak természetesen nincs helye. (Felkiáltások a jobboldalon: Szavazzunk ! Szavazzunk !) A névszerinti szavazás folytán Vukovich Sebő indítványa 120 szavazattal 78 ellenében (távol volt 212 képviselő) elvettetett. „Igen“-nel szavaztak : Gáspár A., Ghyczy K., Halász B., Helfy L, Henszlmann I., Horn E., Horváth E., Huszár I., Irányi D., Jankovics M., Jámbor P., Jókai M, Kállay A., Kállay D., Kende K., Kiss L., Kollár A., Körmendy L., Kürthy I., Lázár A., Madarász J., Madarász J., Majoros L, Makray L., Matkovich T., Maximovics M., Máttyus A., Mednyászky L., Mocsáry L., Mocsonyi J., Mocsonyi L., Móricz P., Mukics E, Matolay E., Németh A., Orbán B., Papp L., Patay I., Péchy T., Pilaszanovich J., Plachy T., Rákóczy J., Román L., Salamon L., Simonyi E., Simonyi L. K., Szakácsy D., P. Szathmáry K., Szilágyi L., Szomjas J., Szontagh P., (csanádi) Táncsis M., Tassy M., Tisza K, Tisza L. Tóth K., Vajda J., Várady G., Vécsey T., Vitulay J., Vukovics S., Almássy S., Babos V., Beniczky D., Berecz F., Berke J., Bogyó S., Bárdossy I., Csanády S, Csernátony L., Csiky A., Deáky L., Dőry J., Eördögh F., Farkas E., Fazekas A., Fejér M. „Nem“ -mel szavaztak: Gecző J., Halassy Gy., Halmossy E , Harkányi Fr., Harkányi K., Házmán F., Hodossy L, Hollán E., Horváth M, Huszár I., Hofgráf J., Ihász R., Inczédy Zs. , Ivánka Zs., Jankovics A., Justh J., Kapp G., Kautz Gy., Kazinczy I., Kálnoky P. gr., Kemény G. K., Keményfy J, Kerkápoly K., Királyi P., Korizmicz 3 L., Kossuth P., Kosztolányi K., Kovách L., Karácsonyi G. gr., Lázár D., Lónyay G., Lónyay M. gr., Madocsányi P., Major P., Manin A., Mihályi P., Molnár I., Muzslay S., Mandy B., Molnár A., Mártyák S, Nedeczky I., Nebredeczky 8., Olgyay Zs., Ottvay M. , Ordódy P., Ormos S., Orosz., Paczolay J., Papp Zs., Patrubány G., Pauler T., Petrovay A., Pilissy L., PriieszkyT., Pulszky A , Pulszky F., Parcsetics S., Rhédey I. gr„ Rudies J. b., Schreiber Fr., Splényi B. b., Stoll K., Schazer Fr., Szapáry Gy. gr., Szelestey L., Szende B., Szeniczey O., Szentiványi A., Szentiványi K., Széll K., Szilágyi V., Szitányi B., Szlávy J., Szüllő G., Szilágyi D., Tanárky G., Térey P., Tisza L., Tormássy M , Tóth V., Török A., Turcsányi E., Trefort A., Urbanovszky E., Ürményi M., Vächter Fr., Vass L. gr., Vay B. b., Wagner Fr., Várady J., Wesselényi J. b., Wodiáner B , Zalay J., Zeyk K., Zichy gr., Zichy M. gr., Zsámbokréthy J., Antalfy K., Barcsay K., Bay F., Bánffy J. b., Bánó J., Benedikty G., Bilez A., Bethlen J. gr., Bittó I., Bömches Fr, Bömches Gy., Brennerberg M, Buzinkay P., Bugárszky S., Bausznern G. Császár B., Cséry L, Dániel M, Dániel P., Dégenfeld B. gr., Decani K., Éber N. , Erkövy A., Falk M., Farkas Gy., Feszt I., Fillenbaum F. K., Forgách A. gr., Földváry M., Filippovics S. Ónosy Mátyás Zsadány és Varjas község választóinak kérvényét mutatja be, melyben kérik, hogy a kormány előterjesztvényei törvényerőre emeltessenek. Vajda János több rendbeli kérvényt nyújt be a választási s az 5 éves országgyűlés ellen. Az állandó igazoló bizottság jelentése folytán id. Elek Gábor és Lukács Béla 30 nap fentartása mellett igazoltatnak. Az első a 8-ik, a 2-ik a 9-ik osztályba soroztatik. Kautz Gyula jelentést tesz a könyvtár bizottság részéről a Ghyczy Ignácz féle könyvtár átvétele iránt. Ajánlja, hogy ez, miután a könyvtár jelen helyisége elégtelen, az országgyűlés végeztével valamelyik osztályteremben helyeztessék el, javasolja továbbá, hogy az országgyűlési könyvtár, miután nagybecsű szakművek gyűjteményét képezi szélesebb és nyilvános használatra bocsátassék. A jelentés ki fog nyomatni és napirendre tűzetni. Ezután folytattatik a választási törvényjavaslat tárgyalása. Helfy Ignácz a miniszterelnök beszédének cáfolásába bocsátkozik. A suffrage universell nem azért szolgált Francziaországban a szabadság rovására, mintha az elvben szabadságellenes volna, hanem mert a kormány visszaélt az átalános szavazat jogával. Az 5 éves országgyűlés kérdésére áttérve, tiltakozik a miniszterelnök azon feltevése ellen, hogy a 3 éves országgyűlésnek 3-ik évében a képviselők már csak az új választásokra gondolnak. A kormány törekvéseit a bécsi sajtó, a centralisták, a haza ellenségei támogatják. Az átalános szavazati jogról tüzetesebben szólva, megiettezi, hogy ha állana az, hogy az átalános szavazati jog a despotáknak kedvez, akkor a tvjavaslatba bizonyára felvétetett volna a suffrage universel. Ha az átalános szavazati jog sehol sem lépett volna életbe, Magyarországba be lehetne s be kellene hozni a mi minden ugrás nélkül a történelmi előzmények folyománya képen megtörténhetnék. Corruptió tagadhatlanul van nálunk, de nem a népben, hanem a „kapatos“ osztásban. A legfontosabb jogok a sajtó- és választási jog; a szabad sajtó hatásait élvezi ugyan a nép, de maga nem kezeli, hanem csupán a középosztály gyakorolhatja úgy hogy egyedül a választási jogot gyakorolja tényleg a nép. De ha ettől is megfosztatik valamely census által, akkor a nép semmiféle politikai jogot sem élvez. Csernátonyval szemben megjegyzi, hogy az átalános szavazati jog nem azonos a respublikával. Egyébiránt inpraktikus kérdésnek mondja vitatni, hogy jobb e a monarchia a respublikánál , mert mi nem vagyunk azon szerencsés helyzetben, hogy a tökéletesebb kormányformák közt választhassunk. Szóló azonban monarchikusabbnak vallja magát, nemcsak Csernátonynál, hanem a kormánynál is, mert Csernátony beéri egy fél fejedelemmel, a kormány a közös fejedelem egy részével, holott szóló egészben kívánja a magyar királyt. Csernátony a nemzetiségről ejtett szavaival nagyon közeledett a kormány álláspontjához és az által nem csak arra szavazott, hogy Magyarországon a census legyen a választói jog alapja, de mintegy helyeselte ama eljárást, melyet a kormány Erdélyben követ. Egyátalában Magyarország egyik szerencsétlenségének okát azon felfogásban látja, mely a nemzetiségekről átalánossá vált. Azon perezben, melyben őszintén és határozottan foganatosítják azon elvet, hogy a nemzetiségek közt nincs különbség, Magyarországon meg fog szűnni a nemzetiségi kérdés. Úgy hiszi, sikerült neki megcáfolni azokat, mik az átalános szavazat ellen felhozzattak s azért bezárja beszédét pártolván Madarász indítványát. Román Sándor: Sem ő, sem választói nem tartják magukra nézve az átalános szavazatot jelenleg égetőnek; minthogy azonban e kérdés felmerült, hozzá akar szólani. Azon felszólalásokra, melyek a balközép által az átalános szavazat ellen intéztettek, megjegyzi, hogy különös, hogy azon párt, mely „reform“ pártnak mondja magát, összehasonlásba jó kitűzött programmjával. A nemzetiségi képviselőknek az ellenzékhez való viszonyára nézve kijelenti, hogy ők nem elvrokonságnál fogva csatlakoznak a baloldalhoz, hanem azon kényszerhelyzetnél fogva, hogy sem a kormány, sem ennek pártja a nemzetiségi képviselőknek nem nyújt oly tért, melyen becsülettel megállhatnának. Pártolja Madarász indítványát. Az ülés végződik 8 óra után. A holnapi ülés d. e. 10 órakor kezdődik. fraczialS?^A4^ ?~7~ sajnálatát fejezi ki a német kanczellár a fölött, hogy a nemzetgyűlés már húsvét előtt nem igyekezett letárgyalni e szerződést. Az elsassi kivándorlások a bekeblezés óta folyvást tartanak s legközelebb mintegy száz fiatal ember érkezett Marseillebe, kik hogy a német hadseregbe leendő besorozás elől meneküljenek, készek elhagyni szüleiket s hakárokat s elfogadni azon fekvőségből álló ajándékot, melyet Francziaország Algirban felajánlott az ily kivándorlók számára. Az angol trónörökös hosszasan időz Rómában, hol mindenekelőtt a pápát látogatta meg, ki egész feltűnő szívélyességgel és előzékenységgel fogadta őt, mi különböző kombinatiókra szolgáltat az angol és olasz lapoknak alkalmat. Nagy érdekkel vizsgálja továbbá a koronalig az örökváros műemlékeit s történeti nevezetességeit. Mint mindenütt, úgy itt is követi a herczeget elválhatlan társa, egy izmos, parasztos kinézésű angol fiatal ember, kiről azon adoma kering, hogy midőn az angol királyi család 1855-ben Whight szigetén időzött a walesi hg, akkor még igen fiatal gyermek, egy napon a tengerparton sétálván, egy halász gyerköczöt vett észre, ki kalapjába csigákat gyűjtött, a herczeg arra menvén szó nélkül felrúgta a kalapot. A fiú haragtól kigyult arczczal felugrott s fenyegetőleg a hg felé fordulva mondá : „Ha még egyszer azt teszed, meglátod mit kapsz!“ — Nos mit kapok? kérdé a hg. — Majd meglátod! Jön a felelet. — Midőn aztán a fiú ismét kalapjába gyűjtötte czigáit, a herczeg másodszor is felrúgta a kalapot. — Mire a fiú nyílként felugorva oly csattanós poffot mért arczára, a minőt aligha kapott valaha királyi arcz. — A herczeg feldagadt szemmel tért vissza a kastélyba, s a királynő nyomára lővén a dolognak, fiát megdorgálta, a kis halászt pedig megdicsérvén, udvarába vette s neveléséről gondoskodott. Ez idő óta herczeg és halász a legszorosabb barátságban élnek egymással. Az Alabama-kérdés némely befolyásos angol körök nézete szerint kritikus és fenyegető fordulatot látszik venni, sőt vannak, kik nagyon valószínűnek tartják a háború kitörését az Egyesült Államokkal. És e körülmény indította talán Macfie képviselőt is arra, hogy az alsóház figyelmét a skót pártok védtelen állapotára hivja fel. Az olasz-német szövetség hirét, mint legújabban kisült, az ultramontánok bocsátották világba, midőn pedig ez minden oldalról a legkétségbevonhatlanabbul megcáfoltatott, ismét az által igyekeztek felizgatni Francziaországot, hogy a porosz trónjelöltséget Spanyolország számára pendítették meg, mégpedig egyik versió szerint Bismarck Lipót hohenzollern hget, a másik szerint pedig egyenesen Frigyes Károly hget szándékoznék Amadeus félrelökésével a spanyol trónra ültetni. Ugyanezen forrásból eredt azon legújabban felmerült hír is, hogy a spanyol királyi pár a napokban végkép szándékozik odahagyni Spanyolországot. A spanyol korteaválasztások a legnagyobb izgatottsággal kezdődtek meg. Granadában a radikális ayuntamentot a kormány feloszlatta, mi köztudomásra jutván, a granadai nép nagy tömegekben sereglett össze az utczákon, s oly fenyegető állást foglalt a szétoszlatására kiküldött katonasággal szemben, hogy ez fegyverét vette igénybe, s a népből mintegy 40 halott és sebesült maradt a helyszínen. Sevillában és Madridban szintén feloszlatni szándékozik a kormány a radikális választó bizottságokat. Külföldi szemle, Pest, apr. 2 A franczia kormány Párisba áthelyezésének tervéről Thiers hallomás szerint lemondott s egyedül ő fog időnkint a számára nagy fénynyel berendezett elyséei palotában lakni, valamint itten tartandja jövőben a diplomatiai elfogadási estélyeket. A francia-német postaszerződés átvizsgálására kiküldött bizottság munkálatát befejezte és a javaslatba hozott szerződést elfogadta. A jelentés szerkesztésével Foulton bízatott meg; remélik, hogy e szerződést idejekorán fogja tárgyalni a nemzetgyűlés úgy, hogy f. évi június elsejével már életbe is léphessen. Bismarck azonban Trochutbk. pere a „ngaro“ enen. A franczia sajtóban minden politikát háttérbe szorít most az a pör, melyet Trochu tábornok becsületsértési ügyben indított a „Figaro“ ellen s melyben m. hó 27-én kezdettek meg a tárgyalások. Páris egykori kormányzója oly lépést tett e per megindításával, mely részéről mindenesetre nagy bátorságot igényelt, amennyiben ezzel a párisi esküdtszék kezeibe tette le becsületét és jellemét, ámbár tudnia kellett, hogy ez esküdtszék nagyon valószínűleg a legellenségesebb szándékkal fog viseltetni iránta s hogy az egész imperalista tábor fel fogja használni ez alkalmat befeketítésére. A csekély térfogatú terem, melyben az esküdtszék üléseit tartja, színültig tömve volt a legválogatottabb közönséggel, míg a tanuk padjain a franczia tábornokok hosszú sora volt szemlélhető mint Palikao, Mac-Mahon, Yinoy, Trochu barátjainak közepette, és több mások, valamint Villemessant a Figaro tulajdonosa s Vitu azon lap szerkesztője s az incriminált czikksorozat írója. Az ülés megnyíltával felolvastatott az incriminált czikk, mely becsületében és jellemében mélyen sérti Trochulokot, a mennyiben Páris hanyag védelme mellett hűtlen pénzkezelésről is vádolja őt. Vitu beismeri, hogy e czikkeket ő írta, de úgymond, ő csak a tbk eljárását rótta meg a történeti tények alapján s egy hajszálnyira sem tért el az igazságtól; a tábornokot becsületében sérteni pedig egyátalában nem volt szándékában. A tanuk közt először Palikao tábornok hallgattatott ki s ez elbeszélé, hogy midőn ő a minisztériumba lépett, az üresedésben levő helyeket betöltendő mindenekelőtt Trochut a 12-ik hadtest parancsnokává nevezte, noha Brame figyelmeztette őt, hogy Trochu nem barátja a császárságnak ; negyvennyolcz órával később Chevreau jött Palikaohoz a császár sajátkezű iratával, melyben Trochut Páris kormányzójává nevezi, de mivel e kinevezés a miniszterek meghallgatása nélkül történvén, törvénytelen volt, Palikao csak hosszas kérés után jegyzette azt alá. Midőn Trochu Páris kormányzóságát átvette, e hivatalában Palikaotól, mint hadügyértől egészen függetlenül járt el s a párisiakhoz intézett proklamatiói, valamint a minisztériumban tett nyilatkozatai oda birták Palikaot, hogy kijelentse a császárnénak, miszerint, ha Trochu el nem ismeri az ő felsőbbségét, ő kénytelen leend lemondását benyújtani. Majd szeptember 4 én, midőn a császárné Párist titkon elhagyta, megjelent nála Trochus kijelentette, hogy ő vette át a hadügyérséget, Palikao tehát visszavonult s Sedannál elesett egyetlen fia hullájának felkeresésére indult. Majd Chevreau volt belügyér, Magne volt pénzügyminiszter, Buisson-Billault volt miniszterelnök, azután Brame és Roucher volt miniszterek hallgattattak ki, kik mindnyájan többé kevésbé ellenséges indulatot árultak el Trochu ellen, valamint az ezek után következett Schneider és Pietri, Cossé-Brissac gr., Vuitry volt miniszter, An del ar re marquis, Dou cet Ramis akadémikus és Grave Theodor író s a Figaro egykori munkatársa. — Ezek voltak a Figaro szerkesztői által meghívott tanuk s ezek kihallgatása után az első napi ülés rögtön véget ért, minthogy Trochu tábornok tanúi úgy vélekedvén, miszerint aznap nem kerül rájuk a sor, már korábban oda hagyták a termet. Másnap, azaz márcz. 28-án ismét tovább folyt a kihallgatás, ismét nagyszámú hallgatóság előtt. Első tannul lépett be Mac Mahon tábornok a közönség rokonszenves nyilatkozatai közt, őt követő Changarnier és Baze or Az angol-franczia keresk. szerződés. Lemoinne jeles franczia publicista legközelebb kifejté nézeteit a „Débats“-ban az illető szerződés felbontására s annak a keleti kérdést illető befolyására vonatkozólag s az angol lapok most egymás után a legméltánylóbb hangon ismertetik e czikket, mint amely elkárhoztatja Thiers e lépését. A figyelmet érdemlő czikk rövid foglalatra a következő: Ha mélyen sajnáljuk, hogy Francziaország saját akarata ellen oly keresktpolitika követésére van kényszerítve, a mely okvetlenül a középkorba vezeti őt vissza: ezt nemcsak nemzetgazdasági okokból cselekesszük, melyek pedig napról napra szemmel láthatóbban és növekvő hevességgel lépnek fel, — de egyszersmind politikai szempontból is, mert a legnagyobb aggodalommal nézünk amaz átalános elszigeteltség elé, amelyre magunkat kárhoztatandók vagyunk. Az említett keresk.szerződés felmondása tagadhatlanul arczul csapása a Francziaországés Anglia közt fenállott jó egyetértésnek, mely negyven esztendőn keresztül egész a császárság végső bukásáig fentartotta a valódi egyensúlyt Európában. Ez átalános érdekek szempontjából érezünk mi aggodalmat, melyek a két ország közötti barátságos viszony felbontása által sérelmet szenvednek. És itt Francziaország épen annyit veszit mint Anglia, mert Anglia szigetfekvésének s a kontinentális kérdések iránti állítólagos közönyösségének daczára is tapasztalhatta a közelebb lefolyt 12 hónap alatt, hogy a franczia szövetségnek is megvan a maga értéke. A mi vereségeink s nyomasztó szerencsétlenségeink közepette történt ugyanis, hogy Oroszország egy másik szerződés felbontását tudatta Angliával, azért.., mely 1856-ban szentesítette a krimi bábom eredményét. Francziaország akkoron megszűnt létezni s Anglia egyedül állván kapitulált, minek az lett következése, hogy a párisi szerződés, mely a Fekete tengert semlegesítette s Törökország függetlenségét és épségét biztosította, lényegében módosíttatott a londoni értekezleten. Mi ismételve kifejezést adtunk azon nézetünknek hogy az u. n. keleti kérdés tulajdoképen nyugati kérdés, mely alszik, ha Francziaország és Anglia egymás oldala mellett állanak, de rögtön talpra ugrik, mihelyt e két birodalom meghasonlik avagy el van egymástól választva. ai--f—: LiLi--, inkább íingol, semmint franczia háború volt, évekre megakasztotta az Észak előre nyomulását Kelet felé és kidöntötte azon útmutató czölöpöt, mely az orosz főváros kapuinál eme feliratot hordta: „Út Konstatinápolyba.“ Sebastopot leszereltetvén, a fekete tenger semlegesittetvén Oroszországnak s a portának megtiitatott, hogy a fekete tengeren hadihajók, vagy hadi műhelyeket tartsanak. A londoni értekezlet megszüntetvén e feltételeket, Oroszország most felhasználja szabadságát, újra építi Sebastopolt, új erődöket emel, szóval helyreállítani igyekszik mindazt, mit 1855 lerombolt. Említettük, hogy a krími háború inkább angol, mintsem franczia volt, és valóban Anglia mindenkor nagyobb fontosságot tulajdonított, mint mi annak, hogy az ottomán birodalom integritását megtarthassa. Maga Pitt oda nyilatkozott, hogy ő a keleti kérdést élethalál kérdésnek tartja Angliára nézve és Palmerston lord szintén magáévá tette e nézetet. Francziaországnak, azaz helyesebben a császárságnak és a császárnak egészen más okai voltak a krími háborúra. A császár meghódítani, vagyis jobban mondva megvásárolni óhajtotta az angol szövetséget, hogy így ketté vágja a Napóleon név ellen már már teljesedésbe ment szövetséget, s hogy helyet foglaljon az európai fejedelmek családjában. — Ez mint tudjuk igen sokba került Francziaországnak s a vért és kincset pazarló expeditió vívmányai most végkép elvesztek, Sebastopol hosszas ostroma semmire sem vezetett bennünket, és Anglia, mely elszigetelt magaslatáról közönyösen nézte az azóta“lezajlott viharban küzdők öröködéseit, most bátran kérdezheti önnön magától, mit nyert Francziaország megaláztatása és feldaraboltatása által? Szemmel látható mindazok előtt, kik olvasni és írni tudnak, hogy a közelebb lefolyt háború kitörése előtt szerződés állott fen Porosz, és Oroszország között, hogy ez utóbbi szabad fellépése keleten és az 1856-os szerződés gyökeres átalakítása képezte jutalmát az orosz be nem aratkozásnak, melylyel legott felléptek Pétervárrott, mihelyt látták, hogy Anglia merengéséből felébredve komolyan közbevetni szándékozik majd Francziaország mellett. És itt megaláztatást ellett szenvednie Angliának, mely, ha nekünk a számunkra vált volna, igazán megvallva, miben nem boszankodnánk miatta, de mint ide én is mondottuk Francziaország és Anglia honsága, vagy egymástól elválása által ei^n u~£ a czivilisatió átalános érdekei szenvéd Rövidülést. szugsj- —- _ „^ffplegen nyilatkoztak Trochuról, elismerték loyalitását, becsületességét, hadügyi műveleteiről azonban tartózkodtak ítéletet mondani. Ezek után Maillé gróf nyitotta meg Trochy tanúinak sorát, melegen nyilatkozván Páris volt kormányzójának hazafiságáról és áldozatkészségéről. — Meffray gr. ellenben, Vitunek egyik elkésett tanúja, oda nyilatkozott, hogy soha ügyetlenebb védműveletet nem látott életében, mint azt melyet Trochu Páris megmentésére rendezett. Majd Pellissier, Lebrun, Gaubert de Genlis tábornokok, Julien de la Graviere tengernagy, Bertoul, Schmitz tábornokok, Lair a párisi raktárak aligazgatója, Brunet törzskari százados, Soumainth, Chabaud- Latourth, Jules Favre, Tisquin alezredes Pauet párisi rendőr, Fourichon tengernagy, Brunet belügyminiszteri államtitkár, Cresson ügyvéd, Vacherot akadémikus, Arnaud országgy. képviselő és Montagut kereskedő, s ezzel be lévén fejezve a tanuk kihallgatása, a 29 -i nagypénteki ünnep miatt a tárgyalás további folytatása szombatra halasztatott, amikor is legelőbb Trochu fog meghallgattatni. A hivatalos lapból. A rakovitnj éjj18 körül szerzett kiválóbb érdemek arfmot , és “ Nándor távírdái főépítésznek a hímszedőnek a korakovics Mihály prosecen-kamejtatott. ' ' sás ezüst érdem-kereszt adomfo Sándor min fogalma ,, Yki tn f-y-ul, é-S H.miiniszt- titkárokká nevelzék a köziek, miniszterumn * tettek ki. . . r Szász Károly osztályta-A közoktatási m.nka Fest-, pirt8. és Solt-, nacsost, saját kérelme ideiglenes vezetése alól fele. megyei tanfelügyelő érdekében, a jászkun-kerületek mentette, s a közszoldeiglenes minőségben áthelyezte, tanfelügyelői állomámszter Szakonyi Gyulát mi* A közoktatásak nevezte ki 7 bei erdőmesteri *» közlekedési miniszter tutzintreni A közmin Kapaics Radó segédfohalmazó Tich 11 Frrgalmazókká.Bornemisszí Berti kát miniszter-váltó törvénynzéki gyakornokot és Urlan volt ependor dijnokot pedig miniszteri segédfobánov fevezte ki. galmazókügyminiszter Richter József és Szalay Reket pénzügyőri biztosokká és a körmöcz Elek szavatalhoz 3-ik vésnökké Mayer EleTM he. pénzértékét nevezte ki. y eh helyett ra pia kér József királyi pénzügyi fogalmazó