Ellenőr, 1872. május (4. évfolyam, 102-125. szám)
1872-05-02 / 103. szám
akadt közülünk, ki a kormány javaslatát a szabad ipar elveinek proclamálása miatt megtámadta volna. Egyéb szempontokból azonban e törvényjavaslat a legroszabbak közé tartozott. Az engedélyezési rendszert akarta hazánkban meghonosítani, mely számos ipar gyakorlatát csak a hatóság által kinevezett egyének szabadalmává tette volna, és az iparjog megszüntetését is a hatóság belátásához kötötte. E társulási jogot szűk korlátok közé szorította, az iparönkormányzat eszméjét pedig teljesen elejtette. De ezeken kívül is csak úgy hemzseget benne a sok hiba, oly következetlen és rendszertelen volt, hogy pálczát törtek felette a jobboldali lapok is, s oda nyilatkoztak, hogy kijavíthatatlan lévén, kár az időért is, melyet a képviselőház erre elveszteget. Az ellenzék vállalkozott e háladatlan munka teljesítésére, de a legjobb akarat mellett is a 9 különböző osztályban oly eltérő megállapodások jöttek létre, hogy a központi bizottság munkája még kirívóbbá tette az ellentéteket, és az elvek részleteiben a következetlenségeket. Ha a képviselőház a törvényjavaslatot ily állapotban tárgyalja, lehetetlen hogy rendszeres, jóravaló munkát vitt volna végbe. Ezt látva, ettől félve az ellenzék, megengedte nekem indítványozhatni, hogy a képviselőház válaszszon egy 15 tagból álló bizottságot, mely az ipartörvényt, illetőleg a központi bizottság javaslatát, újra tanácskozás alá vegye és gondos tanulmányozás folytán átdolgozza. Hogy pedig e bizottság nagy munkáját kellő figyelemmel teljesíthesse, indítványoztam, hogy a 15-ös bizottság az országgyűlés szünetelésének ideje alatt is folytonosan tartsa tanácskozásait. Másfél hónapi szakadatlan munka után a bizottság teljesítő feladatát. Annak egyik igénytelen tagja lévén, munkájának becsét én meg nem bírálhatom, de hiszem, hogy annyit szabad elmondanom, hogy e bizottság utolsó ülésében maga a kormány kötelességének tartotta elismerni és megköszönni az ellenzék által tett jó szolgálatokat, és hogy azon különbségért, mely a bizottság munkája folytán a törvényben létrejött, a felelősségben én is egész készséggel osztozom. Nem vagyok azonban azon nézetben, hogy ezzel az országgyűlés már teljesítette volna mindazon kötelességet, melylyel az iparügy előmozdítása iránt tartozik. A szabadipar rendszerének törvényesítése után kétszeres feladat mindent elkövetni az ipar szaknevelés előmozdítására, és azért, midőn a budget tárgyalás alkalmával tapasztaltam, hogy a kormány az iparczélokra nagyon csekély összeget tett előirányzatba, kötelességemnek tartottam ezen eljárást megróni. Még sok volna t.polgárok, amit pártunknak az országgyűlés alatti küzdelmeiről mondani lehetne, de nem fárasztom tovább becses figyelmüket. Csak még az országgyűlés utolsó napjaira, az ellenzéknek a nép és a szabadság érdekében tanúsított rendkívüli erő megfeszítésére szabadjon röviden visszapillantanom. Kimutattam, a megtörténtekre hivatkozva bebizonyítottam uraim, hogy a kormány az egész országgyűlés folyama alatt elestől végig, minden eljárásában, cselekvényeivel és mulasztásaival egyaránt pártjának hutékony érdekeit az ország egyetemes érdekei fölé emeli. Ezen politikának koronája akart lenni a választási törvény és a képviselő választási jognak 5 évre leszállítása. Mindkét javaslat az országgyűlés végén lett a ház asztalára letéve. A késedelem számításon alapult. Miniszterelnökünk ügyeskedni akart azzal, hogy kevés időt enged a törvények tárgyalására, arra számítván, hogy így gyorsabban kell eljárni, s az ellenzék érveinek kifejtésére nem lesz elég alkalom; a komolyan képviselők pedig a választások köszöbén, az abból kifolyó pártérdek pressiója alatt könnyebben megnyugtatják lelkiismeretüket, és nem csinálnak maguknak scrupulust abból, ha a 48-as választási törvény szabályozásának ürügye alatt a választók szegényebb osztályától, több mint 100.000 polgártól elveszik a szavazás jogát, összes választóiknak pedig megszüntetik azon jogát, hogy minden három év lefolytával képviselőt választva, annak eljárása felett minden 3-ik évben ítéletet mondhassanak. Számításban volt továbbá, hogy miután a kormány a vesztegetéseknek és a választási visszaéléseknek megtorlására törvényt alkotni ez alkalommal nem akart, ha az említett javaslat tárgyalásával töltjük el az országgyűlés utolsó napjait, a mulasztást azzal lehetett volna palástolni, hogy a szándék megvolt, de kifogyott az idő. Ezen okból jelölték ki a választási törvény tárgyalására az országgyűlés utolsó idejét. A terv azonban nem volt ügyesen készítve. Kifelejtették a számításból, hogy a rövid idő nekünk is szolgálatot tehet, mert lehetővé teszi a javaslat törvénynyé válhatásának megakadályozását, s így a kormány veszélyes szándéka sikerének sorsát az ellenzék kezébe adta. A kelepcze tehát olyan volt, melybe azok is beleeshettek, kik azt felállították. Elismerem, hogy a fegyver, mely egyedüli mentő eszközül szolgált, az országgyűlés utolsó heteinek agyonbeszélése, nem olyan, minőt az ember örömmel használ, de mi t, polgárok azon meggyőződésben voltunk, hogy miután választóink nem azért küldöttek az országgyűlésre, hogy jogaikat megnyirbáljuk és őket gyámságunk alá helyezzük, miután nagy fontosságú politikai jogokat az érdeklettek meghallgatása és beleegyezése nélkül elvenni vagy csak korlátozni is a valódi parlamentarizmus alapfogalmaival összeütközik : ha az ügyetlenség kezünkbe adta a módot, melylyel e törvény megakadályozása lehetséges, a kisebbségnek kötelessége e fegyverrel is küzdeni, hogy a polgári szabadságot megvédje azon merénylettől, melynek kitéve volt. Mi teljesítettük kötelességünket. A választók jogaiknak birtokában maradtak. A legközelebbi szavazás alkalmával nyilatkozhatnak, hogy le akarnak e arról önként mondani ? Bevégeztem t. polgárok, amit pártunk országgyűlési eljárásának igazolásául kötelességemnek tartottam megbízatásom idejének lejártával választóim elé terjeszteni. Törekvéseinkben tiszta szándékkal az önzéstelen hazafiság vezetett. Erőnket, bátorságunkat a bennünk helyezett bizodalomból és egy szebb jövő lehetősége iránti erős hitünkből merítettük. Adja isten, hogy hasonló buzgalom és jóakarat jövőre sikerteljesebb eredménynyel szolgálhasson, hazánknak. És most, midőn ez órában a rám ruházott képviselői kötelességek közül az utolsót is teljesítettem, fogadják hálás köszönetemet irántam tanúsított nagybecsű bizodalmakért, ёз azon jóakaratért, mely gyenge erőmnek erkölcsi támaszául szolgált nehéz pályám küzdelmeiben. Fogadják ünnepélyes ígéretemet, hogy bármit hozzon a jövő, örökké lelkembe vésve maradnak azon kötelességek, melyekkel hálaérzetemből kifolyólag e városnak és polgárainak éltem fogytáig tartozom. Tartsanak meg szives barátságukban. Éljen a haza ! A beszédet a választó közönség nagy tetszéssel fogadta, s több helyen éljenzésekkel szakította meg. Ezután Teleszky István tartott egy rövid beszédet, s Győrffy Gyulát az újabban összehívandó országgyűlésre a nagyváradi baloldali választók jelöltjének nyilvánította, s őt a jelöltség elfogadására felkérte, mire Győrffy a következőleg válaszolt: Tisztelt polgárok! Ne kívánják, hogy ékes szavakkal kifejezést adjak azon érzelemnek, mely e pillanatban elfogulttá teszi keblemet. Mondják, hogy a közpálya haladatlan tér, mely az önzéstelen embernek csak töviseket terem. , Nem igaz az! Én sem jártam az önzés gyümölcsei után ; nem volt szokásom megfutni a bántalmazók elől; én is sokszor éreztem a részakarat által okozott fájdalmakat. De az önök bizodalmából és szeretetéből, csak egy csepp elégséges nekem arra, hogy megédesítse a keserűségekkel teli poharat. Hát még, midőn a rokonszenves jóakarat oly nagy mértékben nyilatkozik, mint aminőt e pillanatban irányomban tanúsítani kegyeskedtek! A képviselőnek vállalra sors kötelesség nehezedik, melyek mind lelkiismeretesek. Én érzem, hogy ezeknek csak egy részét tudtam teljesíteni. Pedig azon magas állás, melyet e város különösen értelmiség tekintetéből hazai társadalmunkban elfoglal, joggal igényelhetné, hogy az országgyúlélésen oly egyén által legyen képviselve, ki még többnek teljesítésére képes. — Önök azonban pazarul jutalmazzák bennem egy igénytelen polgártársuk jóakaratát. Fogadják ezért ismételt köszönetemet, és legyenek meggyőződve arról, hogy bizodalmuknál nagyobb kincset nem ismervén, azt megőrizni és megbecsülni értem első feladatának ismerem. Éljenek Nagyvárad város hazafias polgárai! S ezzel e lélekemelő ünnepély az ellenzék és a képviselőjelölt folytonos éltetése között véget ért. A választások előtt, — Szathmár megye mátészalkai kerületében a jobboldal részéről Ujfalussy Sándor a főispán unokaöcscse és járásbeli szolgabiró lett képviselőjelöltül felléptetve. Vas Mihály gr. a volt képviselő (baloldal) nem szándékozik ez alkalommal fellépni, mint ezt m. hó 26-ikán választói előtt kijelentette. A baloldal ennél fogva Péchy Jenőt a megye volt tehetséges aljegyzőjét, kit a főispán ismert ellenzékisége miatt a közelebbi tisztújításon candidatiora nem érdemesített, jelölte ki. Ujfalussy részéről már megkezdődött az itatás, s rendzavarások is fordultak elő. Levelezőnk kérdi a főispánt és a megyei bizottságot, vájjon összeférhetőnek találják-e a kortes szerepet a szolgabirói hivatallal? — Pozson megye csallóközi járásának volt képviselője Krascsenits Ferencz ápr. 28- án adta elő lelkes szavakban jelentését, s megköszönvén választói bizalmát, kijelenté hogy fellépni nem szándékozik, mire az egybegyűlt mintegy 400 főnyi választó Zámory Kálmán volt országgyűlési képviselőt léptette fel Bittó István igazságügyminiszter ellen. — Ungvárit — mint lapunknak távírják, — Mocsáry főügyészt léptette fel az ellenzék, s tegnap este fényes fáklyás menettel tisztelte meg. — Kolozsvárit ápril 27-én tarta a végrehajtó bizottság első ülését és alakult meg a kolozsvári ellenzék, mint szervezett párt. Tisza László natanai összegyűltsU aa o* évi--1 - i etikai László elnöklete alatt tanácskozott: megválasztá képviselőit a kerületi gyűlésre és központi bizottmányát a kebli ügyek elintézésére. A központi bizottmányba választatott elnök : Sámi László jegyző, Dobál Antal ügyvéd, bizottmányi tagok : K. Papp Miklós, Galgóczy Károly, Vajna Sándor ügyvéd, Balogh György ügyvéd és Hermann Ottó. Dr. Egy mezőtúri levélből veszszük át a következőket : „Amit a „Pesti Napló“ írt a jobboldali képviselőjelöltről, Polgárról, az merőben koholmány. Itt a jobboldalnak eddig jelöltje nincs, s nem is hiszszük, hogy legyen, mert noha Wahrmann, a volt képviselőnek öcscse, és Bolváry, az itteni járásbíró, mindent elkövetnek is, hogy életjelt adjanak magukról, nem igen akad a mezőtúri választókerületben ember, ki az ő hálójukban meghagyná magát fogni. Az a 30 vagy 40 ember, ki deákpártinak vallja magát, mind olyan volt Bach és Schmerling hivatalnok, vagy egy két öreg kényelmes úriember, kik nyugalomba léptek, s kik mint népszerűtlenek nem sok vizet zavarnak, úgy hogy pártunk csak mosolyogva kiséri hiábavaló erőlködésüket.“mánypárt, vagy helyesebben mondva mameluk hadsereg, — miit is mondok — hadcsapatocska délután 5 órám a vaskorona termében ez gy ülést hirdetett,, meg is jelentek a „potyát“ szeretők, mert ott nem közgyűlés hanem közivás tartatott, lévén t. i. — ha az onnét pártunkhoz átjött, tegnap estéiig volt jobboldali polgártársainknak, hitelt adhatunk — egy hat akós boros hordó csapra ütve, s a jobboldali meggyőződés ebből elvesztve. Szerettük volna úgy titokban meglátni ezen még meg nem tért kis csapatot, s különösen — valószínüleg a kir. főügyész rendelete folytán — a zöld asztalnál helyt foglaló kir. ügyész Ficzere Sándor urai színről színre megszemlélni, ki jelenlétével nemes, ki diszesítette a társaságot, de ezenkívül bebizonyította, hogy valóságos pártember és kir. ügyéssszé lett kineveztetését megérdemli. Azt hiszi a t. olvasó, hogy míg ezen jobboldali, közirás tartott a baloldaliak koplaltak, korántsem, ezek Tokay Lajos házánál — ki pénzért bort iá méret — szintén közgyűlést tartottak, és hogy ennek megnyitása előtt és bezárása után, a laza üdvére, és a baloldal győzelmére régi magyar szokás szerint néhány pohár bort elfogyasztottak, azt tagadni nem lehet, csak az a különbség van köztünk és a jobboldaliak között, hogy mi mindnyájan amit megittunk, azt ki is fizettük, mert nem szeretjük valami elfogadásával lelkiismer ■etünket megterhelni, s egy pár pohár bor ért meggyőződésünket, és szeretett hazánk jövő boldogságát áruba bocsájtani. A közgyűlésbefejezése után szép rendben az általunk megválasztott pártbeli rendőrök felügyelete alatt Berecz Ferencznek fáklyás menetet rendeztünk, a vaskorona terméből megláthatták a jobboldaliak, hogy a nép ezerei a balpárt elveit osztják és a választópolgárok roppant többsége ismert csak a baloldali B. F. urat választandja képviseltjének. A roppant néptömeg B. F. háza elé érve, előbbHunty József a balpárt elnöke, később Csömör Kálmán iparos és végül Balogh József, földmives által üdvözöltetett, különösen figyelmet keltett Balogh József egyszerű szívből fakadt és szívhez szóló beszéde, melyekre B. F. válaszolt, a benne helyes."Itt bizalmat megköszönte, s elérzékenyedve azt a jövőre is kikérte. Ezután atömeg szép rendben Gy. Püspökibe vonult, hol épen akkor Németh Albert választói által fogadtatott, itt ismét Hunfy József elnök által Németh Albert ur, mint a soomszéd kerület képviselő jelöltje üdvözöltetett, mire egy óráig tartó beszédet tartott, mely Számtalanszor éljenzések, és helyeslésekkel szakasztatottmeg, ezután a párt legszebb rendben Gyöngyösre vissza-, ment, s a városháza elött Berecz Ferenczt éltetésével szétoszlott. A gyöngyösi jobboldal nagy bajban van, nincs jelöltje, akadt ugyan egy, Streitmann József személyében, azonban azt a jobboldal egy része nem akarta, de költeni való pénze sincs, a nélkül pedig — kevés ember kivételével — jobboldal sincs, következőleg annak felléptését Felejtezett, most azzal ijesztgetnek bennünket, hogy valami grófot hoznak százezer forinttal — a mint mondatik — s ez majd teremt a jobboldalnak pártot. Szegény gazdag grófi jobb lesz, ha haszontalanul kidobni szándékolt ezreidet egy lelenczház építésére ajándékozód, úgy legalább az erkölceiségnek emelendősz oltárt, mig ellenben, ha azt Gyöngyösön pártszerzésre dobod ki, úgy csak az erkölcstelenséget s a már úgy is elharapódzott corruptiót mozdítod elő. Egy balpárti, Szolnok ápril 28. A szolnoki kerület ellenzéki választói ma 111 Cl lCiVUZibV/ll. w л-iwti l - t-j? 1 ri -1 . . . „, ■ “л.*тов---в. Ke ej i imUj jelölt ? Elnök Kövér Károly felhivá a nagy számmal jelen volt baloldali választókat nyilatkozatra; főleg Horánszky Nándor, kevésbé Makay Imre nevei hangoztattak. Szóltak ezután többen. — Bezerédy Sándor élénk színben tüntetve fel a helyzetet, — jelöltül a volt képviselő Fehér Miklóst ajánlá; — de ez — mint levele tanusstá visszalépett. Maradt tehát kettő: Makay és Horánszky, — aki — mint jeles szónok, váltig fejtegeté a körállapotot, mely veszélyessé válhatik, ha az ellenzék önmagában meghasonlanék. A vége az értekezletnek az, hogy a szolnoki választó kerületnek jelenleg van két jelöltje: Horánszky Nándor és Makay Imre. — Amelyik majd kisebbségben fogja magát látni, visszalép, nehogy tertius gaudeat — kiről a következő nóta kering: „Prédálják a magyar nemzet kincseit; Azzal teszik majd követté Lipcseyt; Lipcsey lesz a követ ki Tamás is ; Tamás abban ö is, kend is, meg más is.“ oo. *)* ■3? Miskolcz, ápril 28. Mocsáry Lajos és Kun János városunk volt Országgyűlési képviselői ma tartották meg követi jelentésüket a roppant számmal egybegyült polgárság határtalan lelkesedése között. A három éves követi pályáról mesterien irt követi jelentést Mocsáry Lajos adta elő, zajos éljenekkel kisért, a közhelyeslés és a szónoki erő azon hatásával, mely annyi babért fűzött már eddigelé is homlokára a Palócziak, Kazincziak, Szemerék ezen méltó utódjának. Midőn mindkét volt követünk hálás köszönettel vett búcsút választóitól, a polgári életben nyújthatott legszebb megtiszteltetésért — osztatlan elismerés szavaztatott meg részökre, egész működésük,— főleg azon kitartó küzdelemért, melyet az országgyűlés utolsó szakában kifejtett erélyességükért méltán is kiérdemelnek. Ezúttal fölkérettek, hogy részeltessék választóikat azon szerencsében, hogy jövőre nézve is ily kipróbált egyének kezeibe tegyék le hazafiai legszentebb megbízatásukat — vállalják el a képviselői jelöltséget. Mindketten engedve a fölhívásnak, a közöröm és lelkesedés hangos nyilvánítása mellett kísértettek szállásukig. Ellenjelölt a jobb oldalról, mint mondják : Horváth Lajos, a másikra mint hallatszik az egri káptalan segítségével Répászky Alajos ügyvéd. A volt katholikus congressus infallibilis tagja. A megyékben még most folynak a kijelölés feletti tanácskozmányok, úgy jobb, mint bal oldalon. Egyedül a szirma-besenyői kerületben kiáltatott ki: Kiszely Ernő baloldali jelölt, kinek megválasztása biztosítva van. * Gyöngyös, ápril 29. Berecz Ferencz Gyöngyös városa képviselője országgyűlési működéséről a tegnapi napon roppant néptömeg előtt beszámolt nemcsak választóinak, de ellenfeleinek is, a választók B. F. hosszas beszédét sokszor zajos éljenekkel szakították meg, bevégeztével pedig Kékesy János képviselőnk fáradozásait megköszönte, s mint újabban felléptetett képviselőjelöltünket éltette, mire szűnni nem akaró „éljen“ következett. A helybeli magát Deákpártnak nevező korbony, ápril 30. Választókerületünk balpárti bizottmánya, f. hó 28-ára tűzte ki a kijelölő értekezletet. Az értekezlet kora reggelén már nagyszámú díszes lobogók lengettek, minden főbb helyen. Tizenegy órára volt összehíva az értekezlet, és már tíz óra felé kezdett a tömeg gyülekezni, pártunk kerületi elnöke Sivó Gyula úr vendégszerető házánál, aki termeit ajánlotta fel az értekezlet helyéül. Tizenegy órakor pártunk jelvénye a fehér toll kiosztása lett megkezdve, ami kitörő öröm nyilatkozatok között történt meg. Végre a helybeli közönség távol levő tagjai is kijővén a templomból egyenesen az értekezlet színhelyére siettek és megtöltötték minden zugát nemcsak az udvarnak, de a kerítések oszlopai is hallgató helyekké alakíttattak át. Az értekezlet a nagy szám miatt csak is kint isten szabad ege alatt lett megtartható. A termekben levők is az udvarra jöttek és általános csend közepette pártunk kerületi elnöke nyitotta meg rövid lelkes szavakban a gyűlést és indítványozta az értekezleti elnök megválasztását, kitörő örömmel és egyhangúlag jön megválasztva, kerületünk választó polgára megyénk ősz bajnoka, Beöthy Lajos, ki is a bizalmat látható megindulással fogadta és ezernyi ilyenek között , elfoglalta elnöki székét. Ősz elnökünk lelkes, a meghatottságtól reszkető hangon kezdő megnyitó beszédét és mint lelkesültsége fokozódott, akként emelkedett hangja is és tartott egy olyan szép beszédet, telve hazafias, morális tanácsokkal, amit bár nem örökített gyorsíró, de a hallgatók soha el nem feledhetnek, mert sziveikbe lett az vésve. Közbe-közbe élénk, helyeslő nyilatkozatok hallatszottak és amidőn azt monda hogy: ime a midőn képviselőt ajánl az abonyi választókerületnek a legjobb, a legbiztosabb helyről, azon faiskolából vesz ő ki egy ifjú fát, ahol századokra szóló nevezetességeink termettek t. i. a megye faiskolájából. Az ő gondos ápolása alatt nőtt fel önálló törzse ezen fa, és mostan midőn már kimeri ereszteni kezei közül, mert elég erősnek tartja arra, hogy vészszel, viharral megkezdhessen : íme szólott ő, midőn régi helyéről kiemelem ezen ifjú törzset, a legszebb és legméltóbb helyre ültetem őt, polgártársai szívébe. Becsüljék *) Tudósításait szívesen vesszük. Szerk. meg önök őt és legyenek hozzá bizalommal, ő ezt meg fogja érdemelni. Ezen képletben kijelölt egyénben mindenki ráismert a mi választottunkra, akit szívében mér minden szabadelvű polgár kijelölt, és eget verő hangokban adott nyilatkozatot érzelmeinek és éltette jelöltjét Gulner Gyulát, ki megyénkben folytatott szabadelvű küzdelmei és mint megyei tisztviselő fáradhatlan munkássága által, eddig is már köztisztelet és becsülésben részesült. A lelkesült zaj végre lecsendesült, elnökünk egy 70 tagból álló küldöttséget hozott javaslatba, akik városunk egyik kitűnő egyéne Márton Ferencz úr elnöklete alatt meghívnák közénk az épen városunkban szüleinél mulató jelöltünket. A menet megindult és nem csak a 70 küldött, de egypár száz választó csatlakozott a küldöttséghez és zászlók alá sorakozva folytonos éljenek között vonult előre jelöltünk lakásához. Megérkezve ő megjelent közöttünk és riadó éljenek mellett adta tudtára a küldöttség elnöke, hogy választókerületünk ellenzéki polgárai őt tűzték ki képviselőjelöltül. Meghatottan válaszolt erre tisztelt barátunk és soraink közé lépve, büszke örömmel kisértük az értekezlet helyére. Ekkor egy emelvényre felállott jelöltünk s hosszas és remek beszédében körvonalazta politikai hitvallását, és adott felvilágosítást jelen helyzetünkről. Komolyan és higgadtan mint illik, egy sérelmeit nem hangzatos és tüntető beszédben, de czélra vezető tettek által hatni törekvő férfihoz. Minden választó megelégedetten fogadta jelöltünk beszédét, aminek igyekezett is többszörösen jelét adni élénk helyeslése által. Ezzel a hivatalos résznek vége lévén, a jelen voltak egy része a banquetro ment, két helyen volt díszebéd mintegy 250 személyre rendezve. A vidékieket a helybeli balpárti értelmiség vendégelte meg. Ősi magyar szokás szerint folyt a dikezió és áldomás a felköszöntések egymást érték. Este az iparos és földmives választó polgárság a kikhez a vidékiek és az értelmiség is csatlakozott fényes fáklyás zenével tisztelte meg jelöltjét. S. K fe * Somogyi levél, ápr. 30. E hó 29-én tartatott a tahi vár.kerületben a balpárti nagy értekezlet, a következő eredménynyel : A számosan összegyűlt választók előtt Mátyus Arisztid úr beszámolt 3 évi működéséről, s az országgyűlésen létrejött törvényeket elsorolván, élénk színekkel festő vasútépítési rendszerünk gyarlóságát, s a kormány hibáit s határozottan kijelenté, hogy az ellenzéknek fenállhatása nagyon szükséges a jövőben. Végre a választók bizalmát megköszönve, a bizalmuk által elnyert képviselői állásról lemondott. A választók bizalma azonban újólag központosulván benne, egy küldöttség ment et a jelöltség elfogadására felkérni. — Mire ő egész készséggel felajánlá további szolgálatát. A tahi vál.kerület balpártjának jelöltje tehát Mátyus Arisztid. A jobb párt jelöltje Svastics József. D. J. * Tolcsva, ápr. 28. Hogy igy választások előtt sok koholt hírt vesznek fel a lapok, azon nem csodálkozom. Ma a Naplóban ezt olvasom : „Zemplén megye liszkai választókerületében a jobboldal báró Vay Miklóst léptette fel követjelöltül, a balpártnak még nincs jelöltje.“ Ebben az egész közleményben egy betű igaz nincs. Vay Miklós excellentiája nem az az ember, kit csak úgy előrántani lehetne egy-két ember szeszélyének kielégítésére. Tudja ő azt oda Kanonen Tunernek ijedni.&lbuUt@iÜl®5 suhancz mameluk, de ő nem. Báró Vay Miklós, ha vár, másféle felléptetést vár és érdemel. — Liszkán nincs ellenjelöltje Szakátsy Dánielnek, s hiszem nem is lesz Hiszen képviselői számadó gyűlésén ápr. 2- án a jobboldali liszkai plébános köszöntötte fel a városház termében, mint leendő képviselőjüket Szakátsy Dánielt. Honnét veszi tehát híreit a Napló ? azt már nem tudom. Mezősy László, liszkai választókerületbeli balpárti elnök. A munkások pere. (Nyolczadik és utolsó nap, máj. 1.) A hallgatóság számára fentartott hely egész a szorongásig megtelt, s mindenki kíváncsian várta az ítéletet, mely következőleg hangzik : „Politzer Zsigmond, Külföldi Viktor, Farkas Károly, Icrlinger Antal, Szvoboda Lajos és Essl András az ellenük felhozott, s az ország közállapota ellen intézett bűnmerénylet által elkövetettnek állított hűtlenség vádja alól ezen bűncselekmény tényálladékának hiányából felmentetnek, s egyszersmind az ezen vád iránt elővizsgálatba szintén bevont föntebb elősorolt vádlottak ellenében a további bünfenyitő eljárás megszüntettetik. „Ellenben Politzer Zsigmond kis-czelli születésű, 20 éves, izr. vallásu nőtlen magántanitó, az ellene külön vádkép felhozott, s a királyi felség elleni bűncselekmény által elkövetett hűtlenség bűnében bűnösnek találtatik, s ezért a m. évi jun. 13 ától f. hó 29-ig tartott vizsgálati fogságának büntetésül tett beszámításán felül még a jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 6 havi börtönnel fenyíttetik, s egyszersmind az eddigi és ezutáni rabtartási költségek megfizetésében elmarasztaltatik.“ Következett ezután az ítélet terjedelmes indokolása. Az ország közállapota ellen intézett bűnmerénylet által elkövetett hűtlenségi vád egyik alapját képezi azon állítás, hogy a pesti átalános munkás-egylet irányadó tagjai a külföldi nemzetközi munkás-egyletekkel bűnös szövetségben voltak, s közös tendentiájukhoz képest a végre szövetkeztek volna össze, hogy Magyarországon is a fenálló államszerkezeti jogállapot erőszakos megbuktatásával a népállamot állítsák fel, s hogy ezen bűnös czél megvalósítsa tekintetéből irányeszméiknek szóval és sajtó útján történt terjesztése, az átalános munkás-egyletnek a külföldi nemzetközi munkás egyletek mintájára tervezett szervezése, a vidéki fiók-egyletek megalakítása s a különféle munkás strike ok s tüntetések rendezése által a fenálló jogrend ellen már erőszakos támadást is intéztek volna. Ezen vád alapját tekintve e törvényszék eléggé kimutatottnak látja ugyan azt, hogy a vádlottak birtokából s a pesti átalános munkásegylet helyiségében lefoglalt s több nemzetközi munkásegylet s egyleti tag által irt s szerkesztett felhívásokban, manifestumokban, levelekben s folyóiratokban, úgy a magyarországi munkáspárt közlönyéül szolgált „Testvériség“, „Brüderlichkeit“ , „Alt. munkás újság“ és „Allg. Arbeiter Zeitung“ czimü lapokban oly politikai, jogbölcsészeti és sociális alapelvek, fogalmak s irányeszmék is foglaltatnak s illetőleg tétettek közzé, melyek a magyar állam- s magánjoggal ellentétben állanak, s hogy azok megvalósításának erőszakos megkísérlése a fönálló jogállapotot csakugyan minden irányban veszélyeztethetnék. Az idézett levelekből és egyéb okmányokból továbbá kitűnik ugyan az is, hogy vádlottak magokat nyíltan social demokratáknak vallották s a pesti áll.munkás-egyletnek is social-demokrata irányú lapjaik megindításával a social demokrata iskola fölállításával s többféle szakosztálynak a külföldi egyletek mintájára tervezett alakításával stb. bizonyos sociál-demokrata irányú jelleget adni szándékoztak ; továbbá, hogy néhányan közülök i genfi, párisi s több német munkás egylet hirhedtebb tagjaival levelezésben állottak, s közülök néhányan magukat a genfi nemzetközi munkás egylet tagjai sorába is fölvétették, s végre, hogy múlt évi június 11 én az istván téri 4. számú korcsmában rögtönzött munkás összejövetelben is jelen voltak s az itt történt körelhatározás folytán a párisi commune iránti rokonszenvük s ennek legyőzetése feletti bánatuk kifejezésére rendezett tüntető gyászünnepélyben is részt vettek. Ezen előadott és különállólag is incriminált vádpontokkal s az azokra alapított általános váddal szemben azonban tekintve az alkalmazott hűtlenségi bűntény álladékának az 1723. IX. czikkben meghatározott momentumait egyébönálló természeti s tételes jogszabályainkat, minthogy a vádlottakhoz intézett levelek fölhívások s manifesztumok csak azok irói s kibocsátói ellen csak ezek intenzióira nézve képeznek bizonyítékot, tekintettel arra, hogy a levelezés kölcsönössége, vádlottak válaszainak tartalma kimutatva mivel sincs, azokból vádlottak bűnös egyetértésére és célzataira nézve jogszerű következtetést vonni nem lehet. Minthogy továbbá a vádlottaknál talált folyóiratok megszerzése s terjesztése hazánkban eltiltva nincs, azok incriminált megszerzési módja biztatása s a munkás egylet közlönyeiben csak kívánatosan s a sajtó viszonyokhoz módosítva ezúton nem is üldözött reprodukálása büntethető cselekvénynek szintén nem tekintethetik. Minthogy továbbá a genfi nemzetközi munkás-egylet alapszabályainak 6. pontja szerint alapelvei követését és irányeszméi terjesztését külföldi tagjainak csak úgy s azon föltétel alatt teszi kötelességévé, ha s amennyiben azok az illető államok különös törvényeibe nem ütköznek; — ezen alapszabályt tekintve, az adott viszonyok közt vádlottak némelyikének a genfi nemzetközi egylet tagjai közé történt fölvétele az erről szóló diplomáknak elfogadása fenyítő eljárás alá tartozó cselekvénynek szintén nem vétethetik Minthogy továbbá a sociál demokrata elnevezésnek egyénenkint és testületileg, szóval, írásban és nyomtatványokban történt nyilvános használása, a munkás-egyleti iskolának ezen czimmeli felruházása s a munkás-egyletnek a külföldi nemzetközi socialdemokrata jjegyletek mintájára tervezett szervezése s a f. h. megerősített alapszabályoknak ezek általi áthágása miatti illetékes intézkedés a közigazgatási s különösen a rendőrségi orgánumok jogköréhez tartozik; ezen ténykörülményekből a fönforgó vád támogatására vont következtetés ellenében pedig az úgynevezett social demokrata iskola valódi czéljainak s tantárgyainak a tárgyalás folytán történt megismertetése a vádlottak egy részének valódi intenzióira nézve előállított bizonylatai, más részének pedig részint kárhoztatott, részint pedig gyermekes mentegetődzései, úgy a vizsgálat egyéb adatai alapjain ezen törvényszék azon meggyőződést szerezte, hogy a sociáldemokrata eszméknek s elnevezéseknek fitogtatása nem a valóságos s valódi értelmükben felfogott communistikus s sociáldemocrata tendentiák érvényre emelésének s komolyan szándékolt megvalósításának czélzatából, hanem csak részint az a párisi eseményekből vak hitt s hamisan felfogott nymbus által, dics vágy utáni kapkodásra izgatott néhány fiatal ember hiú képzelgéseiből, segélyezéseiből s az eszmék öntudatlan, divatos majmoz lásából, részint pedig tényleg s a tömegre is kihatólag más értelemben s más czélzatból történt. Minthogy továbbá a múlt évi jun. 11-dikén történt tüntető gyászünnepélynek iiscenirozása is ugyanezen okok s alkalmi behatások alatt történt, vádlottaknak ezen ünnepélybeni részvéte is fenyitő után büntethető cselekvénynek s ezen tüntetés előidézésének tényezőit s annak alkalmi voltát tekintve ezen részvétel az incriminált czélzat igazolására jogszerű bizonyítéknak szintén nem vétethetik. Minthogy továbbá a különféle munkás-strike oknak a vádlottak ellen incriminált tendentiákkal való okozatos összefüggése s azoknak a vádlottak által történt iiscenirozása igazolva mivel sincs, azok a vádlottak еЦеп felhozott átalános vád támogatására gyamokot, vagy külön büntethető cselekvényt szintén nem képezhetnek. Minthogy továbbá a vidéki fiók-munkásegyletek inkriminált alapítása az egylet lehető kiterjeszkedése czéljából kiküldendő ügynökök kinevezése, a munkások politikai s polgári jogának elérésére szolgáló törvényes eszközök felhasználása a munkásvilágra vonatkozó napi kérdések megvitatása a munkásegyleteknél való képviseltetés s a külföldi munkásokkal testvéries közlekedés az eredetiben is felmutatott s f. h. is megerősített egyleti alapszabályok szerint hatóságilag meg is engedtetett. Minthogy továbbá ezen előszámlált s a vádbeszédben részint a vádlottak összesége, részint pedig csak egyes vádlottak ellen felhozott vádpontok s illetőleg gyamoltok összhatásaikban is azon vádat, miszerint a vádlottak s átalában a magyarországi munkásegyletek tagjai között az incriminált bűnös célzatra s végczélra nézve előre megállapított tervszerű összeszövetkezés létezett volna, s hogy a külföldi nemzetközi munkásegyletekkel bűnszövetségben arra működtek volna, hogy Magyarországon a fenálló államszerkezeti jogállapot erőszakos megbuktatásával a népállamot létesítsék — helyre egyátalában nem állíthatják. Minthogy továbbá arra nézve, hogy vádlottak az incriminált bűnös czél tettleges kivitelére szóban, írásban vagy nyomtatványokban izgattak volna, vagy a vád alatti bűntény valóságos megkezdését involváló kísérletet merényeltek volna, mi bizonyíték sem állíttathatott helyre, a felsorolt vádpontok pedig a vád alatti bűntény elhatározott elkövetését ezérte s már a bűnkísérletet is magában involváló előkészületeknek egyátalában nem tekintethetnek. Minthogy továbbá”eltekintve attól, hogy a puszta lehetőségből a valóságos bekövetkezésre jogszerű következtetés nem vonható, a jövő képzelt veszélynek megelőzése nem az igazságszolgáltatás, hanem a praeventív rendszabályok megtételére hivatott közigazgatási közegek jogköréhez s feladatához tartozik. Minthogy végre tekintve s egymáshoz arányosítva a vádkép felhozott bünmerénylet tényezőit, t. i. egy részről Magyarországnak az állítólagos bünmerénylet objectivumát képezi, s a népképviseletre alapított állam szerkezetét, államhatalmi viszonyait az uralkodó jogfogalmakat s az ezeken alapuló összes politikai társadalmi s birtok viszonyokat s továbbá a vádban kijelölt czélt, t. i.